Üdvözlet, Egy kis piackutatást szeretnék csinálni lucerna ügyben.
Olyan gazdákat keresek, akiknél megoldható lenne, hogy kaszálás után a földről megvásároljam a lucernát. Tehát a kaszálás én báláznám és szállítaném el, Elsősorban nagyobb egybefüggő területekről, kialakítható ilyen fajta együttműködés?
Válasz envagyok2 #3372. hozzászólásáraÚszóban volt, így rajta a váz. Ez egy mélyebb fekvésű rét, ezért telepítés után pangott benne a lucerna, féltem hogy megfullad a vízben tavaly előtt tavasszal.
Szerintem ez jó volt neki, nem feltem, hogy kárt teszed, pedig pár éve tettünk új kovácsolt fogakat, de így a mohás részeken dolgozott is jól.
Gyepboronán erősen gondolkozok, de még nem vágtam bele. Abból 6 méteressel szemezgetnék, de itt a környéken nem tudok senkinek, nincs tapasztalat.
Válasz UE-28 #3370. hozzászólásáraamúgy ez a borona lucernéának jobb lenne? tyúkhúros itt-ott, azt láttam, ha korábban mentem volna, akkor azt lehet jobban kigyéríti, dehát minden ragadt itt, ezzel jobb lenne menni? most már nem veszem föl, de jövőre ezzel menjek? és így uszóba mész, hogy rajta a váza, vagy csak fogasok érnek le a vázát nem terheled rá?
Válasz UE-28 #3370. hozzászólásáraitt nálunk már 10 centis, teljesen zöld, amúgy kurva jól néz(ett) ki (boronálás előtt). tavaly tavasszal vetett, tavaly nulla hozadék, ősszel arasznyit lekaszáltam fölhamsztetorztam, most mindenhol gyönyörű, sűrű. dehogy a kibasztot disznók 3,5 hektáros táblát telibe baszták, hogy baszódna meg összes, aki disznót szaporít. (ugyan itt asp-s dögöt keresek...)
én klasszik rétboronával estem neki, kisebb fogak, nem ennyire hegyes, ellenben nehezebb, és ennek ugye a váza is csúszik a földön, azért meggyepálta rendesen. nedves volt a talaj, lucernát annyira nem láttam kikapkodni, de vetett kaszálókon rendesen kapkodta ki a kicsi füveket, azt ott is hagytam.
Válasz envagyok2 #3367. hozzászólására Igen. Valamikor Lóval boronáltam 25 fogas boronával Kettős céllal gyomtalanítás-szelöztetés. meg hogy a lovak járjanak.
Válasz envagyok2 #3365. hozzászólásáraNekünk eddig nem a vásárolt vetőmagok minőségével volt a gond, hanem a csapadékhiánnyal.
Eddig nekünk a 2022-es és 2025-ös évek voltak nagyon rosszak, de elismerten aszályos volt a térség.
Ezt csak egy év múlta alul/felül: 2011. Akkor a július 20-i ÁFA-bevallás előtti napokban esett egy kis eső és utána Mikulás napig egy csepp sem. Csak akkoriban még nem volt ilyen mélyen a talajvíz! Az egy extra év volt! Nyár elején a völgyben 1 m-es belvíz, ami hirtelen kiszáradt és ott maradt a kemény agyag. Kínomban azt találtam ki, hogy a nyárfacsemetéket bekonténerezzük, hogy átmentsük, amíg el lehet ültetni. Jó meló volt ennyi ültető közeget előállítani és nagy munka a konténerezés, majd vízhordás és napi öntözés. Mert ugye a konténerezést a völgyben nem lehetett negcsinálni a vízben. Akkor volt a térségben az első baljóslatú aszályos év, kiugróan meleg nyárral.
Következő évtől jöttek be a mindent vivő monszum esők.
Ezt a rozsnokot is meg kell próbálnunk pár hektáron, biztosan okkal kedvelik az őshazájában.
Az évelő rozsot azok az ismerőseim, akik már termelték, mind dicsérték. A vetési idő megválasztása fontos lehet, hogy ki is tudjon kelni, legyen elég nedvesség és még ideje is legyen megerősödni és úgy belemenni a télbe.
Válasz margitradnai50 #3364. hozzászólásáraa magyar rozsnokot legelik rendesen, nincs azzal baj, gondolom ez se különbözhet sokkal tőle.
magra úgy értettem, hogy veszel minimális mennyiséget abból, ami kell, ami elég a jogszabályokhoz, de gondolom a 15 kg lucernával senkise kísérletezik ma, sokkal inkább a 40 kg felé megy a történet, vagyios akkor kell mellé még 25, az meg legyen olyan, ami ki is kel...
évelő rozsot vetett talán trikolor kolléga, ki fog derülni, nem tudom, ha ötször annyiba fáj a mag, és fele a hozam, akkor kapufa. bár én tavaly ősszel őgy jártam baszki, hogy vettem elsőfok rozsot, hivatalosan, zsékban, fémzárszámmal, mindenlófaszsal, és egy kurva szem nem kelt ki belőle. ne,m tudom mit kell elkövetni egy gabona vetőpmaggal, hogy egy szem se kelljen ki belőle, de ezek (fejér megye) elkövették. félelmetes...
Válasz envagyok2 #3363. hozzászólásáraIgen, a szarvaskerep jobban bírja a rossz körülményeket, mint a lucerna, de hogy a szénakénti betakarítása milyen, arról nincs tapasztalatunk. Nem nő magasra, kicsit hajlamos az elfekvésre is, bár én csak legelőről ismerem, ott meg letapossák. A magasabb tarló mostanság nagyon fontos, így marad is belőle, meg nem is. No, ezt csak én döntöttem el így, lehet, hogy nem jól látom.
Az öko magokkal végül nem lett gondom, mert a kiválasztott fajták egyike sem szerepel a NÉBIH öko adatbázisban. A szállítónak d.u. írtam, gyorsan válaszolt, már el is küldtem a kérelmet a tanúsító szerevezetnek a kezeletlen konvencionális vetőmag engedélyeztetésére. Így a csg-re is, a Kft-re is gyakorlatilag letudtam a megrendelést, egy szállítótól lesz minden.
Egyébként a lucernánál nem lehet simlizni, igazolni kell számlával (nekem vásárolt) a vetőmag eredetét. De én azért úgy gondolom, a jó vetőmag nem hiábavaló a többi kultúrában sem.
Már gondoltam arra, hogy kellene saját vetőmagot fogni, a procedúrát végig vinni legalább a mi céljainkra. De annak is megvan a maga macerája.
A szudáni fűből van egy nagyon jó fajta, Bovital BMR, ami jól emészthető. Zölden, fonnyasztva és szénaként is nagyon kapós. Ennek a kéksav (valahogy így mondtuk az előző évezredben) tartalmával már nincs semmi gond. A szénakénti betakarításával csak annyi van, hogy egy nappal tovább kell száradnia. Ezért pl. a 20 ha-t nem egyszerre vágjuk le, hanem kétszeriből, ha esőre van kilátás, hogy gyorsan be lehessen bálázni, ha tényleg jönne az égi áldás. Azért csak ennyi egy nap alatt, mert a többi munka mellett ennyire telik vagy így jobb a munkaszervezés, nem bénaságból.
Ezen az őszön őszi zab vagy őszi rozs lesz vetve. Most nem vágom, melyikből van évelő, de azt szeretnénk.
Találtam a neten egy rozsnokot, D-Amerikából származik, tarackol, sok éves, strapabíró növény, a magyar rozsnoknál jobb. Jól hangzik, amit olvastam róla, csak azt nem tudom, hogy az állatok mit szólnak hozzá? Nem tudom, van-e valakinek erről tapasztalata?
Én ennek az ideiglenes gyepnek a státusz megtartását szorgalmaznám, ha lenne ráhatásom. A józan ész amellett szól, hogy ami egyszer már megvan, az hadd maradjon, amíg értelme van.
Ettől maradhatna papíron ideiglenes gyep, de ne kellene feltörni! Ki van attól előbbre, hogy 5 év múlva feltörjük és a szomszédos parcellába újra kísérletezünk a gyeptelepítéssel, ami a mai klimatikus viszonyok között első évben be sem áll rendesen és sokba kerül. Ez a telepítési költség kidobott pénz és hozam kiesés is van.
Nekünk most év végéig kell feltörni 8+1 ha-t. Előre vérzik a szívem. Egy gyep az évek során csak gazdagodna, mert egyre több növényfaj telepszik meg, nemcsak az eredeti 5-10. A környékről is viszi a szél a magvakat, azok pedig pont azok afajok, amik odavalók. Ha meg van mód legeltetni is rajta, különösen jól telepdhetnek meg új fajok (én csak szaratásos telepítésnek hívom, ez a leghatékonyabb, néhány bála az ára).
Én azt gondolom, hogy mivel a jövőben a szántók termelő kapacitása lényegesen le fog csökkenni, pont egyre több szántóból kell gyepet csinálni és szénaként vagy legelőfűként hasznosítani a termést. De nekem a legeltetéssel kapcsolatban is vannak aggályaim. Az csak a fás legelőkön fog menni, akik legeltetnek, azok régóta tudják. Természtesen vannak elvetemült állattenyésztők, akik telepítenének fákat, de nem lehet a vadaktól megvédeni.
No, de kutyaugatás nem hallatszik az égig...
Válasz margitradnai50 #3361. hozzászólásáraszarvaskerepet nem vetettetek? azt mondják az jobban bírja a rosszabb körülményeket, mint a licerna.
bio magra mondom, hogy vegyél a minimális mennyiséget, aztán hogy mit vetsz, a kutya nem tudja megmondani,
szudánit megeszik, így őszi vágással is? a szárát nem válogatják ki, nem hagyja ptt? mert akkor hiába van rajta mennyiség, ha kétharmadát nem eszi meg, vagy nem tudja megemélszteniu, hanem csak átmegy rajta.
vessetek rozsot, és április végén kaszálni, csomagolni, nincs olyan gyep, ami ennyit adni, igaz rohadt kényes a csomagolás mikéntjére.
ideiglenes gyepes történettel abszolút egyetértek, nekem tavaly egy 5 hektáros táblát bsztak át állandó gyeppé, miközben én soha, egyetlen m2 állandó gyepet nem törtem fel, mégis nekem kell helytállnom azok helyett, akik meg feltörték. faszfejek.
Válasz szelindi1965 #3360. hozzászólásáraTe az északi oldalon jártál, mi a déli oldalon gazdálkodunk. Kevésbé hideg, bár a telephely éppen egy hideg völgy felett van, de ahorhosokban vannak jó szélvédett helyek.
A szántók még lejjebb, délre vannak, 20 Ak-sak. Itt mélyebb a termőréteg, a szántóink nagy része egy patak valamikori öntésterülete volt, ami feltöltődött az évszázadok alatt.
Úgyhogy az északi oldallal nem lehet összehasonlítani. A maszek világban még cukorrépát is termeltek itt, de akkor még nagyon kedvezőek voltak a hidrológiai viszonyok.
Ahol most van egy 9 ha-os ideiglenes gyep, az különösen a száraz részre esik. Mindig látjuk, hogy felettünk menenk el a fellegek, de ritkán esnek nálunk. Néhány km-ral délebbre esik ki magukat, ez az Eged eltérítő hatása. De ez így van a hegyek környékén a világ minden részén.
A dűlőúton még megvan egy híd, ami olyan komoly, amilyeneket még a monarchia idején építettek az árkokra. A dűlőút mindkét oldalán ment egy-egy komoly árok volt és rajta egy-egy híd, a másikat szétszedték, az árkokat beszántották már régen. Ez a híd mementó. Most olyan száraz a dűlőút, hogy az esők után elég hamar be lehet menni 1,5 km-en.
Eger környéke tele van a jégkárelhárító rendszerrel. Ennek az aszályra gyakorolt hatásáról nem tudok szakmailag állást foglalni. A jégkár mérséklésében biztos, hogy kedvező hatású.
Szerintem mindenben csak kezdők, tanulók vagyunk. Azok a régi, szinte kőbe vésett szabályok már nem alkalmazhatók. Annyiféle új hatás van, hogy mire egyre-egyre megtanulunk alkalmazkodni, jön a következő váratlan fordulat.
Azért a régiek agyát ma is csak csodálni lehet!
A fás legelő fontosságát ők ismerték. Most meg telepíteni kellene, ha lenne víz megöntözni és nem tennék tönkre a vadak.
Csodálom, mennyi gyümölcsfát telepítettek a patakpartokon, legelőkön. Igaz, nem volt a kezük, agyuk megkötve támogatási rendeletekkel, a józan eszük szerint gazdálkodhattak.
Ennek az aszályos nyomorunknak egy része az eszement vízszabályozásnak köszönhető, de ez nem minden. Vagy a bolygó minden részén így szabályozták a folyókat? Máshol is megváltozott minden. Vagy a mi sorsunk is az, mint az egykori Egyiptomé, aztékoké, majáké, hogy egyszer minden "magas civillizáció" feléli önmagát? Csak ez már bolygószintű!
No, de vannak gyerekeink, unokáink, hajrá, előre, amit tudunk, még megteszünk.
..........................
Radócz! Igazad van, valóban el kell fogadni, hogy ma már minden évben valószínűsíteni kell, hogy jön az aszály és nem szabad csak szeptember végén lekaszálni az új lucernát, akkor talán már túléli öntözés nélkül.
Tavaly a szudáni cirokfű csak vegetált nyáron, de meghagytuk, majd ősszel kezdett el jobban fejlődni és lett belőle jó széna, na nem sok, de tavaly annak is nagyon lehetett örülni.
Egy biztos, inkább csak az őszi vetésű kultúrákra lehet számítani a jövőben öntözés nélkül.
Válasz margitradnai50 #3358. hozzászólásáraA lucernánál mind tanulók vagyunk! Restellem de nekem az EGED-hegy nem mondott semmit/rákerestem/,írják hogy sekély a termőréteg és a napsütéses órák száma kimagaslóan magas/2000/,egyedi mikroklíma mediterrán beütésekkel,egyedi növénytársulások.Nekem volt olyan munkatársam aki gebinben juhászkodott a Bükk-ben és éjszaka szökött haza a nyájtól mindent hátrahagyva takarmányprobléma miatt és ennek több évtizede.Jártam Felsőtárkány-Mikófalva-Bekölce helyeken azt mondták, a dimbi-dombin 3 tonnás búza is kihívást jelent,Eger környékén pedig a pincékkel szemben lesült kaszálókra emlékszem, igen voltak valóban a lovastanyáktól nem messze kis lucerna foltok azokra nem alapozhattak. Nem kötekedésből írom ezeket elhiheted,hozzátok közelebb Etes környékét mondták élhetőbbnek jószág szempontjából.
Válasz szelindi1965 #3357. hozzászólásáraA Bükk lábánál, 20 Ak-s szántón. Felettünk általában átmennek a felhők és lejjebb pakolják le áldásos terhüket (Eged hegy hatása).
A lucerna problémája "mindössze" csak a szárazság volt 2022-ben is és 2025-ben is.
2022-ben a tavaszi vetés a szárazság miatt nem kelt ki csak gyéren, majd az elszáradt, mivel vagy két hónapig nem esett. Az aug. 20-i esőkre kikelt a többi mag és novemberben volt egy kaszálás. Ez sült ki tavaly őszre végérvényesen.
Mellette van a másik lucerna kb. 50 m-rel arrébb, azonos a talaj. Ebben csodásan kelt 2025-ben, majd egy kaszálás és utána nyár végére már sülögetett és őszre kisült.
A harmadik darab eme kettő szomszédságában, 2025-ös telepítés sorsa mint a 2. darabnál.
Alkalmasak lucernának.
Itt olyan szárazság volt tavaly, hogy nyáron már a gaz se nőtt.
A szudáni fű átvegetálta a nyarat és az őszi esőkre lett mérhető hozama. Előző évben egész jó volt, ezért akarunk most is vetni.
Több növényfajjal muszáj dolgozni, mert öntözés nélkül nem egyformán sikerülnek. Az állatoknak is jobb, ha nem monodiétán élnek. Egyidejűleg legalább két fajta szénát szeretünk etetni.
És ha már van az AÖP-ben a diverzidikáció 1 ponttal, úgy gondolom, bolond ember, aki nem sakkozza ki, hogy mikor hová mit vessen.
A lucerna előnyeit nem kell bemutatni sem a termesztésben, sem a takarmányozásban, ezért lenne nehéz lemondani róla.
Tehát nem mi vagyunk olyan amatőrök, mint ahogy látod.
A szárazság mértékéről annyit:
- a domboldali legelőkön a dédelgetett tölgyfák száradnak ki szép folyamatosan, 10-100 évesig,
- a kőris állományból szintén,
- a horhosok oldalán, ahol rosszabb a vízellátottság, az akác is dől. Az akácerdő évek óta nem hoz rendes magtermést, részben a virágzáskori lehetetlen időjárás miatt, részben a szárazság miatt. Ritkán fordul elő, hogy elfagy a rügy vagy a virág.
2024. májusban a dózerral az akácosban ásattam egy gödröt és nagy meglepetés ért: a felső 20 cm-en látszódott némi nedvesség, de alatta 2 m-esn, ameddig kiszedettem, olyan száraz volt, hogy ahogyan dobálta ki, porzott. Így érthető, hogy szárad az erdő.
A kút, ami 1869-ben épült, egy nagy csordakút, egy kis falu gulyáját látta el. Ahogy elmondják, mindig tele volt vízzel (10 m). Évek óta 1 m3 víz van benne, nem tud több gyűlni, itatunk belőle.
Most 3 m van benne. És a tél csapadékosabb volt, mint a korábbi telek.
Szóval, nem tudatlanul vijjogok, hanem komoly ok van az aggodalomra. De szerintem ezt nemcsak én látom így, hanem mindenki, ahol nincs lehetőség öntözésre.
Én komolyan nem látom azt, hogy 10 év múlva mit fogunk enni, ha nem akarunk importot enni.
Válasz margitradnai50 #3356. hozzászólásáraAdaptálni ,az hogy itt mit meg nem tettek azért hogy a tervgazdaságban bármit előállíthassanak már a múlt, de kezet csókolhatnánk érte.Nálatok vagy lehet csak azon területen nem is alkalmas növény a lucerna, ha stimlátorral sem marad meg.Alap a jó mészellátottság,zárórétegek ismerete,talajkorlátozottság,akármi.Nekünk is van olyan területünk ami 3. évre leépül.A másik dolog,ne a támogathatóság és a biodiverzifikáció döntse már el hogy tudok enni adni az állataimnak vagy sem,a klímaváltozás úgyis a nyakunkban van.Ha van több területetek,talajvizsgálattal válasszátok ki melyik a legalkalmasabb e célra valamint érdeklődjetek idősebb helyi emberektől termeltek -e egyáltalán lucernát.A lucernamagnál is él a dolog minél több a felhajtás annál kisebb a tudás,simán vásárokban előállítótól vagy forgalmazótól is vettünk már,panasz nincs rájuk. Meg szabad kérdeznem melyik tájegységben gazdálkodtok?
Válasz szelindi1965 #3353. hozzászólására"Itt a gyep-gát sül le először,értékelhetetlen amit nyújtana,nem tudok még egy növényt ami ha olyan a talaj alul, 9-12 méterre is lejutva ellátja az állományt itt a semmi közepén ilyen nyarak mellett."
Ezt a mondatot bocsi, de nem tudom értelmezni.
Mi az a gyep-gát? Folyónak a gyepesített gátja, amiről gyorsan lefolyik a csapadék, a meder pedig nagyjából üres, így a gát száraz és nem terem?
De ezt a 9-12 m-re lejutva, ezt se értem, végül ez hogy terem?
De még azt is megkérdezném, a lucernafajtákkal mire jutottál? Nagyon érdekel, mert úgy döntöttünk, megpróbáljuk újra. 2022-ben valamelyik szarvasit vetettük, tavaly az olasz Giuliat, oltott volt. Csodálatosan kikelt, vetés után esőt is kapott, amikor elelnőrzött a BiogaranciaKft, szépen sorolt. Olyan volt, mintha minden szem kikelt volna.
Mára ez ez egész olyan, mintha a mi kezünkben semmi nem lenne vagy ami van, az semmivé lesz.
Te érted Magadat, megvan a szakmai tájnyelved de én - gondolom - más tájegységen élek, de lehet, hogy nem vagyok eléggé benne a szakmában.
Éppen a vetéstervvel foglalkozok.
Még baltacim, szudáni cirokfű és egy szárazságtűrő id. gyepkeverék került a lucernán kívül a listára. Ezekből nincs öko vetőmag.
Lucernából van öko Sibemol fajta, amiről eddig nem hallottam. Mivel csak egy cégtől vásárolható meg, nagyon zavar, hogy nincs árlista.
......................
Ide írom, mert az AÖP mindenkit érdekel. Emlékezetem szerint valaki érdeklődött, hogy megjelent-e már az új KAP-rendelet? Nem vagyok a témában profi, de én úgy értelmeztem, hogy igen. Ma délután kerstem a diverzifikációs előírásokat (17/2024. (IV.9.) AM rendelet (Hatály 2025.12.23-tól), 8. pont 11.pf. -hivatkozás a Feltételességi rendelet 19. sz. mellékletére.
Lehet az őszt is tervezni. Meg tartalékolni kell takarmányvásárlásra is, mert nem tudhatjuk, mi lesz.
Akkor hogy készülünk új technológiával a klímaváltozás kihívásaihoz?
Akárhogy gondolkodok, mindig a gyepnél kötök ki. Lehet, hogy 4 év múlva örülünk, ha egyáltalán gaz is nő valahol, nemhogy bármit is telepítsünk. Azért ez a 22--es és 25-ös év minden korábbi képzeleteünket felül/alul múlt.
Na, folytatom, mennyibe fog kerülni a vetőmag?
Válasz Radocz #3354. hozzászólásáraNehogy azt higgye bárki hogy itt kerek a történet mindig,drága hobby ez nagyon. Ha kell akár tavasszal és ősszel is vetettünk már és persze nem ugyanoda.Az átlagnál több szempontot is figyelembe veszünk telepítéskor mivel a régi szokásokat és mostani fajtákat kell adaptálnunk fejreállított környezeti tényezők mellett.Újabban csak tárcsázgatunk alá, tápanyagpótlás nélkül,amiért a régiek felkötnének/ akiktől elleste az ember mit-mikor és hogyan kell/
Itt vízből kellene több és többször, nem lenne ekkora lutri az egész .
Kérdésedre: Próbálunk valami élhető vetésforgót kialakítani sűrű/2-3-4/ éves lucernát is kitörve hogy a nem kielégítő mennyiségű szervestrágya mennyiséget kiegészítve normálisabb tápanyagellátást biztosíthassunk folyamatosan a termelendő kultúráknak.Ebben a száraz periódusban ez nem áll össze,úgyhogy túlélőshow van,szerencse hogy termelni nem kötelező mennyiséget kell.
Válasz margitradnai50 #3352. hozzászólásáraVetni-vetni-vetni ez a titka a lucernának,és a túlzott terület arány az ellátás érdekében. Az anyateheneket harmadoltuk a lucerna területet megdupláztuk a fajtaszelekción kellett először átesnünk és persze napraforgó termesztést kerülnünk.Itt a gyep-gát sül le először,értékelhetetlen amit nyújtana,nem tudok még egy növényt ami ha olyan a talaj alul, 9-12 méterre is lejutva ellátja az állományt itt a semmi közepén ilyen nyarak mellett.
Mi is sokat törjük a fejünket a lucernatelepítés 2022. és 2025. évi tapasztalatai után.
Nagy kérdés, hogy van-e még értelme egyáltalán lucernát vetni?
Öntözni nem tudunk.
A 2022-es tulajdonképpen végül egy "kellemes" csalódás lett, amikor augusztusban kikelt a tavaszi vetés. Tavaly őszre kipusztult.
A 2025-ös telepítés viszont nagyon kellemetlen csalódás, nagyon szép kelés + 1. kaszálás, majd őszre kisülés. Túl drága ez ahhoz, hogy évente ismételjük. Nincs garancia, hogy az idén sikerül.
Ahogy most gondoljuk a kilátásokat, talán inkább csak ideiglenes gyepet kellene telepíteni, az valamivel strapabíróbb. Ha sikerül a telepítése, 5 évre letudva a terület gondja és lesz valamennyi takarmány.
Az ideiglenes gyep fogalmát is újra kellene deffiniálni a megváltozott klímahatásra. Mivel ez is egy drága dolog, de ha egyszer már ott van az az ideiglenes gyep (5 év) és lehet, hogy 3-4 éves, mire igazán jól beáll, kár lenne feltörni. Hiszen ez a legköltséghatékonyabb tömegtakarmánytermelés a szántón.
Nálunk kukorica nem jöhet számításba, gabonához nincs kombájnunk.
Nekünk szálastakarmány kell. Mi lucerna nélkül is meg tudunk lenni, ha muszáj.
Van 9 ha ideiglenes gyep, ami utolsó éves vagy 4. éves. Előre sajnálom, ha azt fel kell törni. A tavalyi szárazságban is az teljesített a legjobban. Igaz, hogy erre a területre kevesebb a támogatás, de ha el van telepítve és beállt, akkor már kisebb költséggel lehet rajta termelni.
A mai időjárás mellett megbízhatóbban terem, mint a lucerna. Természetesen a beltartalmi értékek különbözőségéről nem vitatkozok.
A fehérjepótláshoz a télen a nagy hidegben vettünk lucernapelletet, más olcsóbban megtermeli a lucernát, mint mi.
Szerintem a mohar nem versenyképes, bár lehet, hogy 1-2 jókor érkező esőn múlik csak). Mire el lehet vetni és éppen kikel, jön a forróság és nem esik az eső, elég szrencsétlen lesz. Ez a több éves tapasztalatunk. A vetéskor a vetési időnek még 1-2 nap eltérésben is nagy jelentősége van. Régebben megbízható volt a kelése, jó volt, hogy rövid tenyészidejű, ha valahová pont ilyen kellett puffernek.
Mivel a lejtős állandó gyepeink hozama évről évre csökken, muszáj a szántókon is szálast termelni, de azok hozama is csökken évről évre. Több esőre, jobb eloszlásra nem számíthatunk.
Csak jó lenne elérni, hogy az az ideiglenesség ne lenne időkorláthoz (5 év) kötve. Azt nem akarnám, hogy utána át kelljen minősíttetni állandó gyeppé és onnan már soha nem lehetne visszahozni szántóba (ha egyszer majd kedvezőre fordul a klíma 200 év múlva). Ennek a jogi hátterével nem vagyok tisztában.
Egyébként meg erőlködhetünk itt akármivel, még pár év és már az lesz a kérdés, hogy öntözés nélkül bukfencet vagy azt se vessünk, mert betörik a fejünk.
Akkorra meg jól jönne a sok gyep a szántókon.
Szerintem a támogatások szempontjából az ideiglenes gyepek jelentőségét fel kellene értékelni, ez is segítené, hogy kevesebb legyen a talajbolygatás, jobb lenne a vízmegtartás.
Egyébként nagyon szeretem/ szeretném a lucernát...
Válasz Radocz #3350. hozzászólásáraNem ezek egymástól kb 15km-re fekvő területek a 22es szikes az enyém pedig jó minőségű talaj.Értem hogy miért kérdezed
Válasz szelindi1965 #3346. hozzászólásáraAz biztos.Bár erre a sok bajra mondok valami érdekeset.Vetett egy ismerős lucernát 22 tavasz közepe vége (akkor ment neki a bérmunkás) 10mm eső vetés napján este,kiugrott a földből a lucerna.Utána jött amit mindenki már ismer 22ből,kisült az egész.Ősz elején kapottt esőt kijött látszott hogy él.2023 tavaszán gyönyörű tiszta lucerna második kaszálásra.Sokszor érthetetlen minden.Hozzá teszem tavasszal 1sor tárcsa vetés aztán lesz ami lesz.
Válasz csuti0 #3345. hozzászólásáraA második gyomfésű mikor?Nem tépné ki szerinted?Még egy hónapos kis lucerna sem bírná ki ha még nagyon kis szögben teszem rá a fésűt szerintem.Én két fésűt akarok neki vetés előtt, vetés irányába meg rá merőlegesen,hogy minnél jobban tisztuljon ki.Nem tudom mi lesz vagy lenne a jó,de ezzel nem hiszem hogy egyedül vagyok.
Válasz Pisti09 #3344. hozzászólásáraSzia!
Hektárját 10 kilóval felülvetni, ott ahol semmi sincs kevés, ahol elég van meg felesleges. Ahogy bandi is kérdezte a foltozást, lehet az lenne a megoldás. Gyomfésülés után kézi rávetés a kritikus foltokra, aztán ismét gyomfésű. Aztán imádkozni, hogy keljen ki, imádkozni, hogy a tyúkhúr, dudva ne nyomja el, imádkozni, hogy be tudjon erősödni.
Üdv.: Csuti
Válasz szelindi1965 #3341. hozzászólásáraÉrtem amit mondassz.Akkor úgy írom,hogy a teljes tábla 70%-os ezt akarom feljavítani.Ha amit leírtál munkaműveleteket +vetőmag ár akkor költséget duplázok.Egyszer kitárcsázom a jót is ahogy mondtam van teljesen hibátlan rész is meg van foltos is,másként meg tácsa helyett én már az ekét venném elő.A dudva miatt jobb lenne lefordítani.Akkor ha mindent megcsinálunk újra meg a vetőmag 11Ha-ba 1Millió akkor is megvan az esély,hogy nem sikerül vagy csak húzódozva kel egy év csúszással.Sok kérdőjel van,jó választ talán csak akkor kapnánk ha két tábla lenne és az egyiket így a másikat úgy csinálnánk.
Válasz Pisti09 #3340. hozzászólásáraÚjravetni az egészet,2 sor tárcsa,vetés majd henger,de nem most hanem mikor esély van csapadékra és nem fagyogat reggelente.Ne haragudj a szóért de ebből jól kijönni nem tudsz.
Sokunknak reszket az ina,hiába van terület ha majd nem ad fenét sem.Ma többen felhívtak hogy milyen kalászost/vagy akármit/ vessenek majdan szálastakarmány pótlásnak,mert a lucernák nem indulnak és még 2 hónap legalább az első kaszálás,félve ajánlottam a mohart mert az egy későbbi játékos.
Csuti,Szelindi
Ha nem próbáljuk meg akkor a szálasfehérje támogatás biztos bukta.Ha meg nem tudjuk a gyom helyét lucernával kitölteni plusz így csak egyre több lesz és kiöli a már meglévőt is.Lehetne most permetezni,de attól még ugyanolyan foltos maradna.Akkor mi lenne szerintetek a legjobb megoldás,hogy jól jöjjek ki belőle?
Válasz Pisti09 #3337. hozzászólásáraSzia!
Ahogy előttem szóló is mondta, a rávetés felejtős. Valamikor valaki kitalálta, de én még nem láttam olyat, hogy jól sikerült volna. Főleg a tyúkhúrt említed, na az aztán a kikelő lucernát el is nyomja végleg.
Üdv.: Csuti
Válasz Pisti09 #3337. hozzászólásáraEz a rávetés dolog nem szokott működni nálunk.A gyomnál pedig csak lassabb tud lenni,ergo vesztes.A vízzel lesz baj nálunk,sajnos mostanában nem ígér,viszont az őszi vetés EDDIG megúszta hogy aztán adni is fog vagy sínylődik majd,nem tudni.
Rá vetnénk jövőhéten a lucernára,vannak helyek ahol megritkult tavaly (aszály,dudva).Jövőhéten meghúznám gyomfésűvel vagy kétsorral,hogy a tyúkhúr kiritkuljon belőle aztán a hét második felével belevetnénk.Annyit szikkad akkora,hogy a vetőgép nem fog ragadni,12-15fokokat ígér
. Jó lehet szerintetek?
Válasz csuti0 #3334. hozzászólásáraFügg, hogy merre. Itt Békésben február végén, március elején már vetik. Olyat is ismerek, aki fagyon vetette ès jó lett. A korán vetetteket nem tudja úgy bántani a bogár és vegyszerezni is egyszerűbb.
Válasz SzikiSzokeveny #3333. hozzászólásáraSziasztok!
Én azért megvárnám mire kicsit melegszik a talaj, bár már 3C-on csírázik, de igazán a 10C feletti talajhő az ideális. Március közepe-vége.
Üdv.: Csuti
Válasz Egér88 #3330. hozzászólásáraHa könnyű földre kell,EMILIANA,ha kötöttre GAMMA,idétlen községi mintatérbe változó minőségű és szintkülönbségű területbe vetettünk az őszön összekevertük EMILIANA-t és SZARVASI AS 3-at.
Fogalmam nincs milyen-mit tud a GEA. Évi csapadékösszeg 280 mm.
3479 hozzászólás
Válasz lolaneti93 #3377. hozzászólásáraMelyik megye?
Válasz lolaneti93 #3377. hozzászólásáraKialakítható,az első elszámolásig,ezért kerüljük az ilyesmit.
Üdvözlet, Egy kis piackutatást szeretnék csinálni lucerna ügyben.
Olyan gazdákat keresek, akiknél megoldható lenne, hogy kaszálás után a földről megvásároljam a lucernát. Tehát a kaszálás én báláznám és szállítaném el, Elsősorban nagyobb egybefüggő területekről, kialakítható ilyen fajta együttműködés?
Válasz Egér88 #3374. hozzászólásáraMa ,holnap
ki mikor veti?
Válasz envagyok2 #3372. hozzászólásáraÚszóban volt, így rajta a váz. Ez egy mélyebb fekvésű rét, ezért telepítés után pangott benne a lucerna, féltem hogy megfullad a vízben tavaly előtt tavasszal.
Szerintem ez jó volt neki, nem feltem, hogy kárt teszed, pedig pár éve tettünk új kovácsolt fogakat, de így a mohás részeken dolgozott is jól.
Gyepboronán erősen gondolkozok, de még nem vágtam bele. Abból 6 méteressel szemezgetnék, de itt a környéken nem tudok senkinek, nincs tapasztalat.
Válasz UE-28 #3370. hozzászólásáraamúgy ez a borona lucernéának jobb lenne? tyúkhúros itt-ott, azt láttam, ha korábban mentem volna, akkor azt lehet jobban kigyéríti, dehát minden ragadt itt, ezzel jobb lenne menni? most már nem veszem föl, de jövőre ezzel menjek? és így uszóba mész, hogy rajta a váza, vagy csak fogasok érnek le a vázát nem terheled rá?
Válasz UE-28 #3370. hozzászólásáraitt nálunk már 10 centis, teljesen zöld, amúgy kurva jól néz(ett) ki (boronálás előtt). tavaly tavasszal vetett, tavaly nulla hozadék, ősszel arasznyit lekaszáltam fölhamsztetorztam, most mindenhol gyönyörű, sűrű. dehogy a kibasztot disznók 3,5 hektáros táblát telibe baszták, hogy baszódna meg összes, aki disznót szaporít. (ugyan itt asp-s dögöt keresek...)
én klasszik rétboronával estem neki, kisebb fogak, nem ennyire hegyes, ellenben nehezebb, és ennek ugye a váza is csúszik a földön, azért meggyepálta rendesen. nedves volt a talaj, lucernát annyira nem láttam kikapkodni, de vetett kaszálókon rendesen kapkodta ki a kicsi füveket, azt ott is hagytam.
Válasz envagyok2 #3367. hozzászólásáraMi ma boronáltuk meg, most kezd sarjadni. Helyenkent kezdett mohasodni, életmentő volt.
Válasz envagyok2 #3367. hozzászólásáraTegnap húzta a kicsi, mert nem bírt magával. 4. év után simán meg kombinátorozom minden tavasszal feketére.
Válasz envagyok2 #3367. hozzászólására Igen. Valamikor Lóval boronáltam 25 fogas boronával Kettős céllal gyomtalanítás-szelöztetés. meg hogy a lovak járjanak.
lucernát meg lehet húzni gyepboronával, ha már megsarjadt? nem érek oda csak szombaton, de biztos megindult már...
Válasz envagyok2 #3365. hozzászólásáraNekünk eddig nem a vásárolt vetőmagok minőségével volt a gond, hanem a csapadékhiánnyal.
Eddig nekünk a 2022-es és 2025-ös évek voltak nagyon rosszak, de elismerten aszályos volt a térség.
Ezt csak egy év múlta alul/felül: 2011. Akkor a július 20-i ÁFA-bevallás előtti napokban esett egy kis eső és utána Mikulás napig egy csepp sem. Csak akkoriban még nem volt ilyen mélyen a talajvíz! Az egy extra év volt! Nyár elején a völgyben 1 m-es belvíz, ami hirtelen kiszáradt és ott maradt a kemény agyag. Kínomban azt találtam ki, hogy a nyárfacsemetéket bekonténerezzük, hogy átmentsük, amíg el lehet ültetni. Jó meló volt ennyi ültető közeget előállítani és nagy munka a konténerezés, majd vízhordás és napi öntözés. Mert ugye a konténerezést a völgyben nem lehetett negcsinálni a vízben. Akkor volt a térségben az első baljóslatú aszályos év, kiugróan meleg nyárral.
Következő évtől jöttek be a mindent vivő monszum esők.
Ezt a rozsnokot is meg kell próbálnunk pár hektáron, biztosan okkal kedvelik az őshazájában.
Az évelő rozsot azok az ismerőseim, akik már termelték, mind dicsérték. A vetési idő megválasztása fontos lehet, hogy ki is tudjon kelni, legyen elég nedvesség és még ideje is legyen megerősödni és úgy belemenni a télbe.
Válasz margitradnai50 #3364. hozzászólásáraa magyar rozsnokot legelik rendesen, nincs azzal baj, gondolom ez se különbözhet sokkal tőle.
magra úgy értettem, hogy veszel minimális mennyiséget abból, ami kell, ami elég a jogszabályokhoz, de gondolom a 15 kg lucernával senkise kísérletezik ma, sokkal inkább a 40 kg felé megy a történet, vagyios akkor kell mellé még 25, az meg legyen olyan, ami ki is kel...
évelő rozsot vetett talán trikolor kolléga, ki fog derülni, nem tudom, ha ötször annyiba fáj a mag, és fele a hozam, akkor kapufa. bár én tavaly ősszel őgy jártam baszki, hogy vettem elsőfok rozsot, hivatalosan, zsékban, fémzárszámmal, mindenlófaszsal, és egy kurva szem nem kelt ki belőle. ne,m tudom mit kell elkövetni egy gabona vetőpmaggal, hogy egy szem se kelljen ki belőle, de ezek (fejér megye) elkövették. félelmetes...
Válasz envagyok2 #3363. hozzászólásáraIgen, a szarvaskerep jobban bírja a rossz körülményeket, mint a lucerna, de hogy a szénakénti betakarítása milyen, arról nincs tapasztalatunk. Nem nő magasra, kicsit hajlamos az elfekvésre is, bár én csak legelőről ismerem, ott meg letapossák. A magasabb tarló mostanság nagyon fontos, így marad is belőle, meg nem is. No, ezt csak én döntöttem el így, lehet, hogy nem jól látom.
Az öko magokkal végül nem lett gondom, mert a kiválasztott fajták egyike sem szerepel a NÉBIH öko adatbázisban. A szállítónak d.u. írtam, gyorsan válaszolt, már el is küldtem a kérelmet a tanúsító szerevezetnek a kezeletlen konvencionális vetőmag engedélyeztetésére. Így a csg-re is, a Kft-re is gyakorlatilag letudtam a megrendelést, egy szállítótól lesz minden.
Egyébként a lucernánál nem lehet simlizni, igazolni kell számlával (nekem vásárolt) a vetőmag eredetét. De én azért úgy gondolom, a jó vetőmag nem hiábavaló a többi kultúrában sem.
Már gondoltam arra, hogy kellene saját vetőmagot fogni, a procedúrát végig vinni legalább a mi céljainkra. De annak is megvan a maga macerája.
A szudáni fűből van egy nagyon jó fajta, Bovital BMR, ami jól emészthető. Zölden, fonnyasztva és szénaként is nagyon kapós. Ennek a kéksav (valahogy így mondtuk az előző évezredben) tartalmával már nincs semmi gond. A szénakénti betakarításával csak annyi van, hogy egy nappal tovább kell száradnia. Ezért pl. a 20 ha-t nem egyszerre vágjuk le, hanem kétszeriből, ha esőre van kilátás, hogy gyorsan be lehessen bálázni, ha tényleg jönne az égi áldás. Azért csak ennyi egy nap alatt, mert a többi munka mellett ennyire telik vagy így jobb a munkaszervezés, nem bénaságból.
Ezen az őszön őszi zab vagy őszi rozs lesz vetve. Most nem vágom, melyikből van évelő, de azt szeretnénk.
Találtam a neten egy rozsnokot, D-Amerikából származik, tarackol, sok éves, strapabíró növény, a magyar rozsnoknál jobb. Jól hangzik, amit olvastam róla, csak azt nem tudom, hogy az állatok mit szólnak hozzá? Nem tudom, van-e valakinek erről tapasztalata?
Én ennek az ideiglenes gyepnek a státusz megtartását szorgalmaznám, ha lenne ráhatásom. A józan ész amellett szól, hogy ami egyszer már megvan, az hadd maradjon, amíg értelme van.
Ettől maradhatna papíron ideiglenes gyep, de ne kellene feltörni! Ki van attól előbbre, hogy 5 év múlva feltörjük és a szomszédos parcellába újra kísérletezünk a gyeptelepítéssel, ami a mai klimatikus viszonyok között első évben be sem áll rendesen és sokba kerül. Ez a telepítési költség kidobott pénz és hozam kiesés is van.
Nekünk most év végéig kell feltörni 8+1 ha-t. Előre vérzik a szívem. Egy gyep az évek során csak gazdagodna, mert egyre több növényfaj telepszik meg, nemcsak az eredeti 5-10. A környékről is viszi a szél a magvakat, azok pedig pont azok afajok, amik odavalók. Ha meg van mód legeltetni is rajta, különösen jól telepdhetnek meg új fajok (én csak szaratásos telepítésnek hívom, ez a leghatékonyabb, néhány bála az ára).
Én azt gondolom, hogy mivel a jövőben a szántók termelő kapacitása lényegesen le fog csökkenni, pont egyre több szántóból kell gyepet csinálni és szénaként vagy legelőfűként hasznosítani a termést. De nekem a legeltetéssel kapcsolatban is vannak aggályaim. Az csak a fás legelőkön fog menni, akik legeltetnek, azok régóta tudják. Természtesen vannak elvetemült állattenyésztők, akik telepítenének fákat, de nem lehet a vadaktól megvédeni.
No, de kutyaugatás nem hallatszik az égig...
Válasz margitradnai50 #3361. hozzászólásáraszarvaskerepet nem vetettetek? azt mondják az jobban bírja a rosszabb körülményeket, mint a licerna.
bio magra mondom, hogy vegyél a minimális mennyiséget, aztán hogy mit vetsz, a kutya nem tudja megmondani,
szudánit megeszik, így őszi vágással is? a szárát nem válogatják ki, nem hagyja ptt? mert akkor hiába van rajta mennyiség, ha kétharmadát nem eszi meg, vagy nem tudja megemélszteniu, hanem csak átmegy rajta.
vessetek rozsot, és április végén kaszálni, csomagolni, nincs olyan gyep, ami ennyit adni, igaz rohadt kényes a csomagolás mikéntjére.
ideiglenes gyepes történettel abszolút egyetértek, nekem tavaly egy 5 hektáros táblát bsztak át állandó gyeppé, miközben én soha, egyetlen m2 állandó gyepet nem törtem fel, mégis nekem kell helytállnom azok helyett, akik meg feltörték. faszfejek.
Válasz margitradnai50 #3361. hozzászólásáraElnézést a járatlanságomért,az öntözés mindenhatóságáról azonban vannak kételyeim.
Válasz szelindi1965 #3360. hozzászólásáraTe az északi oldalon jártál, mi a déli oldalon gazdálkodunk. Kevésbé hideg, bár a telephely éppen egy hideg völgy felett van, de ahorhosokban vannak jó szélvédett helyek.
A szántók még lejjebb, délre vannak, 20 Ak-sak. Itt mélyebb a termőréteg, a szántóink nagy része egy patak valamikori öntésterülete volt, ami feltöltődött az évszázadok alatt.
Úgyhogy az északi oldallal nem lehet összehasonlítani. A maszek világban még cukorrépát is termeltek itt, de akkor még nagyon kedvezőek voltak a hidrológiai viszonyok.
Ahol most van egy 9 ha-os ideiglenes gyep, az különösen a száraz részre esik. Mindig látjuk, hogy felettünk menenk el a fellegek, de ritkán esnek nálunk. Néhány km-ral délebbre esik ki magukat, ez az Eged eltérítő hatása. De ez így van a hegyek környékén a világ minden részén.
A dűlőúton még megvan egy híd, ami olyan komoly, amilyeneket még a monarchia idején építettek az árkokra. A dűlőút mindkét oldalán ment egy-egy komoly árok volt és rajta egy-egy híd, a másikat szétszedték, az árkokat beszántották már régen. Ez a híd mementó. Most olyan száraz a dűlőút, hogy az esők után elég hamar be lehet menni 1,5 km-en.
Eger környéke tele van a jégkárelhárító rendszerrel. Ennek az aszályra gyakorolt hatásáról nem tudok szakmailag állást foglalni. A jégkár mérséklésében biztos, hogy kedvező hatású.
Szerintem mindenben csak kezdők, tanulók vagyunk. Azok a régi, szinte kőbe vésett szabályok már nem alkalmazhatók. Annyiféle új hatás van, hogy mire egyre-egyre megtanulunk alkalmazkodni, jön a következő váratlan fordulat.
Azért a régiek agyát ma is csak csodálni lehet!
A fás legelő fontosságát ők ismerték. Most meg telepíteni kellene, ha lenne víz megöntözni és nem tennék tönkre a vadak.
Csodálom, mennyi gyümölcsfát telepítettek a patakpartokon, legelőkön. Igaz, nem volt a kezük, agyuk megkötve támogatási rendeletekkel, a józan eszük szerint gazdálkodhattak.
Ennek az aszályos nyomorunknak egy része az eszement vízszabályozásnak köszönhető, de ez nem minden. Vagy a bolygó minden részén így szabályozták a folyókat? Máshol is megváltozott minden. Vagy a mi sorsunk is az, mint az egykori Egyiptomé, aztékoké, majáké, hogy egyszer minden "magas civillizáció" feléli önmagát? Csak ez már bolygószintű!
No, de vannak gyerekeink, unokáink, hajrá, előre, amit tudunk, még megteszünk.
..........................
Radócz! Igazad van, valóban el kell fogadni, hogy ma már minden évben valószínűsíteni kell, hogy jön az aszály és nem szabad csak szeptember végén lekaszálni az új lucernát, akkor talán már túléli öntözés nélkül.
Tavaly a szudáni cirokfű csak vegetált nyáron, de meghagytuk, majd ősszel kezdett el jobban fejlődni és lett belőle jó széna, na nem sok, de tavaly annak is nagyon lehetett örülni.
Egy biztos, inkább csak az őszi vetésű kultúrákra lehet számítani a jövőben öntözés nélkül.
Válasz margitradnai50 #3358. hozzászólásáraA lucernánál mind tanulók vagyunk! Restellem de nekem az EGED-hegy nem mondott semmit/rákerestem/,írják hogy sekély a termőréteg és a napsütéses órák száma kimagaslóan magas/2000/,egyedi mikroklíma mediterrán beütésekkel,egyedi növénytársulások.Nekem volt olyan munkatársam aki gebinben juhászkodott a Bükk-ben és éjszaka szökött haza a nyájtól mindent hátrahagyva takarmányprobléma miatt és ennek több évtizede.Jártam Felsőtárkány-Mikófalva-Bekölce helyeken azt mondták, a dimbi-dombin 3 tonnás búza is kihívást jelent,Eger környékén pedig a pincékkel szemben lesült kaszálókra emlékszem, igen voltak valóban a lovastanyáktól nem messze kis lucerna foltok azokra nem alapozhattak. Nem kötekedésből írom ezeket elhiheted,hozzátok közelebb Etes környékét mondták élhetőbbnek jószág szempontjából.
Válasz margitradnai50 #3358. hozzászólásáraJavaslat;
Ha tudjuk, hogy aszály lesz, első évben nem kell, csak ősszel először kaszálni ,
Vagy magasan vágni .
Válasz szelindi1965 #3357. hozzászólásáraA Bükk lábánál, 20 Ak-s szántón. Felettünk általában átmennek a felhők és lejjebb pakolják le áldásos terhüket (Eged hegy hatása).
A lucerna problémája "mindössze" csak a szárazság volt 2022-ben is és 2025-ben is.
2022-ben a tavaszi vetés a szárazság miatt nem kelt ki csak gyéren, majd az elszáradt, mivel vagy két hónapig nem esett. Az aug. 20-i esőkre kikelt a többi mag és novemberben volt egy kaszálás. Ez sült ki tavaly őszre végérvényesen.
Mellette van a másik lucerna kb. 50 m-rel arrébb, azonos a talaj. Ebben csodásan kelt 2025-ben, majd egy kaszálás és utána nyár végére már sülögetett és őszre kisült.
A harmadik darab eme kettő szomszédságában, 2025-ös telepítés sorsa mint a 2. darabnál.
Alkalmasak lucernának.
Itt olyan szárazság volt tavaly, hogy nyáron már a gaz se nőtt.
A szudáni fű átvegetálta a nyarat és az őszi esőkre lett mérhető hozama. Előző évben egész jó volt, ezért akarunk most is vetni.
Több növényfajjal muszáj dolgozni, mert öntözés nélkül nem egyformán sikerülnek. Az állatoknak is jobb, ha nem monodiétán élnek. Egyidejűleg legalább két fajta szénát szeretünk etetni.
És ha már van az AÖP-ben a diverzidikáció 1 ponttal, úgy gondolom, bolond ember, aki nem sakkozza ki, hogy mikor hová mit vessen.
A lucerna előnyeit nem kell bemutatni sem a termesztésben, sem a takarmányozásban, ezért lenne nehéz lemondani róla.
Tehát nem mi vagyunk olyan amatőrök, mint ahogy látod.
A szárazság mértékéről annyit:
- a domboldali legelőkön a dédelgetett tölgyfák száradnak ki szép folyamatosan, 10-100 évesig,
- a kőris állományból szintén,
- a horhosok oldalán, ahol rosszabb a vízellátottság, az akác is dől. Az akácerdő évek óta nem hoz rendes magtermést, részben a virágzáskori lehetetlen időjárás miatt, részben a szárazság miatt. Ritkán fordul elő, hogy elfagy a rügy vagy a virág.
2024. májusban a dózerral az akácosban ásattam egy gödröt és nagy meglepetés ért: a felső 20 cm-en látszódott némi nedvesség, de alatta 2 m-esn, ameddig kiszedettem, olyan száraz volt, hogy ahogyan dobálta ki, porzott. Így érthető, hogy szárad az erdő.
A kút, ami 1869-ben épült, egy nagy csordakút, egy kis falu gulyáját látta el. Ahogy elmondják, mindig tele volt vízzel (10 m). Évek óta 1 m3 víz van benne, nem tud több gyűlni, itatunk belőle.
Most 3 m van benne. És a tél csapadékosabb volt, mint a korábbi telek.
Szóval, nem tudatlanul vijjogok, hanem komoly ok van az aggodalomra. De szerintem ezt nemcsak én látom így, hanem mindenki, ahol nincs lehetőség öntözésre.
Én komolyan nem látom azt, hogy 10 év múlva mit fogunk enni, ha nem akarunk importot enni.
Válasz margitradnai50 #3356. hozzászólásáraAdaptálni ,az hogy itt mit meg nem tettek azért hogy a tervgazdaságban bármit előállíthassanak már a múlt, de kezet csókolhatnánk érte.Nálatok vagy lehet csak azon területen nem is alkalmas növény a lucerna, ha stimlátorral sem marad meg.Alap a jó mészellátottság,zárórétegek ismerete,talajkorlátozottság,akármi.Nekünk is van olyan területünk ami 3. évre leépül.A másik dolog,ne a támogathatóság és a biodiverzifikáció döntse már el hogy tudok enni adni az állataimnak vagy sem,a klímaváltozás úgyis a nyakunkban van.Ha van több területetek,talajvizsgálattal válasszátok ki melyik a legalkalmasabb e célra valamint érdeklődjetek idősebb helyi emberektől termeltek -e egyáltalán lucernát.A lucernamagnál is él a dolog minél több a felhajtás annál kisebb a tudás,simán vásárokban előállítótól vagy forgalmazótól is vettünk már,panasz nincs rájuk. Meg szabad kérdeznem melyik tájegységben gazdálkodtok?
Válasz szelindi1965 #3353. hozzászólására"Itt a gyep-gát sül le először,értékelhetetlen amit nyújtana,nem tudok még egy növényt ami ha olyan a talaj alul, 9-12 méterre is lejutva ellátja az állományt itt a semmi közepén ilyen nyarak mellett."
Ezt a mondatot bocsi, de nem tudom értelmezni.
Mi az a gyep-gát? Folyónak a gyepesített gátja, amiről gyorsan lefolyik a csapadék, a meder pedig nagyjából üres, így a gát száraz és nem terem?
De ezt a 9-12 m-re lejutva, ezt se értem, végül ez hogy terem?
De még azt is megkérdezném, a lucernafajtákkal mire jutottál? Nagyon érdekel, mert úgy döntöttünk, megpróbáljuk újra. 2022-ben valamelyik szarvasit vetettük, tavaly az olasz Giuliat, oltott volt. Csodálatosan kikelt, vetés után esőt is kapott, amikor elelnőrzött a BiogaranciaKft, szépen sorolt. Olyan volt, mintha minden szem kikelt volna.
Mára ez ez egész olyan, mintha a mi kezünkben semmi nem lenne vagy ami van, az semmivé lesz.
Te érted Magadat, megvan a szakmai tájnyelved de én - gondolom - más tájegységen élek, de lehet, hogy nem vagyok eléggé benne a szakmában.
Éppen a vetéstervvel foglalkozok.
Még baltacim, szudáni cirokfű és egy szárazságtűrő id. gyepkeverék került a lucernán kívül a listára. Ezekből nincs öko vetőmag.
Lucernából van öko Sibemol fajta, amiről eddig nem hallottam. Mivel csak egy cégtől vásárolható meg, nagyon zavar, hogy nincs árlista.
......................
Ide írom, mert az AÖP mindenkit érdekel. Emlékezetem szerint valaki érdeklődött, hogy megjelent-e már az új KAP-rendelet? Nem vagyok a témában profi, de én úgy értelmeztem, hogy igen. Ma délután kerstem a diverzifikációs előírásokat (17/2024. (IV.9.) AM rendelet (Hatály 2025.12.23-tól), 8. pont 11.pf. -hivatkozás a Feltételességi rendelet 19. sz. mellékletére.
Lehet az őszt is tervezni. Meg tartalékolni kell takarmányvásárlásra is, mert nem tudhatjuk, mi lesz.
Akkor hogy készülünk új technológiával a klímaváltozás kihívásaihoz?
Akárhogy gondolkodok, mindig a gyepnél kötök ki. Lehet, hogy 4 év múlva örülünk, ha egyáltalán gaz is nő valahol, nemhogy bármit is telepítsünk. Azért ez a 22--es és 25-ös év minden korábbi képzeleteünket felül/alul múlt.
Na, folytatom, mennyibe fog kerülni a vetőmag?
Válasz Radocz #3354. hozzászólásáraNehogy azt higgye bárki hogy itt kerek a történet mindig,drága hobby ez nagyon. Ha kell akár tavasszal és ősszel is vetettünk már és persze nem ugyanoda.Az átlagnál több szempontot is figyelembe veszünk telepítéskor mivel a régi szokásokat és mostani fajtákat kell adaptálnunk fejreállított környezeti tényezők mellett.Újabban csak tárcsázgatunk alá, tápanyagpótlás nélkül,amiért a régiek felkötnének/ akiktől elleste az ember mit-mikor és hogyan kell/
Itt vízből kellene több és többször, nem lenne ekkora lutri az egész .
Kérdésedre: Próbálunk valami élhető vetésforgót kialakítani sűrű/2-3-4/ éves lucernát is kitörve hogy a nem kielégítő mennyiségű szervestrágya mennyiséget kiegészítve normálisabb tápanyagellátást biztosíthassunk folyamatosan a termelendő kultúráknak.Ebben a száraz periódusban ez nem áll össze,úgyhogy túlélőshow van,szerencse hogy termelni nem kötelező mennyiséget kell.
Válasz szelindi1965 #3353. hozzászólásáraHogy én is ertsem.
Egy évben többször ?
Következő évben ugyanoda, vagy másik helyre?
Milyen talajmunkával?
Előre is köszi .
Nekünk is van rossz tapasztalat.
Válasz margitradnai50 #3352. hozzászólásáraVetni-vetni-vetni ez a titka a lucernának,és a túlzott terület arány az ellátás érdekében. Az anyateheneket harmadoltuk a lucerna területet megdupláztuk a fajtaszelekción kellett először átesnünk és persze napraforgó termesztést kerülnünk.Itt a gyep-gát sül le először,értékelhetetlen amit nyújtana,nem tudok még egy növényt ami ha olyan a talaj alul, 9-12 méterre is lejutva ellátja az állományt itt a semmi közepén ilyen nyarak mellett.
Mi is sokat törjük a fejünket a lucernatelepítés 2022. és 2025. évi tapasztalatai után.
Nagy kérdés, hogy van-e még értelme egyáltalán lucernát vetni?
Öntözni nem tudunk.
A 2022-es tulajdonképpen végül egy "kellemes" csalódás lett, amikor augusztusban kikelt a tavaszi vetés. Tavaly őszre kipusztult.
A 2025-ös telepítés viszont nagyon kellemetlen csalódás, nagyon szép kelés + 1. kaszálás, majd őszre kisülés. Túl drága ez ahhoz, hogy évente ismételjük. Nincs garancia, hogy az idén sikerül.
Ahogy most gondoljuk a kilátásokat, talán inkább csak ideiglenes gyepet kellene telepíteni, az valamivel strapabíróbb. Ha sikerül a telepítése, 5 évre letudva a terület gondja és lesz valamennyi takarmány.
Az ideiglenes gyep fogalmát is újra kellene deffiniálni a megváltozott klímahatásra. Mivel ez is egy drága dolog, de ha egyszer már ott van az az ideiglenes gyep (5 év) és lehet, hogy 3-4 éves, mire igazán jól beáll, kár lenne feltörni. Hiszen ez a legköltséghatékonyabb tömegtakarmánytermelés a szántón.
Nálunk kukorica nem jöhet számításba, gabonához nincs kombájnunk.
Nekünk szálastakarmány kell. Mi lucerna nélkül is meg tudunk lenni, ha muszáj.
Van 9 ha ideiglenes gyep, ami utolsó éves vagy 4. éves. Előre sajnálom, ha azt fel kell törni. A tavalyi szárazságban is az teljesített a legjobban. Igaz, hogy erre a területre kevesebb a támogatás, de ha el van telepítve és beállt, akkor már kisebb költséggel lehet rajta termelni.
A mai időjárás mellett megbízhatóbban terem, mint a lucerna. Természetesen a beltartalmi értékek különbözőségéről nem vitatkozok.
A fehérjepótláshoz a télen a nagy hidegben vettünk lucernapelletet, más olcsóbban megtermeli a lucernát, mint mi.
Szerintem a mohar nem versenyképes, bár lehet, hogy 1-2 jókor érkező esőn múlik csak). Mire el lehet vetni és éppen kikel, jön a forróság és nem esik az eső, elég szrencsétlen lesz. Ez a több éves tapasztalatunk. A vetéskor a vetési időnek még 1-2 nap eltérésben is nagy jelentősége van. Régebben megbízható volt a kelése, jó volt, hogy rövid tenyészidejű, ha valahová pont ilyen kellett puffernek.
Mivel a lejtős állandó gyepeink hozama évről évre csökken, muszáj a szántókon is szálast termelni, de azok hozama is csökken évről évre. Több esőre, jobb eloszlásra nem számíthatunk.
Csak jó lenne elérni, hogy az az ideiglenesség ne lenne időkorláthoz (5 év) kötve. Azt nem akarnám, hogy utána át kelljen minősíttetni állandó gyeppé és onnan már soha nem lehetne visszahozni szántóba (ha egyszer majd kedvezőre fordul a klíma 200 év múlva). Ennek a jogi hátterével nem vagyok tisztában.
Egyébként meg erőlködhetünk itt akármivel, még pár év és már az lesz a kérdés, hogy öntözés nélkül bukfencet vagy azt se vessünk, mert betörik a fejünk.
Akkorra meg jól jönne a sok gyep a szántókon.
Szerintem a támogatások szempontjából az ideiglenes gyepek jelentőségét fel kellene értékelni, ez is segítené, hogy kevesebb legyen a talajbolygatás, jobb lenne a vízmegtartás.
Egyébként nagyon szeretem/ szeretném a lucernát...
Válasz Radocz #3350. hozzászólásáraNem ezek egymástól kb 15km-re fekvő területek a 22es szikes az enyém pedig jó minőségű talaj.Értem hogy miért kérdezed
Válasz Pisti09 #3348. hozzászólásáraA 3305 hozzászólást megismétlem .
Ez ugyanaz a tábla?
Válasz Pisti09 #3347. hozzászólásáraSzia!
2. gyomfésű, vetés után, egyfajta magtakarónak.
Üdv.: Csuti
Válasz szelindi1965 #3346. hozzászólásáraAz biztos.Bár erre a sok bajra mondok valami érdekeset.Vetett egy ismerős lucernát 22 tavasz közepe vége (akkor ment neki a bérmunkás) 10mm eső vetés napján este,kiugrott a földből a lucerna.Utána jött amit mindenki már ismer 22ből,kisült az egész.Ősz elején kapottt esőt kijött látszott hogy él.2023 tavaszán gyönyörű tiszta lucerna második kaszálásra.Sokszor érthetetlen minden.Hozzá teszem tavasszal 1sor tárcsa vetés aztán lesz ami lesz.
Válasz csuti0 #3345. hozzászólásáraA második gyomfésű mikor?Nem tépné ki szerinted?Még egy hónapos kis lucerna sem bírná ki ha még nagyon kis szögben teszem rá a fésűt szerintem.Én két fésűt akarok neki vetés előtt, vetés irányába meg rá merőlegesen,hogy minnél jobban tisztuljon ki.Nem tudom mi lesz vagy lenne a jó,de ezzel nem hiszem hogy egyedül vagyok.
Válasz Pisti09 #3343. hozzászólásáraMeg van itt mindegyikőnknek a keresztje.
Válasz Pisti09 #3344. hozzászólásáraSzia!
Hektárját 10 kilóval felülvetni, ott ahol semmi sincs kevés, ahol elég van meg felesleges. Ahogy bandi is kérdezte a foltozást, lehet az lenne a megoldás. Gyomfésülés után kézi rávetés a kritikus foltokra, aztán ismét gyomfésű. Aztán imádkozni, hogy keljen ki, imádkozni, hogy a tyúkhúr, dudva ne nyomja el, imádkozni, hogy be tudjon erősödni.
Üdv.: Csuti
Válasz Béláim #3342. hozzászólásáraIgen,de legfőképp a gyengébb részeket ha jut duplán 10 kg/ha maggal.
Válasz szelindi1965 #3341. hozzászólásáraÉrtem amit mondassz.Akkor úgy írom,hogy a teljes tábla 70%-os ezt akarom feljavítani.Ha amit leírtál munkaműveleteket +vetőmag ár akkor költséget duplázok.Egyszer kitárcsázom a jót is ahogy mondtam van teljesen hibátlan rész is meg van foltos is,másként meg tácsa helyett én már az ekét venném elő.A dudva miatt jobb lenne lefordítani.Akkor ha mindent megcsinálunk újra meg a vetőmag 11Ha-ba 1Millió akkor is megvan az esély,hogy nem sikerül vagy csak húzódozva kel egy év csúszással.Sok kérdőjel van,jó választ talán csak akkor kapnánk ha két tábla lenne és az egyiket így a másikat úgy csinálnánk.
Válasz Pisti09 #3340. hozzászólásáraEz most kifoltozás lenne, vagy telibe húznàd?
Válasz Pisti09 #3340. hozzászólásáraÚjravetni az egészet,2 sor tárcsa,vetés majd henger,de nem most hanem mikor esély van csapadékra és nem fagyogat reggelente.Ne haragudj a szóért de ebből jól kijönni nem tudsz.
Sokunknak reszket az ina,hiába van terület ha majd nem ad fenét sem.Ma többen felhívtak hogy milyen kalászost/vagy akármit/ vessenek majdan szálastakarmány pótlásnak,mert a lucernák nem indulnak és még 2 hónap legalább az első kaszálás,félve ajánlottam a mohart mert az egy későbbi játékos.
Csuti,Szelindi
Ha nem próbáljuk meg akkor a szálasfehérje támogatás biztos bukta.Ha meg nem tudjuk a gyom helyét lucernával kitölteni plusz így csak egyre több lesz és kiöli a már meglévőt is.Lehetne most permetezni,de attól még ugyanolyan foltos maradna.Akkor mi lenne szerintetek a legjobb megoldás,hogy jól jöjjek ki belőle?
Válasz Pisti09 #3337. hozzászólásáraSzia!
Ahogy előttem szóló is mondta, a rávetés felejtős. Valamikor valaki kitalálta, de én még nem láttam olyat, hogy jól sikerült volna. Főleg a tyúkhúrt említed, na az aztán a kikelő lucernát el is nyomja végleg.
Üdv.: Csuti
Válasz Pisti09 #3337. hozzászólásáraEz a rávetés dolog nem szokott működni nálunk.A gyomnál pedig csak lassabb tud lenni,ergo vesztes.A vízzel lesz baj nálunk,sajnos mostanában nem ígér,viszont az őszi vetés EDDIG megúszta hogy aztán adni is fog vagy sínylődik majd,nem tudni.
Rá vetnénk jövőhéten a lucernára,vannak helyek ahol megritkult tavaly (aszály,dudva).Jövőhéten meghúznám gyomfésűvel vagy kétsorral,hogy a tyúkhúr kiritkuljon belőle aztán a hét második felével belevetnénk.Annyit szikkad akkora,hogy a vetőgép nem fog ragadni,12-15fokokat ígér
. Jó lehet szerintetek?
Tavasz vetésű lucernát, mekkora és hány órás fagy teszi tönkre ha kikelt ?
Válasz csuti0 #3334. hozzászólásáraFügg, hogy merre. Itt Békésben február végén, március elején már vetik. Olyat is ismerek, aki fagyon vetette ès jó lett. A korán vetetteket nem tudja úgy bántani a bogár és vegyszerezni is egyszerűbb.
Válasz SzikiSzokeveny #3333. hozzászólásáraSziasztok!
Én azért megvárnám mire kicsit melegszik a talaj, bár már 3C-on csírázik, de igazán a 10C feletti talajhő az ideális. Március közepe-vége.
Üdv.: Csuti
Válasz Egér88 #3332. hozzászólásáraHa rá tudsz menni, és már nincs kilátásban fagy.
mikor lehet vetni a lucernát?
Válasz Egér88 #3330. hozzászólásáraHa könnyű földre kell,EMILIANA,ha kötöttre GAMMA,idétlen községi mintatérbe változó minőségű és szintkülönbségű területbe vetettünk az őszön összekevertük EMILIANA-t és SZARVASI AS 3-at.
Fogalmam nincs milyen-mit tud a GEA. Évi csapadékösszeg 280 mm.
Válasz Egér88 #3326. hozzászólására?