Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon! Határidő: augusztus 31.
Fórum
| Becenév: | margitradnai50 |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2024-01-10 15:18:54 |
| Utolsó belépés: | 2025-05-22 11:24:40 |
| Fórum hozzászólás: | 113 |
Fórumhozzászólásai
Cikkajánló
Ennyi adatunk kerülhetett illetéktelen kezekbe a kibertámadás után
Elsőre minden eddiginél súlyosabbnak tűnt a Magyar Államkincstárat és a korábbi...
Előzmény: trikolor5 #7072 hozzászólása
Nekem a Kft-ben és a csg-ben is érkezett levél.
Kft.- AKG-s gyep: két egymás melletti tábla - KET-ügy. Visszatérő probléma. A vadászok kijártak egy táblán egy utat több évvel ezelőtt. Így az út miatt abból két tábla lett, a kisebbikre elbuktuk a támogatást. Utána két táblaként vittük be az AKG-ba. Karókkal jeleztük a KET-et. De a karók rendre eltűntek, pótolgatni kellett. Aztán kezdtek a karók egyre hosszabb ideig megmaradni. Akkor még voltak esők, a vadászok egyre jobban felfogták a kártérítés veszélyét, kevesebbet jártak rajta, az utat újra benőtte a gyep. Ekkor már nem a karók hiánya volt a probléma, hanem az út nem látszott jól.
Most is a KET a baj. Egy hónapja még megvolt az összes karó, mostanra a kritikus helyről az egyik hiányzik. Lehet, hogy ott van kidöntve, de lehet, hogy elvitték. Az út már nem különül el olyan durván, mint régen. Majd kimegyünk és újra karózzuk és fotók, levél kíséretében beküldjük az MVH-s levél kívánalmai szerint.
Ebben a levélben egyértelműen be kell küldeni. Ettől még tarthatnak majd helyszíni szemlét.
Kft.- ÖKO-s ideiglenes gyep: egyik oldalról út van, a másik oldalról a mi csg-s ideiglenes gyepünk. A karók ott vannak. Viszont a két gyep még nincs lekaszálva, összeérnek. Majd lekaszáljuk az egyiket és készül róla fénykép mindkét táblára. Utána lekaszáljuk a másikat. Talán a mezsgyén hagyunk 1 m-es kaszálatlan csíkot, legalább egy kis magot terjeszt.
Beküldjük az előzőek szerint.
Csg.- ÖKO-s gyep: az előzőek szerinti KET a probléma, az előzőekben már leírtam.
...........
Én úgy gondolom, ha kér valamit az MVH, azt teljesítjük. 2026.09.30. a határidő, de szeretném mielőbb teljesíteni. Az a biztos, ami elmúlt. Amit meg kell csinálni, azt nem célszerű halogatni.
Én már túl öreg vagyok ahhoz, hogy mindent az utolsó pillanatban teljesítsünk.
Ha valóban nem kell és beküldjük, abból nem lehet baj. De én ilyennel nem találkoztam. Nincs a levelet hatálytalanító másik levél.
Nekem szerencsém van a lányunkkal, mert ő ezt az új technikát gyorsan megtanulja és segít.
Igaz, nem mindig egyszerű. 2023-ban volt többször is eső júniusban. Georeferált fotók kellettek (nem a KET miatt) . Akkor a Medárd után délután-estére mindig jöttek kis esők. Mire kimentünk, esett. Majdnem kifutottunk a határidőből.
Na, megtanultam, hogy nem az én tervem szerint működik a világ, még itthon sem. Itt meg az internettel volt, hogy vagy két hétig nem működött rendesen.
Előzmény: Igazi Földönfutó #853 hozzászólása
Az még külön szomorú, hogy a Jégert ha leállították is, semmi nem oldódott meg. Szinte az egész országot behálózzák a napelemparkok, autógyárak és egyéb gyárak rakétás riasztórendszerei.
A mi szántóink mellett 3 napelempark van. Asszem, itt sose lesz termés...
Előzmény: Igazi Földönfutó #36250 hozzászólása
Az őszieket elvetni megtakarításból vagy árbevételből lehet, már akinek van. De sokaknak nincs. Akkor mégiscsak jól jön az előleg. Annyi van, hogy tényleg be kell osztani nemcsak az előleget, a többit is.
Szerintem már úgy kell gondolkozni, hogy akár a jövő is lehet ugyanilyen rossz.
Az ősz várhatóan nagyon rosszul indul. Milyen sok csapadék kellene egy normális keléshez, fejlődéshez? Ennyi egészen boztosan nem lesz. Innentől eldől minden.
Én egy hónapja agyalok a vetésszerkezeten. Nem tudok rájönni, hogy kellene elég okosnak lenne. Ha őszi vetésű, az ökoban a környék összes vadja ott fog dőzsölni. Ha tavaszi, szépen kikel, megindul, majd jön a forróság, aszály és kisül.
Na, a nagy oskolák okítása a bővített újratermelésről kinek hogy jön be? Ki tud nagy beuházásokat csinálni?
Változatlanul azt gondolom, a szántók egy részét gyepesíteni kellene, csak éppen már az sem megy.
Előzmény: deménycsaba #1520 hozzászólása
Ez komoly, hogy kell egy kertész végzettségű szakember? Egy általános agrármérnök nem elég?
Nincs gyümölcsösünk, bár nagyon szeretem a kertészetet. Ha fiatal lennék és a feltételek meglennének hozzá, kiegészíteném a tevékenységet zöldség- és gyömölcskertészettel.
De az, hogy ehhez nem elegendő az agrármérnöki diploma, rémálmaimban sem gondoltam!
Előzmény: pettendimiklos73 #7366 hozzászólása
36,5 ha van bekerítve, a kerítés 2,7 km (nem szabályos alakú, hanem nagyon amorf). Van nagyon meredek kerítésszakasz is. Van kerítésfonat, vadháló, villanypásztor és karámfás.
2,7 km-en kinek van annyi pénze, hogy 2,5 m-es kerítést építsen? A kerítésépítés után vagy 10 évig nem volt gond. Majd elkezdtek jönni a szarvasok és egyre többen lettek. Jönnek a szénára, a vízre, a nyugalomra.
A vadászoknak nincsenek kötelezettségei! Az ellennkezőjét még soha senki nem tudta bebizonyítani.
Előzmény: sulla #7363 hozzászólása
A mi állataink között ne lövöldözzön senkise! Ez az territóriumuk, ott csend és biztonság legyen!
Na, ezért jönnek be a vadak.
Lehet bármit gondloni és mondani, TÚL SOK A VAD!
Előzmény: sulla #7352 hozzászólása
Nálunk ma telephelyen 5 szarvasbika szinte bent lakik. Bejönnek a szénára, a szőlőcsumára, inni.
Villanypásztor rendszeresen szétcseszve! Van egy szakasz, ahol terepjáróval sem lehet közlekedni, mert olyan meredek. Ott jó torna gyalog leellenőrizni, levinni a drótot, szerszámot, utána felmászni az autóig.
Fel nem foghatom, hogy nem tudták még kilőni őket! Korábban egyet kilőttek a kerítésen kívül, de még hozzánk menekült be. Az idén egy felakasztotta magát a villanypásztor drótjára, valahogy beletekeredett az agancsa. A vp-t természetesen széttépte, hadd menjenek ki az állatok.
Utálom a vadakat!
Előzmény: MrPoke #7328 hozzászólása
Nekünk tavaly is, az idén is remekül kelt, majd kisült. Egy ideig nem akarok lucernát vetni!
De mit lehet vetni takarmánynak, ami tuti?
Az ősziekre most aligha lehet alapozni. Bár ezt az égiek döntik el. Ha lenne jó hótakaró, az alatt jól tudnának a gabonafélék bokrosodni és egy féltermésnyi lehetne, ami ma már csodaszámba kezd menni. Tejesérésben takarítanánk be szénának.
A tavaszi vetésűek esélytelenek. Mikor legjobban kelelne rá az eső, jön a hőség és az aszály.
Maradt a bukfenc. Elkeserítő!
Előzmény: Georgosz #66753 hozzászólása
Nem tudom megnyitni.
Előzmény: Koczka József #7245 hozzászólása
Mivel az állandó gyepeink hozama évek óta annyira csökken, hogy be kellett fogni a szántókat is folyamatosan takarmánytermesztésre, nekünk a gyep ugyanolyan jó, mint más takarmánynövény.
Belefáradtam, 2022. óta olyan fokú a hozamkiesés, hogy azért kellene gyep, mert azt ha egyszer elvetem, kikel és meg is marad, akkor lényegesen kisebb költséggel tuodk szénát termelni, mintha évente vetek a szántós takarmánynövényt és ugyan kikel, de utána kisül.
Évről évre rosszabb a helyzet. Az idei év nulla. A szántókon semmi, csak az ideiglenes gyepen lesz egy kevés széna. Kevés, de legalább se gépi, se vetőmagköltség nem merült fel ahhoz, hogy utána kisüljön.
Az erdősávoknak mindenképpen lenne pozitív hatása. Ha csak a szelet mérsékli, az is jó, hiszen akkor kevesebb a párolgás.
Amúgy körben akárhány jéger van. És most foliyk a 300 ha-os napelemes beruházás. Két szántónkkal szomszédos. Környezeti hatását még nem tudok. Egyenlőre mégcsak az alvállalkozó taposási kárát szüntettük meg. A frissen vetet területen vadászok, akárkik randalíroznak. Ott van mellette a jó állapotú dűlőút, de az állatja lerövidíti az utat, nem érdekli a károkozás.
A napelemesek már kis kerítést építettek egy szakaszra, hogy védjék a gyepünket, de ahol nincs kerítés, ott bemennek és taposnak. A karókat kitapossák, madzagokat elszakítják és megspórolnak 50 m utat.
Korábban a másik tábla ebben a dűlőben pihentetett terület volt. A vadászok, mivel nem volt benne kultúrnövény, utat tapostak bele, mert 1500 m-rel is le tudták rövidíteni az útjukat. Amikor ki van taposva, akkor utána mások is azon kezdenek járni és elég nehéz leszoktatni róla a
barmait.
Gyep- AKG-s karók: elég sok karó tövébe fém csöveket vertünk, hogy miután ellopják a karókat, ne kelljen mindig újra és újra mérni. A fémkereső segít és lehet verni az új karókat. Van, amelyik karó 24 órát sem bír ki.
Tűzveszély: Mániám a határban a szemétszedés. Vagy 3 éve a mi földünkre volt kiöntve több zsák háztartási szemét. Gondoltam, valakinek nem vagyunk szimpatikusak. Összeszedtem, hazahoztam. Két hete csaknem ezzel szemben, más földjén több zsáknyi szemét. Az a bosszantó, hogy ilyen aszályban a műanyagpalackok, üvegek, sörös dobozok képesek tüzet okozni. Zsákunk se volt, meleg is volt, fáradtak voltunk. Nem szedtük össze. Remélem, nem gyullad ki a dűlővégi gyep. Azt nem gondolom, hogy másik bolond összeszedi.
Komolyan, sokszor csak szopóágat látok, akárhová nézek.
Apropó! Az embernek kínjában sok minden eszébe jut. Vanank ezek a szívós, délről északra is felköltözött szúrós gyomnövények. Ez az aszály nem zavarja őket, a kultúrnövény kisült, nincs rivális, nőnek, virágzanak, a méhek kifejezetten kedvelik.
Láttam az iráni nomádokról videóket. A kecskéik, szamaraik jó étvággyal eszik ugyanezt a gyomot.
Azt gondolom, szép kis nemesítői feladat lenne ezt a fajt tövismentesíteni. Szép szolgálat lenne az állattenyésztőknek. Elvégre van tövismentes szeder, málna, köszméte. Még lehetne vadrózsa is tövismentes.
Előzmény: kisparasztkaim #7243 hozzászólása
5. éve nem szántunk, tarlóba vetünk. A tarló fennmarad következő tavaszig, a vetésig.
Takarmánynövényeket termesztünk, ezért a gyomosodás nem igazi probléma (kivéve, amikor mégis).
Az idei év tragikus! Kikelt minden, csak éppen később kisült. Még az se nő, kivéve a délről származó néhány szúrósat. Azok valahogy köszönik, jól vannak.
Csak a szudáni cirokfű kínlódik még.
Szóval, mielőbb át kell térni ezekre az új megoldásokra, mert annak sem pár év alatt lesz eredménye.
Mezővédő erdősávok létesítése: mondja már meg valaki, hol van az a megveszekedett esztelen ember, aki mostanság erdősávot telepít, amikor víz nincs. Ha valahogy mégis el tudja vízzel látni a telepítést, akkor sem boldogság, a vadak mindent leesznek. Hogy lehet egy erdősávot szarvabiztosra bekeríteni? Mennyibe kerül, ki fizeti azt meg?
Mikor látják már be az illetékesek, hogy túl sok a vad!!!!
Egyébként az erdősávok létsítésével messzemenően egyetértek.
Véleményem szerint nincs létjogosultsága ilyen sok szántó művelési ágnak. Ezek egy részét célszerű lenne gyepesíteni. Ha megtelepszik a gyep (mostanság az sem egy év), akkor évente ad valamennyi szénát. Nem sokat, mert annak is kellene a víz. Viszont ez lenne a leggazdaságosabb hasznosítás és a környezetvédelem szempontjából is ez lenne a legjobb.
Viszont azt is el kellene felejteni, hogy az így létesített "ideiglenes gyepek" később, 5 éven túl nem mehetnek vissza szántóba, vagy csak szankcióval.
A gyepeken lassan minden megtapadt fának örülnünk kell. Gondolom, más állattenyésztők is találkoztak már az újszülöttek napszúrásával. Fák nélkül nem lehet legeltetni, legfeljebb éjszaka! Kellenek szórtan is a fák, de csoportosan is. De ez nem úgy van, hogy papíron meghatározható. A hegy- és dombvidéken beleszól a rézsű, földszakadás, talajminőség, stb...
Én a lejtős gyepeken el tudok képzelni rétegvonalas szakaszos árkokat, feltöltve szerves anyaggal, fák beültetésével (bár ennél jobb a favetés). Tapasztalatom szerint jól fogják és megtartják a vizet. Persze, most tilos árkot húzni. Pedid valamikor el kellene kezdeni, természetesen ésszerűségi határokon belül. Költsége ennek is van, a csemeték megvédése nem egyszerű: védeni kell a legelő állatainktól is, a vadaktól is.
Milyen pazar lenne gyümölcsfa magoncokat is telepíteni közéjük, de a vadak azokat eszik le legelőször!
Én azt látom, hogy a prés működik. De meddig még? Csoda, hogy a fiatalok nem választják ezt a pályát? Most meg végképp kilátástalan.
Mindenki a gazdákkal akarja megfizettetni a globális klímaválság és a magyar 200-250 éves rossz vízgazdálkodás kárát!
Előzmény: Zoli1437 #2001 hozzászólása
Köszönöm.
Az ONYA08-as működik-e? Mert én erre tetetm egy kísérletet, de beletört a bicskám.
Előzmény: Erdőjaro #1998 hozzászólása
"A nyugtaadat-szolgáltatás teljesítésre a NAV kézi rögzítésre alkalmas webfelületet, valamint gépi adatszolgáltatásra alkalmas interfészt is biztosít.
A webes interfész – ahol kézi nyugták és számítógéppel előállított nyugták adatainak rögzítésére is lesz lehetőség – a NAV KOBAK-portálon lesz elérhető. Ennek részleteit hamarosan publikálni fogjuk."
Én most ennyit látok a NAV honlapján a kézi nyugták adatszolgáltatásával kapcsolatban.
Vagyis még semmit nem lehet látni. Tehát ez sincsen elkapkodva, pedig jól szervezni csak a konkrét követelmények ismeretében lehet. De azért bízzunk abban, hogy a NAV bármelyik hatóságnál jobban szervezi a dolgait. (nagy fájdalom az ÁNYK kivezetése 2027.01.01-ével.)
A kérdésem az, hogy azt honnan lehet tudni, hogy a nyugtákat be kell szkennelni?
Én sehol nem találtam erre utalást.
Nem úgy van, hogy a nyugtákat naponta kell összesíteni és 3 napon belül kell adatszolgáltatni?
Minden esetre sok őstermelő abba fogja hagyni a tevékenységet, mert erre már képtelen. Soknak okos telefonja sincsen, szkennelni sem tudnak, életükben sem foglalkoztak a digitális technikával. Nagy kicseszés ez az idősebb korosztállyal. Közöttük sok az olyan, aki egész életében fizikai munkából élt, keményen dolgozott, utolsó 10-15 évében már nagyon nem kellene őket ezzel csesztetni.
Nekem is van két ügyfelem, akik ezt nem tudják megcsinálni. A számlák adatszolgáltatását is én végzem el, ami egyébként nem egy könyvelői feladat, de sajnálom őket. Aki egy kicsit is belelát az életükbe, láthatja, ezt már tényleg nem lehet elvárni tőlük, emberfeletti, amennyit dolgoznak. Van, aki egy e-mailt sem tud elküldeni, nem hogy szkenneljen, NAV-honlapra belépjen. És ez nem az ő hibája!
Ezért vállaltam el a számlák adatszolgáltatását. De az ritkább, mint a nyugtaadás lesz.
Előzmény: Drisa #578 hozzászólása
"Több felhőkép felvétel van a Merci gyár környezetében esik az eső, de ott lukas a felhő."
Ezt fejtsd ki bővebben, lécci! Köszi. Mert én elelnkezőleg tudom, a Mercinél nem esik, védendő az autókat.
76 múltam. Soha életemben ekkora aszályt nem láttam!
Én azt gondolom, hogy essen már, még akkor is, ha 10 évente eléver a jég mindent a területünkön. Maradjon minden úgy, ahogy azt megteremtették. Az fenntartható volt, akkor is, ha küzdelmes. ezzel a fene tudománnyal viszont van még 10 éve az emberiségnek. Nézzétek meg, évről évre mennyivel rosszabb a helyzet.
Ja, hogy nem kell 10 Mrd rabszolga? A felesleg huljon?!
Előzmény: Unka #306 hozzászólása
Nem tudom megnyitni, de szeretném aláírni.
Környezetszennyezés ügyben valami nagyon cseszi a csőrömet. Régi ügy. Én 2000-ben szembesültem először ezzel három falu határában is.
A dombok közötti völgyeket találták megfelelőnek a falu kommunális hulladékának a depózására, majd amikor ez a módi nem mehetett tovább, nem tudom megmondani milyen vastagon, de betakarták földdel. Pár év múlva ezeket a földeket eladták. Ezeken ma is termelés folyik. Alatta pedig ott van a sok trutyi.
A betemetett veszélyes hulladék leve a talajvízbe is bekerül, azzal az árkokba, patakokba, a növényekbe, amiket megeszünk vagy az állataink esznek meg.
Nem tudom, van-e arra esély, hogy ezeket az egykori szeméttelepeket valaha is szakszerűen, megnyugtató módon felszámolják, kiszedjék azt a sok hulladékot.
Úgy gondolom, nincs jogunk ezeket a föld alatt hagyni, hogy több száz év múlva is mérgezzük velük az utódainkat.
Ahogy telnek az évek, őseink bölcsességét egyre jobban becsülöm. 4-6 elemivel jobban védték a természetet, mint sok mostani diplomás vezető!
Alapelvük az volt, amennyit elveszünk, annyit vissza is adunk!
Természetesen ők sem utasították el az elektromos áramot vagy a gáztűzhelyt és felszálltak a buszra (igaz, már nem volt lovuk).
Röviden csak annyit mondtak: lesz még ennek a nájlon világnak böjtje!
Mit szólnának ezekhez az elföldelt szeméttelepekhez? Ők nemcsak a portát, de a határt is rendben tartották.
Előzmény: t.romsics #228 hozzászólása
Az én uborkapalántáim is a leírtak szerint néznek ki. Én nem tudom, milyen fajta, a piacon vettem.
Meghagyom, de vetek közé fürtös uborkát. A helyben kelt mindig jobb. Ha term az új, talán kiselejtezem a régit.
És azért fürtöset, mert abból lehet jó kovászos uborkát készíteni.
Szerintem az időnkénti bolond meleg és az UV nem tetszik az uborkának.
Az UV-vel most mindennek baja van.
A korábbi néhány évben saját palántával termeltem a családnak, csak pár dolgot vettem. Mivel edzettem a palántákat, a kiültetés után látványosan jól fejlődtek.
Úgy gondolom, a most vett palántáim nem voltak edzésben és úgy ültettem ki és nagyon nem tetszik nekik az új körülmény. Ugyanis a paprika és a paradicsom is nehezen indul fejlődésnek. Nem tetvesek, mégis pöndörödnek a levelek. A paradicsom levelein még antociános is van.
Pedig a talaj kiváló és kellő gondossággal öntözzük.
A légköri szárazságot meg nem tudom megszüntetni.
Előzmény: Radocz #6696 hozzászólása
Milyen általános oskolába jártál Te, hogy már ott is tanultál mg-ot?
A mi falunk határában volt homok-, láp/kotu-, öntés-, perc-, középkötött vályogtalaj, minden.
Azért mindig igyekeztek ősszel szántani, de ha nem volt idő mindenre, természtesen a homok maradt tavaszra, mert hamar rá lehetett menni és omlott téli fagy nélkül is.
Amikor itt nyüvöm a hamisítatlan kötött hegyi agyagot, szívesen gondolok vissza az engedékeny homokra. Igaz, akkoriban még több eső volt.
Apu szívesen javította csillagfürttel. Fogott belőle vetőmagot és a gyerekek dolga volt kibrecsellázni (kifejteni, kiverni). Na ez is olyan munka volt, mint a takarmányrépa vetőmagjának a lehúzása.
Egyszer, amikor már többedik napja ezt csináltuk a húgommal, miután elláttuk az öszes jószágot, főztünk, mosogattunk takarítottunk, ez volt a jutalom ülőmunkaként. Úgy eluntuk, hogy elhatároztuk, hogy éjszaka világgá megyünk.
Regggel arra keltünk, hogy ébresztettek bennünket, egyiknek irány a tejcsarnok, a másik lássa el a jószágot!
Előzmény: Igazi Földönfutó #6692 hozzászólása
Kis gazdaságokban nem lehet kitermelni a korszerű, nagy gépek amortizációját, ezzel mindenki egyetért. Azért ha utánam dobnák, nem futnék el előle az öreg futóműveimmel sem.
Nézem a fotóidat, tényleg gyönyörű az állomány.
A tavaszi szántáshoz van egy megjegyzésem: látom, Te homokos talajon gazdálkodsz, annak a tavaszi szántását el bírtad munkálni, de ezt nem lehet megtenni egy félkötött, kötött vagy egy perctalajnál. Azoknak kell a téli fagy.
Tehát ez a tavaszi szántás nem mindenki számára követendő példa.
Úgy általában a szántás mellőzésén érdemes elgondolkodni. Nem vitatom, hogy előfordulhat, amikor nélkülözhetetlen.
Előzmény: Tom250 #1976 hozzászólása
Ha kompfeláras vagy, az ÁFA-s felvásárló állít ki felvásárlási jegyet. Feltételezem, hogy ő ÁFA-zik.
Ő a kompfelárat (ha ÁFA-s) vissza tudja igényelni.
Ebben az esetben a felvásárlási jegyes értékesítésről Neked nincs adatszolgáltatási kötelezettséged.
Ellenben a felvásárló a 2608-as bevallásban köteles erről adatot szolgáltatni a NAV-nak.
A felvásárlók egy része nem szereti a felvásárlási jegyet, mert munka van vele.
De öngól a részükről, mert ha ragaszkodnak ahhoz (jogtalanul), hogy a kompfeláras őstermelő alanyi adómentesként ÁFA-mentes számlát állítson ki, akkor elesnek a kompfelár visszaigénylésének lehetőségétől.
Vannak olyan esetek is, amikor a nagyobb cégek elállnak a felvásárlástól, csak ne kellejen nekik bajolni a felvásárlási jegy kiállításával.
Ilyen esetekben marad az, hogy az őstermelő kiállítja az ÁFA-mentes számlát. Az árat úgy határozzák meg hogy ez az érték azonos a kompfelárral növelt árral. Így az őstermelő úgy látja, hogy nem járt rosszabbul, de közben ő végzi a papírmunkát (számlaírás, adatszolgáltatás), ami felvásárlási jegy esetében nem őt terhelné.
Az árképzés szabályosságáról lehet elmélkedni...Kíváncsi lennék rá, hogy erről kinek mi a véleménye?
Mert ugye a kompfelár funkciója az lenne, hogy kedvezőbb helyzetbe hozza az alanyi menteseket, mert a beszerzéseikből nem tudnak ÁFA-t levonni, visszaigényelni.
Az ÁFA-zók pedig értékesítéskor a vételárban megkapják a felszámított ÁFA-t.
Tehát ha egy nettó árból indulunk ki, akkor a
- kompfeláras őstermelő erre kellene, hogy felszámítsa a kompfelárat,
- az ÁFA-zó az ÁFA-t.
Viszont ezek a felvásárlási (vagy számlás) őstermelői árak az említett nettó árak körül vagy alatta szoktak mozogni.
Várom a véleményeket!
Fogadatlan prókátorként:
Ha nagyobb mennyiségű magot kell csíráztatni, akkor van egy egyszerű módszer.
Langyos vízben beáztatni (vagy kamilla és egyéb bio adalékok), hogy megszívja magát. Utána egy rongyba lazán betekerni és az érő, hőt termelő trágyaszarvasba kell betenni. Ennél jobb radiátor nem kell!
Ha nagyon kockáztos a helyzet, lehet, hogy a legegyszerűbb a járóútra műanyagkannákban, fémvödrökben, bármiben forróvizet kihelyezni. Kell alájuk egy deszka, kartonpapír vagy valami hőszigetelő, hogy a talaj ne forrósodjon fel.
Mondanám, hogy a növények közelébe pillepalack forró vízzel, ha jól elhelyezhető. Viszont itt kis tömeghez nagy felület társul, gyorsabban adja le a hőt, mintha nagyobb a kanna.
Mivel a hajnali órák a kritikusak, ha van, aki hajnalban képes langyos vízzel öntözni ott, ahol lehet, tuti, megoldja a problémát.
Vasárnap mutatta az unokám az ici-pici kertjét, szabadföldi. 4 gyönyörű paradicsompalántát vettek neki, két hete elültették. A hely déli fekvésű, nagyon védett. Meglepetésemre a múltkori hidegek nem okoztak kárt, az egyik paradicsompalánta virágzik. Igaz, ültetéskor sok lótrágyát ástak be alá, az aztán megbízható radiátor.
Ezekbe a kis házikerti fóliákba érdemes minden szezonra trágyát, egyéb szervesanyagot beásni, arra teríteni a termőréteget, csak nagyon munkaigényes. Így akár hagyma, gyökérzöldségek is mehetnek rá.
A bomló trágya jól bemelegíti, a többi szervesanyag lassabban. Igaz, így szomjasabb a terület.
Nekem volt olyan, hogy Sándor napkor már beültettem a virágzó palántákat és elutaztunk a szülőkhöz. Közben visszajött a tél, sok hóval. A hó lenyomta a kis primitív, bergman csöves sátoromat. Reggel a szomszéd látta, kinyitotta, alábújt, kiemelgette, helyreállította.
Amikor megérkeztünk, csak azt láttuk, hogy kicsit csáléra áll, de belül a legnagyobb rendben volt. Dolgozott a trágya. És hálásan köszöntük a szomszéd segítségét.
Most kis stílű módon a vetőmagos zsákjainkat (nem vegyszeres) gyűjtöm, hogy alkalmasint azzal takarjunk minden növényt, ha kell. Nagyon jól hőszigetel, mert több rétegű és elég méretes akár jól fejlett paradicsomhoz is. Csak éppen az idén nincs sátorom, mert a télvégi sok hó összetörte. Az újat meg nem volt időnk felállítani, amit nagyon sajnálok.
Mindig ások alá trágyát is, mert beindítja, felgyorsítja a többi szervesanyag bomlását, ami a tavaszi hűvösebb időkben jól jön.
Előzmény: Radocz #66 hozzászólása
Vetettem én már májusban sárgarépát és petrezselymet, kiváló minőségű és sok termés lett belőle.
A föld jó volt, meleg volt. A magot beáztattam, majd lecsepegtettem, grízzel összekevertem. A vetőárkocskákat kihúztam, alaposan beiszapoltam, bevetettem, betakartam, kis gazt is szórtam rá árnyékolni. A sárgarépa egy hét múlva kikelt, a petrezselyem két hát múlva. Utána jól fejlődtek, igaz, öntöztem őket.
Ez konyhakerti méret volt.
Akárhogy is viszket az ember tenyere kora tavasszal, mert már vetni szeretne, kockázatos a korai vetés. Vagy bejön, vagy nem. Az utóbbi évek alapján hajlamosak lettünk a korai vetésre, erre ez a tavasz rendesen orrba gyűrte a korán vetőket a hideg miatt. Mindenkit meg az aszállyal.
Lehet, hogy az idén az jár jól, aki nem vet. Életemben nem láttam tavasszal ekkora szárazságot!
Tavaszi szél vizet áraszt, ... Na. ezt a nóta ma már így helyes: Tavaszi szél kiszárítgat, ...
A tárgyi eszköz értékesítése - 1-es ÁFA-kódú alanyi adómentesek esetében - sem olyan egyszerű, mint ahogyan itt írnak róla.
Az itt leírt információk egy része igaz, egy része téves, és vannak nagyon fontos hiányzó információk.
Véleményem szerint tud nagyon sikamlós pálya lenni. Igaz, nem mindig derül ki.
Aki szeret nyugodtan aludni, inkább forduljon szakemberhez!
Előzmény: kisspeter591 #1788 hozzászólása
Igen, a tárgynegyedévet követő hónap 12-re határidős az 58-as bevallás a TBJ-vel, de nem tartalmazza a szoc.hj-t. Viszont befizetni mindkettőt kell negyedévente.
A szoc.hj. bevallása az 53-as SZJA-bevallásban lesz.
Ha a vállalt adóalap magasabb, mint az előző évi árbevétel alapján számított adóalap, az egyszerűsíti a dolgokat.
Nekem azért is szimpatikusabb, mert az árbevétel szerinti adóalap sok őstermelő esetében olyan alacsony, hogy abból a nyugdíj gyógyszerre se lesz elég.
(Bár éppen tegnap olvastam, hogy infarktusos betegek sincsenek élethossziglani bétablokkoló vérnyomáscsökkentő szedésére ítélve).
Az a véleményem, hogy bármikor jöhet egy betegség, baleset, majd azt követő táppénz vagy rokkant nyugdíjazás. Nagyon nem mindegy, hogy az a nyugdíj elegendő a megélhetéshez vagy a gyerekere szorul az öreg.
Van olyan volt ügyfelem, hogy annak idején könyörögtem neki minden évben, hogy legalább a minimálbér után fizesse meg az adókat. Minden évben kiszámoltatta, hogy akkor neki mennyit is kellene fizetni és minden évben azt mondta, azt ne mondjam már, hogy mások ilyen sokat fizetnek! Na, ő nem! Ő nem lehet olyan beteg, hogy ezzel a két kezével haláláig ne tudjon annyit dolgozni, amiből megél.
Pár év múlva csőstül kezdtek jönni a bajok, féloldali veserák (eltávolították a fél veséjét azonnal), majd mozgásszervi problémák, protézisek, mindenféle műtétek, nem gyógyuló sebek.
Táppénzre nem ment, mert az szinte semmi nem lett volna. Gyűjtötte volna az éveket, de azzal az adóalappal nem sok minden gyűlt, ez már eső után köpönyeg volt.
Aztán öregségi nyugdíjas lett. A nyugdíja az a minimum, az a könyörszintű összeg lett.
Azt mondta, annak idején miért nem vertem fejbe, hogy megjöjjön az esze!
Most adogatja el a veterán járműveit, de az is el fog fogyni.
Előzmény: kisspeter591 #1786 hozzászólása
Igen, az adóalap 13%-a szoc.hj. magasabb TBJ-alap vállalása esetén.
...........................................................................................
Ha valakinek kedve van az őstermelés adózását kicsit áttanulmányozni, itt egy link.
Ugye, egyszerű ez! Csak csip-csup ügyek, tényleg nem kell könyvelő!
Bevallom, a munkám során én nemcsak ezt az információs füzetet, hanem a törvényeket is bújom, értelmezem, sőt előadásokat is meghallgatok és még más írásos szakirodalmat is tanulmányozok. De ezeken felül a kollégákkal még gyakran konzultálunk. Akárhányszor elmélyedek benne, mindig azt állapítom meg, hogy az őstermelés adózásánál bonyolultabb nincs.
Jelzem, ezzel a vélemyénnyel nem vagyok egyedül. Természetesen vannak egyszerű esetek is, de könyvelőként jellemzően nem ezzel találkozunk.
file:///C:/Users/Computer/Downloads/06%20A%20mez%C5%91gazdas%C3%A1gi%20%C5%91stermel%C5%91%20ad%C3%B3z%C3%A1sa%2020260121.pdf
Előzmény: zozobp #325 hozzászólása
Semmi baj nem lesz belőle! A 2-3 éves trágya, mint a képen is látható, elég érett. Ha sok eső lenne azért nem lehet baj, mert jól hígul. Ha nem lesz sok eső, akkor meg azért, mert nem sok hatóanyag jut be.
A gyomok a trágya alatt fény, oxigén hiányában kötelezőel elszáradnak, lebomlanak.Ez is rendben van.
Véleményem szerint a vadászok vadgazdálkodjanak saját pénztárcájukra, azaz vegyenek földet + béreljenek, kerítsék be bombabiztosan, hogy onnan vad ne jöjjön ki. Fúrjanak kutat, biztosítsák a vízelellátást, etessék a vadakat, vegyenek takarmányt!
Gondoskodjanak kintről az összes vad áttelepítéséről!
Természetesen mindehhez ne járjon egyetlen fillér támogatás sem.
Ha én szórakozni akarok, én se kapok támogatást. A vadászat pedig, ha nem más kárára, hanem saját zsebükre gyakorolják, nagyon drága szórakozás.
Ha ez így menne, nem akarna ennyi potyaleső vadászgatni.
Csak röhögnek a gazdák kárán.
Könnyű mondani, hogy már a falvakban is csak gyep+tuja (ez utóbbi már sajnos nem), de aki eddig termelt a kertjében, az is abbahagyja. Széttépik a kerítést, mindent megesznek, letarolnak a vadak.
Ehhez még a szárazság, nem csoda, hogy abbahagyják a kiskertek művelését. Kiskertek fontosságát ebben a körben nem kell hangsúlyozni! Legalább vidéken vissz kellene térni a minél nagyobb mértékű önellátáshoz!
De a szántók, ültetvények, gyepek, erdők esetében is rettenetes károkat okoznak a vadak.
Addig, amíg a lakosság nem áll ki a gazdák mellett, ez így marad. Egyenlőre nem érdekli őket, nincsenek vele tisztában, hogy az élelmiszerek árában a vadkár is megjelenik. No, meg egyenlőre van elegendő élelem, igaz sok az import.
Véleményem szerint élelemből önellátónak kellene lennie az országnak. Ehhez képest Lényegesen lecsökkent népesség mellett nő az import alapvető zöldségekből, gyümölcsökből, húsokból, tejből, tojásból, stb...
Ez a klímaváltozás az egész bolygóz érinti. Az import egyre többe fog kerülni.
A legeltetéses állattenyésztésnek a jelentősége meg fog nőni, mert nagyon sok szántón nem lesz érdemes szántóföldi kultúrát termelni, viszont amit gyepként teremhetne, azt legeltetéssel olcsón lehetne hasznosítani. Ehhez képest a magyar állattenyésztés - okkal - lassan eltűnik.
Az élelmezésben képtelen vagyok globális szemlélettel gondolkodni, bár 76 évesen ez már nem az én problémám. De jobban szeretném, ha az utódok egészséges élelemhez juthatnának.
Előzmény: Nagy Péter 40 #1460 hozzászólása
Kedves Nagy Péter!
Nem akarok kötekedni, mert látatlanban nem tudom megítélni, hogy az említett konkrét esetben mennyi munka van a könyveléssel és az arányos-e azzal a több százezer forinttal, de ehhez van megjegyzésem.
Agrármérnök vagyok, üzemgazdasági szakmérnök, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó és könyvvizsgáló. Mondja is a férjem, minél hülyébb valaki, annál több papírt gyűjt.
76 évesen még könyvelek kettőst is és egyszerest is. Természetesen magunkat is én könyvelem. Vannak őstermelő és csg. ügyfeleim is. Na, én sokkal olcsóbban könyvelem őket, mert nagyon lojális vagyok a tevékenységükhüz, az életvitelükhöz, a kínlódásukhoz. Tehát az én áraim nem irányadóak. Mivel tervem szerint ez az utolsó bérkönyvelős évem, én már nem csinálok lényeges áremelést. Azzal már nem lennék gazdagabb.
Itt a szakmában az az általános nézet, hogy, csak mg-ot ne, csak csg-t ne, csak őstermelőt ne vállaljunk! Okkal!
A szabályozás lényegesen eltér az általánostól, sokat kell hozzáolvasni, tanulni.
Ez az a kör, akik legrosszabbul szolgáltatják a bizonylatokat, mindig hiányzik valami, még a bankkivonatot is műsor kiimádkozni belőlük.
Sok baj van az egyszerűsített foglalkoztatással is, abban is mindig jelentkeznek extra esetek, amikor a hibájuk kijavítása a könyvelőnek több napos fejtörés, diskurzus, utánajárás, mert a választ a jogszabályból az égiek se olvassák ki.
Esetükben kell a legtöbb ÁFA-önrevíziót végrehajtani, mert mindig hiányzik valami, amit nem tudunk kipréselni.
Egy munkaügyi központos támogatás kivitelezése is hajmeresztő!
Az SZJA-bevallás benyújtása egy rémálom egy-egy csg. esetében. Mire mindenki elhozza az összes dokumentumot, az legalább 5 kör fejenként. A mindentudó fiatalabbja meg mindent jobban tud, mint a könyvelő és az a mai stílus hozzá, fogalom. Néha nem is értem, intelligens, tisztelettudó szülőknek hogy lehet ilyen gyereke? Egy darabig azt hittem, csak velem fordul elő ilyen. Ma már tudom, nem. A kolleginák is mondják, nem tudom, hogy ez általános-e?
Ez a digitális átállás agyonverte a könyvelőket, mert főleg a kis mg-i vállalkozások azok, akik nem tudnak mit kezdeni a digitalizációval, általában még a tárhelyet sem tudják megnyitni. A számla online adatszolgáltatás természetesen nem megy, gyakori, hogy a könyvelők oldják meg. Na, a tárhely megnyitása is egy rémálom, mert bármi érkezik, a könyvelő nyomtassa ki, értelmezze, mondja meg, mit kell tenni és esetleg intézze is el, mert ők nem értenek az internethez.
A saját gyerekeik általában nem segítenek a neten, hogy próbálhatnának benne fejlődni. Én mondom nekik, hogy muszáj, mert egy év alatt 10-zel maradnak le és ne akarjanak ennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerülni. De természtesen azt is megértem, hogy akik látástól mikulásig dolgoznak, ha leülnek a gép elé, 5 percen belül jó esetben elalusznak, mert így legalább nem törik össze a gépet.
Nagyon sok az a háttérmunka, amit az ügyfél nem lát.
A fiatalabb könyvelők már nem vállalnak mg-ot, mert macerás. Van elég más vállalkozás, könyvelő meg nincs elegendő.
A barátnőm is csökkenti a klientúrát, én is, de alig tudunk magunk helyett másik könyvelőt szerezni.
Szóval, mi a könyvelők nem szoktuk érteni, amikor negatíve nyilatkoznak a könyvelőkről, hogy ez miért teszik.
A lányom nagyon penge volt számvitelből, könyvelt velem 3 évet, majd lelépett.
Látta, amikor a NAV ellenőrzött, hogy a könyvelő két tűz között van. Védi az ügyfél bástyáit, a NAV meg adóhiányt akar találni (voltam revizor is 6,5 évig, ismerem a dörgést). Azt mondta, ő nem akar így kenyeret keresni, ehhez kötél idegek kellenek!.
Egyébként nagy fostiban vannnk az ügyfelek egy-egy ellenőrzés előtt, aztán lemegy az ellenőrzés megállapítás nélkül, akkor már nem is volt ez ügy, az olyan természetes, hogy minden rendben van.
Bárhol bármi van, ahol jogszabályt kell értelmezni, két számot összeadni, ügyfélkapuzni, buzerál valamelyik hatóság, mindenki könyvelőért kiált!
A munkaidőnk nagy részét nem a konkrét könyvelés, adóbevallás-gyártás, bérszámfejtés teszi ki, hanem minden más. Na, ez az a minden más, ami kifelé nem látszik.
Természetesen költségeink is vannak jócskán. A leszámlázott árbevétel messze nem egyenlő a jövedelemmel.
És amit nem lehet elviselni a könyvelő szakmában: legszarrágóbbak a legmagasabb jövedelműek, a leggazdagabbak!
Természetesen vannak nagyon korrekt, becsületes ügyfelek is és igyekszik az ember szelektálni, de azért nehéz lenyelni, hogy szinte mindenki a könyvelők pénzét sajnálja.
Egyébként biztosan lehet olcsóbb könyvelőt is találni, de a minőség egy másik kérdés.
Természetesen a magasabb ár sem garantál kiváló minőséget.
Egyet tudok: sok éve nincs az a szép szó, amiért én még bárkit újként elvállaljak. Az a véleményem, ennyi munkával és tudással bármi mást, csak ezt nem! Pedig nagyon szeretem.
A kettős könyvvitel az egy csoda! De az is amikor egy ügyfél vállakozását indulástól kezdve negyedszázadon át viszi az ember és az ügyfél a semmiből felépít egy biztos egzinsztenciát, igaz sok kitartó munkával és folyamatos önképzéssel és megköszöni, hogy ez nélkülem nem ment volna.
Előzmény: ND #16441 hozzászólása
15 évvel ezelőtt könnyen rávágtam volna, hogy lehet kukorica vagy napraforgó is. Ma már nehéz jól válaszolni, sőt aligha van jó válasz. A vízhiány, mint alapprobléma fennáll.
A napraforgó szívósabb, bár mi asszem 2022-ben termeltünk utoljára, nagy veszteséggel. Látni sem akarjuk! Viszont árnyékolni nagyon jó! De nálunk pl. a telephelyen van új probléma, a madarak egy szemet nem hagynak a kalapokban! Nálunk a telephelyen én már nem tudok kertészkedni, mert amit a vadak nem tesznek tönkre, azt a madarak eszik meg, ha a vízellátást megoldottam nagy kínok árán. De nekem ez csak kiskerti méret volt.
Nem tudom, milyen a ribizli sor-és tőtávod, milyen gépekekl műveled.
A napraforgó esetén szerintem a sortól úgy 60-80 cm-re, de a tőtáv legyen ritka. Ha ritka, testesebb forgók nőnek és magasabbak, azaz régen még így volt, ma már lehet, hogy száraz kórók is alig nőnek. Úgy oszd be, hogy jól gazdálkodj a területtel, többet kellene róla tudni, ahhoz, hogy azt mondhassam, én így csinálnám.
Úgy alakítsd, hogy mozogni lehessen közte.
A kukorica mehetne a tövek közé is, minden második tőhöz. Gondolom, sokkal kisebb habitusú nálatok is, mint a napraforgó.
Tulajdonképpen a szárak is jók lennének mulcsozni, csak nagy munka a tövek alá elhelyezni. Én nem aprítanám. Kis karócskák két oldalon belőlük és megtartják a hossszában odarakott szárakat. Már első télen véd a hideg ellen, fogja a csapadékot, tápanyagot szolgáltat, pockot termel és annak eleséget.
Valójában az lenne a legjobb, ha tudnád, hogy ez terület Neked a későbbiekben is gyümis lesz és elkezdenél erdőkertet kialakítani.
A legjobb lenne a sorokban úgy 15-20 X15-20 m kötésben őshonos erdei fafajok és vadgyümölcsök magját elvetni. A magoncok jól gyökereznek. Ezeket teljesen vegyesen, a jövő nem az egyöntetűségről szól. Ha már nem kell, lesz belőle, tüzifa, mulcs. A lehulló levél is jól mulcsoz, ami kincs.
Nekem pl a mirabolán szilva kedvencem, mert helyben kikel, hamar árnyékol, lehet formázni, nagyon kedvezően alakítja a klímát. Jó a bogyósoknak is, konyhakerti növényeknek is, de a nemes gyümölcsfáknak is. Véleményem szerint az sem utolsó szempont, hogy esetleg pár év múlva már csak ezek a vadgyümölcsök fognak teremni. (Véletlenül itthon is van a kertben két mirabolán, nem egyszerre érnek. Soha senki nem permetezte és semmi bajuk, semmi monília). A férges lepotyog. Az unokám már mindig nagyon várja, hogy érjen.
A vadalma, vadkörte is strapabíró. Vadkörtét már főztem be kompótnak és rendkívül finom volt.
A telephelyen nagyon sok vadgyümölcs volt, de miután belakták magukat a szarvasok, mindent tönkre tetetk, pedig a legelő állataink nagyon tudták, mikor hol mi érik. Reggel azzal kezdték a napot, hogy mindenütt fellegelték a gyümölcsöket, még a diót, makkot is megették. A diónak vége, a makk most van, mert elvitte a pestis a vaddisznókat.
Tudom, minimum hülyének nézek ki ilyen irománnyal, de én nap mint nap azon gondolkodom, hogyan lehetne másként, reménytelibben csinálni a kertészkeszkedést. Csak késésben vagyunk. Ja, lejtőkön a rétegvonalas művelés, csapadék megfogása. Őrület, mennyi munka a bizonytalan jövőért! Ezt mi, akik benne élünk, látjuk. Akik csak a boltban keresik a kiváló minőséget és olcsón, nem értik, miért nem vagyunk képesek ennek megfelelni.
Szenvedélyesen kell szeretni ezeket a bogyósokat, hogy ennyi mindenre képes legyél!
Ha most átgondoljuk, látjuk, hogy az erdőkertes termesztés milyen értelmes dolog lenne, ha már kész lenne. Én erre véletlenül jöttem rá a telephelyen a kis kertészetemben, majd olvastam róla a neten.
Én ma teljesen megértem, hogy a bogyósok eltűnnek a piacról: vízhiány, légköri szárazság, vadkár, madárkár. Öntözni kellene, de hol a víz? Komoly kerítés kellene, de miből?
Nem akarok vészmadár lenni, de 10 év múlva örülünk ha csipkebogyót, galagonyát, kökényt, szedret tudunk szedni a határban.
Sajnos, a kis házi kertekben is abbahagynak mindent, mert a falvak belsejében is pusztítanak a vadak. Nem elég a klímaváltozás, hozzá még a vadkár.
Itthon nagyon pici a területem, de azért, hogy a kisebbik, genetikailag parasztnak született unokámnak még meg tudjam mutatni, vannak bogyósaim, ebből is, abból is pár tő. A fekete ribizlin éppen a múlt héten mutogattam neki a rügyeket, hogy hajtás, termő-, vegyesrügy, mi a különbség közöttük.
Szóval, én mindig csak újabb munkában tudok gondolkodni, magamnak is mindig gyártom az újabb munkát.
Nagyon szurkolok, hogy találj jó gyors és hosszú távú megoldást, mert ez nagyon munkaigényes feladat! Meg fog-e térülni valaha?
Előzmény: ND #16436 hozzászólása
Nagyon profi vagy, ha az öreg ribizlised 29 éves. Tényleg jól értem? Mert ilyen korú ribizliültetvényről még nem is hallottam.
A pockok rendszeresen túlszaporodnak, majd összeomlik az állomány. Azt gondoltam volna, hogy ez a tél erre a kedvező folyamatra rásegített, de ezek szerint nem.
A bokrok töve jó élőhely a pockoknak, mert nyáron árnyékol, a sok szervesanyag is hűsít, nedvességet tart meg, élelem is van benne.
Ha feltöröd, megzavarod őket, de vissza fognak települni. A megoldás az egerészölyv és társai lennének, sok T-fával. De ez nem megy egy-két év alatt.
Majd lécci itt leírni, hogy döntöttél és mire jutottál. Egy biztos, hogy ebben nincs egyetlen tuti megoldás! Nem elég, hogy ma már szinte lehetetlen ribizlit termeszteni, még a pocokkal is küzdeni kell! Rengeteg munka, bizonytalan kilátások... Mint általában a mai mg-ban.
Nekünk a telephelyen lakik egy varjú család, vadásznak. Nem tudom, csirkét, kis kacsát (csak a családnak, nem nagyüzemi méret) eddig vittek-e el vagy mindig a kutya számlájára írtuk. A cseresznyét mindig leeszik. Már várják, hogy eltakarodjunk onnan és amint hátat fordítunk, a fán vannak. Reggelre nem kell a gyümölcsszedéssel bíbelődni.
Viszont az egerészölyv az kegyetlen! Egy estére nagy ribillióra szaladtam, a nyitott tyúkól ajtaján bement az ölyv és egy tyúk combját csemegézte. Ahogy messziről üvöltöttem rá, kirepült, szinte majdnem felborított, utolsó pillanatban irányt váltott. Nem rajongok értük. A tyúkok így csak a jelenlétünkben mehetnek ki a nagy kifutóba legelni.
De ezek szerintem a pockokkat is eredményesen vadásszák, látom, ahogy a fákon lesben ülnek, lecsapnak, majd viszik a pockot.
A szántókon láttam, hogy a báláról lestek az ölyvek és onnan vadásztak a pockokra.
Előzmény: ND #16434 hozzászólása
Szakértőnek nem nevezem magam, csak lelkes amatőrnek.
Szerintem a tavalyi telepítésű ribizlinek még nincs mélyen a gyökere (egyébként is sekélyen gyökeresedik). Ezért nagyon jól jön, ha valami árnyékolja. A tyúkhur is, a lila árvacsalán is hamar elszáradó lágyszárúak, N-dús talajok jelző növényei.
Én hagynám őket, sőt ezeknek a védelmében nőhetnek egy talajtakaró növényzet. Tapasztalataim szerint a fehérhere nagyon jól érzi magát ilyen helyen és nem jelent veszélyt a ribizlire.
Takarás nélkül már nem megy.
A tavaly konténerrel ültetett bogyósaim (csak itt a kertben) végig mulcsozva voltak. Ennek ellenére nagyon kellene az eső. Egyébként szépen teleltek. Amiket tavaly konténereztem, azok is szépek.
Mulcs, mulcs, mulcs... ráhordva, vagy helyben megtermelve.
Valaha napraforgóval árnyékoltam, de már nem tehetem a madarak miatt. Az idén csemegekukoricával fogok az unokáim miatt.
Kis területen ezt könnyű megcsinálni.
Előzmény: envagyok2 #150 hozzászólása
Senki nem siet válaszolni a rügykérdésre, ezért fogadatlan prókátorként előlépek, mint amatőr kertész.
Ha türelmesen megnézel egy tőbb éves ágat, akkor azon háromféle rügyet látsz:
- a hajtásrügyek a legvékonyabbak, azokból az idén csak hajtás fog nőni, bimbó nincs benne, ezért vékony.
- a virágrügyek már kövérebbek, mert benne van a bimbó, de ezek hajtást nem fognak nevelni.
- és vannak a vegyes rügyek, amik a legkövérebbek, mert ezekben bimbó is van és hajtásrügy is van.
Attól függően, hogy milyen a fa vagy ág kondíciója, a metszéssel tudunk tenni az idei termésért, de a következő évek terméséért is.
Legelőször az oda nem való sérült, beteg, rosz irányú, sűrű ágakat kelel kivágni, utána megkukkolni, ha tényleg jöhet az érdemi metszés, akkor már kell a szakismeret. Erről azért nem írok, mert a konkrét kivitelezés függ a gyümölcsfajtól, fajtától, alanytól, művelési módtól, a fa kondíciójától, stb...
A metszés megkezdése előtt tulajdonképpen minimum 3 évet lát az ember:
- látom a tavalyit, látom, ebben az évben mit akarok
- és látom a jövő (következő) évi álmomat.
Olyat még nem láttam, hogy két ember teljesen egyformán vélekedik a metszés kivitelezéséről.
Ez is személyiségfüggő.
Van, akinek csak a ma számít, az túlterheli a fát. Van, aki távlatokban gondolkodik, az nem ebben az évben akar meggazdagodni, most csak alapoz.
Előzmény: VMisi #36060 hozzászólása
A Határozat utolsó lapjain vannak a kiutalt részösszegek, dátummal és természetesen a döntés ideje és összege is. Így Határozatból és a bankkivonatokból a dátumok és összegek alapján jól össze lehet szedni, melyik kifizetés melyik támogatás.
Nekem is volt már, hogy rossz kód volt a bankkivonaton, de az összeg alapján a Határozatból a helyére tudtam könyvelni a követelést és a pénzügyi teljesítést is (kettős könyvvitel).
Most az egyik támogatásnál az utolsó kis különbözet a határozatban rosszul szerepelt vagy 2 eFt-tal, de pont azt az összeget utalták, amit kellett.
Ott is emberek dolgoznak és ott is vannak nagy nyomás alatti kampányok.
Előzmény: envagyok2 #3365 hozzászólása
Nekünk eddig nem a vásárolt vetőmagok minőségével volt a gond, hanem a csapadékhiánnyal.
Eddig nekünk a 2022-es és 2025-ös évek voltak nagyon rosszak, de elismerten aszályos volt a térség.
Ezt csak egy év múlta alul/felül: 2011. Akkor a július 20-i ÁFA-bevallás előtti napokban esett egy kis eső és utána Mikulás napig egy csepp sem. Csak akkoriban még nem volt ilyen mélyen a talajvíz! Az egy extra év volt! Nyár elején a völgyben 1 m-es belvíz, ami hirtelen kiszáradt és ott maradt a kemény agyag. Kínomban azt találtam ki, hogy a nyárfacsemetéket bekonténerezzük, hogy átmentsük, amíg el lehet ültetni. Jó meló volt ennyi ültető közeget előállítani és nagy munka a konténerezés, majd vízhordás és napi öntözés. Mert ugye a konténerezést a völgyben nem lehetett negcsinálni a vízben. Akkor volt a térségben az első baljóslatú aszályos év, kiugróan meleg nyárral.
Következő évtől jöttek be a mindent vivő monszum esők.
Ezt a rozsnokot is meg kell próbálnunk pár hektáron, biztosan okkal kedvelik az őshazájában.
Az évelő rozsot azok az ismerőseim, akik már termelték, mind dicsérték. A vetési idő megválasztása fontos lehet, hogy ki is tudjon kelni, legyen elég nedvesség és még ideje is legyen megerősödni és úgy belemenni a télbe.
Előzmény: envagyok2 #3363 hozzászólása
Igen, a szarvaskerep jobban bírja a rossz körülményeket, mint a lucerna, de hogy a szénakénti betakarítása milyen, arról nincs tapasztalatunk. Nem nő magasra, kicsit hajlamos az elfekvésre is, bár én csak legelőről ismerem, ott meg letapossák. A magasabb tarló mostanság nagyon fontos, így marad is belőle, meg nem is. No, ezt csak én döntöttem el így, lehet, hogy nem jól látom.
Az öko magokkal végül nem lett gondom, mert a kiválasztott fajták egyike sem szerepel a NÉBIH öko adatbázisban. A szállítónak d.u. írtam, gyorsan válaszolt, már el is küldtem a kérelmet a tanúsító szerevezetnek a kezeletlen konvencionális vetőmag engedélyeztetésére. Így a csg-re is, a Kft-re is gyakorlatilag letudtam a megrendelést, egy szállítótól lesz minden.
Egyébként a lucernánál nem lehet simlizni, igazolni kell számlával (nekem vásárolt) a vetőmag eredetét. De én azért úgy gondolom, a jó vetőmag nem hiábavaló a többi kultúrában sem.
Már gondoltam arra, hogy kellene saját vetőmagot fogni, a procedúrát végig vinni legalább a mi céljainkra. De annak is megvan a maga macerája.
A szudáni fűből van egy nagyon jó fajta, Bovital BMR, ami jól emészthető. Zölden, fonnyasztva és szénaként is nagyon kapós. Ennek a kéksav (valahogy így mondtuk az előző évezredben) tartalmával már nincs semmi gond. A szénakénti betakarításával csak annyi van, hogy egy nappal tovább kell száradnia. Ezért pl. a 20 ha-t nem egyszerre vágjuk le, hanem kétszeriből, ha esőre van kilátás, hogy gyorsan be lehessen bálázni, ha tényleg jönne az égi áldás. Azért csak ennyi egy nap alatt, mert a többi munka mellett ennyire telik vagy így jobb a munkaszervezés, nem bénaságból.
Ezen az őszön őszi zab vagy őszi rozs lesz vetve. Most nem vágom, melyikből van évelő, de azt szeretnénk.
Találtam a neten egy rozsnokot, D-Amerikából származik, tarackol, sok éves, strapabíró növény, a magyar rozsnoknál jobb. Jól hangzik, amit olvastam róla, csak azt nem tudom, hogy az állatok mit szólnak hozzá? Nem tudom, van-e valakinek erről tapasztalata?
Én ennek az ideiglenes gyepnek a státusz megtartását szorgalmaznám, ha lenne ráhatásom. A józan ész amellett szól, hogy ami egyszer már megvan, az hadd maradjon, amíg értelme van.
Ettől maradhatna papíron ideiglenes gyep, de ne kellene feltörni! Ki van attól előbbre, hogy 5 év múlva feltörjük és a szomszédos parcellába újra kísérletezünk a gyeptelepítéssel, ami a mai klimatikus viszonyok között első évben be sem áll rendesen és sokba kerül. Ez a telepítési költség kidobott pénz és hozam kiesés is van.
Nekünk most év végéig kell feltörni 8+1 ha-t. Előre vérzik a szívem. Egy gyep az évek során csak gazdagodna, mert egyre több növényfaj telepszik meg, nemcsak az eredeti 5-10. A környékről is viszi a szél a magvakat, azok pedig pont azok afajok, amik odavalók. Ha meg van mód legeltetni is rajta, különösen jól telepdhetnek meg új fajok (én csak szaratásos telepítésnek hívom, ez a leghatékonyabb, néhány bála az ára).
Én azt gondolom, hogy mivel a jövőben a szántók termelő kapacitása lényegesen le fog csökkenni, pont egyre több szántóból kell gyepet csinálni és szénaként vagy legelőfűként hasznosítani a termést. De nekem a legeltetéssel kapcsolatban is vannak aggályaim. Az csak a fás legelőkön fog menni, akik legeltetnek, azok régóta tudják. Természtesen vannak elvetemült állattenyésztők, akik telepítenének fákat, de nem lehet a vadaktól megvédeni.
No, de kutyaugatás nem hallatszik az égig...
Előzmény: szelindi1965 #3360 hozzászólása
Te az északi oldalon jártál, mi a déli oldalon gazdálkodunk. Kevésbé hideg, bár a telephely éppen egy hideg völgy felett van, de ahorhosokban vannak jó szélvédett helyek.
A szántók még lejjebb, délre vannak, 20 Ak-sak. Itt mélyebb a termőréteg, a szántóink nagy része egy patak valamikori öntésterülete volt, ami feltöltődött az évszázadok alatt.
Úgyhogy az északi oldallal nem lehet összehasonlítani. A maszek világban még cukorrépát is termeltek itt, de akkor még nagyon kedvezőek voltak a hidrológiai viszonyok.
Ahol most van egy 9 ha-os ideiglenes gyep, az különösen a száraz részre esik. Mindig látjuk, hogy felettünk menenk el a fellegek, de ritkán esnek nálunk. Néhány km-ral délebbre esik ki magukat, ez az Eged eltérítő hatása. De ez így van a hegyek környékén a világ minden részén.
A dűlőúton még megvan egy híd, ami olyan komoly, amilyeneket még a monarchia idején építettek az árkokra. A dűlőút mindkét oldalán ment egy-egy komoly árok volt és rajta egy-egy híd, a másikat szétszedték, az árkokat beszántották már régen. Ez a híd mementó. Most olyan száraz a dűlőút, hogy az esők után elég hamar be lehet menni 1,5 km-en.
Eger környéke tele van a jégkárelhárító rendszerrel. Ennek az aszályra gyakorolt hatásáról nem tudok szakmailag állást foglalni. A jégkár mérséklésében biztos, hogy kedvező hatású.
Szerintem mindenben csak kezdők, tanulók vagyunk. Azok a régi, szinte kőbe vésett szabályok már nem alkalmazhatók. Annyiféle új hatás van, hogy mire egyre-egyre megtanulunk alkalmazkodni, jön a következő váratlan fordulat.
Azért a régiek agyát ma is csak csodálni lehet!
A fás legelő fontosságát ők ismerték. Most meg telepíteni kellene, ha lenne víz megöntözni és nem tennék tönkre a vadak.
Csodálom, mennyi gyümölcsfát telepítettek a patakpartokon, legelőkön. Igaz, nem volt a kezük, agyuk megkötve támogatási rendeletekkel, a józan eszük szerint gazdálkodhattak.
Ennek az aszályos nyomorunknak egy része az eszement vízszabályozásnak köszönhető, de ez nem minden. Vagy a bolygó minden részén így szabályozták a folyókat? Máshol is megváltozott minden. Vagy a mi sorsunk is az, mint az egykori Egyiptomé, aztékoké, majáké, hogy egyszer minden "magas civillizáció" feléli önmagát? Csak ez már bolygószintű!
No, de vannak gyerekeink, unokáink, hajrá, előre, amit tudunk, még megteszünk.
..........................
Radócz! Igazad van, valóban el kell fogadni, hogy ma már minden évben valószínűsíteni kell, hogy jön az aszály és nem szabad csak szeptember végén lekaszálni az új lucernát, akkor talán már túléli öntözés nélkül.
Tavaly a szudáni cirokfű csak vegetált nyáron, de meghagytuk, majd ősszel kezdett el jobban fejlődni és lett belőle jó széna, na nem sok, de tavaly annak is nagyon lehetett örülni.
Egy biztos, inkább csak az őszi vetésű kultúrákra lehet számítani a jövőben öntözés nélkül.
Előzmény: szelindi1965 #3357 hozzászólása
A Bükk lábánál, 20 Ak-s szántón. Felettünk általában átmennek a felhők és lejjebb pakolják le áldásos terhüket (Eged hegy hatása).
A lucerna problémája "mindössze" csak a szárazság volt 2022-ben is és 2025-ben is.
2022-ben a tavaszi vetés a szárazság miatt nem kelt ki csak gyéren, majd az elszáradt, mivel vagy két hónapig nem esett. Az aug. 20-i esőkre kikelt a többi mag és novemberben volt egy kaszálás. Ez sült ki tavaly őszre végérvényesen.
Mellette van a másik lucerna kb. 50 m-rel arrébb, azonos a talaj. Ebben csodásan kelt 2025-ben, majd egy kaszálás és utána nyár végére már sülögetett és őszre kisült.
A harmadik darab eme kettő szomszédságában, 2025-ös telepítés sorsa mint a 2. darabnál.
Alkalmasak lucernának.
Itt olyan szárazság volt tavaly, hogy nyáron már a gaz se nőtt.
A szudáni fű átvegetálta a nyarat és az őszi esőkre lett mérhető hozama. Előző évben egész jó volt, ezért akarunk most is vetni.
Több növényfajjal muszáj dolgozni, mert öntözés nélkül nem egyformán sikerülnek. Az állatoknak is jobb, ha nem monodiétán élnek. Egyidejűleg legalább két fajta szénát szeretünk etetni.
És ha már van az AÖP-ben a diverzidikáció 1 ponttal, úgy gondolom, bolond ember, aki nem sakkozza ki, hogy mikor hová mit vessen.
A lucerna előnyeit nem kell bemutatni sem a termesztésben, sem a takarmányozásban, ezért lenne nehéz lemondani róla.
Tehát nem mi vagyunk olyan amatőrök, mint ahogy látod.
A szárazság mértékéről annyit:
- a domboldali legelőkön a dédelgetett tölgyfák száradnak ki szép folyamatosan, 10-100 évesig,
- a kőris állományból szintén,
- a horhosok oldalán, ahol rosszabb a vízellátottság, az akác is dől. Az akácerdő évek óta nem hoz rendes magtermést, részben a virágzáskori lehetetlen időjárás miatt, részben a szárazság miatt. Ritkán fordul elő, hogy elfagy a rügy vagy a virág.
2024. májusban a dózerral az akácosban ásattam egy gödröt és nagy meglepetés ért: a felső 20 cm-en látszódott némi nedvesség, de alatta 2 m-esn, ameddig kiszedettem, olyan száraz volt, hogy ahogyan dobálta ki, porzott. Így érthető, hogy szárad az erdő.
A kút, ami 1869-ben épült, egy nagy csordakút, egy kis falu gulyáját látta el. Ahogy elmondják, mindig tele volt vízzel (10 m). Évek óta 1 m3 víz van benne, nem tud több gyűlni, itatunk belőle.
Most 3 m van benne. És a tél csapadékosabb volt, mint a korábbi telek.
Szóval, nem tudatlanul vijjogok, hanem komoly ok van az aggodalomra. De szerintem ezt nemcsak én látom így, hanem mindenki, ahol nincs lehetőség öntözésre.
Én komolyan nem látom azt, hogy 10 év múlva mit fogunk enni, ha nem akarunk importot enni.
Előzmény: szelindi1965 #3353 hozzászólása
"Itt a gyep-gát sül le először,értékelhetetlen amit nyújtana,nem tudok még egy növényt ami ha olyan a talaj alul, 9-12 méterre is lejutva ellátja az állományt itt a semmi közepén ilyen nyarak mellett."
Ezt a mondatot bocsi, de nem tudom értelmezni.
Mi az a gyep-gát? Folyónak a gyepesített gátja, amiről gyorsan lefolyik a csapadék, a meder pedig nagyjából üres, így a gát száraz és nem terem?
De ezt a 9-12 m-re lejutva, ezt se értem, végül ez hogy terem?
De még azt is megkérdezném, a lucernafajtákkal mire jutottál? Nagyon érdekel, mert úgy döntöttünk, megpróbáljuk újra. 2022-ben valamelyik szarvasit vetettük, tavaly az olasz Giuliat, oltott volt. Csodálatosan kikelt, vetés után esőt is kapott, amikor elelnőrzött a BiogaranciaKft, szépen sorolt. Olyan volt, mintha minden szem kikelt volna.
Mára ez ez egész olyan, mintha a mi kezünkben semmi nem lenne vagy ami van, az semmivé lesz.
Te érted Magadat, megvan a szakmai tájnyelved de én - gondolom - más tájegységen élek, de lehet, hogy nem vagyok eléggé benne a szakmában.
Éppen a vetéstervvel foglalkozok.
Még baltacim, szudáni cirokfű és egy szárazságtűrő id. gyepkeverék került a lucernán kívül a listára. Ezekből nincs öko vetőmag.
Lucernából van öko Sibemol fajta, amiről eddig nem hallottam. Mivel csak egy cégtől vásárolható meg, nagyon zavar, hogy nincs árlista.
......................
Ide írom, mert az AÖP mindenkit érdekel. Emlékezetem szerint valaki érdeklődött, hogy megjelent-e már az új KAP-rendelet? Nem vagyok a témában profi, de én úgy értelmeztem, hogy igen. Ma délután kerstem a diverzifikációs előírásokat (17/2024. (IV.9.) AM rendelet (Hatály 2025.12.23-tól), 8. pont 11.pf. -hivatkozás a Feltételességi rendelet 19. sz. mellékletére.
Lehet az őszt is tervezni. Meg tartalékolni kell takarmányvásárlásra is, mert nem tudhatjuk, mi lesz.
Akkor hogy készülünk új technológiával a klímaváltozás kihívásaihoz?
Akárhogy gondolkodok, mindig a gyepnél kötök ki. Lehet, hogy 4 év múlva örülünk, ha egyáltalán gaz is nő valahol, nemhogy bármit is telepítsünk. Azért ez a 22--es és 25-ös év minden korábbi képzeleteünket felül/alul múlt.
Na, folytatom, mennyibe fog kerülni a vetőmag?
Mi is sokat törjük a fejünket a lucernatelepítés 2022. és 2025. évi tapasztalatai után.
Nagy kérdés, hogy van-e még értelme egyáltalán lucernát vetni?
Öntözni nem tudunk.
A 2022-es tulajdonképpen végül egy "kellemes" csalódás lett, amikor augusztusban kikelt a tavaszi vetés. Tavaly őszre kipusztult.
A 2025-ös telepítés viszont nagyon kellemetlen csalódás, nagyon szép kelés + 1. kaszálás, majd őszre kisülés. Túl drága ez ahhoz, hogy évente ismételjük. Nincs garancia, hogy az idén sikerül.
Ahogy most gondoljuk a kilátásokat, talán inkább csak ideiglenes gyepet kellene telepíteni, az valamivel strapabíróbb. Ha sikerül a telepítése, 5 évre letudva a terület gondja és lesz valamennyi takarmány.
Az ideiglenes gyep fogalmát is újra kellene deffiniálni a megváltozott klímahatásra. Mivel ez is egy drága dolog, de ha egyszer már ott van az az ideiglenes gyep (5 év) és lehet, hogy 3-4 éves, mire igazán jól beáll, kár lenne feltörni. Hiszen ez a legköltséghatékonyabb tömegtakarmánytermelés a szántón.
Nálunk kukorica nem jöhet számításba, gabonához nincs kombájnunk.
Nekünk szálastakarmány kell. Mi lucerna nélkül is meg tudunk lenni, ha muszáj.
Van 9 ha ideiglenes gyep, ami utolsó éves vagy 4. éves. Előre sajnálom, ha azt fel kell törni. A tavalyi szárazságban is az teljesített a legjobban. Igaz, hogy erre a területre kevesebb a támogatás, de ha el van telepítve és beállt, akkor már kisebb költséggel lehet rajta termelni.
A mai időjárás mellett megbízhatóbban terem, mint a lucerna. Természetesen a beltartalmi értékek különbözőségéről nem vitatkozok.
A fehérjepótláshoz a télen a nagy hidegben vettünk lucernapelletet, más olcsóbban megtermeli a lucernát, mint mi.
Szerintem a mohar nem versenyképes, bár lehet, hogy 1-2 jókor érkező esőn múlik csak). Mire el lehet vetni és éppen kikel, jön a forróság és nem esik az eső, elég szrencsétlen lesz. Ez a több éves tapasztalatunk. A vetéskor a vetési időnek még 1-2 nap eltérésben is nagy jelentősége van. Régebben megbízható volt a kelése, jó volt, hogy rövid tenyészidejű, ha valahová pont ilyen kellett puffernek.
Mivel a lejtős állandó gyepeink hozama évről évre csökken, muszáj a szántókon is szálast termelni, de azok hozama is csökken évről évre. Több esőre, jobb eloszlásra nem számíthatunk.
Csak jó lenne elérni, hogy az az ideiglenesség ne lenne időkorláthoz (5 év) kötve. Azt nem akarnám, hogy utána át kelljen minősíttetni állandó gyeppé és onnan már soha nem lehetne visszahozni szántóba (ha egyszer majd kedvezőre fordul a klíma 200 év múlva). Ennek a jogi hátterével nem vagyok tisztában.
Egyébként meg erőlködhetünk itt akármivel, még pár év és már az lesz a kérdés, hogy öntözés nélkül bukfencet vagy azt se vessünk, mert betörik a fejünk.
Akkorra meg jól jönne a sok gyep a szántókon.
Szerintem a támogatások szempontjából az ideiglenes gyepek jelentőségét fel kellene értékelni, ez is segítené, hogy kevesebb legyen a talajbolygatás, jobb lenne a vízmegtartás.
Egyébként nagyon szeretem/ szeretném a lucernát...
Előzmény: termelo #1901 hozzászólása
Kedves Termelő!
Köszönöm a válaszod.
Gondolkodok a 2026. évi vetésterven.
Nézegetem a tavalyi EK-t, GN-t, terveznék, fő a fejem. Na, nem nagy területekről van szó. Nézegetem a 17/2024. (IV.9.) AM. AÖP rendeletet (a mai napon hatályos), kiemelten a 10. paragrafust (talajtakarás szántóterületen, gyakorlat1).
A meliorációs retek már korábban is érdekelt, ezért mindig felfigyelek rá.
Most kiszúrta a szememet, hogy az említett rendelet
.- 6. sz. mellékletében ((A gyakorlat1 teljesítéséhez alkalmazható talajtakaró növények listája) 95. tételként szerepel.
.- a 7. sz. mellékletben (Talajtakarást nem biztosító tarlót hagyó növények listája) 43. tételként szerepel.
.........................
Feltűnt még egy dolog: a kölest nem találom sem a 6., sem a 7. melléklet listájában.
........................
Segítsetek megfejteni, hogyan kell értelemezni. Köszönöm.
Előzmény: petsudo821 #2594 hozzászólása
Nem a MÁK-nak?
Előzmény: Sanyiii70 #154884 hozzászólása
A Tisza pozícióján mit sem segít, ha M.Z.P. lobbizik érte.
Előzmény: FERGA 5455 #2564 hozzászólása
Kedves Ferga!
Nagyon örülök, hogy vannak ilyen megbízható, törvénytisztelő, kötelességtudó polgárok is, mint Te.
Nem tartom magam trehánynak, de úgy gondolom, amíg a határidő le nem telik, az egész rendszernek jól kellene működnie, hogy ne az ideget együk, hanem dolgozhassunk.
Csak hogy tudjad: tavaly nyár óta és idén januárban is többször hiába próbáltam érdemi munkát végezni, akadt akadály. Ezért excelben és papíron dolgoztam. Arra gondoltam, a határidő környékén már olajozottabban fog működni minden.
Amióta ez az elktronikusdi létezik, még nem találkoztam sehol másutt azzal, hogy a Kft.-vel nem enged belépni jogosultság hiányában, csak a NÉBIH felületén. Azt mondanám, hogy csak én vagyok ilyen hülye, de tegnap érdeklődtünk, más jogi személyeknek is volt ilyen problémája. Ma választ kaptam a NÉBIH-től a tegnap írt levélre, leírták, hogyan kell belépni: azaz, úgy, mint eddig. De akkorra, ma reggel 6 után elsőre be tudtam lépni a szokásos módon.
Én úgy gondolom, hogy az nem normális dolog, hogy egy nap elmegy a semmire. Senkinek sincs ennyi kidobi való ideje.
Én 76 évesen még könyvelek. Azért nagyon érdekes lenne, ha pl. január 20-án vagy május 31-én nem működne valamelyik felület és emiatt nem tudnánk határidőre teljesíteni. Ha előfordul akadályoztatás a szolgáltató részéről, akkor a NAV kitolja a határidőt.
És azért a NAV-nál 1-3 napos késedelem esetén a NAV mérlegel, hogy bírságol vagy nem. Nem tudom, hogy szokott-e élni ezzel a jogával, mert nincs benne tapasztalatom. Nyílvánvaló, hogy egy igazolási kérelemre, ha az indok alapos, nem bírságolnak.
A NAV-nál azért olyan is van, ha valamit elrontunk, lehet önrevízióval korrigálni.
Azt kiemelem, hogy a NAV programjai elég jól használhatók, sokkal felhasználó-barátabbak, mint az eGN programja.
Az eGn-ben még most is sok hiányosság van, bár én csak azokat a részeket "ismerem", ami a mi tevékenységünkhöz kell. Az "ismerem" azért idézőjeles, mert így a végén a lányom segít, mert a körömre ég és nem lennék kész.
Mivel nekem nincs időm január 20. előtt az eGN-be mindent rögzíteni, de utána is van egyéb sok vacak, a maradó időnek akadálymentesnek kellene lennie. De nem volt az tavaly sem, az idén sem.
Asszem, egyedülálló, hogy jogosultság hiányában ne tudjon az ember belépni, miközben jövőre jár le a most érvényben lévő.
Egy biztos, ha az égiek is úgy akarják, az idén az EK után elkezdem az eGN-t és folyamatában rögzítem, nem akarok mégegyszer ennyi idegességet.
Most be van küldve a Kft. is, a csg is. Jelzem, nem volt muszáj beküldeni, mert nem volt permetezés, a nemleges nyilatkozatokat tegnap beküldtük. De így, nem kell külön vacakolni a nitrátjelentéssel. Lesz addigra bőven más munka!
Ugye, van egy másik szemüveg is?
Megüt a guta!
Órák óta nem tudunk belépni a Kft. gaznaplójába! Én vagyok a cégképviselő, se adószámmal, se cégjegyzékszámmal nem megy. Tagnap még probléma nélkül ment, ma nem.
Másik gépről sem megy. Az EK felületéről átmenve sem.
A saját nevemben a csg-hez be tudok lépni.
Ez borzasztó, hogy évről évre van valami!
Tud valaki valamit?
Előzmény: Radocz #1224 hozzászólása
A varjúk értenek magyarul!!!
"Holnap reggel az állatok ellátása után erről a fáról leszedjük a cseresznyét, nem kockáztatunk tovább, nehogy a varjúk megint megelőzzenek. Igaz, még érhetne pár napot, de muszáj."
Másnap reggelre egyetlen szem cseresznye sincs.
Nem vigasztal, hogy szed a legelőn rágcsálókat.
A családnak termelt cseresznyét évről évre vagy az a zöld pollenevő bogár eszi meg vagy a seregély vagy a varjú, amelyik előbb garázdálkodik.
A dombtetőn, ahol közel a tufa, az idén 6 db cseresznyefa száradt ki.
Régen a legelőn, az akácosban sok szomolyai cseresznye volt, de már nem tudnak megélni. Nem, mert már az akácok is halnak, lefut a csapadék, a tufa nem tárol már szinte semmit sem.
A fiatal gyümölcsfákat a szarvasok intézték el. Az egyik fán 1 q pirosló alma volt, karó maradt belőle.
Kártérítés maximuma a csemete ára lehet, 60 db fáról van szó. De mennyi költség rakódott még ehhez és mennyi az elmaradt haszon?
Ugyan érdemes-e még egyáltalán bármit is csinálni? Kiültessem-e a még itt várakozó konténeres gyümölcsfáimat? Szépek, évek óta gondozom őket, dús gyökérzetük van.
Előzmény: mtz1221 #15731 hozzászólása
Nem lehet, hogy egy laza szerkezetű talajról, pl. homokról van szó, amit javított a vályog agyagtartalma?
Gyerekkoromban találkoztam ilyennel apai nagymamámék kertjében. Elég jó föld volt, de ahová kiterítették az elbontott csűr vályogját, ott sokkal-sokkal szebb, több lett a gülbaba.
Az agyag kolloidja a kulcs ebben.
Előzmény: Rabó001 #15644 hozzászólása
Cukor nélkül darálva megavasodik, ha oxigénhez jut. Ezért a kereskedelemben a cukrozott darált mákot egy speciális zacsiban, asszem vákumozva árulják, ami anaerob körülményeket biztosít. Természetesen ennek is csak néhány hónap a garanciális ideje, mert idővel pici oxigénnel is elkezd avasodni.
Gyerekkoromban a kertben elég sok mákot termeltünk.
Kb. büntetéskategóriába tartozott a máktokbarkó ellen naponta kétszer leszedni a sziromleveleket a napon, a gubók szedése szintén.
A gubókat késsel vágtuk le, késsel vágtuk fel. Mivel a gubók éretten már nyíltak, nagyon óvatosan kellett a gubókat levágni, hogy ne hulljon ki a mag, majd tárolni, szállítani. A tokok felvágásánál nagyon figyeltünk, hogy férges termés ne kerüljön a gyűjteménybe.
A máktermesztés a vetésen, egyelésen kívül a gyerekek dolga volt. Helyesebben, a mákot Anyu mosta ki és szárította. Azért mosta ki, hogy törött szemek, léha, netán férges ne maradjon benne és ne avasodjon, ne rontsa a minőséget. Ezt sosem bízta ránk. Így akár több évig is kitűnően lehetett tárolni. Mert ugye régen sem volt tuti, hogy minden évben jól sikerül a termesztés.
A gubóért olyan keveset fizettek, hogy nem érte meg eladni. Meg volt valami megengedett szárhosszúság a gubóhoz, csak egyszer vacakoltunk vele, soha többé.
Összességében rendkívül munkaigényes volt a máktermesztés, de mindig adtunk is el belőle elég jó áron, mert a szokásos kis vevőink megfizették a minőséget.
A mi családunk ma is nagyon szereti a mákot. Huszon éve még én is termeltem, mostam, szárítottam.
Vegyszer nélkül meg lehet termelni kicsiben és úgy rendkívül egészséges is.
Nem tudom, bioban lehet-e nagyban termelni vagy a barkó miatt ez nem megy? Na, meg a gyomirtás se lehet egyszerű, aki gyomlálna, olyan meg lasszóval sincs már. (Hogy lenne, itthon még az is gond, hogy a fólia alá kicammogjon valaki paprikáért, paradicsomért, málnát nem hoztam be, hogy készszerüljenek kimenni, de rosszul gondoltam, csak a kisebbik unokám ütött a paraszt ősökre).
Előzmény: Sanyiii70 #31244 hozzászólása
Nem vagy köteles kifizetni, tekintettel arra, hogy nem bíztad meg a munkavégzéssel. Ezt még az is megerősíti, hogy nem a szükségen minőségben végezte el a munkát.
Ha munkavégzés minősége megfelelő lenne, akkor én kifizetném, de figyelmeztetném, hogy a jövőben így ne akciózzon, mert előbb-utább akad valaki, aki nem fizeti ki.
De a nemfizetést vagy részleges fizetést az is alátámasztja, hogy Te már másnak ígérted a munkát, aki elesik valamennyi munkalehetőségtől, ha már nem lesz ezen a darabon újabb tárcsázás a rossz minőségű munkavégzés után.
Az is nemfizetési szempont lehet, hogy a több karcolással jobban kiszárad a talaj.
De az is szempont, hogy Neked ez az ember később is kellhet, meg annak a jóindulata egyértelmű, ezért akár fizethetsz is valamennyit.
És képzeld! A fentiek kukába! Itt most jó kis eső (nem sok, de szép volt) esett. Ha ez egy vékonyan megkaristolt tarlóra esik, jobban beszívódik, mintha nem karcoltak volna bele.
Sokkal jobb munkát lehet végezni így az eső után.
(Kikelt a köles, nő a szudánifű, de ez még az első kaszálás lesz. Eső, eső, eső...!!!)
.............
Érdekes dolgok velünk is történtek.
Lejárt a haszonbérleti szerződés és semmiféle rábeszélésre nem voltunk hajlandók meghosszabítani vagy újat kötni, ennek ellenére egyik parcellába ősszel őszi búzát, a másikba tavasszal tavaszi árpát vetett a korábbi földbérlő. Már ősszel szembesítettük a téves búzavetéssel. Ennek ellenére még tavasszal is eltévesztették. Megegyeztünk, hogy a búza az övéké, az árpa a miénk és ezt be is tartottuk. Azóta nem vetették be egyik darabunkat se.
Így utólag azt gondolom, lehet, hogy tényleg eltévesztették, na meg akkor is elhittem. A békességet akartuk és kár lett volna kitárcsáztatni.