Válasz jaromiv #641. hozzászólásáraOk, köszöntem. Nekem van egy 2 holdnyi udvar rész, azt szeretném rendesen megcsinálni hogy ott mindenképp bent maradjanak, ha azon belül át is törnének erre arra. Fele kb 2 méterenként élő akácfával van körbe véve. 2-es szöges drótot találtam itt egyedül, amit alumíniummal futattotnak ír. De majd körbe kérdezek szőlős helyen is.
Válasz mtz1221 #638. hozzászólásáraAmikor én vettem, akkor még működött Diósgyőrben az acélmű, illetve vagy +10 évig még elérhető volt a régi gyártmány. Hoztam már Kassaiból, de az nem jó.
Ez eu-ban gyakorlatilag csak az olaszok gyártanak Zn+ Al bevonatos/ötvözeteset drótot. A többi csak márka és kereskedés.
Legutóbb a Tarján Acéltól hoztam, a Bezinal Economy Huzalt. A 2 mm -esből 1000 méter 25 kg.
De van náluk ettől erősebb, „brutál” nagy szilárdságú, kemény, vastagon horganyzott acéldrót. Ezzel csak az a baj, hogy ez náluk gyári tekercsben van. Kisebb tekercs csak akkor van, ha marad nekik.
Csak tartós kerítéshez ajánlom, mert k.va drágák.
Zsinórt én is BosPlustól veszem. Nekem nincs vele bajom. Évek óta meg van. Nyilván, mert húzgálva van, kopik.
Nekem a tartós kerítés, az 3 méterenként van oszlopozva. Az ideigleneseket 5-10 méterre karózom, attól függ, hogy az alsó szál milyen mélyen van. Nekem évekig a vaddisznóval volt bajom. Ott 5 méterre karózzam, mert az alsó szál 20 cm -en volt.
Az ideiglenes kerítéshez a zsinórt, vagy 1 mm -is lágy horganyzott drótot használok. Ahol csapás van, oda a felső szálra szoktam kötni, "lifegőt", 4-5 cm széles fólia csíkot.
Válasz mtz1221 #638. hozzászólásáraha huzalt teszel, akkor kemény huzalt végy, a félkemény, meg lágy huzalokat nem győzöd utánfeszíteni, kibaszopttul belógnak nyáron. zsinórból 3 mm-est szoktam venni a bos-plus-tól, az már elég erős meg látható, de nem olyan vastag, és főleg nem olyan nehéz, nem ragad rajta annyi eső, és nem kap bele annyira a szél, így ritkábban rakhatod a karókat. ahogy legelőt keratek, 8 jó lépésre teszem általában a karókat, de ha nagyot kell keríteni, és kicsi az ölem, és llófaszt fogok én anynit sétálni karóükét, akkor 9-10re is teheted, nem lesz vészes ezzel a zsnorórral. szalaggal, vastagabb zsinórral ez már szar ügy.
Válasz jaromiv #635. hozzászólásáraAzt szőlő kordon drótként kell keresni, vagy abból is van többféle ? Egyessel meg a madzaggal az a bajom 1 év alatt szét mállik a madzag. Utánna vettem kmes trimmer damilt, az fasza, de az meg hidegekben lóg, melegben feszül.
Válasz jaromiv #633. hozzászólásáraKöszönöm a fotókat és a hasznos tanácsokat,télen lesz időm átgondolni, de valószinüleg megcsinálom.Van 8 ha akácerdőm, ilyen karókat csak össze tudok szedni belőle.Múlt héten vágtam a naprát,3.5 ha-ról lejött 70q egy jó ha totál vadkárral.Sima fél milla veszteség.És még jön a kukorica.Ha csak fele annyi vadkár lesz már pezsgőt bontok.
Válasz mtz1221 #634. hozzászólásáraIgen, az a földbe való. Én a pótlásra használtam a 3 bárosat, mert a kertben ez az olcsó cső van a locsoláshoz. De eredetileg a haverok ide hordtak mindenféle hulladékot, - „majd jó lesz az neked valamire felkiáltással”- , és abban volt vizes, gázos kp cső. Abból dolgoztam.
A horganyzott drót az problémás. A mobil kerítéshez vagy madzagot húzok, vagy 1 mm -s horganyzottat. Lássuk be, ezek azért kopnak. A tartós kerítés 2mm -es szőlő kordon drót, Alu ötvözetes acél. Na, az örök, mint a nyomorúság. Az oszlop már kirohadt, de azon még egy folt sincs.
Válasz jaromiv #633. hozzászólásáraKp cső az a fekete földbe való ? Én abból a süthető fürdőszabaiból csináltam, szerintem nem is kell jobb tőle. Az ujabb horgonyzott drótok nálatok nem rozsdásodnak be ? Nekem volt 15 éves s padláson az bírja, amit meg tavsly vettem, az már itt rozsdás. Találtam valami més eljárással készült tüskés drótot, lehet veszek abból valamennyit próbára.
Elől járójában annyit, hogy 30 éve, amikor én ezt elkezdtem, akkor nem volt ennyi áruház, meg kereskedő, hanem volt Pesten a Remény utcában az Anivet, és az Anivet,… Az árai pedig az egekben. Az első szakaszhoz megvettem a porcelán csigát, meg a gyári szigetelőket, de sokaltam az árát ( nem szégyen, de induláskor nem volt élég pénz). Ebből az lett, hogy ami itthon van, abból építkezünk. Volt hulladék kpe cső, kipróbáltam és ez maradt.
Árulnak sok marhaságot, rugós kaput, meg feszmérőt, meg kapcsolókat, minden szir -szart, de ezekre nincs szükség. Csak drót és szigetelő kell.
Nekem a tanya rendes 2,5 méteres oszlopokkal van körül rakva, ezen van három sor drót. Használok mobil kerítést is, az 120-130 centis akác karó, hegyezve, felszigetelőzve, hogy csak le kell verni, rá a zsinór, és kész.
Itt nálunk, sokáig csak nekem volt villanypásztor. Úgy 10 éve egy marhás csinált még egyet. A vadkárok megelőzésére tavaly csináltak először kerítést.
Van itt egy rendes erdőművelő, vadász gyerek, aki a vadkár csökkentésére, húzott már vadhálót, tartós pásztor kerítést és csinál ideigleneset is. Tavaly még műanyag oszlopozott, de azt lopták, úgy hogy az idén már ő is fakarózott.
Nekem a gyerekkel 300 méter ideiglenes kerítést feldobni 50 karóval, ami elő van készítve kettő órahossza. Ebbe még az is belefér, hogy a zsinór alatt fs -el végigfutjuk, lecsapjuk a gazt / füvet.
Árakat nézve:
Egy sima szögelhető gomba szigetelő kerül min 30 Ft/db, minden más 100 Ft felett van. Egy méter kp cső (3 báros) ára 190 Ft/m, ebből lesz 15-20 szigetelő, 10-13 forint/db.
Összevetve 1000 darab szigetelőre a gomba 30 E Ft + a szög, kp csőből 13 E Ft + a szög és kötöződrót.
Nekem van két szett 50-50 db os vasoszlopom is, de azokat tényleg csak a rapid telepítésre használom.
Lehet ezt másként is csinálni, de nekem ez van, én már ezen nem változtatok.
Válasz jaromiv #631. hozzászólásáraKöszi legalább van némi elképzelésem az egészről.Én amúgy sokkal drágábbnak gondoltam,de ahogy látom 130-150-ből kijön oszlopok nélkül.
Ezek vagy dobozostul Kínában készülnek, vagy panelként megveszik és csinálnak hozzá dobozt. Régen a conradon lehetett venni ilyen panelt.
Azt, hogy mennyi energiát írnak ki, az üzleti fogás, főleg akkor, ha a három energiaszintből (bemenő, tárolt, kisülési) csak kettőt adnak meg.
Alább egyszer írtam, hogy lehet az 5 joule -től több a kisülési energia, de azoknál eleve nagyon hosszú kerítést, illetve magas füves területtel számolnak. Azaz sok veszteséggel.
Ezek a készülékek nem javíthatók.
Nyugodtan megveheted bármelyiket. Olyan típust vegyél, amit mások már használnak egy ideje! Keresd a kedvezőbb árút!
Ezek mind túl vannak árazva. Mind a gyártó, mind a kereskedő degeszre keresi rajta magát.
Régen akármelyik tsz villanyszerelő összedobott egy pásztort.
Ezek 3 részből állnak.
1. áramforrás, Kell egy váltóáram, ami 400-500 V között van. Ha 220 V-os, akkor egy trafó van benne, ha akkus, akkor egy buta inverter.
2. maga a pásztor, mint impulzusgenerátor. Van benne egy egyenirányító diódahíd. Egy ellenállás egy kondenzátor és egy feszültségre kapcsoló trióda.
3. nagyfeszültségű tekercs.
A tsz-esek vettek egy ic-t az időzítőhöz, hagi vasmagra tekercseltek egy trafót, a rezgőkört meg megcsinálták bontott cuccokból. Ezzel kész volt az inverter, egyen 12 V -ről váltó 400 V-ra.
Nagyfeszültségű trafónak beraktak egy autó gyújtástrafót. Az impulzusgenerátor minden eleme bontásból származott. Az energia mennyiséget a kondenzátor, az impulzus ciklust az ellenállás szabályozza.
Nekem 25 évig működött egy ilyen. Akkor egy Győr környéki kisiparos csinálgatta őket.
Amikor elromlott és gyorsan kellett, vettem a farm system n1000 -eset. Ez megy több mint 5 éve, 2,5 km visz, 2mm -es dróttal.
Én faoszlopokat használok és szigetelőnek pedig a legolcsóbb, 3 báros kp csövet. Azt két szöggel felütöm, bele egy dróthurok és mehet rá drót, vagy zsineg. Ettől nincs olcsóbb.
Válasz jaromiv #629. hozzászólásáraNézegetem ezt a román Nexon márkát,nekik van jóval 6joule feletti is,akkor az nem szabályos?Ahogy látom egy villanypásztor készletet nem nagy gond beszerezni,inkább a kerités ami feladja a leckét.Ennek járok majd utána,hogy lehetne megoldani jól és olcsón.
A dűlőút külterület, közforgalmú magánút ( érvényes rá a kresz is), mert általában az Önk. tulajdona.
Nincs szabály. Illetve annyi, hogy figyelmeztető táblával kell jelezni. Ez egy kicsit durva, mert ilyen helyen 10 méterenként kellene a tábla.
Baleset esetén első a készülék vizsgálata. A gyártó felel a max 5 joule, kisülési energiáért, az impulzus idejéért, és annak hosszáért. Csak van itt egy apró bökkenő, mert ezt általában 500 ohmra ( ennek megfelelő vezetékhosszra) állítják be.
Ha túl rövid a vezeték, nincs nedvesség, hozzáérő zöld fű, tehát veszteség, akkor lehetnek meglepetések. Egy lovat végleg kiüt az 5 joule feletti energia. De egy pacemakeres embernek is meszeltek, ha szívritmusban éri az ütés.
A villanypástorra csak eus szabály van és magyar szabvány (Msz)
Az ipari/ kereskedelmi gyártók nem adnak ki olyan készüléket, ami 5 joule feletti energiával sül ki 500 ohm ellenállás mellett.
Elkerülhető minden probléma, ha egy zárt dobozban magad is csinálsz egy szikraközt, 3-5 mm -eset. Az nem fogja megengedni, hogy nagy energia menjen ki a drótra, mert a szikraközben előbb sül ki.
Válasz jaromiv #627. hozzászólásáraNekem a tábla mellett egyik oldalon dülőut van,mi van akkr ha valami arrajáró kiváncsiságból megfogja?Ilyen helyre szabad telepiteni?
Válasz colizoli #625. hozzászólásáraÉn tudom, hogy jobb a drót, és hogy megtérűl. Nekem csak a tanya körül van, 2.5 km. A 2 mm -es, szőlőkordonnak való aluötvözetes acéldrótból csináltam, 96 -ban. Van ahol már a 3. oszlop van beállítva. Itt, külterületen nem hagyhatod kint a drótot, de más se nagyon.
Válasz colizoli #624. hozzászólásáraNem ugyan az a helyzet. Te bent akarod tartani az állataidat, ők meg kívül akarnak tartani nagy területről több mint 200 éhes szarvast. Az őz magabiztosan átugorja. A levegőben ha hozzáér még csak meg sem üti az áram. A szarvasnak még ennyire sem probléma. A vezeték nem szakad csak nem akadályozta meg a bejutást.
Válasz jaromiv #623. hozzászólásáraOlcsobban jösz ki, mint a különféle madzagokkal, hosszútávon meg föleg. Az első telepitésem kb 20 éve van kint, az akácoszlopok már elrohadtak, de a drót még ugyanaz. A vadas résszel egyetértek.
Válasz Zoli1437 #622. hozzászólásáraKis terület, kis üzem, saját kis kezeimmel telepitettem. Mondjuk sok szpás volt elötte, különféle zsinegekkel, madzadokkal.
Válasz colizoli #620. hozzászólásáraVan jó és rossz példa, megoldás is.
Az a 2.5 milis drót, már nem is villanypásztor, hanem valódi kerítés. Azért ezt több 100 hektáron, úgy hogy a táblák 5-10 hektárosak, ficek -sarok mezsgyével, sokan nem engedhetik meg magunknak.
A baj nem a védekezésnél kezdődik, hanem a nemlétező vadgazdálkodásnál.
Itt, nálunk évekkel ezelőtt elszaporodott a vaddisznó, 100 -as nagyságrendű falkában jártak. Mindent gyepet feltúrtak, napraforgót letarolták, stb.
Mondtam a fiúknak, hogy segítek. Jó ismerősöm ez egyik vadvágóhíd. Úgy dolgoznak pl. Bakonyban, hogy sok vadásszal, egy hűtőkamionnak mennek, és csinálnak egy nagy gyérítést. Mindenki jól jár. Csökken a kár, a vadásztársaság is kap egy csomó pénzt.
A válasz. Nem, mert akkor mi mit foguk lőni.
Mi lett a vége? Jött a pestis és kamionszám hordták a dögöt ki az erdőkből.
A probléma megszűnt.
Most a szarvassal van baj. Amikor a Bükkbe berakták a farkasokat az szétkergette a szarvasállományt. Ezek szétszéledve, mára felszaporodtak. Ősszel összeverődve 30-40 db -os csordák vannak. Harminc évvel ezelőtt jó, ha hallutunk két bikát így ősszel, most vagy 10 -20 bőg egyszerre. Ezeknek az állatoknak enni kell. Nincs vadföld, nincs víz. Itt a szántók meg teli erdőszegéllyel.
Van egy – két rendes vadászgyerek, aki próbálja ezt kezelni, de ez már túlnőtt egy -egy vadásztársaságon.
Azt mondod, hogy nem kell foglalkoznod a pásztorral egész évben. Te jó helyen lakhatsz. A vad megtanulja elkerülni a kerítést. De itt nálunk, amikor a rabsicok ráengednek 5-6 kiéheztetett kutyát a csordára, az nem drótot, hanem az oszlopot is viszi.
Válasz csontii #615. hozzászólására2,5 acéldrótból vannak a pásztoraim, 7.5 joulos gyári adapterrel, így a vad nem szaggatt semmit, hanem megtanulja, hogy nem játék a drót. Télen 20-30 őz szaladgál keresztül kasul a területeimen, gond nélkül. Tavasszal egyszer körbe megyek ellenörizni és le tudva az éves karbantartás. Marha, birka disznó van a pásztorba és bent is maradnak.
Válasz Zoli1437 #618. hozzászólásáraminden zárnak meg terület vèdelmi berendezèsnek van egy szerepe. Amúgy szart sem èr,hiszen mind kijátszható. termeljetek villanypásztor nèlkül.
Válasz csontii #615. hozzászólásáraAI-alapú áttekintés
A villanypásztorok maximális kisütési energiája
az európai szabvány szerint legfeljebb 6 Joule lehet, az emberi és állati biztonság érdekében. Bár egyes készülékek tárolt energiája (pl. 10 Joule) magasabb, a leadott energia nem lépheti túl a 6 Joule-os korlátot.
Szabványok: Az Európai Unió 2006-ban vezette be a szabványt, ami azt írja elő, hogy percenként maximum 60 impulzus és legfeljebb 6 Joule leadott energia lehet.
Biztonság: Ezt a korlátozást a biztonság növelése érdekében vezették be.
Készülékek: Vannak olyan készülékek, amelyek tárolt energiája 10 Joule, de a leadott energia nem haladhatja meg a 6 Joule-t.
Láttam őzet kifejezetten ellenük telepített villanypásztort átugrani. Erősen mozgott a vezeték, de még csak meg sem ütötte. A levegő jó szigetelő.
A villanypásztor arra jó, hogy jólakott állat ott maradjon az ételnél.
Éhes állatot távol tartani az ételtől kevésbé használható.
Válasz jaromiv #613. hozzászólásáraEz mind igaz egy lófing gyenge villanypásztor esetén. Egy 8 joule körüli vagy feletti készülék esetén az első ütés után már kétszer meggondolja magát még a vaddisznó is.
A pásztornak neki megy vad, tör, zúz, szaggat. Száraz időben marad némi szikra a zsinegben. A vad, a csapásán rendszeresen szaggatni fog. Szinte mindig ugyanott.
Vagy ellenőrzöd, javítod naponta, vagy semmit nem ér a pásztorod.
A telepítésről meg ne is beszéljünk. Művelés határára telepítve. nem hagyva menekülési területet a vadnak, pont hogy nem tartja távol a vadat. A vadat nem lehet kizárni, csak kiszorítani, a mozgását akadállyal elterelni.
Válasz csontii #605. hozzászólásáraEz a román Nexon megbizható?Mert most már elfogyott a türelmem,lehet még a villanypásztort megpróbálomMaga a villanypásztor rész nem tünik nagy pénznek, inkább az oszlopok aggasztanak.Mondjuk van erdőm hátha onnan meg lehet oldani
Üdv. mindenkinek, most regisztráltam a fórumra. Köszönöm a lehetőséget!
Érdeklődnék: van valami megoldás, amivel mobilról (telefon, tablet) internet segítségével lehete mérni a villanypásztor erejét? Köszi előre is!
Válasz paaldav1985 #595. hozzászólásáraA kis testvérét, az N1000 -est ismerem. Megy öt éve. Nincs vele baj. Kb 2,5 km karámot visz éjjel – nappal.
Azok a számok, hogy 170 – 68- 30 km, erősen túlzottak, de 10-8-6 Joule, az valós, mert ezeket mérik.
Eus szabály, hogy csak 5 Joule lehet, a kisülési energia. A készülékben „szikaraközzel” leszabályozzák. Ez nagyobb mint 5 Joule, ez vadkerítéshez való, oda engedélyezett.
Válasz golyó 2 #597. hozzászólásáraArra lennék kíváncsi a kicsi távirányító használható e és milyen távolságig képes müködni. Nekem kettő van de lényegében a hatótávja sík terepen sem éri el az ezer métert. Ezért kárvolt kiadnom érte a felárat.
Kíváncsi lennék a kb. 80 e ft os internetes egység hasonlóan használhatatlan bóvli e.
Sziasztok! Van-e valakinek tapasztalata ezzel a villanypásztor készülékkel kapcsolatban? Valósak lehetnek-e a feltűntetett adatai?
Esetleg javításra szorult-e már valakinél? Az ilyen teljesítményűekhez képest elég kedvező az ára.
Válasz Sötét Paraszt #449. hozzászólásáraSzia! Nekem is ugyazez a készülékem van. Egy régi projekthez vettem anno de az meghiusult. Most viszont juhokat kellene bekeritenem kb másfél hektáron. Te milyen állatokra alkalmazod?
Válasz mtz1221 #592. hozzászólásáravannak területek,hanyag tulaj,napokig leszabva durrog. Ezek ha gyújtanak ,nem árulnák,mert a bolt huzná a rövidebbet. Ő adja a veszèlyest,így ő felel ha az övè gyujt.
642 hozzászólás
Válasz jaromiv #641. hozzászólásáraOk, köszöntem. Nekem van egy 2 holdnyi udvar rész, azt szeretném rendesen megcsinálni hogy ott mindenképp bent maradjanak, ha azon belül át is törnének erre arra. Fele kb 2 méterenként élő akácfával van körbe véve. 2-es szöges drótot találtam itt egyedül, amit alumíniummal futattotnak ír. De majd körbe kérdezek szőlős helyen is.
Válasz mtz1221 #638. hozzászólásáraAmikor én vettem, akkor még működött Diósgyőrben az acélmű, illetve vagy +10 évig még elérhető volt a régi gyártmány. Hoztam már Kassaiból, de az nem jó.
Ez eu-ban gyakorlatilag csak az olaszok gyártanak Zn+ Al bevonatos/ötvözeteset drótot. A többi csak márka és kereskedés.
Legutóbb a Tarján Acéltól hoztam, a Bezinal Economy Huzalt. A 2 mm -esből 1000 méter 25 kg.
De van náluk ettől erősebb, „brutál” nagy szilárdságú, kemény, vastagon horganyzott acéldrót. Ezzel csak az a baj, hogy ez náluk gyári tekercsben van. Kisebb tekercs csak akkor van, ha marad nekik.
Csak tartós kerítéshez ajánlom, mert k.va drágák.
Zsinórt én is BosPlustól veszem. Nekem nincs vele bajom. Évek óta meg van. Nyilván, mert húzgálva van, kopik.
Nekem a tartós kerítés, az 3 méterenként van oszlopozva. Az ideigleneseket 5-10 méterre karózom, attól függ, hogy az alsó szál milyen mélyen van. Nekem évekig a vaddisznóval volt bajom. Ott 5 méterre karózzam, mert az alsó szál 20 cm -en volt.
Az ideiglenes kerítéshez a zsinórt, vagy 1 mm -is lágy horganyzott drótot használok. Ahol csapás van, oda a felső szálra szoktam kötni, "lifegőt", 4-5 cm széles fólia csíkot.
Válasz envagyok2 #639. hozzászólásáraMELYIK AZ A 3-AS ??? 9-10 mi, méterben beszélj, mert nem tudom mekkorákat lépsz. Hány sor drót ilyen távolságban, meg milyen magaságokban ?
Válasz mtz1221 #638. hozzászólásáraha huzalt teszel, akkor kemény huzalt végy, a félkemény, meg lágy huzalokat nem győzöd utánfeszíteni, kibaszopttul belógnak nyáron. zsinórból 3 mm-est szoktam venni a bos-plus-tól, az már elég erős meg látható, de nem olyan vastag, és főleg nem olyan nehéz, nem ragad rajta annyi eső, és nem kap bele annyira a szél, így ritkábban rakhatod a karókat. ahogy legelőt keratek, 8 jó lépésre teszem általában a karókat, de ha nagyot kell keríteni, és kicsi az ölem, és llófaszt fogok én anynit sétálni karóükét, akkor 9-10re is teheted, nem lesz vészes ezzel a zsnorórral. szalaggal, vastagabb zsinórral ez már szar ügy.
Válasz jaromiv #635. hozzászólásáraAzt szőlő kordon drótként kell keresni, vagy abból is van többféle ? Egyessel meg a madzaggal az a bajom 1 év alatt szét mállik a madzag. Utánna vettem kmes trimmer damilt, az fasza, de az meg hidegekben lóg, melegben feszül.
Ma bontottam el a kukorica körül a villanypásztort.


Szűkösen ugyan, de csak ráment a 7km zsinór
Válasz jaromiv #633. hozzászólásáraKöszönöm a fotókat és a hasznos tanácsokat,télen lesz időm átgondolni, de valószinüleg megcsinálom.Van 8 ha akácerdőm, ilyen karókat csak össze tudok szedni belőle.Múlt héten vágtam a naprát,3.5 ha-ról lejött 70q egy jó ha totál vadkárral.Sima fél milla veszteség.És még jön a kukorica.Ha csak fele annyi vadkár lesz már pezsgőt bontok.
Válasz mtz1221 #634. hozzászólásáraIgen, az a földbe való. Én a pótlásra használtam a 3 bárosat, mert a kertben ez az olcsó cső van a locsoláshoz. De eredetileg a haverok ide hordtak mindenféle hulladékot, - „majd jó lesz az neked valamire felkiáltással”- , és abban volt vizes, gázos kp cső. Abból dolgoztam.
A horganyzott drót az problémás. A mobil kerítéshez vagy madzagot húzok, vagy 1 mm -s horganyzottat. Lássuk be, ezek azért kopnak. A tartós kerítés 2mm -es szőlő kordon drót, Alu ötvözetes acél. Na, az örök, mint a nyomorúság. Az oszlop már kirohadt, de azon még egy folt sincs.
Válasz jaromiv #633. hozzászólásáraKp cső az a fekete földbe való ? Én abból a süthető fürdőszabaiból csináltam, szerintem nem is kell jobb tőle. Az ujabb horgonyzott drótok nálatok nem rozsdásodnak be ? Nekem volt 15 éves s padláson az bírja, amit meg tavsly vettem, az már itt rozsdás. Találtam valami més eljárással készült tüskés drótot, lehet veszek abból valamennyit próbára.
Válasz Igazi Földönfutó #632. hozzászólásáraÍgértem neked fotót, de mivel több lett, így bepakoltam egy pdf -be.

Elől járójában annyit, hogy 30 éve, amikor én ezt elkezdtem, akkor nem volt ennyi áruház, meg kereskedő, hanem volt Pesten a Remény utcában az Anivet, és az Anivet,… Az árai pedig az egekben. Az első szakaszhoz megvettem a porcelán csigát, meg a gyári szigetelőket, de sokaltam az árát ( nem szégyen, de induláskor nem volt élég pénz). Ebből az lett, hogy ami itthon van, abból építkezünk. Volt hulladék kpe cső, kipróbáltam és ez maradt.
Árulnak sok marhaságot, rugós kaput, meg feszmérőt, meg kapcsolókat, minden szir -szart, de ezekre nincs szükség. Csak drót és szigetelő kell.
Nekem a tanya rendes 2,5 méteres oszlopokkal van körül rakva, ezen van három sor drót. Használok mobil kerítést is, az 120-130 centis akác karó, hegyezve, felszigetelőzve, hogy csak le kell verni, rá a zsinór, és kész.
Itt nálunk, sokáig csak nekem volt villanypásztor. Úgy 10 éve egy marhás csinált még egyet. A vadkárok megelőzésére tavaly csináltak először kerítést.
Van itt egy rendes erdőművelő, vadász gyerek, aki a vadkár csökkentésére, húzott már vadhálót, tartós pásztor kerítést és csinál ideigleneset is. Tavaly még műanyag oszlopozott, de azt lopták, úgy hogy az idén már ő is fakarózott.
Nekem a gyerekkel 300 méter ideiglenes kerítést feldobni 50 karóval, ami elő van készítve kettő órahossza. Ebbe még az is belefér, hogy a zsinór alatt fs -el végigfutjuk, lecsapjuk a gazt / füvet.
Árakat nézve:
Egy sima szögelhető gomba szigetelő kerül min 30 Ft/db, minden más 100 Ft felett van. Egy méter kp cső (3 báros) ára 190 Ft/m, ebből lesz 15-20 szigetelő, 10-13 forint/db.
Összevetve 1000 darab szigetelőre a gomba 30 E Ft + a szög, kp csőből 13 E Ft + a szög és kötöződrót.
Nekem van két szett 50-50 db os vasoszlopom is, de azokat tényleg csak a rapid telepítésre használom.
Lehet ezt másként is csinálni, de nekem ez van, én már ezen nem változtatok.
Válasz jaromiv #631. hozzászólásáraKöszi legalább van némi elképzelésem az egészről.Én amúgy sokkal drágábbnak gondoltam,de ahogy látom 130-150-ből kijön oszlopok nélkül.
Válasz Igazi Földönfutó #630. hozzászólásáraVan aki az egyikre esküszik, van aki a másikra.
Ezek vagy dobozostul Kínában készülnek, vagy panelként megveszik és csinálnak hozzá dobozt. Régen a conradon lehetett venni ilyen panelt.
Azt, hogy mennyi energiát írnak ki, az üzleti fogás, főleg akkor, ha a három energiaszintből (bemenő, tárolt, kisülési) csak kettőt adnak meg.
Alább egyszer írtam, hogy lehet az 5 joule -től több a kisülési energia, de azoknál eleve nagyon hosszú kerítést, illetve magas füves területtel számolnak. Azaz sok veszteséggel.
Ezek a készülékek nem javíthatók.
Nyugodtan megveheted bármelyiket. Olyan típust vegyél, amit mások már használnak egy ideje! Keresd a kedvezőbb árút!
Ezek mind túl vannak árazva. Mind a gyártó, mind a kereskedő degeszre keresi rajta magát.
Régen akármelyik tsz villanyszerelő összedobott egy pásztort.
Ezek 3 részből állnak.
1. áramforrás, Kell egy váltóáram, ami 400-500 V között van. Ha 220 V-os, akkor egy trafó van benne, ha akkus, akkor egy buta inverter.
2. maga a pásztor, mint impulzusgenerátor. Van benne egy egyenirányító diódahíd. Egy ellenállás egy kondenzátor és egy feszültségre kapcsoló trióda.
3. nagyfeszültségű tekercs.
A tsz-esek vettek egy ic-t az időzítőhöz, hagi vasmagra tekercseltek egy trafót, a rezgőkört meg megcsinálták bontott cuccokból. Ezzel kész volt az inverter, egyen 12 V -ről váltó 400 V-ra.
Nagyfeszültségű trafónak beraktak egy autó gyújtástrafót. Az impulzusgenerátor minden eleme bontásból származott. Az energia mennyiséget a kondenzátor, az impulzus ciklust az ellenállás szabályozza.
Nekem 25 évig működött egy ilyen. Akkor egy Győr környéki kisiparos csinálgatta őket.
Amikor elromlott és gyorsan kellett, vettem a farm system n1000 -eset. Ez megy több mint 5 éve, 2,5 km visz, 2mm -es dróttal.
Én faoszlopokat használok és szigetelőnek pedig a legolcsóbb, 3 báros kp csövet. Azt két szöggel felütöm, bele egy dróthurok és mehet rá drót, vagy zsineg. Ettől nincs olcsóbb.
Holnap lefotózom, és felrakom neked.
Válasz jaromiv #629. hozzászólásáraNézegetem ezt a román Nexon márkát,nekik van jóval 6joule feletti is,akkor az nem szabályos?Ahogy látom egy villanypásztor készletet nem nagy gond beszerezni,inkább a kerités ami feladja a leckét.Ennek járok majd utána,hogy lehetne megoldani jól és olcsón.
Válasz Igazi Földönfutó #628. hozzászólásáraIgen, lehet telepíteni.
A dűlőút külterület, közforgalmú magánút ( érvényes rá a kresz is), mert általában az Önk. tulajdona.
Nincs szabály. Illetve annyi, hogy figyelmeztető táblával kell jelezni. Ez egy kicsit durva, mert ilyen helyen 10 méterenként kellene a tábla.
Baleset esetén első a készülék vizsgálata. A gyártó felel a max 5 joule, kisülési energiáért, az impulzus idejéért, és annak hosszáért. Csak van itt egy apró bökkenő, mert ezt általában 500 ohmra ( ennek megfelelő vezetékhosszra) állítják be.
Ha túl rövid a vezeték, nincs nedvesség, hozzáérő zöld fű, tehát veszteség, akkor lehetnek meglepetések. Egy lovat végleg kiüt az 5 joule feletti energia. De egy pacemakeres embernek is meszeltek, ha szívritmusban éri az ütés.
A villanypástorra csak eus szabály van és magyar szabvány (Msz)
Az ipari/ kereskedelmi gyártók nem adnak ki olyan készüléket, ami 5 joule feletti energiával sül ki 500 ohm ellenállás mellett.
Elkerülhető minden probléma, ha egy zárt dobozban magad is csinálsz egy szikraközt, 3-5 mm -eset. Az nem fogja megengedni, hogy nagy energia menjen ki a drótra, mert a szikraközben előbb sül ki.
Válasz jaromiv #627. hozzászólásáraNekem a tábla mellett egyik oldalon dülőut van,mi van akkr ha valami arrajáró kiváncsiságból megfogja?Ilyen helyre szabad telepiteni?
Válasz colizoli #625. hozzászólásáraÉn tudom, hogy jobb a drót, és hogy megtérűl. Nekem csak a tanya körül van, 2.5 km. A 2 mm -es, szőlőkordonnak való aluötvözetes acéldrótból csináltam, 96 -ban. Van ahol már a 3. oszlop van beállítva. Itt, külterületen nem hagyhatod kint a drótot, de más se nagyon.
Válasz colizoli #624. hozzászólásáraNem ugyan az a helyzet. Te bent akarod tartani az állataidat, ők meg kívül akarnak tartani nagy területről több mint 200 éhes szarvast. Az őz magabiztosan átugorja. A levegőben ha hozzáér még csak meg sem üti az áram. A szarvasnak még ennyire sem probléma. A vezeték nem szakad csak nem akadályozta meg a bejutást.
Válasz jaromiv #623. hozzászólásáraOlcsobban jösz ki, mint a különféle madzagokkal, hosszútávon meg föleg. Az első telepitésem kb 20 éve van kint, az akácoszlopok már elrohadtak, de a drót még ugyanaz. A vadas résszel egyetértek.
Válasz Zoli1437 #622. hozzászólásáraKis terület, kis üzem, saját kis kezeimmel telepitettem. Mondjuk sok szpás volt elötte, különféle zsinegekkel, madzadokkal.
Válasz colizoli #620. hozzászólásáraVan jó és rossz példa, megoldás is.
Az a 2.5 milis drót, már nem is villanypásztor, hanem valódi kerítés. Azért ezt több 100 hektáron, úgy hogy a táblák 5-10 hektárosak, ficek -sarok mezsgyével, sokan nem engedhetik meg magunknak.
A baj nem a védekezésnél kezdődik, hanem a nemlétező vadgazdálkodásnál.
Itt, nálunk évekkel ezelőtt elszaporodott a vaddisznó, 100 -as nagyságrendű falkában jártak. Mindent gyepet feltúrtak, napraforgót letarolták, stb.
Mondtam a fiúknak, hogy segítek. Jó ismerősöm ez egyik vadvágóhíd. Úgy dolgoznak pl. Bakonyban, hogy sok vadásszal, egy hűtőkamionnak mennek, és csinálnak egy nagy gyérítést. Mindenki jól jár. Csökken a kár, a vadásztársaság is kap egy csomó pénzt.
A válasz. Nem, mert akkor mi mit foguk lőni.
Mi lett a vége? Jött a pestis és kamionszám hordták a dögöt ki az erdőkből.
A probléma megszűnt.
Most a szarvassal van baj. Amikor a Bükkbe berakták a farkasokat az szétkergette a szarvasállományt. Ezek szétszéledve, mára felszaporodtak. Ősszel összeverődve 30-40 db -os csordák vannak. Harminc évvel ezelőtt jó, ha hallutunk két bikát így ősszel, most vagy 10 -20 bőg egyszerre. Ezeknek az állatoknak enni kell. Nincs vadföld, nincs víz. Itt a szántók meg teli erdőszegéllyel.
Van egy – két rendes vadászgyerek, aki próbálja ezt kezelni, de ez már túlnőtt egy -egy vadásztársaságon.
Azt mondod, hogy nem kell foglalkoznod a pásztorral egész évben. Te jó helyen lakhatsz. A vad megtanulja elkerülni a kerítést. De itt nálunk, amikor a rabsicok ráengednek 5-6 kiéheztetett kutyát a csordára, az nem drótot, hanem az oszlopot is viszi.
Válasz colizoli #621. hozzászólásáraNagy terület. Nagy üzem. Feltételezem erre szakosodott cég csinálta.
Válasz Zoli1437 #618. hozzászólására"Éhes állatot távol tartani az ételtől kevésbé használható."
Akkor az szarul van telepitve.
Válasz csontii #615. hozzászólására2,5 acéldrótból vannak a pásztoraim, 7.5 joulos gyári adapterrel, így a vad nem szaggatt semmit, hanem megtanulja, hogy nem játék a drót. Télen 20-30 őz szaladgál keresztül kasul a területeimen, gond nélkül. Tavasszal egyszer körbe megyek ellenörizni és le tudva az éves karbantartás. Marha, birka disznó van a pásztorba és bent is maradnak.
Válasz Zoli1437 #618. hozzászólására
minden zárnak meg terület vèdelmi berendezèsnek van egy szerepe. Amúgy szart sem èr,hiszen mind kijátszható.
termeljetek villanypásztor nèlkül.
Válasz csontii #615. hozzászólásáraAI-alapú áttekintés
A villanypásztorok maximális kisütési energiája
az európai szabvány szerint legfeljebb 6 Joule lehet, az emberi és állati biztonság érdekében. Bár egyes készülékek tárolt energiája (pl. 10 Joule) magasabb, a leadott energia nem lépheti túl a 6 Joule-os korlátot.
Szabványok: Az Európai Unió 2006-ban vezette be a szabványt, ami azt írja elő, hogy percenként maximum 60 impulzus és legfeljebb 6 Joule leadott energia lehet.
Biztonság: Ezt a korlátozást a biztonság növelése érdekében vezették be.
Készülékek: Vannak olyan készülékek, amelyek tárolt energiája 10 Joule, de a leadott energia nem haladhatja meg a 6 Joule-t.
Láttam őzet kifejezetten ellenük telepített villanypásztort átugrani. Erősen mozgott a vezeték, de még csak meg sem ütötte. A levegő jó szigetelő.
A villanypásztor arra jó, hogy jólakott állat ott maradjon az ételnél.
Éhes állatot távol tartani az ételtől kevésbé használható.
Válasz csontii #615. hozzászólásáraMég én is hogy mennyire kapkodok, bevésődik a fejbe.
Válasz spectralog #603. hozzászólásáraÜdv,
https://hu.hunor.farm/
Üdv,
DZ
Válasz jaromiv #613. hozzászólásáraEz mind igaz egy lófing gyenge villanypásztor esetén. Egy 8 joule körüli vagy feletti készülék esetén az első ütés után már kétszer meggondolja magát még a vaddisznó is.
Válasz jaromiv #613. hozzászólásáraEnnyi, elég egy8lcsó kamerát ránézetni a pásztorra hogy működik e.
Válasz colizoli #612. hozzászólásáraNe haragudjatok, de mit akartok ezekkel a távfelügyeletes kütyükkel?
A pásztornak neki megy vad, tör, zúz, szaggat. Száraz időben marad némi szikra a zsinegben. A vad, a csapásán rendszeresen szaggatni fog. Szinte mindig ugyanott.
Vagy ellenőrzöd, javítod naponta, vagy semmit nem ér a pásztorod.
A telepítésről meg ne is beszéljünk. Művelés határára telepítve. nem hagyva menekülési területet a vadnak, pont hogy nem tartja távol a vadat. A vadat nem lehet kizárni, csak kiszorítani, a mozgását akadállyal elterelni.
Válasz spectralog #603. hozzászólásárahttps://www.anivetdirect.hu/villanypasztor/szerelesi-tartozekok/teszterek-es-mukodesjelzo-fenyek/kerbl-ako-smart-satellite-villanypasztor-gsm-alarm-rendszer-kr441144.html
Válasz csontii #609. hozzászólásáraNem e 7.5, akkor még az volt legnagyobb.
Válasz csontii #608. hozzászólásáraKöszi.
Válasz mtz1221 #607. hozzászólásáraHány jouleost használsz?
Válasz Igazi Földönfutó #606. hozzászólásáraÉn nem használok Nexont, de sokan dicsérik. Ha a mostaniak megadják magukat ,akkor kipróbálom ezt is.
Nekem ebből van már 3 éve.Gyerek ott volt tanulmányiúton középiskolával, mikor meglátta hogy készülnek, hozott 2 darabot.
https://www.agroelectro.hu/hu/termek-kategoria/keszulekek
Válasz csontii #605. hozzászólásáraEz a román Nexon megbizható?Mert most már elfogyott a türelmem,lehet még a villanypásztort megpróbálomMaga a villanypásztor rész nem tünik nagy pénznek, inkább az oszlopok aggasztanak.Mondjuk van erdőm hátha onnan meg lehet oldani
Válasz spectralog #603. hozzászólásáraKeress rá a NEXON villanypásztorra. Talán neki van távfelügyelete.
Válasz spectralog #603. hozzászólásáraSzia.
https://okosotthon.bolt.hu/webaruhaz/termek/shelly-plus-uni-szenzor-es-kapcsolo-bemeneti-modul/?srsltid=AfmBOoqLyG1RZGBCK14gFLxPEjiUAljVZruK8dEgsZ_YAMzwXmk8j9NK
Szerintem ezzel pl. meg lehet csinálni.
Érdeklődnék: van valami megoldás, amivel mobilról (telefon, tablet) internet segítségével lehete mérni a villanypásztor erejét? Köszi előre is!
Válasz Tóth Imre_10408 #599. hozzászólásáraCsak este vagyok gép előtt.
Válasz Tóth Imre_10408 #598. hozzászólásáraÉn a telepemről tudom az összeset kezelni gond nélkül, a legtávolabbi kb 4 km-re van, és vannak dombok is, Bakony.
Válasz paaldav1985 #595. hozzászólásáraA kis testvérét, az N1000 -est ismerem. Megy öt éve. Nincs vele baj. Kb 2,5 km karámot visz éjjel – nappal.
Azok a számok, hogy 170 – 68- 30 km, erősen túlzottak, de 10-8-6 Joule, az valós, mert ezeket mérik.
Eus szabály, hogy csak 5 Joule lehet, a kisülési energia. A készülékben „szikaraközzel” leszabályozzák. Ez nagyobb mint 5 Joule, ez vadkerítéshez való, oda engedélyezett.
Válasz Tóth Imre_10408 #598. hozzászólásáraNincs vélemény??
Válasz golyó 2 #597. hozzászólásáraArra lennék kíváncsi a kicsi távirányító használható e és milyen távolságig képes müködni. Nekem kettő van de lényegében a hatótávja sík terepen sem éri el az ezer métert. Ezért kárvolt kiadnom érte a felárat.
Kíváncsi lennék a kb. 80 e ft os internetes egység hasonlóan használhatatlan bóvli e.
Válasz Tóth Imre_10408 #596. hozzászólására6 db ilyen van. Mi a kérdés ?
FENCEE POWER DUO RF PDX70 használ valaki ilyen, vagy hasonló egységet? Főként a távirányitóra lennék kíváncsi.
Sziasztok! Van-e valakinek tapasztalata ezzel a villanypásztor készülékkel kapcsolatban? Valósak lehetnek-e a feltűntetett adatai?

Esetleg javításra szorult-e már valakinél? Az ilyen teljesítményűekhez képest elég kedvező az ára.
Válasz Sötét Paraszt #449. hozzászólásáraSzia! Nekem is ugyazez a készülékem van. Egy régi projekthez vettem anno de az meghiusult. Most viszont juhokat kellene bekeritenem kb másfél hektáron. Te milyen állatokra alkalmazod?
Válasz mtz1221 #592. hozzászólására
vannak területek,hanyag tulaj,napokig leszabva durrog. Ezek ha gyújtanak ,nem árulnák,mert a bolt huzná a rövidebbet. Ő adja a veszèlyest,így ő felel ha az övè gyujt.