A gond majd ott lesz, ahol egy földrészleten belül eltérő művelési ágú alrészletek vannak. Mert ott nem úgy működik a dolog, hogy ha nekem egy 10 ha területben van 4/10 tulajdoni hányadom, és mondjuk van a földrészletben szántó, meg erdő, és ha szerzek többséget, akkor kihasítok magamnak 4 ha szántót, az erdőt meg majd megkapják a kisebbségben lévők.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1799. hozzászólásáraEz pl erdőnél azért sem játszana,mert lehetetlen mindenkinek ugyanolyan minőségű állományt kiméretni még azonos erdőrészleten belül sincs rá sokszor mód.Az osztatlan meg azért osztatlan mert egy egység ugyanannyit ér elvileg még most papíron pityi palkónak is,mint a másiknak.
Válasz hegesztocsabi #1795. hozzászólásáraIgen, ez így fog működni. A többség határozza meg kinek hová jut az osztatlan megszüntetése során a saját önálló tulajdona. De, hogy ez hogyan fog működni azt senki nem tudja.
Szerintem ez a dolog nem fog működni. Nem tudják megcsinálni az osztóprogramot.
Válasz hegesztocsabi #1795. hozzászólásáraÉrdekes kérdés.Van 10 heki, abból enyém 4 heki és van egy 1 hekis .5 hekit én bekebelezhetek .az 1 hekis hova kerül?Talán az osztóprogram ad választ?vagy egyezkedni kell vele?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1794. hozzászólásáraEzzel most azt mondod,hogy ha megszerzem a többsèget akkor oda mérem ahová akarom a részem?
Ami marad az meg a maradóké?
Mert az jó.
Meghagynám nekik a nádas rèszt.
Az ugy is olyan nagy aranykorona.
Igaz hasztalan.
A hétvégén átfutottam megint az törvényt,és a vhr-t. Konkrétan a határidőket keresetem.
Két verzió van ugye. Az egyik, mikor kialakítható két önálló ingatlan, vagyis megosztásra kerül a sor. A másik, mikor nem alakítható ki két önálló ingatlan, vagyis a teljes földrészlet egy tulajdonostárs tulajdonába kerül. Ilyenkor nincs szó megosztásról.
Na most. A második esetben a vhr ad egy 30 napos határidőt. Igaz nem konkrétan arra, hogy ennyit kell várnia tulajdonostársaknak küldött értesítés feladási időpontjától, hanem pl. arra,hogy a tulajdonostárs nyilatkozzon arról, hogyan, hová kéri a bekebelezésért járó összeget. Vagyis itt tiszta, hogy az értesítéstől, illetve annak átvételétől 30 napnak el kell telni.
De mi van akkor, ha a földrészlet megosztható? Mert itt nincs semmilyen határidő. Tehát valaki elküldi az értesítést a tulajdonostársaknak, bejelenti a megosztás megkezdését a földhivatalnak.......és utána?
Mert ha tegyük föl egymaga többségi tulajdonos, vagy már összehozta a többséget, és egymás között megegyeztek, akkor mi van? Ha megkapja az adatokat a földhivataltól, az osztóprogramhoz a kódot, akkor gyakorlatilag azonnal hozzáfoghat -ha egyéb dolgok nem akadályozzák- a megosztáshoz. Vagyis nem kell semmire és senkire várni. Nem kell megvárnia, hogy akar-é még valaki a másik tulajdonostárstól vásárolni, bekebelezni, vannak-é olyan tulajdonostársak akik szeretnének osztatlanban maradni, stb. Mire a többi tulajdonostárs fölriad, addigra kész a megosztás, a megállapodás a többség által aláírva, ügyvéddel ellenjegyezve....és a maradék nézhet ki a fejéből.
Válasz Rabó001 #1790. hozzászólásáraNem tudják megcsinálni az osztóprogramot. Ezért nem fogadja be a földhivatal azokat az iratokat sem, amikor egy tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Miközben ezt nem korlátozza a kormányrendelet.
Gondolom, ha bukik az osztóprogram projekt, nagy égés lenne, ha ez a lehetőség meg működne.
Pár napja volt egy cikk, hogy osztoprogram sehol, a földhivatalok se fogadnak ügyfelet.
Csak azt nem értem akkor minek bevezetni egy törvényt elsejétől, meg reklámozni mindenhol, mikor még a feltételek sincsenek meg a végrehajtáshoz. Csak azért hogy erősnek mutassa magát a kormányzat.
Válasz Megmondó #1787. hozzászólásáraez a cikk 2005-ös az Alaptörvény később született meg. A PTK is jóval később 2013-ban. ( volt korábban is, de azok hatályukat vesztik az új jogszabályok megszületésével - lex posteriori derogat lege priori ).
Válasz Megmondó #1787. hozzászólásáraNincs olyan, hogy egy törvény Ptk. ellenes. Alaptörvény ellenes lehet. A Ptk. nem alapjog, annak rendelkezéseitől törvény eltérhet. Lásd pl. földforgalmi törvény.
Válasz stefan01 #1783. hozzászólásáraSzerintem nem tudják megcsinálni az osztóprogramot,illetve mára már annyi probléma, kérdés gyűlt össze, hogy nagy valószínűséggel komoly módosításokat kell eszközölni a törvényben, illetve a vhr-ben.
A bekebelezés csak elviekben fut, mert a földhivatalok egy része azokat sem fogadja be. Szerintem szándékosan félreértelmezik a kormányrendeletet.
Ez a törvény hozta a szokásos formáját. Értelmezhetetlen, vagy ha valaki úgy akarja többféleképpen értelmezhető. Hallottam olyan földhivatali értelmezéseket,hogy dobtam tőle egy hátast. És tegyük hozzá, ezek már jogász értelmezések, hiszen ma már a kormányhivatalokban minimum egy jogász van.
Hozzáértő szemmel te mit mondasz?
Lesz ebből idén valami,vagy csak tologatják a vírushelyzetre hivatkozva,közben meg nincsenek is felkészítve a földhivatalok ennek az ügyintézésére?
Ugye a bekebelezéses rész az elvieg fut,én ebben nem vagyok mondjuk érdekelt.
Minden tulajdonostársat ki kell értesíteni az közös tulajdon megszüntetéséről, vagy a bekebelezésről, ha azt egy tulajdonostárs veheti teljes egészében tulajdonba.
Ügyvéd csak a megosztási egyezség ellenjegyzéséhez kell, de persze meg lehet bízni az egész folyamat lebonyolításával is.
Az már egy érdekesebb kérdés, hogy a két verzióhoz vannak-é jogvesztő határidők. Ha nem alakítható ki két önálló ingatlan, akkor szerintem az értesítés átvételétől számított 30 nap után lehet legkorábban ügyintézni a földhivatalban.
Ha megosztásra kerül a sor, és megvan a többség, akkor nincs ilyen határidő szerintem. Ami fölvet egy jó pár kérdést.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1778. hozzászólásáraÜdv mester.
Hogyan fog a bekebelezès működni?
Ki kell èrtesíteni minden tulajt,hogy kell nekem a területe?
Jelenjen meg itt ès itt ekkor,az ügyvèdnèl?
Vagy a földhivatal fogja ezeket intèzni?
Valami kiinduló pont kellene.
Köszi
Válasz D. Csaba(Quercus) #1778. hozzászólásáraIgen földműves vagyok. A másik tulajdonos csak többi gyümölcsösökkel egyben hajlandó megválni a közöstől de ha lessz vevő én megveszem a sajátom maradékát.
Válasz rongyos #1776. hozzászólásáraHa az, akinek a tulajdoni hányadát be akarod kebelezni nem működik együtt veled, akkor ezzel nem sokra mész. Egyrészről a végrehajtó neked nem fog felvilágosítást adni arról, mennyi a valós tartozás, másrészről, miután ezt a törvény nem szabályozza, nem is fogja törölni a végrehajtást. Ahhoz ugyan is veled kellene megegezni, el kellene fogadnia az általad ajánlott árat, mondjuk azt amit az NFK vélelmez.
Csakhogy mint mondottam ennek a menete nincs leszabályozva tudtommal. Így viszont ebbe a csapdába egyetlen végrehajtó sem fog belemenni szerintem. De bank sem.
Válasz erik18 #1775. hozzászólásáraIgen, de a sorrend nem mindegy. Ha földműves vagy gyakorlatilag te vagy az első. Ha nem, akkor gyakorlatilag az utolsó.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1774. hozzászólásáraa 3. részben a tulajdoni lapon van feljegyzés a terhelésről...sorszámra hivatkoznak, és vissza lehet keresni. Illetve ott van a végrehajtó neve is..
Válasz rongyos #1773. hozzászólásáraA gond az, hogy erről a törvény nem rendelkezik, csak arról, hogy meg kell keresni azokat, akiknek jog valamilyen joga van följegyezve az tulajdonrészre.
Az igaz, hogy akár a végrehajtóval, akár egy bankkal meg lehet állapodni, de ehhez első körben tudnod kell, mennyi az aktuális tartozás. De erről neked mint bekebelezőnek nem lehet információt adni. Erről ugyan is nem rendelkezik a törvény. Arról sem,hogy te az ellenértéket átutalhatod a végrehajtónak, vagy a banknak.
Ez csak akkor járható út tehát, ha az, akinek a tulajdoni hányadát bekebelezed, ebben közreműködik.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1772. hozzászólásáraNem hiszem, hogy igy lesz..vettem már én is vh joggal terhelt földet, a tulajdonos helyett a végrehajtó kapta. S nyugtázta azt, hogy az adós ezen vagyonából, ennyi térült meg...többet ő sem tudott kihozni.
Mi lesz azokkal a tulajdoni hányadokkal, amiken pl. jelzálog, vagy végrehajtás van bejegyezve? Kifizeted a tulajnak az árát, de ezek rajta maradnak? Mert a jogszabályok ezt nem tisztázzák. Mert ugye ha 1 ha-nál kisebb, be kell kebelezned. Na de ha ez is hozzácsapódik a te tulajdoni hányadodhoz, ami meg majd lesz mondjuk 20 ha, akkor az egész 20 ha-on jelzálog, vagy végrehajtási jog lesz?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1768. hozzászólásáraSzerintem ez egy képlékeny katyvasz lesz. Hát ugye arra is több verziót olvastam, hogy a megosztás után nem maradhat vissza osztatlan, kivéve ha azt kimondottan kérik a tulajdonosok. Valahol meg olyat írtak, hogy csak közeli hozzátartozók maradhatnak osztatlanban.
Akinek 1 hektárnál nagyobb van, az lehet önálló, kivéve ha az egész terület kisebb 2 hektárnál. De akkor meg ha ő nem akar bekebelezni meg semmit, akkor nem kezdi meg a megosztást. Meg az 1 ha alatti se kezdi meg, mert ő nem lehet önálló, meg többséget se tud szerezni, a másik ellenében.
Oldalakon keresztül lehetne sorolni a lehetőségeket.
Az ajándékozás se mindig járható út, ha működik akkor oké. De ajándékozni csak közeli hozzátartozónak lehet, és asszem ahhoz is földművesnek kell enni az ajándékozottnak.
Válasz vasika #1769. hozzászólásáraNem most olvastam a törvényt, meg tévedhetek is. Tudtommal bármelyik tulajdonos elindíthatja a megosztási eljárást, hogy a megosztás során lesz-e bekebelezés, az szerintem nem számít.
Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztási eljárást, ha nem esik kivétel alá, mert van pár eset amikor nem lehet elindítani. Ennek tényét a földhivatal feljegyzi a tulajdoni lapra. Utána lehet intézni a megosztás hivatalos részét, ügyvéd, osztóprogram, értesítések, belegyezések, ha 50%+1 tulajdoni arány megvan a megegyezéshez, akkor rendben van. Ha van megegyezés, akkor bejegyzi a földhivatal az új tulajdonosokat, szóval lepapírozza az egészet. Erre az egészre van asszem 60 nap (vagy 90), ha ez alatt nincs egyezség, törli a széljegyzetet, marad minden ahogy volt.
Látom, nem lesz egyszerű menet. Egyezségesnél ha
valaki elindítja a megosztást, akkor azt feljegyzik az ingatlannyilvántartásba. Mi van akkor, ha én bekebelezni akarok, szétküldöm mindenkinek a levelet, és mondjuk a levelek kiküldése után 10 nap múlva valaki elindítja a megosztást. Bekebelezésnél nem láttam, hogy azt feljegyeznék az ingatlannyilvántartásba. Ez se tiszta nekem. Bekebelezésről, hogy értesül a földhivatal, hogy elindítottam, mert akkor utána elvileg nem lehetne már megosztást kezdeményezni.
Válasz Rabó001 #1767. hozzászólásáraHa igaz az, hogy az alaphelyzet, a kiindulási állapot az aktuális ingatlannyilvántartás, akkor szerintem azt kell először megnézni, hogy az alapján kialakítható-é a törvényi előírásoknak megfelelő két önálló ingatlan. Ha csak egy olyan tulajdoni hányad van, amely e feltételnek megfelel, akkor a válasz egyértelműen nem.
Vagyis ilyenkor egy tulajdonostárs tulajdonába kerülhet a teljes földrészlet.
Az ugye más kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha van hajlandóság arra, hogy több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanban, akkor működik-é a "hagyományos" verzió, vagyis a megosztás.
Ezt majd megint a kormányhivatalok jogászai döntik el. Persze nem egységes jogértelmezéssel. Mert én már hallottam hajmeresztő értelmezéseket a földhivataloknál. Pl. hogy mit vesznek elfogadó hozzájárulásnak.
Kétségtelen, hogy az érdekes szitu, ha mondjuk egy osztatlanban egy tulajdonostárs, akinek 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada van, nem akar róla lemondani, de bekebelezni sem akar. Mert alapesetben egy másik tulajtárs, ha megindítja a a folyamatot, akkor, az ő tulajdoni hányadát is bekebelezi, hiszen itt nincs megosztásra lehetőség.
Hirtelen egy ötletem van. Ajándékozzon el a tulajdini hányadából -ha erre a tulajdoni hányad lehetőséget ad- közeli hozzátartozójának annyit, hogy azzal már kialakítható legyen két önálló ingatlan.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1765. hozzászólásáraBocs, de itt most nem keveredtél egy kicsit ellentmondásba? "Szerintem egyébként ha alaphelyzetben nem alakítható ki mondjuk két önálló ingatlan, és valamelyik tulajdonostárs elindítja a bekebelezést, akkor ő, vagy a törvény szerint őt megelőző tulajtársa -ha ezt az előnyt ki akarja használni- bekebelez mindent. Vagyis azt az egy tulajdonrészt is, ami 1 ha-nál nagyobb. Tehát akkor is ha mondjuk 5 ha. "
Ha van benne 1 hektárnál nagyobb rész, akkor legalább 1 önálló ingatlan kialakítható.
És mi van akkor, csak elméletileg teszem fel a kérdést, ha senkinek nincs 1 hektárnyi területe egy HRSZ-ben? Akkor van az, hogy eggyé lesz az egész? Bocs, most nem túrtam fel a törvényt.
Minél többet beszél vagy olvas róla az ember, annál inkább az derül ki, hogy ez nem egyszerű történet. Egyszerűen józan ésszel nem lehet felfogni, hogy miért nem lehet egyértelmű jogszabályokat csinálni. Persze tudom, a zavarosban jobban lehet halászni.
Válasz vasika #1762. hozzászólásáraJó kérdés. Nagy valószínűséggel ez a törvény is azt az utat fogja végig járni mint a földforgalmi törvény. Ahány földhivatal, annyi féleképpen fogják értelmezni, emiatt végig fogja járja a jogi utat egészen a Kúriáig. A Kúria megpróbál egy egységes jogértelmezést kialakítani. Ez 4-5 év. Hacsak nem hoznak bizonyos részkérdésekben korábban jogegységit.
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan el fogják bukni a dolgot olyanok is, akiknek a jogértelmezés szerint igazuk lett volna.
Szerintem egyébként ha alaphelyzetben nem alakítható ki mondjuk két önálló ingatlan, és valamelyik tulajdonostárs elindítja a bekebelezést, akkor ő, vagy a törvény szerint őt megelőző tulajtársa -ha ezt az előnyt ki akarja használni- bekebelez mindent. Vagyis azt az egy tulajdonrészt is, ami 1 ha-nál nagyobb. Tehát akkor is ha mondjuk 5 ha. Az egy más kérdés, hogy ennek a tulajtársnak lesz lehetősége, hogy ő kebelezzen be, hiszen ő rendelkezik a legnagyobb tulajdoni hányaddal. Kivéve.....ha mondjuk az egyik félhektáros tulajdonostárs egyben földhasználó is.
Mert akkor ő az első.
Válasz én 11 #1763. hozzászólásáraSzerintem attól függ, hogy a bekebelezőnek mennyi van. Ha kevesebb akkor a bekebelező biztos bukja,ha akarja a másik, ha több van a bekebelezőnek,akkor jó kérdés, hogy mi lesz azzal akinek megvan az 1ha-ja, de nem bekebelező.
Srácok.
Adott egy kb 25 hektáros osztatlan. Ebben bérelek 2012óta egy darabot. A többit a tsz maradvany használja. Namost én idén visszaadom a placcot.(sokat fizetek rá és sülevényes egy része+szarvasok is vannak)
Van kb 120 tulaja. A tsz maradvány jelen állas szerint mint többségi használó, bérelheti ezt a placcot is, vagy kell neki hasznalati megosztás? (ugye 2012ben még nem kellett a vazrajzhoz a tulajok belegyezése)
Vagy mi lesz? Egyik haver szerint a tulaj beszopja, mert senki se fogja tudni hasznalni megosztasi egyeszség nélkül.(a tsz se, mert annak is kéne)
3hektáron senki se fog 120 ajánlott levelet küldeni bérlemény ügyében.
"EGYETLEN TULAJDONOSTÁRS TULAJDONBA VÉTELE ÚTJÁN TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSE
30. § A Foktftv. 3. alcímében meghatározott egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel [a Foktftv. 16. § (2) bekezdése szerinti bekebelezés] esetében a 2. és a 3. alcímben foglaltak alkalmazásának nincs helye."
Tehát ha valamelyik tulajdonostárs elindítja a teljes földrészlet tulajdonba vételét bekebelezéssel, akkor már nincs "összefogás".
Válasz kulakman #1758. hozzászólására
Köszi a választ. Azt nem értem, ha elindul a bekebelezés a nagyobbnak nem kell, már megy ez a folyamat, utána több kicsi összefog és elérik az 1ha-t akkor az az övéké lesz. Megindult a bekebelezés, akkor nem a "legnagyobb" visz mindent, vagy akkor még ezalatt is lehet egyezséget kötni, összeállni?
Válasz Vaskó István_15933 #1757. hozzászólásáraA válasz bonyolult , de a 0,4 -el nem vagy semmi (elnézést) az a nyerő akinek akiknek megvan meglesz az 50% + valamennyi , akkor ő(k) diktálnak, de te is összeállhatsz másokkal , és az 5 heki elméletben akár 5 új hr számra is oszolhat, keress társakat a bekebelezésnél ha nem te indítottad el akkor szerintem hátrányban vagy a nyerő a fiatalabb stb
Sziasztok! Az új törvénnyel kapcsolatban lenne kérdésem. Van egy osztatlan közös tulajdonban levő 5 ha szántó. Legalább 50 tulajdonos, senkinek nincs 1 ha-nál nagyobb része, nekem 0,4 ha van benne, 1 tulajdonosnak van 0,4 ha-nál nagyobb része. Mivel nincs senkinek legalább 1 ha-ja, ha senki nem áll össze senkivel, elvileg nincs egyezség. Akkor, amikor be lehet adni a kérelmet, akkor egyből elindítom a bekebelezést, akkor csak az az 1 tulaj előzhetne meg, akinek nagyobb tulajdonrésze van? Ilyen sok tulajdonos területben lehet valaki vajon bejegyzett földhasználó szerintetek? Mert az lenne a terv, ha vége a veszélyhelyzetnek, akkor azonnal elindítanám a bekebelezést(ha az 1 nagyobbnak kell, akkor így jártam,azért nem próbálom meg vásárlással megelőzni, mert a helyi földesúrnak is van benne része, de kevesebb, mint az enyém). Ha ez elindulna, utána a többi tulaj még összeállhat és ha megvan az 1 ha akkor az az övék, vagy ha a bekebelezés megindul, akkor utána már nincs egyezség? Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz z_papai #1750. hozzászólásáraAzt nem tudom, hogy minden földhivatal így "értelmezi"-é a korm. rendeletet, de ha igen, akkor ez valószínűleg minisztériumi utasítás.
Ez pedig borítékolhatóan azt jelenti, hogy módosítani fogják a törvényt.
3152 hozzászólás
Válasz Matyi50 #1801. hozzászólásáraAz erdőknél van lehetőség az értékarányos megosztásra, már ha be lehet tartani az Evt. előírásait.
A gond majd ott lesz, ahol egy földrészleten belül eltérő művelési ágú alrészletek vannak. Mert ott nem úgy működik a dolog, hogy ha nekem egy 10 ha területben van 4/10 tulajdoni hányadom, és mondjuk van a földrészletben szántó, meg erdő, és ha szerzek többséget, akkor kihasítok magamnak 4 ha szántót, az erdőt meg majd megkapják a kisebbségben lévők.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1799. hozzászólásáraEz pl erdőnél azért sem játszana,mert lehetetlen mindenkinek ugyanolyan minőségű állományt kiméretni még azonos erdőrészleten belül sincs rá sokszor mód.Az osztatlan meg azért osztatlan mert egy egység ugyanannyit ér elvileg még most papíron pityi palkónak is,mint a másiknak.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1799. hozzászólásáraJó azt értem .De ha az aranykoronát el osztotuk,akkor a tulajdonosok ak. valahova kerül.http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3697-a-foldeken-fennallo-osztatlan-kozos-tulajdon-felszamolasarol-es-az-ingatlan-nyilvantartas-adatainak-rendezeserol/file?
Válasz én 11 #1796. hozzászólásáraAzért azt meg kellene érteni, hogy nem területet osztunk, hanem aranykoronát.
Válasz hegesztocsabi #1795. hozzászólásáraIgen, ez így fog működni. A többség határozza meg kinek hová jut az osztatlan megszüntetése során a saját önálló tulajdona. De, hogy ez hogyan fog működni azt senki nem tudja.
Szerintem ez a dolog nem fog működni. Nem tudják megcsinálni az osztóprogramot.
Válasz én 11 #1796. hozzászólásáraEgyszer megtudunk mindent is talán.
Válasz hegesztocsabi #1795. hozzászólásáraÉrdekes kérdés.Van 10 heki, abból enyém 4 heki és van egy 1 hekis .5 hekit én bekebelezhetek .az 1 hekis hova kerül?Talán az osztóprogram ad választ?vagy egyezkedni kell vele?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1794. hozzászólásáraEzzel most azt mondod,hogy ha megszerzem a többsèget akkor oda mérem ahová akarom a részem?
Ami marad az meg a maradóké?
Mert az jó.
Meghagynám nekik a nádas rèszt.
Az ugy is olyan nagy aranykorona.
Igaz hasztalan.
A hétvégén átfutottam megint az törvényt,és a vhr-t. Konkrétan a határidőket keresetem.
Két verzió van ugye. Az egyik, mikor kialakítható két önálló ingatlan, vagyis megosztásra kerül a sor. A másik, mikor nem alakítható ki két önálló ingatlan, vagyis a teljes földrészlet egy tulajdonostárs tulajdonába kerül. Ilyenkor nincs szó megosztásról.
Na most. A második esetben a vhr ad egy 30 napos határidőt. Igaz nem konkrétan arra, hogy ennyit kell várnia tulajdonostársaknak küldött értesítés feladási időpontjától, hanem pl. arra,hogy a tulajdonostárs nyilatkozzon arról, hogyan, hová kéri a bekebelezésért járó összeget. Vagyis itt tiszta, hogy az értesítéstől, illetve annak átvételétől 30 napnak el kell telni.
De mi van akkor, ha a földrészlet megosztható? Mert itt nincs semmilyen határidő. Tehát valaki elküldi az értesítést a tulajdonostársaknak, bejelenti a megosztás megkezdését a földhivatalnak.......és utána?
Mert ha tegyük föl egymaga többségi tulajdonos, vagy már összehozta a többséget, és egymás között megegyeztek, akkor mi van? Ha megkapja az adatokat a földhivataltól, az osztóprogramhoz a kódot, akkor gyakorlatilag azonnal hozzáfoghat -ha egyéb dolgok nem akadályozzák- a megosztáshoz. Vagyis nem kell semmire és senkire várni. Nem kell megvárnia, hogy akar-é még valaki a másik tulajdonostárstól vásárolni, bekebelezni, vannak-é olyan tulajdonostársak akik szeretnének osztatlanban maradni, stb. Mire a többi tulajdonostárs fölriad, addigra kész a megosztás, a megállapodás a többség által aláírva, ügyvéddel ellenjegyezve....és a maradék nézhet ki a fejéből.
Válasz Rabó001 #1790. hozzászólásáraNem tudják megcsinálni az osztóprogramot. Ezért nem fogadja be a földhivatal azokat az iratokat sem, amikor egy tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Miközben ezt nem korlátozza a kormányrendelet.
Gondolom, ha bukik az osztóprogram projekt, nagy égés lenne, ha ez a lehetőség meg működne.
Megosztási megállapodás tervezetét honnan tudnék letölteni?
Válasz Rabó001 #1790. hozzászólására
Párhuzamos hazugságok.
Szinte semmit nem lehet intézni!
Pár napja volt egy cikk, hogy osztoprogram sehol, a földhivatalok se fogadnak ügyfelet.
Csak azt nem értem akkor minek bevezetni egy törvényt elsejétől, meg reklámozni mindenhol, mikor még a feltételek sincsenek meg a végrehajtáshoz. Csak azért hogy erősnek mutassa magát a kormányzat.
Válasz Megmondó #1787. hozzászólásáraez a cikk 2005-ös az Alaptörvény később született meg. A PTK is jóval később 2013-ban. ( volt korábban is, de azok hatályukat vesztik az új jogszabályok megszületésével - lex posteriori derogat lege priori ).
Válasz Megmondó #1787. hozzászólásáraNincs olyan, hogy egy törvény Ptk. ellenes. Alaptörvény ellenes lehet. A Ptk. nem alapjog, annak rendelkezéseitől törvény eltérhet. Lásd pl. földforgalmi törvény.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1785. hozzászólásáraSzerintem ? PTK ellenes!
magántulajdonhoz való jog!
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/alkotmanyjog/ch08s06.html
Válasz D. Csaba(Quercus) #1785. hozzászólásáraSzerintem ? PTK ellenes!
magántulajdonhoz való jog!
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/alkotmanyjog/ch08s06.html
Válasz stefan01 #1783. hozzászólásáraSzerintem nem tudják megcsinálni az osztóprogramot,illetve mára már annyi probléma, kérdés gyűlt össze, hogy nagy valószínűséggel komoly módosításokat kell eszközölni a törvényben, illetve a vhr-ben.
A bekebelezés csak elviekben fut, mert a földhivatalok egy része azokat sem fogadja be. Szerintem szándékosan félreértelmezik a kormányrendeletet.
Ez a törvény hozta a szokásos formáját. Értelmezhetetlen, vagy ha valaki úgy akarja többféleképpen értelmezhető. Hallottam olyan földhivatali értelmezéseket,hogy dobtam tőle egy hátast. És tegyük hozzá, ezek már jogász értelmezések, hiszen ma már a kormányhivatalokban minimum egy jogász van.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1782. hozzászólásáraNemfogmenni! Ptk ellenes! Ugytudom foldhivatal indent viysszadob!
Válasz D. Csaba(Quercus) #1782. hozzászólásáraSzia.
Hozzáértő szemmel te mit mondasz?
Lesz ebből idén valami,vagy csak tologatják a vírushelyzetre hivatkozva,közben meg nincsenek is felkészítve a földhivatalok ennek az ügyintézésére?
Ugye a bekebelezéses rész az elvieg fut,én ebben nem vagyok mondjuk érdekelt.
Válasz hegesztocsabi #1781. hozzászólásáraA földhivatal semmit nem intéz.
Minden tulajdonostársat ki kell értesíteni az közös tulajdon megszüntetéséről, vagy a bekebelezésről, ha azt egy tulajdonostárs veheti teljes egészében tulajdonba.
Ügyvéd csak a megosztási egyezség ellenjegyzéséhez kell, de persze meg lehet bízni az egész folyamat lebonyolításával is.
Az már egy érdekesebb kérdés, hogy a két verzióhoz vannak-é jogvesztő határidők. Ha nem alakítható ki két önálló ingatlan, akkor szerintem az értesítés átvételétől számított 30 nap után lehet legkorábban ügyintézni a földhivatalban.
Ha megosztásra kerül a sor, és megvan a többség, akkor nincs ilyen határidő szerintem. Ami fölvet egy jó pár kérdést.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1778. hozzászólásáraÜdv mester.
Hogyan fog a bekebelezès működni?
Ki kell èrtesíteni minden tulajt,hogy kell nekem a területe?
Jelenjen meg itt ès itt ekkor,az ügyvèdnèl?
Vagy a földhivatal fogja ezeket intèzni?
Valami kiinduló pont kellene.
Köszi
Válasz D. Csaba(Quercus) #1778. hozzászólásáraIgen földműves vagyok. A másik tulajdonos csak többi gyümölcsösökkel egyben hajlandó megválni a közöstől de ha lessz vevő én megveszem a sajátom maradékát.
Válasz rongyos #1776. hozzászólásáraHa az, akinek a tulajdoni hányadát be akarod kebelezni nem működik együtt veled, akkor ezzel nem sokra mész. Egyrészről a végrehajtó neked nem fog felvilágosítást adni arról, mennyi a valós tartozás, másrészről, miután ezt a törvény nem szabályozza, nem is fogja törölni a végrehajtást. Ahhoz ugyan is veled kellene megegezni, el kellene fogadnia az általad ajánlott árat, mondjuk azt amit az NFK vélelmez.
Csakhogy mint mondottam ennek a menete nincs leszabályozva tudtommal. Így viszont ebbe a csapdába egyetlen végrehajtó sem fog belemenni szerintem. De bank sem.
Válasz erik18 #1775. hozzászólásáraIgen, de a sorrend nem mindegy. Ha földműves vagy gyakorlatilag te vagy az első. Ha nem, akkor gyakorlatilag az utolsó.
Válasz erik18 #1775. hozzászólásárapersze
Válasz D. Csaba(Quercus) #1774. hozzászólásáraa 3. részben a tulajdoni lapon van feljegyzés a terhelésről...sorszámra hivatkoznak, és vissza lehet keresni. Illetve ott van a végrehajtó neve is..
Üdv. Kérdésem az lenne h osztatlan közös tulajdon zártkertben tulajdonos vagyok van itt élővásárlási jogom?
Válasz rongyos #1773. hozzászólásáraA gond az, hogy erről a törvény nem rendelkezik, csak arról, hogy meg kell keresni azokat, akiknek jog valamilyen joga van följegyezve az tulajdonrészre.
Az igaz, hogy akár a végrehajtóval, akár egy bankkal meg lehet állapodni, de ehhez első körben tudnod kell, mennyi az aktuális tartozás. De erről neked mint bekebelezőnek nem lehet információt adni. Erről ugyan is nem rendelkezik a törvény. Arról sem,hogy te az ellenértéket átutalhatod a végrehajtónak, vagy a banknak.
Ez csak akkor járható út tehát, ha az, akinek a tulajdoni hányadát bekebelezed, ebben közreműködik.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1772. hozzászólásáraNem hiszem, hogy igy lesz..vettem már én is vh joggal terhelt földet, a tulajdonos helyett a végrehajtó kapta. S nyugtázta azt, hogy az adós ezen vagyonából, ennyi térült meg...többet ő sem tudott kihozni.
Válasz Rabó001 #1771. hozzászólásáraIgen, ez így van.
Mi lesz azokkal a tulajdoni hányadokkal, amiken pl. jelzálog, vagy végrehajtás van bejegyezve? Kifizeted a tulajnak az árát, de ezek rajta maradnak? Mert a jogszabályok ezt nem tisztázzák. Mert ugye ha 1 ha-nál kisebb, be kell kebelezned. Na de ha ez is hozzácsapódik a te tulajdoni hányadodhoz, ami meg majd lesz mondjuk 20 ha, akkor az egész 20 ha-on jelzálog, vagy végrehajtási jog lesz?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1768. hozzászólásáraSzerintem ez egy képlékeny katyvasz lesz. Hát ugye arra is több verziót olvastam, hogy a megosztás után nem maradhat vissza osztatlan, kivéve ha azt kimondottan kérik a tulajdonosok. Valahol meg olyat írtak, hogy csak közeli hozzátartozók maradhatnak osztatlanban.
Akinek 1 hektárnál nagyobb van, az lehet önálló, kivéve ha az egész terület kisebb 2 hektárnál. De akkor meg ha ő nem akar bekebelezni meg semmit, akkor nem kezdi meg a megosztást. Meg az 1 ha alatti se kezdi meg, mert ő nem lehet önálló, meg többséget se tud szerezni, a másik ellenében.
Oldalakon keresztül lehetne sorolni a lehetőségeket.
Az ajándékozás se mindig járható út, ha működik akkor oké. De ajándékozni csak közeli hozzátartozónak lehet, és asszem ahhoz is földművesnek kell enni az ajándékozottnak.
Válasz vasika #1769. hozzászólásáraNem most olvastam a törvényt, meg tévedhetek is. Tudtommal bármelyik tulajdonos elindíthatja a megosztási eljárást, hogy a megosztás során lesz-e bekebelezés, az szerintem nem számít.
Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztási eljárást, ha nem esik kivétel alá, mert van pár eset amikor nem lehet elindítani. Ennek tényét a földhivatal feljegyzi a tulajdoni lapra. Utána lehet intézni a megosztás hivatalos részét, ügyvéd, osztóprogram, értesítések, belegyezések, ha 50%+1 tulajdoni arány megvan a megegyezéshez, akkor rendben van. Ha van megegyezés, akkor bejegyzi a földhivatal az új tulajdonosokat, szóval lepapírozza az egészet. Erre az egészre van asszem 60 nap (vagy 90), ha ez alatt nincs egyezség, törli a széljegyzetet, marad minden ahogy volt.
Látom, nem lesz egyszerű menet. Egyezségesnél ha
valaki elindítja a megosztást, akkor azt feljegyzik az ingatlannyilvántartásba. Mi van akkor, ha én bekebelezni akarok, szétküldöm mindenkinek a levelet, és mondjuk a levelek kiküldése után 10 nap múlva valaki elindítja a megosztást. Bekebelezésnél nem láttam, hogy azt feljegyeznék az ingatlannyilvántartásba. Ez se tiszta nekem. Bekebelezésről, hogy értesül a földhivatal, hogy elindítottam, mert akkor utána elvileg nem lehetne már megosztást kezdeményezni.
Válasz Rabó001 #1767. hozzászólásáraHa igaz az, hogy az alaphelyzet, a kiindulási állapot az aktuális ingatlannyilvántartás, akkor szerintem azt kell először megnézni, hogy az alapján kialakítható-é a törvényi előírásoknak megfelelő két önálló ingatlan. Ha csak egy olyan tulajdoni hányad van, amely e feltételnek megfelel, akkor a válasz egyértelműen nem.
Vagyis ilyenkor egy tulajdonostárs tulajdonába kerülhet a teljes földrészlet.
Az ugye más kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha van hajlandóság arra, hogy több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanban, akkor működik-é a "hagyományos" verzió, vagyis a megosztás.
Ezt majd megint a kormányhivatalok jogászai döntik el. Persze nem egységes jogértelmezéssel. Mert én már hallottam hajmeresztő értelmezéseket a földhivataloknál. Pl. hogy mit vesznek elfogadó hozzájárulásnak.
Kétségtelen, hogy az érdekes szitu, ha mondjuk egy osztatlanban egy tulajdonostárs, akinek 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada van, nem akar róla lemondani, de bekebelezni sem akar. Mert alapesetben egy másik tulajtárs, ha megindítja a a folyamatot, akkor, az ő tulajdoni hányadát is bekebelezi, hiszen itt nincs megosztásra lehetőség.
Hirtelen egy ötletem van. Ajándékozzon el a tulajdini hányadából -ha erre a tulajdoni hányad lehetőséget ad- közeli hozzátartozójának annyit, hogy azzal már kialakítható legyen két önálló ingatlan.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1765. hozzászólásáraBocs, de itt most nem keveredtél egy kicsit ellentmondásba? "Szerintem egyébként ha alaphelyzetben nem alakítható ki mondjuk két önálló ingatlan, és valamelyik tulajdonostárs elindítja a bekebelezést, akkor ő, vagy a törvény szerint őt megelőző tulajtársa -ha ezt az előnyt ki akarja használni- bekebelez mindent. Vagyis azt az egy tulajdonrészt is, ami 1 ha-nál nagyobb. Tehát akkor is ha mondjuk 5 ha. "
Ha van benne 1 hektárnál nagyobb rész, akkor legalább 1 önálló ingatlan kialakítható.
És mi van akkor, csak elméletileg teszem fel a kérdést, ha senkinek nincs 1 hektárnyi területe egy HRSZ-ben? Akkor van az, hogy eggyé lesz az egész? Bocs, most nem túrtam fel a törvényt.
Minél többet beszél vagy olvas róla az ember, annál inkább az derül ki, hogy ez nem egyszerű történet. Egyszerűen józan ésszel nem lehet felfogni, hogy miért nem lehet egyértelmű jogszabályokat csinálni. Persze tudom, a zavarosban jobban lehet halászni.
Válasz vasika #1762. hozzászólásáraRá kell kérdezni a földhivatalban. Bár az sem egyértelmű, hogy egy osztatlan esetében ki számít földhasználónak.
Válasz vasika #1762. hozzászólásáraJó kérdés. Nagy valószínűséggel ez a törvény is azt az utat fogja végig járni mint a földforgalmi törvény. Ahány földhivatal, annyi féleképpen fogják értelmezni, emiatt végig fogja járja a jogi utat egészen a Kúriáig. A Kúria megpróbál egy egységes jogértelmezést kialakítani. Ez 4-5 év. Hacsak nem hoznak bizonyos részkérdésekben korábban jogegységit.
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan el fogják bukni a dolgot olyanok is, akiknek a jogértelmezés szerint igazuk lett volna.
Szerintem egyébként ha alaphelyzetben nem alakítható ki mondjuk két önálló ingatlan, és valamelyik tulajdonostárs elindítja a bekebelezést, akkor ő, vagy a törvény szerint őt megelőző tulajtársa -ha ezt az előnyt ki akarja használni- bekebelez mindent. Vagyis azt az egy tulajdonrészt is, ami 1 ha-nál nagyobb. Tehát akkor is ha mondjuk 5 ha. Az egy más kérdés, hogy ennek a tulajtársnak lesz lehetősége, hogy ő kebelezzen be, hiszen ő rendelkezik a legnagyobb tulajdoni hányaddal. Kivéve.....ha mondjuk az egyik félhektáros tulajdonostárs egyben földhasználó is.
Mert akkor ő az első.
Válasz én 11 #1763. hozzászólásáraSzerintem attól függ, hogy a bekebelezőnek mennyi van. Ha kevesebb akkor a bekebelező biztos bukja,ha akarja a másik, ha több van a bekebelezőnek,akkor jó kérdés, hogy mi lesz azzal akinek megvan az 1ha-ja, de nem bekebelező.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1760. hozzászólásáraDe ha van egy tulaj akinek 1 heki fölött van a bekebelezön kivül vele mi lesz?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1760. hozzászólásáraKöszi. Így gondoltam én is. Még annyi, hogy ilyen sok tulajdonos osztatlanba valaki lehet bejegyzett földhasználó?
Srácok.
Adott egy kb 25 hektáros osztatlan. Ebben bérelek 2012óta egy darabot. A többit a tsz maradvany használja. Namost én idén visszaadom a placcot.(sokat fizetek rá és sülevényes egy része+szarvasok is vannak)
Van kb 120 tulaja. A tsz maradvány jelen állas szerint mint többségi használó, bérelheti ezt a placcot is, vagy kell neki hasznalati megosztás? (ugye 2012ben még nem kellett a vazrajzhoz a tulajok belegyezése)
Vagy mi lesz? Egyik haver szerint a tulaj beszopja, mert senki se fogja tudni hasznalni megosztasi egyeszség nélkül.(a tsz se, mert annak is kéne)
3hektáron senki se fog 120 ajánlott levelet küldeni bérlemény ügyében.
Válasz vasika #1759. hozzászólásáraA vhr. egyértelműen kimondja:
"EGYETLEN TULAJDONOSTÁRS TULAJDONBA VÉTELE ÚTJÁN TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSE
30. § A Foktftv. 3. alcímében meghatározott egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel [a Foktftv. 16. § (2) bekezdése szerinti bekebelezés] esetében a 2. és a 3. alcímben foglaltak alkalmazásának nincs helye."
Tehát ha valamelyik tulajdonostárs elindítja a teljes földrészlet tulajdonba vételét bekebelezéssel, akkor már nincs "összefogás".
Válasz kulakman #1758. hozzászólására
Köszi a választ. Azt nem értem, ha elindul a bekebelezés a nagyobbnak nem kell, már megy ez a folyamat, utána több kicsi összefog és elérik az 1ha-t akkor az az övéké lesz. Megindult a bekebelezés, akkor nem a "legnagyobb" visz mindent, vagy akkor még ezalatt is lehet egyezséget kötni, összeállni?
Válasz Vaskó István_15933 #1757. hozzászólásáraA válasz bonyolult , de a 0,4 -el nem vagy semmi (elnézést) az a nyerő akinek akiknek megvan meglesz az 50% + valamennyi , akkor ő(k) diktálnak, de te is összeállhatsz másokkal , és az 5 heki elméletben akár 5 új hr számra is oszolhat, keress társakat a bekebelezésnél ha nem te indítottad el akkor szerintem hátrányban vagy a nyerő a fiatalabb stb
Sziasztok! Az új törvénnyel kapcsolatban lenne kérdésem. Van egy osztatlan közös tulajdonban levő 5 ha szántó. Legalább 50 tulajdonos, senkinek nincs 1 ha-nál nagyobb része, nekem 0,4 ha van benne, 1 tulajdonosnak van 0,4 ha-nál nagyobb része. Mivel nincs senkinek legalább 1 ha-ja, ha senki nem áll össze senkivel, elvileg nincs egyezség. Akkor, amikor be lehet adni a kérelmet, akkor egyből elindítom a bekebelezést, akkor csak az az 1 tulaj előzhetne meg, akinek nagyobb tulajdonrésze van? Ilyen sok tulajdonos területben lehet valaki vajon bejegyzett földhasználó szerintetek? Mert az lenne a terv, ha vége a veszélyhelyzetnek, akkor azonnal elindítanám a bekebelezést(ha az 1 nagyobbnak kell, akkor így jártam,azért nem próbálom meg vásárlással megelőzni, mert a helyi földesúrnak is van benne része, de kevesebb, mint az enyém). Ha ez elindulna, utána a többi tulaj még összeállhat és ha megvan az 1 ha akkor az az övék, vagy ha a bekebelezés megindul, akkor utána már nincs egyezség? Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz D. Csaba szakirányító #1753. hozzászólásáraKöszönöm szépen!
Válasz D. Csaba szakirányító #1749. hozzászólásáraHa pedig mégis elkészül, hemzsegni fog a hibáktól. Nyögve indul ez az osztatlan felszámolás.
Válasz Ares 826 #1751. hozzászólásáraA szántó aranykoronában,a többi hektárban értendő. 1milla / aranykorona szép baleset volna
Válasz z_papai #1750. hozzászólásáraAzt nem tudom, hogy minden földhivatal így "értelmezi"-é a korm. rendeletet, de ha igen, akkor ez valószínűleg minisztériumi utasítás.
Ez pedig borítékolhatóan azt jelenti, hogy módosítani fogják a törvényt.