Válasz #4913. hozzászólásra
Mit mondjak??!! Nekem soha többé nem lesz.. mivel nem ide való De ahoz képest amilyen SZ-ul ki nézett megteremte a részét.. Vagyis a környékbeli átlagot
Ez felettébb érdekes mivel a Véder.-pont az elenkezöjével kampányol ha már az ö gépük sürüre vet ki is találtak rá egy jól hangzó szlogentDe tényleg kíváncsi lennék mi is az igazság..
Idén nem mutatott valami sokat, de hálistennek idén is többet adott, mint aminek kinézett. De ez főleg az alacsonyságának, a tar-, éréskor is álló kalászának köszönheti. A szomszédé szálkás, magasabb, bókoló kalászú fajta, sokkal szebb volt, de termést nem tudott többet adni. Én idén is bizalmat szavaztam neki, de most próbára van MV Kolo is. Konkrét eredményt is tudsz, vagy csak kinézet alapján mondod?
Válasz #4909. hozzászólásra Olvastam sok olyan tesztről , ahol megnövelt sortávolsággal, egyharmad csíraszámmal is hozták a normál csíraszámú búzavetés eredményét ugyanazon körülmények között.
Több tesztben a 30 cm!! sortávolság volt a nyerő, 250-280 csíra/m2 számmal.
Magyarhoz hasonló klimatikus viszonyok között mérték ezeket Kanadában, ill. az USA északi területein, fajtákat nem tudom, de érdekes az eredmény.
Idén tavasszal figyeltem meg, hogy aki ősszel szórva vetett, és nagyon szarul kelt ki neki tavasszal, úgy hogy egymástól a magok kb. 10 cm-re, vagy még messzebbre voltak, ott zsombékszerűen bokrosodott a búza. Fajtát nem tudok, de az az illető mindig magyarokat szokott vetni. Olyan is volt, akinek ebből 4t lett a közvetlen szomszédomban, ugyanúgy mint nekem a rapidos vetés után, csak nekem minden 5. szál hozott +1-et, szóval gyakorlatilag bokrosodás nélkül. Az enyém egyébként GK Csillag volt 220 kg-mal vetve. Egy hete voltam zöldkönyves továbbképzésen, ott is ez volt az egyik téma, hogy miért vetik az emberek ilyen magas csíraszámmal a búzát, amikor felesleges? Egy átlagos magyar fajtát nézve 500 mag/m2, átlag 43g-os ezerszemtömeggel az 215kg. Egy normális vetőmagnak illene jó csíraképességűnek lenni, mondjuk 96%-kal szorozva az 224 kg/ha.
Én is hallottam már a Midas- ról te miért döntöttél e mellet??? Egyébként ha majd tudok vetömagot szerezni belőle lehet megpróbálom én is..De addig is várom az infókat róla...
Itt egy gazda szept 20 körül 140 kilóval nyomta az antóniuszt... messze határba a legjobban fejlett, legegyenletesebb, legjobban bokrosodott táblák az övéi.
hát a nemesítő is mondta hogy ha korai vetés van akkor a 300növény/m2 elég mivel jól bokrosodnak ezek a fajták. és mivel nagyon alacsony ezermagtömege van és 95% csirázási % így kijött a 155 vagy másik fajtánál 145kg/ha -os vetőmagnorma.
majd tavasszal teszek fel képeket hogy hogy alakultt:)
Még ugyan!!!!!!!!! De mivel lovas nemzet vagyunk hamarosan sikerül át esni a túlsó oldalra is.. Lehet hogy másfele már bevált és müködöképes ez a 100- akárhány kiló de nálunk ez igencsak ritkának tünik..Legalábbis elsö ránézésre de majd a tavasz eldönti!!
Úgy látszik egyre többen belátják, hogy teljesen felesleges a nagy vetőmagdózis. Mondjuk a 250 feletti mennyiségeket már kezdő koromban sem nagyon értettem, esetleg szórva, de van aki a mai napig 300-zal veti a búzát vetőgéppel.
Énis igy gondolom..De az évégi zárás ként beszerzet mütrágyánál még a jövöbe látás is kevés ahoz hogy meg tippelje valaki milyen idö is lesz akkor amikor ezt majd ki kell szórni..
Van e valakinek tapasztalata olyan dologgal amikor a kora tavaszi fej trágyázást nem MAS-27-el hanem mondjuk Karbamid-al törénik ha másért nem a költségek csökentése miatt??!!
Felénk minden évbe többé-kevésbé ilyenek, délelőtt láttam egy kb 2ha-ost, 2/3-a sárga de teljes eltérő foltokba.Pl a közepén teljes hosszba sárga, szét fele volt szántva, én tápanyagra gondolok.
Ez a hosszú ősz nem tett jót neki, volt ideje a hordozónak szaporodni. A korai vetések vannak veszélyben. Van rá orvosság, rovarölős csávázószert kell használni az állítólag megvédi a rovar ellen a növényt így nincs fertőzés sem...
Hát nem kizárt, nem is szeretem a gabonát de a vet. forgó miatt...itt délen gyengébb földeken jobban kijövünk vele mint a búzával. Sokszor jó földeken, jó ha terem 50q búza, a gyenge, homokos földeken meg terem 60q árpa.
26417 hozzászólás
Vetés okt.1 mulan 180kg/ha
erősek a búzáink kedvezett az idő rájuk!
Válasz #4913. hozzászólásra
De ahoz képest amilyen SZ-ul ki nézett megteremte a részét.. Vagyis a környékbeli átlagot
Mit mondjak??!! Nekem soha többé nem lesz.. mivel nem ide való
Válasz #4911. hozzászólásra
ha már az ö gépük sürüre vet ki is találtak rá egy jól hangzó szlogent
De tényleg kíváncsi lennék mi is az igazság..
Ez felettébb érdekes mivel a Véder.-pont az elenkezöjével kampányol
Válasz #4910. hozzászólásra
Idén nem mutatott valami sokat, de hálistennek idén is többet adott, mint aminek kinézett. De ez főleg az alacsonyságának, a tar-, éréskor is álló kalászának köszönheti. A szomszédé szálkás, magasabb, bókoló kalászú fajta, sokkal szebb volt, de termést nem tudott többet adni. Én idén is bizalmat szavaztam neki, de most próbára van MV Kolo is. Konkrét eredményt is tudsz, vagy csak kinézet alapján mondod?
Itt is van egy ilyen teszt, különböző csíraszámokkal és sortávolságokkal, plusz a fehérjetartalommal.
Sortávolság és hozam a búzánál
Válasz #4909. hozzászólásra Olvastam sok olyan tesztről , ahol megnövelt sortávolsággal, egyharmad csíraszámmal is hozták a normál csíraszámú búzavetés eredményét ugyanazon körülmények között.
Több tesztben a 30 cm!! sortávolság volt a nyerő, 250-280 csíra/m2 számmal.
Magyarhoz hasonló klimatikus viszonyok között mérték ezeket Kanadában, ill. az USA északi területein, fajtákat nem tudom, de érdekes az eredmény.
Válasz #4909. hozzászólásra
De hogy az Extrém- sportot nem bírja és nem szereti az tuti!!
Na a csillag az csúnyán le játszott!! Én nem tudom milyen ideális környezetbe való??
Válasz #4905. hozzászólásra
Idén tavasszal figyeltem meg, hogy aki ősszel szórva vetett, és nagyon szarul kelt ki neki tavasszal, úgy hogy egymástól a magok kb. 10 cm-re, vagy még messzebbre voltak, ott zsombékszerűen bokrosodott a búza. Fajtát nem tudok, de az az illető mindig magyarokat szokott vetni. Olyan is volt, akinek ebből 4t lett a közvetlen szomszédomban, ugyanúgy mint nekem a rapidos vetés után, csak nekem minden 5. szál hozott +1-et, szóval gyakorlatilag bokrosodás nélkül. Az enyém egyébként GK Csillag volt 220 kg-mal vetve. Egy hete voltam zöldkönyves továbbképzésen, ott is ez volt az egyik téma, hogy miért vetik az emberek ilyen magas csíraszámmal a búzát, amikor felesleges? Egy átlagos magyar fajtát nézve 500 mag/m2, átlag 43g-os ezerszemtömeggel az 215kg. Egy normális vetőmagnak illene jó csíraképességűnek lenni, mondjuk 96%-kal szorozva az 224 kg/ha.
Válasz #4906. hozzászólásra
Én is hallottam már a Midas- ról te miért döntöttél e mellet??? Egyébként ha majd tudok vetömagot szerezni belőle lehet megpróbálom én is..De addig is várom az infókat róla...
Itt egy gazda szept 20 körül 140 kilóval nyomta az antóniuszt... messze határba a legjobban fejlett, legegyenletesebb, legjobban bokrosodott táblák az övéi.
Válasz #4905. hozzászólásra
hát a nemesítő is mondta hogy ha korai vetés van akkor a 300növény/m2 elég mivel jól bokrosodnak ezek a fajták. és mivel nagyon alacsony ezermagtömege van és 95% csirázási % így kijött a 155 vagy másik fajtánál 145kg/ha -os vetőmagnorma.
majd tavasszal teszek fel képeket hogy hogy alakultt:)
Válasz #4904. hozzászólásra
Megkérdezhetem ez a 155Kg- vetömag szükséglet mi alapján jött ki?? Nekem ez még teljesen új ezt még tanúlnom kell !! Nehéz elszakadni a 300Kg-tól
1kép: okt. 1. vetés, Midas 155 kg/ha (300növény/m2)silózott kukorica elővetemény
2kép: okt. 3. vetés, Astardo 145 kg/ha (300növény/m2)repce elővetemény
mindkettő már le lett gyomirtózva
Válasz #4902. hozzászólásra
íh-khüne 6200
Válasz #4901. hozzászólásra
Tényleg szép egyenlö!!!
A Tiedet milyen vetőgéppel vetetted??
Válasz #4899. hozzászólásra
mi már évek óta 190-230 kg között vetjük. / mi egyenlő a sajátom és a munka helyemen/
Válasz #4899. hozzászólásra
De mivel lovas nemzet vagyunk hamarosan sikerül át esni a túlsó oldalra is.. Lehet hogy másfele már bevált és müködöképes ez a 100- akárhány kiló de nálunk ez igencsak ritkának tünik..Legalábbis elsö ránézésre de majd a tavasz eldönti!!
Még ugyan!!!!!!!!!
Válasz #4887. hozzászólásra
Úgy látszik egyre többen belátják, hogy teljesen felesleges a nagy vetőmagdózis. Mondjuk a 250 feletti mennyiségeket már kezdő koromban sem nagyon értettem, esetleg szórva, de van aki a mai napig 300-zal veti a búzát vetőgéppel.
Válasz #4897. hozzászólásra
Énis igy gondolom..De az évégi zárás ként beszerzet mütrágyánál még a jövöbe látás is kevés ahoz hogy meg tippelje valaki milyen idö is lesz akkor amikor ezt majd ki kell szórni..
Válasz #4896. hozzászólásra
Én is így tudom, sőt melegben akár 100%-is lehet, de ha gyorsan kap esőt akkor jó lehet.
Válasz #4886. hozzászólásra
Szerintem a karbamid fejtrágyázásra nem való.
A legfőbb ok a hatóanyag veszteség, hiszen ammónia is képződik belőle ami elillan!Különösen napos időben. A 46%-ból marad "27-34% N".
Válasz #4894. hozzászólásra
egyébként az ebédről 
beszélek
halgattam
Válasz #4892. hozzászólásra
Ugyan ...A Miséröl már rég le maradtál..
Válasz #4891. hozzászólásra
200-220 kg/ha ez volt a legolcsóbb !
Válasz #4888. hozzászólásra
Köszi !
Bocs vasárnapi kötelezettségre megyek !
Válasz #4889. hozzászólásra
Akárhogy számolom most jelenleg ez tünik a legg olcsóbnak..
Válasz #4889. hozzászólásra
Menyit tervezel ki tenni???
Válasz #4886. hozzászólásra
Én idén is és jövőre is karbamidot használok , nem veszek észre különbséget !
Válasz #4887. hozzászólásra
Szépek a vetéseid!! Nyugottan várhatod a tavaszt!!!
Válasz #4885. hozzászólásra
Október 5-én vetve 205kg/ha MVkolo
Van e valakinek tapasztalata olyan dologgal amikor a kora tavaszi fej trágyázást nem MAS-27-el hanem mondjuk Karbamid-al törénik ha másért nem a költségek csökentése miatt??!!
Válasz #4884. hozzászólásra
bocsi próbálom újra
Egy hete készültek ezek a képek
errefelé így nyomjuk
Válasz #4880. hozzászólásra
Valamivel több mint 250kg.
Válasz #4878. hozzászólásra
Felénk minden évbe többé-kevésbé ilyenek, délelőtt láttam egy kb 2ha-ost, 2/3-a sárga de teljes eltérő foltokba.Pl a közepén teljes hosszba sárga, szét fele volt szántva, én tápanyagra gondolok.
Válasz #4879. hozzászólásra
Menyi volt ennek a vetésnek a vetömag normája???
MV Marsall
Vetve: Okt. 20.
Ma állapot:
Válasz #4871. hozzászólásra
Pulsar hatás.Felénk legalább is az átfedések ilyenek.
Válasz #4869. hozzászólásra
Pontosan, vigyorog a napra ebben a jó időben!!
Válasz #4872. hozzászólásra
Ez a hosszú ősz nem tett jót neki, volt ideje a hordozónak szaporodni. A korai vetések vannak veszélyben. Van rá orvosság, rovarölős csávázószert kell használni az állítólag megvédi a rovar ellen a növényt így nincs fertőzés sem...
Válasz #4873. hozzászólásra
Idén, az 5-6 féle vetett növény közül az árpa átlagtermése lett a legjobb 47q.
Válasz #4871. hozzászólásra
Hát nem kizárt, nem is szeretem a gabonát de a vet. forgó miatt...itt délen gyengébb földeken jobban kijövünk vele mint a búzával. Sokszor jó földeken, jó ha terem 50q búza, a gyenge, homokos földeken meg terem 60q árpa.
Válasz #4872. hozzászólásra
Énis le mondtam róla hasonlóan rossz tapasztalatok miatt!!
Válasz #4871. hozzászólásra
kb. 10 éve nekem kinyírta az árpámat, pedig csávázott, fémzárolt stb.... azóta én árpát
Árpa érzékeny, érzékenyebb mit a búza
Válasz #4867. hozzászólásra
Szerintem támadnak a vírusok...........
Válasz #4847. hozzászólásra
Köszi!!!
IPP' PONT telibe, az enyém is a homokon, csak nálam nem volt fotoapparát
Válasz #4868. hozzászólásra
Szerintem is..Még a napra kelés is virit gond nélkül..
Válasz #4828. hozzászólásra
De hol volt még ez a tartós komoly , hó nélküli fagyhoz...
Ahhoz több kell mint egy hideg reggel...