Válasz Földönfuto #50726. hozzászólásáraItt volt már incidens a polgármester és a jobbágyok között, miután kiderült, hogy a polgármester stikában indítgatja a jégelhárító ezüst-jodidot.
Szerintem, ha valamelyik idegesebb beutalt leönti 20liter 480forintossal, majd meggyújtja az egész bódét, hamarabb elviszi az ÁVH, minthogy kettőt pislogna.
Lehet, hogy dózerolni kellene? Ledúrjuk azt, amit a NAK a tagdíjunkból épített?! Hmz...
Válasz rigás #50730. hozzászólásáraEbben nyilván van valami!
A mikroklíma is megváltozott.
De a vetésszerkezet is.
Ma már minden belvízveszélyes területre kapások kerülnek. Mert a búza az kockázatos, hogy kimegy. A forgó/kukorica pedig, szépen kiszívja az egész évben lehulló csapadékot. A tavasszal lehullót már nyárra kiszívja, ami nyáron leesik azt meg értelemszerűen ugyancsak. Tehát a gyökérzónán nem jut át semmi, a talajvíztartalom csökkenése könnyen belátható folyamat. Nincs miből, nincs mikor pótlódnia.
Ez pedig a nyugvó vízszint csökkenését okozza, a fák alól eltünik a víz, kiszáradnak. Satöbbi satöbbi.
Nekem van egy elméletem az alföld kiszáradását illetően Az pedig nem más mint a folyószabályozás kései következménye.
Ha ránézünk egy régi térképre azt látjuk, hogy a Tisza a Körösök és részben a Duna mentén kiterjedt mocsaras vidékek voltak szerteágazó folyó ágakkal és ártéri erdőkkel. A víz nem Szaladt keresztül az alföldön hanem szétterült és egy sajátos mikroklímát hozott létre, volt helyi párolgásból elég nedvesség a levegőbe.
A lényeg, hogy úgy gondolom annak idején magunk alatt vágtuk a fát. A folyószabályzással, mocsarak lecsapolásával sokszorosa lett ugyan megművelhető terület, viszont szép lassan eltűnt a víz. Ráadásul mostanra azért tényként kezelhetünk egy globális felmelegedést ami fokozza a bajokat.
Válasz Földönfuto #50723. hozzászólásáraOké, de ha addig eleve nem jut el a nyugati eső, akkor mindegy.
Az aszálytól sínylődő sípcsontig érő búza, és az ugyanekkora kukorica jelképes mennyiségű vizet párologtat àm.
Főleg úgy hogy egy gödörben, katlanban vagyunk, ahol olyan meleg van mint a sós síkságon.
Válasz Sanyee #50701. hozzászólásáraÉs még néhány független szakértő elmagyarázhatná a jégelhárító rendszer működését és esetleges mellékhatásait,melőtt néhány idegesebb gazda el nem tolólapozza ezeket az állomásokat.
Válasz Földönfuto #50723. hozzászólásáravalamint azért a bevetett szántóföldek növényei is párologtatnak amelyek még zöldek, szóval szerintem se itt lehet a gond.
Válasz TeljesenMindegy #50692. hozzászólásáraTermészetesen nem,inkább arra keresem a magyarázatot amikor a fél országon keresztül jön a felhőzóna és itt a településtáblánál feloszlik.
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraAkkor az elmélet szerint, itt pont az volt a lényeg, hogy ezmiatt ne termeljenek a gazdák mer a jégessső kivégzi a kukit, búzát, gyümölcsöst.
Megen egy konteó.
Amúgymeg itt is telekurelják a felhőket ezüstjodiddal meg a lótúró tuggya mivel, erre kaposvár környékét úgy teleszórták golflabdával, meg tojás méretű jéggel, mintha ruszkik szórták volna meg katyusával a területet.
Ja és a háztetők nyugati fele kuka, főleg ahol pala volt, meg régi cserép.
Válasz MrPoke #50714. hozzászólásáraNálunk 10 ezer hektár körül volt a tsz, van egy csatorna, amiből üzemel néhány lineár, meg dobokkal is öntöznek a helyi nagy cégek, település szinten öntöznek pár száz hektárt, de ilyen kevés területre is kevés a víz, folyamatos konfliktus van, civakodnak, nyitják, zárják a zsilipeket, kinek hogy kívánja az érdeke. Mi lenne, ha 2-3-szor ennyi területet kéne öntözni?
Szóval itt helyben kevés az öntözhető terület, nincs megfelelő csatornahálózat kiépítve, ami csatorna van, abban meg mindig kevés a víz.
Kérdem én, mi értelme így az öntözési pályázatoknak? Több terület nem lesz öntözve, mert nincs infrastruktúra, nincs rá akarat se, a már egyébként is öntözött területeken tudnak ilyen pályázati pénzekből fejleszteni, de ettől sok minden nem változik, nem javul nemzetgazdasági, makrogazdasági szinten.
Válasz MrPoke #50714. hozzászólásáraFelénk vannak földek, amikben még ott vannak a régi hidránsok, de erős a gyanúm, hogy jó eséllyel már szétrohadtak, tönkrementek.
Itt a 20e hektáros TSZ nek kiépített csatorna rendszere volt ami a földöszzás után el os lett felejtve. És nem is lesz soha vissza állítva. Volt olyan rész aholl a szépen kiépített földalatti nagynyomású öntöző rendszer, lekötési pontjait a MÉH be vitték el mert útba volt a traktorosnak.
Vagyis csak akkor lesz öntözés ha egy térség egy kézbe kerül PL megvásárolja Mészáros. Mert a Magyar ember képtelen bármiféle társulat, szövetkezet, TÉSZ zartós működtetésére.
Válasz GREVEN #50707. hozzászólásáraHA tényleg kétélű fegyver az ezüst jodid, akkor még nemszándékosan is felboríthatják a csapadékelolszlást. A domborzat és felületi érdesség jóval meghatározóbb lehet, mint a jégkármérséklő, de ahol amúgy is nehezen eredtek meg az ég ereszei, ott lehet, hogy közel teljesen el is zárja egy "kis" beavatkozás. A biztosítás mindenképpen jobb válasz a jégkárra, mint olyannal babrálni, aminek nagyobb az összetettsége, mint amennyire az ember képes részleteiben megérteni és kezelni. Még megfelelő információval sem rendelkeznek a hatóságok és intézmények a konkrétan megtörtént időjárásról. nem tudják pontosan, hogy minden egyes km2-en pontosan mennyi csapadék esett, csak becslésekkel rendelkeznek, ami gyakran köszönő viszonyban sincs a valósággal. Így a döntések sem tudnak megfelelőek lenni.
Ezen nem veszünk össze. Te gondolsz valamit amit a meglévő tudásodból raksz össze, nekem csak egy elméletem van. De szerintem joggal lehetnek összeesküvés elméleteim akkor ha egy 3 AK-s földet 4 millioért veszik meg hektárját parknak.
Kb 10 napelempark van csak a környezetünkben, körös körbe elhárítókkal.
És amióta megépült az első azóta nincs eső nálunk. 5 éve épült az első, abba az évbe volt utoljára belvizünk.
Válasz GREVEN #50707. hozzászólásáraTudod van egy bizonyos napsütéses órák száma helyzet. Az lehet, hogy 1 évben 100-150 órával több, de mi van ha a következő év annyit vissza vesz?
Nincs összefüggés a napelem park meg napsütés között.
A hibát máshol keresni.
Pl nálunk megyei szinten szerintem itt van a legtöbb napelem park. Na most az nekik se jó ha el van borulva és esik, mert egy 20-30 hektáros parknak jo nagy kiesés 2-3 esős nap.Havonta ha 4-5 napig borult az ég komoly tétel már.
A téli karcsú termelést nyáron be kell hozni valahogy.
Válasz #bandi #50705. hozzászólásáraIgen, de 20 éve is az volt a domborzat 4x ennyi esővel.
Lehet a sivatagos példád miatt nem jön ide eső?
A szárazság meg csak szárzságot szül?!
Válasz hasutas1 #50693. hozzászólásáraAzt mondjàk az a baj az amazonasi erdőirtással, hogy a csökkenő famennyiség majd kevesebbet párologtat, és ez a száraz környezet kevésbé fogja behúzni a tenger felől érkező esőket a szárazföld belseje felé.
Ez nem fordulhat elő kicsiben itt is? Mármint az, hogy a puskaporszáraz alföld egyszerűen no-go zóna a párás légtömegeknek. Se fa semmi, csak a sivatag, meg a 32 fok. A szaharába se nagyon vágyik be egy jó eső.
Én nem hibáztatom a jégeső elhárítást.
Pusztán jó lenne, ha egy meterológus megmondaná, elmagyarázná, hogy miért esünk bele a vörös zónába (főleg K-Magyarország) és ezzel eggyütt miért kevés a csapadék?
2022 Nyár jóslatok.;
Válasz rigás #50685. hozzászólására17millkó egy ilyen csodálatos jégkármérséklő gépezet. Mekkora kasza volt a NAK-nak? Kb. akkora, mint petikopternek a lélegeztető gépeken...
Nálunk 5db-ról tudunk, és tavaly november óta összesen nem volt 150mm eső.
Az aszálykárt az állam fizetné (soha nem volt egy forint se belőle) a jeget meg a biztosító. Szerintem egyszerűbb a jeget, és az esőt kivonni az egyenletből, és a biztosítók extraprofitját elvonni.
Válasz Rabó001 #50696. hozzászólásáraPekingben, az olimpiai játékok ideje alatt, éjjel és nappal ment az ezüst-jodid, hogy az eső NE essen. Nem is esett...
Válasz hasutas1 #50693. hozzászólásáraNa ja. Meg az egész országban megy elvileg a jégkármérséklo rendszer, mégis egyik részén van eső, másikon nincs, tehát már csak logikailag se lehet a rendszer az oka az aszálynak. A Facebook Agroinformon is a múltkor egyik huszár bedobta, hogy a jégkármérséklo rendszer miatt nincs eső náluk.
Amugy elvileg valahogy esőt is tudnak csinálni, vagy csak azt befolyásolni hogy mikor hullhon ki a felhőből. Bocs, ez biztos szakmaiatlan, de talán a pekingi olimpia idején mondtak ilyet a hírekben.
Inkább a klímaváltozással lehet gond, tolódik az éghajlat is. Most olyan időjárás van Magyarországon mint 10 éve tőlünk délre. Nem hiába pusztulnak mostanság a tujàk, a málna se tudja már azt mint 10 éve stb... Egyre szárazabb és melegebb az idő Magyarországon és ha ez így folytatódik hamarosan olyan időjárás is lehet mint görögbe. Ez az én megfigyelésem de többen hasonló véleményen vannak. Szár világ lesz az biztos és ez még csak a kezdet.
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólásáraigy van. Amit eddig ide irtál az végülis ugy is lett. Na most pl. Dél nyugat meg Nyugat felöl pár éven keresztül ahol a Magyar határhoz közelitett a felhő ott hatalmas viharrá ált össze. Pont a határt követve. Érdekes az is. De mivel a jégel. Mindenhol megy ha kell. Midenhol ugyan az az anyag megy. Akkor egyforma az eredmény. De ahhoz te értesz,hogy ha nagyon légköri aszály van vagy száraz a levegő meg ilyesmi akkor elvileg nehezebben lesz eső. Ez sokszor bebizonyososdott. Akkor most ott az a helyzet? Függetlenül attol ki mit gondol a látottak alapján az esetleges időjárás befolyásolásrol.
Válasz Földönfuto #50689. hozzászólásáraAz jégkármérséklő rendszer, és nem jégelhárító mert ilyen nincs.
És amerikába (ahol a jó Isten él) ott mér nem tudják megoldani a tornádókat, vagy a hurrukánokat?
De mi magyarok mindent megoldunk ahogy az esőt, meg nem esőt is. Ez tuti így van .
Válasz Földönfuto #50689. hozzászólásáraGondolom a jégkárelhárító rendszer használata előtt mindenhol rendszeresen esett az eső, aszályt csak afrikai felvételeken látott mindenki.
Válasz rigás #50685. hozzászólásáraErről lehet többet tudni? Kik perlik, hányan, pontosan miért, esetlegesen lehet-e csatlakozni perközösséghez, pertársasághoz?
Fel kéne már fognia mindenkinek, hogy az ember nem játszhat istent, együtt kell élni a természettel, aminek a szerves része az időjárás is, inkább jöjjön a mindent elsöprő jég is, csak essen, az aszállyal nem lehet mit tenni, főleg úgy, hogy az állam az elmúlt 30 évben szart a vízgazdálkodásra, öntözésfejlesztésre. Hiába vannak jó földjeink, ha a megfelelő szervek nem képesek oda eljuttatni a vizet, víztározók, csatornák, stb. kellenek, nem tudom, hogy miért nincs erre semmilyen szándék. Hiába van öntözési pályázat, ha nincs víz.
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólásáraCsak vannak furcsaságok amikor jön a megyényi széles felhö aminek pont a közepére esnénk, szépen jön száz km-en keresztül és közvetlen előttunk kettéválik majd kédőbb ismét összeáll és halad tovább.És ez nem egyedi eset.Na ilyenkor bennem is felmerül, hogy a tőlünk 7km-re levő gyümölcsösben jégkárelháritó rakéták is vannak pluszban.Fôleg amikor már egy hónapja nincs eső, akkor sok mindent gondol az ember.
Következő 10 napba várható csapadék. Nem tudom addig kibirja-e a kukorica elszáradás nélkül. És utána se biztos hogy várható. Rosszak a kilátások nagyon.
Talán a búzán még lesz nyereség, de a kapásoknak így itt kampó lesz.
Válasz Ohaza63 #50684. hozzászólásáraelvileg a nagyobb városokban mindig nagyobb lesz az esélye esőnek, főleg viharoknak a nagy mennyiségű beton miatt.
Válasz Ohaza63 #50677. hozzászólásáraNem vagyok szakértője a jégkárehárításnak,de a telepem sarkán az automata állomás két hete
többet megy,mint nem.
Tomor-Lak környékén hangos lesz a siralom ,1992-re emlékeztet ,ami van.
8 q árpára emlékszem.
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólásáraAzért nem írtam véleményt, mert laikus vagyok ebben a témában. Én mindent eltudok képzelni és annak az ellenkezőjét is.
Sajnos az viszont a saját tapasztalatom, hogy hiába vannak 38-40 Ak földjeim, csak reménykedni tudok olyan termésekben, amiket itt mások leírnak.
A leírt tapasztalat - mégpedig a tavalyi év- amikor is az összes felém jövő felhőzóna többször is szétesett az országhatárnál az igaz.
Ezekben az időszakokban rászántam magam, hogy akár hajnali 3-ig ültem a gép előtt és a radar képet bámultam és mindig ugyanaz volt az eredmény.
Arra sem találom igazán a választ, ugyanazt a technológiát használom 17 éve a pl a kukoricánál (vetőmag, műtrágya, vegyszer, vetésidő) volt már minden mennyiségű termésem az 45 115q-ig, de volt extrém 5q/Ha is - miért van ez.
Talán azért, mert a JÓISTEN nem adja mellé a maga 70-75 %-át. Néha csak 10 %-ot de néha a 70 %-is.
Az érdekes, hogy a földjeim kb 2 km-es körön belül vannak, de a legértékesebb darabban van a legkevesebb eső, viszont van egy művelhetetlen 3 Ha -os darabom, amiben 3 db olajkút, 2 db kb. 150 m2 -es betonplatz meg oszlopok vannak - ott dupla mennyiségű esőm volt mindig.
Válasz Ohaza63 #50677. hozzászólásáraÜdv.
Ne haragudj, de ez az egész hülyeség, parasztvakítás.
És ebben az a legszomorúbb, hogy van aki ezt bő nyállal kihasználja, azoknak az embereknek az elkeseredését akik az időjárás viszontagságai miatt nehéz helyzetbe kerülnek.
Már május végén látszódott az előrejelzéseken, hogy a június eleje meghozhatja a várt csapadékot. Viszont az is látszott, hogy nem lesz országos eső!!!
Én ezt először május 31.-én dobtam be, a 10 napos csapadék átlaggal, már azon is felfedezhető volt, hogy kettős jelleget ölt majd az ország. Nyugaton esősebb, keleten szárazabb idő lehet.
Persze voltak biztató futások, de ha átlagolnunk kellene akkor az előbb említett folyamatokat kapjuk meg abból is.
És egy ilyen helyzetben arra fogni, hogy az ezüst jodid miatt, meg emberek akik ezért küzdenek, hogy nektek ne legyen eső....hát elég erősen hangzik.
Megnéztem az oldalát, folyamatosan azt hangoztatta, na most békés is megkapja a magáét, HEVES ZIVATAROK, IGEN HEVES ZIVATAROK LEHETNEK. Aztán jött a pofáraesés, de ő nem hibás, hogy a kedves követőit 4-5 napig hitegette, hogy ennyi meg annyi eső, á ő nem hibázott semmit sem, hát ki más lenne mint az ezüst-jodid. (aztán az egyik posztjában meg üti a jégkármérséklő rendszert, mert Debrecenben micsoda jég volt)
63932 hozzászólás
Válasz Földönfuto #50726. hozzászólásáraItt volt már incidens a polgármester és a jobbágyok között, miután kiderült, hogy a polgármester stikában indítgatja a jégelhárító ezüst-jodidot.
Szerintem, ha valamelyik idegesebb beutalt leönti 20liter 480forintossal, majd meggyújtja az egész bódét, hamarabb elviszi az ÁVH, minthogy kettőt pislogna.
Lehet, hogy dózerolni kellene? Ledúrjuk azt, amit a NAK a tagdíjunkból épített?! Hmz...
Válasz rigás #50730. hozzászólásáraEbben nyilván van valami!
A mikroklíma is megváltozott.
De a vetésszerkezet is.
Ma már minden belvízveszélyes területre kapások kerülnek. Mert a búza az kockázatos, hogy kimegy. A forgó/kukorica pedig, szépen kiszívja az egész évben lehulló csapadékot. A tavasszal lehullót már nyárra kiszívja, ami nyáron leesik azt meg értelemszerűen ugyancsak. Tehát a gyökérzónán nem jut át semmi, a talajvíztartalom csökkenése könnyen belátható folyamat. Nincs miből, nincs mikor pótlódnia.
Ez pedig a nyugvó vízszint csökkenését okozza, a fák alól eltünik a víz, kiszáradnak. Satöbbi satöbbi.
Nekem van egy elméletem az alföld kiszáradását illetően Az pedig nem más mint a folyószabályozás kései következménye.
Ha ránézünk egy régi térképre azt látjuk, hogy a Tisza a Körösök és részben a Duna mentén kiterjedt mocsaras vidékek voltak szerteágazó folyó ágakkal és ártéri erdőkkel. A víz nem Szaladt keresztül az alföldön hanem szétterült és egy sajátos mikroklímát hozott létre, volt helyi párolgásból elég nedvesség a levegőbe.
A lényeg, hogy úgy gondolom annak idején magunk alatt vágtuk a fát. A folyószabályzással, mocsarak lecsapolásával sokszorosa lett ugyan megművelhető terület, viszont szép lassan eltűnt a víz. Ráadásul mostanra azért tényként kezelhetünk egy globális felmelegedést ami fokozza a bajokat.
Nem tudom, Hasutas1 lehet ebben valami igazság?
Válasz Földönfuto #50723. hozzászólásáraOké, de ha addig eleve nem jut el a nyugati eső, akkor mindegy.
Az aszálytól sínylődő sípcsontig érő búza, és az ugyanekkora kukorica jelképes mennyiségű vizet párologtat àm.
Főleg úgy hogy egy gödörben, katlanban vagyunk, ahol olyan meleg van mint a sós síkságon.
Válasz Miért nem esik? #50690. hozzászólásáraIgazából csak pletyka szinten hallottam a dologról, de már több embertől szóval akár igaz is lehet.
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraAzért Moszkvában nem volt még olyan állami ünnepség,hogy esett volna az eső.El lehet azt hárítani.
Válasz Sanyee #50701. hozzászólásáraÉs még néhány független szakértő elmagyarázhatná a jégelhárító rendszer működését és esetleges mellékhatásait,melőtt néhány idegesebb gazda el nem tolólapozza ezeket az állomásokat.
Válasz Földönfuto #50723. hozzászólásáravalamint azért a bevetett szántóföldek növényei is párologtatnak amelyek még zöldek, szóval szerintem se itt lehet a gond.
Válasz TeljesenMindegy #50692. hozzászólásáraTermészetesen nem,inkább arra keresem a magyarázatot amikor a fél országon keresztül jön a felhőzóna és itt a településtáblánál feloszlik.
Válasz #bandi #50702. hozzászólásáraSpeciel itt a nyírségben több erdő van mint szántó.Már a kiskerteket is akáccal rakják be.Valami más lehet az ok.
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraÚjabb érv amellett, hogy nincs szükség a jégkármérséklő rendszerre, indulhat az országos petíció ellene.
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraNo jó, de ha az ellen nem véd, akkor meg mi értelme?
Válasz hasutas1 #50719. hozzászólásáraAkkor az elmélet szerint, itt pont az volt a lényeg, hogy ezmiatt ne termeljenek a gazdák mer a jégessső kivégzi a kukit, búzát, gyümölcsöst.
Megen egy konteó.
Amúgymeg itt is telekurelják a felhőket ezüstjodiddal meg a lótúró tuggya mivel, erre kaposvár környékét úgy teleszórták golflabdával, meg tojás méretű jéggel, mintha ruszkik szórták volna meg katyusával a területet.
Ja és a háztetők nyugati fele kuka, főleg ahol pala volt, meg régi cserép.
Válasz GREVEN #50712. hozzászólásáraHa majd jársz Zalaegerszeg környékén akkor megérted miért nincs értelme az elméletednek.
Válasz Miért nem esik? #50708. hozzászólásáraMondod most. Majd amikor a NAV hetente 3x jön, akkor máshogy gondoljuk mindannyian.
Válasz MrPoke #50714. hozzászólásáraNálunk 10 ezer hektár körül volt a tsz, van egy csatorna, amiből üzemel néhány lineár, meg dobokkal is öntöznek a helyi nagy cégek, település szinten öntöznek pár száz hektárt, de ilyen kevés területre is kevés a víz, folyamatos konfliktus van, civakodnak, nyitják, zárják a zsilipeket, kinek hogy kívánja az érdeke. Mi lenne, ha 2-3-szor ennyi területet kéne öntözni?
Szóval itt helyben kevés az öntözhető terület, nincs megfelelő csatornahálózat kiépítve, ami csatorna van, abban meg mindig kevés a víz.
Kérdem én, mi értelme így az öntözési pályázatoknak? Több terület nem lesz öntözve, mert nincs infrastruktúra, nincs rá akarat se, a már egyébként is öntözött területeken tudnak ilyen pályázati pénzekből fejleszteni, de ettől sok minden nem változik, nem javul nemzetgazdasági, makrogazdasági szinten.
Válasz MrPoke #50714. hozzászólásáraFelénk vannak földek, amikben még ott vannak a régi hidránsok, de erős a gyanúm, hogy jó eséllyel már szétrohadtak, tönkrementek.
Válasz Miért nem esik? #50700. hozzászólásáraOtt maradt vízgazdálkodás aholl a régi téeszeket sikerült egyben KFT-vé átszervezni.
Itt a 20e hektáros TSZ nek kiépített csatorna rendszere volt ami a földöszzás után el os lett felejtve. És nem is lesz soha vissza állítva. Volt olyan rész aholl a szépen kiépített földalatti nagynyomású öntöző rendszer, lekötési pontjait a MÉH be vitték el mert útba volt a traktorosnak.
Vagyis csak akkor lesz öntözés ha egy térség egy kézbe kerül PL megvásárolja Mészáros. Mert a Magyar ember képtelen bármiféle társulat, szövetkezet, TÉSZ zartós működtetésére.
Válasz GREVEN #50707. hozzászólásáraHA tényleg kétélű fegyver az ezüst jodid, akkor még nemszándékosan is felboríthatják a csapadékelolszlást. A domborzat és felületi érdesség jóval meghatározóbb lehet, mint a jégkármérséklő, de ahol amúgy is nehezen eredtek meg az ég ereszei, ott lehet, hogy közel teljesen el is zárja egy "kis" beavatkozás. A biztosítás mindenképpen jobb válasz a jégkárra, mint olyannal babrálni, aminek nagyobb az összetettsége, mint amennyire az ember képes részleteiben megérteni és kezelni. Még megfelelő információval sem rendelkeznek a hatóságok és intézmények a konkrétan megtörtént időjárásról. nem tudják pontosan, hogy minden egyes km2-en pontosan mennyi csapadék esett, csak becslésekkel rendelkeznek, ami gyakran köszönő viszonyban sincs a valósággal. Így a döntések sem tudnak megfelelőek lenni.
Válasz hasutas1 #50710. hozzászólásáraDe mivel befolyásolja így hamarabb lesz +150 órája mint kevesebb.
Ezen nem veszünk össze. Te gondolsz valamit amit a meglévő tudásodból raksz össze, nekem csak egy elméletem van. De szerintem joggal lehetnek összeesküvés elméleteim akkor ha egy 3 AK-s földet 4 millioért veszik meg hektárját parknak.
Kb 10 napelempark van csak a környezetünkben, körös körbe elhárítókkal.
És amióta megépült az első azóta nincs eső nálunk. 5 éve épült az első, abba az évbe volt utoljára belvizünk.
Nekem ez elég bizonyíték.
Válasz Gatti #50695. hozzászólásáraIgaza lehett!!!!! De a dunáktúlon miért nincs aszály.??????
Válasz GREVEN #50707. hozzászólásáraTudod van egy bizonyos napsütéses órák száma helyzet. Az lehet, hogy 1 évben 100-150 órával több, de mi van ha a következő év annyit vissza vesz?
Nincs összefüggés a napelem park meg napsütés között.
A hibát máshol keresni.
Válasz #bandi #50705. hozzászólásáraOtt a pont, ez jó kiindulási alap.
Válasz K__K #50704. hozzászólásáraNem adunk el semmit, hamarabb halunk éhen!!
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólásáraÉn továbbra is fenntartom hogy ebbe emberek keze van benne.
Pl nálunk megyei szinten szerintem itt van a legtöbb napelem park. Na most az nekik se jó ha el van borulva és esik, mert egy 20-30 hektáros parknak jo nagy kiesés 2-3 esős nap.Havonta ha 4-5 napig borult az ég komoly tétel már.
A téli karcsú termelést nyáron be kell hozni valahogy.
Válasz #bandi #50705. hozzászólásáraIgen, de 20 éve is az volt a domborzat 4x ennyi esővel.
Lehet a sivatagos példád miatt nem jön ide eső?
A szárazság meg csak szárzságot szül?!
Válasz Sanyee #50703. hozzászólásáraMondjuk ha megnézünk egy domborzati térképet, lehet ad kapaszkodót
Válasz Sanyee #50701. hozzászólásáraMagyarországon mindenhol van jégkármentesítő berendezés. De vajon mindenhol BE IS INDÍTJÁK őket?
Békés megyében még egy ilyen év, és M.Lőrinc mindent megvesz 1/4 áron, mert tönkremegyünk, mint a pinty.
Válasz Gatti #50688. hozzászólásáraKörbe piros, kék minden.
Itt meg 0-5mm 10 napra.
A lentebbi kérdésemhez is illik a kép.
Válasz hasutas1 #50693. hozzászólásáraAzt mondjàk az a baj az amazonasi erdőirtással, hogy a csökkenő famennyiség majd kevesebbet párologtat, és ez a száraz környezet kevésbé fogja behúzni a tenger felől érkező esőket a szárazföld belseje felé.
Ez nem fordulhat elő kicsiben itt is? Mármint az, hogy a puskaporszáraz alföld egyszerűen no-go zóna a párás légtömegeknek. Se fa semmi, csak a sivatag, meg a 32 fok. A szaharába se nagyon vágyik be egy jó eső.
Én nem hibáztatom a jégeső elhárítást.
Pusztán jó lenne, ha egy meterológus megmondaná, elmagyarázná, hogy miért esünk bele a vörös zónába (főleg K-Magyarország) és ezzel eggyütt miért kevés a csapadék?
2022 Nyár jóslatok.;
Képek alapján katlan lesz.
Egyet nem értek, mégpedig, hogy miért nincs vízgazdálkodás Magyarországon???
Válasz K__K #50698. hozzászólásáraÉrdekes megközelítés, mindenképpen elgondolkodtató!!
Válasz rigás #50685. hozzászólására17millkó egy ilyen csodálatos jégkármérséklő gépezet. Mekkora kasza volt a NAK-nak? Kb. akkora, mint petikopternek a lélegeztető gépeken...
Nálunk 5db-ról tudunk, és tavaly november óta összesen nem volt 150mm eső.
Az aszálykárt az állam fizetné (soha nem volt egy forint se belőle) a jeget meg a biztosító. Szerintem egyszerűbb a jeget, és az esőt kivonni az egyenletből, és a biztosítók extraprofitját elvonni.
Válasz Rabó001 #50696. hozzászólásáraPekingben, az olimpiai játékok ideje alatt, éjjel és nappal ment az ezüst-jodid, hogy az eső NE essen. Nem is esett...
Válasz hasutas1 #50693. hozzászólásáraNa ja. Meg az egész országban megy elvileg a jégkármérséklo rendszer, mégis egyik részén van eső, másikon nincs, tehát már csak logikailag se lehet a rendszer az oka az aszálynak. A Facebook Agroinformon is a múltkor egyik huszár bedobta, hogy a jégkármérséklo rendszer miatt nincs eső náluk.
Amugy elvileg valahogy esőt is tudnak csinálni, vagy csak azt befolyásolni hogy mikor hullhon ki a felhőből. Bocs, ez biztos szakmaiatlan, de talán a pekingi olimpia idején mondtak ilyet a hírekben.
Inkább a klímaváltozással lehet gond, tolódik az éghajlat is. Most olyan időjárás van Magyarországon mint 10 éve tőlünk délre. Nem hiába pusztulnak mostanság a tujàk, a málna se tudja már azt mint 10 éve stb... Egyre szárazabb és melegebb az idő Magyarországon és ha ez így folytatódik hamarosan olyan időjárás is lehet mint görögbe. Ez az én megfigyelésem de többen hasonló véleményen vannak. Szár világ lesz az biztos és ez még csak a kezdet.
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólására
igy van. Amit eddig ide irtál az végülis ugy is lett. Na most pl. Dél nyugat meg Nyugat felöl pár éven keresztül ahol a Magyar határhoz közelitett a felhő ott hatalmas viharrá ált össze. Pont a határt követve. Érdekes az is. De mivel a jégel. Mindenhol megy ha kell. Midenhol ugyan az az anyag megy. Akkor egyforma az eredmény. De ahhoz te értesz,hogy ha nagyon légköri aszály van vagy száraz a levegő meg ilyesmi akkor elvileg nehezebben lesz eső. Ez sokszor bebizonyososdott. Akkor most ott az a helyzet? Függetlenül attol ki mit gondol a látottak alapján az esetleges időjárás befolyásolásrol.
Válasz Földönfuto #50689. hozzászólásáraAz jégkármérséklő rendszer, és nem jégelhárító mert ilyen nincs.
.
És amerikába (ahol a jó Isten él) ott mér nem tudják megoldani a tornádókat, vagy a hurrukánokat?
De mi magyarok mindent megoldunk ahogy az esőt, meg nem esőt is. Ez tuti így van
Válasz Földönfuto #50689. hozzászólásáraGondolom a jégkárelhárító rendszer használata előtt mindenhol rendszeresen esett az eső, aszályt csak afrikai felvételeken látott mindenki.
Válasz Földönfuto #50689. hozzászólására
Meg tudom erősíteni.Az elmúlt napokban többször jártunk így.Vagy 5 -20 km-rel előttünk oszlott fel.
Válasz rigás #50685. hozzászólásáraErről lehet többet tudni? Kik perlik, hányan, pontosan miért, esetlegesen lehet-e csatlakozni perközösséghez, pertársasághoz?
Fel kéne már fognia mindenkinek, hogy az ember nem játszhat istent, együtt kell élni a természettel, aminek a szerves része az időjárás is, inkább jöjjön a mindent elsöprő jég is, csak essen, az aszállyal nem lehet mit tenni, főleg úgy, hogy az állam az elmúlt 30 évben szart a vízgazdálkodásra, öntözésfejlesztésre. Hiába vannak jó földjeink, ha a megfelelő szervek nem képesek oda eljuttatni a vizet, víztározók, csatornák, stb. kellenek, nem tudom, hogy miért nincs erre semmilyen szándék. Hiába van öntözési pályázat, ha nincs víz.
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólásáraCsak vannak furcsaságok amikor jön a megyényi széles felhö aminek pont a közepére esnénk, szépen jön száz km-en keresztül és közvetlen előttunk kettéválik majd kédőbb ismét összeáll és halad tovább.És ez nem egyedi eset.Na ilyenkor bennem is felmerül, hogy a tőlünk 7km-re levő gyümölcsösben jégkárelháritó rakéták is vannak pluszban.Fôleg amikor már egy hónapja nincs eső, akkor sok mindent gondol az ember.
Következő 10 napba várható csapadék. Nem tudom addig kibirja-e a kukorica elszáradás nélkül. És utána se biztos hogy várható. Rosszak a kilátások nagyon.
Talán a búzán még lesz nyereség, de a kapásoknak így itt kampó lesz.
Válasz Ohaza63 #50684. hozzászólásáraelvileg a nagyobb városokban mindig nagyobb lesz az esélye esőnek, főleg viharoknak a nagy mennyiségű beton miatt.
Válasz Ohaza63 #50677. hozzászólásáraNem vagyok szakértője a jégkárehárításnak,de a telepem sarkán az automata állomás két hete
többet megy,mint nem.
Tomor-Lak környékén hangos lesz a siralom ,1992-re emlékeztet ,ami van.
8 q árpára emlékszem.
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólásáraFelénk is megy az őrület, már állítólag ott tartunk, hogy perelik az üzemeltetőket...
Válasz hasutas1 #50683. hozzászólásáraAzért nem írtam véleményt, mert laikus vagyok ebben a témában. Én mindent eltudok képzelni és annak az ellenkezőjét is.
Sajnos az viszont a saját tapasztalatom, hogy hiába vannak 38-40 Ak földjeim, csak reménykedni tudok olyan termésekben, amiket itt mások leírnak.
A leírt tapasztalat - mégpedig a tavalyi év- amikor is az összes felém jövő felhőzóna többször is szétesett az országhatárnál az igaz.
Ezekben az időszakokban rászántam magam, hogy akár hajnali 3-ig ültem a gép előtt és a radar képet bámultam és mindig ugyanaz volt az eredmény.
Arra sem találom igazán a választ, ugyanazt a technológiát használom 17 éve a pl a kukoricánál (vetőmag, műtrágya, vegyszer, vetésidő) volt már minden mennyiségű termésem az 45 115q-ig, de volt extrém 5q/Ha is - miért van ez.
Talán azért, mert a JÓISTEN nem adja mellé a maga 70-75 %-át. Néha csak 10 %-ot de néha a 70 %-is.
Az érdekes, hogy a földjeim kb 2 km-es körön belül vannak, de a legértékesebb darabban van a legkevesebb eső, viszont van egy művelhetetlen 3 Ha -os darabom, amiben 3 db olajkút, 2 db kb. 150 m2 -es betonplatz meg oszlopok vannak - ott dupla mennyiségű esőm volt mindig.
Válasz Ohaza63 #50677. hozzászólásáraÜdv.
Ne haragudj, de ez az egész hülyeség, parasztvakítás.
És ebben az a legszomorúbb, hogy van aki ezt bő nyállal kihasználja, azoknak az embereknek az elkeseredését akik az időjárás viszontagságai miatt nehéz helyzetbe kerülnek.
Már május végén látszódott az előrejelzéseken, hogy a június eleje meghozhatja a várt csapadékot. Viszont az is látszott, hogy nem lesz országos eső!!!
Én ezt először május 31.-én dobtam be, a 10 napos csapadék átlaggal, már azon is felfedezhető volt, hogy kettős jelleget ölt majd az ország. Nyugaton esősebb, keleten szárazabb idő lehet.
Persze voltak biztató futások, de ha átlagolnunk kellene akkor az előbb említett folyamatokat kapjuk meg abból is.
És egy ilyen helyzetben arra fogni, hogy az ezüst jodid miatt, meg emberek akik ezért küzdenek, hogy nektek ne legyen eső....hát elég erősen hangzik.
Megnéztem az oldalát, folyamatosan azt hangoztatta, na most békés is megkapja a magáét, HEVES ZIVATAROK, IGEN HEVES ZIVATAROK LEHETNEK. Aztán jött a pofáraesés, de ő nem hibás, hogy a kedves követőit 4-5 napig hitegette, hogy ennyi meg annyi eső, á ő nem hibázott semmit sem, hát ki más lenne mint az ezüst-jodid. (aztán az egyik posztjában meg üti a jégkármérséklő rendszert, mert Debrecenben micsoda jég volt)