Mi lesz azokkal a tulajdoni hányadokkal, amiken pl. jelzálog, vagy végrehajtás van bejegyezve? Kifizeted a tulajnak az árát, de ezek rajta maradnak? Mert a jogszabályok ezt nem tisztázzák. Mert ugye ha 1 ha-nál kisebb, be kell kebelezned. Na de ha ez is hozzácsapódik a te tulajdoni hányadodhoz, ami meg majd lesz mondjuk 20 ha, akkor az egész 20 ha-on jelzálog, vagy végrehajtási jog lesz?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1768. hozzászólásáraSzerintem ez egy képlékeny katyvasz lesz. Hát ugye arra is több verziót olvastam, hogy a megosztás után nem maradhat vissza osztatlan, kivéve ha azt kimondottan kérik a tulajdonosok. Valahol meg olyat írtak, hogy csak közeli hozzátartozók maradhatnak osztatlanban.
Akinek 1 hektárnál nagyobb van, az lehet önálló, kivéve ha az egész terület kisebb 2 hektárnál. De akkor meg ha ő nem akar bekebelezni meg semmit, akkor nem kezdi meg a megosztást. Meg az 1 ha alatti se kezdi meg, mert ő nem lehet önálló, meg többséget se tud szerezni, a másik ellenében.
Oldalakon keresztül lehetne sorolni a lehetőségeket.
Az ajándékozás se mindig járható út, ha működik akkor oké. De ajándékozni csak közeli hozzátartozónak lehet, és asszem ahhoz is földművesnek kell enni az ajándékozottnak.
Válasz vasika #1769. hozzászólásáraNem most olvastam a törvényt, meg tévedhetek is. Tudtommal bármelyik tulajdonos elindíthatja a megosztási eljárást, hogy a megosztás során lesz-e bekebelezés, az szerintem nem számít.
Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztási eljárást, ha nem esik kivétel alá, mert van pár eset amikor nem lehet elindítani. Ennek tényét a földhivatal feljegyzi a tulajdoni lapra. Utána lehet intézni a megosztás hivatalos részét, ügyvéd, osztóprogram, értesítések, belegyezések, ha 50%+1 tulajdoni arány megvan a megegyezéshez, akkor rendben van. Ha van megegyezés, akkor bejegyzi a földhivatal az új tulajdonosokat, szóval lepapírozza az egészet. Erre az egészre van asszem 60 nap (vagy 90), ha ez alatt nincs egyezség, törli a széljegyzetet, marad minden ahogy volt.
Látom, nem lesz egyszerű menet. Egyezségesnél ha
valaki elindítja a megosztást, akkor azt feljegyzik az ingatlannyilvántartásba. Mi van akkor, ha én bekebelezni akarok, szétküldöm mindenkinek a levelet, és mondjuk a levelek kiküldése után 10 nap múlva valaki elindítja a megosztást. Bekebelezésnél nem láttam, hogy azt feljegyeznék az ingatlannyilvántartásba. Ez se tiszta nekem. Bekebelezésről, hogy értesül a földhivatal, hogy elindítottam, mert akkor utána elvileg nem lehetne már megosztást kezdeményezni.
Válasz Rabó001 #1767. hozzászólásáraHa igaz az, hogy az alaphelyzet, a kiindulási állapot az aktuális ingatlannyilvántartás, akkor szerintem azt kell először megnézni, hogy az alapján kialakítható-é a törvényi előírásoknak megfelelő két önálló ingatlan. Ha csak egy olyan tulajdoni hányad van, amely e feltételnek megfelel, akkor a válasz egyértelműen nem.
Vagyis ilyenkor egy tulajdonostárs tulajdonába kerülhet a teljes földrészlet.
Az ugye más kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha van hajlandóság arra, hogy több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanban, akkor működik-é a "hagyományos" verzió, vagyis a megosztás.
Ezt majd megint a kormányhivatalok jogászai döntik el. Persze nem egységes jogértelmezéssel. Mert én már hallottam hajmeresztő értelmezéseket a földhivataloknál. Pl. hogy mit vesznek elfogadó hozzájárulásnak.
Kétségtelen, hogy az érdekes szitu, ha mondjuk egy osztatlanban egy tulajdonostárs, akinek 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada van, nem akar róla lemondani, de bekebelezni sem akar. Mert alapesetben egy másik tulajtárs, ha megindítja a a folyamatot, akkor, az ő tulajdoni hányadát is bekebelezi, hiszen itt nincs megosztásra lehetőség.
Hirtelen egy ötletem van. Ajándékozzon el a tulajdini hányadából -ha erre a tulajdoni hányad lehetőséget ad- közeli hozzátartozójának annyit, hogy azzal már kialakítható legyen két önálló ingatlan.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1765. hozzászólásáraBocs, de itt most nem keveredtél egy kicsit ellentmondásba? "Szerintem egyébként ha alaphelyzetben nem alakítható ki mondjuk két önálló ingatlan, és valamelyik tulajdonostárs elindítja a bekebelezést, akkor ő, vagy a törvény szerint őt megelőző tulajtársa -ha ezt az előnyt ki akarja használni- bekebelez mindent. Vagyis azt az egy tulajdonrészt is, ami 1 ha-nál nagyobb. Tehát akkor is ha mondjuk 5 ha. "
Ha van benne 1 hektárnál nagyobb rész, akkor legalább 1 önálló ingatlan kialakítható.
És mi van akkor, csak elméletileg teszem fel a kérdést, ha senkinek nincs 1 hektárnyi területe egy HRSZ-ben? Akkor van az, hogy eggyé lesz az egész? Bocs, most nem túrtam fel a törvényt.
Minél többet beszél vagy olvas róla az ember, annál inkább az derül ki, hogy ez nem egyszerű történet. Egyszerűen józan ésszel nem lehet felfogni, hogy miért nem lehet egyértelmű jogszabályokat csinálni. Persze tudom, a zavarosban jobban lehet halászni.
Válasz vasika #1762. hozzászólásáraJó kérdés. Nagy valószínűséggel ez a törvény is azt az utat fogja végig járni mint a földforgalmi törvény. Ahány földhivatal, annyi féleképpen fogják értelmezni, emiatt végig fogja járja a jogi utat egészen a Kúriáig. A Kúria megpróbál egy egységes jogértelmezést kialakítani. Ez 4-5 év. Hacsak nem hoznak bizonyos részkérdésekben korábban jogegységit.
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan el fogják bukni a dolgot olyanok is, akiknek a jogértelmezés szerint igazuk lett volna.
Szerintem egyébként ha alaphelyzetben nem alakítható ki mondjuk két önálló ingatlan, és valamelyik tulajdonostárs elindítja a bekebelezést, akkor ő, vagy a törvény szerint őt megelőző tulajtársa -ha ezt az előnyt ki akarja használni- bekebelez mindent. Vagyis azt az egy tulajdonrészt is, ami 1 ha-nál nagyobb. Tehát akkor is ha mondjuk 5 ha. Az egy más kérdés, hogy ennek a tulajtársnak lesz lehetősége, hogy ő kebelezzen be, hiszen ő rendelkezik a legnagyobb tulajdoni hányaddal. Kivéve.....ha mondjuk az egyik félhektáros tulajdonostárs egyben földhasználó is.
Mert akkor ő az első.
Válasz én 11 #1763. hozzászólásáraSzerintem attól függ, hogy a bekebelezőnek mennyi van. Ha kevesebb akkor a bekebelező biztos bukja,ha akarja a másik, ha több van a bekebelezőnek,akkor jó kérdés, hogy mi lesz azzal akinek megvan az 1ha-ja, de nem bekebelező.
Srácok.
Adott egy kb 25 hektáros osztatlan. Ebben bérelek 2012óta egy darabot. A többit a tsz maradvany használja. Namost én idén visszaadom a placcot.(sokat fizetek rá és sülevényes egy része+szarvasok is vannak)
Van kb 120 tulaja. A tsz maradvány jelen állas szerint mint többségi használó, bérelheti ezt a placcot is, vagy kell neki hasznalati megosztás? (ugye 2012ben még nem kellett a vazrajzhoz a tulajok belegyezése)
Vagy mi lesz? Egyik haver szerint a tulaj beszopja, mert senki se fogja tudni hasznalni megosztasi egyeszség nélkül.(a tsz se, mert annak is kéne)
3hektáron senki se fog 120 ajánlott levelet küldeni bérlemény ügyében.
"EGYETLEN TULAJDONOSTÁRS TULAJDONBA VÉTELE ÚTJÁN TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSE
30. § A Foktftv. 3. alcímében meghatározott egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel [a Foktftv. 16. § (2) bekezdése szerinti bekebelezés] esetében a 2. és a 3. alcímben foglaltak alkalmazásának nincs helye."
Tehát ha valamelyik tulajdonostárs elindítja a teljes földrészlet tulajdonba vételét bekebelezéssel, akkor már nincs "összefogás".
Válasz kulakman #1758. hozzászólására
Köszi a választ. Azt nem értem, ha elindul a bekebelezés a nagyobbnak nem kell, már megy ez a folyamat, utána több kicsi összefog és elérik az 1ha-t akkor az az övéké lesz. Megindult a bekebelezés, akkor nem a "legnagyobb" visz mindent, vagy akkor még ezalatt is lehet egyezséget kötni, összeállni?
Válasz Vaskó István_15933 #1757. hozzászólásáraA válasz bonyolult , de a 0,4 -el nem vagy semmi (elnézést) az a nyerő akinek akiknek megvan meglesz az 50% + valamennyi , akkor ő(k) diktálnak, de te is összeállhatsz másokkal , és az 5 heki elméletben akár 5 új hr számra is oszolhat, keress társakat a bekebelezésnél ha nem te indítottad el akkor szerintem hátrányban vagy a nyerő a fiatalabb stb
Sziasztok! Az új törvénnyel kapcsolatban lenne kérdésem. Van egy osztatlan közös tulajdonban levő 5 ha szántó. Legalább 50 tulajdonos, senkinek nincs 1 ha-nál nagyobb része, nekem 0,4 ha van benne, 1 tulajdonosnak van 0,4 ha-nál nagyobb része. Mivel nincs senkinek legalább 1 ha-ja, ha senki nem áll össze senkivel, elvileg nincs egyezség. Akkor, amikor be lehet adni a kérelmet, akkor egyből elindítom a bekebelezést, akkor csak az az 1 tulaj előzhetne meg, akinek nagyobb tulajdonrésze van? Ilyen sok tulajdonos területben lehet valaki vajon bejegyzett földhasználó szerintetek? Mert az lenne a terv, ha vége a veszélyhelyzetnek, akkor azonnal elindítanám a bekebelezést(ha az 1 nagyobbnak kell, akkor így jártam,azért nem próbálom meg vásárlással megelőzni, mert a helyi földesúrnak is van benne része, de kevesebb, mint az enyém). Ha ez elindulna, utána a többi tulaj még összeállhat és ha megvan az 1 ha akkor az az övék, vagy ha a bekebelezés megindul, akkor utána már nincs egyezség? Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz z_papai #1750. hozzászólásáraAzt nem tudom, hogy minden földhivatal így "értelmezi"-é a korm. rendeletet, de ha igen, akkor ez valószínűleg minisztériumi utasítás.
Ez pedig borítékolhatóan azt jelenti, hogy módosítani fogják a törvényt.
Válasz z_papai #1750. hozzászólására547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet
a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló kérelmek benyújthatóságának elhalasztásáról1
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A földnek minősülő ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan megosztásával történő megszüntetése iránt a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 2. alcíme szerinti eljárás lefolytatásával összefüggő, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem nem nyújtható be az ingatlanügyi hatósághoz.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. § 2021. január 16-án lép hatályba.
A vészhelyzet 90 napos meghosszabbításával megint ugrott a megosztás elindításának lehetősége. Főleg miután ha jól látom, a földhivatalok szokás szerint megint kiterjesztően értelmezik a jogszabályt, és nem fogadják be azokat az iratokat sem, amelyek egy tulajdonostárs bekebelezéséről szólnak. Mert ez esetben nincs szó arról, hogy a megosztás megkezdését be kell jelenteni a földhivatalnak. Márpedig a korm. rendelet csak ezt a 2. alcím alatti verziót függesztette föl.
Természetesen a járványnak ehhez semmiköze. Egyszerűen nincs kész az osztóprogram. Szerintem nem is fogják tudni összehozni.
Válasz pamko #1745. hozzászólásáraVan olyan járás,ahol 100ezer fölött van egy aranykorona,hasonló adottságú másik járásban pedig ugyanaz 30-50.Táblázat szerint.
A valóságban meg pont fordítottja az igaz.
Válasz Géza15 #1742. hozzászólására1.) Ha szántó és valaki kezdeményezi a megosztást, akkor bekebelezés lesz, a törvényben leírt rangsor szerinti nyerő számára., ha senki nem kezdeményezi a megosztást akkor minden marad mint jelenleg.
2.) Ha csak ketten vagytok, akkor be fogja kebelezni, ha nem tudtok megegyezni az árban akkor hatósági áron. Ha esetleg vannak még 1 ha alattiak, akkor össze lehet fogni és kialakítani egy 1 ha-nál nagyobb osztatlant.
Sziasztok!
Lenne 2 kérdésem, hátha tudtok valamit:
1. Olyan esetben mire lehet számolni, ha van egy 1,9 ha-os osztaltan közös fele-fele arányban és a társ nem akarja eladni nekem, illetve meg se akarja tőlem venni (bár én nem is akarnám egyébként eladni).
2. Másik osztatlan közös: Kötelező vagyok eladni a vevőnek abban az esetben ha az én részem kisebb mint 1 ha az övé pedig nagyobb és meg akarja vásárolni tőlem?
Válasz Rabó001 #1740. hozzászólásáraNem lesz itt semmi látnivaló, mindenki tud mindent.
Bár a földhivatalok már most készülnek. Szerintük lesznek olyan cirkuszok, hogy még az ínyencek is csettinteni fognak.
Válasz D. Csaba szakirányító #1739. hozzászólásáraNa, ez egy egész korrekt cikknek tűnik a témában.
Én tegnap ezt olvastam, ugyanezen az oldalon, ez talán még egy fokkal korrektebb, bár ez rövidebb.
Ez kimondta ezt is: "De ha nem kezdeményezik az osztatlan közös tulajdon megosztását, akkor nem történik semmi, marad minden a régiben. Az eljárást nem kötelező megindítani, és a hatóság hivatalból se fogja kezdeményezni"
A legtöbb megjelenő cikk ezt elhallgatja, sőt valaki úgy terjeszti hogy kötelező megszüntetni.
https://www.agrarszektor.hu/fold/vallottak-a-szakertok-nem-lesz-konnyu-menet-az-osztatlan-kozos-tulajdon-rendezese.28056.html
1920 - ban vett dédnagyapám 1.2 ha beltelket( megvan az adásvétel ) , mert akkor mindenki ebbe fektetett.Ezt a földterületet az elmúlt 100 évben pár év kivételével mi használtuk.
2008 -ban derült ki hagyatéki eljárás után , hogy 70 ember nevére került 2002 -ben osztatlan közös lett (sorsolással).
Mit javasoltok?Elbirtoklás lehetséges-e?
AMúgy az agrárminiszternek , Buday Gyulának , földhivataloknak írtunk , mind azt tanácsolta jogi útra tereljük. Szerintetek mit tudok tenni?
választ előre is köszi
Válasz D. Csaba szakirányító #1736. hozzászólásáraTizenpár éve helyi földhivatalban téma volt az elbirtoklás, hivatalvezető mondta, hogy változott a régi eljárás, amikor pár tanúval bizonyították az elbirtoklást, mivel volt fizetett tanú xarásig, ezért jelezned kell előre, különben sohasem jegyzik be. Nálunk ez van! Értsd meg, hogy más az elmélet és a gyakorlat, sőt azt is, hogy egy országban vagyunk, mégsem működik egységesen mindenhol minden!
Válasz gcastle #1734. hozzászólásáraAz elbirtoklást megkezdését senkinek nem kell bejelenteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a későbbi bizonyítás kedvéért nem jelentheted be mondjuk az önkormányzatnak.
Az elbirtoklás feltételeit kell teljesíteni 15 éven keresztül.
Ha a 15 év eltelt, és a törvényi feltételek teljesültek, akkor a tulajdonjogot a törvény erejénél fogva, ex lege szerzi meg az elbirtokló. Viszont ha a tulajdonszerzést nem rendezi az ingatlannyilvántartásba, akkor arra jóhiszemű harmadik féllel szemben (pl. egy vevő) nem hivatkozhat.
Válasz juhaszsanyi #1723. hozzászólásáraÉn ugy tudom csak jóhiszemü elbirtoklást fogadnak el.Vagyis ugy használtad 15 évig hogy magadénak hitted ,és senki nem jelentkezett hogy az övé.Ebben az esetben ez nem áll meg ,mert van tulajdonosa ,aki név szerint is fel van tüntetve a tulajdoni lapon......
Válasz juhaszsanyi #1723. hozzászólásáraFeltéve, ha már 15 éve földhivatalnál bejelentette, hogy elbirtoklási céllal használja! Nem elég vinni pár tanút, hogy 15 éve ő használja!
Válasz beginneragro #1722. hozzászólásáraIgen a 2012 és 2014 között beadott állami kimérési kérelmekre még a régi szabályozás vonatkozik: szántó min 3000 nm, zártkert 1500 nm, a min. belterület pedig a helyi szabályozás szerint.
Válasz erik18 #1724. hozzászólásáraNekem volt ilyen ügyem. Ráadásul öko-s terület volt...
Nem kellett új haszonbérleti szerződést kötni, "csak" haszonbérleti szerződés módosítást kellett készíteni, amelyet nem kellett kifüggeszteni, nem kellett jóváhagyatni, de a földhasználat "átvezetéséhez" be kellett adni a földhivatalhoz.
Az én esetemben az volt a szerencse, hogy a terület mérete nem csökkent, illetve az elhelyezkedése sem változott.
Válasz én 11 #1718. hozzászólásáraAzt hiszem az állam elbirtokolja, ha 90 napig nincs meg a tulaj.
De ha te használod min. 15 éve akkor te is elbirtokolhatod.
3172 hozzászólás
Válasz Rabó001 #1771. hozzászólásáraIgen, ez így van.
Mi lesz azokkal a tulajdoni hányadokkal, amiken pl. jelzálog, vagy végrehajtás van bejegyezve? Kifizeted a tulajnak az árát, de ezek rajta maradnak? Mert a jogszabályok ezt nem tisztázzák. Mert ugye ha 1 ha-nál kisebb, be kell kebelezned. Na de ha ez is hozzácsapódik a te tulajdoni hányadodhoz, ami meg majd lesz mondjuk 20 ha, akkor az egész 20 ha-on jelzálog, vagy végrehajtási jog lesz?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1768. hozzászólásáraSzerintem ez egy képlékeny katyvasz lesz. Hát ugye arra is több verziót olvastam, hogy a megosztás után nem maradhat vissza osztatlan, kivéve ha azt kimondottan kérik a tulajdonosok. Valahol meg olyat írtak, hogy csak közeli hozzátartozók maradhatnak osztatlanban.
Akinek 1 hektárnál nagyobb van, az lehet önálló, kivéve ha az egész terület kisebb 2 hektárnál. De akkor meg ha ő nem akar bekebelezni meg semmit, akkor nem kezdi meg a megosztást. Meg az 1 ha alatti se kezdi meg, mert ő nem lehet önálló, meg többséget se tud szerezni, a másik ellenében.
Oldalakon keresztül lehetne sorolni a lehetőségeket.
Az ajándékozás se mindig járható út, ha működik akkor oké. De ajándékozni csak közeli hozzátartozónak lehet, és asszem ahhoz is földművesnek kell enni az ajándékozottnak.
Válasz vasika #1769. hozzászólásáraNem most olvastam a törvényt, meg tévedhetek is. Tudtommal bármelyik tulajdonos elindíthatja a megosztási eljárást, hogy a megosztás során lesz-e bekebelezés, az szerintem nem számít.
Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztási eljárást, ha nem esik kivétel alá, mert van pár eset amikor nem lehet elindítani. Ennek tényét a földhivatal feljegyzi a tulajdoni lapra. Utána lehet intézni a megosztás hivatalos részét, ügyvéd, osztóprogram, értesítések, belegyezések, ha 50%+1 tulajdoni arány megvan a megegyezéshez, akkor rendben van. Ha van megegyezés, akkor bejegyzi a földhivatal az új tulajdonosokat, szóval lepapírozza az egészet. Erre az egészre van asszem 60 nap (vagy 90), ha ez alatt nincs egyezség, törli a széljegyzetet, marad minden ahogy volt.
Látom, nem lesz egyszerű menet. Egyezségesnél ha
valaki elindítja a megosztást, akkor azt feljegyzik az ingatlannyilvántartásba. Mi van akkor, ha én bekebelezni akarok, szétküldöm mindenkinek a levelet, és mondjuk a levelek kiküldése után 10 nap múlva valaki elindítja a megosztást. Bekebelezésnél nem láttam, hogy azt feljegyeznék az ingatlannyilvántartásba. Ez se tiszta nekem. Bekebelezésről, hogy értesül a földhivatal, hogy elindítottam, mert akkor utána elvileg nem lehetne már megosztást kezdeményezni.
Válasz Rabó001 #1767. hozzászólásáraHa igaz az, hogy az alaphelyzet, a kiindulási állapot az aktuális ingatlannyilvántartás, akkor szerintem azt kell először megnézni, hogy az alapján kialakítható-é a törvényi előírásoknak megfelelő két önálló ingatlan. Ha csak egy olyan tulajdoni hányad van, amely e feltételnek megfelel, akkor a válasz egyértelműen nem.
Vagyis ilyenkor egy tulajdonostárs tulajdonába kerülhet a teljes földrészlet.
Az ugye más kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha van hajlandóság arra, hogy több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanban, akkor működik-é a "hagyományos" verzió, vagyis a megosztás.
Ezt majd megint a kormányhivatalok jogászai döntik el. Persze nem egységes jogértelmezéssel. Mert én már hallottam hajmeresztő értelmezéseket a földhivataloknál. Pl. hogy mit vesznek elfogadó hozzájárulásnak.
Kétségtelen, hogy az érdekes szitu, ha mondjuk egy osztatlanban egy tulajdonostárs, akinek 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányada van, nem akar róla lemondani, de bekebelezni sem akar. Mert alapesetben egy másik tulajtárs, ha megindítja a a folyamatot, akkor, az ő tulajdoni hányadát is bekebelezi, hiszen itt nincs megosztásra lehetőség.
Hirtelen egy ötletem van. Ajándékozzon el a tulajdini hányadából -ha erre a tulajdoni hányad lehetőséget ad- közeli hozzátartozójának annyit, hogy azzal már kialakítható legyen két önálló ingatlan.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1765. hozzászólásáraBocs, de itt most nem keveredtél egy kicsit ellentmondásba? "Szerintem egyébként ha alaphelyzetben nem alakítható ki mondjuk két önálló ingatlan, és valamelyik tulajdonostárs elindítja a bekebelezést, akkor ő, vagy a törvény szerint őt megelőző tulajtársa -ha ezt az előnyt ki akarja használni- bekebelez mindent. Vagyis azt az egy tulajdonrészt is, ami 1 ha-nál nagyobb. Tehát akkor is ha mondjuk 5 ha. "
Ha van benne 1 hektárnál nagyobb rész, akkor legalább 1 önálló ingatlan kialakítható.
És mi van akkor, csak elméletileg teszem fel a kérdést, ha senkinek nincs 1 hektárnyi területe egy HRSZ-ben? Akkor van az, hogy eggyé lesz az egész? Bocs, most nem túrtam fel a törvényt.
Minél többet beszél vagy olvas róla az ember, annál inkább az derül ki, hogy ez nem egyszerű történet. Egyszerűen józan ésszel nem lehet felfogni, hogy miért nem lehet egyértelmű jogszabályokat csinálni. Persze tudom, a zavarosban jobban lehet halászni.
Válasz vasika #1762. hozzászólásáraRá kell kérdezni a földhivatalban. Bár az sem egyértelmű, hogy egy osztatlan esetében ki számít földhasználónak.
Válasz vasika #1762. hozzászólásáraJó kérdés. Nagy valószínűséggel ez a törvény is azt az utat fogja végig járni mint a földforgalmi törvény. Ahány földhivatal, annyi féleképpen fogják értelmezni, emiatt végig fogja járja a jogi utat egészen a Kúriáig. A Kúria megpróbál egy egységes jogértelmezést kialakítani. Ez 4-5 év. Hacsak nem hoznak bizonyos részkérdésekben korábban jogegységit.
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan el fogják bukni a dolgot olyanok is, akiknek a jogértelmezés szerint igazuk lett volna.
Szerintem egyébként ha alaphelyzetben nem alakítható ki mondjuk két önálló ingatlan, és valamelyik tulajdonostárs elindítja a bekebelezést, akkor ő, vagy a törvény szerint őt megelőző tulajtársa -ha ezt az előnyt ki akarja használni- bekebelez mindent. Vagyis azt az egy tulajdonrészt is, ami 1 ha-nál nagyobb. Tehát akkor is ha mondjuk 5 ha. Az egy más kérdés, hogy ennek a tulajtársnak lesz lehetősége, hogy ő kebelezzen be, hiszen ő rendelkezik a legnagyobb tulajdoni hányaddal. Kivéve.....ha mondjuk az egyik félhektáros tulajdonostárs egyben földhasználó is.
Mert akkor ő az első.
Válasz én 11 #1763. hozzászólásáraSzerintem attól függ, hogy a bekebelezőnek mennyi van. Ha kevesebb akkor a bekebelező biztos bukja,ha akarja a másik, ha több van a bekebelezőnek,akkor jó kérdés, hogy mi lesz azzal akinek megvan az 1ha-ja, de nem bekebelező.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1760. hozzászólásáraDe ha van egy tulaj akinek 1 heki fölött van a bekebelezön kivül vele mi lesz?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1760. hozzászólásáraKöszi. Így gondoltam én is. Még annyi, hogy ilyen sok tulajdonos osztatlanba valaki lehet bejegyzett földhasználó?
Srácok.
Adott egy kb 25 hektáros osztatlan. Ebben bérelek 2012óta egy darabot. A többit a tsz maradvany használja. Namost én idén visszaadom a placcot.(sokat fizetek rá és sülevényes egy része+szarvasok is vannak)
Van kb 120 tulaja. A tsz maradvány jelen állas szerint mint többségi használó, bérelheti ezt a placcot is, vagy kell neki hasznalati megosztás? (ugye 2012ben még nem kellett a vazrajzhoz a tulajok belegyezése)
Vagy mi lesz? Egyik haver szerint a tulaj beszopja, mert senki se fogja tudni hasznalni megosztasi egyeszség nélkül.(a tsz se, mert annak is kéne)
3hektáron senki se fog 120 ajánlott levelet küldeni bérlemény ügyében.
Válasz vasika #1759. hozzászólásáraA vhr. egyértelműen kimondja:
"EGYETLEN TULAJDONOSTÁRS TULAJDONBA VÉTELE ÚTJÁN TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSE
30. § A Foktftv. 3. alcímében meghatározott egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel [a Foktftv. 16. § (2) bekezdése szerinti bekebelezés] esetében a 2. és a 3. alcímben foglaltak alkalmazásának nincs helye."
Tehát ha valamelyik tulajdonostárs elindítja a teljes földrészlet tulajdonba vételét bekebelezéssel, akkor már nincs "összefogás".
Válasz kulakman #1758. hozzászólására
Köszi a választ. Azt nem értem, ha elindul a bekebelezés a nagyobbnak nem kell, már megy ez a folyamat, utána több kicsi összefog és elérik az 1ha-t akkor az az övéké lesz. Megindult a bekebelezés, akkor nem a "legnagyobb" visz mindent, vagy akkor még ezalatt is lehet egyezséget kötni, összeállni?
Válasz Vaskó István_15933 #1757. hozzászólásáraA válasz bonyolult , de a 0,4 -el nem vagy semmi (elnézést) az a nyerő akinek akiknek megvan meglesz az 50% + valamennyi , akkor ő(k) diktálnak, de te is összeállhatsz másokkal , és az 5 heki elméletben akár 5 új hr számra is oszolhat, keress társakat a bekebelezésnél ha nem te indítottad el akkor szerintem hátrányban vagy a nyerő a fiatalabb stb
Sziasztok! Az új törvénnyel kapcsolatban lenne kérdésem. Van egy osztatlan közös tulajdonban levő 5 ha szántó. Legalább 50 tulajdonos, senkinek nincs 1 ha-nál nagyobb része, nekem 0,4 ha van benne, 1 tulajdonosnak van 0,4 ha-nál nagyobb része. Mivel nincs senkinek legalább 1 ha-ja, ha senki nem áll össze senkivel, elvileg nincs egyezség. Akkor, amikor be lehet adni a kérelmet, akkor egyből elindítom a bekebelezést, akkor csak az az 1 tulaj előzhetne meg, akinek nagyobb tulajdonrésze van? Ilyen sok tulajdonos területben lehet valaki vajon bejegyzett földhasználó szerintetek? Mert az lenne a terv, ha vége a veszélyhelyzetnek, akkor azonnal elindítanám a bekebelezést(ha az 1 nagyobbnak kell, akkor így jártam,azért nem próbálom meg vásárlással megelőzni, mert a helyi földesúrnak is van benne része, de kevesebb, mint az enyém). Ha ez elindulna, utána a többi tulaj még összeállhat és ha megvan az 1 ha akkor az az övék, vagy ha a bekebelezés megindul, akkor utána már nincs egyezség? Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz D. Csaba szakirányító #1753. hozzászólásáraKöszönöm szépen!
Válasz D. Csaba szakirányító #1749. hozzászólásáraHa pedig mégis elkészül, hemzsegni fog a hibáktól. Nyögve indul ez az osztatlan felszámolás.
Válasz Ares 826 #1751. hozzászólásáraA szántó aranykoronában,a többi hektárban értendő. 1milla / aranykorona szép baleset volna
Válasz z_papai #1750. hozzászólásáraAzt nem tudom, hogy minden földhivatal így "értelmezi"-é a korm. rendeletet, de ha igen, akkor ez valószínűleg minisztériumi utasítás.
Ez pedig borítékolhatóan azt jelenti, hogy módosítani fogják a törvényt.
Válasz z_papai #1750. hozzászólására547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet
a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló kérelmek benyújthatóságának elhalasztásáról1
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A földnek minősülő ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan megosztásával történő megszüntetése iránt a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 2. alcíme szerinti eljárás lefolytatásával összefüggő, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem nem nyújtható be az ingatlanügyi hatósághoz.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. § 2021. január 16-án lép hatályba.
Válasz Erdőjaro #1748. hozzászólásáraVan még 1.000.000 feletti is!
Válasz D. Csaba szakirányító #1749. hozzászólásáraMeg tudod írni, hogy mely melyik kormány rendelet szabályozza ezt?
A vészhelyzet 90 napos meghosszabbításával megint ugrott a megosztás elindításának lehetősége. Főleg miután ha jól látom, a földhivatalok szokás szerint megint kiterjesztően értelmezik a jogszabályt, és nem fogadják be azokat az iratokat sem, amelyek egy tulajdonostárs bekebelezéséről szólnak. Mert ez esetben nincs szó arról, hogy a megosztás megkezdését be kell jelenteni a földhivatalnak. Márpedig a korm. rendelet csak ezt a 2. alcím alatti verziót függesztette föl.
Természetesen a járványnak ehhez semmiköze. Egyszerűen nincs kész az osztóprogram. Szerintem nem is fogják tudni összehozni.
Válasz pamko #1745. hozzászólásáraVan olyan járás,ahol 100ezer fölött van egy aranykorona,hasonló adottságú másik járásban pedig ugyanaz 30-50.Táblázat szerint.
A valóságban meg pont fordítottja az igaz.
Válasz pamko #1745. hozzászólásáraEz mi butaság :D hozzánk 69000 ft-ot ír és pedig 110-120 ezer között lehet venni földet.
Válasz pamko #1745. hozzászólásáraVannak szép számok de rendesen!
Válasz Ares 826 #1744. hozzászólásáraAz ár járásonként változik
Válasz Pont #1743. hozzászólásáraA kivásárlási ár ha jól tudom 85.000 Ft aranykoronánként!
Válasz Géza15 #1742. hozzászólására1.) Ha szántó és valaki kezdeményezi a megosztást, akkor bekebelezés lesz, a törvényben leírt rangsor szerinti nyerő számára., ha senki nem kezdeményezi a megosztást akkor minden marad mint jelenleg.
2.) Ha csak ketten vagytok, akkor be fogja kebelezni, ha nem tudtok megegyezni az árban akkor hatósági áron. Ha esetleg vannak még 1 ha alattiak, akkor össze lehet fogni és kialakítani egy 1 ha-nál nagyobb osztatlant.
Sziasztok!
Lenne 2 kérdésem, hátha tudtok valamit:
1. Olyan esetben mire lehet számolni, ha van egy 1,9 ha-os osztaltan közös fele-fele arányban és a társ nem akarja eladni nekem, illetve meg se akarja tőlem venni (bár én nem is akarnám egyébként eladni).
2. Másik osztatlan közös: Kötelező vagyok eladni a vevőnek abban az esetben ha az én részem kisebb mint 1 ha az övé pedig nagyobb és meg akarja vásárolni tőlem?
Válasz Rabó001 #1740. hozzászólásáraNem lesz itt semmi látnivaló, mindenki tud mindent.
Bár a földhivatalok már most készülnek. Szerintük lesznek olyan cirkuszok, hogy még az ínyencek is csettinteni fognak.
Válasz D. Csaba szakirányító #1739. hozzászólásáraNa, ez egy egész korrekt cikknek tűnik a témában.
Én tegnap ezt olvastam, ugyanezen az oldalon, ez talán még egy fokkal korrektebb, bár ez rövidebb.
Ez kimondta ezt is: "De ha nem kezdeményezik az osztatlan közös tulajdon megosztását, akkor nem történik semmi, marad minden a régiben. Az eljárást nem kötelező megindítani, és a hatóság hivatalból se fogja kezdeményezni"
A legtöbb megjelenő cikk ezt elhallgatja, sőt valaki úgy terjeszti hogy kötelező megszüntetni.
https://www.agrarszektor.hu/fold/vallottak-a-szakertok-nem-lesz-konnyu-menet-az-osztatlan-kozos-tulajdon-rendezese.28056.html
https://www.agrarszektor.hu/fold/itt-van-minden-amit-az-osztatlan-kozos-foldtulajdon-felszamolasarol-tudni-kell.28044.html
1920 - ban vett dédnagyapám 1.2 ha beltelket( megvan az adásvétel ) , mert akkor mindenki ebbe fektetett.Ezt a földterületet az elmúlt 100 évben pár év kivételével mi használtuk.
2008 -ban derült ki hagyatéki eljárás után , hogy 70 ember nevére került 2002 -ben osztatlan közös lett (sorsolással).
Mit javasoltok?Elbirtoklás lehetséges-e?
AMúgy az agrárminiszternek , Buday Gyulának , földhivataloknak írtunk , mind azt tanácsolta jogi útra tereljük. Szerintetek mit tudok tenni?
választ előre is köszi
Válasz D. Csaba szakirányító #1736. hozzászólásáraTizenpár éve helyi földhivatalban téma volt az elbirtoklás, hivatalvezető mondta, hogy változott a régi eljárás, amikor pár tanúval bizonyították az elbirtoklást, mivel volt fizetett tanú xarásig, ezért jelezned kell előre, különben sohasem jegyzik be. Nálunk ez van! Értsd meg, hogy más az elmélet és a gyakorlat, sőt azt is, hogy egy országban vagyunk, mégsem működik egységesen mindenhol minden!
Válasz gcastle #1734. hozzászólásáraAz elbirtoklást megkezdését senkinek nem kell bejelenteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a későbbi bizonyítás kedvéért nem jelentheted be mondjuk az önkormányzatnak.
Az elbirtoklás feltételeit kell teljesíteni 15 éven keresztül.
Ha a 15 év eltelt, és a törvényi feltételek teljesültek, akkor a tulajdonjogot a törvény erejénél fogva, ex lege szerzi meg az elbirtokló. Viszont ha a tulajdonszerzést nem rendezi az ingatlannyilvántartásba, akkor arra jóhiszemű harmadik féllel szemben (pl. egy vevő) nem hivatkozhat.
Az elbirtoklást ne hasonlítsuk a bekebelezéshez! Közük nincs egymáshoz!
Válasz D. Csaba szakirányító #1731. hozzászólásáraEgy dolog, hogy mi a törvény szövege, a másik az, ahogyan hivatali eljárás keretében, vagy bírói gyakorlatban működik!
Válasz D. Csaba szakirányító #1731. hozzászólásáraAkkor a kormányhivatalban tudják rosszul!
Válasz juhaszsanyi #1723. hozzászólásáraÉn ugy tudom csak jóhiszemü elbirtoklást fogadnak el.Vagyis ugy használtad 15 évig hogy magadénak hitted ,és senki nem jelentkezett hogy az övé.Ebben az esetben ez nem áll meg ,mert van tulajdonosa ,aki név szerint is fel van tüntetve a tulajdoni lapon......
Válasz gcastle #1730. hozzászólásáraEz nem igaz.
Válasz juhaszsanyi #1723. hozzászólásáraFeltéve, ha már 15 éve földhivatalnál bejelentette, hogy elbirtoklási céllal használja! Nem elég vinni pár tanút, hogy 15 éve ő használja!
Válasz Borz #1728. hozzászólásáraÉs ami pl 2015-2016-ba került napirendre azoknál már nem?
Válasz beginneragro #1722. hozzászólásáraIgen a 2012 és 2014 között beadott állami kimérési kérelmekre még a régi szabályozás vonatkozik: szántó min 3000 nm, zártkert 1500 nm, a min. belterület pedig a helyi szabályozás szerint.
Válasz D. Csaba szakirányító #1685. hozzászólásáraNagyon jó észrevétel és nagyon jó érvelés, köszönjük, hogy felhívtad rá a figyelmünket.
Válasz beginneragro #1722. hozzászólásáraAmik be lettek adva, azok a régi szerint mennek, úgy tudom. Szántónál 0,3 ha volt a birtokminimum.
Válasz erik18 #1724. hozzászólásáraNekem volt ilyen ügyem. Ráadásul öko-s terület volt...
Nem kellett új haszonbérleti szerződést kötni, "csak" haszonbérleti szerződés módosítást kellett készíteni, amelyet nem kellett kifüggeszteni, nem kellett jóváhagyatni, de a földhasználat "átvezetéséhez" be kellett adni a földhivatalhoz.
Az én esetemben az volt a szerencse, hogy a terület mérete nem csökkent, illetve az elhelyezkedése sem változott.
Üdv. Kérdésem az lenne h ha felosztásra kerül egy osztatlanközös akkor a haszonbérleti szerződést is újra kell kötni?
Válasz én 11 #1718. hozzászólásáraAzt hiszem az állam elbirtokolja, ha 90 napig nincs meg a tulaj.
De ha te használod min. 15 éve akkor te is elbirtokolhatod.