34-esből 10 kg vagyis 3,4 kg hatóanyag
Karbamidból 20-40 kg vagyis 9-18 kg hatóanyag
(a kettőt 1ütt)
tavaly minden permetezésnél ahol lehetett minden kultúra ezt kapta + mikroelem, melegben és erős napsütésben nem szabad erőltetni.
elnézést nem voltam világos!
a rovarölöszeres kezeléskor egészíteném ki nitrosolal!
a rovarölőzést 300 liter vízzel szoktuk végezni.ebbe kevernék nitrot.eddig 5 litert tettem de az ragasztani volt tökéletes.a felső dózisra lennék kiváncsi ami még nem perzseli a kuki levelét.
Válasz #469. hozzászólásra
erre lenék én is kiváncsi,hogy jó idöben menyi+csinálhat mert tavaly nem vettem észre semmi különbséget,de viszont az aszony ráöntözte a maradékot a gyomjaira,és el volt ájulva hogy menyire szebbek lettek szemlátomást
Hasonlókat próbáltam tavaly.Véleményem,ha az alapvető dolgok,mint a VÍZ,tápanyag,stb.megvan,nincs hiánya a növénynek,akkor valami + hozhat.De mivel a víz hiányzott+hőség,így kidobott pénz volt.
ha valaki hallot vagy próbálta ezeket a termékeket kérem irja meg érdemes ezekkel foglakozni,mert nálunk 1000-el forgalmazák hatalmas reklámokal,de nekem hitetlenek egy kicsithttp://www.bioalternativa.rs/hu_products.php
Szia Fecó!véleményedre lennék kiváncsi mennyit bírna el a kuki nitrósolból 300 literes rovarölöszeres kezeléskor.(persze nem tak. hanem csemegében!)a perzselési határt nem tudtam még vagy inkább nem mertem ki kisérleteznieddig 50 litert tettem egy tartályba(3000 liter)ez tudom hogy XXXXXXXXXXXX
Favorizálja a Csöp-Mixet a hóhér. Attól hogy a kereskedője ámuldozik róla, meg nem lesz jó, gazda meg még nem dicsérte, sem itt, sem máshol....
Szerintem kevés... Zolditeni tud, meg javítja a gyomirto hatásfokát, de ennyi. 4 kg N hatóanyag szerintem nem ment meg semmit, és nem segít semmit, csak a gazda szemet gyonyorkodteti.
Én csak a 2012es évet összehasonlítva, az ő vetőmagja (Magdaléna) lett vetve ugyanakkor az ő vetőgépével (légvonalba max 1km volt köztünk). (Persze minden más művelet eltérő volt)
Neki 30q körüli lett az átlag nekem meg 38q.
Ha ők is a sorközé középre teszik akkor megint itt egy bizonyíték hogy fölösleges vetéskor sormellé szórni, de ha valaki mindenáron tökölni akar akkor inkább foszfort keményen...
Én rendes fúvókával gondoltam, akkor nem folyna sehova az anyag, de lehet hogy nem foglalkozok az egésszel, megmaradok a nitrosollal gabonában. Majd a kultivátorra esetleg szerkesztek valami eszközt, akkor szóba jöhet.
csak sor alá ejtőcsővel, vagy kultivátorral, vagy egyéb módon. A levelek összevezetik, és belepusztul!
A 10-20 liter még lombtrágyázásnak is kevés, inkább kondícionálásnak vagy növényvédőszer hatásfokozásnak jó, én semmiképp sem venném figyelembe, mint tápanyagpótlás!
Szerintem az nagyon sok lenne már neki lombra !! Miért nem teszed ki alap trágya ként és utána mehetne kis adagokban levélre!! Egyébként is ha jó csapadékos az évjárat és nö a kukszi mint az atom nem sok idöd van a bűvészkedéshez!!! Mint más esetben itt is a saját kísérletezést ajánlom mert az a leg biztosabb!! Én nem mernék másnak a könnyelmű és felelőtlen tanácsára bevállalni pl egy 200literes lomb ketzelést!!
Szerintem a Napra az érzékeny lehet az ilyen drasztikus levél kezelésekre!! Habár az az 50 kiló AM-n az bármit össze tudna égetni pláne melegben vegyszerel keverve!! Most öszintén normális??
Nitrosolos kérdés: Lehet-e nitrosolt kukoricára, repcére, napraforgóra állományban permetezővel tenni? Főleg olyan érdekelne, aki már csinálta. Itt van egy gazda, aki a napraforgóra permetezett ki 50 kg/ha amm.nitrátot 300 liter vízben feloldva valamilyen vegyszerrel egy menetben, de drasztikus lett a végeredmény. A traktoros szerint mire másodjára megtankolták a permetezőt, már látszott a már permetezett területen hogy valami baj van. Bár lehet, hogy ehhez túl meleg volt, vagy nem kellett volna keverni a vegyszerrel. Ugyanez a technológia búzában nagyon megy neki, már évek óta csinálja.
Egyébként nálunk is vannak nagyon kötött talajok ez pont ilyen volt itt ha van egy kis belvíz csónakázni lehet. Várjatok mikor láttam milyen szépen fejlődik a srácnak gondoltam vetek őszárpa után szotyit úgy is lett 27 hektárt vetetem el juni 25.én be bírtam takarítani szárítás nélkül de az már csak 8 mázsát adott gyönyörűen kikelt de térdigérőnél nem lett nagyobb jelzem egy szem esőt se kapott így lett rajta+600000ft de megpróbálom az idén is.
Arról meg csendben feledkezzünk meg (rendes demagog modjara), hogy mindenki 3-5 év átállási időről beszél, amely során a talajszerkezet regeneralodik, hozzászokik, hogy nem bolygatjak, és át lazul.
Plane ne beszéljünk arról, hogy ha az ember tudatosan áll át, akkor tudatosan készíti fela földjeit... Eredmények leginkabb 3-4 év után várhatóak, (kevés kivételtől eltekintve) ekkor éri el korábbi termesszinteket.
Kivételek persze vannak: egy gondosan elvégzett, és lezárt Szántás eseten is a hagyományos talaj művelés igényel 100-150 mm többlet csapadékos, ami egy olyan évben, mint a mostani pont ahhoz kell, hogy a direkt vetett növény meg hoz termést, a szántott meg mar nem.
De persze ezt is lesz, aki megmagyarázza, hogy miért nem így van, meg akkor is, ha életében nem látott direktvetett növényt...
Szerintem ez a direktvetés dolog olyan,hogy van évjárat mikor jó van mikor a szántás,vagy lazításos technológia jobb. itt is próbálkoztak direktbe kuki után kukit réti talajba nem volt rossz de a művelt talaj bőven behozta a művalés kültségét. Én is vetettem direktbe 2011-be kukit mert olyan vizes volt a föld még márciusba is,hogy normális munkát nem lehetett volna csinálni rajta. belevetettem és lett rajta egy közepes termés. Az 2012-ben is volt egy táblába,hogy ottmaradt kb 1 heki,szotya ment bele és ami nem lett megszántva szemre szebben nézett ki mint a szántott.Ezzel a földel is jól tették,hogy nem szaggatták meg a tetejét valamival mert akkor biztos kiszáradt volna.
2432 hozzászólás
Válasz #481. hozzászólásra
34-esből 10 kg vagyis 3,4 kg hatóanyag
Karbamidból 20-40 kg vagyis 9-18 kg hatóanyag
(a kettőt 1ütt)
tavaly minden permetezésnél ahol lehetett minden kultúra ezt kapta + mikroelem, melegben és erős napsütésben nem szabad erőltetni.
elnézést nem voltam világos!
a rovarölöszeres kezeléskor egészíteném ki nitrosolal!
a rovarölőzést 300 liter vízzel szoktuk végezni.ebbe kevernék nitrot.eddig 5 litert tettem de az ragasztani volt tökéletes.a felső dózisra lennék kiváncsi ami még nem perzseli a kuki levelét.
Válasz #479. hozzászólásra
Feco!
Erről a szalmiákról van valami ismereted?
lehet használni nitrogén pótlásra.
Válasz #477. hozzászólásra
Jah, bocs, azt hittem mar válaszoltam.
Nem, isten ments! Kukorica, napraforgó nem bírja! Csak sor közé!
Levélre max. 2-5 kg hatóanyag mehet, az pedig nem tápanyagpotlas!
Válasz #477. hozzászólásra
Kizárt dolog hogy Ő (ez most a nagy ő...) állományban levélre ekkora dózisokat szórjon,meg szerintem más sem...
Válasz #464. hozzászólásra
Fecó!reagálnál a kérdésemre?köszi
Válasz #475. hozzászólásra
Hallomásból a régi tsz időben állítólag használták gyomírtozáskor.
Valakinek tapasztalata szalmiák szesz kijutatásal kapcsolatban?
Válasz #473. hozzászólásra
Biztos hogy "áldását adja rá",mert egy kukorica "pápa" nem is tehet mást...(mint hogy ő is használja a levéltrágyákat...)
Válasz #472. hozzászólásra
Pátyolgatni,8 mázsa műkakival.Majd kérdezd meg,mit szól ezekhez a szentelt vizekhez.
Válasz #471. hozzászólásra
Szerintem Feco ezt nem így gondolja...mert a rekordokhoz ugyanúgy pátyolgatni kell a kukoricát mint a zöldségeket...
Válasz #470. hozzászólásra
Én inkább pénzesebb kultúrára tenném,mint a kertészet,vagy gyümölcs,ahol fontos a termék beltartalma.Kukoricának,víz meg nitrogén kell.
Válasz #469. hozzászólásra
erre lenék én is kiváncsi,hogy jó idöben menyi+csinálhat mert tavaly nem vettem észre semmi különbséget,de viszont az aszony ráöntözte a maradékot a gyomjaira,és el volt ájulva hogy menyire szebbek lettek szemlátomást
Válasz #468. hozzászólásra
Hasonlókat próbáltam tavaly.Véleményem,ha az alapvető dolgok,mint a VÍZ,tápanyag,stb.megvan,nincs hiánya a növénynek,akkor valami + hozhat.De mivel a víz hiányzott+hőség,így kidobott pénz volt.
Válasz #466. hozzászólásra
ok
Válasz #465. hozzászólásra
Garantáltan nem...
A nitrosol tiszta anyag nem dugul
tőle a permetező?
Válasz #453. hozzászólásra
eddig 50 litert tettem egy tartályba(3000 liter)ez tudom hogy XXXXXXXXXXXX
Szia Fecó!véleményedre lennék kiváncsi mennyit bírna el a kuki nitrósolból 300 literes rovarölöszeres kezeléskor.(persze nem tak. hanem csemegében!)a perzselési határt nem tudtam még vagy inkább nem mertem ki kisérletezni
Moderálta: (575) 2013-01-11 20:14:31
Válasz #461. hozzászólásra
Favorizálja a Csöp-Mixet a hóhér. Attól hogy a kereskedője ámuldozik róla, meg nem lesz jó, gazda meg még nem dicsérte, sem itt, sem máshol....
Szerintem kevés... Zolditeni tud, meg javítja a gyomirto hatásfokát, de ennyi. 4 kg N hatóanyag szerintem nem ment meg semmit, és nem segít semmit, csak a gazda szemet gyonyorkodteti.
Válasz #460. hozzászólásra
Akkor inkább tőled kell szaktanácsot kérni!
Válasz #453. hozzászólásra
Szerinted kevés lombtágyának,20 liter?Akkor számold ki, a favorizált csöpp mix-be mennyi nitrogén hatóanyag van,mikor 5 liter/ha a dózis.
Válasz #459. hozzászólásra
Én csak a 2012es évet összehasonlítva, az ő vetőmagja (Magdaléna) lett vetve ugyanakkor az ő vetőgépével (légvonalba max 1km volt köztünk). (Persze minden más művelet eltérő volt)
Neki 30q körüli lett az átlag nekem meg 38q.
Válasz #457. hozzászólásra
Igen, róla van szó.
Ha ők is a sorközé középre teszik akkor megint itt egy bizonyíték hogy fölösleges vetéskor sormellé szórni, de ha valaki mindenáron tökölni akar akkor inkább foszfort keményen...
Válasz #440. hozzászólásra
Melyik gazdáról írsz? Mert én Tanárurat tudom, hogy tán ezt csinálja, viszont nem jobbak a búza termései tőle.
Válasz #454. hozzászólásra
jah, injektorral, speciális kerettel, ami a sorköz közepére injektál a talajba...
Én rendes fúvókával gondoltam, akkor nem folyna sehova az anyag, de lehet hogy nem foglalkozok az egésszel, megmaradok a nitrosollal gabonában. Majd a kultivátorra esetleg szerkesztek valami eszközt, akkor szóba jöhet.
Válasz #453. hozzászólásra
Amerikába nitrosolozzák hidassal,virágzáskor.
Válasz #447. hozzászólásra
Kukoricára nitrosolt levélre NEM!!!!
csak sor alá ejtőcsővel, vagy kultivátorral, vagy egyéb módon. A levelek összevezetik, és belepusztul!
A 10-20 liter még lombtrágyázásnak is kevés, inkább kondícionálásnak vagy növényvédőszer hatásfokozásnak jó, én semmiképp sem venném figyelembe, mint tápanyagpótlás!
Válasz #451. hozzászólásra
Vannak olyan gazdaságok ahol be vannak ütemezve az állományszárítások is...
Válasz #447. hozzászólásra
Tuti leszárítaná!
Válasz #447. hozzászólásra
Azt se tartom kizártnak hogy 200 liter Nitrosol-al már deszikálni is lehetne!! Ha ez a cél akkor halaszd későbbre a kezelést!!
Válasz #447. hozzászólásra
Szerintem az nagyon sok lenne már neki lombra !! Miért nem teszed ki alap trágya ként és utána mehetne kis adagokban levélre!! Egyébként is ha jó csapadékos az évjárat és nö a kukszi mint az atom nem sok idöd van a bűvészkedéshez!!! Mint más esetben itt is a saját kísérletezést ajánlom mert az a leg biztosabb!! Én nem mernék másnak a könnyelmű és felelőtlen tanácsára bevállalni pl egy 200literes lomb ketzelést!!
Válasz #446. hozzászólásra
Én 100-200 l/ha-ra gondoltam, sorközművelés után.
Válasz #445. hozzászólásra
Én kukoricára szórtam,18-20 liter/ha.Szereti,látszott rajta.Többet nem tennék,mert perzsel az átfedéseknél,de kiheveri.
Még mindíg aktuális a kérdés:
Sürgős lenne, a műtrágya rendelés miatt!
Lehet-e nitrosolt kukoricára, repcére, napraforgóra állományban permetezővel tenni?
Válasz #441. hozzászólásra
Ja igen, 1 permetezőbe megy egy 5q-s big-bag. Jó kis móka lehet. De biztos megéri, ha egyszer így csinálja.
Válasz #441. hozzászólásra
170 ha körül van neki. Nem tudom miért nem nitrosolt szór.
Válasz #439. hozzászólásra
Ezek szerint neked meg arról nincs fogalmad, hogy én milyen földeken gazdálkodom....
Ugy szeretem, hogy mindig belém kotsz, és hülyeségeket irogatsz!
Válasz #440. hozzászólásra
Jó kis unalom űző játék lehet 50 Kg Am be oldani a permetező vízbe!! Egyáltalán ezt mekkora nagyságrendben csinálja?? 1-2 hekin talán??
Válasz #438. hozzászólásra
Búzában ezt nyomja minden permetezésnél, és általában jobb termési vannak mint az átlagnak. 50 kg amm.n hatóanyagban annyi mint 50l nitrosol.
Válasz #431. hozzászólásra
megint a fellengzős duma ,fogalmad sincs milyen egy gyengébb föld,és nem aranykoronában ,hanem amúgy,teli a ...m
Válasz #437. hozzászólásra
Szerintem a Napra az érzékeny lehet az ilyen drasztikus levél kezelésekre!! Habár az az 50 kiló AM-n az bármit össze tudna égetni pláne melegben vegyszerel keverve!! Most öszintén normális??
Nitrosolos kérdés: Lehet-e nitrosolt kukoricára, repcére, napraforgóra állományban permetezővel tenni? Főleg olyan érdekelne, aki már csinálta. Itt van egy gazda, aki a napraforgóra permetezett ki 50 kg/ha amm.nitrátot 300 liter vízben feloldva valamilyen vegyszerrel egy menetben, de drasztikus lett a végeredmény. A traktoros szerint mire másodjára megtankolták a permetezőt, már látszott a már permetezett területen hogy valami baj van. Bár lehet, hogy ehhez túl meleg volt, vagy nem kellett volna keverni a vegyszerrel. Ugyanez a technológia búzában nagyon megy neki, már évek óta csinálja.
Egyébként nálunk is vannak nagyon kötött talajok ez pont ilyen volt itt ha van egy kis belvíz csónakázni lehet. Várjatok mikor láttam milyen szépen fejlődik a srácnak gondoltam vetek őszárpa után szotyit úgy is lett 27 hektárt vetetem el juni 25.én be bírtam takarítani szárítás nélkül de az már csak 8 mázsát adott gyönyörűen kikelt de térdigérőnél nem lett nagyobb jelzem egy szem esőt se kapott így lett rajta+600000ft de megpróbálom az idén is.
Válasz #432. hozzászólásra
Arról meg csendben feledkezzünk meg (rendes demagog modjara), hogy mindenki 3-5 év átállási időről beszél, amely során a talajszerkezet regeneralodik, hozzászokik, hogy nem bolygatjak, és át lazul.
Plane ne beszéljünk arról, hogy ha az ember tudatosan áll át, akkor tudatosan készíti fela földjeit... Eredmények leginkabb 3-4 év után várhatóak, (kevés kivételtől eltekintve) ekkor éri el korábbi termesszinteket.
Kivételek persze vannak: egy gondosan elvégzett, és lezárt Szántás eseten is a hagyományos talaj művelés igényel 100-150 mm többlet csapadékos, ami egy olyan évben, mint a mostani pont ahhoz kell, hogy a direkt vetett növény meg hoz termést, a szántott meg mar nem.
De persze ezt is lesz, aki megmagyarázza, hogy miért nem így van, meg akkor is, ha életében nem látott direktvetett növényt...
Válasz #433. hozzászólásra
Nem márciusba hanem májusba
Szerintem ez a direktvetés dolog olyan,hogy van évjárat mikor jó van mikor a szántás,vagy lazításos technológia jobb. itt is próbálkoztak direktbe kuki után kukit réti talajba nem volt rossz de a művelt talaj bőven behozta a művalés kültségét. Én is vetettem direktbe 2011-be kukit mert olyan vizes volt a föld még márciusba is,hogy normális munkát nem lehetett volna csinálni rajta. belevetettem és lett rajta egy közepes termés. Az 2012-ben is volt egy táblába,hogy ottmaradt kb 1 heki,szotya ment bele és ami nem lett megszántva szemre szebben nézett ki mint a szántott.Ezzel a földel is jól tették,hogy nem szaggatták meg a tetejét valamival mert akkor biztos kiszáradt volna.