Válasz Praetor #8335. hozzászólásáraÉn azt tapasztaltam, hogy jobb a nagyobb lémennyiség. (220-230 körül megyek)
Teljesebb a leveleken a fedés. Sőt, én korán reggel szoktam fújni, még harmaton. Az is hozzáadódik. Álltalában (most is affelé orientálódunk) napra gyomirtásra hőség és csaladékhiány van, amire a növények napközben bezárnak.
Illetve a sárgulás sem olyan vészes, és hamarabb kiheveri a napra, ha több lével megy.
Ez az én véleményem.
Válasz atisgyulai #8330. hozzászólásáraEz pont a pulsarnál nem igaz. A sima pulsar (listego) hasonló kijuttatás szempontjából, mint a glifó. Minél töményebb legyen az oldat, és minél jobban fedje a gyomot. Sokkal jobban működik a listego 150 literrel, mint 250-el.
Válasz atisgyulai #8328. hozzászólásáraMennyibe kerül Magyarországon a benatonium benzoát ?Szerbiában most hívtam egy céget és 50g = 40 euró Azt hittem ez fillérekbe kerül.
A miatt nem lehet szerencsés, hogy a Listego pH-ja savas, a Denatónium-benzoát oldata pedig inkább lúgos irányba tolódik el. Ehhez hozzájön az, hogy még a víz pH-ja is lehet, hogy lúgos feléjük is és már ki is jön, hogy a min. 30ezer forintos hektárköltségű gyomírtás fele hatásfokkal működik. Én nem mernék spórolni 1000 forinton ekkora költség mellett.
A vadriasztási képességei (keserű íz) szerintem sem gyengülnének.
Válasz atisgyulai #8328. hozzászólásáraÉs mi van ha a második dózist a listego-val nyomnád rá? Elvenné az ízét? Vagy talán fordítva, a listego hatása gyengülne ..... azt kétlem.
Válasz zsoltrs #8322. hozzászólására1 kg=100 hektár, 10 gramm/hektár, 200 liter vízzel, én szoktam rakni hozzá tapadót is, kb. felét az ajánlott dózisnak. 3000 literes a permetezőm, így 150 grammot szoktam feloldani 10-15 liter vízben, aztán úgy megy a tartàlyba. Sziklevélben fújom egyszer, aztán újra a következő levélpárnál is, ez elég szokott lenni, hogy már máshova szokjanak.
Válasz DDT #8317. hozzászólásáraA denatóniumot milyen dozissal fujod és milyen literrel?
Mondják h nem jó keverni növényvédő szerrel, mert módosítja az ízét.
Mondjuk én rapiddal fújtam a saroshatuak miatt.
Válasz kis Zombi #8315. hozzászólásáraNémelyik most kell, azt próbálom védeni. Van nyúltam, facanom, szarkam, varjúm.
Kérdés h ezek mennyire éreznek keserű ízeket.
Válasz DDT #8317. hozzászólásáraTavaly aszályos időben rágta, mert szomjas volt. Néha volt 1-2mm, csapadék, akkor 2 napig nem rágta. Arra valószínűleg jó, hogy ne rágja hobbiból, ha máshol talál nedvességet.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólásáraOtt van? Vagy eszik is? A kettő nem ugyanaz, nekem évek óta ez a megoldás. Lefújtam, aztán távcsővel néztem, sorban próbálta a nyúl, 4-5. tőnél megunta és nem próbálkozott, csak tanácstalanul gubbasztott.
Ami növény már kikelt azt nem eszi a galamb, csak az éppen kelő félben lévő sárga sziklevelet szereti le falni. Nyúl meg még nem eszi, az most bagzik. Tábla szélekről befele a fácán zabálja a már kizöldült szikevelet is, az meg szerintem nem érzi a keserű ízt.
Tavaly fújtam nyúl ellen, nem voltam elégedett a hatásával a diatónium benzoátnak.
Válasz Gumóka #8309. hozzászólásáraEn kifejezetten utaltam csinalni, a mienk 5 leveles volt meg a TZ4k huzta. Pont az even jott vissza bennem is a romantika ezen technika ujboli felelesztese miatt.
Válasz MTZ1221.3 #8308. hozzászólásáraEgyszer még gyerekként fogasoltam kukoricát, ott én be voltam tojva, hogy kitépi, öregapám meg csak annyit mondott, hogy előre húzzam, ne hátra nézzek.
Talán 2-4 leveles lehetett, arra már nem emlékszem, de az idén lehet meghúzgálnám.
Válasz Gumóka #8307. hozzászólásáraNekunk is az ment mindig. Szatmarban meg allomanyba is huzzak a magtakaro boronat. Persze eppen valodi leveles napraforgoban.
Válasz Tobszi #8303. hozzászólásáraKöszönöm szépen! Igazából a rétborona szélességére voltam kiváncsi, de ezek is hasznos információk. Talán 6 méteres, nem?
Válasz Praetor #8302. hozzászólásáraA kerekek, a kicsik és a nagyok is, a sorközművelőről valók. Így van munkájuk holtszezonan is.
A kicsik kb 60 szélesek, a nagyok meg személyautó gumik, talán 165 szélesek.
Válasz kis Zombi #8298. hozzászólásáraAzzal volt a baj hogy mindenféle méretű gyomok voltak, nem keltek kb. egyszerre, egyenletesen.
Vártunk vártunk hogy minél több legyen, de így az elejével meg már nem bírt a gyomirtó.
Válasz MTZ1221.3 #8295. hozzászólásáraIgen,nekem is ez a félelmem,de elméletben jól hangzik és nem
utolsó sorban olcsóbb is lenne.Én winget használok alapnak,de eléggé megfogja a forgót(ahol kétszer éri ki sem kel),és 5 évből 3 ba nincs annyi csapadék hogy teljes értéküen kifejtse a hatását.
Válasz Tobszi #8297. hozzászólásáraTeljesen mindegy mekkora volt a gyom fertőzöttség mindegy hogy egy tenyérnyi felületen egy dudva van vagy 100 a gyom mérete a befolyásoló.
Válasz MTZ1221.3 #8295. hozzászólásáraÉvekig lehúztuk vetés után az egész területünket egy öntvény tagos rétboronával(láncborona).
Szépen eltüntetett minden nyomot, behúzta a magárkot és szerintünk nagyban gyérítette a csírázó gyomokat.
Tavaly olyan jó minőségű volt a magágy, hogy úgy döntöttünk elhagyjuk. Állománykezelésre már olyan irgalmatlan mennyiségű gaz volt hogy nem boldogult vele a gyomirtó.
Az biztos hogy többé nem hagyom ki. kb 3l-ből megvan egy ha. Szerintem a magágy kétszeri átkeverésére, és azzal együtt a vízvesztésre jó alternatíva
Válasz tamas320d #8294. hozzászólásáraViszont akkor ha véletlen mégse kel ki semmi gyom, akkor azért én vetés előtt lehúznám kombinátorral. Mert szép dolog az elmélet, de ha nincs vetésre kiszőrösödve a tábla akkor valószínű majd 3-4 napra sem lesz igazán. Így majd ott leszel, hogy mikor a napraforgó szikleveles a gyom valamivel nagyobb lesz. Se pulsarozni/expresszezni nem lehet, se könnyen kapálni. (Küllős kapa lenne jó beavatkozó, de ugye a nagyobb gyommal az pont semmit nem csinál.) Egyszer szívtam így be. Következőleg már ha semmi kelés nem volt a gyom tekintetében én inkább lekombiztam. És amikor kellett akkor kényelmesen lehetett fújni az állomány gyomirtót.
Mostanában felénk ez a totálozás nem jön be, mert sokszor hideg a talaj még és éppen vetéskor talán elfogadható a talajhőmérséklet. (Pár éve március legelején volt, hogy kész volt a tábla vetésre, április 10-15 között vetettem, de még gyomnak híre hamva nem volt. Jött egy szép nagy eső, ahogy kell, de a gyom kijött gyorsabban, mint a napraforgó. Onnan kezdődött a szívás... Gondolom a március eleje óta ráért szépen lassan vontatottan kikelni, aztán az eső segített neki is.)
Egyébként mi 10 éve nem használunk talajhatású (preemergens) gyomirtószert csak a Pulsar (bár ennek is van valamennyi talajhatása), vagy Expressz (attól függ mi van vetve) elég szokott lenni. Ha meg folyamatosan esik és hideg is van, nem záródik a sor, de a gyom jön akkor már a Viballát elég jól lehet használni parlagfű ellen (engedélyokiratban meghatározott módon).
Attól független amit leírtak jól működhet és sokat lehet vele spórolni időben és energiában is. Nem beszélve arról, hogy a termés is jobb lehet. De kell hozzá jó idő is szerintem. Ahogy az okosok mondják mindig legyen több terved, ha valami nem úgy alakul ne akkor kelljen gondolkodni. Én leírtam az árnyoldalát is, amit én tapasztaltam. De nekem is többször jött már be ez a megoldás.
Válasz ZsocaJD #8293. hozzászólásáraOké,akkor példa:március 20-25 magágykésztés,április 13-16 vetés,15-19 totális.Ennek így akkor működnie kell és elég csak a post kezelés?
Válasz tamas320d #8292. hozzászólásáraHa nem extrém korán szoktál vetni, akkor meg fognak indulni a gyomok. A napraforgó és kukorica ideális vetési talajhőmérsékleténél az összes T3 gyom és a T4-esek egy jelentős része csírázásnak indul. Ha nem jelennek meg vetésre, akkor szerencsés vagy, mert alacsony a gyomfertőzöttség a területeden. Ha így van, akkor meg lehet oldani a gyomirtást csak állománykezeléssel.
Válasz kis Zombi #8284. hozzászólásáraSfoggia sigma van,nem spc.És olyankor mi van amikor,megcsinálod előre a talajt és nem ömlik ki a dudva addig?Addig húzom a vetés idejét amíg ki nem jön a dudva?Még soha nem vetettem így,mindig alap gyomírtót használok ezért érdekelne ez a technológia
Válasz Selvin #8287. hozzászólásáraSzerintem neked Perkupa vagy Becskeháza a jó. Ha veszel csak mész lisztet vegyél először mert az hamar bomlik. És 3-5 cm max bedolgozni.
9787 hozzászólás
Válasz Praetor #8335. hozzászólásáraÉn azt tapasztaltam, hogy jobb a nagyobb lémennyiség. (220-230 körül megyek)
Teljesebb a leveleken a fedés. Sőt, én korán reggel szoktam fújni, még harmaton. Az is hozzáadódik. Álltalában (most is affelé orientálódunk) napra gyomirtásra hőség és csaladékhiány van, amire a növények napközben bezárnak.
Illetve a sárgulás sem olyan vészes, és hamarabb kiheveri a napra, ha több lével megy.
Ez az én véleményem.
Válasz DDT #8333. hozzászólásáraAmit linkeltem, ott 69+fa. + szállítás.
Azt hiszem 91 rugó volt kézhez vételkor.
Válasz atisgyulai #8330. hozzászólásáraEz pont a pulsarnál nem igaz. A sima pulsar (listego) hasonló kijuttatás szempontjából, mint a glifó. Minél töményebb legyen az oldat, és minél jobban fedje a gyomot. Sokkal jobban működik a listego 150 literrel, mint 250-el.
Válasz DDT #8333. hozzászólásáraNállatok azért sokkal olcsóbb ,köszi az infót
Válasz snooker #8332. hozzászólására1 kg 75.000 Ft+ÁFA ahogy most néztem, de ha azt veszed, hogy ez 100 hektárra elég, akkor nem olyan vészes.
Válasz atisgyulai #8328. hozzászólásáraMennyibe kerül Magyarországon a benatonium benzoát ?Szerbiában most hívtam egy céget és 50g = 40 euró
Azt hittem ez fillérekbe kerül.
Válasz snooker #8329. hozzászólásáraHelló
A miatt nem lehet szerencsés, hogy a Listego pH-ja savas, a Denatónium-benzoát oldata pedig inkább lúgos irányba tolódik el. Ehhez hozzájön az, hogy még a víz pH-ja is lehet, hogy lúgos feléjük is és már ki is jön, hogy a min. 30ezer forintos hektárköltségű gyomírtás fele hatásfokkal működik. Én nem mernék spórolni 1000 forinton ekkora költség mellett.
A vadriasztási képességei (keserű íz) szerintem sem gyengülnének.
Üdv
Válasz snooker #8329. hozzászólásáraNem tudom, még nem próbáltam.
De a gyomirtónak jobb ha 200liter fölött van a lé mennyiség.
Válasz atisgyulai #8328. hozzászólásáraÉs mi van ha a második dózist a listego-val nyomnád rá? Elvenné az ízét? Vagy talán fordítva, a listego hatása gyengülne ..... azt kétlem.
Válasz Attila000 #8327. hozzászólásáraVagy itt!
És még olcsóbb is.
https://donauchem.hu/Products---Solutions/ProductView?productId=1721
Nekem 5g/Ha dózisban ajánlották, 100-150 liter vízzel, + tapadóval.
Nem vegyszerhez társítva!
Illetve kombinálható még mentol kristállyal, hogy legyen emlékeztető illat társítva a kellemetlen ízhez!
Válasz A.I. #8326. hozzászólásáraHello!
https://bestchem.hu/bestchem/hu/chemicals/denatoniumbenzoate?
Hol lehet beszerezni ezt a cuccost amiről itt megy a téma?
Válasz fexco #8311. hozzászólásáraEste, minél később.
Válasz DDT #8323. hozzászólásáraDettó, a tapadó jó ötlet.
Majd veszek trendet
Válasz zsoltrs #8322. hozzászólására1 kg=100 hektár, 10 gramm/hektár, 200 liter vízzel, én szoktam rakni hozzá tapadót is, kb. felét az ajánlott dózisnak. 3000 literes a permetezőm, így 150 grammot szoktam feloldani 10-15 liter vízben, aztán úgy megy a tartàlyba. Sziklevélben fújom egyszer, aztán újra a következő levélpárnál is, ez elég szokott lenni, hogy már máshova szokjanak.
Válasz DDT #8317. hozzászólásáraA denatóniumot milyen dozissal fujod és milyen literrel?
Mondják h nem jó keverni növényvédő szerrel, mert módosítja az ízét.
Mondjuk én rapiddal fújtam a saroshatuak miatt.
Válasz kis Zombi #8315. hozzászólásáraNémelyik most kell, azt próbálom védeni. Van nyúltam, facanom, szarkam, varjúm.
Kérdés h ezek mennyire éreznek keserű ízeket.
Válasz DDT #8318. hozzászólásáraOtt korincal, de h eszik-e azt nem tudom. Motoromtol hamarabb megijednek.
Válasz DDT #8317. hozzászólásáraTavaly aszályos időben rágta, mert szomjas volt. Néha volt 1-2mm, csapadék, akkor 2 napig nem rágta. Arra valószínűleg jó, hogy ne rágja hobbiból, ha máshol talál nedvességet.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólásáraOtt van? Vagy eszik is? A kettő nem ugyanaz, nekem évek óta ez a megoldás. Lefújtam, aztán távcsővel néztem, sorban próbálta a nyúl, 4-5. tőnél megunta és nem próbálkozott, csak tanácstalanul gubbasztott.
Válasz kis Zombi #8315. hozzászólásáraDenatónium-benzoát, és nem létezik jobb eszköz jelenleg a nyúl ellen, nálunk csak ez vált be.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólásáraSzia.
Kénnel fújd, őze- nyulat hetekig távol tartja.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólásáraMiért ?
Ami növény már kikelt azt nem eszi a galamb, csak az éppen kelő félben lévő sárga sziklevelet szereti le falni. Nyúl meg még nem eszi, az most bagzik. Tábla szélekről befele a fácán zabálja a már kizöldült szikevelet is, az meg szerintem nem érzi a keserű ízt.
Tavaly fújtam nyúl ellen, nem voltam elégedett a hatásával a diatónium benzoátnak.
Válasz MTZ1221.3 #8313. hozzászólásáraAhogy mondod, vki 5grammal rakja, azt n akartam megkockaztatni.
Viszont én rovarölőt is tettem mellé, elvileg n szabadna, de annak az ízét semmi se veszi el.
Kiszállva a trakibol éreztem a torkomban.
Válasz zsoltrs #8312. hozzászólásáraHelló
A denatónium-benzoátot milyen dózisban tetetted ki? 10g/ha? Sokat olvastam róla, de egyértelmű megoldást nem találtam.
Üdv
Üdv
Olvastam, h páran védekeznek a nyulak ellen rózsaszínű coccolinocal.
Milyen dózisban kell ezt használni?
Tegnap fújtam denatónium benzoátot, de galambok, nyulak csak ott vannak a táblán.
Megprobalnam együtt a kettőt...
Üdv mindenkinek kukoricabarko a napnak melyik tájában mozog a földön?reggel-nappal-délután-este?
Mikor a legcélszerübb leszorni öket rovarölövel?
Válasz Gumóka #8309. hozzászólásáraEn kifejezetten utaltam csinalni, a mienk 5 leveles volt meg a TZ4k huzta. Pont az even jott vissza bennem is a romantika ezen technika ujboli felelesztese miatt.
Válasz MTZ1221.3 #8308. hozzászólásáraEgyszer még gyerekként fogasoltam kukoricát, ott én be voltam tojva, hogy kitépi, öregapám meg csak annyit mondott, hogy előre húzzam, ne hátra nézzek.
Talán 2-4 leveles lehetett, arra már nem emlékszem, de az idén lehet meghúzgálnám.
Válasz Gumóka #8307. hozzászólásáraNekunk is az ment mindig. Szatmarban meg allomanyba is huzzak a magtakaro boronat. Persze eppen valodi leveles napraforgoban.
Vetés után, ha nekem nincs rétboronám, de van magtakaró fogasom, jó lehet vajon?
Eziasztok!
Ez milyen bogár lehet? A reggel soroló napraforgómat estére lerágta?
Válasz Praetor #8304. hozzászólásáraIgen, 6 méteres!
Válasz Tobszi #8303. hozzászólásáraKöszönöm szépen! Igazából a rétborona szélességére voltam kiváncsi, de ezek is hasznos információk.
Talán 6 méteres, nem?
Válasz Praetor #8302. hozzászólásáraA kerekek, a kicsik és a nagyok is, a sorközművelőről valók. Így van munkájuk holtszezonan is.
A kicsik kb 60 szélesek, a nagyok meg személyautó gumik, talán 165 szélesek.
Válasz Tobszi #8297. hozzászólásáraKolléga, a kerekeket magatok applikáltátok rá? Milyen széles egyébként?
Válasz Tobszi #8300. hozzászólásáraAz ilyenkor osztott kezelést kell alkalmazni. Nem a prepost miatt van a vontatott gyomkelés.
Válasz kis Zombi #8298. hozzászólásáraAzzal volt a baj hogy mindenféle méretű gyomok voltak, nem keltek kb. egyszerre, egyenletesen.
Vártunk vártunk hogy minél több legyen, de így az elejével meg már nem bírt a gyomirtó.
Válasz MTZ1221.3 #8295. hozzászólásáraIgen,nekem is ez a félelmem,de elméletben jól hangzik és nem
utolsó sorban olcsóbb is lenne.Én winget használok alapnak,de eléggé megfogja a forgót(ahol kétszer éri ki sem kel),és 5 évből 3 ba nincs annyi csapadék hogy teljes értéküen kifejtse a hatását.
Válasz Tobszi #8297. hozzászólásáraTeljesen mindegy mekkora volt a gyom fertőzöttség mindegy hogy egy tenyérnyi felületen egy dudva van vagy 100 a gyom mérete a befolyásoló.
Válasz MTZ1221.3 #8295. hozzászólásáraÉvekig lehúztuk vetés után az egész területünket egy öntvény tagos rétboronával(láncborona).
Szépen eltüntetett minden nyomot, behúzta a magárkot és szerintünk nagyban gyérítette a csírázó gyomokat.
Tavaly olyan jó minőségű volt a magágy, hogy úgy döntöttünk elhagyjuk. Állománykezelésre már olyan irgalmatlan mennyiségű gaz volt hogy nem boldogult vele a gyomirtó.
Az biztos hogy többé nem hagyom ki. kb 3l-ből megvan egy ha. Szerintem a magágy kétszeri átkeverésére, és azzal együtt a vízvesztésre jó alternatíva
Válasz MTZ1221.3 #8295. hozzászólásáraMindig tanul az ember.
Válasz tamas320d #8294. hozzászólásáraViszont akkor ha véletlen mégse kel ki semmi gyom, akkor azért én vetés előtt lehúznám kombinátorral. Mert szép dolog az elmélet, de ha nincs vetésre kiszőrösödve a tábla akkor valószínű majd 3-4 napra sem lesz igazán. Így majd ott leszel, hogy mikor a napraforgó szikleveles a gyom valamivel nagyobb lesz. Se pulsarozni/expresszezni nem lehet, se könnyen kapálni. (Küllős kapa lenne jó beavatkozó, de ugye a nagyobb gyommal az pont semmit nem csinál.) Egyszer szívtam így be. Következőleg már ha semmi kelés nem volt a gyom tekintetében én inkább lekombiztam. És amikor kellett akkor kényelmesen lehetett fújni az állomány gyomirtót.
Mostanában felénk ez a totálozás nem jön be, mert sokszor hideg a talaj még és éppen vetéskor talán elfogadható a talajhőmérséklet. (Pár éve március legelején volt, hogy kész volt a tábla vetésre, április 10-15 között vetettem, de még gyomnak híre hamva nem volt. Jött egy szép nagy eső, ahogy kell, de a gyom kijött gyorsabban, mint a napraforgó. Onnan kezdődött a szívás... Gondolom a március eleje óta ráért szépen lassan vontatottan kikelni, aztán az eső segített neki is.)
Egyébként mi 10 éve nem használunk talajhatású (preemergens) gyomirtószert csak a Pulsar (bár ennek is van valamennyi talajhatása), vagy Expressz (attól függ mi van vetve) elég szokott lenni. Ha meg folyamatosan esik és hideg is van, nem záródik a sor, de a gyom jön akkor már a Viballát elég jól lehet használni parlagfű ellen (engedélyokiratban meghatározott módon).
Attól független amit leírtak jól működhet és sokat lehet vele spórolni időben és energiában is. Nem beszélve arról, hogy a termés is jobb lehet. De kell hozzá jó idő is szerintem. Ahogy az okosok mondják mindig legyen több terved, ha valami nem úgy alakul ne akkor kelljen gondolkodni. Én leírtam az árnyoldalát is, amit én tapasztaltam. De nekem is többször jött már be ez a megoldás.
Válasz ZsocaJD #8293. hozzászólásáraOké,akkor példa:március 20-25 magágykésztés,április 13-16 vetés,15-19 totális.Ennek így akkor működnie kell és elég csak a post kezelés?
Válasz tamas320d #8292. hozzászólásáraHa nem extrém korán szoktál vetni, akkor meg fognak indulni a gyomok. A napraforgó és kukorica ideális vetési talajhőmérsékleténél az összes T3 gyom és a T4-esek egy jelentős része csírázásnak indul. Ha nem jelennek meg vetésre, akkor szerencsés vagy, mert alacsony a gyomfertőzöttség a területeden. Ha így van, akkor meg lehet oldani a gyomirtást csak állománykezeléssel.
Válasz kis Zombi #8284. hozzászólásáraSfoggia sigma van,nem spc.És olyankor mi van amikor,megcsinálod előre a talajt és nem ömlik ki a dudva addig?Addig húzom a vetés idejét amíg ki nem jön a dudva?Még soha nem vetettem így,mindig alap gyomírtót használok ezért érdekelne ez a technológia
Válasz Koczka József #8290. hozzászólásáraFel is hívom őket, aztán a búza utánra leszervezem.
Válasz Selvin #8287. hozzászólásáraSzerintem neked Perkupa vagy Becskeháza a jó. Ha veszel csak mész lisztet vegyél először mert az hamar bomlik. És 3-5 cm max bedolgozni.
Válasz Koczka József #8288. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz Selvin #8287. hozzászólásáraÉn Tiszadorogmai vagyok és Perkupa
Becskeháza, Felnémet.