Válasz mtz1221 #9634. hozzászólásáraSajátba még életemben nem szórtam egy deka NPK-t.. Beforgattam minden szármaradványt és adtam pétit vagy nitrátot hogy oldja meg magának a talaj és eddig nem is volt ezzel gond mert hiába szántok van giliszta bőséggel.
Most ez annyiból változott hogy a búza most már nincs szétfújva hanem renden hagyva eladom és utána veszek rá pétit.De a kukoricát beforgatom és az idei évig 2/3-ban az volt most fordul át 1/3-ra a "sok" eső miatt.
Szervestrágyát 2021-ig szórtam de 2022 óta olyan áron veszik hogy nem éri meg vele vesződni..
Ott van a trágyatárolóban még felraknom se kell nekik.Addig meg vesződtem hogy 2 trágyaszoró nyomja egy rakodós egy meg már szántsa is lefele azonnal,nem is volt meg vele a család hívni kellett 1 embert mert 15-16 éves gyerekeket nem akartunk ráültetni..Mellette a trágyaszórók se voltak finoman szólva újak úgyhogy minden évben pénznyelők voltak.
Ameddig veszik jó áron így megy utána visszaállunk a szórásra a gyerekek is felnőttek már hozzá
Hogy ez hosszabb távon milyen hatással lesz a talajaimra kérdéses de én már csak kivenni akarok belőle mert nem látok hosszú jövőt a mezőgazdaságnak itt keleten. Kivéve az idei év mert úgy néz ki hogy rohadt sokat vissza kell tennem..
3 év alatt kb 3 ha szántot vettem azt is csak azért mert a "számban" volt,csak bérelek már.
Hosszabb távra tervezve viszont venni kellene folyamat hogy egyre nagyobb és nagyobb terület legyen mert az látszik a világon is hogy nagy területeken gazdálkodók az igazán életképesek,támogatás nélkül is.
Válasz Szlovákiából #9608. hozzászólásáraLemegy az a műkaki. 5-6 évvel ezelőttig mindig szórtam, ekézővel. Utolsó 2 évben mikor ráhagytam, akkor úgy hogy több tábla kapott felén 174 kiló ureát vetés előtt, másik fele ekézéskor 100 kilót. És mindnél úgy jött ki hogy ami ekézéskor kapta, az 3-4%-al nedvesebb lett betakarításkor. Ezért hagytam rá, többet levontak, mintha 74 kilóval többet szórok, kényelmesebben.
Válasz skorgamor #9606. hozzászólásáraGondolom már permetezted, vagy ne adja az Isten újravetetted...
Azért remélem nem sértés a recept: bármilyen piretroidot pld.: Fentrolt hektáronként egy liter olajban töményen keverőszárral összeturmixolni, így adsz a piretroidnak 2-3 nap hatástartamot.
Válasz Nagy Péter 40 #9622. hozzászólásáraigen 70mm esett 15p alatt. Ott ahol megállt a viz ott 0 napraforgó lett tavaly 1ha tőbb kiesett azzal a 70mm gyors csapadékkal . Az semmire nem jó alig tud leszivárogni . Viszont ahhol megáll ott meg vége . Ez ilyen
Üdv! Nyulak ellen mit használtok, ami bevált?
Ultrahangos riasztót kiröhögik, a denatónium-benzoát se működött tavaly sem, mert lehet nem eszi meg, de attól még leharapja!
Korábban olvastam itt a kénről, az S80 WG 3-5 kg/ha dózisban valóban működik?
Vagy a Vulcan Profi S80-as folyadék jó, netán egyik sem?
Az S80 WG lényegen olcsóbb, mint a Vulcan Agro Profi S80-ja.
Köszönöm, ha valaki megírja a tapasztalatait!
Válasz blsjela #9620. hozzászólásáraVan ahol még mindig nem számít a hektár költség..
Ha jól emlékszem neked volt a videód júniusban hogy a napraforgó közepe úszott a vízbe ugye?
Na az többet ér mint amit a 2 sorstársam itt rányomott idén is a kukoricára...
Sokáig nálam ez úgy nézett ki hogy búza aratás után a szalmát azonnal beforgattam a talajba majd ősszel leszántottam tavasszal meg rányomtam 200 kg karbamidot vetéssel
Amelyiknél meg 2 évig volt kukorica aratás után rászortam 100-150kg pétit bontásra majd leszántottam, tavasszal meg 200 kb karbamid.
Mióta kitalálták ezt a baromságot hogy 10 cm ig lehet tárcsázni nyáron és maradjon szármaradvány, a szalmát eladom és 150 kg pétit kiszórok szántás előtt majd tavasszal meg vetéssel 180-190 kg karbamid. ha rá jön az idő tud 10 tonna felett is míg mostanság csak túletetem de mindig megvan a reménykedés hogy hátha majd idén.. és ha hétvégén jönne amit jelenleg mutat.. csak mire odaérünk leveszi.. ördögi körforgó
Válasz termelo #9619. hozzászólásáraNapra forgó nem is nagyon kap szilárdat ha adok neki akkor 80-100kg/ha sor mellé viszont rátőltök igy nincs kint a műtrágya.
És sokkal kevesebb a dőlési károm viharba mint aki meghúzza és nem tőlti vagy nem is húzza.
Válasz Nagy Péter 40 #9614. hozzászólásáratavaly 150kg vetés kor 80,kg kultivátoral sorhoz
5l/ha greenman agró lombra és volt 10t tuszta kukorica de 6t/ha is. De 8lett a nagy átlag . Ha/költséget is nêzem .
Válasz blsjela #9611. hozzászólásáraÁllományba csapadék hiányában értelmetlen tápanyagot kijuttatni, sőt folyékonyat még káros is mert ha lerakod a gyökeréhez azonnal kiég.
Válasz blsjela #9610. hozzászólásáraMert szerencsés helyen gazdálkodsz, itt újabban az a legnagyobb gond hogy nem tudsz tarlókezelést végezni mert még a gyom se kel ki...
Válasz Nagy Péter 40 #9614. hozzászólásáraA másik dolog a lombtrágya, amiben nem hiszek. Lehet, egy picit bezöldül tőle a növény, de a terméshozamra ez nem nagyon van hatással.
Főleg az, amiből 2 liter kell egy hektárra, és akkor kell kijuttatni, mikor a kukoricának 4-5 levele van. Akkor mennyi jut a kukoricára?
Meg van egy elméletem, hogy a természet úgy alakította ki a növényeket, hogy a gyökéren keresztül táplálkozzanak és nem a levélen keresztül. Természetesen jut be a növénybe a levelén keresztül is valami, főleg a mérgek, de tápanyag vajmi kevés.
Az osztrákoknál van ilyen mondás, ami tavasszal csúnya, az telerakja a raktárt. Úgy magyarázta a gazda, hogy ha korai szakaszban el van kényeztetve a növény, nem fejleszt olyan gyökérhálózatot és ez hiányzik majd, mikor a termést kellene kinevelnie. Persze ennek ellentmond az a tudományos vélemény, hogy a kukoricánál a 8 leveles állapotig dől el, mennyi szem lesz a csövön. Azt nem tudom, erre hogyan jöttek rá, de amíg a kukoricával ezt nem tudjuk megbeszélni, addig nem biztos, hogy így van.
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraA szántás szerintem azért jó, mert letakarítom a földet és mivel én elég későn szántok, a gyomok csak tavasszal bújnak elő, amit kombinátorral gyérítek, szinte csak a vetés előtt.
Vannak ezek a tarlóba vető vetőgépek, ott csak az a különbség, hogy a vetéssel egy menetben csinál meg mindent. Egy ilyen 8 soros vetőgéphez 270 lovas traktor kell.
Régebben olvastam, hogy sok gépgyár visszatömő keréknek traktorgumit használ. Azt írták, hogy a gazdák mondták a mérnöknek , hogy a traktor nyomában mindig hamarabb és szebben kel a gabona. Hát akkor traktor kerékkel kell előkészíteni a talajt. :-)
Válasz Nagy Péter 40 #9613. hozzászólásáraNem is annyira a nitrogénről van szó, hanem a szerves anyagról. Ha folyamatosan elhordod, állítólag a termékeny humusztartalom csökken.
Számomra egy másik mánia ez a széndioxid megkötése a talajban. Állítólag azért nem szabad szántani, hogy ki ne szellőztessük onnan a CO2-t. De hogyan is kerül bele a talajba? Hát a szármardványból, mikor, az lebomlik, akkor CO2 keletkezik. Ha ez a talaj felszínén történik, akkor meg egyenesen a légkörbe jut. Pontosan ugyan annyi, mint mikor eltüzeljük, csak lassabban.
Válasz blsjela #9611. hozzászólásáraDehogy nyomják.
Ősszel kiszór 200 kiló komplexet. kombinátorozás előtt 150 kilo karbamidot vetésnél meg 250-300 kilo pétit.. és kész ,nem gatyáznak még lombtrágyával.
Legalábbis nálunk 2- ezer hektáros gazda még mindig így csinálja..pedig tavaly 5 tonnás átlag alatt voltak..
Válasz Szlovákiából #9609. hozzászólásáraMivel a szalmát nem tudom beforgatni a 10 m es szabály plusz valamennyi szármaradvány kötelező fennt tartásával ,az már nem ad jelentős szerves anyagot...
Hogy magamnak mondjak ellent és behozzam a régi tankönyvek mondatait aratás után 1-2 napon belül bekell forgatni a szalmát hogy a táblázat szerinti nitrogén foszfor kálium számai valósak legyenek amit ad a talajnak.Pontos számokra nem emlékszek már de mintha hektáronként 50 kg nitrogén kerülne a talajba ha leforgatnám azonnal.
Kicsit olyan mint a szerves trágya ha pár órán-1 napon belül nem forgatod be szinte semmit se ért...
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraElég kontrol volt már . 2004 óta húzom a naprát és a kukoricát is. 20015 óta már csak tőltőkapával dolgozok . Van videó elêg sok csatornámon
Válasz Nagy Péter 40 #9607. hozzászólásáraEzt mintha én írtam volna, csak 1 valamivel nem értek egyet. A szalmát nem szabad eladni, mert az szerves anyag, míg az árán vett műtrágya csak kémiai elem, amiből a nitrogén sokszor a levegőben köt ki, a foszfor meg lekötődik úgy, hogy a növény nem képes felvenni. ÁLLÍTÓLAG!
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraA sorközművelés általában 5-6 centi mélyen megy, a növény gyökérzete meg 10 centi mélyen kezdődik. Arról nem beszélve, hogy a növény közvetlen közelében meg hozzá sem nyúlsz a földhöz.
Arra is kíváncsi lennék, hogy aki a tőhöz odateszi a műtrágyát, abból valójában mennyi hasznosul abban az évben, egyáltalán le jut-e a fő gyökérzónáig.
Pontosan azért szeretnék már valami több éves kiértékelést a terméshozamra vetítve, mert el szeretném hinni, hogy van értelme.
Tavaly a búza vetésem egy részét visszahengereztem, sőt, úgy csináltam, hogy csak minden második sort hengereztem. Akkor jobban nézett ki és a műtrágya szórásánál is láttam, hogy ahol nagyobb hantok maradtak (főleg a laposokban), ott ritkább. Most viszont már semmi nem látszik. Teljesen egyöntetű. Sajnos a terméshozamot nem fogom tudni kiértékelni külön, pedig az lenne az igazi. Legalább tudnám, hogy érdemes-e a vetést visszahengerezni, vagy csak feleslegesen tapostam és égettem a dízelt.
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraNem gondolom hogy ez hit kérdése lenne.
Nem egy nagy dolog ezt is megnézni hogy ad e pluszt.
2022-ig én is nagy pártolója voltam hogy kell meg sokat is segít csak idő meg távolság miatt volt hogy nem mentünk el 1-1 messzi táblára már.Aratásnál nem látszott termés különbség de ugye akkor még ez nme foglalkoztatott különösebben mondtam magamnak hogy biztos csak azért mert messzebb van és több esőt kapott. 2022-ben kelés után kaptunk 25 milit kb 10 perc alatt,
Kimentem meghúzatni azonnal 3 levelesen mert le volt tömörödve ,de egy 5 hektáros táblát kihagytam mondom nézzük egy próbát ,Utána majd 8 leveles korában még egyszer meghúzattam mindet kivéve azt az egy táblát.Semmi különbség nem volt pedig 100 méter volt a két tábla között..2023-ban már csak az össz kukorica felét csináltam tavaly meg csak egy 8 hektárost feleztem ,nem mutatkozott mérhető különbség. idén meg csak ha bérmunkában kérik..
Én még egy földemet se altalaj lazítóztam pedig van egy 5 késes de csak letakarva várja hogy kifusson a gazdaságból mert anno kellett a kiadás..
Szántok 30-35 cm mélyen eddig mivel több kukoricám volt mint búzám sok földet 3 évből 2 szer most meg már csak 2 évente egyszer.nem tudom hány év után kellene látnom azt hogy a földem levegőtlen mert még giliszta mindig sok van benne pedig legalább 30 éve szántva van de előtte a tsz időkbe is szántották.
Hány évig azt hallgattam az eketalp így meg úgy.
Túl van ragozva hogy nem töri át a főnövény gyökere,nem a fenét nem töri át.
Ahogy hallom egynéhány talajtanos már elismeri hogy ez butaság és nincs ilyen probléma.
A másik meg hogy elporosítja a talajt. Persze ez igaz de amikor azt látom hogy a már 10 éve ősszel megtárcsázom tavasszal egy sor kombinátor gazdatárs vetésnél mocskosul porol akkor mikor is van az hogy nem porol? Arról nem beszélve hogy tavaly hány ilyen szívta be hogy nem volt első április elejétől április 20 ig és ki volt száradva 10 centire így csak májusra keltek ki ,míg a szántott vizes volt és időben kikelt.
Lehet ezt csinálni és kivánom hogy be is jöjjön de benne lehet az is hogy pár év ilyen 3 hetes csúszás miatt bukik a gazdaság..
Azt meg mellékesen jegyzem meg hogy az egy nettó baromság hogy szeptember 30 ig nem lehet csak maximum 10 centi mélyen mozgatni a talajt vízmegőrzés céljából... itt Békésben augusztusban milyen vizet fogok megőrizni mikor csontszáraz minden?Eddig a búzát aratásnál szétfújtam majd 1 napon belül bedolgoztam hogy elvileg az mennyi tápanyagot jelent majd a talajnak és akkor még viszonylag dolgozható is a föld nem beton kemény.Mióta kitalálták ezt az okosságot hogy nme lehet csak 10 cm re és látszon is szármaradvány nem szétfújom hanem renden hagyom és eladom amiből meg veszek másfél mázsa műtrágyát amit rászórok ősszel ... a földet meg októberig úgy hagyom majd leszántom..
Ez zseniális találmány lett...
Válasz Szlovákiából #9602. hozzászólásáraNem hiszel a sorközművelésben. A szántásban, lazításban, szántóföldi kultivátorozásban igen? Annak van valami értelme akkor? Mert ezek alapján semmi.
Ha levegő jut a talajba az szerinted káros, vagy jó dolog? A talaj tartalmaz elő anyagot is, vagy csak élettelen anyag alkotja?
A talajban vannak előlények, mikro-/makroszkopikus előlények? Ha létezik a talajban mikrofauna, akkor kell e az oxigén, vagy plusz oxigén hatására nem reagálnak jól?
Csak egy pár kérdés ami rávezet arra, hogy a kollegák lehet nem hit miatt csinálják.
Válasz Nagy Péter 40 #9594. hozzászólásáraÉn sem hiszek a sorközművelésben. Nagyapáink azért csinálták, mert nem volt gyomirtó és kapálni kellett. Mindig jönnek a kapillárisokkal, de mikor a sarabolt kukorica sorköz 3 nap után ugyan olyan repedezett, mint előtte, az nem sokat használhat.
Mindenkinek van egy elmélete és meggyőződése.
Van aki az elporosított részt gondolja szigetelőnek, van aki a hengerrel lezártat gondolja nedvesség megtartónak.
Én már megkértem egyik ismerősömet, aki a mezőgazdasági egyetemre járt, hogy csinálja ebből a diplomamunkáját. Nem volt hajlandó, pedig nagyon kíváncsi lennék, valójában van gazdasági előnye, vagy csak vizuális.
Az biztos, hogy nálunk már szinte senki nem sarabol.
Arra is kíváncsi lennék, hogy a kukorica tövéhez odarakott műtrágya, mikor jut le a gyökerekig, ami a kukoricánál 1 méter mélységig is eljut. Talán 2 év múlva?
Válasz VMisi #9599. hozzászólására4-5.igen.ez a poén,hogy még az esőnek se kell,hogy essen,mert párolog,és adja az ívet. olyat nemcsináltál,hogy kihagytál egy részt a gyomirtózásból,és azt összehasonlitod a gyomirtózottal?
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraÉn kb 4-5 éve csinálom kukoricában hogy mindig felezek egy nagyobb táblát.
De még nem volt olyan évem hogy 2-3 mázsánál nagyobb eredmény jöjjön ki,sőt volt amikor az termett többet amit nem húztam meg.
Pedig pont azt gondoltam hogy majd az aszályos időben nagy különbségek jönnek ki de se 2023-ba és tavaly jóformán semmi különbség(a 2022-es évnél nyílván sansztalan volt).
Annyi hogy talán kicsit jobban nő utána de termésben nem mutatkozik meg ez a különbség. Legalábbis nálam.
Mondjuk ha ezt az 5mm pluszos mondást nézem nem is kell csodálkozni mert 1 napnyi szükségletét nem fedezi..főleg nem 30 plusz fokokban széllel.
Válasz blsjela #9588. hozzászólásáraPróbãld ki,haggyj egyből mellette kontrollt,megfogsz lepődni.amikor kultivátorozol,abban az időszakban 3nap alatt alapból nagyot nyúlik.----avegyszervisszaverődést,most ne vegyük figyelembe.ami szerintem a legfontosabb,én csak ezért csinálom az ekézést.
Válasz blsjela #9587. hozzászólásáraMi próbáltuk megállapítani, hogy ez valóban így van-e de ha belegondolsz egy megfelelő időben végzett tarlóhántás után álom a szántás ősszel viszont ha ezt elhagyod őszre kidobja az ekét...
Válasz rtamas1976 #9586. hozzászólásáraEgyértelműen jobb, sőt én is az ilyen állapotra törekszem csak megemlítettem, hogy van amit nem lát az ember de sajnos ott van.
Véleményem szerint erre mondják, hogy hoz 5 mm-t a kultivátor (még utólag is) mert megszünteti a további párolgást a repedéseken...
_fill_540x300_0.jpg "Víztakarékos öntözési megoldások?")
_fill_540x300_0.jpg "Hatmillió forint jár minden új komlóültetvény után")
9837 hozzászólás
Válasz skorgamor #9635. hozzászólásáraÉn bimbólikasztó bogár elleni védekezésnél Ovispray-t használtam Fentrol-lal.
Válasz mtz1221 #9634. hozzászólásáraSajátba még életemben nem szórtam egy deka NPK-t.. Beforgattam minden szármaradványt és adtam pétit vagy nitrátot hogy oldja meg magának a talaj és eddig nem is volt ezzel gond mert hiába szántok van giliszta bőséggel.
Most ez annyiból változott hogy a búza most már nincs szétfújva hanem renden hagyva eladom és utána veszek rá pétit.De a kukoricát beforgatom és az idei évig 2/3-ban az volt most fordul át 1/3-ra a "sok" eső miatt.
Szervestrágyát 2021-ig szórtam de 2022 óta olyan áron veszik hogy nem éri meg vele vesződni..
Ott van a trágyatárolóban még felraknom se kell nekik.Addig meg vesződtem hogy 2 trágyaszoró nyomja egy rakodós egy meg már szántsa is lefele azonnal,nem is volt meg vele a család hívni kellett 1 embert mert 15-16 éves gyerekeket nem akartunk ráültetni..Mellette a trágyaszórók se voltak finoman szólva újak úgyhogy minden évben pénznyelők voltak.
Ameddig veszik jó áron így megy utána visszaállunk a szórásra a gyerekek is felnőttek már hozzá
Hogy ez hosszabb távon milyen hatással lesz a talajaimra kérdéses de én már csak kivenni akarok belőle mert nem látok hosszú jövőt a mezőgazdaságnak itt keleten. Kivéve az idei év mert úgy néz ki hogy rohadt sokat vissza kell tennem..
3 év alatt kb 3 ha szántot vettem azt is csak azért mert a "számban" volt,csak bérelek már.
Hosszabb távra tervezve viszont venni kellene folyamat hogy egyre nagyobb és nagyobb terület legyen mert az látszik a világon is hogy nagy területeken gazdálkodók az igazán életképesek,támogatás nélkül is.
Válasz Georgosz #9630. hozzászólásáraKöszi. Milyen olajat javasolsz?
Válasz Nagy Péter 40 #9622. hozzászólásáranpk soha ? Szervestrágya hány évenként ?
Válasz blsjela #9612. hozzászólásáraNem semmi tervek vannak, egész 20015-ig.
Válasz Szlovákiából #9608. hozzászólásáraLemegy az a műkaki. 5-6 évvel ezelőttig mindig szórtam, ekézővel. Utolsó 2 évben mikor ráhagytam, akkor úgy hogy több tábla kapott felén 174 kiló ureát vetés előtt, másik fele ekézéskor 100 kilót. És mindnél úgy jött ki hogy ami ekézéskor kapta, az 3-4%-al nedvesebb lett betakarításkor. Ezért hagytam rá, többet levontak, mintha 74 kilóval többet szórok, kényelmesebben.
Válasz skorgamor #9606. hozzászólásáraGondolom már permetezted, vagy ne adja az Isten újravetetted...
Azért remélem nem sértés a recept: bármilyen piretroidot pld.: Fentrolt hektáronként egy liter olajban töményen keverőszárral összeturmixolni, így adsz a piretroidnak 2-3 nap hatástartamot.
Válasz lemken #9628. hozzászólására65 e re van állítva .3-4 éve már ennyivel vetem .
Válasz blsjela #9627. hozzászólásáraSzép!
Mennyi a vetett tőszám?
P64HE133
Éljen Május elseje .
Válasz Nagy Péter 40 #9625. hozzászólásáraIgen a kukorica más kérdés ott nincs ilyen gond 3-4 nap viz nyomáss simán kibír.
Válasz blsjela #9624. hozzászólásáraÉn ezt másképpen gondolom,igaz nem napraforgóra szoktam ezt mondani hanem kukoricára.
Egy 10 hektáros táblából 2 hektár semmit nem terem a többi meg 10 tonnát...
Várom hogy a 2020-as év visszajöjjön és nézegessem hogy a laposban júni elején hullámzik a víz.
Válasz Nagy Péter 40 #9622. hozzászólásáraigen 70mm esett 15p alatt. Ott ahol megállt a viz ott 0 napraforgó lett tavaly 1ha tőbb kiesett azzal a 70mm gyors csapadékkal . Az semmire nem jó alig tud leszivárogni . Viszont ahhol megáll ott meg vége . Ez ilyen
Üdv! Nyulak ellen mit használtok, ami bevált?
Ultrahangos riasztót kiröhögik, a denatónium-benzoát se működött tavaly sem, mert lehet nem eszi meg, de attól még leharapja!
Korábban olvastam itt a kénről, az S80 WG 3-5 kg/ha dózisban valóban működik?
Vagy a Vulcan Profi S80-as folyadék jó, netán egyik sem?
Az S80 WG lényegen olcsóbb, mint a Vulcan Agro Profi S80-ja.
Köszönöm, ha valaki megírja a tapasztalatait!
Válasz blsjela #9620. hozzászólásáraVan ahol még mindig nem számít a hektár költség..
Ha jól emlékszem neked volt a videód júniusban hogy a napraforgó közepe úszott a vízbe ugye?
Na az többet ér mint amit a 2 sorstársam itt rányomott idén is a kukoricára...
Sokáig nálam ez úgy nézett ki hogy búza aratás után a szalmát azonnal beforgattam a talajba majd ősszel leszántottam tavasszal meg rányomtam 200 kg karbamidot vetéssel
Amelyiknél meg 2 évig volt kukorica aratás után rászortam 100-150kg pétit bontásra majd leszántottam, tavasszal meg 200 kb karbamid.
Mióta kitalálták ezt a baromságot hogy 10 cm ig lehet tárcsázni nyáron és maradjon szármaradvány, a szalmát eladom és 150 kg pétit kiszórok szántás előtt majd tavasszal meg vetéssel 180-190 kg karbamid. ha rá jön az idő tud 10 tonna felett is míg mostanság csak túletetem de mindig megvan a reménykedés hogy hátha majd idén.. és ha hétvégén jönne amit jelenleg mutat.. csak mire odaérünk leveszi.. ördögi körforgó
Válasz termelo #9619. hozzászólásáraNapra forgó nem is nagyon kap szilárdat ha adok neki akkor 80-100kg/ha sor mellé viszont rátőltök igy nincs kint a műtrágya.
És sokkal kevesebb a dőlési károm viharba mint aki meghúzza és nem tőlti vagy nem is húzza.
Válasz Nagy Péter 40 #9614. hozzászólásáratavaly 150kg vetés kor 80,kg kultivátoral sorhoz
5l/ha greenman agró lombra és volt 10t tuszta kukorica de 6t/ha is. De 8lett a nagy átlag . Ha/költséget is nêzem .
Válasz blsjela #9611. hozzászólásáraÁllományba csapadék hiányában értelmetlen tápanyagot kijuttatni, sőt folyékonyat még káros is mert ha lerakod a gyökeréhez azonnal kiég.
Válasz blsjela #9610. hozzászólásáraMert szerencsés helyen gazdálkodsz, itt újabban az a legnagyobb gond hogy nem tudsz tarlókezelést végezni mert még a gyom se kel ki...
Mindegy mit csinálsz csupasz marad a tarlód.
Válasz Nagy Péter 40 #9614. hozzászólásáraA másik dolog a lombtrágya, amiben nem hiszek. Lehet, egy picit bezöldül tőle a növény, de a terméshozamra ez nem nagyon van hatással.
Főleg az, amiből 2 liter kell egy hektárra, és akkor kell kijuttatni, mikor a kukoricának 4-5 levele van. Akkor mennyi jut a kukoricára?
Meg van egy elméletem, hogy a természet úgy alakította ki a növényeket, hogy a gyökéren keresztül táplálkozzanak és nem a levélen keresztül. Természetesen jut be a növénybe a levelén keresztül is valami, főleg a mérgek, de tápanyag vajmi kevés.
Az osztrákoknál van ilyen mondás, ami tavasszal csúnya, az telerakja a raktárt. Úgy magyarázta a gazda, hogy ha korai szakaszban el van kényeztetve a növény, nem fejleszt olyan gyökérhálózatot és ez hiányzik majd, mikor a termést kellene kinevelnie. Persze ennek ellentmond az a tudományos vélemény, hogy a kukoricánál a 8 leveles állapotig dől el, mennyi szem lesz a csövön. Azt nem tudom, erre hogyan jöttek rá, de amíg a kukoricával ezt nem tudjuk megbeszélni, addig nem biztos, hogy így van.
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraA szántás szerintem azért jó, mert letakarítom a földet és mivel én elég későn szántok, a gyomok csak tavasszal bújnak elő, amit kombinátorral gyérítek, szinte csak a vetés előtt.
Vannak ezek a tarlóba vető vetőgépek, ott csak az a különbség, hogy a vetéssel egy menetben csinál meg mindent. Egy ilyen 8 soros vetőgéphez 270 lovas traktor kell.
Régebben olvastam, hogy sok gépgyár visszatömő keréknek traktorgumit használ. Azt írták, hogy a gazdák mondták a mérnöknek , hogy a traktor nyomában mindig hamarabb és szebben kel a gabona. Hát akkor traktor kerékkel kell előkészíteni a talajt. :-)
Válasz Nagy Péter 40 #9613. hozzászólásáraNem is annyira a nitrogénről van szó, hanem a szerves anyagról. Ha folyamatosan elhordod, állítólag a termékeny humusztartalom csökken.
Számomra egy másik mánia ez a széndioxid megkötése a talajban. Állítólag azért nem szabad szántani, hogy ki ne szellőztessük onnan a CO2-t. De hogyan is kerül bele a talajba? Hát a szármardványból, mikor, az lebomlik, akkor CO2 keletkezik. Ha ez a talaj felszínén történik, akkor meg egyenesen a légkörbe jut. Pontosan ugyan annyi, mint mikor eltüzeljük, csak lassabban.
Válasz blsjela #9611. hozzászólásáraDehogy nyomják.
Ősszel kiszór 200 kiló komplexet. kombinátorozás előtt 150 kilo karbamidot vetésnél meg 250-300 kilo pétit.. és kész ,nem gatyáznak még lombtrágyával.
Legalábbis nálunk 2- ezer hektáros gazda még mindig így csinálja..pedig tavaly 5 tonnás átlag alatt voltak..
Válasz Szlovákiából #9609. hozzászólásáraMivel a szalmát nem tudom beforgatni a 10 m es szabály plusz valamennyi szármaradvány kötelező fennt tartásával ,az már nem ad jelentős szerves anyagot...
Hogy magamnak mondjak ellent és behozzam a régi tankönyvek mondatait aratás után 1-2 napon belül bekell forgatni a szalmát hogy a táblázat szerinti nitrogén foszfor kálium számai valósak legyenek amit ad a talajnak.Pontos számokra nem emlékszek már de mintha hektáronként 50 kg nitrogén kerülne a talajba ha leforgatnám azonnal.
Kicsit olyan mint a szerves trágya ha pár órán-1 napon belül nem forgatod be szinte semmit se ért...
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraElég kontrol volt már . 2004 óta húzom a naprát és a kukoricát is. 20015 óta már csak tőltőkapával dolgozok . Van videó elêg sok csatornámon
Válasz termelo #9604. hozzászólásáraMert az olyan nagy gazdák nyomják agyba főbe az inputanyagot hidassal is . ????????
Válasz termelo #9590. hozzászólásáraÉn minden tarlóba zőkditést vetek eddig mindíg bejőtt nincs szántás már nálam Tárcsa gruber ásóborona .
Válasz Nagy Péter 40 #9607. hozzászólásáraEzt mintha én írtam volna, csak 1 valamivel nem értek egyet. A szalmát nem szabad eladni, mert az szerves anyag, míg az árán vett műtrágya csak kémiai elem, amiből a nitrogén sokszor a levegőben köt ki, a foszfor meg lekötődik úgy, hogy a növény nem képes felvenni. ÁLLÍTÓLAG!
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraA sorközművelés általában 5-6 centi mélyen megy, a növény gyökérzete meg 10 centi mélyen kezdődik. Arról nem beszélve, hogy a növény közvetlen közelében meg hozzá sem nyúlsz a földhöz.
Arra is kíváncsi lennék, hogy aki a tőhöz odateszi a műtrágyát, abból valójában mennyi hasznosul abban az évben, egyáltalán le jut-e a fő gyökérzónáig.
Pontosan azért szeretnék már valami több éves kiértékelést a terméshozamra vetítve, mert el szeretném hinni, hogy van értelme.
Tavaly a búza vetésem egy részét visszahengereztem, sőt, úgy csináltam, hogy csak minden második sort hengereztem. Akkor jobban nézett ki és a műtrágya szórásánál is láttam, hogy ahol nagyobb hantok maradtak (főleg a laposokban), ott ritkább. Most viszont már semmi nem látszik. Teljesen egyöntetű. Sajnos a terméshozamot nem fogom tudni kiértékelni külön, pedig az lenne az igazi. Legalább tudnám, hogy érdemes-e a vetést visszahengerezni, vagy csak feleslegesen tapostam és égettem a dízelt.
Válasz MTZ1221.3 #9605. hozzászólásáraNem gondolom hogy ez hit kérdése lenne.
Nem egy nagy dolog ezt is megnézni hogy ad e pluszt.
2022-ig én is nagy pártolója voltam hogy kell meg sokat is segít csak idő meg távolság miatt volt hogy nem mentünk el 1-1 messzi táblára már.Aratásnál nem látszott termés különbség de ugye akkor még ez nme foglalkoztatott különösebben mondtam magamnak hogy biztos csak azért mert messzebb van és több esőt kapott. 2022-ben kelés után kaptunk 25 milit kb 10 perc alatt,
Kimentem meghúzatni azonnal 3 levelesen mert le volt tömörödve ,de egy 5 hektáros táblát kihagytam mondom nézzük egy próbát ,Utána majd 8 leveles korában még egyszer meghúzattam mindet kivéve azt az egy táblát.Semmi különbség nem volt pedig 100 méter volt a két tábla között..2023-ban már csak az össz kukorica felét csináltam tavaly meg csak egy 8 hektárost feleztem ,nem mutatkozott mérhető különbség. idén meg csak ha bérmunkában kérik..
Én még egy földemet se altalaj lazítóztam pedig van egy 5 késes de csak letakarva várja hogy kifusson a gazdaságból mert anno kellett a kiadás..
Szántok 30-35 cm mélyen eddig mivel több kukoricám volt mint búzám sok földet 3 évből 2 szer most meg már csak 2 évente egyszer.nem tudom hány év után kellene látnom azt hogy a földem levegőtlen mert még giliszta mindig sok van benne pedig legalább 30 éve szántva van de előtte a tsz időkbe is szántották.
Hány évig azt hallgattam az eketalp így meg úgy.
Túl van ragozva hogy nem töri át a főnövény gyökere,nem a fenét nem töri át.
Ahogy hallom egynéhány talajtanos már elismeri hogy ez butaság és nincs ilyen probléma.
A másik meg hogy elporosítja a talajt. Persze ez igaz de amikor azt látom hogy a már 10 éve ősszel megtárcsázom tavasszal egy sor kombinátor gazdatárs vetésnél mocskosul porol akkor mikor is van az hogy nem porol? Arról nem beszélve hogy tavaly hány ilyen szívta be hogy nem volt első április elejétől április 20 ig és ki volt száradva 10 centire így csak májusra keltek ki ,míg a szántott vizes volt és időben kikelt.
Lehet ezt csinálni és kivánom hogy be is jöjjön de benne lehet az is hogy pár év ilyen 3 hetes csúszás miatt bukik a gazdaság..
Azt meg mellékesen jegyzem meg hogy az egy nettó baromság hogy szeptember 30 ig nem lehet csak maximum 10 centi mélyen mozgatni a talajt vízmegőrzés céljából... itt Békésben augusztusban milyen vizet fogok megőrizni mikor csontszáraz minden?Eddig a búzát aratásnál szétfújtam majd 1 napon belül bedolgoztam hogy elvileg az mennyi tápanyagot jelent majd a talajnak és akkor még viszonylag dolgozható is a föld nem beton kemény.Mióta kitalálták ezt az okosságot hogy nme lehet csak 10 cm re és látszon is szármaradvány nem szétfújom hanem renden hagyom és eladom amiből meg veszek másfél mázsa műtrágyát amit rászórok ősszel ... a földet meg októberig úgy hagyom majd leszántom..
Ez zseniális találmány lett...
Válasz fexco #9600. hozzászólására Igen jelentős kárt tud okozni. Elrágja a fiatal kelésben levő csíranövényeket.
Válasz Szlovákiából #9602. hozzászólásáraNem hiszel a sorközművelésben. A szántásban, lazításban, szántóföldi kultivátorozásban igen? Annak van valami értelme akkor? Mert ezek alapján semmi.
Ha levegő jut a talajba az szerinted káros, vagy jó dolog? A talaj tartalmaz elő anyagot is, vagy csak élettelen anyag alkotja?
A talajban vannak előlények, mikro-/makroszkopikus előlények? Ha létezik a talajban mikrofauna, akkor kell e az oxigén, vagy plusz oxigén hatására nem reagálnak jól?
Csak egy pár kérdés ami rávezet arra, hogy a kollegák lehet nem hit miatt csinálják.
Válasz Szlovákiából #9602. hozzászólásáraA sokhektáros kukorica termesztők idő hiányában sem tudnak kultivátorozni de oda-vissza rekordok ott is születnek.
Válasz fexco #9596. hozzászólásáraHány centire közelíted meg a naprát 10? ;
Mi van a sorban lévő 20 cm-es sávval?
Válasz Nagy Péter 40 #9594. hozzászólásáraÉn sem hiszek a sorközművelésben. Nagyapáink azért csinálták, mert nem volt gyomirtó és kapálni kellett. Mindig jönnek a kapillárisokkal, de mikor a sarabolt kukorica sorköz 3 nap után ugyan olyan repedezett, mint előtte, az nem sokat használhat.
Mindenkinek van egy elmélete és meggyőződése.
Van aki az elporosított részt gondolja szigetelőnek, van aki a hengerrel lezártat gondolja nedvesség megtartónak.
Én már megkértem egyik ismerősömet, aki a mezőgazdasági egyetemre járt, hogy csinálja ebből a diplomamunkáját. Nem volt hajlandó, pedig nagyon kíváncsi lennék, valójában van gazdasági előnye, vagy csak vizuális.
Az biztos, hogy nálunk már szinte senki nem sarabol.
Arra is kíváncsi lennék, hogy a kukorica tövéhez odarakott műtrágya, mikor jut le a gyökerekig, ami a kukoricánál 1 méter mélységig is eljut. Talán 2 év múlva?
Válasz VMisi #9599. hozzászólására4-5.igen.ez a poén,hogy még az esőnek se kell,hogy essen,mert párolog,és adja az ívet. olyat nemcsináltál,hogy kihagytál egy részt a gyomirtózásból,és azt összehasonlitod a gyomirtózottal?
Válasz skorgamor #9598. hozzászólásáraés ez a napra táblába mit tud okozni?
Válasz fexco #9596. hozzászólásáraGyomirtás után hány nappal húzod meg?
Több nappal a fújás után lenne még vegyszer a földön? Nem párolog el?
Válasz fexco #9597. hozzászólására Sároshátú gyászbogár.
Válasz skorgamor #9595. hozzászólásáraez mi?
Válasz VMisi #9593. hozzászólásáragyomirtás után,megkeveri a földet,igy nem veri vissza az eső a naprára a vegyszer hatását.
Hurrá.....
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraÉn kb 4-5 éve csinálom kukoricában hogy mindig felezek egy nagyobb táblát.
De még nem volt olyan évem hogy 2-3 mázsánál nagyobb eredmény jöjjön ki,sőt volt amikor az termett többet amit nem húztam meg.
Pedig pont azt gondoltam hogy majd az aszályos időben nagy különbségek jönnek ki de se 2023-ba és tavaly jóformán semmi különbség(a 2022-es évnél nyílván sansztalan volt).
Annyi hogy talán kicsit jobban nő utána de termésben nem mutatkozik meg ez a különbség. Legalábbis nálam.
Mondjuk ha ezt az 5mm pluszos mondást nézem nem is kell csodálkozni mert 1 napnyi szükségletét nem fedezi..főleg nem 30 plusz fokokban széllel.
Válasz fexco #9592. hozzászólásáraMiért csinálod, kifejtenéd? Mikor?
Válasz blsjela #9588. hozzászólásáraPróbãld ki,haggyj egyből mellette kontrollt,megfogsz lepődni.amikor kultivátorozol,abban az időszakban 3nap alatt alapból nagyot nyúlik.----avegyszervisszaverődést,most ne vegyük figyelembe.ami szerintem a legfontosabb,én csak ezért csinálom az ekézést.
Válasz blsjela #9588. hozzászólásáraErre mi a tudományos magyarázat? Szerintem csak szemfényvesztés. Kontroll területtel próbáltad már?
Válasz blsjela #9587. hozzászólásáraMi próbáltuk megállapítani, hogy ez valóban így van-e de ha belegondolsz egy megfelelő időben végzett tarlóhántás után álom a szántás ősszel viszont ha ezt elhagyod őszre kidobja az ekét...
Válasz rtamas1976 #9586. hozzászólásáraEgyértelműen jobb, sőt én is az ilyen állapotra törekszem csak megemlítettem, hogy van amit nem lát az ember de sajnos ott van.
Véleményem szerint erre mondják, hogy hoz 5 mm-t a kultivátor (még utólag is) mert megszünteti a további párolgást a repedéseken...
Válasz Radocz #9584. hozzászólásáraA napraforgón lehet legjobban észrevenni. Ha megvan húzva 3 nap alatt is nagyot tud nyúlni.