Válasz Mézga #13516. hozzászólásáraPróbálok mindig az olcsó szférában maradni magoknál, mivel jó évben ezek is megtermik bőven már amit kell, viszont ha aszály van volt ,hogy a csúcshiper dekalb is adott 4 tonnát egy helyen ahol arattam, meg nekem is egy másik 420-as Pió még 5-ös sem...
Ilyenkor meg pont nem mindegy, hogy 4 vagy 10 millióba került a 200 zsák kukorica...
Próbálom a rizikó faktorokat leszorítani ahogy csak lehet. Aztán lehet a végén csak szimplán jól járok mert egy csúcs hibriddel lenne plussz egy tonnám durrantós esztendőben, de ha meg bukta van akkor életmentő lehet a "megtakarítás"
Mikor vettük az adaptert akkor sem volt új, két elég jó hektáros szezont letoltam vele, majd most idén átcseréltük mindet újra. IGazából nem nagyon voltak megkopva, tehát nemvolt erősen gödrös a vágófelületnél, de mondom hagy nyessen, rászánom azt a kis összeget.
Így letoltam vele a szezont, rá sem néztem az adapterre, lezsíroztam mikor kellett oszt jónapot.
Jövőre kicserélem a maradék törőhengerek csapágyait ha jó hanemjó, beállítom az állókés hézagokat és mehetünk neki megint a szezonnak újra.
Ja igen, olajakat lecserélem majd, két szezon van azokban is már.
Nekem sort még sohasem túrt meg, volt, hogy elkaptam egy határkarót és letört az állókés, úgyis dolgozott jól, csak hoszabb szár maradt meg amolyan megcsócsált volt a vége a tarlónak ennél a sornál.
Válasz buszsofőr #13514. hozzászólásáranemtudom.
A p9025 is először olly annyira olcsó volt, hogy még a forgalmazó sem merte szinte ajánlani, közben meg az egyik legstabilabb 300eleji anyag.
de mondjuk inkább, hogy drága, mert máskülönb felemalik az árát ennek is hehe
Válasz szanberg #13512. hozzászólásáraItt GYMS-be időben elvetett 370-esek sem tudtak 18,5-19nál alacsonyabbat 10 tonna körül már.. nekem 15 víz akkor volt amikor 6 tonna volt ... ennyi!
"Akármennyit" tud teremni, vízben meg olyasmi volt mint a többi 400-as. Nekünk itt hosszú amúgy, kevés a hőösszeg vagy napsütéses órák száma nemtudom, de csak ámulok milyen vízeket írtok itt, 15 meg 18 meg....főleg hosszú kukoricáknál...
Nem semmi!
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraNekem volt idén 9514. Kezdeti fejlődése kicsit lasúbb volt a többi fajtához képest, meg a nyár eleji szárazság rajta mutatkozott meg leghamarabb, de szerencsére jött az esős idő. Vékony szárú, alacsonyan hozta ki a csöveket, viszont 16-18 soros szép csövek voltak. Vizét nagyon gyorsan leadta. Április 25. Vetettük, és szeptember 28.-án vágtuk 15,8-as vízzel. A legjobb tábla 11 t/ha nettó súlyú lett. Ár-érték arányban nekem ez jött be a legjobban, jövőre is vetek belőle.
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraP9514 kicsit lassan indult, és alacsonyabb az átlagtól, csuhély hamar felnyílik. 110q 15 körüli vízzel, aszályban meg nem tudom mit tudott volna.
Válasz Mézga #13503. hozzászólásáraÖszintén szólva kicsit nekem is, de felénk járja egy olyan mondás, hogy, "nem attól kell félni, ami van, hanem attól ami nincs!"
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáraMás a szem mérete azért más a zsák súlya (ezt nevezik a szakmában frakciónak)
Rajta is van a mag mérete általában!
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáranah fussunk neki ennek is.
1. hol, milyen munkafolyamatnál kéne figyelembe venni a hektolitersúlyt?
2. a vetőmag ezermagtömege köszönö viszonyban nincs a termés ezermagtömegével. miért van ez így?
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáraA két fajta kukoricának amiről írsz nem egyforma az
ezer mag súlya, de ettől függetlenül a hektoliter súly lehet, hogy teljesen azonos. Gondolkozz!
sokan a hektóliter súlyt sem veszik figyelembe hiába van nekemd csúcstérő kukoricád ha nem jó ha hegtó. pl van olyan fajta pr ami 80000 szem 38 kg mig a másik csak 26 kg ez szárítás után is megmutatkozik elég rendesen.
Szemét alig jött ki (1 zsákkal)
A száraz tengeri esetenként 150 q-t alig haladta meg.
Vajon hova tűnt a többi. És ezt látta a termelő is.
Megértik az emberek, ha elég világosan bemutatjuk nekik. Egyébként a szárítósoknak van egy táblázat, ami alapján végzik az elszámolást.
Az egyik szárítós 4 % ot von le szemétre.
Ha ennek fele igaz lenne, akkor a szárító körül szemét hegyek állnának. És vajon miért nem van így?
Válasz szanberg #13483. hozzászólásáraMiné többsző leírod anná igazabb lesz hehe.
Csak mikó a gyereket eviszed magada horgászni, akkó nem foggya érteni mé merül el hehe.
Én azt írtam a víz nehezebb mint a kukorica, ami egyébként így is van.
csak úgy teccik ahogy magyarázod, hát gondoltam hergellek hehe.
de azért megnézném a képét annak akinek ezt elkezdeném ecsetelni, hogy miért 8kilót kell levonnom 7% nedvességelvonásnál.
Rögtön azt hinné sumákolok azért halandzsázok itt összevissza, pedig csak korrekt akarnék lenni, szóval jobb ezt egyszerűen rövidre zárni.
A hungrana így számolja el a nedves kukoricát:
(100-kuk nedvességtart%)/85.5
így megkapjuk a nedves kukorica 14.5% nedvességre elszámolható súlyát
Ez a korrekt elszámolás szerintem
Válasz ano #13474. hozzászólásáraVan egy képlet amivel számolni kell, ami szerint 20% ős kukorica 13%-ra történő számítása során nem 7% a tömeg veszteség hanem majdnem 8%...
amiről te beszélsz, az azért van, mert a 20-as vizet nedves kukoricába méred, míg a 13,5-a szárazban. tehát almát a körtével eset, így talán érted. tehát azért nem tudod simán levonni a 7%-ot, mert attól még a nedves kukorica össz súlya marad a nevezőben, ahhoz méred a 7%pontot, míg a szárított kukorica víztartalmát a száraz súlyra adod meg.
tehát 100 kg 20-as vízű kukoricában 20 kg víz van. leszárítod 13,5-esre, akkor ez nem azt jelenti, hogy a 20 kg vízből 13,5 kg víz bentmarad, (mert így vonhatnád le simán), hanem azt jelenti, hogy a végtermék nedvességtartalma lesz 13,5. vagyis a 80kg száraz/0,865=92,48 kg lesz a szárított összes súlyod. ez úgy áll össze, hogy van benne 80 kg kőszáraz kukorica, meg 12,48 kg víz, összesen 92,48kg. namost ellenőrizzük vissza a víztartalmát: 12,48kg víz / 92,48 kg összesúly = 13,5tömegszázalék. vagyis így lesz 13,5-es a kukoricád.
tehát nem 7%pontot kell levonnod, nem 5 kg vizet kell elpárologtatnod, hanem többet, ebben az esetben kb. 7,5 kg vizet kell elpárologtatnod.
azért ez nem ilyen bonyolult, ha hajlandó lennél gondolkodni, és azt mondani, hogy bakker, okés öcsém, értem a témát.
Válasz ano #13470. hozzászólásáraElőször tisztítunk, utána szárítunk! 3%-ot vonunk le szemét és egyéb "jogcímen" ami tartalmaz: törtszem, dara, por, rakodógép szórás-törés ki.betár alatt és a tárolás alatti természetes súlyvesztés minden egybe tartalmaz! Ezekre soknak tűnik a 3% levonás, valójában nincs is annyi de évek óta így szokott passzolni mindenkivel a matek. Szárításnál 13 ra számolunk és pont annyit amit elvonunk és nem egyel többet, a szárítóból kijövő kukorica pedig 12,5 és 13,5 között van valójában mindig. Visszaolvastam Feco képletéig és az alapján valóban más eredményt kapok de nagyságrendileg ezzel a gyakorlattal is ott vagyunk...
Ha elvonsz 7% nedvességet(20-as kukorica 13-ra szárítva), azért kell ~8%-ot levonni a nyers súlyból, mert a víz nehezebb és kész, nem lehet közösen számolni a kettőt
Válasz szanberg #13469. hozzászólásáranem, a víz éppen olyan nehéz, mint a kukorica, 1 kg víz éppen annyi, mint 1 kg kukorica, vagy 1 kg vas, vagy 1 kg toll.
nem térfogatszázalékokról beszélünk, hanem tömegszázalékokról, nem azt mondjuk, hogy a kukorica 20 térfogatszázaléka víz, hanem azt, hogy 20 tömegszázaléka. ennek okán a térfogatnak, sűrűségnek semmi köze nincs a dologhoz.
Válasz Csókási Gergő #13468. hozzászólásárami passzol mivel? kulcs a zárba?
ha 20-as vizű kukoricát szárítasz 13asra (és nincs szemét levonás), akkor 100 kg nedves kukoricából 91,95 kg marad.
ha 100 kg 20-as vizű kukoicából 7 kg vizet vonsz el, vagyis 93 kg száraz kukoricát tárolsz be a magtárba, akkor a 93 kg száraz kukorica víztartalma 13,98% lesz.
az öt mázsás felvetésed nem értem, pláne ha 100 mázsánál 5 mázsás különbséget számoltál fentiek szerint, gondolom lemerült az elem a számológépbe... ha visszanézed, itt 1-1,5-2%-os eltéréseket számolgatunk (370 fizewtős tonnánál 5 tonna), ennyin megy a sumák.
és hogy miért nem találsz amagtárba tételt? azért, mert ha 13,98-as vízzel rakod be, akkor az még szárad ott magába (egyensúlyi vize 13,5 körül van, ezért eddig szárítjátok), meg porlik, meg ha rendszám nélküli ifával hordod be a tranzitból, akkor az 50 mázsás körönként rakott/üres méréseknél a 20 kg-os pontatlanság kapásból 40 kg, ami 1 százalék...
24919 hozzászólás
Válasz szanberg #13517. hozzászólásáraa gyenge szárút tolta meg.van valahol leírás az asztalhoz, hogy hogyan kell beállítani?
Válasz Mézga #13516. hozzászólásáraPróbálok mindig az olcsó szférában maradni magoknál, mivel jó évben ezek is megtermik bőven már amit kell, viszont ha aszály van volt ,hogy a csúcshiper dekalb is adott 4 tonnát egy helyen ahol arattam, meg nekem is egy másik 420-as Pió még 5-ös sem...
Ilyenkor meg pont nem mindegy, hogy 4 vagy 10 millióba került a 200 zsák kukorica...
Próbálom a rizikó faktorokat leszorítani ahogy csak lehet. Aztán lehet a végén csak szimplán jól járok mert egy csúcs hibriddel lenne plussz egy tonnám durrantós esztendőben, de ha meg bukta van akkor életmentő lehet a "megtakarítás"
Válasz Mézga #13516. hozzászólásáraMajd kiderül, nekem lesz belőle ~110 hektárom jövőre is.
Mikor vettük az adaptert akkor sem volt új, két elég jó hektáros szezont letoltam vele, majd most idén átcseréltük mindet újra. IGazából nem nagyon voltak megkopva, tehát nemvolt erősen gödrös a vágófelületnél, de mondom hagy nyessen, rászánom azt a kis összeget.
Így letoltam vele a szezont, rá sem néztem az adapterre, lezsíroztam mikor kellett oszt jónapot.
Jövőre kicserélem a maradék törőhengerek csapágyait ha jó hanemjó, beállítom az állókés hézagokat és mehetünk neki megint a szezonnak újra.
Ja igen, olajakat lecserélem majd, két szezon van azokban is már.
Nekem sort még sohasem túrt meg, volt, hogy elkaptam egy határkarót és letört az állókés, úgyis dolgozott jól, csak hoszabb szár maradt meg amolyan megcsócsált volt a vége a tarlónak ennél a sornál.
Válasz szanberg #13515. hozzászólásáraidén jó év volt rá, de valami nyűgje csak lehet amit nem kötnek az orrunk alá.
babánkés mit bír nálad? arra gyanakszom, hogy megtúrta a sort, sőt a végénél már másik sornál is volt gond
Válasz buszsofőr #13514. hozzászólásáranemtudom.
A p9025 is először olly annyira olcsó volt, hogy még a forgalmazó sem merte szinte ajánlani, közben meg az egyik legstabilabb 300eleji anyag.
de mondjuk inkább, hogy drága, mert máskülönb felemalik az árát ennek is hehe
De ha ennyire jó akkor miért ilyen olcsó?
Válasz szanberg #13512. hozzászólásáraItt GYMS-be időben elvetett 370-esek sem tudtak 18,5-19nál alacsonyabbat 10 tonna körül már.. nekem 15 víz akkor volt amikor 6 tonna volt ... ennyi!
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraNekem bejött a 9915-ös, már vettem is jövőre belőle 100 zsákot.
"Akármennyit" tud teremni, vízben meg olyasmi volt mint a többi 400-as. Nekünk itt hosszú amúgy, kevés a hőösszeg vagy napsütéses órák száma nemtudom, de csak ámulok milyen vízeket írtok itt, 15 meg 18 meg....főleg hosszú kukoricáknál...
Nem semmi!
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraHa jól emlékszem szanbergnek volt 9915, olvass vissza itt van lentebb.
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraNekem volt idén 9514. Kezdeti fejlődése kicsit lasúbb volt a többi fajtához képest, meg a nyár eleji szárazság rajta mutatkozott meg leghamarabb, de szerencsére jött az esős idő. Vékony szárú, alacsonyan hozta ki a csöveket, viszont 16-18 soros szép csövek voltak. Vizét nagyon gyorsan leadta. Április 25. Vetettük, és szeptember 28.-án vágtuk 15,8-as vízzel. A legjobb tábla 11 t/ha nettó súlyú lett. Ár-érték arányban nekem ez jött be a legjobban, jövőre is vetek belőle.
Válasz cross #13508. hozzászólásáracsuhély=csuhé
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraP9514 kicsit lassan indult, és alacsonyabb az átlagtól, csuhély hamar felnyílik. 110q 15 körüli vízzel, aszályban meg nem tudom mit tudott volna.
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraNekem a 9357 és 0023 az a legjobb volt mindenféle szempontból...
Vetett valaki Pioneer 9915 fao 410
vagy
Pioneer 9514 fao 370 hibridet?
Milyen volt a habitusa?
Terméseredmények?
Köszönöm előre is a válaszokat!
Válasz Batka #13504. hozzászólásáranálunk meg az, hogy a van-tól nem kell félni. nem is féltem csak elfáradtam
Válasz Mézga #13503. hozzászólásáraÖszintén szólva kicsit nekem is, de felénk járja egy olyan mondás, hogy, "nem attól kell félni, ami van, hanem attól ami nincs!"
Válasz Batka #13502. hozzászólásáranekem azért már tele van a faxom a kukoricával
Válasz Mézga #13501. hozzászólásáraNa legalább ők örülnek az elhúzódó betakarításnak!
Válasz Batka #13500. hozzászólásárahungrana
Válasz Mézga #13498. hozzászólásáraMelyik szeszgyár vesz még nyerset?
Válasz apuci #13495. hozzászólásáraMárciusban is 18 as!!!!!
Válasz apuci #13497. hozzászólásáramost kaptam időpontot a szeszgyárba a maradék beszállításra
Válasz Mézga #13496. hozzászólásáraDe akkor legalább le lett,azért ilyen későn mert belvizes?
Válasz apuci #13495. hozzászólásáraszerintem semmit se változott. 18-23 között
Válasz Mézga #13494. hozzászólásáraNo és milyen lett,vize októberhez képest?
BEFEJEZTÜK!!!!
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáraMás a szem mérete azért más a zsák súlya (ezt nevezik a szakmában frakciónak)
Rajta is van a mag mérete általában!
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáranah fussunk neki ennek is.
1. hol, milyen munkafolyamatnál kéne figyelembe venni a hektolitersúlyt?
2. a vetőmag ezermagtömege köszönö viszonyban nincs a termés ezermagtömegével. miért van ez így?
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáraA két fajta kukoricának amiről írsz nem egyforma az
ezer mag súlya, de ettől függetlenül a hektoliter súly lehet, hogy teljesen azonos. Gondolkozz!
sokan a hektóliter súlyt sem veszik figyelembe hiába van nekemd csúcstérő kukoricád ha nem jó ha hegtó. pl van olyan fajta pr ami 80000 szem 38 kg mig a másik csak 26 kg ez szárítás után is megmutatkozik elég rendesen.
Válasz Radocz #13488. hozzászólásáraBent maradt mint fejadag,vagy vám!
A szárítós eladja még a szemetet is,úgy mint a tört szemet!
Válasz Drisa #13476. hozzászólásáraSzerintem több mint 8 %.
betettünk rostálás nélkül 180 q.
10 % vizet elpárologtattunk.
Szemét alig jött ki (1 zsákkal)
A száraz tengeri esetenként 150 q-t alig haladta meg.
Vajon hova tűnt a többi. És ezt látta a termelő is.
Megértik az emberek, ha elég világosan bemutatjuk nekik. Egyébként a szárítósoknak van egy táblázat, ami alapján végzik az elszámolást.
Az egyik szárítós 4 % ot von le szemétre.
Ha ennek fele igaz lenne, akkor a szárító körül szemét hegyek állnának. És vajon miért nem van így?
Válasz Sötét Paraszt #13485. hozzászólásáramegmert a ponty lefelé szíjja
Válasz Sötét Paraszt #13485. hozzászólásáraAzért mert a felhajtóerő kevesebb mint a gravitácijjó hehe
Válasz szanberg #13483. hozzászólásáraMiné többsző leírod anná igazabb lesz hehe.
Csak mikó a gyereket eviszed magada horgászni, akkó nem foggya érteni mé merül el hehe.
Válasz szanberg #13483. hozzászólásárahektoliter súlyban.
Válasz ano #13481. hozzászólásáraJólvan már marharépa!
hogyne érteném, de azt nem én írtam, hogy 1kg vas=1kg tollal hanem te hehe
Én azt írtam a víz nehezebb mint a kukorica, ami egyébként így is van.
csak úgy teccik ahogy magyarázod, hát gondoltam hergellek hehe.
de azért megnézném a képét annak akinek ezt elkezdeném ecsetelni, hogy miért 8kilót kell levonnom 7% nedvességelvonásnál.
Rögtön azt hinné sumákolok azért halandzsázok itt összevissza, pedig csak korrekt akarnék lenni, szóval jobb ezt egyszerűen rövidre zárni.
A víz nehezebb mint a kukorica, és ez igaz is
Csőtörősök figyelem!!! Ti következtek!
Válasz szanberg #13479. hozzászólásárahihetetlen bakker, nem egyetemet végeztél? nem vagy mérnök?
...
gyerekek, hova jutottunk.
egyébként ezzel a "kukorica akkor is nehezebb" ötleteddel befutó lennél a viasaton az észbontók között...
de megnyugodhattok, lezártam a témát.
szárítósok lopjatok nyugodtan tovább!!!
Válasz Drisa #13476. hozzászólásárapont ezt számoltam ki, nem?
Válasz ano #13474. hozzászólásárameg ezt magyarázd el azoknak is akik behoznak terményt szárítani hehe
Válasz ano #13474. hozzászólásárade a víz akkor is nehezebb mint a kukorica.
nem 1kiló, hanem úgy általában.
(elvesztél a részletekben öcccsém:-)
A hungrana így számolja el a nedves kukoricát:
(100-kuk nedvességtart%)/85.5
így megkapjuk a nedves kukorica 14.5% nedvességre elszámolható súlyát
Ez a korrekt elszámolás szerintem
Válasz ano #13474. hozzászólásáraVan egy képlet amivel számolni kell, ami szerint 20% ős kukorica 13%-ra történő számítása során nem 7% a tömeg veszteség hanem majdnem 8%...
Válasz Csókási Gergő #13473. hozzászólásáraa téma arról szól, hogy nem nagységrendileg kell elszámolni a paraszttal, hanem tisztességesen...
Válasz szanberg #13472. hozzászólásáranem. nem nehezebb 1 kg víz, mint 1 kg kukorica. ez ebben a világban nem kérdés.
amiről te beszélsz, az azért van, mert a 20-as vizet nedves kukoricába méred, míg a 13,5-a szárazban. tehát almát a körtével eset, így talán érted. tehát azért nem tudod simán levonni a 7%-ot, mert attól még a nedves kukorica össz súlya marad a nevezőben, ahhoz méred a 7%pontot, míg a szárított kukorica víztartalmát a száraz súlyra adod meg.
tehát 100 kg 20-as vízű kukoricában 20 kg víz van. leszárítod 13,5-esre, akkor ez nem azt jelenti, hogy a 20 kg vízből 13,5 kg víz bentmarad, (mert így vonhatnád le simán), hanem azt jelenti, hogy a végtermék nedvességtartalma lesz 13,5. vagyis a 80kg száraz/0,865=92,48 kg lesz a szárított összes súlyod. ez úgy áll össze, hogy van benne 80 kg kőszáraz kukorica, meg 12,48 kg víz, összesen 92,48kg. namost ellenőrizzük vissza a víztartalmát: 12,48kg víz / 92,48 kg összesúly = 13,5tömegszázalék. vagyis így lesz 13,5-es a kukoricád.
tehát nem 7%pontot kell levonnod, nem 5 kg vizet kell elpárologtatnod, hanem többet, ebben az esetben kb. 7,5 kg vizet kell elpárologtatnod.
azért ez nem ilyen bonyolult, ha hajlandó lennél gondolkodni, és azt mondani, hogy bakker, okés öcsém, értem a témát.
Válasz ano #13470. hozzászólásáraElőször tisztítunk, utána szárítunk! 3%-ot vonunk le szemét és egyéb "jogcímen" ami tartalmaz: törtszem, dara, por, rakodógép szórás-törés ki.betár alatt és a tárolás alatti természetes súlyvesztés minden egybe tartalmaz! Ezekre soknak tűnik a 3% levonás, valójában nincs is annyi de évek óta így szokott passzolni mindenkivel a matek. Szárításnál 13 ra számolunk és pont annyit amit elvonunk és nem egyel többet, a szárítóból kijövő kukorica pedig 12,5 és 13,5 között van valójában mindig. Visszaolvastam Feco képletéig és az alapján valóban más eredményt kapok de nagyságrendileg ezzel a gyakorlattal is ott vagyunk...
Válasz ano #13471. hozzászólásárarosszul gondolod mert akkor lehetne számolni símán százalékkal ahogy a kolléga is számol.
Ha elvonsz 7% nedvességet(20-as kukorica 13-ra szárítva), azért kell ~8%-ot levonni a nyers súlyból, mert a víz nehezebb és kész, nem lehet közösen számolni a kettőt
Válasz szanberg #13469. hozzászólásáranem, a víz éppen olyan nehéz, mint a kukorica, 1 kg víz éppen annyi, mint 1 kg kukorica, vagy 1 kg vas, vagy 1 kg toll.
nem térfogatszázalékokról beszélünk, hanem tömegszázalékokról, nem azt mondjuk, hogy a kukorica 20 térfogatszázaléka víz, hanem azt, hogy 20 tömegszázaléka. ennek okán a térfogatnak, sűrűségnek semmi köze nincs a dologhoz.
Válasz Csókási Gergő #13468. hozzászólásárami passzol mivel? kulcs a zárba?
ha 20-as vizű kukoricát szárítasz 13asra (és nincs szemét levonás), akkor 100 kg nedves kukoricából 91,95 kg marad.
ha 100 kg 20-as vizű kukoicából 7 kg vizet vonsz el, vagyis 93 kg száraz kukoricát tárolsz be a magtárba, akkor a 93 kg száraz kukorica víztartalma 13,98% lesz.
az öt mázsás felvetésed nem értem, pláne ha 100 mázsánál 5 mázsás különbséget számoltál fentiek szerint, gondolom lemerült az elem a számológépbe... ha visszanézed, itt 1-1,5-2%-os eltéréseket számolgatunk (370 fizewtős tonnánál 5 tonna), ennyin megy a sumák.
és hogy miért nem találsz amagtárba tételt? azért, mert ha 13,98-as vízzel rakod be, akkor az még szárad ott magába (egyensúlyi vize 13,5 körül van, ezért eddig szárítjátok), meg porlik, meg ha rendszám nélküli ifával hordod be a tranzitból, akkor az 50 mázsás körönként rakott/üres méréseknél a 20 kg-os pontatlanság kapásból 40 kg, ami 1 százalék...