Válasz dnsv #6715. hozzászólására5 tonnás szotyit aratunk 70km-re,ott hol egy gereble is elég..és nem kifejezetten jó földeken. Valamit csak tudnak,mikor a műtrágyaszórós sd kártyán kapja a kijuttatási térképet. Szóval még a tápanyaggal is keccsölnek. Nem sértés..csak vicc hogy hogy a termőföldre fogom a keccsölést. Igen is lehet gyengébb földeken is jót menni,csak nem a barkácsolással. Ezt a többiek még nem vágták a fejedhez. Ez szintén nem sértés. Néztem olyan videót a tyúbon. Hol a kolléga ecsetelte csak 7 tonnás átlaga lett. Mikor tavasszal a vizes földet kaparászta 20cm mélyen..már megjött . Akkor már látszott ott nem rossz földek vannak. Csak valamiért felült az új hullámra. A csapadék itt ugyan úgy elvész,mikor egy kis eső után,gőzerővel leszívják. Valamiért a vízügy ebben lát fantáziát. De ez egy másik téma. Szóval talajvízzel eléggé kutyán állunk már 3-dik éve a szívatón az időjárásnak,és az agyasoknak is köszönhetően. Szóval itt is gyorsan meg kellett tanulni, mi van ha nincs elég víz. Semmivel sem vagyunk előrébb,mint az ország másik fele. Nem bántás...csak a tyúbra rakott videókat nézve...barkácsolás a jobban is használható földeken. Nem bírálom a másikat,csak válaszolok,és keresem a miérteket.
Ha Baranyába aszály van, az kb olyan mintha itt özönvíz esők lennének. Jobbak a földek is felétek. Nálatok igen van jelentősége a művelésnek. Lazítol és jobban terem, de nem mindenhol vannak jó földek.
Az, hogy te ismered a saját területeidet és ebből kiindulva leszólod azt ahogy más termel az ország másik végén (teljesen más körülmények között) az már kemény dolog és sértő.
Én se mondtam, hogy 19-re húzol lapot a vésőekével, vagy hogy tönkre fogsz menni, vagy vegyék el a földed az öltönyösök. Azt kívánom sokáig csináld, de ne bírálj mást azért, mert más körülmények között máshogy csinálja.
Ez a barkácsolós mezőgazdálkodás addig megy még engedik. Amint a nyakkendősök,úgy ítélik meg,hogy van innen mit elvenni. Már megjött a műsor. Addig szegelje-tolja mindenki,még bírja,és nem verik agyon adóval.
Válasz MrPoke #6707. hozzászólásáraAmi megmaradt vitte a földtulaj bérletbe..és még meg is kellett toldani. A támogatás pedig részben fedezi az amortizációt-szerviz-alkatrész-hitel költségeket...stb. Jah és a traktoros szoc munkában melózik ilyenkor a földön.
Válasz dnsv #6702. hozzászólásáraA hobbi gazdálkodást is lehet intenzíven,tolni. De az általad felvázolt szisztéma a főállásúaknál már 19-re lapot húzok. Olcsóbban lehet termelni. Mi számít olcsóbbnak,és mi számít magas költségnek ? Jelenlegi árak mellett elbarkácsolok 2 tonnát pluszba hektáronként,vagy nem ? Mennyibe került az a plusz 2 tonna, azt én tudom a többi fikció. Másodállásban 50 hektáron egy kis odafigyeléssel,szintén szép számok tudnak jönni. Van itt ki ennyiből él és szép számokat produkál. Viszont több időt kell beletenni. Ezért nem lesz helytálló az olyan okfejtés hogy vetek-aratok. Azt Ausztráliában-Kanadában...pl. Huszon ezer hektáros giga farmokon meg lehet csinálni 1,5 tonnás gabona átlaggal. Nagy számok alapján természetesen ott jut flottába 200 millás kombájnra. Itt erre egy 300 hektáros gazdaság...pl,behitelezve...stb. Nem áll át egyik napról a másikra. Inkább precízebb megoldások irányába terelve a gazdaságát. Termel költséghatékonyabban. És a talajt kímélőbben.
Válasz TYLLA46 #6705. hozzászólására10q-ás naprához már valamit nagyon el kell rontani. Tegnap vágtam olyat. Éppen kilátszott az 50% os kelés a parlagfűből. És nulla műtrágyát kapott.
Én 10cm mély őszi talajmunka 12, tavasszal 1 kombi 8. 1* péti 8, 1*nitro totális 15, vetés 50e el 43, PulsarPlus 25 , aratás 22. 29q termés.
133eFt nettó költség na bummm ha 10q lett volna akkor is van rajta haszon....
Válasz TYLLA46 #6705. hozzászólásáraCsak nem sikerült megérteni azt az egyszerű szorzás és összeadást amiről írtam. Nem baj az, löszön úgyis jó átlag van.
Válasz glajos1990 #6704. hozzászólásáraÉs itt hányan is gazdálkodunk 5000 ha-n?:
Egyébként az arányok akkor sem sokkal másabbak. Input akkor is kell, a gázolaj is fogy, az amortizáció is adott, stb. stb.
Válasz TYLLA46 #6700. hozzászólásáraNem mond hülyeséget a kolega.
10 mázsás napraforgón nincs haszon ugye ha mindent számolunk de ha mondjuk 5000 hektàron van vetve azért abból mégis meg lehet élni.
Érdekes dolog ez…
Válasz dnsv #6698. hozzászólásáraÍrod, ha nem terem, akkor minek alátenni 5q pétit meg 3q komplexet.
A mütrágyát tavasszal rakjuk alája. Akkor még honnan tudod, hogy milyen év lessz, és hogyan fog teremni.
Nem roszból, de a végeredményt mindig a végén látjuk meg.
Válasz Vinkó #6699. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett.
10q átlagról volt szó, hogy az óriási mínusz. Mert ha mindent megad neki és úgy 10q a betakarítási mennyiség akkor ott el kell valamin gondolkodni. Én erre írtam, hogy akkor olcsón kell megtermelni.
Én leírtam, hogy hogy termelek. Még sose volt 10q/ha napraforgónk, sőt 20q/ha alatt sem volt még. (persze lehet még, van esélye)
Igen nekem ez nem főállás, ez hobbi. Beszéltük már a lazítós topikba, hogy én nekem az idő többet számít. 50ha van, kacagva megoldom és van idő másra. Nem rekordot akarok termelni, hanem a legkevesebb időbefektetéssel egy jó közepes átlagot hozni. Ezt stabilabbnak érzem. De nem akarok mást erre rábeszélni. Már többször igazat adtam neked, hogy intenzíven mélyen művelve biztosan többet termelsz, mint én.
Válasz dnsv #6698. hozzászólásáraVárj! Én gazdálkodom a löszháton, kiváló talajon. A kolléga nem írta, hogy hol, de nem tudom elképzelni, hogy sokkal jobb helyen. Mégis ő termel 2 q pétivel, 5 t fölött. Erre írtam, hogy el kell gondolkoznom a jövőt illetően, mert én nem tudok ilyet közel sem...
(Egyébként akármelyik gazdatársat kérdeztem meg a közvetlen környezetemből, - akik ugyanott termelnek - hogy hallott-e már ilyenről mindegyik kiröhögött...Pedig nem kispályások...)
De Te is írod, hogy 10q/ha-n is lehet nyereségesen, hát ilyet sem hallottam még. De lehet tényleg én vagyok lemaradva, és "újra tervezés"-re lenne szükségem
Válasz dnsv #6693. hozzászólásáraVetőmag 21,8...a sima szotyi 36-40-45. Gyakorlatilag műtrágya nélkül. Mivel volt feltartalékolt tápanyag a talajban. Annyi hogy kicsit elé volt dolgozva a talaj ősszel. Szóval ha vakarászok a tetején akkor jó a 10 és elégedett legyek ? Valami itt nem kerek,vagy nem fő állásban megy a földtúrás.
A sz*r talajon 1 sekély tárcsa ősszel, egy sekély tavasszal. Előtte kigórod a 1,5-2q pétisót. Vetés 50 ezer tő/ha-al. Pulsar vagy Express. Esetleg ha kell Viballa. kombájn-> szállítás, kész.
Persze alá lehet verni 5q pétisót meg 3q komplexet. De ha nem terem akkor minek? Lehet kenegetni mannával is, ha nem terem minek?
Mindenki ismeri a saját földjeit. Minden évbe aszály van és egyre durvább. Ez nem újdonság
Válasz dnsv #6696. hozzászólásáraÚgy érzem el kell gondolkoznom termelésem jövőjét illetően. Egyik nap azt hallom, hogy simán lehet termelni csak 54 kg nitrogénnel 5 t fölötti naprát, ma meg azt, hogy 10q/ha-n simán lehet hasznot is termelni...
Igaz, hogy a löszháton nyomom - ennél fogva nem hiszem, hogy van itt olyan gazdatárs akinek jobb földjei lennének - de nekem a fent említett mindkét szitu értelmezhetetlen....
Nincs itt vita. Nem akarom én megmondani ki, hogy termeljen. De ha szarul terem a föld akkor valamit máshogy kell csinálni.
Itt sem volt közel annyi eső, mint a tavalyi évben. Nem kell sokat költeni a földre és már kevesebb terméssel is van haszon. Azért 10q napraforgóval már közel 200e megvan hektáronként. 100e költséggel már 100e a nyereség. Az nem rossz szerintem.
Nem az idei volt az első aszályos és és nem is az utolsó lesz ez, úgy gondolom. Sose késő változtatni.
Válasz dnsv #6691. hozzászólásáraszia nem akarok vitázni de képzeld el a 2 megyét amit írtak eső nélkül a naprák 10-20 mázsa között a a kuki a 0-25mázsa közt és mindenki a legjobb technikát alkalmazza híd el nem sírni akar itt senki és így indulj neki a következő évnek mert üres a zsebe erre a többségnek
Azt viszont paraszt ésszel nem bírom felfogni, hogy a napelem miért jó és sok embert felvenne egy ilyen üzem üzemeltetése. Miért nem inkább ilyet csinálunk? Ez is megújuló és tervezhető, szabályozható energia forrás. Melegvizet pedig távhő formájában biztosítaná a városokba. Kapcsoltan, tehát a generátort hajtja a gázmotor, a gázmotor meg melegíti a vizet amit nagy nyomáson lehet továbbítani.
Budapesten lévő gázmotoros erőművek mind így mennek fűtés szezonba. Csak ugye földgázzal.
Válasz dnsv #6686. hozzászólásáraOké a fáklyàzástól minden jobb. De a biogázban esetenként 35-55% CO2 van, meg egy pár dolog, tehát műtrágyagyártásra csak egy alapos tisztítás után lenne alkalmas. De hőközpontokba elegetni el lehetne.
Válasz barazdabetyar. #6685. hozzászólásáraEz csak komposzt. Itt nincs rátéve biogáz üzem, ahol villanyt és melegvizet is termelnének kapcsoltan.
Itt a komposzt a termék, az én általam leírt rendszerbe az csak melléktermék. A villany és a melegvíz lenne a fő profil.
Itt mennek így szennyvíz telepek, de nem termelnek hálózatra, inkább elégetik fáklyával a gázt... Ezt kellene rendbe tenni.
Válasz bandigh #6682. hozzászólásáraAz összes szennyvíztelepen megoldható lenne, sőt sok helyen már meg is van oldva az, hogy a szennyvízből biogázt állítanak elő, amiből generátorok mennek fél gázon sem, vagy elfáklyázzák a temérdek gázt. Ezt össze lehetne fogni.
De ami telepet én ismerek ott a kommunális hulladékból csinálnak biogázt. A gáz motort hajt, ami pedig villanyt és melegvizet is termel. Amit a kisvárosba el is tudnak adni. A villanyt nyilván az endélyes felé értékesítik a melegvizet pedig gyárakba, de lehetne az épületek fűtését is megoldani.
Esetleg a komposztot lehetne kompaktálni is és akkor könnyebb lenne szállítani. Lenne ebbe fejlődési lehetőség. Még mindig sokkal zöldebbnek látom, mint a drága földgázból műtrágyát csinálni. Ezzel minden része fel lenne használva a körforgásnak.
Sajnos az ember szemetel, de ezzel talán az valamelyest visszakerülne a körforgásba. De megint ehhez fegyelem kellene, ami a mai világba talán Kínába, Oroszországba megoldható...
Válasz dnsv #6681. hozzászólásáraEngem már vagy 20 éve foglakoztatott ez a téma, csak sajnos nem volt rá lehetőség megvalósítani! anno voltam több előadáson is ezen dologgal kapcsolatban, a helyere már nem emlékszem de egyszer az előadáson az Agrospeciál KFt vezére tartotta az előadást Pálhalmárol ahol a sitteseket dolgoztatják 4000 ha gazdálkodnak és ők nyertek akkor 1 Mega vattos erőmű építésére ha jól emlékszem közel egy milliárdot húsz éve! Na akkor keményen megfogott a téma azóta is "basztattja" az agyamat de se pénz se pályázati dolog nem jött össze sohasem! Most meg olyan árak vannak hogy beledöglene az ember egynek az építésébe kivéve ha 100% lét adna hozzá az állam!
Válasz dnsv #6679. hozzászólásáraJó gondolatok! Csak a mennyiségek!
Azt mondja az ember, hogy évente 500 millió m3 földgázt használnak fel a nirtogénműveknél. Ennek a töredékének az előállításához is le kéne gázosítani a komplett kukoricatermésünket, szerintem A visszamaradó cucc meg jó a talajnak, de mire kihordod meg kiszórod, kb elhasználsz egy kisebb olajmezőre elegendő mennyiségű gázolajat
Válasz Ares 826 #6680. hozzászólásáraAzt viszont meg lehetne oldani, hogy ilyen komplexum, amit leírtam lehetne több is egy nagyváros külkerületén. Vagy akár falvanként is, ezzel munkát adva az embereknek. A szerves hulladékból amit kidobnak az emberek abból egyenesen villamos energia lehetne.
A keletkező tápanyagot pedig olcsón adhatnák a gazdáknak, hogy ne a szintetikus úton előállított trágyával szennyezzék a környezetet.
Egy helyen biztosan így megy az országban egyébként. De jó lenne ha több is lenne.
És ez termel akkor is amikor a nap éppen nem süt.
Hátha egyszer eszébe jut egy döntéshozónak is ez, hogy talán olcsóbb, mint a csúnya napelem park.
Válasz dnsv #6679. hozzászólásáraEzt pontosan így kellene csinálni ahogy írod! Ez így nagyon jól működne csak "halandó fajta ember" maga nem tudná megvalósítani!
Miért nem állítunk elő úgy biogázt, hogy a biogáz megtermeli a villamosenergiát és a fűtést (ami mindenképpen kell) a kirohadt anyagot (ami termelődik) pedig komposztálva szerves trágyát lehetne előállítani (ami olcsóbb lehetne és még a talaj is jobban érezné). Ez nem jobb? Csak kérdezem.
Szerintem ez igenzöld lenne és még nem is baromság annyira.
Itt is egyébként azért épült a biogáz üzem, hogy a nedvestörkölyt ne csak földgázzal szárítsák, mint eddig.
A technológiát annyira nem ismerem, mert biztos kellett valamit variálni a kazánokon, hogy vigyék a metánt, de teszt jelleggel már megyeget, meg gondolom nem csak vaktába dobott bele a tulaj pár milliárdot.
A mai kor fejlettsége és fejlődése mellett lenne rá esély szerintem.
14468 hozzászólás
Válasz Vinkó #6716. hozzászólására7 tonnás kukorica..mielőtt valaki a szotyira értené.
Válasz MrPoke #6713. hozzászólásáraAzt a bérletet itt 100-al told meg.
Válasz dnsv #6715. hozzászólására5 tonnás szotyit aratunk 70km-re,ott hol egy gereble is elég..és nem kifejezetten jó földeken. Valamit csak tudnak,mikor a műtrágyaszórós sd kártyán kapja a kijuttatási térképet. Szóval még a tápanyaggal is keccsölnek. Nem sértés..csak vicc hogy hogy a termőföldre fogom a keccsölést. Igen is lehet gyengébb földeken is jót menni,csak nem a barkácsolással. Ezt a többiek még nem vágták a fejedhez. Ez szintén nem sértés. Néztem olyan videót a tyúbon. Hol a kolléga ecsetelte csak 7 tonnás átlaga lett. Mikor tavasszal a vizes földet kaparászta 20cm mélyen..már megjött . Akkor már látszott ott nem rossz földek vannak. Csak valamiért felült az új hullámra. A csapadék itt ugyan úgy elvész,mikor egy kis eső után,gőzerővel leszívják. Valamiért a vízügy ebben lát fantáziát. De ez egy másik téma. Szóval talajvízzel eléggé kutyán állunk már 3-dik éve a szívatón az időjárásnak,és az agyasoknak is köszönhetően. Szóval itt is gyorsan meg kellett tanulni, mi van ha nincs elég víz. Semmivel sem vagyunk előrébb,mint az ország másik fele. Nem bántás...csak a tyúbra rakott videókat nézve...barkácsolás a jobban is használható földeken. Nem bírálom a másikat,csak válaszolok,és keresem a miérteket.
Válasz Vinkó #6708. hozzászólásáraHa ugyanúgy megvan a környék átlaga felett bőven akkor minek csüszköljek vele potyára?
Ha Baranyába aszály van, az kb olyan mintha itt özönvíz esők lennének. Jobbak a földek is felétek. Nálatok igen van jelentősége a művelésnek. Lazítol és jobban terem, de nem mindenhol vannak jó földek.
Az, hogy te ismered a saját területeidet és ebből kiindulva leszólod azt ahogy más termel az ország másik végén (teljesen más körülmények között) az már kemény dolog és sértő.
Én se mondtam, hogy 19-re húzol lapot a vésőekével, vagy hogy tönkre fogsz menni, vagy vegyék el a földed az öltönyösök. Azt kívánom sokáig csináld, de ne bírálj mást azért, mert más körülmények között máshogy csinálja.
De a témánál maradva itt van Import mas 105 ért. Más meg nem is kell :D
Válasz Vinkó #6710. hozzászólásáraBérmunka költséggel számoltam a gépi munkát szóval ezekkel nem kel számolni.
A föld meg saját. Vagy fedezi a földbérlet. Itt 30-50eFt/ha
Válasz TYLLA46 #6709. hozzászólásáraNem vagyok a helyedbe, nem tudok okosabb lenni nálad.
Én egy példát hoztam fel, nem akartad megérteni. Mások a körülmények, nem várom el tőled, hogy egy állásponton legyünk.
Ez a barkácsolós mezőgazdálkodás addig megy még engedik. Amint a nyakkendősök,úgy ítélik meg,hogy van innen mit elvenni. Már megjött a műsor. Addig szegelje-tolja mindenki,még bírja,és nem verik agyon adóval.
Válasz MrPoke #6707. hozzászólásáraAmi megmaradt vitte a földtulaj bérletbe..és még meg is kellett toldani.
A támogatás pedig részben fedezi az amortizációt-szerviz-alkatrész-hitel költségeket...stb. Jah és a traktoros szoc munkában melózik ilyenkor a földön.
Válasz dnsv #6706. hozzászólásáraNa, ez tetszik taníts mester!!!!
Válasz dnsv #6702. hozzászólásáraA hobbi gazdálkodást is lehet intenzíven,tolni. De az általad felvázolt szisztéma a főállásúaknál már 19-re lapot húzok. Olcsóbban lehet termelni. Mi számít olcsóbbnak,és mi számít magas költségnek ? Jelenlegi árak mellett elbarkácsolok 2 tonnát pluszba hektáronként,vagy nem ? Mennyibe került az a plusz 2 tonna, azt én tudom a többi fikció. Másodállásban 50 hektáron egy kis odafigyeléssel,szintén szép számok tudnak jönni. Van itt ki ennyiből él és szép számokat produkál. Viszont több időt kell beletenni. Ezért nem lesz helytálló az olyan okfejtés hogy vetek-aratok. Azt Ausztráliában-Kanadában...pl. Huszon ezer hektáros giga farmokon meg lehet csinálni 1,5 tonnás gabona átlaggal. Nagy számok alapján természetesen ott jut flottába 200 millás kombájnra. Itt erre egy 300 hektáros gazdaság...pl,behitelezve...stb. Nem áll át egyik napról a másikra. Inkább precízebb megoldások irányába terelve a gazdaságát. Termel költséghatékonyabban. És a talajt kímélőbben.
Válasz TYLLA46 #6705. hozzászólására10q-ás naprához már valamit nagyon el kell rontani. Tegnap vágtam olyat. Éppen kilátszott az 50% os kelés a parlagfűből. És nulla műtrágyát kapott.
Én 10cm mély őszi talajmunka 12, tavasszal 1 kombi 8. 1* péti 8, 1*nitro totális 15, vetés 50e el 43, PulsarPlus 25 , aratás 22. 29q termés.
133eFt nettó költség na bummm ha 10q lett volna akkor is van rajta haszon....
Válasz TYLLA46 #6705. hozzászólásáraCsak nem sikerült megérteni azt az egyszerű szorzás és összeadást amiről írtam. Nem baj az, löszön úgyis jó átlag van.
Válasz glajos1990 #6704. hozzászólásáraÉs itt hányan is gazdálkodunk 5000 ha-n?:
Egyébként az arányok akkor sem sokkal másabbak. Input akkor is kell, a gázolaj is fogy, az amortizáció is adott, stb. stb.
Válasz TYLLA46 #6700. hozzászólásáraNem mond hülyeséget a kolega.
10 mázsás napraforgón nincs haszon ugye ha mindent számolunk de ha mondjuk 5000 hektàron van vetve azért abból mégis meg lehet élni.
Érdekes dolog ez…
Válasz dnsv #6698. hozzászólásáraÍrod, ha nem terem, akkor minek alátenni 5q pétit meg 3q komplexet.
A mütrágyát tavasszal rakjuk alája. Akkor még honnan tudod, hogy milyen év lessz, és hogyan fog teremni.
Nem roszból, de a végeredményt mindig a végén látjuk meg.
Válasz Vinkó #6699. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett.
10q átlagról volt szó, hogy az óriási mínusz. Mert ha mindent megad neki és úgy 10q a betakarítási mennyiség akkor ott el kell valamin gondolkodni. Én erre írtam, hogy akkor olcsón kell megtermelni.
Én leírtam, hogy hogy termelek. Még sose volt 10q/ha napraforgónk, sőt 20q/ha alatt sem volt még. (persze lehet még, van esélye)
Igen nekem ez nem főállás, ez hobbi. Beszéltük már a lazítós topikba, hogy én nekem az idő többet számít. 50ha van, kacagva megoldom és van idő másra. Nem rekordot akarok termelni, hanem a legkevesebb időbefektetéssel egy jó közepes átlagot hozni. Ezt stabilabbnak érzem. De nem akarok mást erre rábeszélni. Már többször igazat adtam neked, hogy intenzíven mélyen művelve biztosan többet termelsz, mint én.
Elnézést az offtopikért.
Válasz TYLLA46 #6700. hozzászólásáraÚgy csinálod ahogy akarod. Nem oktatni akarlak
Válasz dnsv #6698. hozzászólásáraVárj! Én gazdálkodom a löszháton, kiváló talajon. A kolléga nem írta, hogy hol, de nem tudom elképzelni, hogy sokkal jobb helyen. Mégis ő termel 2 q pétivel, 5 t fölött. Erre írtam, hogy el kell gondolkoznom a jövőt illetően, mert én nem tudok ilyet közel sem...
(Egyébként akármelyik gazdatársat kérdeztem meg a közvetlen környezetemből, - akik ugyanott termelnek - hogy hallott-e már ilyenről mindegyik kiröhögött...Pedig nem kispályások...)
De Te is írod, hogy 10q/ha-n is lehet nyereségesen, hát ilyet sem hallottam még. De lehet tényleg én vagyok lemaradva, és "újra tervezés"-re lenne szükségem
Válasz dnsv #6693. hozzászólásáraVetőmag 21,8...a sima szotyi 36-40-45. Gyakorlatilag műtrágya nélkül. Mivel volt feltartalékolt tápanyag a talajban. Annyi hogy kicsit elé volt dolgozva a talaj ősszel. Szóval ha vakarászok a tetején akkor jó a 10 és elégedett legyek ? Valami itt nem kerek,vagy nem fő állásban megy a földtúrás.
Válasz TYLLA46 #6697. hozzászólásáraAz jó talaj amit mondasz, hogy 50q felett.
A sz*r talajon 1 sekély tárcsa ősszel, egy sekély tavasszal. Előtte kigórod a 1,5-2q pétisót. Vetés 50 ezer tő/ha-al. Pulsar vagy Express. Esetleg ha kell Viballa. kombájn-> szállítás, kész.
Persze alá lehet verni 5q pétisót meg 3q komplexet. De ha nem terem akkor minek? Lehet kenegetni mannával is, ha nem terem minek?
Mindenki ismeri a saját földjeit. Minden évbe aszály van és egyre durvább. Ez nem újdonság
Válasz dnsv #6696. hozzászólásáraÚgy érzem el kell gondolkoznom termelésem jövőjét illetően. Egyik nap azt hallom, hogy simán lehet termelni csak 54 kg nitrogénnel 5 t fölötti naprát, ma meg azt, hogy 10q/ha-n simán lehet hasznot is termelni...
Igaz, hogy a löszháton nyomom - ennél fogva nem hiszem, hogy van itt olyan gazdatárs akinek jobb földjei lennének - de nekem a fent említett mindkét szitu értelmezhetetlen....
Válasz TYLLA46 #6694. hozzászólására170-200ezer forintos aron siman.
Ha valahol nem terem tobb, miert kolt ra 300at?
Válasz TYLLA46 #6694. hozzászólásáraPersze, már az is lehet nyereség, hogy nem 50e-t buksz, csak 25-öt, pl.
Minden csak nézőpont kérdése
Válasz dnsv #6693. hozzászólására10 q-s napraforgón nyereség????
Válasz Zsolty 79 #6692. hozzászólásáraHelló
Nincs itt vita. Nem akarom én megmondani ki, hogy termeljen. De ha szarul terem a föld akkor valamit máshogy kell csinálni.
Itt sem volt közel annyi eső, mint a tavalyi évben. Nem kell sokat költeni a földre és már kevesebb terméssel is van haszon. Azért 10q napraforgóval már közel 200e megvan hektáronként. 100e költséggel már 100e a nyereség. Az nem rossz szerintem.
Nem az idei volt az első aszályos és és nem is az utolsó lesz ez, úgy gondolom. Sose késő változtatni.
Tényleg senkit nem akarok megbántani.
Válasz dnsv #6691. hozzászólásáraszia nem akarok vitázni de képzeld el a 2 megyét amit írtak eső nélkül a naprák 10-20 mázsa között a a kuki a 0-25mázsa közt és mindenki a legjobb technikát alkalmazza híd el nem sírni akar itt senki és így indulj neki a következő évnek mert üres a zsebe erre a többségnek
Válasz attila.somogyvari73 #6690. hozzászólására170 ezres napraforgó ár után csökkenés azért nem volt várható.
Kukorica se igen 30 ezer forint lesz.
Ez egy ilyen év, lehet sírni, lehet haragudni, de legalább a felvásárlási ár is jóval jobb.
Karbamid 18.500
Mas11.500
ez halálos csapás. csongrád- békés megye
Karbamid 18.500
Mas11.500
ez halálos csapás. csongrád- békés megye
Válasz bandigh #6687. hozzászólásáraPersze. Nem tökéletes az amit én leírtam, de én nem értek az erőművekhez és a kémiához sem.
Azt viszont paraszt ésszel nem bírom felfogni, hogy a napelem miért jó és sok embert felvenne egy ilyen üzem üzemeltetése. Miért nem inkább ilyet csinálunk? Ez is megújuló és tervezhető, szabályozható energia forrás. Melegvizet pedig távhő formájában biztosítaná a városokba. Kapcsoltan, tehát a generátort hajtja a gázmotor, a gázmotor meg melegíti a vizet amit nagy nyomáson lehet továbbítani.
Budapesten lévő gázmotoros erőművek mind így mennek fűtés szezonba. Csak ugye földgázzal.
Válasz dnsv #6686. hozzászólásáraOké a fáklyàzástól minden jobb. De a biogázban esetenként 35-55% CO2 van, meg egy pár dolog, tehát műtrágyagyártásra csak egy alapos tisztítás után lenne alkalmas. De hőközpontokba elegetni el lehetne.
Válasz barazdabetyar. #6685. hozzászólásáraEz csak komposzt. Itt nincs rátéve biogáz üzem, ahol villanyt és melegvizet is termelnének kapcsoltan.
Itt a komposzt a termék, az én általam leírt rendszerbe az csak melléktermék. A villany és a melegvíz lenne a fő profil.
Itt mennek így szennyvíz telepek, de nem termelnek hálózatra, inkább elégetik fáklyával a gázt... Ezt kellene rendbe tenni.
Válasz dnsv #6684. hozzászólásárahttps://www.fcc-group.eu/hu/magyarorszag/technologiak/hulladekkezeles/komposztalas/komposztgyartas-az-a-s-a-hodmezovasarhely-koztisztasagi-kft-nel.html
Válasz bandigh #6682. hozzászólásáraAz összes szennyvíztelepen megoldható lenne, sőt sok helyen már meg is van oldva az, hogy a szennyvízből biogázt állítanak elő, amiből generátorok mennek fél gázon sem, vagy elfáklyázzák a temérdek gázt. Ezt össze lehetne fogni.
De ami telepet én ismerek ott a kommunális hulladékból csinálnak biogázt. A gáz motort hajt, ami pedig villanyt és melegvizet is termel. Amit a kisvárosba el is tudnak adni. A villanyt nyilván az endélyes felé értékesítik a melegvizet pedig gyárakba, de lehetne az épületek fűtését is megoldani.
Esetleg a komposztot lehetne kompaktálni is és akkor könnyebb lenne szállítani. Lenne ebbe fejlődési lehetőség. Még mindig sokkal zöldebbnek látom, mint a drága földgázból műtrágyát csinálni. Ezzel minden része fel lenne használva a körforgásnak.
Sajnos az ember szemetel, de ezzel talán az valamelyest visszakerülne a körforgásba. De megint ehhez fegyelem kellene, ami a mai világba talán Kínába, Oroszországba megoldható...
Bocsánat az offtopikért.
Válasz dnsv #6681. hozzászólásáraEngem már vagy 20 éve foglakoztatott ez a téma, csak sajnos nem volt rá lehetőség megvalósítani! anno voltam több előadáson is ezen dologgal kapcsolatban, a helyere már nem emlékszem de egyszer az előadáson az Agrospeciál KFt vezére tartotta az előadást Pálhalmárol ahol a sitteseket dolgoztatják 4000 ha gazdálkodnak és ők nyertek akkor 1 Mega vattos erőmű építésére ha jól emlékszem közel egy milliárdot húsz éve! Na akkor keményen megfogott a téma azóta is "basztattja" az agyamat de se pénz se pályázati dolog nem jött össze sohasem! Most meg olyan árak vannak hogy beledöglene az ember egynek az építésébe kivéve ha 100% lét adna hozzá az állam!
Válasz dnsv #6679. hozzászólásáraJó gondolatok! Csak a mennyiségek!
A visszamaradó cucc meg jó a talajnak, de mire kihordod meg kiszórod, kb elhasználsz egy kisebb olajmezőre elegendő mennyiségű gázolajat
Azt mondja az ember, hogy évente 500 millió m3 földgázt használnak fel a nirtogénműveknél. Ennek a töredékének az előállításához is le kéne gázosítani a komplett kukoricatermésünket, szerintem
Válasz Ares 826 #6680. hozzászólásáraAzt viszont meg lehetne oldani, hogy ilyen komplexum, amit leírtam lehetne több is egy nagyváros külkerületén. Vagy akár falvanként is, ezzel munkát adva az embereknek. A szerves hulladékból amit kidobnak az emberek abból egyenesen villamos energia lehetne.
A keletkező tápanyagot pedig olcsón adhatnák a gazdáknak, hogy ne a szintetikus úton előállított trágyával szennyezzék a környezetet.
Egy helyen biztosan így megy az országban egyébként. De jó lenne ha több is lenne.
És ez termel akkor is amikor a nap éppen nem süt.
Hátha egyszer eszébe jut egy döntéshozónak is ez, hogy talán olcsóbb, mint a csúnya napelem park.
Válasz dnsv #6679. hozzászólásáraEzt pontosan így kellene csinálni ahogy írod! Ez így nagyon jól működne csak "halandó fajta ember" maga nem tudná megvalósítani!
Válasz barazdabetyar. #6677. hozzászólásáraSzerinem kár veszteséggel biogázt előállítani, hogy majd abból veszteséggel állítsunk elő szintetikus műtrágyát.
Miért nem állítunk elő úgy biogázt, hogy a biogáz megtermeli a villamosenergiát és a fűtést (ami mindenképpen kell) a kirohadt anyagot (ami termelődik) pedig komposztálva szerves trágyát lehetne előállítani (ami olcsóbb lehetne és még a talaj is jobban érezné). Ez nem jobb? Csak kérdezem.
Szerintem ez igenzöld lenne és még nem is baromság annyira.
Válasz barazdabetyar. #6677. hozzászólásáraJa, hogy így ... Már értem.
Itt is egyébként azért épült a biogáz üzem, hogy a nedvestörkölyt ne csak földgázzal szárítsák, mint eddig.
A technológiát annyira nem ismerem, mert biztos kellett valamit variálni a kazánokon, hogy vigyék a metánt, de teszt jelleggel már megyeget, meg gondolom nem csak vaktába dobott bele a tulaj pár milliárdot.
A mai kor fejlettsége és fejlődése mellett lenne rá esély szerintem.
Válasz Gumóka #6676. hozzászólásáraItt ahogy mondja földgáz 98% metán.Ebből van a műtrágya.Tudtommal a biogáz is metán.Akkor szalmából metán gáz,abból műtrágya.
Lehet nem olyan hatékony,mert 45-70%-os.
Válasz barazdabetyar. #6675. hozzászólásáraLehet.
Nálunk is ez a terv, a kukoricarost gázosítása után a mellékterméket tápanyagnak pelletálják majd. Jövőre.
De a dunaújvárosi papírgyárban is lehet kapni valami komposztot, állítólag elég jó anyag.
Válasz kukaccsosz #6673. hozzászólásáraBio gázból nem lehet műtrágyát??
Válasz kukaccsosz #6673. hozzászólásáraNa még ez hiányzik más egyéb se. Csak leakarják nyomni a torkunkon a drága műtrágyaárakat.
Nem biztató infók:
Az elszállt gázárak miatt már gyárakat állítanak le Angliában
Válasz Dns8 #6671. hozzászólásáraMiért is?
Válasz k-roy90 #6659. hozzászólásáraMI értelme van annak,hogy hülyited a népet?
Válasz galimre83 #6666. hozzászólásáraPrivatba irtam nektek.
Válasz Cafi #6668. hozzászólásáraEbből is látni, hogy az únió megint saját magát /minket/ rúgott segbe.....