Válasz Ganajos #2938. hozzászólásáraÉn csak 25 hektárnak szoktam szórni a többinél mindig elég volt a force-os csávázás pedig nálam is van bőven ami 2 évig kukorica.
Drága de sajna a károkozás sokkal nagyobb lehet.
Jöjjön egy jó év és el is felejted hogy drága volt
Startert szoktam mert az elmúlt 2 évben a májusi hidegnél látszott hogy amelyik kapott startert az jobban bírta.
Válasz Nagy Péter 40 #2935. hozzászólásáraÉrtem köszi szépen…
Második kukorica alá már szoktam általában, de most nagyon elszaladtak az árak, de most is menni fog akkor.
Microstartert nem akarok, mert kap meszet, 10-26-26 ot szorva meg sor melle nitrogent, ugyhogy akkor megy a fertotlenito is.
Válasz CornHunter #2931. hozzászólásáraCsak arra figyeljetek hogy a magárokba ne menjen karbamid.
Nálunk Öcsém a műtrágya adagolós általában amíg én vetek ő 3 kerülönként kikaparja és megnézi hogy megvan e a 7cm-s távolság.
Ezt a módszert ajánlom nektek is. Sok sikert
Válasz Ganajos #2932. hozzászólásáraSztem a legegyszerűbb hogy a tábla több pontján ásol 1m2-s gödröket és megszámolod mennyi van.Én 2018 vagy 2019 körül így kezdtem mikor az előtte lévő évben 10 hektárból 1 elveszett és sajnos nem sorban ették ki...
3 alatt nincs gond akkor nem kell semmi. 3 felett kell a force-os csávázott mag vagy a fertőtlenítő.
Idén én is ások mert félévre "kaptam" földeket és szeretnék startert is szórni ha engedik a férgek.
Tavaly hallottam másik módszert hogy van olyan hogy csalogató golyós "sütemény",de azt őszintén szólva nem láttam még hogy működik és nem is néztem utána.
Én csináltam még olyat hogy a szomszédaim közül aki gabonát vetett kimentem a határhoz ki ástam pár darabot és megnéztem mennyi van a gyökerén.
Manapság ilyen módszerek már nem kellenek azokra a földekre mert gabonánál kb 30 cm szélességnyi elszokott "tűnni" a határon....
Amennyibben nem akarsz startert szórni sztem ne sajnáld mert nagyon sokat lehet bukni,főleg most ha jönne egy jó termés.
Válasz Ganajos #2933. hozzászólásáraÉn 15kg/ha.
Csemege alá ment azért ennyit mert ki lett rakva 600q jó érett trágya és velük együtt biztos érkezett pár lakó is nem akarok meglepetést.
Válasz Nagy Péter 40 #2925. hozzászólásáraÉs hogyan állapítod meg hogy milyen fokú a fertőzöttség?
Nekem tavaly nem volt gond, de most ugye kuki után megy kuki aztán azért akarok
Ikr tegnap 1800 ra mondta a belem-et…
Válasz Mézga #2928. hozzászólásáraMézga és Nagy Péter 40, köszönöm a válaszaitokat, arra jutottam, hogy csinálok ilyet is olyat is, és lesz saját tapasztalatom is a témáról
Válasz CornHunter #2916. hozzászólásáraSzórd ki telibe! nálam volt, hogy egyik szélső sornál túl közel rakta a maghoz és hiányos volt a sor. A szotya érzékenyebb
Válasz Ares 826 #2921. hozzászólásáraAzt szeretném megkérdezni csak úgy általánosságban, hogy melyik szakirodalomban/egyetemi disszertációban található az, hogy a karbamid csírázásgátló?
Én évekkel ezelőtt kerestem erre vonatkozó tudományos anyagot de nem találtam ilyent. (Főiskolán sem)
Ha bármilyen bizonyított állítást megvizsgálunk van hivatkozás arra vonatkozóan, hogy honnét származik.
Minden könyv a tankönyveket is ideértve hivatkozik a forrásra, hogy honnét származik az infó majd az is hivatkozik egy másik forrásra végül lesz egy egyetemi anyag amit több témában jártas prof is lektorált. Nem állítom, hogy nincs ilyen csak én nem találtam.
Ahogy a kolléga is írta a karbamid 5+cm vel a sora mellé vetve biztos nem okoz bajt mert én is használtam 160-170kg/ha-al és nem volt gond a csírázással. Nálam a nagyobb esőt kb. 8-10 leveles korában kapta amitől fehér körömnyi foltok lettek a levelén. A szakik azt mondták nitrogén mérgezés......
Valójában nem ezért nem használom, hanem a nap ahogy belesüt a műtrágya tartályba megolvad, hószerű lesz és eldugítja az adagoló szerkezetet.
Én azt tudom javasolni, ha valaki el akar vetni időben 2 száz hektárt felett egy 6 soros géppel akkor ne szarakodjon ilyesmivel, szórja el dolgozza be és nem lassítja le a saját vetését.
Ezt sem én találtam ki a nagyobb cégek mind így csinálják.
Válasz Ganajos #2922. hozzászólásáraA vetőmagot force 20 cs-vel kezelve kérem mindig. Kb plusz 4 ezer/zsák ha jól emlékszem így ahol nincs nagy fertőzöttség simán elég.
Ahol viszont nagyfokú a fertőződés ott sajnos nem elég csak a force-os vetőmag.Sajnos nekünk is van 25 hektár ilyen. Mi Belemet szórunk 8 kg/hektár mennyiségben.
Ajánlás szerint 12kg/ hektár de így hogy force-os a mag 8 kilónál se volt még gondunk.
Én 1250ft/kg áron vettem még egy hónapja múlt héten vett ismerős 1440 ft/kg volt.
Válasz CornHunter #2916. hozzászólásáraPersze hogy kilehet tenni.
Kb 10 éve vetjük vetéssel egy menetben és soha nem volt még gond vele.
Az tény hogy van csírázásgátló hatása de az a lényeg hogy ne a magárokba vessd a karbamidot.
Nálunk ha jól emlékszem 7 cm-re van a műtrágya a magároktól.
Beállítjátok magatoknak a biztonság kedvéért 10 cm-re és nem lesz gondod.
Évek óta és idén is 200 kg karbamid megy plusz ősszel kapott 100 kg karbamidot kukoricaszár meg szalma bontásra.
Ti milyen talajfertőtlenítőt raktok ha egyáltalán raktok? Kérdeztem ma árakat…brutál. Force+amalgerol 1,5 ha-os csomag 60000 ft
Talán még a soilguard (ami elvileg ugyan az mint a force legalábbis hatóanyagban) árban elfogadható 2000/kg.
Válasz VMisi #2917. hozzászólásáraIgen vetéskor semmit. Mikor kísérletezgettem akkor vetés előtt kapott 174-et kombinátorozás előtt fele, a másik fele meg ekézővel túratáskor 100 körül. A 100 +- azt jelenti ahogy kijön az ekézőn mert csal ide oda 10 kilót. Annyi hogy mikor fújom egyszikűre akkor kap még a 2000 liter permetléhez 25-30 kiló ureát is.
Üdv!
Kukorica, napraforgó vetéssel egymenetben sor mellé 1,5-2 mázsa karbamidot ki lehet tenni? azért kérdezem mert azt olvasni, hogy csírázásgátló hatása van, és az durva lenne ha nem kelne ki egy db mag se. Karbamidot még soha nem használtam, ezért gyakorlati tapasztalat, tanács érdekelne, esetleg melyik ami bírja így, vagy teljes területre kiszórni és bedolgozni vetés előtt?
kukoricát és napraforgót is így vetném ha nem bántja és mást utána nem is kapna, előre is köszönöm
Válasz VMisi #2912. hozzászólására5 évig kísérletezgettem táblákat felezve. Többet nem termet soha, de 40-50 %-ékkal kevesebb műtrágya elég ha az utolsó pillanatban van oda túratva a gyökeréhez. Azóta így megy. Kukorica után megy mindig, ősszel szántás előtt kap 200 kiló 6-24-12-tőt, túratáskor meg, 100 +- kiló ureát. Volt már 3x életemben 5+- tonna napra is, de mindig olyankor úgy jött ki, hogy 2 évvel azelőtt szója volt benne, meg mind 3x saját ganézott földekben volt.
Csak akkor fog 100% egyenesen menni a vetőgép ha azon is van egy GPS antenna. Maga a kijelző már úgy lett kitalálva, hogy 2 antennát kezeljen. Azt hiszem aktív munkagép vezérlésnek hívják. Csak az a baj, hogy a +antennán kívül még talán egy feloldó kulcs is kell. Ezt egyébként már a jóval korábbi készülékek is tudják.
A permetező keretnek meg mindegy, hogy angolszász vagy metrikus mert még ha a sorok között 76,2 cm is van akkor is csak 4,5/9 méterre kell állítani a nyomvonaltérköz-t és kész. Egyedül a széles kerék lehet a probléma de az is csak akkor ha a csatlakozó sorba megy a permetező.
Válasz VMisi #2912. hozzászólásáraÖnmagában ettől semennyivel. A kezdeti fejlődési erély nagyobb, ami azért egy nagyobb biztonságot ad tavasszal, de ez később kiegyenlítődik.
Ugyanakkor extrém aszályos évben ez vissza is üthet, bár kevésbé látványosan, mint a kukoricánál, ugyanis a sor mellé "kényeztetett" növények kisebb, kevésbé mélyre nyúló gyökérzetet növesztenek, amivel korlátozottabb a vízhez jutás. Tavaly nálunk ez beigazolódott.
Ettől eltekintve - ha van rá módod - érdemes sor mellé rakni. (Én nem tudom.) A szotyi talán legkritikusabb időszaka az első két hónap, nem árt egy kis kezdeti tuning.
Valaki végzett már kísérletet, hogy mennyivel terem többet az a napra amelyiknél a sor mellé lett rakva a műkaki, mint amelyiknél szét lett szórva magágykészítés előtt ugyanaz a mennyiség?
Válasz A.I. #2910. hozzászólásáraIgazándiból nehéz ebben okosnak lenni, hogy mekkora keretet is vegyen az ember... Teljesen keveredik a metrikus és angolszász rendszer, 76,2 cm-es sortávú vetőgép után a 18, 24, 27, stb. keret sem fog stimmelni. És akkor az adapterekről még nem is beszéltünk. Az a 24 cm (vagy 19, ha 76,2-vel számolsz), ami a 20 méteres keretnél van, lehet, hogy még "hasznos" is: laza talajon keskeny kerékkel be tud kacsázni a gép, RTK-val is. Keretvezérlés és automata kormány legyen a talpán, ami ezeket az apró mozgásokat úgy lereagálja, hogy 0 cm átfedéssel tudsz dolgozni.
Válasz termelo #2906. hozzászólásáraKöszönöm, van ilyen terv, hogy kellene egy forgató másik gépbe, de inkább 300asban gondolkodtam, mert olyan van már, meg az állítólag már ügyesebb is, mint a 200as!
De köszönöm, kollégának is megemlíteni majd!
Válasz A.I. #2903. hozzászólásáraNekem hamarabb volt 20as permetezőm, mint robotkormanyom.
Monosem 76 centisem van így a vegyszerezot 19.76m-re kell beallitani
Ilyen egyszerű.
Válasz A.I. #2905. hozzászólásáraVan egy ATU 200-as fullra aktivált kormányforgatóm ISOBUS-os kábelköteggel bármelyik gépbe beszerelhető nem érdekel? Nagyon keveset használtam, itt porosodik 2-3 száz közt odaadnám.
Feltelepíted a másik gépbe a kijelzőt meg átpakolod ha kell......
Válasz termelo #2904. hozzászólására2:
3:
A 20al csak annyi a bajom, hogy nem osztható maradék nélkül a 0,75 méteres sortávval, így meg a csatlakozásnál vagy takar vagy csíkol, vagy sort tapos(engem ez nem érint, mert 18as!)
Azért Te már régebbi motoros vagy a témában, meg kicsit nagyobb a játszótered, mint amin én "játszom"!
Néha hetekig nem használom azt a gépet, amiben a sorvezeto van, majdnem hogy gondolkozom kell, hogy akkor hogy is van ez!
Köszönöm a segítséget, meg az iránymutatásokat is!
Válasz A.I. #2903. hozzászólására1:
Nem akartam sok mindent egyszerre rátok zúdítani de úgy kell elképzelni, hogy az eredeti nyomvonal mindig ott marad csak a beállított nyomvonal térközzel arrébb szintén megjelenik több párhuzamosan. Ha a permetező nyomvonalát veszed fel pl asztali gépen akkor azoknál a munkagépeknél amelyek keskenyebbek de maradék nélkül osztható a szélessége akkor annyi "párhuzamos" nyomvonal jelenik meg, hogy a tábla széléhez legközelebbit már nem kell eltolni.
2:
csipkebokor vessző
3:
Jó a 20 méteres permetező is csak ne legyen széles a traktor gumija a GPS a többit megoldja.
(Erről nem beszélnek de valójában minden vetőgép úszik a traktor után így szélesebb gumival lehet gond a 20 méteres permetezővel a csatlakozó soroknál)
4:
Mivel van GS2630-as ; GS 4240-es és GS 4640-es monitorom is így már nem kell mentegetnem a beállításokat így a 4240 és a 4640 esetében nem tudok válaszolni arra, hogy kell menteni. A 2630-asnál úgy emlékszem bedugtam a pendrájvot és földobta a mentési lehetőséget(talán export) Szerintem ugyanígy megy a többinél is.
Tipp:
ingyenes program magyar nyelven a myjohndeere
Ide fel tudod tölteni a táblákat, meg tudod szerkeszteni a nyomvonalakat stb.
Nem akarom húzni az agyad valójában az én "mentésem" innét kerül feltöltésre a kijelzőre. Én nem mentek hanem előre megírom a setup file-t.
Amikor megvettem az 1800 monitort nem segített senki és azóta sem. Mindent magamnak kellett kijárnom így tanultam meg használni a rendszert. Ha jót akarsz magadnak tudok tippet adni de neked kell kitalálnod mit szeretnél, a te gazdaságodban mi a jó és neked kell kitanulnod is.
Válasz termelo #2901. hozzászólásáraArra már mi is ügyeltünk így kicsiben is, hogy permetezőt 18ast vegyünk (én a 20as keretet kapásoknál öngólnak tartom), már csak gabonavetőt kéne igazítani, de az meg művelő út nélkül úgy is mindegy, hogy 4-vagy 8 méteres.
4240et használok, azt mondod, hogy a berendezéskezelőben az eszköznek mentsek? Vagy a táblánál mentsek nyomvonalakat az eszközökhöz?
(Bocs az értetlenkedésért!)
Válasz VMisi #2900. hozzászólásáraÓh, így már értem!
Nem, eszközt cserélsz a monitoron, amiket használsz(ok) eszközöket, azok paramétereit egyszer felveszem a gépbe, aztán csak néhány klikk és ahhoz igazítja a munkaszélességet, amelyik eszközt választod!
Egy szépséghiba, hogy az induló nyomvonalat oda kell tolni, hogy az eszközöd a mezsgye székéig dolgozzon!
Tehát mondjuk vetsz a mezsgye szélétől 2,25 méterre, ugye az a 4,5 fele, aztán mondjuk jössz a 18as permetezővel, akkor el kell tolni 6,75méterrel, a többit már 18akra rakja, mert a berendezés kezelőben a permetezőre váltottál! (Ez JD rendszer, nem tudom, a többit nem ismerem, és lehet, hogy máshogy is lehetne, én így csinálom autodidakta "képzés előnye"!)
Válasz A.I. #2899. hozzászólásáraAzt hiszem az USA ba úgy lett kitalálva, hogy egymás egész számú szorzatai a munkagép szélességek. pl. 9 méteres vetőgép akár gabona akár szemenkénti kontra 27 méteres permetezőnél nem kell tologatni legalább is a GS4640-en biztosan nem.
Kb. 10 éve voltam egy mintagazdaságba ott ugyanez volt csak 7 méterrel (talán Trimble). Teljesen másmilyen volt a technológia mint itt. Úgy hívták nem lazítok-nem taposok. Csak rövid-tárcsával dolgoztak, mindig ugyanazon a nyomvonalakon mentek de még a kombájn is ikerkerekes volt és csak a föld végén ürített.
Tipp:
Mentsd el az aktuális munkagéphez az eltoltakat (ad neki a szélesség nevét), legközelebb nem kell tologatni táblánként csak visszatöltöd és kész.
A táblavégi fordulós kérdést a kollégának kezdjem el ecsetelni vagy felesleges mert az előzőt sem értette?
Válasz A.I. #2898. hozzászólására Ha vetésnél és a permetezésnél is 4,5 méterre van állítva a sorvezető akkor a permetezésnél be kell állítani, hogy csak minden hatodikra vigyen.
Válasz termelo #2897. hozzászólásáraJó ezt olvasni, hogy más is tolja a nyomvonalat JD monitoron, már azt hittem én csinálok valamit szarul, hogy munkaeszköz cserélve a nyomvonal ott marad, így el kell tolni, de ha más is így csinálja, akkor már nem is keresem a megoldást, ezek szerint ez így megy!
Válasz VMisi #2896. hozzászólásáraNe haragudj, de ezt nem értem, hogy hogyan érted, hogy minden hatra vigyen?
Azt érted alatt, hogy a tábla végén automatikusan átforduljon a hatodik rá?
Szerintem a 4640 JD monitor tud automatikus táblavegi fordulót (az miénk nem ez a típus, nem is tudja ezt)!
Viszont RTKval vetek, igaz nekem 4x4,5 a bűvös szám és 18 a permetező, minden klappol "centire"!
Válasz VMisi #2893. hozzászólásáraJó akkor nevezzük A-B egyenesnek ha úgy nektek jobb.
Van egy pl. téglalap alapú terület, minden oldalhoz tartozik 1 db 27 méteres AB egyenes.
Mindegyik 13.5 méterre van a határvonaltól.
Bármilyen 27 métertől kisebb munkagép-szélességet beírsz annak a nyomvonal közepe kisebb lesz mint 13,5 méter ez a lényeg. A kettő nyomvonalközép közötti különbséget kell nyomvonal eltolással eltolni a tábla határ felé. Amikor átállítod a munkagép szélességet akkor beírod a nyomvonal eltolás szélességét is. Maga az eltolás a főmenüben lesz így arra csak egyszer rákattintasz és kész! (nem kell újból bármelyik menübe belépni legalább is a John Deere-oknál nem ; ja és a kijelző megjegyzi az eltolást)
Válasz trikolor5 #2892. hozzászólásáraEgyszer régen az egyik ismerős ágyekével körbe-körbe szántott az elejétől a végéig (a végeken kiemelve persze), azt mondta, hogy így nincs megtaposva a forgó meg nincs holtidő!
Öröm volt aztán elmunkálni ezt a szántást!
3842 hozzászólás
Válasz III.Gyula #2940. hozzászólásáraMár el merted vetni?????
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-03-31 07:36:10
Kukorica vetés,négyszer körbe utána telibe.
Válasz Ganajos #2938. hozzászólásáraÉn csak 25 hektárnak szoktam szórni a többinél mindig elég volt a force-os csávázás pedig nálam is van bőven ami 2 évig kukorica.
Drága de sajna a károkozás sokkal nagyobb lehet.
Jöjjön egy jó év és el is felejted hogy drága volt
Startert szoktam mert az elmúlt 2 évben a májusi hidegnél látszott hogy amelyik kapott startert az jobban bírta.
Válasz Nagy Péter 40 #2935. hozzászólásáraÉrtem köszi szépen…
Második kukorica alá már szoktam általában, de most nagyon elszaladtak az árak, de most is menni fog akkor.
Microstartert nem akarok, mert kap meszet, 10-26-26 ot szorva meg sor melle nitrogent, ugyhogy akkor megy a fertotlenito is.
Válasz kisattila1112 #2934. hozzászólásáraJaah akkor muszáj..köszi
Válasz CornHunter #2931. hozzászólásáraCsak arra figyeljetek hogy a magárokba ne menjen karbamid.
Nálunk Öcsém a műtrágya adagolós általában amíg én vetek ő 3 kerülönként kikaparja és megnézi hogy megvan e a 7cm-s távolság.
Ezt a módszert ajánlom nektek is. Sok sikert
Válasz Ganajos #2932. hozzászólásáraSztem a legegyszerűbb hogy a tábla több pontján ásol 1m2-s gödröket és megszámolod mennyi van.Én 2018 vagy 2019 körül így kezdtem mikor az előtte lévő évben 10 hektárból 1 elveszett és sajnos nem sorban ették ki...
3 alatt nincs gond akkor nem kell semmi. 3 felett kell a force-os csávázott mag vagy a fertőtlenítő.
Idén én is ások mert félévre "kaptam" földeket és szeretnék startert is szórni ha engedik a férgek.
Tavaly hallottam másik módszert hogy van olyan hogy csalogató golyós "sütemény",de azt őszintén szólva nem láttam még hogy működik és nem is néztem utána.
Én csináltam még olyat hogy a szomszédaim közül aki gabonát vetett kimentem a határhoz ki ástam pár darabot és megnéztem mennyi van a gyökerén.
Manapság ilyen módszerek már nem kellenek azokra a földekre mert gabonánál kb 30 cm szélességnyi elszokott "tűnni" a határon....
Amennyibben nem akarsz startert szórni sztem ne sajnáld mert nagyon sokat lehet bukni,főleg most ha jönne egy jó termés.
Válasz Ganajos #2933. hozzászólásáraÉn 15kg/ha.
Csemege alá ment azért ennyit mert ki lett rakva 600q jó érett trágya és velük együtt biztos érkezett pár lakó is nem akarok meglepetést.
Válasz kisattila1112 #2929. hozzászólásáraÉs ebből mennyit raksz ki, 10kg/ha?
Válasz Nagy Péter 40 #2925. hozzászólásáraÉs hogyan állapítod meg hogy milyen fokú a fertőzöttség?
Nekem tavaly nem volt gond, de most ugye kuki után megy kuki aztán azért akarok
Ikr tegnap 1800 ra mondta a belem-et…
Válasz Mézga #2928. hozzászólásáraMézga és Nagy Péter 40, köszönöm a válaszaitokat, arra jutottam, hogy csinálok ilyet is olyat is, és lesz saját tapasztalatom is a témáról
Geo vadriasztó,csávázva,mit ér varjú ellen?Valakinek tapasztalata?
Válasz Ganajos #2922. hozzászólásáraTrika expert 29.210ft bruttó/10kg. Van benne nitrogen és foszfor.
Válasz CornHunter #2916. hozzászólásáraSzórd ki telibe! nálam volt, hogy egyik szélső sornál túl közel rakta a maghoz és hiányos volt a sor. A szotya érzékenyebb
Válasz termelo #2926. hozzászólásáraSzia!Küldtem egy mailt tegnapelőtt a kormányforgatóval kapcsolatban.Légyszi nézz rá!köszi
Válasz Ares 826 #2921. hozzászólásáraAzt szeretném megkérdezni csak úgy általánosságban, hogy melyik szakirodalomban/egyetemi disszertációban található az, hogy a karbamid csírázásgátló?
)
Én évekkel ezelőtt kerestem erre vonatkozó tudományos anyagot de nem találtam ilyent. (Főiskolán sem
Ha bármilyen bizonyított állítást megvizsgálunk van hivatkozás arra vonatkozóan, hogy honnét származik.
Minden könyv a tankönyveket is ideértve hivatkozik a forrásra, hogy honnét származik az infó majd az is hivatkozik egy másik forrásra végül lesz egy egyetemi anyag amit több témában jártas prof is lektorált. Nem állítom, hogy nincs ilyen csak én nem találtam.
Ahogy a kolléga is írta a karbamid 5+cm vel a sora mellé vetve biztos nem okoz bajt mert én is használtam 160-170kg/ha-al és nem volt gond a csírázással. Nálam a nagyobb esőt kb. 8-10 leveles korában kapta amitől fehér körömnyi foltok lettek a levelén. A szakik azt mondták nitrogén mérgezés......
Valójában nem ezért nem használom, hanem a nap ahogy belesüt a műtrágya tartályba megolvad, hószerű lesz és eldugítja az adagoló szerkezetet.
Én azt tudom javasolni, ha valaki el akar vetni időben 2 száz hektárt felett egy 6 soros géppel akkor ne szarakodjon ilyesmivel, szórja el dolgozza be és nem lassítja le a saját vetését.
Ezt sem én találtam ki a nagyobb cégek mind így csinálják.
Válasz Ganajos #2922. hozzászólásáraA vetőmagot force 20 cs-vel kezelve kérem mindig. Kb plusz 4 ezer/zsák ha jól emlékszem így ahol nincs nagy fertőzöttség simán elég.
Ahol viszont nagyfokú a fertőződés ott sajnos nem elég csak a force-os vetőmag.Sajnos nekünk is van 25 hektár ilyen. Mi Belemet szórunk 8 kg/hektár mennyiségben.
Ajánlás szerint 12kg/ hektár de így hogy force-os a mag 8 kilónál se volt még gondunk.
Én 1250ft/kg áron vettem még egy hónapja múlt héten vett ismerős 1440 ft/kg volt.
Válasz CornHunter #2916. hozzászólásáraPersze hogy kilehet tenni.
Kb 10 éve vetjük vetéssel egy menetben és soha nem volt még gond vele.
Az tény hogy van csírázásgátló hatása de az a lényeg hogy ne a magárokba vessd a karbamidot.
Nálunk ha jól emlékszem 7 cm-re van a műtrágya a magároktól.
Beállítjátok magatoknak a biztonság kedvéért 10 cm-re és nem lesz gondod.
Évek óta és idén is 200 kg karbamid megy plusz ősszel kapott 100 kg karbamidot kukoricaszár meg szalma bontásra.
Válasz VMisi #2919. hozzászólásárahttps://www.google.com/search?q=urea+m%C5%B1tr%C3%A1gya&hl=hu&sxsrf=APq-WBucnOPzVZMhzyuxuTeXO-08lX5XRw%3A1648493615245&source=hp&ei=LwRCYtzaC8evkwW86r_4Bw&iflsig=AHkkrS4AAAAAYkISP7sNrlIEd9y3Ra8TuFXJhJ4_9kAs&oq=urea&gs_lcp=Cgdnd3Mtd2l6EAEYAjIFCAAQgAQyBQgAEIAEMgUIABCABDIFCAAQgAQyBQgAEIAEMgUILhCABDIFCAAQgAQyBQgAEIAEMgUIABCABDIFCAAQgAQ6BAgjECc6CwguEIAEEMcBEKMCOgsILhCABBDHARCvAVAAWLQRYJUgaABwAHgAgAGjAYgBkwSSAQMwLjSYAQCgAQE&sclient=gws-wiz
Ti milyen talajfertőtlenítőt raktok ha egyáltalán raktok? Kérdeztem ma árakat…brutál. Force+amalgerol 1,5 ha-os csomag 60000 ft
Talán még a soilguard (ami elvileg ugyan az mint a force legalábbis hatóanyagban) árban elfogadható 2000/kg.
Válasz CornHunter #2916. hozzászólásáraAzt ne kinyírja a csírát ha kap egy jó esőt keléskor!
Válasz VMisi #2919. hozzászólásáraKarbamid, van amelyik de lehet minden zsákra rá van írva.
Válasz mtz1221 #2918. hozzászólásáraA túratást már értem, de mi az az urea? Lombtrágya?
Válasz VMisi #2917. hozzászólásáraIgen vetéskor semmit. Mikor kísérletezgettem akkor vetés előtt kapott 174-et kombinátorozás előtt fele, a másik fele meg ekézővel túratáskor 100 körül. A 100 +- azt jelenti ahogy kijön az ekézőn mert csal ide oda 10 kilót. Annyi hogy mikor fújom egyszikűre akkor kap még a 2000 liter permetléhez 25-30 kiló ureát is.
Válasz mtz1221 #2915. hozzászólásáraVetéskor meg semmi? Mi az a "100 +- kiló ureát"?
Üdv!
Kukorica, napraforgó vetéssel egymenetben sor mellé 1,5-2 mázsa karbamidot ki lehet tenni? azért kérdezem mert azt olvasni, hogy csírázásgátló hatása van, és az durva lenne ha nem kelne ki egy db mag se. Karbamidot még soha nem használtam, ezért gyakorlati tapasztalat, tanács érdekelne, esetleg melyik ami bírja így, vagy teljes területre kiszórni és bedolgozni vetés előtt?
kukoricát és napraforgót is így vetném ha nem bántja és mást utána nem is kapna, előre is köszönöm
Válasz VMisi #2912. hozzászólására5 évig kísérletezgettem táblákat felezve. Többet nem termet soha, de 40-50 %-ékkal kevesebb műtrágya elég ha az utolsó pillanatban van oda túratva a gyökeréhez. Azóta így megy. Kukorica után megy mindig, ősszel szántás előtt kap 200 kiló 6-24-12-tőt, túratáskor meg, 100 +- kiló ureát. Volt már 3x életemben 5+- tonna napra is, de mindig olyankor úgy jött ki, hogy 2 évvel azelőtt szója volt benne, meg mind 3x saját ganézott földekben volt.
Válasz später77 #2911. hozzászólásáraEzek a dolgok azért nem működnek mert csórók vagyunk nem azért mert a rendszer nem tudja!
Csak akkor fog 100% egyenesen menni a vetőgép ha azon is van egy GPS antenna. Maga a kijelző már úgy lett kitalálva, hogy 2 antennát kezeljen. Azt hiszem aktív munkagép vezérlésnek hívják. Csak az a baj, hogy a +antennán kívül még talán egy feloldó kulcs is kell. Ezt egyébként már a jóval korábbi készülékek is tudják.
A permetező keretnek meg mindegy, hogy angolszász vagy metrikus mert még ha a sorok között 76,2 cm is van akkor is csak 4,5/9 méterre kell állítani a nyomvonaltérköz-t és kész. Egyedül a széles kerék lehet a probléma de az is csak akkor ha a csatlakozó sorba megy a permetező.
Válasz VMisi #2912. hozzászólásáraÖnmagában ettől semennyivel. A kezdeti fejlődési erély nagyobb, ami azért egy nagyobb biztonságot ad tavasszal, de ez később kiegyenlítődik.
) A szotyi talán legkritikusabb időszaka az első két hónap, nem árt egy kis kezdeti tuning.
Ugyanakkor extrém aszályos évben ez vissza is üthet, bár kevésbé látványosan, mint a kukoricánál, ugyanis a sor mellé "kényeztetett" növények kisebb, kevésbé mélyre nyúló gyökérzetet növesztenek, amivel korlátozottabb a vízhez jutás. Tavaly nálunk ez beigazolódott.
Ettől eltekintve - ha van rá módod - érdemes sor mellé rakni. (Én nem tudom.
Valaki végzett már kísérletet, hogy mennyivel terem többet az a napra amelyiknél a sor mellé lett rakva a műkaki, mint amelyiknél szét lett szórva magágykészítés előtt ugyanaz a mennyiség?
Válasz A.I. #2910. hozzászólásáraIgazándiból nehéz ebben okosnak lenni, hogy mekkora keretet is vegyen az ember... Teljesen keveredik a metrikus és angolszász rendszer, 76,2 cm-es sortávú vetőgép után a 18, 24, 27, stb. keret sem fog stimmelni. És akkor az adapterekről még nem is beszéltünk. Az a 24 cm (vagy 19, ha 76,2-vel számolsz), ami a 20 méteres keretnél van, lehet, hogy még "hasznos" is: laza talajon keskeny kerékkel be tud kacsázni a gép, RTK-val is. Keretvezérlés és automata kormány legyen a talpán, ami ezeket az apró mozgásokat úgy lereagálja, hogy 0 cm átfedéssel tudsz dolgozni.
Válasz zsoltrs #2908. hozzászólásáraPersze, ezt már beszéltük, csak az nem 20, hanem csak 19,76
!
Nah lassan mint az eszterga gép....
Válasz termelo #2906. hozzászólásáraKöszönöm, van ilyen terv, hogy kellene egy forgató másik gépbe, de inkább 300asban gondolkodtam, mert olyan van már, meg az állítólag már ügyesebb is, mint a 200as!
De köszönöm, kollégának is megemlíteni majd!
Válasz A.I. #2903. hozzászólásáraNekem hamarabb volt 20as permetezőm, mint robotkormanyom.
Monosem 76 centisem van így a vegyszerezot 19.76m-re kell beallitani
Ilyen egyszerű.
Válasz termelo #2891. hozzászólásáraNincs RTK-m, csak sorvezetom (így is én vagyok a high tech paraszt a környéken)
Válasz A.I. #2905. hozzászólásáraVan egy ATU 200-as fullra aktivált kormányforgatóm ISOBUS-os kábelköteggel bármelyik gépbe beszerelhető nem érdekel? Nagyon keveset használtam, itt porosodik 2-3 száz közt odaadnám.
Feltelepíted a másik gépbe a kijelzőt meg átpakolod ha kell......
Válasz termelo #2904. hozzászólására2:
!
is!
3:
A 20al csak annyi a bajom, hogy nem osztható maradék nélkül a 0,75 méteres sortávval, így meg a csatlakozásnál vagy takar vagy csíkol, vagy sort tapos(engem ez nem érint, mert 18as!)
Azért Te már régebbi motoros vagy a témában, meg kicsit nagyobb a játszótered, mint amin én "játszom"!
Néha hetekig nem használom azt a gépet, amiben a sorvezeto van, majdnem hogy gondolkozom kell, hogy akkor hogy is van ez
Köszönöm a segítséget, meg az iránymutatásokat
Válasz A.I. #2903. hozzászólására1:
Nem akartam sok mindent egyszerre rátok zúdítani de úgy kell elképzelni, hogy az eredeti nyomvonal mindig ott marad csak a beállított nyomvonal térközzel arrébb szintén megjelenik több párhuzamosan. Ha a permetező nyomvonalát veszed fel pl asztali gépen akkor azoknál a munkagépeknél amelyek keskenyebbek de maradék nélkül osztható a szélessége akkor annyi "párhuzamos" nyomvonal jelenik meg, hogy a tábla széléhez legközelebbit már nem kell eltolni.
2:
csipkebokor vessző
3:
Jó a 20 méteres permetező is csak ne legyen széles a traktor gumija a GPS a többit megoldja.
(Erről nem beszélnek de valójában minden vetőgép úszik a traktor után így szélesebb gumival lehet gond a 20 méteres permetezővel a csatlakozó soroknál)
4:
Mivel van GS2630-as ; GS 4240-es és GS 4640-es monitorom is így már nem kell mentegetnem a beállításokat így a 4240 és a 4640 esetében nem tudok válaszolni arra, hogy kell menteni. A 2630-asnál úgy emlékszem bedugtam a pendrájvot és földobta a mentési lehetőséget(talán export) Szerintem ugyanígy megy a többinél is.
Tipp:
ingyenes program magyar nyelven a myjohndeere
Ide fel tudod tölteni a táblákat, meg tudod szerkeszteni a nyomvonalakat stb.
Nem akarom húzni az agyad valójában az én "mentésem" innét kerül feltöltésre a kijelzőre. Én nem mentek hanem előre megírom a setup file-t.
Amikor megvettem az 1800 monitort nem segített senki és azóta sem. Mindent magamnak kellett kijárnom így tanultam meg használni a rendszert. Ha jót akarsz magadnak tudok tippet adni de neked kell kitalálnod mit szeretnél, a te gazdaságodban mi a jó és neked kell kitanulnod is.
Válasz termelo #2901. hozzászólásáraArra már mi is ügyeltünk így kicsiben is, hogy permetezőt 18ast vegyünk (én a 20as keretet kapásoknál öngólnak tartom), már csak gabonavetőt kéne igazítani, de az meg művelő út nélkül úgy is mindegy, hogy 4-vagy 8 méteres.
4240et használok, azt mondod, hogy a berendezéskezelőben az eszköznek mentsek? Vagy a táblánál mentsek nyomvonalakat az eszközökhöz?
(Bocs az értetlenkedésért!)
Válasz VMisi #2900. hozzászólásáraÓh, így már értem!
Nem, eszközt cserélsz a monitoron, amiket használsz(ok) eszközöket, azok paramétereit egyszer felveszem a gépbe, aztán csak néhány klikk és ahhoz igazítja a munkaszélességet, amelyik eszközt választod!
Egy szépséghiba, hogy az induló nyomvonalat oda kell tolni, hogy az eszközöd a mezsgye székéig dolgozzon!
Tehát mondjuk vetsz a mezsgye szélétől 2,25 méterre, ugye az a 4,5 fele, aztán mondjuk jössz a 18as permetezővel, akkor el kell tolni 6,75méterrel, a többit már 18akra rakja, mert a berendezés kezelőben a permetezőre váltottál! (Ez JD rendszer, nem tudom, a többit nem ismerem, és lehet, hogy máshogy is lehetne, én így csinálom autodidakta "képzés előnye"!)
Válasz A.I. #2899. hozzászólásáraAzt hiszem az USA ba úgy lett kitalálva, hogy egymás egész számú szorzatai a munkagép szélességek. pl. 9 méteres vetőgép akár gabona akár szemenkénti kontra 27 méteres permetezőnél nem kell tologatni legalább is a GS4640-en biztosan nem.
Kb. 10 éve voltam egy mintagazdaságba ott ugyanez volt csak 7 méterrel (talán Trimble). Teljesen másmilyen volt a technológia mint itt. Úgy hívták nem lazítok-nem taposok. Csak rövid-tárcsával dolgoztak, mindig ugyanazon a nyomvonalakon mentek de még a kombájn is ikerkerekes volt és csak a föld végén ürített.
Tipp:
Mentsd el az aktuális munkagéphez az eltoltakat (ad neki a szélesség nevét), legközelebb nem kell tologatni táblánként csak visszatöltöd és kész.
A táblavégi fordulós kérdést a kollégának kezdjem el ecsetelni vagy felesleges mert az előzőt sem értette?
Válasz A.I. #2898. hozzászólására Ha vetésnél és a permetezésnél is 4,5 méterre van állítva a sorvezető akkor a permetezésnél be kell állítani, hogy csak minden hatodikra vigyen.
Válasz termelo #2897. hozzászólásáraJó ezt olvasni, hogy más is tolja a nyomvonalat JD monitoron, már azt hittem én csinálok valamit szarul, hogy munkaeszköz cserélve a nyomvonal ott marad, így el kell tolni, de ha más is így csinálja, akkor már nem is keresem a megoldást, ezek szerint ez így megy
!
Válasz VMisi #2896. hozzászólásáraNe haragudj, de ezt nem értem, hogy hogyan érted, hogy minden hatra vigyen?
Azt érted alatt, hogy a tábla végén automatikusan átforduljon a hatodik rá?
Szerintem a 4640 JD monitor tud automatikus táblavegi fordulót (az miénk nem ez a típus, nem is tudja ezt)!
Viszont RTKval vetek, igaz nekem 4x4,5 a bűvös szám és 18 a permetező, minden klappol "centire"!
Válasz VMisi #2893. hozzászólásáraJó akkor nevezzük A-B egyenesnek ha úgy nektek jobb.
Van egy pl. téglalap alapú terület, minden oldalhoz tartozik 1 db 27 méteres AB egyenes.
Mindegyik 13.5 méterre van a határvonaltól.
Bármilyen 27 métertől kisebb munkagép-szélességet beírsz annak a nyomvonal közepe kisebb lesz mint 13,5 méter ez a lényeg. A kettő nyomvonalközép közötti különbséget kell nyomvonal eltolással eltolni a tábla határ felé. Amikor átállítod a munkagép szélességet akkor beírod a nyomvonal eltolás szélességét is. Maga az eltolás a főmenüben lesz így arra csak egyszer rákattintasz és kész! (nem kell újból bármelyik menübe belépni legalább is a John Deere-oknál nem ; ja és a kijelző megjegyzi az eltolást)
Válasz A.I. #2894. hozzászólásáraAddig megvan, de a 27-tel hogy vet? A 4,5-nél még beállítható, hogy minden 6-ra vigyen.
Válasz trikolor5 #2892. hozzászólásáraEgyszer régen az egyik ismerős ágyekével körbe-körbe szántott az elejétől a végéig (a végeken kiemelve persze), azt mondta, hogy így nincs megtaposva a forgó meg nincs holtidő!
Öröm volt aztán elmunkálni ezt a szántást!
Válasz VMisi #2893. hozzászólására6x4,5
Válasz termelo #2891. hozzászólásáraEzt a nyomvonalakat leírnád máshogy? A-B egyenesre gondolsz és a gépszélességre? 4,5-ből hogy lett 27?