Bacardi napraforgó 75 cm sortávnál mennyi legyen a tőtáv?20cm-66600 db 21cm-63600db 22,3 cm-59900 db mag.Melyik a jobb?Műtrágya csoroszlya menyire rakja a műtrágyát? Alá-fölé-szintbe?3q mas menne vetéskor.
Válasz Bárány #2985. hozzászólásáraNálunk a kolhozban a ranglétra úgy nézett ki, hogy először a fiatal suhancok mentek vetés után gyűrűshengerezni, és akin látszott, hogy tudja tartani az egyenest, azt kezdték el betanítani vetésre is. Ennek mai napig nagy hasznát veszem!
Válasz Bárány #2985. hozzászólásáraNem tudják az alap dolgokat,sokan!
Nyomjelzö beállítasa,tőszám beállítása stb...
Hibridkukorica vetésnél a fönök teszi föl a lánckereket a gépre,mert annyira buták
Tisztelet a kivételnek..
Válasz KISMASZEK77 #2984. hozzászólásáraBiztos vannak ma már olyan fiatal traktorosok, aki robot nélkül talán már nem is dolgoztak. Na ott lennének eleinte "ökörhugyozások"!
Mint amikor mi is az elsőket vetettük valaha.
Válasz Bárány #2982. hozzászólásáraJó Pap is hótig tanul..
Még szerencse hogy tudunk tanácsot adni ezekröl a dolgokról is.
Mondjuk én még lóval is dolgoztam gyerek koromban..
Válasz Bárány #2982. hozzászólásáraCsak hogy ne legyen teljesen offtopic: idén nem árt, ha a biztonság kedvéért vetéskor fent lesz a nyomjelző a vetőgépen!
Válasz KISMASZEK77 #2980. hozzászólásáraMég mindig keverednek a dolgok. Ha a műholdak(!!!) jelét (GPS: USA, GLONASS: orosz, Galileo: EU, stb.) kódolják, vagy butítják maguk az üzemeltetők, vagy zavarja bármelyik háborús fél, akkor korrekciókkal sem lehet azokat használni. Vagy egyáltalán nem lesznek használhatók, vagy nagyon pontatlanok lesznek, esetleg megbízhatatlanok, azaz néha jó, néha nem. Előfordulhat. Ekkor az RTK bázisok sem tudnak megfelelő korrekciót adni.
Erről szól a lenti cikk.
Sokféle eset lehet, képtelenség mindent végigzongorázni, de pl. az orosz GLONASS kiesését még az eszközök egy részén lehet kezelni, de az USA GPS nélkül már alig tud valami működni.
A mezőgazdaságban használt helymeghatározó rendszerek működése teljes mértékben megegyezik az okos eszközökben használt helymeghatározással, csak ezt további pontosító jelekkel kell kiegészíteni, hogy a számunkra szükséges pontosságot elérjük. A működési elv - nagyon leegyszerűsíítve - a következő: a föld körül keringő műholdak által kibocsájtott jel - többek között - tartalmazza a kibocsájtás pontos időpontját is. A vevőkészülék kiszámolja mennyi ideig tartott, amíg a jel eljutott a műholdtól a vevőkészülékig. A terjedési sebesség ismert, így ki tudjuk számolni a megett út hosszát. Ha három ismert ponttól (műholdak) meg tudom mérni a távolságomat, akkor a pozíció már meghatározható. Mivel a Föld körül számos műhold szolgáltat jelet, így biztosítható, hogy minden időpillanatban legalább három látható mindenhonnan.
Mivel a méréseket különböző hibák terhelik a helymeghatározás így elérhető pontossága 1 métertől néhány méterig terjedhet, ami nekünk nem elegendő. A helymeghatározás pontossága különböző kiegészítő jelekkel növelhető. A föld felszínén elhelyezett bázisállomások ugyanúgy meghatározzák a műholdak segítségével a pozíciójukat, mint a vevőkészülékek és a mért valamint a pontos adat eltéréséből számított korrekciós jelet eljuttatják a vevőkészülékekhez, amelyek ezt felhasználva korrigálják a mért eredményeket. E jel továbbításának egyik módja, hogy egy újabb műholdon keresztül juttatjuk célba. Ezek az egyenlítő fölött keringenek, így a Földről mindig azonos irányból látszanak. Ilyen – műholdról érkező – korrekciós jel az ingyenes EGNOS jel vagy a John Deere StarFire korrekciós jelei (SF1, SF2 és SF3). A helymeghatározás így elérhető pontossága 3 cmtől néhány 10 cm-ig terjed, azonban az időbeni megismételhetőség korlátozott.
A másik módszer a korrekciós jel vevőkészülékhez való eljuttatására, ha valamilyen föld felszíni adattovábbítási módot választunk. Ilyen lehet például a mobil adatkommunikáció vagy az ultrarövid hullámú rádióadók. Ezekben az esetekben, mivel a bázisállomások közel helyezkednek el a vevőkészülékhez az elérhető pontosság is nagyobb és a megismételhetőség is időben korlátlan. Ez az RTK korrekciós jel. Tehát, ha RTK korrekciós jelet használunk, három jel vétele szükséges a vevőkészülékeken. Ha ezek közül bármelyik hiányzik nem lehetséges RTK pontosságú helymeghatározás. A KITE Zrt. Európában egyedülálló RTK rendszerrel rendelkezik, ami a mezőgazdasági művelésbe bevont területek közel 100% -át lefedi és a partnereknek RTK korrekciós jelet biztosít. 2010-ben egy országos RTK rendszer kiépítését kezdte meg a KITE Zrt., melynek segítségével a felhasználóknak nem kell beruházni saját bázisállomásra. A hálózat 129 bázisállomásból és 339 ismétlő állomásból épül fel. A +/-2cm pontosságú korrekciós jel vételével időben bármikor megismételhetők a kívánt nyomvonalak a szükséges munkaműveletekhez.
A KITE RTK rendszer használatának előnyei, hogy a partner részéről nem igényel magas beruházási költséget, éves díjszabása kedvező. A hálózat karbantartásáról, folyamatos fejlesztéséről, új eszközök beüzemeléséről, a partnerek támogatásáról és a precíziós technológiák bevezetésének elősegítéséről a KITE Zrt. AMS-RTK szervizspecialista csoportja gondoskodik. Kiépített, biztosan üzemelő RTK rendszer nélkül a precíziós gazdálkodás nem kivitelezhető.
Válasz Földönfuto #2963. hozzászólásáraÜdv.
Pár évig dolgoztam A JD RTK rendszerével.Hidas permetezőn,nagygépen, használtuk.
Sf 3 nál nincs olyan hogy elmegy a jel!
Bázisállomások és ismétlő állomások vannak az országba.
Mindegyik állomásnak megvan a száma amelyikhez a a legközelebb dolgozol,azt kell beirni.
Ez a legjobb,próbára hoztak TRIMBLE TOPCON,de a JD-os vált be a legjobban!
Ha messze van töled a bázisálomás ez segíthet...
Kedves fórumozó kollégák, lehet vetni SF1-el kapás kultúrát?
Én úgy tudom, hogy már az SF1 sem alap műholdjel hanem tartalmaz pontosságot javító algoritmust. Elvileg pont ezt az algoritmust korlátoznák a háború miatt de attól még az RTK-nak kellene működni.
Jó kérdés viszont az SF3 mert az szintén RTK csak műholdról jön másik "kódolt" csatornán.
Ja és azt hiszem ez csak a GPS műholdakra igaz de ezen kívül van több rendszer...
Válasz termelo #2974. hozzászólásáraNem vagyok nagy szaki...
Mondjuk sf1el több embert tudok aki vet kapást és kalászost is!
Sf3ról nem is beszélve, az másik dolog, hogy nem megismételhető ugye X időn túl!
Persze millió felé sorvezető és pontosság van! Kormányzásról nem is beszélve!
Kedvencem: "Simán megy szabad kézzel!" Mondom ja! Csak nagyon kell fixírozni a monitort!
Lényeg RTK tuti, ahogy írod!
Azt gondolom, hogy ez a fórum az eredményesebb gazdálkodást szolgálja.
Ha arra biztatjuk egymást, hogy mimnél több talajfertőtlenítőt kell kiszórni mert csak az a jó attól nem lesz olcsóbb a termelés és így a fórum sem éri el a célját. Bármelyik lehúzós kereskedőt megkérdezheted bármelyik szerről úgyis a max dózist fogja mondani. Legalább egymást ne biztassuk pazarlásra.
Honnét tudod, hogy a 12 kg val elszórt Force jobb mint a 8 kg-val elszórt ha ki sem próbálod?
Én az alábbi bejegyzést írtam nektek és süket fülek:
#2954 termelo 2022-03-31 08:43:44
Válasz Háromágú villa #2952. hozzászólására
Egyetértek 100%-ban, annyi észrevételem lenne, hogy nálunk (Bács-Kiskun) 5-6 kg-ot szoktak rakni Force-ból ha nem kukorica az elővetemény illetve 8-9 et a második évben. Ezekkel a dózisokkal nem szokott probléma lenni pedig már 15-éve így megy. Szóval termőhelye válogatja, hogy mennyi az elég, lehet pár hektáron érdemes mindenkinél kipróbálni többféle dózist.
Válasz Nagy Péter 40 #2959. hozzászólásáraNagyon jó ez a fórum! Én az összes magot megvettem Force-os csávázással, elhittem, hogy a csávázott mag olyan mint régen volt a Poncho.
Ha itt a fórumon nem olvasok utána, hogy esetleg ez baromság nem is kezdek el gondolkozni rajta:
Ha nem felszívódó (már pedig nem az) akkor, hogy védi meg a folyamatosan növekvő csírát?
Válasz Földönfuto #2963. hozzászólásáraAlap műholdjellel amúgy sem lehet vetni csak RTK-val (Real Time Kinematik)
Az RTK vagy "földi" rádiófrekvencián jön vagy "földi" GSM hálózaton, semmi köze a műholdhoz.
Válasz Bárány #2962. hozzászólásáraNe viccelj….örülök neki hogy legalább valaki hozzászól a kérdésemre vagy felvetésemre….kicsit kezd kihalni ez a fórum is
Igazából azért nyomom ilyen dózissal, mert eddig nem vettem észre hogy gond lenne a bogárral, úgymond inkább megelőzés
Válasz Bárány #2964. hozzászólásáraIgen a háború miatt lehet,a Nato és az orosz is le tudja kapcsolni,vagy lebutítani.De ezt csak olvastam,nincs ilyen technikám,csak autós.Azt még elkezelgetem.
Válasz Bárány #2967. hozzászólásáraOkés, tehát nem a fizetett jeleket, hanem úgy általában blokkolhatják a műhold jeleket! (Nem örülünk, úgy hiszem!)
Tegnap előtt álltam rá a vetőre, csak átnézni, de a második dolog a nyomjelzo volt, amit kipróbáltam! (Pedig gondoltam le is veszem a karokat, könnyebb úgy a műtrágya töltés! Leveszem, egyszer élünk ! Legfeljebb visszatakom, ha kell!
Válasz A.I. #2965. hozzászólásáraMindenkit. Itt a műholdak jeléről van szó, ami az egésznek az alapja. Se Google navi, se autós "dzsípíesz", se ... stb.
Válasz Földönfuto #2963. hozzászólásáraItt mindenkit meg fog "rostálni" vagy csak az "ingyeneseket"!?
(Kolléga panaszkodott múltkor, hogy kínlódik az RTK jele sf3000es antennával, ott ahol eddig nem volt gond! Én nem vettem észre, bár én 6000-t használok.)
Válasz Földönfuto #2963. hozzászólásáraÉn még nem olvastam (de most majd megkeresem), de egy háború közelségében simán megeshet. Vagy maga az üzemeltető buzerálhat bele a működésbe, vagy épp valaki zavarhatja a jeleket.
Szóval legyenek kéznél a nyomjelzők!
Az előbb olvastam egy érdekes cikket itt az oldalon,miszerint előfordulhat ,hogy vetéskor nem lesz megfelelő GPS jel a precíziós vetéshez.A cikkiró javasolja a hagyományos nyomjelzőket üzemkész állapotba hozni.Tényleg előfordulhat ez?
Válasz Ganajos #2961. hozzászólásáraEgy picit beleugatok: nálunk a Force már leginkább csak a max. dózissal megy (vagy afelett, de ez természetesen nem igaz) és diabrotica lárva ellen már így sem 100%. És most nem a korai vetés okozta problémáról beszélek.
Szóval én a Soilguardot is maxszal kalkulálnám.
Válasz Háromágú villa #2956. hozzászólásáraMint írtam is próbaként előtte egy héttel szoktam fóliázni is de nem volt még különbség a fóliázott meg az "érintetlen" között.
Tavaly lehetett volna különbség mert akkor április végéig hideg volt majd hirtelen jött a meleg,de tavaly nem volt olyan föld amiről ne tudtam volna mi a helyzete.
Válasz Háromágú villa #2952. hozzászólásáraNem csak a vetőmagot védi a force-os csávázás hanem még a kezdeti fejlődés elején is.
A szakim amikor 2 éve elkezdtem csáváztatva kérni azt mondta hogy 15-18 napig védi a növényt hőmérséklettől és nedvességtől függően.
Amennyibben melegebb az idő és nedvesebb a talaj akkor 15 felé húz ha meg hidegebb száraz felfelé.
A csírát ez is megvédi csak egy későbbi nagyfokú féreg fertőzésnél van a gond mondjuk ha hideg talajba veti és 2 hétig csak "ül" a mag a földben majd utána berobban a tavasz ott kellemetlen meglepetés érheti az embert.
Ezért se kell kapkodni a kukorica vetéssel.
Mi 20.körül kezdünk ha jó idő lesz.
Válasz Bárány #2957. hozzászólásáraÉrtem. Itt Zala megyében még senki sem vetett.
Jövő héten indul a nagyobb üzemekben a vetés!
Talán a föld sem porol...
Válasz Nagy Péter 40 #2950. hozzászólásáraEz becsapós is lehet, mert ha a vizsgálatodat nem elég meleg talajnál végzed el, akkor nem kapsz képet a valós helyzetről, mivel még mélyen van a kártevő. Célszerű fekete fóliával letakarni a talajt ott, ahol vizsgálni akarod, mert hamarabb, jobban melegszik a talaj.
Tegnap Dunaújváros mellett a 62-esről láttam hogy egy 8370R 8 vagy 12 soros Tempoval vetett már ezerrel..illetve sok gabona vetőgépet is láttam, talán lucerna vagy árpa búza vetés is zajlott.
Válasz Háromágú villa #2952. hozzászólásáraEgyetértek 100%-ban, annyi észrevételem lenne, hogy nálunk (Bács-Kiskun) 5-6 kg-ot szoktak rakni Force-ból ha nem kukorica az elővetemény illetve 8-9 et a második évben. Ezekkel a dózisokkal nem szokott probléma lenni pedig már 15-éve így megy. Szóval termőhelye válogatja, hogy mennyi az elég, lehet pár hektáron érdemes mindenkinél kipróbálni többféle dózist.
Ha búza, vagy zöldítés után raksz kukoricát, akkor célszerű belemet venned, hiszen az engedélyokirata szerint cserebogár és pattanóbogár lárva ellen véd, 12 kg/ha dózist ajánl kukorica kultúrában.
Kukorica után kukorica esetén force 1,5 g talajfertőtlenítő mikrogranulátum a javasolt, hiszen az a kukoricabogár ellen véd, a monokultúrázás második évében 10-12 kg/ha dózis, a harmadik évben meg mehet 15 kg/ha dózis. Egy dolgot még érdemes számításba venni, a force-os csávázás csak a vetőmagot védi, a csírát már nem, ezért sokkal jobb megoldás, ha a mikrogranulátumot választod, hiszen az a gázosodás révén a csírát is megvédi. A döntés a tiéd.
Válasz Bigyófelügyelő #2945. hozzászólásáraTermészetesen azt a 1m2 teljesen átnézem aprólékosan. Pepecselős munka,de sajna sokat bukhatok rajta még úgy is hogy csáváztatom a magot.
2 éve ismerősnek 20 hektárt brutál módon megcsonkítottak, vissza pótolgatta de 8 tonna lett csak a termése mikor az átlag 10 vagy a felett volt..
3 ásonyomnyira megyek le általában bár nem centizem hogy tényleg megvan e.
Annyit szoktam még hogy előtte egy héttel szoktam fóliázni is párat próbaként mert egy "szaki" mondta hogy ha hideg a talaj nem jönnek fel és ezzel becsaphatom magam de őszintén szólva nem tapasztaltam még különbséget a sima meg a fóliázott között,de az is igaz hogy tavaly nem csináltam mikor lehetett volna tapasztalni hogy hideg a talaj mivel április vége felé vetettünk és emlékszek rá hogy előtte pár nappal még fagy közeli idő volt majd robbant a tavasz.
Nálam is nagy a dilemma de most azt beszéltük bátyámmal meg öcskössel hogy nem kockáztatok és inkább rakok fertőtlenítőt is az új földekhez.Startert szerettem volna szórni,de nem éri meg kockáztatnom.
Mikor van a vetés megfelelő ideje?
Minden az időzítésen múlik – különösen a vetésnél
A kukoricavetés mottója: „Olyan korán, amint lehet és olyan későn, amennyire kell”. Ha a talaj felmelegedett, kellően kiszáradt és teherbíró, valamint a talaj hőmérséklete elérte a 8–10 °C-ot, akkor normál körülmények között a vetés április közepétől május közepéig elvégezhető.
Milyen következményekkel jár a rossz időpontban történő vetés?
A megfelelő időpontban végzett vetés elengedhetetlen az egészséges növények növekedéséhez, a növény fejlődéséhez és végül a hozamhoz.
Forrás: KWS SAAT SE& Co. KgaA
Forrás: KWS SAAT SE& Co. KgaA
A korai vetés vagy a hideg idő a következő hatásokkal járhat:
Lassú csírázás
Elhúzódó kelés
Gyenge állomány
Csávázószerek hatásának csökkenése
Gátolt gyökérnövekedés
Csökkent tápanyagfelvétel
A késői vetés a következő hatásokkal járhat:
Meleg talaj hatása: gyors csírázás és kezdeti fejlődés
Hosszú napok hatása: fokozott szárbaindulás, és ezáltal nagyobb csőfejlődés
Megnövekedett szárdőlési kockázat
Rövidebb tenyészidőszak
Korlátozott keményítő beépülés, gyengébb beltartalommal rendelkező silókukorica
A kukorica fejlődéséhez szükséges tényezők a növény különböző fejlődési szakaszaiban eltérnek.
A talaj hőmérséklete a csírázási időszakban 8–10 °C között megfelelő.
A fiatal növények fejlődése során a 10 °C feletti hőmérséklet optimális.
Kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok hatásai:
Fiatal növények fejlődése: Több napon át < 10 °C a levél klorotikus elszíneződéséhez vezet
Késői fagyok: A -3 °C alatti hosszabb fagyok fagysérüléseket okoznak
Korai fagyok: A -2 °C alatti őszi hőmérsékletek (néhány óra alatt) a kukorica vízleadásának idő előtti leállását okozzák
..
Válasz Nagy Péter 40 #2935. hozzászólásáraAz egyik táblával én is gondban vagyok. Nekem első éves kukorica volt benne, neki három.Brutál bogaras lett a kukoricája, most én is aggódok mert én ismét kukoricát tennék, és nem az olcsóbbik fajtából... Amikor kiásol egy gödröt, akkor a leforgatott kukoricatöveket is átnézed, plusz a talajt is? Milyen mélységig?
Válasz Földönfuto #2942. hozzászólásáraÉn még nem,kb 10-15 napig nem is akarom!
Ezt a munkahelyemen követtem el!
A parancsot nem lehet megba..ni mert szaporodik.
Kitiltottak egy fa,,kalap miatt,pedig nem hiszem hogy rászolgáltam!
3842 hozzászólás
Válasz agrogal #2991. hozzászólására59900
Bacardi napraforgó 75 cm sortávnál mennyi legyen a tőtáv?20cm-66600 db 21cm-63600db 22,3 cm-59900 db mag.Melyik a jobb?Műtrágya csoroszlya menyire rakja a műtrágyát? Alá-fölé-szintbe?3q mas menne vetéskor.
Válasz Bárány #2985. hozzászólásáraNálunk a kolhozban a ranglétra úgy nézett ki, hogy először a fiatal suhancok mentek vetés után gyűrűshengerezni, és akin látszott, hogy tudja tartani az egyenest, azt kezdték el betanítani vetésre is. Ennek mai napig nagy hasznát veszem!
Válasz A.I. #2987. hozzászólásáraHááát
Az Á-B egyenest mindíg az öregem húzta,neki már reggelente bent volt a célzó víz
Műtrágya tárcsás csoroszlyát ki menyire állitja magasságba a vetésmélységhez képest?
Válasz KISMASZEK77 #2984. hozzászólásáraMilyen robot kormánnyal volt szerelve?
Válasz Bárány #2985. hozzászólásáraNem tudják az alap dolgokat,sokan!
Nyomjelzö beállítasa,tőszám beállítása stb...
Hibridkukorica vetésnél a fönök teszi föl a lánckereket a gépre,mert annyira buták
Tisztelet a kivételnek..
Válasz KISMASZEK77 #2984. hozzászólásáraBiztos vannak ma már olyan fiatal traktorosok, aki robot nélkül talán már nem is dolgoztak. Na ott lennének eleinte "ökörhugyozások"!
Mint amikor mi is az elsőket vetettük valaha.
Válasz Bárány #2982. hozzászólásáraJó Pap is hótig tanul..
Még szerencse hogy tudunk tanácsot adni ezekröl a dolgokról is.
Mondjuk én még lóval is dolgoztam gyerek koromban..
Válasz Bárány #2982. hozzászólásáraCsak hogy ne legyen teljesen offtopic: idén nem árt, ha a biztonság kedvéért vetéskor fent lesz a nyomjelző a vetőgépen!
Válasz KISMASZEK77 #2980. hozzászólásáraMég mindig keverednek a dolgok.
Ha a műholdak(!!!) jelét (GPS: USA, GLONASS: orosz, Galileo: EU, stb.) kódolják, vagy butítják maguk az üzemeltetők, vagy zavarja bármelyik háborús fél, akkor korrekciókkal sem lehet azokat használni. Vagy egyáltalán nem lesznek használhatók, vagy nagyon pontatlanok lesznek, esetleg megbízhatatlanok, azaz néha jó, néha nem. Előfordulhat. Ekkor az RTK bázisok sem tudnak megfelelő korrekciót adni.
Erről szól a lenti cikk.
Sokféle eset lehet, képtelenség mindent végigzongorázni, de pl. az orosz GLONASS kiesését még az eszközök egy részén lehet kezelni, de az USA GPS nélkül már alig tud valami működni.
Bocsánat hogy beleszólok
Mi az RTK?
A mezőgazdaságban használt helymeghatározó rendszerek működése teljes mértékben megegyezik az okos eszközökben használt helymeghatározással, csak ezt további pontosító jelekkel kell kiegészíteni, hogy a számunkra szükséges pontosságot elérjük. A működési elv - nagyon leegyszerűsíítve - a következő: a föld körül keringő műholdak által kibocsájtott jel - többek között - tartalmazza a kibocsájtás pontos időpontját is. A vevőkészülék kiszámolja mennyi ideig tartott, amíg a jel eljutott a műholdtól a vevőkészülékig. A terjedési sebesség ismert, így ki tudjuk számolni a megett út hosszát. Ha három ismert ponttól (műholdak) meg tudom mérni a távolságomat, akkor a pozíció már meghatározható. Mivel a Föld körül számos műhold szolgáltat jelet, így biztosítható, hogy minden időpillanatban legalább három látható mindenhonnan.
Mivel a méréseket különböző hibák terhelik a helymeghatározás így elérhető pontossága 1 métertől néhány méterig terjedhet, ami nekünk nem elegendő. A helymeghatározás pontossága különböző kiegészítő jelekkel növelhető. A föld felszínén elhelyezett bázisállomások ugyanúgy meghatározzák a műholdak segítségével a pozíciójukat, mint a vevőkészülékek és a mért valamint a pontos adat eltéréséből számított korrekciós jelet eljuttatják a vevőkészülékekhez, amelyek ezt felhasználva korrigálják a mért eredményeket. E jel továbbításának egyik módja, hogy egy újabb műholdon keresztül juttatjuk célba. Ezek az egyenlítő fölött keringenek, így a Földről mindig azonos irányból látszanak. Ilyen – műholdról érkező – korrekciós jel az ingyenes EGNOS jel vagy a John Deere StarFire korrekciós jelei (SF1, SF2 és SF3). A helymeghatározás így elérhető pontossága 3 cmtől néhány 10 cm-ig terjed, azonban az időbeni megismételhetőség korlátozott.
A másik módszer a korrekciós jel vevőkészülékhez való eljuttatására, ha valamilyen föld felszíni adattovábbítási módot választunk. Ilyen lehet például a mobil adatkommunikáció vagy az ultrarövid hullámú rádióadók. Ezekben az esetekben, mivel a bázisállomások közel helyezkednek el a vevőkészülékhez az elérhető pontosság is nagyobb és a megismételhetőség is időben korlátlan. Ez az RTK korrekciós jel. Tehát, ha RTK korrekciós jelet használunk, három jel vétele szükséges a vevőkészülékeken. Ha ezek közül bármelyik hiányzik nem lehetséges RTK pontosságú helymeghatározás. A KITE Zrt. Európában egyedülálló RTK rendszerrel rendelkezik, ami a mezőgazdasági művelésbe bevont területek közel 100% -át lefedi és a partnereknek RTK korrekciós jelet biztosít. 2010-ben egy országos RTK rendszer kiépítését kezdte meg a KITE Zrt., melynek segítségével a felhasználóknak nem kell beruházni saját bázisállomásra. A hálózat 129 bázisállomásból és 339 ismétlő állomásból épül fel. A +/-2cm pontosságú korrekciós jel vételével időben bármikor megismételhetők a kívánt nyomvonalak a szükséges munkaműveletekhez.
A KITE RTK rendszer használatának előnyei, hogy a partner részéről nem igényel magas beruházási költséget, éves díjszabása kedvező. A hálózat karbantartásáról, folyamatos fejlesztéséről, új eszközök beüzemeléséről, a partnerek támogatásáról és a precíziós technológiák bevezetésének elősegítéséről a KITE Zrt. AMS-RTK szervizspecialista csoportja gondoskodik. Kiépített, biztosan üzemelő RTK rendszer nélkül a precíziós gazdálkodás nem kivitelezhető.
KITE Zrt.
Válasz Földönfuto #2963. hozzászólásáraÜdv.
Pár évig dolgoztam A JD RTK rendszerével.Hidas permetezőn,nagygépen, használtuk.
Sf 3 nál nincs olyan hogy elmegy a jel!
Bázisállomások és ismétlő állomások vannak az országba.
Mindegyik állomásnak megvan a száma amelyikhez a a legközelebb dolgozol,azt kell beirni.
Ez a legjobb,próbára hoztak TRIMBLE TOPCON,de a JD-os vált be a legjobban!
Ha messze van töled a bázisálomás ez segíthet...
Válasz termelo #2974. hozzászólásáraJó nagy butaságokat tudsz mondani! Az RTK a műholdas jelek (egyik fajta) korrekciója!
Válasz A.I. #2977. hozzászólásáraÉn próbáltam vetni SF1-el kukoricát és nem ment. Kérdezzük meg a többieket:
Kedves fórumozó kollégák, lehet vetni SF1-el kapás kultúrát?
Én úgy tudom, hogy már az SF1 sem alap műholdjel hanem tartalmaz pontosságot javító algoritmust. Elvileg pont ezt az algoritmust korlátoznák a háború miatt de attól még az RTK-nak kellene működni.
Jó kérdés viszont az SF3 mert az szintén RTK csak műholdról jön másik "kódolt" csatornán.
Ja és azt hiszem ez csak a GPS műholdakra igaz de ezen kívül van több rendszer...
Válasz termelo #2974. hozzászólásáraNem vagyok nagy szaki...
Mondjuk sf1el több embert tudok aki vet kapást és kalászost is!
Sf3ról nem is beszélve, az másik dolog, hogy nem megismételhető ugye X időn túl!
Persze millió felé sorvezető és pontosság van! Kormányzásról nem is beszélve!
Kedvencem: "Simán megy szabad kézzel!" Mondom ja! Csak nagyon kell fixírozni a monitort!
Lényeg RTK tuti, ahogy írod!
Azt gondolom, hogy ez a fórum az eredményesebb gazdálkodást szolgálja.
Ha arra biztatjuk egymást, hogy mimnél több talajfertőtlenítőt kell kiszórni mert csak az a jó attól nem lesz olcsóbb a termelés és így a fórum sem éri el a célját. Bármelyik lehúzós kereskedőt megkérdezheted bármelyik szerről úgyis a max dózist fogja mondani. Legalább egymást ne biztassuk pazarlásra.
Honnét tudod, hogy a 12 kg val elszórt Force jobb mint a 8 kg-val elszórt ha ki sem próbálod?
Én az alábbi bejegyzést írtam nektek és süket fülek:
#2954 termelo 2022-03-31 08:43:44
Válasz Háromágú villa #2952. hozzászólására
Egyetértek 100%-ban, annyi észrevételem lenne, hogy nálunk (Bács-Kiskun) 5-6 kg-ot szoktak rakni Force-ból ha nem kukorica az elővetemény illetve 8-9 et a második évben. Ezekkel a dózisokkal nem szokott probléma lenni pedig már 15-éve így megy. Szóval termőhelye válogatja, hogy mennyi az elég, lehet pár hektáron érdemes mindenkinél kipróbálni többféle dózist.
KI KELL PRÓBÁLNI !
Válasz Nagy Péter 40 #2959. hozzászólásáraNagyon jó ez a fórum! Én az összes magot megvettem Force-os csávázással, elhittem, hogy a csávázott mag olyan mint régen volt a Poncho.
Ha itt a fórumon nem olvasok utána, hogy esetleg ez baromság nem is kezdek el gondolkozni rajta:
Ha nem felszívódó (már pedig nem az) akkor, hogy védi meg a folyamatosan növekvő csírát?
Válasz Földönfuto #2963. hozzászólásáraAlap műholdjellel amúgy sem lehet vetni csak RTK-val (Real Time Kinematik)
Az RTK vagy "földi" rádiófrekvencián jön vagy "földi" GSM hálózaton, semmi köze a műholdhoz.
Halgassatok rám, nem kell mindent elhinni
Válasz Batka #2971. hozzászólásáraValóban…igaz
Válasz Batka #2971. hozzászólásáraAkkor elnézést, hülyeséget írtam.
Kösz, hogy helyreigazítottad!
Válasz Bárány #2962. hozzászólásáraA soilguard engedélyezett maximális dózisa 12 kg/ha, nem 15!
Válasz Bárány #2962. hozzászólásáraNe viccelj….örülök neki hogy legalább valaki hozzászól a kérdésemre vagy felvetésemre….kicsit kezd kihalni ez a fórum is
Igazából azért nyomom ilyen dózissal, mert eddig nem vettem észre hogy gond lenne a bogárral, úgymond inkább megelőzés
Válasz Bárány #2964. hozzászólásáraIgen a háború miatt lehet,a Nato és az orosz is le tudja kapcsolni,vagy lebutítani.De ezt csak olvastam,nincs ilyen technikám,csak autós.Azt még elkezelgetem.
Válasz Bárány #2967. hozzászólásáraOkés, tehát nem a fizetett jeleket, hanem úgy általában blokkolhatják a műhold jeleket! (Nem örülünk, úgy hiszem
!)
! Legfeljebb visszatakom
, ha kell!
Tegnap előtt álltam rá a vetőre, csak átnézni, de a második dolog a nyomjelzo volt, amit kipróbáltam! (Pedig gondoltam le is veszem a karokat, könnyebb úgy a műtrágya töltés! Leveszem, egyszer élünk
Válasz A.I. #2965. hozzászólásáraMindenkit. Itt a műholdak jeléről van szó, ami az egésznek az alapja. Se Google navi, se autós "dzsípíesz", se ... stb.
Válasz A.I. #2965. hozzászólásáraU.i.: másnap, bár másik tábláján már semmi gondja nem volt!
Válasz Földönfuto #2963. hozzászólásáraItt mindenkit meg fog "rostálni" vagy csak az "ingyeneseket"!?
(Kolléga panaszkodott múltkor, hogy kínlódik az RTK jele sf3000es antennával, ott ahol eddig nem volt gond! Én nem vettem észre, bár én 6000-t használok.)
Válasz Földönfuto #2963. hozzászólásáraÉn még nem olvastam (de most majd megkeresem), de egy háború közelségében simán megeshet. Vagy maga az üzemeltető buzerálhat bele a működésbe, vagy épp valaki zavarhatja a jeleket.
Szóval legyenek kéznél a nyomjelzők!
Az előbb olvastam egy érdekes cikket itt az oldalon,miszerint előfordulhat ,hogy vetéskor nem lesz megfelelő GPS jel a precíziós vetéshez.A cikkiró javasolja a hagyományos nyomjelzőket üzemkész állapotba hozni.Tényleg előfordulhat ez?
Válasz Ganajos #2961. hozzászólásáraEgy picit beleugatok: nálunk a Force már leginkább csak a max. dózissal megy (vagy afelett, de ez természetesen nem igaz
) és diabrotica lárva ellen már így sem 100%. És most nem a korai vetés okozta problémáról beszélek.
Szóval én a Soilguardot is maxszal kalkulálnám.
Válasz Háromágú villa #2952. hozzászólásáraKukorica után megy kukorica…
Soilguardot vettem 12 kg/ha…. Hatóanyaga elvileg ugyan az mint a force.
Válasz Háromágú villa #2956. hozzászólásáraMint írtam is próbaként előtte egy héttel szoktam fóliázni is de nem volt még különbség a fóliázott meg az "érintetlen" között.
Tavaly lehetett volna különbség mert akkor április végéig hideg volt majd hirtelen jött a meleg,de tavaly nem volt olyan föld amiről ne tudtam volna mi a helyzete.
Válasz Háromágú villa #2952. hozzászólásáraNem csak a vetőmagot védi a force-os csávázás hanem még a kezdeti fejlődés elején is.
A szakim amikor 2 éve elkezdtem csáváztatva kérni azt mondta hogy 15-18 napig védi a növényt hőmérséklettől és nedvességtől függően.
Amennyibben melegebb az idő és nedvesebb a talaj akkor 15 felé húz ha meg hidegebb száraz felfelé.
A csírát ez is megvédi csak egy későbbi nagyfokú féreg fertőzésnél van a gond mondjuk ha hideg talajba veti és 2 hétig csak "ül" a mag a földben majd utána berobban a tavasz ott kellemetlen meglepetés érheti az embert.
Ezért se kell kapkodni a kukorica vetéssel.
Mi 20.körül kezdünk ha jó idő lesz.
Válasz Bárány #2957. hozzászólásáraÉrtem. Itt Zala megyében még senki sem vetett.
Jövő héten indul a nagyobb üzemekben a vetés!
Talán a föld sem porol...
Válasz Devyd #2955. hozzászólásáraA szotyi egy része itt is már a földben van. És a Racer is épp ázik rajta.
Válasz Nagy Péter 40 #2950. hozzászólásáraEz becsapós is lehet, mert ha a vizsgálatodat nem elég meleg talajnál végzed el, akkor nem kapsz képet a valós helyzetről, mivel még mélyen van a kártevő. Célszerű fekete fóliával letakarni a talajt ott, ahol vizsgálni akarod, mert hamarabb, jobban melegszik a talaj.
Tegnap Dunaújváros mellett a 62-esről láttam hogy egy 8370R 8 vagy 12 soros Tempoval vetett már ezerrel..illetve sok gabona vetőgépet is láttam, talán lucerna vagy árpa búza vetés is zajlott.
Válasz Háromágú villa #2952. hozzászólásáraEgyetértek 100%-ban, annyi észrevételem lenne, hogy nálunk (Bács-Kiskun) 5-6 kg-ot szoktak rakni Force-ból ha nem kukorica az elővetemény illetve 8-9 et a második évben. Ezekkel a dózisokkal nem szokott probléma lenni pedig már 15-éve így megy. Szóval termőhelye válogatja, hogy mennyi az elég, lehet pár hektáron érdemes mindenkinél kipróbálni többféle dózist.
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-03-31 07:39:22
Válasz Ganajos #2922. hozzászólásáraAttól függ, mi a célod. Drága minden, ezért nem szabad hülyeséget csinálni, én azt mondom!
Ha búza, vagy zöldítés után raksz kukoricát, akkor célszerű belemet venned, hiszen az engedélyokirata szerint cserebogár és pattanóbogár lárva ellen véd, 12 kg/ha dózist ajánl kukorica kultúrában.
Kukorica után kukorica esetén force 1,5 g talajfertőtlenítő mikrogranulátum a javasolt, hiszen az a kukoricabogár ellen véd, a monokultúrázás második évében 10-12 kg/ha dózis, a harmadik évben meg mehet 15 kg/ha dózis. Egy dolgot még érdemes számításba venni, a force-os csávázás csak a vetőmagot védi, a csírát már nem, ezért sokkal jobb megoldás, ha a mikrogranulátumot választod, hiszen az a gázosodás révén a csírát is megvédi. A döntés a tiéd.
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-03-31 07:39:10
Válasz Bigyófelügyelő #2945. hozzászólásáraTermészetesen azt a 1m2 teljesen átnézem aprólékosan. Pepecselős munka,de sajna sokat bukhatok rajta még úgy is hogy csáváztatom a magot.
2 éve ismerősnek 20 hektárt brutál módon megcsonkítottak, vissza pótolgatta de 8 tonna lett csak a termése mikor az átlag 10 vagy a felett volt..
3 ásonyomnyira megyek le általában bár nem centizem hogy tényleg megvan e.
Annyit szoktam még hogy előtte egy héttel szoktam fóliázni is párat próbaként mert egy "szaki" mondta hogy ha hideg a talaj nem jönnek fel és ezzel becsaphatom magam de őszintén szólva nem tapasztaltam még különbséget a sima meg a fóliázott között,de az is igaz hogy tavaly nem csináltam mikor lehetett volna tapasztalni hogy hideg a talaj mivel április vége felé vetettünk és emlékszek rá hogy előtte pár nappal még fagy közeli idő volt majd robbant a tavasz.
Nálam is nagy a dilemma de most azt beszéltük bátyámmal meg öcskössel hogy nem kockáztatok és inkább rakok fertőtlenítőt is az új földekhez.Startert szerettem volna szórni,de nem éri meg kockáztatnom.
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-03-31 07:38:06
Mikor van a vetés megfelelő ideje?
Minden az időzítésen múlik – különösen a vetésnél
A kukoricavetés mottója: „Olyan korán, amint lehet és olyan későn, amennyire kell”. Ha a talaj felmelegedett, kellően kiszáradt és teherbíró, valamint a talaj hőmérséklete elérte a 8–10 °C-ot, akkor normál körülmények között a vetés április közepétől május közepéig elvégezhető.
Milyen következményekkel jár a rossz időpontban történő vetés?
A megfelelő időpontban végzett vetés elengedhetetlen az egészséges növények növekedéséhez, a növény fejlődéséhez és végül a hozamhoz.
Forrás: KWS SAAT SE& Co. KgaA
Forrás: KWS SAAT SE& Co. KgaA
A korai vetés vagy a hideg idő a következő hatásokkal járhat:
Lassú csírázás
Elhúzódó kelés
Gyenge állomány
Csávázószerek hatásának csökkenése
Gátolt gyökérnövekedés
Csökkent tápanyagfelvétel
A késői vetés a következő hatásokkal járhat:
Meleg talaj hatása: gyors csírázás és kezdeti fejlődés
Hosszú napok hatása: fokozott szárbaindulás, és ezáltal nagyobb csőfejlődés
Megnövekedett szárdőlési kockázat
Rövidebb tenyészidőszak
Korlátozott keményítő beépülés, gyengébb beltartalommal rendelkező silókukorica
A kukorica fejlődéséhez szükséges tényezők a növény különböző fejlődési szakaszaiban eltérnek.
A talaj hőmérséklete a csírázási időszakban 8–10 °C között megfelelő.
A fiatal növények fejlődése során a 10 °C feletti hőmérséklet optimális.
Kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok hatásai:
Fiatal növények fejlődése: Több napon át < 10 °C a levél klorotikus elszíneződéséhez vezet
Késői fagyok: A -3 °C alatti hosszabb fagyok fagysérüléseket okoznak
Korai fagyok: A -2 °C alatti őszi hőmérsékletek (néhány óra alatt) a kukorica vízleadásának idő előtti leállását okozzák
..
Válasz Sk Laci #2943. hozzászólásáraPedig nálatok hűvösebb van mint itt.
Válasz apuci #2944. hozzászólásáraÉn húsvét után kezdek majd gondolkozni rajta.Attól függ mit mond majd az előrejelzés.
Válasz Nagy Péter 40 #2935. hozzászólásáraAz egyik táblával én is gondban vagyok. Nekem első éves kukorica volt benne, neki három.Brutál bogaras lett a kukoricája, most én is aggódok mert én ismét kukoricát tennék, és nem az olcsóbbik fajtából... Amikor kiásol egy gödröt, akkor a leforgatott kukoricatöveket is átnézed, plusz a talajt is? Milyen mélységig?
Válasz Földönfuto #2942. hozzászólásáraÉn még nem,kb 10-15 napig nem is akarom!
Ezt a munkahelyemen követtem el!
A parancsot nem lehet megba..ni mert szaporodik.
Kitiltottak egy fa,,kalap miatt,pedig nem hiszem hogy rászolgáltam!
Válasz Földönfuto #2942. hozzászólásáraTegnap előtt már nálunk Szlovákiában is láttam egy kis gazdát vetni, de hogy mi lessz belőle