Vízminőségben tud valaki segíteni?
Most kaptam meg vizem eredményéről a számokat, de nem tudom hogy ez kedvező vagy közepes v rossz.
Sajnos a szakértőm csak jövőhét kedd szerdára tudja elmondani a véleményét.
A számok:
Elektromos vezetőképesség: 1117 mikroS/cm
Kálcium 26.5 mg/l
Magnézium 14.1 mg/l
Nátrium 324 mg/l
Kálium 0.7 mg/l
PH 8,01
nk 8
Ammonia 1 mg/l
Ezek alapján jó lehet, alkalmas vagy alkalmatlan öntözésre a kutam?
Sziasztok. Van kb. 200db 85-ös átmérőjű vas öntözőcső, a nagy része csonkos. kb 15db 130-as cső. Hattyúnyakak, meg egy csomó idom. Egy nagy sigma öntöződob. Ha valakit érdekel, Szigetszentmiklóson megtekinthetők. Számom: 06202215188
Válasz Traktoros Jani #2997. hozzászólásáraAz áramszolgáltatónak csak be kéne jelenteni, mert ha középfeszültségű vezetékről van szó akkor nagyon komoly baleset is lehet belőle.
Válasz Bandita29 #3004. hozzászólásáraLe fel kell kapcsolgatni.
Ha jó a gép és a lápszelep, akkor 1 hektó vízzel és 10 kuplungal fel kell, hogy vegye. Ehhez mozogni is kell a gép mellett. Ha nem akkor norton pumpa.
Válasz Sanyee #3002. hozzászólására már kipróbáltad? szivattyú,meg a motor között nix váltó? Motor egy az egyben hajtja? Zöldre! Jobban vegyül a természetben!
Válasz Sanyee #3000. hozzászólásáraIgy még nem próbáltam,pedig van felső lábszelepem,de eddig nem építettem be. Érdekes egy mutatvány lehet... Ilyenkor tökig elázik a gépkezelő,vagy le-fel csatolgatja a hattyúnyakat? A kaplung kar pont a szivattyú mellett van,legalábbis az én gépemen.
Válasz Traktoros Jani #2997. hozzászólásáraHa egybefüggő vízréteg éri akkor megpörköli a motrot. Egyébként ha a dob szórássugár végén pár csepp szétoszolva rámegy akkor bajt nem csinál.
Válasz Bandita29 #2995. hozzászólásáraA felső lápszelepnél mindig feltöltöd a szivattyút vízzel és kuplungozásnál légtelenítesz, utánatöltesz egy vödörrel kb.. Kuplungoláskor képzed a vákumot, ami mindig feljebb hozza a viezet, ha fent van mehet a locsolás!
Válasz csuti0 #2996. hozzászólásáraValószínü,hogy a vákuumpumpás megoldás lesz.Csap van a nyomóoldalon a szivattyún.Lábszeleppel nemnagyon akarom szűkíteni a keresztmetszeteket. A kút 165X7.5 mm mezőfalvai kék pvc csővel lett fúrva.
Most pillanatnyilag megoldottam,szereltem fel egy régi teherautó kompresszort,és arra kötöttem rá a szivó ág légtelenítő csapját.Így most alapjáraton fél perc a légtelenítés.Rendelek kézipumpát,mert nemhiszem,hogy hosszútávon örülne a dugattyús kompresszor a rászivatott víznek.
Válasz Bandita29 #2995. hozzászólásáraSzia!
Legegyszerűbb megoldás,ha veszel egy szívó csövet,lábszeleppel az alján,indulás előtt szivattyú felett feltöltöd színig vízzel.
De csinálhatod ugyanezt vákuum pumpával,de akkor már kell egy csap a szivattyú fölé,amit indulás után nyitsz ki.
De ha nem akarsz szívó csövet rakni,kell egy kútfej.persze csak ha stabil anyagból van a kutad csövezve,akkor a kút maga a felszívócső,ugyanúgy vákuumpumpa,és csap a szivattyú fölé!
Üdv..csuti
Furattam kutat,és az a problémám hogy a diesel szivattyú nem akarja felkapni a vizet. Kb. 4,5 méter. A kipufogón van egy talán Venturi elv alapján működő injektor,ami patakból felveszi néhány centiről,de kútból már nem. Rezgéstől szét van kopva,repedezve minden porcikája.
Hol lehet ilyet beszerezni,vagy mivel lehet kiváltani?
Lábszelep nem megoldható,mert telibe szivatom a csökutat.
Öntözés céljából szeretnék kutat fúratni ami rétegvízből táplálkozna. Akinek van ilyen mondhatna valami róla hogy pontosan milyen öntözéshez adnak ilyen engedélyt. Tudom hogy csak csepegtető vagy mikro de hogy a mikro mit takar pontosan?
Gyümölcsfák öntözésére keresnék megoldást.
kb 30 db fáról van szó,baracktól a cseresznyéig,minden féle van.
Milyen csepegtető rendszert érdemes használni.
Tartályból működne-e a csepegtetés,vagy nagyobb nyomásra lenne szükség?
Én vettem új tűzoltótömlőket, de vigyázni kell vele, mert irtó gagyi némelyik. Olyan könnyen kidörzsölődnek, hogy az nem igaz.
Pedig nem volt olcsó.
Bírja a nyomást, de ha hozzáér az öntöződobhoz amikor már nyomás alatt van akkor képes 5-10perc alatt kidörzsölni és már spriccel is ott, kuka.
Nincs rajta felirat, pedig boltból van, átverés áldozata lettem?
A régi az bírta a strapát, annak mindegy volt hogy mihez ért hozzá. De vastagabbnak is tűnik az anyaga, csak 30 éves kb.
Csak azt nem értem minek gyártanak le ilyen gagyikat, ha ennyire nem bírja a strapát??
Válasz #2985. hozzászólásra
A rendszer fogyasztása 29.3m3/óra lenne, ehhez legalább 63-as vagy nagyobb gerinc kellene.
Kb.200.000ft-ról indulna, szerelvényektől függően.
Sziasztok!
Kb. Mennyibe fájna 50db 100m hosszú sor síkfóliával, csepi szalaggal, 70m gerinccel?(milyen vastag gerinc kellene ehhez?)És mik kellenének még?
Ezt egy honda wh20x vagy wb30-as szivattyú elvinné szerintetek?
Üdv.Zsolti
Válasz #2979. hozzászólásra
Szia!
Létezik rá vég dugó,de sehol nem használják.Legegyszerűbb ha 2x visszahajtod,és a saját anyagából vágott 5cm- es darabot ráhúzod,nyomás alatt szépen elfogja zárni!
Üdv..csuti
Jogos a feltevés, miszerint magamtól kell kitalálnom, és kreatívnak lennem, de így két munkahely mellett (hogy talpon tudjak maradni), így estére már eléggé tompul az agyam, és időhiány miatt eszembe jutott hogy fórumon megkérdezlek Titeket!
Jah, hogy úgy... Internet a barátod akkor. Ha nem tényleges sajat kalkulaciot akarsz, akkor nem is a valóságból kell számokat gyűjtened, mert a nagy részét úgysem tudod alátámasztani. Szepen fogod a netet, keresel a hirdetések kozott csöveket,meg okát, szivattyút, kutfurast, es innen lesz egy beruházási koltseged. Üzemeltetéshez ott az MGBSZ önköltség-számítása, ami minden csak nem jo, de neked épp megfelelő. Onnan megvan az üzemeltetési koltseged. Fogod a tankönyveidet es az egyes növényeknel felütöd az öntözés részt, abból kiszeded hogy tankönyv szerint hányszor kell öntözni es milyen az öntözési reakciója, abból kiszamolod az öntözés összes költséget, valamint hogy mennyi többlettermest tudsz elérni. Ezután szepen fogod a vállalatgazdasagtani konyveidet megkeresed a beruházás gazdaságossági számítás képleteit, beírod a korábban kiszámolt értékeket es mar kesz is.
Mar ezzel is tobbet segítettem, mint kellene: aki főiskolára jar magátol kell olyan kreativnak lennie, hogy ezt ki tudja találni, ezért kapsz majd diplomát! Meg egy tanács: ahol elméleti szakemberek vannak oda elméleti számítások es elméleti eredmények kellenek, ne akarj gyakorlati példákat hozni, a legtöbbször ellentétes eredményt érsz el, mint amire számítol...
Majd el felejtettem. A területre 1 vagy 2 növény menne egy évben, 16, vagy 8-8 hektárra elosztva.A termesztett növények kukorica, búza, napraforgó, mert ezekről a növényekről kell írnom, hogyan lehetne még többet termelni gazdaságosan.
Megmondom őszintén egy dolgozathoz kellene, különböző technológiák (szántásos, mulcsos, öntözéses stb) alkalmazását, beruházási költségeit összehasonlítani, megtérülési időt számolni. 2010-től vannak mért adatok a termésátlagokról, és van a földszomszédom aki kertészkedik, és van neki ott szintén kukoricája naprája, és olykor búzája is amit öntöz. Segít az adatokban, de a tanárom szerint több helyről kéne begyűjtenem az infókat, ezért kérdeztelek bennetek! Tehát 16 hektár egybefüggő 6-10 AK-s, 1,16-1,60 % a humusztartalma, és az arany-féle kötöttsége pedig átlagban 26 Ka. Erre kellene nekem egy árat kalkulálni, mennyi lenne a beruházási költségem, üzemeltetési költségem egy hektár egyszeri kb 15-20mm öntözésre.
Tudom hogy ez elég sokrétű, de elég csak nagy vonalakban leírni az adatokat. Ha tényleg eljutnék oda, hogy esetleg öntözésre,kertészkedésre adjam a fejem, akkor természetesen egy sokkal átfogóbb képet szeretnék kapni az egészről.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Az öntözésnek elég sok módja van, mindig a szükségleteknek megfelelően kell megválasztani. Egy olyan növényt, mint a kukorica például nem lehet mikroszórófejjel öntözni, viszont lehet dobbal, lineárral, csepegetető csővel, abból is van felszíni, felszín közeli és melyen feketetett. ha tegyük fel annyira szélsőségesen homokos a talajod, hogy rendkívűl gyorsan átengedi a vizet, akkor azonnal ki lehet zárni alkalmazásra a mélyen fektetett csepegtető csövet és az öntöződobot: a méllyen feketett cső olyan mélyen engedi el a vizet, hogy az a gyökérzóna alá ér, mielőtt túlnyomó része hasznosulna, míg a dob azért nem jó, mert az egysszerre túl sok vizet ad ki, és amint említetted is hiába adod ki nagy része elpárolog vagy elszivalkodik.
Marad a felszíni és a sekélyen takart csepegetetőcső: ha a terület erdősávokkal, vagy erdőkkel körbezárt akkor csak abszolút vízhiányt kell pótolni, mert a mikroklíma önmagában is megfelelő, nem kell jelentős légköri aszályal számolni, így a sekélyen takart cső jobb: közelebb van a gyökerekhez és kisebb a párolgási veszteség is! ráadásul itt lebomló csöveket használhatunk, ami az öntözési sezon végére bomlásnak indul, mire aratásra kerül a sor már nem kell vele bajlódni! Mi több, nem csipegik ki a vadak sem! A méretezése is könnyebb, mert bármely napszakban öntözhetünk vele.
Ha szárazságba hajló és nyitott a terület akkor nem elég abszolút értékben pótolni a vizet, relatív vízhiányt is kezelni kell: szabad párolgást kell teremteni, hogy a növények között hűtsük a levegőt, emeljük a páratartalmat ezzel segítve a megporzást és mérsékelni a stresszt. Itt jobb a felszíni csepegetetés, mert ott van (lehet) jelentős párolgás. Itt viszont úgy kell a csöveket, szűrőket, szívattyút méretezni, hogy amennyiben nem kell szándékosan párologtatni, akkor pusztán éjszakai öntözéssel is ki lehessen adagolni a kívánt menyiséget.
A csepegtető öntözés egyébként nem olyan drága, mint azt sokan hinnék: egy hektárba maga a cső kb. 100.000 ft, a többi, mint a gerincvezeték, szívattyú, szűrők, stb. ugyanúgy kellenek dobhoz is...
Ha az embernek már megvan a dob, meg minden egyéb akkor is van számtalan dolog, amivel lehet javítani az öntözés hatékonyságát: például képezhetsz élő vagy elhalt mulcsot a talaj felszínén. Ha szűkös az öntözővízkészlet akkor a kukoricát vethetetd rozs-takarónövény közé, amit round-up-al elpusztítol. A locsolóvíz így nem közvetlen a talajra kerül, hanem átszivárog a mulcson, ami lelassítja, így kisebb a talajba beszívárgási veszteség. Ha van bővebben víz akkor élő talajtakarás célszerűbb: valamilyen elfekvő vagy nagyon alacsony növésű növény, mint a fehérhere vagy a facélia, ami egyrészt sokkal több vizet képes pufferolni, másrészt két öntözés között folyamtosan párologtat, amiből jelentős vízhez juthat a főnövényed...
4718 hozzászólás
Vízminőségben tud valaki segíteni?
Most kaptam meg vizem eredményéről a számokat, de nem tudom hogy ez kedvező vagy közepes v rossz.
Sajnos a szakértőm csak jövőhét kedd szerdára tudja elmondani a véleményét.
A számok:
Elektromos vezetőképesség: 1117 mikroS/cm
Kálcium 26.5 mg/l
Magnézium 14.1 mg/l
Nátrium 324 mg/l
Kálium 0.7 mg/l
PH 8,01
nk 8
Ammonia 1 mg/l
Ezek alapján jó lehet, alkalmas vagy alkalmatlan öntözésre a kutam?
Válasz Sanyee #3014. hozzászólására3000/db. nagyobb mennyiség esetén megegyezés szerint.
Sziasztok valaki tudna tápoldatozós öntözéshez műszaki leírás adni?
Valakinek ismerete van az alábbi öntöző cső típusával kapcsolatban ill. lehet e hozzá kapni alkatrészt.
Köszönettel veszek minden infót
Válasz Csabi TZ #3013. hozzászólásáraVascső darabja hogy? Ha egybe megy akkor mennyi?
Sziasztok. Van kb. 200db 85-ös átmérőjű vas öntözőcső, a nagy része csonkos. kb 15db 130-as cső. Hattyúnyakak, meg egy csomó idom. Egy nagy sigma öntöződob. Ha valakit érdekel, Szigetszentmiklóson megtekinthetők. Számom: 06202215188
Válasz jozef19 #3010. hozzászólásáraÉrdekel igen, ha nem lyukas. krisztamuhari@freemail.hu-ra esetleg képet is tudsz küldeni. Köszönöm
Válasz feco02 #3003. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz krisztamuhari #2987. hozzászólásáraVan egy pár darab,ha érdekel megnézem.Nem újak,de használhatók...
C:Documents and SettingsC:Documents and SettingsC:Documents and Settings
Válasz Traktoros Jani #2997. hozzászólásáraAz áramszolgáltatónak csak be kéne jelenteni, mert ha középfeszültségű vezetékről van szó akkor nagyon komoly baleset is lehet belőle.
Válasz Richard. #3005. hozzászólásáraNem még van rajta egy kis hegesztés meg állítás.
Zöld akkor lesz benne, de nem mind.
Válasz Bandita29 #3004. hozzászólásáraLe fel kell kapcsolgatni.
Ha jó a gép és a lápszelep, akkor 1 hektó vízzel és 10 kuplungal fel kell, hogy vegye. Ehhez mozogni is kell a gép mellett. Ha nem akkor norton pumpa.
Válasz Sanyee #3002. hozzászólására
már kipróbáltad? szivattyú,meg a motor között nix váltó? Motor egy az egyben hajtja? Zöldre! Jobban vegyül a természetben!
Válasz Sanyee #3000. hozzászólásáraIgy még nem próbáltam,pedig van felső lábszelepem,de eddig nem építettem be. Érdekes egy mutatvány lehet... Ilyenkor tökig elázik a gépkezelő,vagy le-fel csatolgatja a hattyúnyakat? A kaplung kar pont a szivattyú mellett van,legalábbis az én gépemen.
Válasz krisztamuhari #2987. hozzászólásáraAlsonémedi gazdaboltban lehet gumigyűrűket kapni kb 500 ft/db az ára a 85 ősnek
Lassan kész a gép. Milyen színűre fessem?
http://kepfeltoltes.hu/150508/F_nyk_p0316_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Válasz Traktoros Jani #2997. hozzászólásáraHa egybefüggő vízréteg éri akkor megpörköli a motrot. Egyébként ha a dob szórássugár végén pár csepp szétoszolva rámegy akkor bajt nem csinál.
Válasz Bandita29 #2995. hozzászólásáraA felső lápszelepnél mindig feltöltöd a szivattyút vízzel és kuplungozásnál légtelenítesz, utánatöltesz egy vödörrel kb.. Kuplungoláskor képzed a vákumot, ami mindig feljebb hozza a viezet, ha fent van mehet a locsolás!
Válasz Traktoros Jani #2997. hozzászólásáraDe baj... Jó messziről kell figyelni.
Válasz csuti0 #2996. hozzászólásáraValószínü,hogy a vákuumpumpás megoldás lesz.Csap van a nyomóoldalon a szivattyún.Lábszeleppel nemnagyon akarom szűkíteni a keresztmetszeteket. A kút 165X7.5 mm mezőfalvai kék pvc csővel lett fúrva.
Most pillanatnyilag megoldottam,szereltem fel egy régi teherautó kompresszort,és arra kötöttem rá a szivó ág légtelenítő csapját.Így most alapjáraton fél perc a légtelenítés.Rendelek kézipumpát,mert nemhiszem,hogy hosszútávon örülne a dugattyús kompresszor a rászivatott víznek.
Azt szeretném megkérdezni,hogyha locsoláskor eléri a vízsugár a villanydrótot az nem baj?
Válasz Bandita29 #2995. hozzászólásáraSzia!
Legegyszerűbb megoldás,ha veszel egy szívó csövet,lábszeleppel az alján,indulás előtt szivattyú felett feltöltöd színig vízzel.
De csinálhatod ugyanezt vákuum pumpával,de akkor már kell egy csap a szivattyú fölé,amit indulás után nyitsz ki.
De ha nem akarsz szívó csövet rakni,kell egy kútfej.persze csak ha stabil anyagból van a kutad csövezve,akkor a kút maga a felszívócső,ugyanúgy vákuumpumpa,és csap a szivattyú fölé!
Üdv..csuti
Válasz Sanyee #2994. hozzászólásáraEzt értem...de akkor is ottmarad a lábszelep,meg a -4,5 méter között a levegő,és ettől eldobja a vizet.
Válasz Bandita29 #2993. hozzászólásáraLápszelep a kút tetejére, összemelegíteni és már mehet is!
Sziasztok!
Furattam kutat,és az a problémám hogy a diesel szivattyú nem akarja felkapni a vizet. Kb. 4,5 méter. A kipufogón van egy talán Venturi elv alapján működő injektor,ami patakból felveszi néhány centiről,de kútból már nem. Rezgéstől szét van kopva,repedezve minden porcikája.
Hol lehet ilyet beszerezni,vagy mivel lehet kiváltani?
Lábszelep nem megoldható,mert telibe szivatom a csökutat.
Öntözés céljából szeretnék kutat fúratni ami rétegvízből táplálkozna. Akinek van ilyen mondhatna valami róla hogy pontosan milyen öntözéshez adnak ilyen engedélyt. Tudom hogy csak csepegtető vagy mikro de hogy a mikro mit takar pontosan?
Válasz am1987 #2990. hozzászólásáraElvileg működhetne.
Itt nem látok szivattyút.
Egy 10 raklapra fel kell rakni egy tartályt.
https://www.youtube.com/watch?v=Mnbpg6L9myk
Gyümölcsfák öntözésére keresnék megoldást.
kb 30 db fáról van szó,baracktól a cseresznyéig,minden féle van.
Milyen csepegtető rendszert érdemes használni.
Tartályból működne-e a csepegtetés,vagy nagyobb nyomásra lenne szükség?
Válasz #2988. hozzászólásra
Köszönöm kissviktor! Ugyanezen probléma miatt írtam...a 88'-as gyártási évű tömlőnek semmi baja, az új meg hasonlóan nálunk is spriccel.
Válasz #2987. hozzászólásra
Én vettem új tűzoltótömlőket, de vigyázni kell vele, mert irtó gagyi némelyik. Olyan könnyen kidörzsölődnek, hogy az nem igaz.
Pedig nem volt olcsó.
Bírja a nyomást, de ha hozzáér az öntöződobhoz amikor már nyomás alatt van akkor képes 5-10perc alatt kidörzsölni és már spriccel is ott, kuka.
Nincs rajta felirat, pedig boltból van, átverés áldozata lettem?
A régi az bírta a strapát, annak mindegy volt hogy mihez ért hozzá. De vastagabbnak is tűnik az anyaga, csak 30 éves kb.
Csak azt nem értem minek gyártanak le ilyen gagyikat, ha ennyire nem bírja a strapát??
Sziasztok!
Keresek 80-as alu-és vascsövekhez új gumi tömítő karikát! Hol lehet hozzájutni? Valamint új, minimum 2"-os tűzoltótömlőket! Köszönöm
Válasz #2985. hozzászólásra
A rendszer fogyasztása 29.3m3/óra lenne, ehhez legalább 63-as vagy nagyobb gerinc kellene.
Kb.200.000ft-ról indulna, szerelvényektől függően.
http://http://ontozeswebshop.hu/spd/AT620/AquaTraXX-20cm-osztasu-csepegteto-szalag-6mil-3048
Válasz #2984. hozzászólásra
Ikersoros paprikához kellene egyébként.
20cm osztású.a vastagság az lényeges?
Válasz #2983. hozzászólásra
Szia,
Mekkora osztású és milyen vastagságú szalag?
Sziasztok!
Kb. Mennyibe fájna 50db 100m hosszú sor síkfóliával, csepi szalaggal, 70m gerinccel?(milyen vastag gerinc kellene ehhez?)És mik kellenének még?
Ezt egy honda wh20x vagy wb30-as szivattyú elvinné szerintetek?
Üdv.Zsolti
Válasz #2979. hozzászólásra
Pár forintos tétel,oldható,könnyű kitekerni a cső átöblítésekor.
csepicső végzár....így keress rá a neten.
Válasz #2979. hozzászólásra
Szia!
Létezik rá vég dugó,de sehol nem használják.Legegyszerűbb ha 2x visszahajtod,és a saját anyagából vágott 5cm- es darabot ráhúzod,nyomás alatt szépen elfogja zárni!
Üdv..csuti
Válasz #2979. hozzászólásra
4-5x összehajtsák a végét majd összekötik.
Csepegtető csőnek a végét hogyan szoktátok elkötni??? Próbáltam feltekerni és csődarabot húzni rá, feltekerni, elkötni, de nem sok sikerrel....
Válasz #2976. hozzászólásra
Ez még nem meleg, amikor nappal van 30-35 fok, na az már meleg! Mehet egész nap.
Mai munkám ősziárpa őntőzés.
Csepegtető mehet folyamatosan ilyen melegben? (25C-26C)
Válasz #2970. hozzászólásra
Akkor a használt nem igen jöhet szóba. Illetve érdekességként érdemes lenne megjegyezni, hogy az mennyibe jönne ki.
Új eszközöknek ezek lehetnének:
Szivattyú
Csövek. Ebből kell 50-60 darab...
2x 400m dob
Kútfúrási költségre meg kitalálsz valamit.
Válasz #2973. hozzászólásra
"Öntözéses szántóföldi növénytermesztés elindításához milyen és mekkora beruházás szükséges?"
KITE Nádudvar
Illetve Derecske.
Keresd Buzga Gyulát.
Hivatkozz rám és segíteni fog.
Ha valamikor megvalósításra kerül, kis szerencsével még árengedményt is kapsz.
Válasz #2972. hozzászólásra
Jogos a feltevés, miszerint magamtól kell kitalálnom, és kreatívnak lennem, de így két munkahely mellett (hogy talpon tudjak maradni), így estére már eléggé tompul az agyam, és időhiány miatt eszembe jutott hogy fórumon megkérdezlek Titeket!
Válasz #2970. hozzászólásra
Jah, hogy úgy... Internet a barátod akkor. Ha nem tényleges sajat kalkulaciot akarsz, akkor nem is a valóságból kell számokat gyűjtened, mert a nagy részét úgysem tudod alátámasztani. Szepen fogod a netet, keresel a hirdetések kozott csöveket,meg okát, szivattyút, kutfurast, es innen lesz egy beruházási koltseged. Üzemeltetéshez ott az MGBSZ önköltség-számítása, ami minden csak nem jo, de neked épp megfelelő. Onnan megvan az üzemeltetési koltseged. Fogod a tankönyveidet es az egyes növényeknel felütöd az öntözés részt, abból kiszeded hogy tankönyv szerint hányszor kell öntözni es milyen az öntözési reakciója, abból kiszamolod az öntözés összes költséget, valamint hogy mennyi többlettermest tudsz elérni. Ezután szepen fogod a vállalatgazdasagtani konyveidet megkeresed a beruházás gazdaságossági számítás képleteit, beírod a korábban kiszámolt értékeket es mar kesz is.
Mar ezzel is tobbet segítettem, mint kellene: aki főiskolára jar magátol kell olyan kreativnak lennie, hogy ezt ki tudja találni, ezért kapsz majd diplomát! Meg egy tanács: ahol elméleti szakemberek vannak oda elméleti számítások es elméleti eredmények kellenek, ne akarj gyakorlati példákat hozni, a legtöbbször ellentétes eredményt érsz el, mint amire számítol...
Majd el felejtettem. A területre 1 vagy 2 növény menne egy évben, 16, vagy 8-8 hektárra elosztva.A termesztett növények kukorica, búza, napraforgó, mert ezekről a növényekről kell írnom, hogyan lehetne még többet termelni gazdaságosan.
Megmondom őszintén egy dolgozathoz kellene, különböző technológiák (szántásos, mulcsos, öntözéses stb) alkalmazását, beruházási költségeit összehasonlítani, megtérülési időt számolni. 2010-től vannak mért adatok a termésátlagokról, és van a földszomszédom aki kertészkedik, és van neki ott szintén kukoricája naprája, és olykor búzája is amit öntöz. Segít az adatokban, de a tanárom szerint több helyről kéne begyűjtenem az infókat, ezért kérdeztelek bennetek! Tehát 16 hektár egybefüggő 6-10 AK-s, 1,16-1,60 % a humusztartalma, és az arany-féle kötöttsége pedig átlagban 26 Ka. Erre kellene nekem egy árat kalkulálni, mennyi lenne a beruházási költségem, üzemeltetési költségem egy hektár egyszeri kb 15-20mm öntözésre.
Tudom hogy ez elég sokrétű, de elég csak nagy vonalakban leírni az adatokat. Ha tényleg eljutnék oda, hogy esetleg öntözésre,kertészkedésre adjam a fejem, akkor természetesen egy sokkal átfogóbb képet szeretnék kapni az egészről.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Válasz #2966. hozzászólásra
Az öntözésnek elég sok módja van, mindig a szükségleteknek megfelelően kell megválasztani. Egy olyan növényt, mint a kukorica például nem lehet mikroszórófejjel öntözni, viszont lehet dobbal, lineárral, csepegetető csővel, abból is van felszíni, felszín közeli és melyen feketetett. ha tegyük fel annyira szélsőségesen homokos a talajod, hogy rendkívűl gyorsan átengedi a vizet, akkor azonnal ki lehet zárni alkalmazásra a mélyen fektetett csepegtető csövet és az öntöződobot: a méllyen feketett cső olyan mélyen engedi el a vizet, hogy az a gyökérzóna alá ér, mielőtt túlnyomó része hasznosulna, míg a dob azért nem jó, mert az egysszerre túl sok vizet ad ki, és amint említetted is hiába adod ki nagy része elpárolog vagy elszivalkodik.
Marad a felszíni és a sekélyen takart csepegetetőcső: ha a terület erdősávokkal, vagy erdőkkel körbezárt akkor csak abszolút vízhiányt kell pótolni, mert a mikroklíma önmagában is megfelelő, nem kell jelentős légköri aszályal számolni, így a sekélyen takart cső jobb: közelebb van a gyökerekhez és kisebb a párolgási veszteség is! ráadásul itt lebomló csöveket használhatunk, ami az öntözési sezon végére bomlásnak indul, mire aratásra kerül a sor már nem kell vele bajlódni! Mi több, nem csipegik ki a vadak sem! A méretezése is könnyebb, mert bármely napszakban öntözhetünk vele.
Ha szárazságba hajló és nyitott a terület akkor nem elég abszolút értékben pótolni a vizet, relatív vízhiányt is kezelni kell: szabad párolgást kell teremteni, hogy a növények között hűtsük a levegőt, emeljük a páratartalmat ezzel segítve a megporzást és mérsékelni a stresszt. Itt jobb a felszíni csepegetetés, mert ott van (lehet) jelentős párolgás. Itt viszont úgy kell a csöveket, szűrőket, szívattyút méretezni, hogy amennyiben nem kell szándékosan párologtatni, akkor pusztán éjszakai öntözéssel is ki lehessen adagolni a kívánt menyiséget.
A csepegtető öntözés egyébként nem olyan drága, mint azt sokan hinnék: egy hektárba maga a cső kb. 100.000 ft, a többi, mint a gerincvezeték, szívattyú, szűrők, stb. ugyanúgy kellenek dobhoz is...
Ha az embernek már megvan a dob, meg minden egyéb akkor is van számtalan dolog, amivel lehet javítani az öntözés hatékonyságát: például képezhetsz élő vagy elhalt mulcsot a talaj felszínén. Ha szűkös az öntözővízkészlet akkor a kukoricát vethetetd rozs-takarónövény közé, amit round-up-al elpusztítol. A locsolóvíz így nem közvetlen a talajra kerül, hanem átszivárog a mulcson, ami lelassítja, így kisebb a talajba beszívárgási veszteség. Ha van bővebben víz akkor élő talajtakarás célszerűbb: valamilyen elfekvő vagy nagyon alacsony növésű növény, mint a fehérhere vagy a facélia, ami egyrészt sokkal több vizet képes pufferolni, másrészt két öntözés között folyamtosan párologtat, amiből jelentős vízhez juthat a főnövényed...