Válasz mocsencsi1 #24293. hozzászólásáraAz a baj, hogy nincs tél de a kései fagyok ugyan addig jöhetnek mint régen. Április közepén vetett kukoricám is kapott már kikelve fagyot. Rizikó abban az esetben is van.
Az általad említett esetben én a szerves trágyára szűkíteném az okot. Ha az van, más kevésbé számít.
Most hallottam egy kisebb /5 ha/ táblát, ami nagyon szép volt, 10t fölötti terméssel. Szerves trágyázott, szántott és március derekán vetett terület. A fajta egy kivezetett syngentás volt és azért vették mert nagyon jó áron jutottak hozzá, gondolták ha kifagy, még akkor se lesz drága, ha még egyszer el kell vetni.Jön a márciusi-februári vetés?
Válasz tanker #24287. hozzászólásáraAmit vágtunk pont így viselkedett,ahogy kell,szár nyers-zöld,levelek alul porzanak-törnek,felsőket még gyűjti az asztal minimálisan de a cső érett,vágható-morzsolható könnyen.A túl korán gyenge földbe vetett megsült talpon,aszott törpe besült szemek, csibedarát csinálnak belőle amikor vágják ,a csúcsokra törő hibridek melyeket időben vetettek óriásira nőttek a csöveik akár a gumi ,arathatatlanok.
Szerintem Netparaszt is és sokan mások beleestek abba a hibába, hogy úgy gondolták itthon mindenütt működik a TMMG. Pedig nem és ez megmagyarázza miért jött több helyről negatív visszajelzés.
Tovább kellene boncolni a témát, fel kellene tárni melyik régiókban milyen talajművelés/talajmegújítás működik.
A TMMG is és a No-Till is valós működő dolgok de ne felejtsük, hogy azokban a régiókban ahol teljesen felhagytak a gazdálkodással ott már alapból ezeken a vonalon mozogtak...
Válasz szanberg #24277. hozzászólásáraNem történt meg a fizikai érés ! Kényszerérett lett !! A legtöbb vizet a száron kersztül adja le . De ha a szár elszáradt, már nem tudja . Jó években arattunk olyan kukoricát hogy csavarni lehetett a kukorica szárábol a vizet , és a cső mégis 15 ös nedvességű volt !! Na akkor szokott jó termés lenni !!!!!!!!
Válasz MTZ1221.3 #24284. hozzászólásáraA nagy területeken történő kapás eszközök használatának az oka a hibalehetőségek számának minimális előfordulása végett van...
Hervadási pont az a talajnedvesség tartalom ahol (igaz fajonként eltérően) már semmilyen növény nem képes életben maradni. Ez nagy általánosságban véve 15%.
Ma 8,3%-ot mértem
Milyen élő növényi borítottságra gondoltál?
A cikkedben lévő talajélet pusztulás meg pont az amit én írtam.
Te is máshogy értékelnéd ha az író olyan helyzetet is vázolt volna ahol nincs elő növényzet.
Ti ezek alapján akkor kalászos vagy repce tarló után azonnal vetettek takarónövényt? Vagy ti is vártok az esőre azért? Sprinterrel veted, az nem rögöl fel ott felétek?
Az új függesztett Sprinter SL-ben látsz fantáziát? Vagy már te is inkább a tárcsás vetőgépek felé mozdulsz következőekben.
Érdekes, hogy a nagy no-till zónákban szinte minden vetőgép kapás direktvetőgép. Gondolom azért ott a talajmozgatás miatt van, nem azért, mert nem lenne pénzük tárcsás direkvetőre. Gondolok itt az Amazone Primera-ra, de akár a Vaderstad Seed Hawk, vagy a Horsch Sprinter NT- is nagy számban van arra használva. (sok videóban látni ezeket) A Vaderstadnak 2 évvel ezelőttig nem is volt igazi direktvetőgépe tárcsás kivitelben, a Rapidot, Spiritet nem mondanám direktvetőgépnek. Te miben látod ennek okát, vagy van valami olvasnivalód erről amit tudsz ajánlani?
Válasz Kémlelő #24275. hozzászólásáraSzerintem Netparaszt rendkívül jól össze tudja szedni a globálisan elérhető hasznos információkat ezért lenne jó ha a munkásságát kiterjesztené olyan eseményekre is ahol már azok a dolgok sem működnek amiket ő preferál.
Ebből kiderülne, hogy milyen más megoldásokkal próbálták a termelők átvészelni azt az időszakot ameddig fel nem hagytak a termeléssel. Pl. az év csak egy minimális részére korlátozták a növénytermesztést...
Válasz szanberg #24277. hozzászólásárakb előbb elszáradt a szár mint kellett volna, növényen keresztül nem tudta leadni vizet, sokszor van ilyen. pl öntözött sokszor szárazabb mint a mellette vegetáló tábla. Kivéve kavicson ott öntözetlen akár egy hónappal korábban aratható mint az öntözött mellette.
Válasz SzikiSzokeveny #24279. hozzászólásáraSzépen éredt, bár idén gyorsabban ez tény. Viszont amikor alulról kezd felszáradni egy kukorica, közben a csuhé levelek is száaadnak már, majd azok felett még zöldek a levelek és szépen felfelé haladva ezek is lesárgúlnak, szerintem ez a klasszikus zöld száron érés definíciója. Ezt látom a nagyon elhalt foltokat kivéve, mégis magasak a vizek.
Napraforgón látom, hogy szomszéd parcellát nem gombáztak nyáron, még mikor meleg és csapadékos volt az idő, azok már a kombájnt várják, aki pedig fújatta annak zöldes sárgás még.
Válasz szanberg #24277. hozzászólásáraLehet kényszerérés is. Leérik a levél és a szár a szem nem tudja leadni a vizet. Aszályban felénk is sűrűn előfordul. Van hogy a szár augusztus végére totál érett de a cső majd csak október közepén lesz jó.
Az mitől van, és gyakorlatilag minden évben -de maradjunk a jelenben- hogy foltokban még zöldes a cső feletti levél réteg, de mára azért már a táblák 2/3-a total elszáradt itt is, lógnak a csövek teljesen őszi aratási képet fest.
Ennek ellenére 29-et mértünk tegnap kézzel törve.....290-es Fao számú kukorica. Közben meg 40km-el lentebb kb ugyanúgy kinéző kukoricákat meg 10-12 vízzel vágják.
Válasz termelo #24273. hozzászólásáraA Netparaszt ha előkerülne frissíthetné az eddig megosztott információit olyanokkal ami nem tőlunk jobb környezeti adottságokkal rendelkező országokból származik hanem olyan helyekről mint pl. Ausztrália egyes régiói ahol már teljesen felhagytak a gazdálkodással.
Az ott megtapasztalt "átmenet" lépcsői hasznos információval szolgálhatnak arra az 1-2 évtizedre ameddig kiderül, hogy merre-mennyire változik a klíma.
Hajnali 2 kor 36 fokos a talaj, északabbra ez csak 28...
Mivel a talaj melegíti fel a levegőt ez jóval magasabb érték nappal, pl. érezhető is hogy éget a tarló az ember lába alatt.
Amikor egy beteg belázasodik az azért van, hogy elpusztuljanak a benne kárt tévő a baktériumok de sajnos a talajban élő baktériumok jelentős részével is ugyanez történik a 40+fokos talajban...
Ennyire szélsőséges környezetben már a gyökerek is károsodnak. Ez szemmel látható, kiég a gyep, a gaz, egyes fafajok egyedei kiszáradnak stb.
Ezekre a problémákra jelenleg a talajművelési rendszerek egyike sem ad megoldást és a minimum elv nem csak a Lieblig féle tápanyagokra igaz hanem a vízre is.
Száraz forró élettelen talajon jelenleg nem lehet sekélyen gyökerező növényt termeszteni...
Nem azért, hogy bántsak valakit de met-net szerint a Hajdúságban 5-6 fokkal hidegebb van mint Bácskában és kicsit több mint 100 millivel több is esett eddig idén mint itt.
Nálunk a metnet szerint mindössze 173 mm eső volt idén viszont 41,7 fokra eddig nem emlékszem, hogy valaha lett volna.
Ezt a két veszélyes kombót már nem lehet megoldani semmilyen talajművelési módszerrel.
A szakemberek jelenleg arról beszélnek, hogy egy-egy régióban teljesen fel kell hagyni a tavaszi vetésű növényekkel
Értelem szerűen ezeken a helyeken semmi értelme nem lesz a takarónövényeknek.
A talajélet a nyári kánikula beállta után szép lassan megszűnik és majd csak az októberi novemberi esők után éled újra.
Jelenleg próbára tavaszi vetésű kalászos-t vetünk novemberben de borsó, bab stb. növények is termeszthetőek a téli fagyok hiánya végett bár ebbe még a Golf áramlat lassulása/megszűnése 10-20 év múlva beleszólhat.
Akkor az ilyen bölcs és nagytudású embernek, azonnal fel kell kínálni 1000 Ha a Szaharából, 1000 Ha a Góbi sivatagból, ingyen minden technikával és inputtal, hogy mutassa meg a tudását.
Víz nélkül nincs élet, így lettünk teremtve, vagy a másik elmélet szerint így alakult ki az evolúció nyomán.
Az egyik barátom földjei öntöző csatorna mellett vannak, ahol a vízszint kb 2 m magasabb, mint a talajszint.
Tavasszal, majd elsüllyed a traktor vetőgépestől, amikor vetek neki, míg a sajátomon arrébb 20 km-el csak porolok.
A csatorna víznyomásának köszönhetően sokkal magasabb a talajvízszint nála.
De most ott is elvan száradva minden.
Az ember vagy bármely élőlény a földön hány napot bír ki víz nélkül, talán 3-4 napot.
Még az is Isteni csoda, hogy azzal a 50-60 mm csapadékkal, ami esett itt felénk, megnőtt a kukorica és talán még lesz rajta valami minimális termés.
2022 ben össz. 34 mm volt itt, nem is nőtt nagyobbra, mint 50-60 cm
Válasz mtz1221 #24269. hozzászólásáraHogyne tudna! Alacsony fekvésü 1 és 2-másod osztályu földeken idén se látszik az aszály!
Van aki ilyen helyen gazdálkodik és azt képzeli,hogy ö találta fel a spanyolviaszt.
Pár éve olvastam itt a talajmegujitó forumon volt itt valaki aki az állitotta,hogy ö esö nélkül termel (notillben)15 Tonna/hektár kukoricát!!! Bele se kell gondolni,hogy mennyit tud,ha esik is
Válasz .Fecó. #24259. hozzászólására5 év múlva térjünk erre vissza. Én is 4 éve még mindenkit marhának tartottam aki nem 600as faot vet, mert az tud teremni. Azóta meg azok meg sem tudnak lassan kötni, csak a nagyon idejében(március vége) elvetett 300 és 400as faosok.
Válasz envagyok2 #24267. hozzászólásáraÖntözésben? Talán ha vizügyi mekmesterek kinxitnák amikor van viz folyókon a zsilipeket!
Holtágakat csatornákat feltölteni! Vagy vannak árapasztórendszereink! De miértiscsodálkoznék? Várták a havazásnélküli belvizet! Hngarikum bizottságnak jelölöm! Hazánk talán az egyetlen! Országból többviz fojikki mint ami bejön! Szerződésszerint vizügy? Vagy mineknevezzem? viztározónál nemtudta teljesiteni vizszintet mert csatornánál főnököknek fátvágtak! Van vizkivételi papirom? De nincs viz? Kitpereljek?
Válasz .Fecó. #24262. hozzászólásáraKösz. De ez 590-es?
Emlegetted Nebraskat meg az USA kukorica övet. Én kint nem voltam, de pár csatornát nézek youtubon. Nemtudom ott mennyi az eső. Az egyik nebraskai azt tudom, no tilleznek, de azt se hagyjuk ki hogy majdnem minden földjukon mennek a linearok. Nyáron mást se csinálnak mint öntöznek, Reggel az a dolga hogy korbejar indítani a centerlinearokat a quaddal. Amin nincs linear azt meg barázdásan öntözi.
Válasz Nagy Péter 40 #24260. hozzászólásáraNálam rossz vízgazdálkodású, kötött talajok vannak. Ha nincs mélysége a művelésnek, akkor csak nagyon kevés vizet enged az alsóbb rétegekbe, a nagyrésze a légkörbe elpárolog. Sokan hiszik, hogy a víz a földben csak lefelé megy, pedig ha a csapadékot jól raktározza a föld, onnan visszafelé is tud jönni, és akkor abból a növényed aszályos időben még sokat fel tud venni. Az hogy nem bolygatod a talajt, az nem minden típusnál nyerő
Válasz SzikiSzokeveny #24257. hozzászólásáraÉn azt látom hogy ezek nem működnek tavaszi vetésűeknél csak ha jön előtte vagy utána egy eső.Van itt egy nagyobb cég aki a földjei egy részét direkt vetésben műveli már jó pár éve.
2022-ben búza volt benne majd azt learatták, szalma szétfújva 2023 ban kukorica vetés előtt gyomirtó(nem volt jelentős gyomosodás) majd vetés.Április közepe körül vetették viszont sorolni csak május 4 én sikerült mert 26-áig nem jött meg az eső.Termés átlagok tavaly 7-9 tonnák voltak a cégnek 4,6 tonnára jött ki.
Mondtam 2 példát ezek vmit brutálisan elrontottak művelés szempontjából?
Válasz Sk Laci #24252. hozzászólásáraCsak gondolj bele, hogyan néz ki és mire való egy rövid tenyeszideju kukorica, és egy hosszú tenyeszideju.
Az első a hűvös tájak növénye, ahol kisebb esély van hosttesszre, emiatt kevés a hoosszeg, cserébe gyakrabban van harmat vagy eső. Emiatt nem gond hogy kicsi a gyokerzet, vékony a szar, kevés a levél, stb… a cél hogy legyen silo a marháknak meg a biogazba tolunk akar 1000 km-el északabbra is…
Ahol viszont forróság van, mint Dél-Európa vagy Amerikában a kukorica öv ott mindenki hosszú tenyeszidot termel. A jelenlegi klimank kb Iowa Illinois Nebraska… ott 600-ról indulnak… hatalmas magas növények, iszonyatos mennyiségű lomb, 2-3 m-re lehatolo növényzet… eddig is tudtuk, hogy ezek a jók, csak eddig a hűvösebb éghajlat miatt ezek vagy be sem értek mert szeptemberben elfagytak vagy nagyon nyersen voltak meg novemberben is. Ez mára már nem gond.. idén a 800-as Fao-hoz is lenne kb hőösszeg… ami listán elérhető leghosszabb hibrid ma 590-es itthon, az jelenleg 24-es vízzel van… és augusztust írunk…
Ezek két hetes képek. Mindkét cső ugyanazon a növényen nőtt…
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24256. hozzászólásáraMihez vagy kihez képest több termés? Van olyan akivel összebeszélsz hogy "figyelj te szántasz én meg nem csináljunk már egy kisérletet hogy ugyanazt a magot vetjük hasonló időben ,lehetőleg hasonló tápanyag utánpótlással meg a gyomirtás azonos eredménnyel záruljon"
Mert láttam már én is jó pár példát mikor egy dkc 4943-at egy batangával hasonlítják össze..meg az egyik gaztengerbe volt míg a másik tiszta..
Akik itt felénk takarónövényeznek szeptember közepe felé szokták vetni mert az utóbbi évek tapasztalata az hogy olyankor szokott esni.
Júliusi augusztusi vetés csak magpazarlás..
Válasz Nagy Péter 40 #24253. hozzászólásáraEz inkább egy mintill művelés.
Én azt látom, hogy nálunk mi az ami működik. Nekem sincs meg hozzá a teljes gépsor de már így sem rossz. De két dolgon nem tudok spórolni. A menetszámon és a gázolajon. Hál istennek azért a végeredmény szerint megéri.
Válasz Nagy Péter 40 #24255. hozzászólásáraValamit akkor rosszul csinál a szomszédod. A forgatás nélküli működik, nagyon jól működik, kevesebb üzemanyag felhasználás, a szántotthoz képest több termés, legalábbis nálam ez így van. Felénk a takarónövény a nehéz kérdés, mert nyáron egyszerűen nincs csapadék.
Válasz .Fecó. #24248. hozzászólásáraSztem itt sokan szeretnék ha meggyőznék őket csak éppen amit a környezetükben látnak az nem az az eredmény mint amiket te és a hozzád hasonlóak mondanak.
Amikor a saját vidékünkön is gomba látjuk a jó példákat hogy a forgatásnélkülivel sokkal jobb eredményeket lehet elérni nyílván vált az ember vagy hagyja magát elsülyeszteni,de amíg azt lehet látni hogy a tavaszi vetésűek eső nélkül nem vagy csak vontatottan kelnek ki nem sokan fognak váltani olyan vidéken ahol évek óta az első 3-4 hónapban 100 mm eső alatt vagyunk bőven.
Ha a kelésnél problémák vannak az kihatással lesz mindenre.
A talaj eróziót sztem senki nem vitatja hogy nem szabadna szántani de van egy olyan makacs dolog hogy én válthatok forgatásnélkülire de ha ne adj isten én is abba a helyzetbe kerülök mint a szomszéd hogy eső nélkül nem csírázik meg a kukoricám az 1,8 tonna termés kiesést jelentett volna hektáronként amit ha a 240 hektárommal felszorzom az cirka 430 tonnával kevesebb termés.
Azért az egy kicsit fájt volna mert sajnos idén azon múlt a termés hogy kivetette el a leghamarabb és kinek kelt ki leghamarabb.Persze nyílván ahol betalált 1-1 zivatar és kapott plusz 30-60 mm-t ott lehet más a helyzet de nálunk idén ez elmaradt így a termés is.
Gyorsan lépéshátrányba lehet kerülni itt a próbálgatásokkal de amikor elmész bérmunkázni és beül melléd a tulaj és azt mondja hogy 140 ezerért bérbe adná az éppen 2 tonnás átlagot adó földjét akkor kell végig gondolni hogy ilyen körülményke között hogyan lehet azt kitermelni az itt látott tapasztalatok alapján.
Ha már a Kitét szóba hoztad.Nekik vannak kisérleteik elvileg minden művelési módra,de nem igazán láttam még hogy egyértelműen kihozták volna hogy többet lehet termelni.Van a
H. László nevezetű innovációs vezető pár hónapja láttam vele interjút és hogy őt idézzem
"több módon is a mennybe lehet jutni"
Válasz mtz1221 #24169. hozzászólásáraAhogyan kinéz a kukorica, és sikerülne elérni a 3 tonnát hektáronként, már örülnék.
Majd megírom mennyi lessz rajta.
A héten megyen összeszerelni a kukoricaadaptert. Ha sikerül kompletizálnom, jövőhéten belevágok.
Válasz SzikiSzokeveny #24245. hozzászólásáraNem tudom mit értesz gányolás alatt,de hogy a szomszédnál maradjak tavaly learatta a búzát szétfújta a szalmát majd kapott egy sekély grubert. tavasszal meg egy sor kombinátor és vetés.
Gyomosodás minimális volt ősszel meg tavasszal, a kombinátor szépen "gaztalanította" vetés előtt azt a keveset ami volt.
Válasz .Fecó. #24225. hozzászólásáraKizárólag hosszú tenyészidejü kukorica szárazság esetén???
Nekem pont az ellenkezője a tapasztalatom.
Van 370 és 400 fao kukoricám. Csupán 30 fao a különbség, mégis elég volt a 370fao-nak, hogy elmeneküjön a szárazság elől. Ezen legelább van olyan amilyen cső. 400 fao-s kukorica siralmasan néz ki.
Szomszédom tett 280 fao-s kukoricát, neki szépen kifejlettek a csövek, azon részeken, ahol nem nyomta el a gyom a kukoricát. Neki a gyom miatt nem lessz rendes termés.
Válasz .Fecó. #24250. hozzászólásáraBiztos kivétel vagyok mert, szerintem az a jó ha áll a traktor. Mondjuk azon én is csodálkozom, mikor csak gondot csinálnak maguknak.
Válasz jetta #24249. hozzászólásáraHat lentebb a kollégák meg épp azt mesélik, hogy mennyivel jobb amikor jó melyen meg vágja a tárcsa, aztán megy az eke, borona, kompaktor henger minden… humbuk csak, hogy a kevés menet szám víztakarékos lenne…
Válasz .Fecó. #24247. hozzászólásáraEzt alá írom, csak víz nélkül nehéz . Minden vas húzása költség,víz veszteség. Terület kevés ha gabonából kellene meg élni már be csuktam volna a kaput. Vető maggal foglalkozom,inkább azt várom mikor lesz fél sívatag.
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraMint lentebb is írtam engem nem kell meggyőzni semmiről. Aki úgy látja szantson!
Én annak idején azért hagytam el a szantast, mert a kötött talajokat nagyon nehéz és nem hatékony volt művelni. De ahol voltam szerte a világban mindenhol azt láttam, hogy a víz megőrzés és a talaj erózió miatt használják első sorban ezt… azóta ez nálunk is téma lett és így már ebben is van saját tapasztalat is.
Mindenesetre a világon mindenhol mindenki áll át, nyilván mind téved…
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja, én csak feldobtam egy dolgot.
(Néhány éve a Kite akart hozni ide a szomszéd céghez striptill technológiát, hogy meggyőzzék őket az előnyeiről. A helyi agronómus ezt egy hazi termés versenynek fogta fel, be kellett bizonyítani, hogy ő is tud annyit mint a Kite… megmutatták hogy lehet szántás nélkül többet termelni… a legtöbb termelő ugyanezt teszi. Ha ki is próbál ezt-azt akkor is inkább elszabotalja csak nehogy az jöjjön ki hogy ő valamit eddig nem jól csinált. Ilyen az emberi természet)
Válasz jetta #24246. hozzászólásáraA jól megválasztott és jól megvalósított takaronoveny +100-150 mm csapadék, a rosszul megválasztott és rosszul megvalósított pedig -100-150mm… szerintem…
24646 hozzászólás
Válasz mtz1221 #24295. hozzászólásáraLáttál már kifagyott kukoricát?
A föld feletti része teljesen elpusztul, a szárai és a levelei szétfolynak a föld felszínén mint a takony.
Válasz mocsencsi1 #24293. hozzászólásáraJön. Itt is mondták akinek március 22 el lett vetve, hiába fagyott meg 2x is, jobb lett az áprilisitól.
Válasz mocsencsi1 #24293. hozzászólásáraAz a baj, hogy nincs tél de a kései fagyok ugyan addig jöhetnek mint régen. Április közepén vetett kukoricám is kapott már kikelve fagyot. Rizikó abban az esetben is van.
Az általad említett esetben én a szerves trágyára szűkíteném az okot. Ha az van, más kevésbé számít.
Most hallottam egy kisebb /5 ha/ táblát, ami nagyon szép volt, 10t fölötti terméssel. Szerves trágyázott, szántott és március derekán vetett terület. A fajta egy kivezetett syngentás volt és azért vették mert nagyon jó áron jutottak hozzá, gondolták ha kifagy, még akkor se lesz drága, ha még egyszer el kell vetni.Jön a márciusi-februári vetés?
Válasz tanker #24287. hozzászólásáraAmit vágtunk pont így viselkedett,ahogy kell,szár nyers-zöld,levelek alul porzanak-törnek,felsőket még gyűjti az asztal minimálisan de a cső érett,vágható-morzsolható könnyen.A túl korán gyenge földbe vetett megsült talpon,aszott törpe besült szemek, csibedarát csinálnak belőle amikor vágják ,a csúcsokra törő hibridek melyeket időben vetettek óriásira nőttek a csöveik akár a gumi ,arathatatlanok.
Válasz SzikiSzokeveny #24288. hozzászólásáraNagyon fontosnak tartom, hogy ezek a dolgok regionális problémák nem országosak.
Szerintem Netparaszt is és sokan mások beleestek abba a hibába, hogy úgy gondolták itthon mindenütt működik a TMMG. Pedig nem és ez megmagyarázza miért jött több helyről negatív visszajelzés.
Tovább kellene boncolni a témát, fel kellene tárni melyik régiókban milyen talajművelés/talajmegújítás működik.
A TMMG is és a No-Till is valós működő dolgok de ne felejtsük, hogy azokban a régiókban ahol teljesen felhagytak a gazdálkodással ott már alapból ezeken a vonalon mozogtak...
Válasz TeljesenMindegy #24289. hozzászólására35q 12 vízzel,kevés fajsúllyal!
Válasz szanberg #24277. hozzászólásáraUgyanez nálam is. Néhol van egy zöld levél, de ennek ellenére sok helyen 30 feletti vizet is lehet mérni.
Válasz termelo #24285. hozzászólásáraMikor a lucerna is kifelé szárad akkor nem kell talajtakaró vagy zöldtrágya növényekben gondolkozni.
Válasz szanberg #24277. hozzászólásáraNem történt meg a fizikai érés ! Kényszerérett lett !! A legtöbb vizet a száron kersztül adja le . De ha a szár elszáradt, már nem tudja . Jó években arattunk olyan kukoricát hogy csavarni lehetett a kukorica szárábol a vizet , és a cső mégis 15 ös nedvességű volt !! Na akkor szokott jó termés lenni !!!!!!!!
Válasz MTZ1221.3 #24284. hozzászólásáraA nagy területeken történő kapás eszközök használatának az oka a hibalehetőségek számának minimális előfordulása végett van...
Válasz .Fecó. #24276. hozzászólásáraKis olvasnivalo a témában…
röviden:
https://en.wikipedia.org/wiki/Permanent_wilting_point
Hervadási pont az a talajnedvesség tartalom ahol (igaz fajonként eltérően) már semmilyen növény nem képes életben maradni. Ez nagy általánosságban véve 15%.
Ma 8,3%-ot mértem
Milyen élő növényi borítottságra gondoltál?
A cikkedben lévő talajélet pusztulás meg pont az amit én írtam.
Te is máshogy értékelnéd ha az író olyan helyzetet is vázolt volna ahol nincs elő növényzet.
Válasz .Fecó. #24276. hozzászólásáraHelló
Ti ezek alapján akkor kalászos vagy repce tarló után azonnal vetettek takarónövényt? Vagy ti is vártok az esőre azért? Sprinterrel veted, az nem rögöl fel ott felétek?
Az új függesztett Sprinter SL-ben látsz fantáziát? Vagy már te is inkább a tárcsás vetőgépek felé mozdulsz következőekben.
Érdekes, hogy a nagy no-till zónákban szinte minden vetőgép kapás direktvetőgép. Gondolom azért ott a talajmozgatás miatt van, nem azért, mert nem lenne pénzük tárcsás direkvetőre. Gondolok itt az Amazone Primera-ra, de akár a Vaderstad Seed Hawk, vagy a Horsch Sprinter NT- is nagy számban van arra használva. (sok videóban látni ezeket) A Vaderstadnak 2 évvel ezelőttig nem is volt igazi direktvetőgépe tárcsás kivitelben, a Rapidot, Spiritet nem mondanám direktvetőgépnek. Te miben látod ennek okát, vagy van valami olvasnivalód erről amit tudsz ajánlani?
Köszönöm!
Üdv
Válasz Kémlelő #24275. hozzászólásáraSzerintem Netparaszt rendkívül jól össze tudja szedni a globálisan elérhető hasznos információkat ezért lenne jó ha a munkásságát kiterjesztené olyan eseményekre is ahol már azok a dolgok sem működnek amiket ő preferál.
Ebből kiderülne, hogy milyen más megoldásokkal próbálták a termelők átvészelni azt az időszakot ameddig fel nem hagytak a termeléssel. Pl. az év csak egy minimális részére korlátozták a növénytermesztést...
Válasz Kémlelő #24275. hozzászólásáraKökény Attilárol van szó?
Válasz szanberg #24277. hozzászólásárakb előbb elszáradt a szár mint kellett volna, növényen keresztül nem tudta leadni vizet, sokszor van ilyen. pl öntözött sokszor szárazabb mint a mellette vegetáló tábla. Kivéve kavicson ott öntözetlen akár egy hónappal korábban aratható mint az öntözött mellette.
Válasz SzikiSzokeveny #24279. hozzászólásáraSzépen éredt, bár idén gyorsabban ez tény. Viszont amikor alulról kezd felszáradni egy kukorica, közben a csuhé levelek is száaadnak már, majd azok felett még zöldek a levelek és szépen felfelé haladva ezek is lesárgúlnak, szerintem ez a klasszikus zöld száron érés definíciója. Ezt látom a nagyon elhalt foltokat kivéve, mégis magasak a vizek.
Napraforgón látom, hogy szomszéd parcellát nem gombáztak nyáron, még mikor meleg és csapadékos volt az idő, azok már a kombájnt várják, aki pedig fújatta annak zöldes sárgás még.
Válasz szanberg #24277. hozzászólásáraLehet kényszerérés is. Leérik a levél és a szár a szem nem tudja leadni a vizet. Aszályban felénk is sűrűn előfordul. Van hogy a szár augusztus végére totál érett de a cső majd csak október közepén lesz jó.
Válasz szanberg #24277. hozzászólásáraNálam a talaj miatt van! 16-28 a víz!
Az mitől van, és gyakorlatilag minden évben -de maradjunk a jelenben- hogy foltokban még zöldes a cső feletti levél réteg, de mára azért már a táblák 2/3-a total elszáradt itt is, lógnak a csövek teljesen őszi aratási képet fest.
Ennek ellenére 29-et mértünk tegnap kézzel törve.....290-es Fao számú kukorica. Közben meg 40km-el lentebb kb ugyanúgy kinéző kukoricákat meg 10-12 vízzel vágják.
Válasz termelo #24273. hozzászólásáraKis olvasnivalo a témában…
Talajhőfok-levegőhőfok-talajélet-növényborítottság összefüggései
Válasz termelo #24274. hozzászólásáraNetparaszt bent van a közéletben, csak más oldalakon.
Mi döntöttünk így.
Válasz termelo #24273. hozzászólásáraA Netparaszt ha előkerülne frissíthetné az eddig megosztott információit olyanokkal ami nem tőlunk jobb környezeti adottságokkal rendelkező országokból származik hanem olyan helyekről mint pl. Ausztrália egyes régiói ahol már teljesen felhagytak a gazdálkodással.
Az ott megtapasztalt "átmenet" lépcsői hasznos információval szolgálhatnak arra az 1-2 évtizedre ameddig kiderül, hogy merre-mennyire változik a klíma.
Válasz termelo #24272. hozzászólására
Hajnali 2 kor 36 fokos a talaj, északabbra ez csak 28...
Mivel a talaj melegíti fel a levegőt ez jóval magasabb érték nappal, pl. érezhető is hogy éget a tarló az ember lába alatt.
Amikor egy beteg belázasodik az azért van, hogy elpusztuljanak a benne kárt tévő a baktériumok de sajnos a talajban élő baktériumok jelentős részével is ugyanez történik a 40+fokos talajban...
Ennyire szélsőséges környezetben már a gyökerek is károsodnak. Ez szemmel látható, kiég a gyep, a gaz, egyes fafajok egyedei kiszáradnak stb.
Ezekre a problémákra jelenleg a talajművelési rendszerek egyike sem ad megoldást és a minimum elv nem csak a Lieblig féle tápanyagokra igaz hanem a vízre is.
Száraz forró élettelen talajon jelenleg nem lehet sekélyen gyökerező növényt termeszteni...
Nem azért, hogy bántsak valakit de met-net szerint a Hajdúságban 5-6 fokkal hidegebb van mint Bácskában és kicsit több mint 100 millivel több is esett eddig idén mint itt.
Nálunk a metnet szerint mindössze 173 mm eső volt idén viszont 41,7 fokra eddig nem emlékszem, hogy valaha lett volna.
Ezt a két veszélyes kombót már nem lehet megoldani semmilyen talajművelési módszerrel.
A szakemberek jelenleg arról beszélnek, hogy egy-egy régióban teljesen fel kell hagyni a tavaszi vetésű növényekkel
Értelem szerűen ezeken a helyeken semmi értelme nem lesz a takarónövényeknek.
A talajélet a nyári kánikula beállta után szép lassan megszűnik és majd csak az októberi novemberi esők után éled újra.
Jelenleg próbára tavaszi vetésű kalászos-t vetünk novemberben de borsó, bab stb. növények is termeszthetőek a téli fagyok hiánya végett bár ebbe még a Golf áramlat lassulása/megszűnése 10-20 év múlva beleszólhat.
Válasz BBK #24270. hozzászólásáraÜdv!
Akkor az ilyen bölcs és nagytudású embernek, azonnal fel kell kínálni 1000 Ha a Szaharából, 1000 Ha a Góbi sivatagból, ingyen minden technikával és inputtal, hogy mutassa meg a tudását.
Víz nélkül nincs élet, így lettünk teremtve, vagy a másik elmélet szerint így alakult ki az evolúció nyomán.
Az egyik barátom földjei öntöző csatorna mellett vannak, ahol a vízszint kb 2 m magasabb, mint a talajszint.
Tavasszal, majd elsüllyed a traktor vetőgépestől, amikor vetek neki, míg a sajátomon arrébb 20 km-el csak porolok.
A csatorna víznyomásának köszönhetően sokkal magasabb a talajvízszint nála.
De most ott is elvan száradva minden.
Az ember vagy bármely élőlény a földön hány napot bír ki víz nélkül, talán 3-4 napot.
Még az is Isteni csoda, hogy azzal a 50-60 mm csapadékkal, ami esett itt felénk, megnőtt a kukorica és talán még lesz rajta valami minimális termés.
2022 ben össz. 34 mm volt itt, nem is nőtt nagyobbra, mint 50-60 cm
Válasz mtz1221 #24269. hozzászólásáraHogyne tudna! Alacsony fekvésü 1 és 2-másod osztályu földeken idén se látszik az aszály!
Van aki ilyen helyen gazdálkodik és azt képzeli,hogy ö találta fel a spanyolviaszt.
Pár éve olvastam itt a talajmegujitó forumon volt itt valaki aki az állitotta,hogy ö esö nélkül termel (notillben)15 Tonna/hektár kukoricát!!! Bele se kell gondolni,hogy mennyit tud,ha esik is
Válasz .Fecó. #24259. hozzászólására5 év múlva térjünk erre vissza. Én is 4 éve még mindenkit marhának tartottam aki nem 600as faot vet, mert az tud teremni. Azóta meg azok meg sem tudnak lassan kötni, csak a nagyon idejében(március vége) elvetett 300 és 400as faosok.
Válasz envagyok2 #24267. hozzászólásáraÖntözésben? Talán ha vizügyi mekmesterek kinxitnák amikor van viz folyókon a zsilipeket!
Holtágakat csatornákat feltölteni! Vagy vannak árapasztórendszereink! De miértiscsodálkoznék? Várták a havazásnélküli belvizet! Hngarikum bizottságnak jelölöm! Hazánk talán az egyetlen! Országból többviz fojikki mint ami bejön! Szerződésszerint vizügy? Vagy mineknevezzem? viztározónál nemtudta teljesiteni vizszintet mert csatornánál főnököknek fátvágtak! Van vizkivételi papirom? De nincs viz? Kitpereljek?
Válasz .Fecó. #24263. hozzászólásáraaz öntözésben mi hozza a többletet? a tőszámsürítés, a teljes termékenyülés, a nagyobb ezermagtömeg?
Válasz Rabó001 #24265. hozzászólásáraigen, DKC5810
Válasz .Fecó. #24262. hozzászólásáraKösz. De ez 590-es?
Emlegetted Nebraskat meg az USA kukorica övet. Én kint nem voltam, de pár csatornát nézek youtubon. Nemtudom ott mennyi az eső. Az egyik nebraskai azt tudom, no tilleznek, de azt se hagyjuk ki hogy majdnem minden földjukon mennek a linearok. Nyáron mást se csinálnak mint öntöznek, Reggel az a dolga hogy korbejar indítani a centerlinearokat a quaddal. Amin nincs linear azt meg barázdásan öntözi.
Válasz Nagy Péter 40 #24260. hozzászólásáraNálam rossz vízgazdálkodású, kötött talajok vannak. Ha nincs mélysége a művelésnek, akkor csak nagyon kevés vizet enged az alsóbb rétegekbe, a nagyrésze a légkörbe elpárolog. Sokan hiszik, hogy a víz a földben csak lefelé megy, pedig ha a csapadékot jól raktározza a föld, onnan visszafelé is tud jönni, és akkor abból a növényed aszályos időben még sokat fel tud venni. Az hogy nem bolygatod a talajt, az nem minden típusnál nyerő
Válasz Rabó001 #24261. hozzászólásáraOntozottet nem is mutatok, mert úgyis az lesz, hogy “Jajj úgy könnyű…”
Válasz Rabó001 #24261. hozzászólásáraEz nem ontozheto helyen van, kukorica után no-till
Válasz .Fecó. #24259. hozzászólásáraNagyon szép. Ez FAO 590-es? Ontozve is volt? Mert ti szoktatok öntözni.
Válasz SzikiSzokeveny #24257. hozzászólásáraÉn azt látom hogy ezek nem működnek tavaszi vetésűeknél csak ha jön előtte vagy utána egy eső.Van itt egy nagyobb cég aki a földjei egy részét direkt vetésben műveli már jó pár éve.
2022-ben búza volt benne majd azt learatták, szalma szétfújva 2023 ban kukorica vetés előtt gyomirtó(nem volt jelentős gyomosodás) majd vetés.Április közepe körül vetették viszont sorolni csak május 4 én sikerült mert 26-áig nem jött meg az eső.Termés átlagok tavaly 7-9 tonnák voltak a cégnek 4,6 tonnára jött ki.
Mondtam 2 példát ezek vmit brutálisan elrontottak művelés szempontjából?
Válasz Sk Laci #24252. hozzászólásáraCsak gondolj bele, hogyan néz ki és mire való egy rövid tenyeszideju kukorica, és egy hosszú tenyeszideju.
Az első a hűvös tájak növénye, ahol kisebb esély van hosttesszre, emiatt kevés a hoosszeg, cserébe gyakrabban van harmat vagy eső. Emiatt nem gond hogy kicsi a gyokerzet, vékony a szar, kevés a levél, stb… a cél hogy legyen silo a marháknak meg a biogazba tolunk akar 1000 km-el északabbra is…
Ahol viszont forróság van, mint Dél-Európa vagy Amerikában a kukorica öv ott mindenki hosszú tenyeszidot termel. A jelenlegi klimank kb Iowa Illinois Nebraska… ott 600-ról indulnak… hatalmas magas növények, iszonyatos mennyiségű lomb, 2-3 m-re lehatolo növényzet… eddig is tudtuk, hogy ezek a jók, csak eddig a hűvösebb éghajlat miatt ezek vagy be sem értek mert szeptemberben elfagytak vagy nagyon nyersen voltak meg novemberben is. Ez mára már nem gond.. idén a 800-as Fao-hoz is lenne kb hőösszeg… ami listán elérhető leghosszabb hibrid ma 590-es itthon, az jelenleg 24-es vízzel van… és augusztust írunk…
Ezek két hetes képek. Mindkét cső ugyanazon a növényen nőtt…
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #24256. hozzászólásáraMihez vagy kihez képest több termés? Van olyan akivel összebeszélsz hogy "figyelj te szántasz én meg nem csináljunk már egy kisérletet hogy ugyanazt a magot vetjük hasonló időben ,lehetőleg hasonló tápanyag utánpótlással meg a gyomirtás azonos eredménnyel záruljon"
Mert láttam már én is jó pár példát mikor egy dkc 4943-at egy batangával hasonlítják össze..meg az egyik gaztengerbe volt míg a másik tiszta..
Akik itt felénk takarónövényeznek szeptember közepe felé szokták vetni mert az utóbbi évek tapasztalata az hogy olyankor szokott esni.
Júliusi augusztusi vetés csak magpazarlás..
Válasz Nagy Péter 40 #24253. hozzászólásáraEz inkább egy mintill művelés.
Én azt látom, hogy nálunk mi az ami működik. Nekem sincs meg hozzá a teljes gépsor de már így sem rossz. De két dolgon nem tudok spórolni. A menetszámon és a gázolajon. Hál istennek azért a végeredmény szerint megéri.
Válasz Nagy Péter 40 #24255. hozzászólásáraValamit akkor rosszul csinál a szomszédod. A forgatás nélküli működik, nagyon jól működik, kevesebb üzemanyag felhasználás, a szántotthoz képest több termés, legalábbis nálam ez így van. Felénk a takarónövény a nehéz kérdés, mert nyáron egyszerűen nincs csapadék.
Válasz .Fecó. #24248. hozzászólásáraSztem itt sokan szeretnék ha meggyőznék őket csak éppen amit a környezetükben látnak az nem az az eredmény mint amiket te és a hozzád hasonlóak mondanak.
Amikor a saját vidékünkön is gomba látjuk a jó példákat hogy a forgatásnélkülivel sokkal jobb eredményeket lehet elérni nyílván vált az ember vagy hagyja magát elsülyeszteni,de amíg azt lehet látni hogy a tavaszi vetésűek eső nélkül nem vagy csak vontatottan kelnek ki nem sokan fognak váltani olyan vidéken ahol évek óta az első 3-4 hónapban 100 mm eső alatt vagyunk bőven.
Ha a kelésnél problémák vannak az kihatással lesz mindenre.
A talaj eróziót sztem senki nem vitatja hogy nem szabadna szántani de van egy olyan makacs dolog hogy én válthatok forgatásnélkülire de ha ne adj isten én is abba a helyzetbe kerülök mint a szomszéd hogy eső nélkül nem csírázik meg a kukoricám az 1,8 tonna termés kiesést jelentett volna hektáronként amit ha a 240 hektárommal felszorzom az cirka 430 tonnával kevesebb termés.
Azért az egy kicsit fájt volna mert sajnos idén azon múlt a termés hogy kivetette el a leghamarabb és kinek kelt ki leghamarabb.Persze nyílván ahol betalált 1-1 zivatar és kapott plusz 30-60 mm-t ott lehet más a helyzet de nálunk idén ez elmaradt így a termés is.
Gyorsan lépéshátrányba lehet kerülni itt a próbálgatásokkal de amikor elmész bérmunkázni és beül melléd a tulaj és azt mondja hogy 140 ezerért bérbe adná az éppen 2 tonnás átlagot adó földjét akkor kell végig gondolni hogy ilyen körülményke között hogyan lehet azt kitermelni az itt látott tapasztalatok alapján.
Ha már a Kitét szóba hoztad.Nekik vannak kisérleteik elvileg minden művelési módra,de nem igazán láttam még hogy egyértelműen kihozták volna hogy többet lehet termelni.Van a
H. László nevezetű innovációs vezető pár hónapja láttam vele interjút és hogy őt idézzem
"több módon is a mennybe lehet jutni"
Válasz mtz1221 #24169. hozzászólásáraAhogyan kinéz a kukorica, és sikerülne elérni a 3 tonnát hektáronként, már örülnék.
Majd megírom mennyi lessz rajta.
A héten megyen összeszerelni a kukoricaadaptert. Ha sikerül kompletizálnom, jövőhéten belevágok.
Válasz SzikiSzokeveny #24245. hozzászólásáraNem tudom mit értesz gányolás alatt,de hogy a szomszédnál maradjak tavaly learatta a búzát szétfújta a szalmát majd kapott egy sekély grubert. tavasszal meg egy sor kombinátor és vetés.
Gyomosodás minimális volt ősszel meg tavasszal, a kombinátor szépen "gaztalanította" vetés előtt azt a keveset ami volt.
Válasz .Fecó. #24225. hozzászólásáraKizárólag hosszú tenyészidejü kukorica szárazság esetén???
Nekem pont az ellenkezője a tapasztalatom.
Van 370 és 400 fao kukoricám. Csupán 30 fao a különbség, mégis elég volt a 370fao-nak, hogy elmeneküjön a szárazság elől. Ezen legelább van olyan amilyen cső. 400 fao-s kukorica siralmasan néz ki.
Szomszédom tett 280 fao-s kukoricát, neki szépen kifejlettek a csövek, azon részeken, ahol nem nyomta el a gyom a kukoricát. Neki a gyom miatt nem lessz rendes termés.
Válasz .Fecó. #24250. hozzászólásáraBiztos kivétel vagyok mert, szerintem az a jó ha áll a traktor. Mondjuk azon én is csodálkozom, mikor csak gondot csinálnak maguknak.
Válasz jetta #24249. hozzászólásáraHat lentebb a kollégák meg épp azt mesélik, hogy mennyivel jobb amikor jó melyen meg vágja a tárcsa, aztán megy az eke, borona, kompaktor henger minden… humbuk csak, hogy a kevés menet szám víztakarékos lenne…
Válasz .Fecó. #24247. hozzászólásáraEzt alá írom, csak víz nélkül nehéz . Minden vas húzása költség,víz veszteség. Terület kevés ha gabonából kellene meg élni már be csuktam volna a kaput. Vető maggal foglalkozom,inkább azt várom mikor lesz fél sívatag.
Válasz Nagy Péter 40 #24243. hozzászólásáraMint lentebb is írtam engem nem kell meggyőzni semmiről. Aki úgy látja szantson!
Én annak idején azért hagytam el a szantast, mert a kötött talajokat nagyon nehéz és nem hatékony volt művelni. De ahol voltam szerte a világban mindenhol azt láttam, hogy a víz megőrzés és a talaj erózió miatt használják első sorban ezt… azóta ez nálunk is téma lett és így már ebben is van saját tapasztalat is.
Mindenesetre a világon mindenhol mindenki áll át, nyilván mind téved…
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja, én csak feldobtam egy dolgot.
(Néhány éve a Kite akart hozni ide a szomszéd céghez striptill technológiát, hogy meggyőzzék őket az előnyeiről. A helyi agronómus ezt egy hazi termés versenynek fogta fel, be kellett bizonyítani, hogy ő is tud annyit mint a Kite… megmutatták hogy lehet szántás nélkül többet termelni… a legtöbb termelő ugyanezt teszi. Ha ki is próbál ezt-azt akkor is inkább elszabotalja csak nehogy az jöjjön ki hogy ő valamit eddig nem jól csinált. Ilyen az emberi természet)
Válasz jetta #24246. hozzászólásáraA jól megválasztott és jól megvalósított takaronoveny +100-150 mm csapadék, a rosszul megválasztott és rosszul megvalósított pedig -100-150mm… szerintem…