Válasz szanberg #13512. hozzászólásáraItt GYMS-be időben elvetett 370-esek sem tudtak 18,5-19nál alacsonyabbat 10 tonna körül már.. nekem 15 víz akkor volt amikor 6 tonna volt ... ennyi!
"Akármennyit" tud teremni, vízben meg olyasmi volt mint a többi 400-as. Nekünk itt hosszú amúgy, kevés a hőösszeg vagy napsütéses órák száma nemtudom, de csak ámulok milyen vízeket írtok itt, 15 meg 18 meg....főleg hosszú kukoricáknál...
Nem semmi!
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraNekem volt idén 9514. Kezdeti fejlődése kicsit lasúbb volt a többi fajtához képest, meg a nyár eleji szárazság rajta mutatkozott meg leghamarabb, de szerencsére jött az esős idő. Vékony szárú, alacsonyan hozta ki a csöveket, viszont 16-18 soros szép csövek voltak. Vizét nagyon gyorsan leadta. Április 25. Vetettük, és szeptember 28.-án vágtuk 15,8-as vízzel. A legjobb tábla 11 t/ha nettó súlyú lett. Ár-érték arányban nekem ez jött be a legjobban, jövőre is vetek belőle.
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraP9514 kicsit lassan indult, és alacsonyabb az átlagtól, csuhély hamar felnyílik. 110q 15 körüli vízzel, aszályban meg nem tudom mit tudott volna.
Válasz Mézga #13503. hozzászólásáraÖszintén szólva kicsit nekem is, de felénk járja egy olyan mondás, hogy, "nem attól kell félni, ami van, hanem attól ami nincs!"
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáraMás a szem mérete azért más a zsák súlya (ezt nevezik a szakmában frakciónak)
Rajta is van a mag mérete általában!
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáranah fussunk neki ennek is.
1. hol, milyen munkafolyamatnál kéne figyelembe venni a hektolitersúlyt?
2. a vetőmag ezermagtömege köszönö viszonyban nincs a termés ezermagtömegével. miért van ez így?
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáraA két fajta kukoricának amiről írsz nem egyforma az
ezer mag súlya, de ettől függetlenül a hektoliter súly lehet, hogy teljesen azonos. Gondolkozz!
sokan a hektóliter súlyt sem veszik figyelembe hiába van nekemd csúcstérő kukoricád ha nem jó ha hegtó. pl van olyan fajta pr ami 80000 szem 38 kg mig a másik csak 26 kg ez szárítás után is megmutatkozik elég rendesen.
Szemét alig jött ki (1 zsákkal)
A száraz tengeri esetenként 150 q-t alig haladta meg.
Vajon hova tűnt a többi. És ezt látta a termelő is.
Megértik az emberek, ha elég világosan bemutatjuk nekik. Egyébként a szárítósoknak van egy táblázat, ami alapján végzik az elszámolást.
Az egyik szárítós 4 % ot von le szemétre.
Ha ennek fele igaz lenne, akkor a szárító körül szemét hegyek állnának. És vajon miért nem van így?
Válasz szanberg #13483. hozzászólásáraMiné többsző leírod anná igazabb lesz hehe.
Csak mikó a gyereket eviszed magada horgászni, akkó nem foggya érteni mé merül el hehe.
Én azt írtam a víz nehezebb mint a kukorica, ami egyébként így is van.
csak úgy teccik ahogy magyarázod, hát gondoltam hergellek hehe.
de azért megnézném a képét annak akinek ezt elkezdeném ecsetelni, hogy miért 8kilót kell levonnom 7% nedvességelvonásnál.
Rögtön azt hinné sumákolok azért halandzsázok itt összevissza, pedig csak korrekt akarnék lenni, szóval jobb ezt egyszerűen rövidre zárni.
A hungrana így számolja el a nedves kukoricát:
(100-kuk nedvességtart%)/85.5
így megkapjuk a nedves kukorica 14.5% nedvességre elszámolható súlyát
Ez a korrekt elszámolás szerintem
Válasz ano #13474. hozzászólásáraVan egy képlet amivel számolni kell, ami szerint 20% ős kukorica 13%-ra történő számítása során nem 7% a tömeg veszteség hanem majdnem 8%...
amiről te beszélsz, az azért van, mert a 20-as vizet nedves kukoricába méred, míg a 13,5-a szárazban. tehát almát a körtével eset, így talán érted. tehát azért nem tudod simán levonni a 7%-ot, mert attól még a nedves kukorica össz súlya marad a nevezőben, ahhoz méred a 7%pontot, míg a szárított kukorica víztartalmát a száraz súlyra adod meg.
tehát 100 kg 20-as vízű kukoricában 20 kg víz van. leszárítod 13,5-esre, akkor ez nem azt jelenti, hogy a 20 kg vízből 13,5 kg víz bentmarad, (mert így vonhatnád le simán), hanem azt jelenti, hogy a végtermék nedvességtartalma lesz 13,5. vagyis a 80kg száraz/0,865=92,48 kg lesz a szárított összes súlyod. ez úgy áll össze, hogy van benne 80 kg kőszáraz kukorica, meg 12,48 kg víz, összesen 92,48kg. namost ellenőrizzük vissza a víztartalmát: 12,48kg víz / 92,48 kg összesúly = 13,5tömegszázalék. vagyis így lesz 13,5-es a kukoricád.
tehát nem 7%pontot kell levonnod, nem 5 kg vizet kell elpárologtatnod, hanem többet, ebben az esetben kb. 7,5 kg vizet kell elpárologtatnod.
azért ez nem ilyen bonyolult, ha hajlandó lennél gondolkodni, és azt mondani, hogy bakker, okés öcsém, értem a témát.
Válasz ano #13470. hozzászólásáraElőször tisztítunk, utána szárítunk! 3%-ot vonunk le szemét és egyéb "jogcímen" ami tartalmaz: törtszem, dara, por, rakodógép szórás-törés ki.betár alatt és a tárolás alatti természetes súlyvesztés minden egybe tartalmaz! Ezekre soknak tűnik a 3% levonás, valójában nincs is annyi de évek óta így szokott passzolni mindenkivel a matek. Szárításnál 13 ra számolunk és pont annyit amit elvonunk és nem egyel többet, a szárítóból kijövő kukorica pedig 12,5 és 13,5 között van valójában mindig. Visszaolvastam Feco képletéig és az alapján valóban más eredményt kapok de nagyságrendileg ezzel a gyakorlattal is ott vagyunk...
Ha elvonsz 7% nedvességet(20-as kukorica 13-ra szárítva), azért kell ~8%-ot levonni a nyers súlyból, mert a víz nehezebb és kész, nem lehet közösen számolni a kettőt
Válasz szanberg #13469. hozzászólásáranem, a víz éppen olyan nehéz, mint a kukorica, 1 kg víz éppen annyi, mint 1 kg kukorica, vagy 1 kg vas, vagy 1 kg toll.
nem térfogatszázalékokról beszélünk, hanem tömegszázalékokról, nem azt mondjuk, hogy a kukorica 20 térfogatszázaléka víz, hanem azt, hogy 20 tömegszázaléka. ennek okán a térfogatnak, sűrűségnek semmi köze nincs a dologhoz.
Válasz Csókási Gergő #13468. hozzászólásárami passzol mivel? kulcs a zárba?
ha 20-as vizű kukoricát szárítasz 13asra (és nincs szemét levonás), akkor 100 kg nedves kukoricából 91,95 kg marad.
ha 100 kg 20-as vizű kukoicából 7 kg vizet vonsz el, vagyis 93 kg száraz kukoricát tárolsz be a magtárba, akkor a 93 kg száraz kukorica víztartalma 13,98% lesz.
az öt mázsás felvetésed nem értem, pláne ha 100 mázsánál 5 mázsás különbséget számoltál fentiek szerint, gondolom lemerült az elem a számológépbe... ha visszanézed, itt 1-1,5-2%-os eltéréseket számolgatunk (370 fizewtős tonnánál 5 tonna), ennyin megy a sumák.
és hogy miért nem találsz amagtárba tételt? azért, mert ha 13,98-as vízzel rakod be, akkor az még szárad ott magába (egyensúlyi vize 13,5 körül van, ezért eddig szárítjátok), meg porlik, meg ha rendszám nélküli ifával hordod be a tranzitból, akkor az 50 mázsás körönként rakott/üres méréseknél a 20 kg-os pontatlanság kapásból 40 kg, ami 1 százalék...
Válasz Csókási Gergő #13468. hozzászólásárade amúgy mégsem passzol, és épen ezért nincsen raktár sarkában mert ha behoznak maszek kukoricát neked akkor a sajátodból is visznek majd ki.
Csak abba gondolj bele, hogy a víz jelentősen nehezebb mint a kukorica, vagyis nem ugyanannyi %-ot jelent vízből és kukoricából is a szárítás, 72 kontra 100 a fajsúly...
Így akkor jó a számítás nagyjából ha mondjuk 20-asnál nem 7 hanem 8%-ot vonsz le, de nem ismétlem a témát, olvass vissza.
Ha csak sajátodat szárítod akkor mindegy, a végén nagyjából kifog jönni, csak ha 3000tonna bérmunkánál 1%-ot benyelsz akkor 30tonnádnak ugrottak...
Válasz ano #13465. hozzászólásáraHát ezt a fajta számítást már hallottam, értem is az elvét, de így nekem valami nem kerek! Saját szárítónál simán pl.: 7% víz elvonásnál 0.93al szorzom és passzol! Most 100 mázsa 20% vizes kukoricára kiszámoltam mindkét variációval és több mint 5 mázsa az eltérés!!! Idei mennyiség alapján ezek szerint 2 kamionra valót vontam le magamtól plusszba! Évek óta így számolom de még soha nem találtunk a raktár sarkában ebből a számítási hibából adódó prémium táteleket kamionszám!!! Biztos az egerek megették...
Válasz .Szabi. #13464. hozzászólásárade az kva mindegy, hogy mi a sorrend, hogy mikor vonod le. persze ha feltesszük, hogy a szemétnek meg a pornak ugyan annyi a nedvességtartalma, mint a szemnek. ha azt mondjuk, hogy az csontszáraz, és azt a száraz anyagból vonjuk le, akkor más, nade az csontszáraz? láttunk már olyan csutka darabot, ami csont száraz, rajta a szem meg 18-as?
szóval tök mindegy mi a sorrend.
409,48-3%=397,1956 tonna. ennek 18,4 a vize, akkor 81,6 a száraz anyag = 324,1116. mivel a száraz anyag állandó marad a szárítás során (kukorica nem szublimál, hanem csak lopják), ezért a 14-es száraz kukiban ugyan ennyi száraz anyag lesz. vagyis kérdés, hogy 324,1116 tonna hány tonna 14-es vizű kukban van? 324,1116/0,86=376,874 tonna a 14-es szárított.
ha előbb szárítunk, akkor 409,48*0,816= 334,1357 az állandó száraz anyag. ez 14-esre visszaszámolva 388,5299 tonna. ebből 3% levonés = 376,874 tonna.
24914 hozzászólás
De ha ennyire jó akkor miért ilyen olcsó?
Válasz szanberg #13512. hozzászólásáraItt GYMS-be időben elvetett 370-esek sem tudtak 18,5-19nál alacsonyabbat 10 tonna körül már.. nekem 15 víz akkor volt amikor 6 tonna volt ... ennyi!
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraNekem bejött a 9915-ös, már vettem is jövőre belőle 100 zsákot.
"Akármennyit" tud teremni, vízben meg olyasmi volt mint a többi 400-as. Nekünk itt hosszú amúgy, kevés a hőösszeg vagy napsütéses órák száma nemtudom, de csak ámulok milyen vízeket írtok itt, 15 meg 18 meg....főleg hosszú kukoricáknál...
Nem semmi!
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraHa jól emlékszem szanbergnek volt 9915, olvass vissza itt van lentebb.
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraNekem volt idén 9514. Kezdeti fejlődése kicsit lasúbb volt a többi fajtához képest, meg a nyár eleji szárazság rajta mutatkozott meg leghamarabb, de szerencsére jött az esős idő. Vékony szárú, alacsonyan hozta ki a csöveket, viszont 16-18 soros szép csövek voltak. Vizét nagyon gyorsan leadta. Április 25. Vetettük, és szeptember 28.-án vágtuk 15,8-as vízzel. A legjobb tábla 11 t/ha nettó súlyú lett. Ár-érték arányban nekem ez jött be a legjobban, jövőre is vetek belőle.
Válasz cross #13508. hozzászólásáracsuhély=csuhé
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraP9514 kicsit lassan indult, és alacsonyabb az átlagtól, csuhély hamar felnyílik. 110q 15 körüli vízzel, aszályban meg nem tudom mit tudott volna.
Válasz Devyd #13506. hozzászólásáraNekem a 9357 és 0023 az a legjobb volt mindenféle szempontból...
Vetett valaki Pioneer 9915 fao 410
vagy
Pioneer 9514 fao 370 hibridet?
Milyen volt a habitusa?
Terméseredmények?
Köszönöm előre is a válaszokat!
Válasz Batka #13504. hozzászólásáranálunk meg az, hogy a van-tól nem kell félni. nem is féltem csak elfáradtam
Válasz Mézga #13503. hozzászólásáraÖszintén szólva kicsit nekem is, de felénk járja egy olyan mondás, hogy, "nem attól kell félni, ami van, hanem attól ami nincs!"
Válasz Batka #13502. hozzászólásáranekem azért már tele van a faxom a kukoricával
Válasz Mézga #13501. hozzászólásáraNa legalább ők örülnek az elhúzódó betakarításnak!
Válasz Batka #13500. hozzászólásárahungrana
Válasz Mézga #13498. hozzászólásáraMelyik szeszgyár vesz még nyerset?
Válasz apuci #13495. hozzászólásáraMárciusban is 18 as!!!!!
Válasz apuci #13497. hozzászólásáramost kaptam időpontot a szeszgyárba a maradék beszállításra
Válasz Mézga #13496. hozzászólásáraDe akkor legalább le lett,azért ilyen későn mert belvizes?
Válasz apuci #13495. hozzászólásáraszerintem semmit se változott. 18-23 között
Válasz Mézga #13494. hozzászólásáraNo és milyen lett,vize októberhez képest?
BEFEJEZTÜK!!!!
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáraMás a szem mérete azért más a zsák súlya (ezt nevezik a szakmában frakciónak)
Rajta is van a mag mérete általában!
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáranah fussunk neki ennek is.
1. hol, milyen munkafolyamatnál kéne figyelembe venni a hektolitersúlyt?
2. a vetőmag ezermagtömege köszönö viszonyban nincs a termés ezermagtömegével. miért van ez így?
Válasz blsjela #13490. hozzászólásáraA két fajta kukoricának amiről írsz nem egyforma az
ezer mag súlya, de ettől függetlenül a hektoliter súly lehet, hogy teljesen azonos. Gondolkozz!
sokan a hektóliter súlyt sem veszik figyelembe hiába van nekemd csúcstérő kukoricád ha nem jó ha hegtó. pl van olyan fajta pr ami 80000 szem 38 kg mig a másik csak 26 kg ez szárítás után is megmutatkozik elég rendesen.
Válasz Radocz #13488. hozzászólásáraBent maradt mint fejadag,vagy vám!
A szárítós eladja még a szemetet is,úgy mint a tört szemet!
Válasz Drisa #13476. hozzászólásáraSzerintem több mint 8 %.
betettünk rostálás nélkül 180 q.
10 % vizet elpárologtattunk.
Szemét alig jött ki (1 zsákkal)
A száraz tengeri esetenként 150 q-t alig haladta meg.
Vajon hova tűnt a többi. És ezt látta a termelő is.
Megértik az emberek, ha elég világosan bemutatjuk nekik. Egyébként a szárítósoknak van egy táblázat, ami alapján végzik az elszámolást.
Az egyik szárítós 4 % ot von le szemétre.
Ha ennek fele igaz lenne, akkor a szárító körül szemét hegyek állnának. És vajon miért nem van így?
Válasz Sötét Paraszt #13485. hozzászólásáramegmert a ponty lefelé szíjja
Válasz Sötét Paraszt #13485. hozzászólásáraAzért mert a felhajtóerő kevesebb mint a gravitácijjó hehe
Válasz szanberg #13483. hozzászólásáraMiné többsző leírod anná igazabb lesz hehe.
Csak mikó a gyereket eviszed magada horgászni, akkó nem foggya érteni mé merül el hehe.
Válasz szanberg #13483. hozzászólásárahektoliter súlyban.
Válasz ano #13481. hozzászólásáraJólvan már marharépa!
hogyne érteném, de azt nem én írtam, hogy 1kg vas=1kg tollal hanem te hehe
Én azt írtam a víz nehezebb mint a kukorica, ami egyébként így is van.
csak úgy teccik ahogy magyarázod, hát gondoltam hergellek hehe.
de azért megnézném a képét annak akinek ezt elkezdeném ecsetelni, hogy miért 8kilót kell levonnom 7% nedvességelvonásnál.
Rögtön azt hinné sumákolok azért halandzsázok itt összevissza, pedig csak korrekt akarnék lenni, szóval jobb ezt egyszerűen rövidre zárni.
A víz nehezebb mint a kukorica, és ez igaz is
Csőtörősök figyelem!!! Ti következtek!
Válasz szanberg #13479. hozzászólásárahihetetlen bakker, nem egyetemet végeztél? nem vagy mérnök?
...
gyerekek, hova jutottunk.
egyébként ezzel a "kukorica akkor is nehezebb" ötleteddel befutó lennél a viasaton az észbontók között...
de megnyugodhattok, lezártam a témát.
szárítósok lopjatok nyugodtan tovább!!!
Válasz Drisa #13476. hozzászólásárapont ezt számoltam ki, nem?
Válasz ano #13474. hozzászólásárameg ezt magyarázd el azoknak is akik behoznak terményt szárítani hehe
Válasz ano #13474. hozzászólásárade a víz akkor is nehezebb mint a kukorica.
nem 1kiló, hanem úgy általában.
(elvesztél a részletekben öcccsém:-)
A hungrana így számolja el a nedves kukoricát:
(100-kuk nedvességtart%)/85.5
így megkapjuk a nedves kukorica 14.5% nedvességre elszámolható súlyát
Ez a korrekt elszámolás szerintem
Válasz ano #13474. hozzászólásáraVan egy képlet amivel számolni kell, ami szerint 20% ős kukorica 13%-ra történő számítása során nem 7% a tömeg veszteség hanem majdnem 8%...
Válasz Csókási Gergő #13473. hozzászólásáraa téma arról szól, hogy nem nagységrendileg kell elszámolni a paraszttal, hanem tisztességesen...
Válasz szanberg #13472. hozzászólásáranem. nem nehezebb 1 kg víz, mint 1 kg kukorica. ez ebben a világban nem kérdés.
amiről te beszélsz, az azért van, mert a 20-as vizet nedves kukoricába méred, míg a 13,5-a szárazban. tehát almát a körtével eset, így talán érted. tehát azért nem tudod simán levonni a 7%-ot, mert attól még a nedves kukorica össz súlya marad a nevezőben, ahhoz méred a 7%pontot, míg a szárított kukorica víztartalmát a száraz súlyra adod meg.
tehát 100 kg 20-as vízű kukoricában 20 kg víz van. leszárítod 13,5-esre, akkor ez nem azt jelenti, hogy a 20 kg vízből 13,5 kg víz bentmarad, (mert így vonhatnád le simán), hanem azt jelenti, hogy a végtermék nedvességtartalma lesz 13,5. vagyis a 80kg száraz/0,865=92,48 kg lesz a szárított összes súlyod. ez úgy áll össze, hogy van benne 80 kg kőszáraz kukorica, meg 12,48 kg víz, összesen 92,48kg. namost ellenőrizzük vissza a víztartalmát: 12,48kg víz / 92,48 kg összesúly = 13,5tömegszázalék. vagyis így lesz 13,5-es a kukoricád.
tehát nem 7%pontot kell levonnod, nem 5 kg vizet kell elpárologtatnod, hanem többet, ebben az esetben kb. 7,5 kg vizet kell elpárologtatnod.
azért ez nem ilyen bonyolult, ha hajlandó lennél gondolkodni, és azt mondani, hogy bakker, okés öcsém, értem a témát.
Válasz ano #13470. hozzászólásáraElőször tisztítunk, utána szárítunk! 3%-ot vonunk le szemét és egyéb "jogcímen" ami tartalmaz: törtszem, dara, por, rakodógép szórás-törés ki.betár alatt és a tárolás alatti természetes súlyvesztés minden egybe tartalmaz! Ezekre soknak tűnik a 3% levonás, valójában nincs is annyi de évek óta így szokott passzolni mindenkivel a matek. Szárításnál 13 ra számolunk és pont annyit amit elvonunk és nem egyel többet, a szárítóból kijövő kukorica pedig 12,5 és 13,5 között van valójában mindig. Visszaolvastam Feco képletéig és az alapján valóban más eredményt kapok de nagyságrendileg ezzel a gyakorlattal is ott vagyunk...
Válasz ano #13471. hozzászólásárarosszul gondolod mert akkor lehetne számolni símán százalékkal ahogy a kolléga is számol.
Ha elvonsz 7% nedvességet(20-as kukorica 13-ra szárítva), azért kell ~8%-ot levonni a nyers súlyból, mert a víz nehezebb és kész, nem lehet közösen számolni a kettőt
Válasz szanberg #13469. hozzászólásáranem, a víz éppen olyan nehéz, mint a kukorica, 1 kg víz éppen annyi, mint 1 kg kukorica, vagy 1 kg vas, vagy 1 kg toll.
nem térfogatszázalékokról beszélünk, hanem tömegszázalékokról, nem azt mondjuk, hogy a kukorica 20 térfogatszázaléka víz, hanem azt, hogy 20 tömegszázaléka. ennek okán a térfogatnak, sűrűségnek semmi köze nincs a dologhoz.
Válasz Csókási Gergő #13468. hozzászólásárami passzol mivel? kulcs a zárba?
ha 20-as vizű kukoricát szárítasz 13asra (és nincs szemét levonás), akkor 100 kg nedves kukoricából 91,95 kg marad.
ha 100 kg 20-as vizű kukoicából 7 kg vizet vonsz el, vagyis 93 kg száraz kukoricát tárolsz be a magtárba, akkor a 93 kg száraz kukorica víztartalma 13,98% lesz.
az öt mázsás felvetésed nem értem, pláne ha 100 mázsánál 5 mázsás különbséget számoltál fentiek szerint, gondolom lemerült az elem a számológépbe... ha visszanézed, itt 1-1,5-2%-os eltéréseket számolgatunk (370 fizewtős tonnánál 5 tonna), ennyin megy a sumák.
és hogy miért nem találsz amagtárba tételt? azért, mert ha 13,98-as vízzel rakod be, akkor az még szárad ott magába (egyensúlyi vize 13,5 körül van, ezért eddig szárítjátok), meg porlik, meg ha rendszám nélküli ifával hordod be a tranzitból, akkor az 50 mázsás körönként rakott/üres méréseknél a 20 kg-os pontatlanság kapásból 40 kg, ami 1 százalék...
Válasz Csókási Gergő #13468. hozzászólásárade amúgy mégsem passzol, és épen ezért nincsen raktár sarkában mert ha behoznak maszek kukoricát neked akkor a sajátodból is visznek majd ki.
Csak abba gondolj bele, hogy a víz jelentősen nehezebb mint a kukorica, vagyis nem ugyanannyi %-ot jelent vízből és kukoricából is a szárítás, 72 kontra 100 a fajsúly...
Így akkor jó a számítás nagyjából ha mondjuk 20-asnál nem 7 hanem 8%-ot vonsz le, de nem ismétlem a témát, olvass vissza.
Ha csak sajátodat szárítod akkor mindegy, a végén nagyjából kifog jönni, csak ha 3000tonna bérmunkánál 1%-ot benyelsz akkor 30tonnádnak ugrottak...
Válasz ano #13465. hozzászólásáraHát ezt a fajta számítást már hallottam, értem is az elvét, de így nekem valami nem kerek! Saját szárítónál simán pl.: 7% víz elvonásnál 0.93al szorzom és passzol! Most 100 mázsa 20% vizes kukoricára kiszámoltam mindkét variációval és több mint 5 mázsa az eltérés!!! Idei mennyiség alapján ezek szerint 2 kamionra valót vontam le magamtól plusszba! Évek óta így számolom de még soha nem találtunk a raktár sarkában ebből a számítási hibából adódó prémium táteleket kamionszám!!! Biztos az egerek megették...
Válasz ano #13466. hozzászólásáraAz kinek lesz jó?
Válasz szanberg #13463. hozzászólásárarázod a pofonfát, elővegyem a számításod? hahaha
Válasz .Szabi. #13464. hozzászólásárade az kva mindegy, hogy mi a sorrend, hogy mikor vonod le. persze ha feltesszük, hogy a szemétnek meg a pornak ugyan annyi a nedvességtartalma, mint a szemnek. ha azt mondjuk, hogy az csontszáraz, és azt a száraz anyagból vonjuk le, akkor más, nade az csontszáraz? láttunk már olyan csutka darabot, ami csont száraz, rajta a szem meg 18-as?
szóval tök mindegy mi a sorrend.
409,48-3%=397,1956 tonna. ennek 18,4 a vize, akkor 81,6 a száraz anyag = 324,1116. mivel a száraz anyag állandó marad a szárítás során (kukorica nem szublimál, hanem csak lopják), ezért a 14-es száraz kukiban ugyan ennyi száraz anyag lesz. vagyis kérdés, hogy 324,1116 tonna hány tonna 14-es vizű kukban van? 324,1116/0,86=376,874 tonna a 14-es szárított.
ha előbb szárítunk, akkor 409,48*0,816= 334,1357 az állandó száraz anyag. ez 14-esre visszaszámolva 388,5299 tonna. ebből 3% levonés = 376,874 tonna.