Válasz máris szomszéd #7069. hozzászólásáraNekem van egy halom átalakítóm, amiben Teejet fúvóka van. Majd megkeresem és lefotózom.
Az Amazone permetezőkön is Lechler IDK van, mint a Hardi-n. Szóval mások is ezt szerelik.
Válasz Gandhy #7070. hozzászólásárakis fenntartással jó bele, mikor ilyet raksz bele, nem ugyan az az értés, mint az eredeti. meg nincs rajta az a pöcs, hogy van-e jelentősége, nem tudom. nekem vegyesen vannak benne, messziről látsztik, hogymelyi az eredeti és melyik az utánzat.
Válasz máris szomszéd #7069. hozzászólásáraNem biztos, hogy tudok segíteni, mert ez már vagy 10 éve volt.
Akkor még területi képviselő voltam és a békéscsabai Axiálnál mondták, hogy van ilyen, de csak Baján. Piros színű volt, hasonlított az Aragra, de valami szlovén vagy szerb gyártótól hozta az Axiál. Bementem a bajai központba, de nem volt 24 darab, rendelni kellett.
Van-e még ilyen egyáltalán azt nem tudom.
Nekem ifa permetezőm is volt, visszasírom. Négyezer literes, gyors és elég pontosan be lehetett állítani, a fülkében volt két csap, egy nyomásmérő és egy nyomásszabályzó. Ha valami akadály volt, 2,5 méterre is fel tudtam emelni menet közben. Eredeti fúvókatartókkal, amiben beépített szűrő volt. A csepegésgátló membránt egy csavarral lehetett szabályozni, úgy be tudtam állítani, hogy teljesen egyszerre zárt el, ha alapjáraton ment a motor, így a fordulóknál nem is kellett elcsukogatni. Biztosan vannak most is ilyen fúvókák, de ez alapfelszereltségnek számított. A permetező még megvan, csak az ifát nem tudtuk használni. Pedig korábban azzal permeteztem, hordtam a gabonát és még műtrágyát is szórtam.
Válasz Sanyiii70 #7068. hozzászólására"Baján az Axiálnál találtam hozzá 190 forintért olyan bajonettet amivel fel lehetett rá rakni a Tetejét fúvókákat, amiből a 24 db volt 7000 Ft."
Ez a bajonet nagyon érdekelne,más fúvókát szeretnék a permetezőbe de nincs azaz isten,hogy megvegyem a gyárit.
Válasz Gandhy #7066. hozzászólásáraA Hardy jó permetező, de aranyáron van hozzá minden.
Jani bácsinak aki nekem 25 évig permetezett a 12 méteres Agromechanikáján Hardy szórófejek voltak amibe csak Hardy fúvóka volt jó, de már 10 éve 5000 volt bele egy műanyag.
Baján az Axiálnál találtam hozzá 190 forintért olyan bajonettet amivel fel lehetett rá rakni a Tetejét fúvókákat, amiből a 24 db volt 7000 Ft.
Három Hardy fúvóka árán lecserélte a az egészet.
Válasz mtz1221 #7065. hozzászólásáraHúsvét egy bő hónapja volt, szóval érdekes. De húsvétkor pont volt pár nap meleg, lehet egyből csirázni kezdett, amit utàna az meg “hideg” szárazba mehetett aztán pont nemigen akart megindulni. Egyébként egy szlovákiai és szerbiai termőhelyet nem kéne vetésidő szempontjából hasonlítgatni.
Amúgy igen, ami egy bő hónapja földben van, itt is ér már lászárig, annyi hogy a nyúlnak azért több ideje volt törődni vele.
Ma szervizeltettem a Hardi-t, szivattyúmembrán és szelepek csere, + nyomásszabályozó betét. Ami nem nagy ügy, csak a számla annyi, mint egy-két komplett lengyel permetező.
Viszont, ami fontos:
Eddig az Injet és a Minidrift Duo fúvókákat használom az elsodródás miatt, egész jók.
Van egy számomra új fúvókájuk(pár éve jöttek ki vele), a Nanodrift Duo.
Állítólag mindent visz nagy szélben is, meg sem moccan a függöny.
---
"A HARDI NANODRIFT fúvókákat akkor kell használni, ha nagymértékű sodródáscsökkentésre van szükség. A NANODRIFT fúvóka alacsony nyomáson minimálisra csökkenti az elsodródást. A cseppspektrum a durva és a nagyon durva között van; biztonságos az elsodródásszabályozáshoz, de nem kockáztatja a rossz lefedettséget és a leveleken történő lerakódást.
A NANODRIFT 8 méretben, 1,0 és 6,0 bar közötti üzemi nyomással kaphatóak, ez a fúvóka ideális megoldás, ha nagyobb térfogatáramra van szükség.
A HARDI NANODRIFT fúvókák általánosan használt méretét a német Julius Kuehn Intézet (JKI) hagyta jóvá, és a sodródáscsökkentő technológiai rendszerben regisztrálják. A Julius Kuehn elsodródáscsökkentési szintje a legmagasabb a világon, és a regisztrációt Európa több országában is használják."
Válasz hashtag #7064. hozzászólásáraVan 5 hektár naprám ami 1 hónapja kell, mi van ilyenkor ? Amiket elvetettem húsvét előtt, azokat már csak sorművelni kell.
Válasz Szlovákiából #7062. hozzászólásáraAhol víznyomás volt az más mert eleve meg vagy lőve. Egyrészt kimegy a napraforgó, nem fog árnyékolni, másrészt kb ràmenni sem tudsz, így a gyomirtásból is kicsúszol. A későbbi vetést is azért mondtam, hogy ne feküdjön a hidegben a mag, itt is aki nagyon korán vetett, nemigen van sokkal előrébb, csak egy helyben topog a növény az ilyen hideg éjszakàk mellett. Meg persze a gyom sem akar jönni, még ahol nedvesben van ott sem annyira.
Válasz Szlovákiából #7062. hozzászólásáraMost kíváncsi leszek a permetezésre, mert a sharda cég szereit használtam, van egy csomagjuk, succint(szulkotrion)+rim(rimszulfiron)+ glyfin, állítólag van tartamhatása is. Ezért bizakodok, hogy amit kedden permeteztem, már nem lesz utókelés, szerencsére most egy kicsit meg is ázott.
Válasz hashtag #7061. hozzászólásáraA szomszédom nagyok korán vetette el a kukoricáját és mivel hideg volt, két hétig csak feküdt a földben. A gyomok meg szépen fejlődtek. Ahol látszott a kukorica, ott kb 4 leveles volt, mikor lepermetezte. Az acattenger már térdig ért, de most úgy látszik, sikerült kiirtania, mert elsárgulva megrogyott .
Tavaly életemben először próbálkoztam napraforgóval, az elején nagyon szép volt, már azt hittem nyert ügyem van, de később felverte a gyom. Volt egy víznyomásos rész, ott csak gyom volt, ez a 8 hektárból 3-at tett ki.
Tavaly azzal próbálkoztam, hogy először kombinátoroztam, aztán simítós hengerrel mentem a kukorica vetés előtt. Ott is az volt a gondom, hogy a kukorica még ki sem bújt, a gyomok már jöttek. A glyfóval már nem mertem rámenni. A kelés nagyon egyenletes volt, ezt a régebbi technológiával, a vetés előtti kombinátorral nem tudtam elérni.
Erre mentem rá Maister power-rel, a Mesterkack megfelelőjével, teljes sikerrel.
Válasz Szlovákiából #7057. hozzászólásáraAzon a gyomos parcellán túl korán vetetted a forgót. Próbáld meg majd úgy, hogy április elejèn, vagy amikor rá tudsz menni, megcsinàlod a magágyat, és ha csak nem kimondottan nyers akkor utàna hengerezd is le vagy 2 napon belül. Aztán felejtsd el vagy 2-3 hétre. Ha minden jól ment áprilisban még egyszer legalább megázott, és egy ülepedett nyirkos magágyad lesz május elején. Az addigra kikelt gyomokba belevetsz, és 3 nap múlva leglifózod. Vélhetően a szomszédod is ilyesmit csinált, a 40 centis gaz az nem a vetés utàn kelt ki. Így a poszt kezeléssel bőven ráérsz, és a melegkedvelő gyomok is kikelnek májusban, irthatóak, nem akkor kelnek csak ki, amikor már a forgóban nem tudsz velük mit csinálni mert túlnőtt a növény.
Válasz Szlovákiából #7059. hozzászólásáraSzántai Ekosystem árulta. De ha jól tudom ez az ő fejlesztésük, és az olaszokkal csak összedolgoztak /tartályokat hordtak be, és premetezüket vitt ki a kamion/, és kikerült hozzájuk is a gép, mivel mifelénk már alig termel valaki cukorrépát a multbeli kóták miatt.
Válasz Szlovákiából #7045. hozzászólására2000es évek elején, az olasz, itt adott a répatermelőknek egy demó gépet. Szivacsszerű anyag volt a szárnyakon, amiről nem cseppent le a lé, a répát túl nőt gyomokat lehetett vele benedvesíteni. Nem tudom hogy totális vagy más volt e a szer, csak azt hogy 1-1 hez kellett keverni, és nagyon jól hatott.
Válasz termelo #7055. hozzászólásáraAbban igazad van, hogy nem szabadna, megvárni, míg ellepi a kukoricámat a gyom, de tavaly éppen ez volt a gondom, hogy szépen elsiettem a permetezést. Mivel némely kukorica gyomirtóknál pici tartamhatás van. A fenyércirok miatt korán indultam, mert az már 15 centis volt, aztán mehettem újra, mert a többi meg utána kelt. Volt viszont olyan parcellám, ahol több méteren nem is láttam a kukorica sorát, sorvezetővel mentem, el ne tévedjek, ott viszont tökéletesen kipucolta.
Most is ez volt a dilemmám, kedden tökéletes szélcsendben nem mertem folytatni a permetezést, mert túlságosan tiszta, gyommentes volt a parcella. Ilyen nem létezik, hogy csak foltokban van a gaz.
Ha arra járok, majd készítek fotót az egyik szomszédom parcellájáról, ott is 40 cm es volt a gaz, a parcella felén egyáltalán nem lehetett látni a kukoricát. Azt nem tudom, mivel permetezett, de minden gyom elsárgulva és már világít közötte a zöld kukoricasor. Tavaly a napraforgója volt ilyen, de aratáskor sokkal tisztább volt, mint az enyém. Igaz nem tudom rá a magyarázatot, mivel a napraforgóm 2 parcellán volt, ugyanaz az elővetemény ugyanaz a technológia, és egymástól 800 méterre volt. Az egyiknél csak a széle és az egyik forgó volt gyomos, a másiknál meg közel a fele. Kb 3 hektárt a 8-ból le sem szedettem, mert ott csak gyom volt.
Válasz Szlovákiából #7054. hozzászólásáraAz elektromos permetező fejek azt hiszem 30-40 herzen mennek de gondolom ez nem kreténeknek van, hogy megvárják még megnő a gaz...
Válasz termelo #7050. hozzászólásáraÉn kamerás sorközművelőt láttam. Igaz 10 éve volt, de nem nagyon terjedt el azóta sem. Ha lemenőben volt a nap, már nem működött, de ha több volt a gyom, már akkor is inkább kikapcsolták.
Kíváncsi lennék a jó nagy acat mögött hogyan lát meg egy kis füvecskét ez a rendszer. Meg hogyan képes lereagálni 0,1 tized másodperc alatt a vegyszerek adagolásának változtatását.
Ha jól számoltam, 16km/h-nál másodpercenként több, mint 4,4 métert halad a gép és 1 méteren belül meg lehet akár 20 fajta gyom is. Az igaz, hogy csak 2 lehetőség van, egyszikű vagy kétszikű, de akkor is .
Persze lehet működik, hiszen sok csodát láttam már, ami 20 éve még elképzelhetetlen volt.
A John Deere See and Spray-nek érdemes lenne utána nézni.
2018 utáni gyártású gépekre már elérhető, akár utólag is.
Nincs műhold meg kutyafasza, kamerás, valós időben felismeri a gyomot, dupla tartály van külön tudod szórni az 1 és a 2 szikűt. Egyenlőre nem népszerű mert csak 16 km/h- ig működik és az kint lassú...
Válasz Sanyiii70 #7048. hozzászólásáraMindig az a gond, hogy ezek a fejlesztések amennyit hoznak, annyival drágábbak is. Nálunk éppen ezért csak azok engedhetik meg maguknak, akik több ezer hektáron gazdálkodnak, vagy szolgáltatnak és 0-24 órában kihasználják a gépeket.
Én most szereltettem automata kormány, az én 100 hektáromnál soha nem fogja visszahozni az árát, de nagy királyság. Jövőre már 2 cm pontossággal megyek vele( az idén lekéstem vele) így már a vetés is nyomjelző nélkül lesz majd.
Válasz Szlovákiából #7046. hozzászólásáraAz Agrifac állítólag olyat is tud, hogy a műholdkép alapján a gyomfertőzöttség függvényében változtatja a vagyszer összetételét is nem csak a mennyiséget.
Hiszem ha látom...
Válasz Szlovákiából #7046. hozzászólásáraIgen, az a Farmgép permetezőknél is elérhető opció.
Természetesen drága, de elérhető már.
Nekem is nagyon tetszik, de ráérek döcögni a magam 8-9km/h-s sebességével, a 18-as keretet meg lehet döntögetni így fülkéből. 24-es keretnél viszont biztosan óriási hatékonyság növelés van a talaj követése terén.
Válasz MTZ1221.3 #7044. hozzászólásáraTudom, hogy már nem csoda, kb 10 évvel ezelőtt láttam ilyen gépet Jánossomorján. Egy osztráknak volt, ő mondta, hogy a fúvóka fejek többe kerültek, mint az egész gép.
Most állítólag már az átfolyást is ezek tudják szabályozni.
Nekem az volt a csoda, mikor a gép dülöngélt a szárnyak meg gyönyörűen vízszintesen álltak. Mondták, hogy ezt már az ultrahang vezérli, mint a denevéreknél
Válasz Szlovákiából #7043. hozzászólásáraVoltam egy gépbemutatón, olyan permetező volt, ahol a vegyszer és a víz külön tartályban volt, egy nagyon pontos adagoló keverte össze. Igaz kísérleti stádium volt és arra akarták használni, ha foltokban van valamilyen gyom, csak oda adagolná azt a vegyszert. El sem tudtam képzelni, hogyan tudnak annyira kis mennyiséget adagolni a koncentrált anyagból.
Most újra hallottam ilyenről, állítólag a drónok képesek lesznek felismerni a gyomokat és célzott spriccentéssel kilőni azokat.
Válasz MTZ1221.3 #7042. hozzászólásáraNálunk a dánoknak van valami csoda permetezőjük, 6000 literes és 36 méteres, szinte súrolja a földet, mégsem csapja le. Pedig a földjeik elég hepe hupásak, volt szerencsém végig menni rajta.
Fúvókák egyesével zárhatóak, amit a GPS tökéletes irányít. Ezt a póznákat kerülgetve lehet látni, csodálom a gépkezelőt, mennyire tökéletesen tudja ezeket kerülgetni, már arra is gondoltam, hogy már ezt is a GPS vezeti, nem hiszem el, hogy a póznáktól centiméterekre el lehet ezt vezetni, tolatás nélkül.
Válasz Szlovákiából #7035. hozzászólására30 liter/ha-hoz már nem elég a megfelelő fedés, ott már a növényvédőszer koncentrációt is figyelembe kell venni és még legalább 4 különböző környezeti tényezőt. Működik, az ukránok (mezőgazdasági cégek) is ott körül fújnak, de mint már régebben írtam, ők tudásban jóval-jóval előttünk járnak. Ők mechanikus cseppképzésű fúvókával is dolgoznak, ahogyan Franciaország egyes részein is. Szántóföldi géppel így 15liter/ha dózissal is tudnak dolgozni, persze ott a növényvédő szerek is másak.
100-150 liter/ha-nál még igazából nagy tudás nem kell, megfelelő fúvóka kiválasztása mellett természetesen. A határ a tudomány és a bohóckodás közt talán 70liter/ha-nál van. Az alatt már sokmindent figyelembe kell venni, amit csak fizetős fórumokon tanulhatsz meg vagy komoly szaktudású tanácsadótól (Magyarországon egy ilyet ismerek).
Az ilyen ágyugólyó méretű cseppeket köpködő fúvókák természetesen 250liter/ha felett működnek jól. Azzal nem kell 100liter/ha-al gyakorolni.
Válasz Sanyiii70 #7036. hozzászólásáraAz egy dolog, hogy a nitrogén összeszedi a vizet, de mikor jut el a gyökérig? A kultivátorral kb 5 cm mélységbe teszi. A kukorica gyökérzete meg megy le a víz után, akár 1 m re....sőt.
Ha nincs bemosó eső, az a műtrágya csak a következő évben hasznosul.
Én nem hiszek a sarabolásban. Az akkor volt fontos, mikor nem volt rendes gyomirtó. Én már régóta szeretném, ha valaki kiértékelné a sarabolás gazdasági jelentőségét. Egy parcellán több részen, akár több éves összehasonlításban.
Egyszer csináltunk ilyen próbát a vetőmag kukoricában, nem volt semmi különbség. Mivel azt csövesen szedtük, nem tudom mennyire volt értékelhető eredmény. Volt kísérletünk a pannonstarterre is, ott sem láttunk semmi különbséget.
A meglepő az volt, mikor a címerezőgépekkel kísérletezgettünk. Állítólag minél kevesebb levéllel van kitépve a címer, annál jobb. Egyszer úgy megtéptük a kukoricát, hogy a cső fölött nem maradt levél. Meglepetésünkre kicsivel nagyobb hozamot adott, mint amit csak kézzel csináltak. Én arra gyanakodtam, hogy a parcella minősége miatt volt ez a kis különbség, egyik sem teljesen egyforma.
Válasz Praetor #7039. hozzászólásáraTudom, de nekem az 510-es van. Egyébként ez is tudja (teszteltem is), de én jobb szeretem, ha külön van. Mivel MTZ-n szocializálódtam, így nem bízom semmijen technikában Mindig tartalékképzésre törekszem.
Válasz termelo #7034. hozzászólásáraMióta kicseréltem sárgára a két nagy szűrőt, azóta nekem fuvóka és annak kis szűrő dugulása nem volt . Csak most ez a cérnás kosz zavart meg valahogy.
Válasz Szlovákiából #7035. hozzászólásáraÜdv. 100 literrel azért nincs tapasztalat , 140 literrel azonban tesztelgetem. Igy kimegy a hardi rangerrel 20 ha. Tavaly a Laudis és nyáron a fozát tökéletes volt. Főleg hogy 10óra után forróság volt és csak egy géppel tudtam kinyomni délelőtt így praktikus volt . De mivel fuvókát nem cserélgetek ahhoz már nagyon gyorsan kell menni hogy tartsa a nyomást a Hardi. Egy gazdatársam mondta mikor csak a piretroidok maradtak a palettán , szerinte jobb is ha kisebb a liter akkor nagyobb a koncentráció. Ő 150 liternél többel nem is fúj rovarra. Nyilván a nyomás , vagy tempó az optimális csppmérethez / vagy fuvóka kell hozzá.
Válasz Szlovákiából #7035. hozzászólásáraEgyik haverom mesélte, hogy az öccse srórolni akart a vízzel. 300 liter helyett 100-zal fújta a gyomirtót. Alig heverte ki a kukorica. Előtte 200-zal még jó volt. Azt gondolta, hogy akkor 100 liter is elég lesz.
Elvileg a drónos permetezéshez kevesebb hatóanyag is kéne, mert ha nincs nagy meleg és jelemtős párolgás, akkor jobban felszívódik a növényben.
De az az igazság, hogy ezt egy olyan növényorvos mondta, aki még életében nem dolgoz(tat)ott drónnal.
A példád meg viszonylagos. A nitrogém műtrágyák porban is összeszedik a vizet. Még a levegőből is.
NPK műtrágyákat meg gyökérzónába kell juttatni, mert nem vándorolnak a talajban.
És több hónap a lebomlásuk.
Ezért kell ősszel kijuttatni a tavaszi vetések alá is.
De mint minden, lehet, hogy már ez is másképp van.
Valakinek van tapasztalata a vízmennyiséggel kapcsolatban? Nálunk már sokan 100 liter alatt fújnak ki hektáronként, az egyik nagy cég állítólag már csak 30 litert fúj. Arra hivatkoznak, hogy a drónosok 10 literrel oldják meg a permetezést hektáronként és működik a mutatvány. Igaz, ott speciális fúvókákat használnak és van egy kis légrásegítés is.
Én ebben nem hiszek, mivel a levél is csak azt a permetet tudja felvenni, ami nem szárad rá a levélre. Esetleg a harmat még segíthet. Ez ugyanígy van a tápanyaggal is, ha nincs a vízben, akkor azt nem tudja felszippantani. Éppen ezen vitatkoztam egy ismerőssel, aki a kultivátorral rakta ki a műtrágyát és 3 hát múlva látta a különbséget. Úgy, hogy addig egy csepp eső nem esett.Mikor megpiszkáltuk a földet, a fehér műtrágya még rendesen el sem olvadt, nemhogy a gyökérig eljutott volna.
7282 hozzászólás
Akkor itt van az olcsó made in china duplasugaras is ...
fúvóka
https://vm.tiktok.com/ZMS29QYoW/
Válasz Gandhy #7079. hozzászólásáraFúvókárol volt szó hogy melyik a jobb nem permetezőről vagy tévedek?
Válasz termelo #7076. hozzászólásáraBár régebbi a cég, viszont nem gyárt permetezőt. Ellenben a Hardi már közel 70 éve gyártja.
Válasz envagyok2 #7075. hozzászólásáraÚgy tudom, hogy a Hardi fúvókák a Lechler gyártósorán készülnek.
Válasz máris szomszéd #7069. hozzászólásáraNekem van egy halom átalakítóm, amiben Teejet fúvóka van. Majd megkeresem és lefotózom.
Az Amazone permetezőkön is Lechler IDK van, mint a Hardi-n. Szóval mások is ezt szerelik.
Válasz envagyok2 #7075. hozzászólásáraA Lechler már 80 éve gyártott amikor a Hardit alapították és a mai napig sokkal nagyobb cég is..
Válasz Gandhy #7070. hozzászólásárakis fenntartással jó bele, mikor ilyet raksz bele, nem ugyan az az értés, mint az eredeti. meg nincs rajta az a pöcs, hogy van-e jelentősége, nem tudom. nekem vegyesen vannak benne, messziről látsztik, hogymelyi az eredeti és melyik az utánzat.
Válasz máris szomszéd #7069. hozzászólásárahttps://www.permetezes.hu/hardi_zaroanya_atalakito_multijet-re_tomites?keyword=hardi
Válasz máris szomszéd #7069. hozzászólásáraNem biztos, hogy tudok segíteni, mert ez már vagy 10 éve volt.
Akkor még területi képviselő voltam és a békéscsabai Axiálnál mondták, hogy van ilyen, de csak Baján. Piros színű volt, hasonlított az Aragra, de valami szlovén vagy szerb gyártótól hozta az Axiál. Bementem a bajai központba, de nem volt 24 darab, rendelni kellett.
Van-e még ilyen egyáltalán azt nem tudom.
Válasz Gandhy #7070. hozzászólásáraEhez nem volt jó csak a sajátja.
Egy 91-es évjáratú Agromechanika volt.
Nekem ifa permetezőm is volt, visszasírom. Négyezer literes, gyors és elég pontosan be lehetett állítani, a fülkében volt két csap, egy nyomásmérő és egy nyomásszabályzó. Ha valami akadály volt, 2,5 méterre is fel tudtam emelni menet közben. Eredeti fúvókatartókkal, amiben beépített szűrő volt. A csepegésgátló membránt egy csavarral lehetett szabályozni, úgy be tudtam állítani, hogy teljesen egyszerre zárt el, ha alapjáraton ment a motor, így a fordulóknál nem is kellett elcsukogatni. Biztosan vannak most is ilyen fúvókák, de ez alapfelszereltségnek számított. A permetező még megvan, csak az ifát nem tudtuk használni. Pedig korábban azzal permeteztem, hordtam a gabonát és még műtrágyát is szórtam.
Válasz Sanyiii70 #7068. hozzászólásáraLechler jó bele, valójában ugyanaz, csak olcsóbb.
Válasz Sanyiii70 #7068. hozzászólására"Baján az Axiálnál találtam hozzá 190 forintért olyan bajonettet amivel fel lehetett rá rakni a Tetejét fúvókákat, amiből a 24 db volt 7000 Ft."
Ez a bajonet nagyon érdekelne,más fúvókát szeretnék a permetezőbe de nincs azaz isten,hogy megvegyem a gyárit.
Válasz Gandhy #7066. hozzászólásáraA Hardy jó permetező, de aranyáron van hozzá minden.
Jani bácsinak aki nekem 25 évig permetezett a 12 méteres Agromechanikáján Hardy szórófejek voltak amibe csak Hardy fúvóka volt jó, de már 10 éve 5000 volt bele egy műanyag.
Baján az Axiálnál találtam hozzá 190 forintért olyan bajonettet amivel fel lehetett rá rakni a Tetejét fúvókákat, amiből a 24 db volt 7000 Ft.
Három Hardy fúvóka árán lecserélte a az egészet.
Válasz mtz1221 #7065. hozzászólásáraHúsvét egy bő hónapja volt, szóval érdekes. De húsvétkor pont volt pár nap meleg, lehet egyből csirázni kezdett, amit utàna az meg “hideg” szárazba mehetett aztán pont nemigen akart megindulni. Egyébként egy szlovákiai és szerbiai termőhelyet nem kéne vetésidő szempontjából hasonlítgatni.
Amúgy igen, ami egy bő hónapja földben van, itt is ér már lászárig, annyi hogy a nyúlnak azért több ideje volt törődni vele.
Ma szervizeltettem a Hardi-t, szivattyúmembrán és szelepek csere, + nyomásszabályozó betét. Ami nem nagy ügy, csak a számla annyi, mint egy-két komplett lengyel permetező.
Viszont, ami fontos:
Eddig az Injet és a Minidrift Duo fúvókákat használom az elsodródás miatt, egész jók.
Van egy számomra új fúvókájuk(pár éve jöttek ki vele), a Nanodrift Duo.
Állítólag mindent visz nagy szélben is, meg sem moccan a függöny.
---
"A HARDI NANODRIFT fúvókákat akkor kell használni, ha nagymértékű sodródáscsökkentésre van szükség. A NANODRIFT fúvóka alacsony nyomáson minimálisra csökkenti az elsodródást. A cseppspektrum a durva és a nagyon durva között van; biztonságos az elsodródásszabályozáshoz, de nem kockáztatja a rossz lefedettséget és a leveleken történő lerakódást.
A NANODRIFT 8 méretben, 1,0 és 6,0 bar közötti üzemi nyomással kaphatóak, ez a fúvóka ideális megoldás, ha nagyobb térfogatáramra van szükség.
A HARDI NANODRIFT fúvókák általánosan használt méretét a német Julius Kuehn Intézet (JKI) hagyta jóvá, és a sodródáscsökkentő technológiai rendszerben regisztrálják. A Julius Kuehn elsodródáscsökkentési szintje a legmagasabb a világon, és a regisztrációt Európa több országában is használják."
Válasz hashtag #7064. hozzászólásáraVan 5 hektár naprám ami 1 hónapja kell, mi van ilyenkor ? Amiket elvetettem húsvét előtt, azokat már csak sorművelni kell.
Válasz Szlovákiából #7062. hozzászólásáraAhol víznyomás volt az más mert eleve meg vagy lőve. Egyrészt kimegy a napraforgó, nem fog árnyékolni, másrészt kb ràmenni sem tudsz, így a gyomirtásból is kicsúszol. A későbbi vetést is azért mondtam, hogy ne feküdjön a hidegben a mag, itt is aki nagyon korán vetett, nemigen van sokkal előrébb, csak egy helyben topog a növény az ilyen hideg éjszakàk mellett. Meg persze a gyom sem akar jönni, még ahol nedvesben van ott sem annyira.
Válasz Szlovákiából #7062. hozzászólásáraMost kíváncsi leszek a permetezésre, mert a sharda cég szereit használtam, van egy csomagjuk, succint(szulkotrion)+rim(rimszulfiron)+ glyfin, állítólag van tartamhatása is. Ezért bizakodok, hogy amit kedden permeteztem, már nem lesz utókelés, szerencsére most egy kicsit meg is ázott.
Válasz hashtag #7061. hozzászólásáraA szomszédom nagyok korán vetette el a kukoricáját és mivel hideg volt, két hétig csak feküdt a földben. A gyomok meg szépen fejlődtek. Ahol látszott a kukorica, ott kb 4 leveles volt, mikor lepermetezte. Az acattenger már térdig ért, de most úgy látszik, sikerült kiirtania, mert elsárgulva megrogyott .
Tavaly életemben először próbálkoztam napraforgóval, az elején nagyon szép volt, már azt hittem nyert ügyem van, de később felverte a gyom. Volt egy víznyomásos rész, ott csak gyom volt, ez a 8 hektárból 3-at tett ki.
Tavaly azzal próbálkoztam, hogy először kombinátoroztam, aztán simítós hengerrel mentem a kukorica vetés előtt. Ott is az volt a gondom, hogy a kukorica még ki sem bújt, a gyomok már jöttek. A glyfóval már nem mertem rámenni. A kelés nagyon egyenletes volt, ezt a régebbi technológiával, a vetés előtti kombinátorral nem tudtam elérni.
Erre mentem rá Maister power-rel, a Mesterkack megfelelőjével, teljes sikerrel.
Válasz Szlovákiából #7057. hozzászólásáraAzon a gyomos parcellán túl korán vetetted a forgót. Próbáld meg majd úgy, hogy április elejèn, vagy amikor rá tudsz menni, megcsinàlod a magágyat, és ha csak nem kimondottan nyers akkor utàna hengerezd is le vagy 2 napon belül. Aztán felejtsd el vagy 2-3 hétre. Ha minden jól ment áprilisban még egyszer legalább megázott, és egy ülepedett nyirkos magágyad lesz május elején. Az addigra kikelt gyomokba belevetsz, és 3 nap múlva leglifózod. Vélhetően a szomszédod is ilyesmit csinált, a 40 centis gaz az nem a vetés utàn kelt ki. Így a poszt kezeléssel bőven ráérsz, és a melegkedvelő gyomok is kikelnek májusban, irthatóak, nem akkor kelnek csak ki, amikor már a forgóban nem tudsz velük mit csinálni mert túlnőtt a növény.
Válasz Szlovákiából #7059. hozzászólásáraSzántai Ekosystem árulta. De ha jól tudom ez az ő fejlesztésük, és az olaszokkal csak összedolgoztak /tartályokat hordtak be, és premetezüket vitt ki a kamion/, és kikerült hozzájuk is a gép, mivel mifelénk már alig termel valaki cukorrépát a multbeli kóták miatt.
Válasz mtz1221 #7058. hozzászólásáraIlyenről én is hallottam, csak ott szivaccsal bevont forgó hengerek kenték a gyomra a totális gyomirtót.
Válasz Szlovákiából #7045. hozzászólására2000es évek elején, az olasz, itt adott a répatermelőknek egy demó gépet. Szivacsszerű anyag volt a szárnyakon, amiről nem cseppent le a lé, a répát túl nőt gyomokat lehetett vele benedvesíteni. Nem tudom hogy totális vagy más volt e a szer, csak azt hogy 1-1 hez kellett keverni, és nagyon jól hatott.
Válasz termelo #7055. hozzászólásáraAbban igazad van, hogy nem szabadna, megvárni, míg ellepi a kukoricámat a gyom, de tavaly éppen ez volt a gondom, hogy szépen elsiettem a permetezést. Mivel némely kukorica gyomirtóknál pici tartamhatás van. A fenyércirok miatt korán indultam, mert az már 15 centis volt, aztán mehettem újra, mert a többi meg utána kelt. Volt viszont olyan parcellám, ahol több méteren nem is láttam a kukorica sorát, sorvezetővel mentem, el ne tévedjek, ott viszont tökéletesen kipucolta.
Most is ez volt a dilemmám, kedden tökéletes szélcsendben nem mertem folytatni a permetezést, mert túlságosan tiszta, gyommentes volt a parcella. Ilyen nem létezik, hogy csak foltokban van a gaz.
Ha arra járok, majd készítek fotót az egyik szomszédom parcellájáról, ott is 40 cm es volt a gaz, a parcella felén egyáltalán nem lehetett látni a kukoricát. Azt nem tudom, mivel permetezett, de minden gyom elsárgulva és már világít közötte a zöld kukoricasor. Tavaly a napraforgója volt ilyen, de aratáskor sokkal tisztább volt, mint az enyém. Igaz nem tudom rá a magyarázatot, mivel a napraforgóm 2 parcellán volt, ugyanaz az elővetemény ugyanaz a technológia, és egymástól 800 méterre volt. Az egyiknél csak a széle és az egyik forgó volt gyomos, a másiknál meg közel a fele. Kb 3 hektárt a 8-ból le sem szedettem, mert ott csak gyom volt.
Válasz termelo #7053. hozzászólásáraMost vettem 2008 as JD vontatottat.
Válasz Szlovákiából #7054. hozzászólásáraAz elektromos permetező fejek azt hiszem 30-40 herzen mennek de gondolom ez nem kreténeknek van, hogy megvárják még megnő a gaz...
Válasz termelo #7050. hozzászólásáraÉn kamerás sorközművelőt láttam. Igaz 10 éve volt, de nem nagyon terjedt el azóta sem. Ha lemenőben volt a nap, már nem működött, de ha több volt a gyom, már akkor is inkább kikapcsolták.
Kíváncsi lennék a jó nagy acat mögött hogyan lát meg egy kis füvecskét ez a rendszer. Meg hogyan képes lereagálni 0,1 tized másodperc alatt a vegyszerek adagolásának változtatását.
Ha jól számoltam, 16km/h-nál másodpercenként több, mint 4,4 métert halad a gép és 1 méteren belül meg lehet akár 20 fajta gyom is. Az igaz, hogy csak 2 lehetőség van, egyszikű vagy kétszikű, de akkor is .
Persze lehet működik, hiszen sok csodát láttam már, ami 20 éve még elképzelhetetlen volt.
Válasz Szlovákiából #7049. hozzászólásáraHa van 2018 utáni JD hidasod 10 milláért rá lehet az 1 tartályos verziót rakni.
Az szerintem nem sok kb 300ha-s gazdaság 1 év alatt kitermeli.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-05-26 08:14:15
Amatőrök, itt az Európai megfelelője:
https://weed-it.com/
Válasz Szlovákiából #7045. hozzászólásáraJó le vagytok maradva.
A John Deere See and Spray-nek érdemes lenne utána nézni.
2018 utáni gyártású gépekre már elérhető, akár utólag is.
Nincs műhold meg kutyafasza, kamerás, valós időben felismeri a gyomot, dupla tartály van külön tudod szórni az 1 és a 2 szikűt. Egyenlőre nem népszerű mert csak 16 km/h- ig működik és az kint lassú...
Válasz Sanyiii70 #7048. hozzászólásáraMindig az a gond, hogy ezek a fejlesztések amennyit hoznak, annyival drágábbak is. Nálunk éppen ezért csak azok engedhetik meg maguknak, akik több ezer hektáron gazdálkodnak, vagy szolgáltatnak és 0-24 órában kihasználják a gépeket.
Én most szereltettem automata kormány, az én 100 hektáromnál soha nem fogja visszahozni az árát, de nagy királyság. Jövőre már 2 cm pontossággal megyek vele( az idén lekéstem vele) így már a vetés is nyomjelző nélkül lesz majd.
Válasz Szlovákiából #7046. hozzászólásáraAz Agrifac állítólag olyat is tud, hogy a műholdkép alapján a gyomfertőzöttség függvényében változtatja a vagyszer összetételét is nem csak a mennyiséget.
Hiszem ha látom...
Válasz Szlovákiából #7046. hozzászólásáraIgen, az a Farmgép permetezőknél is elérhető opció.
Természetesen drága, de elérhető már.
Nekem is nagyon tetszik, de ráérek döcögni a magam 8-9km/h-s sebességével, a 18-as keretet meg lehet döntögetni így fülkéből. 24-es keretnél viszont biztosan óriási hatékonyság növelés van a talaj követése terén.
Válasz MTZ1221.3 #7044. hozzászólásáraTudom, hogy már nem csoda, kb 10 évvel ezelőtt láttam ilyen gépet Jánossomorján. Egy osztráknak volt, ő mondta, hogy a fúvóka fejek többe kerültek, mint az egész gép.
Most állítólag már az átfolyást is ezek tudják szabályozni.
Nekem az volt a csoda, mikor a gép dülöngélt a szárnyak meg gyönyörűen vízszintesen álltak. Mondták, hogy ezt már az ultrahang vezérli, mint a denevéreknél
Válasz Szlovákiából #7043. hozzászólásáraVoltam egy gépbemutatón, olyan permetező volt, ahol a vegyszer és a víz külön tartályban volt, egy nagyon pontos adagoló keverte össze. Igaz kísérleti stádium volt és arra akarták használni, ha foltokban van valamilyen gyom, csak oda adagolná azt a vegyszert. El sem tudtam képzelni, hogyan tudnak annyira kis mennyiséget adagolni a koncentrált anyagból.
Most újra hallottam ilyenről, állítólag a drónok képesek lesznek felismerni a gyomokat és célzott spriccentéssel kilőni azokat.
Válasz Szlovákiából #7043. hozzászólásáraGPS-es fúvókánkénti levegős szakaszolás a Geoline-nál is elérhető. Ez nem űrtechnika már.
Válasz MTZ1221.3 #7042. hozzászólásáraNálunk a dánoknak van valami csoda permetezőjük, 6000 literes és 36 méteres, szinte súrolja a földet, mégsem csapja le. Pedig a földjeik elég hepe hupásak, volt szerencsém végig menni rajta.
Fúvókák egyesével zárhatóak, amit a GPS tökéletes irányít. Ezt a póznákat kerülgetve lehet látni, csodálom a gépkezelőt, mennyire tökéletesen tudja ezeket kerülgetni, már arra is gondoltam, hogy már ezt is a GPS vezeti, nem hiszem el, hogy a póznáktól centiméterekre el lehet ezt vezetni, tolatás nélkül.
Válasz Szlovákiából #7035. hozzászólására30 liter/ha-hoz már nem elég a megfelelő fedés, ott már a növényvédőszer koncentrációt is figyelembe kell venni és még legalább 4 különböző környezeti tényezőt. Működik, az ukránok (mezőgazdasági cégek) is ott körül fújnak, de mint már régebben írtam, ők tudásban jóval-jóval előttünk járnak. Ők mechanikus cseppképzésű fúvókával is dolgoznak, ahogyan Franciaország egyes részein is. Szántóföldi géppel így 15liter/ha dózissal is tudnak dolgozni, persze ott a növényvédő szerek is másak.
100-150 liter/ha-nál még igazából nagy tudás nem kell, megfelelő fúvóka kiválasztása mellett természetesen. A határ a tudomány és a bohóckodás közt talán 70liter/ha-nál van. Az alatt már sokmindent figyelembe kell venni, amit csak fizetős fórumokon tanulhatsz meg vagy komoly szaktudású tanácsadótól (Magyarországon egy ilyet ismerek).
Az ilyen ágyugólyó méretű cseppeket köpködő fúvókák természetesen 250liter/ha felett működnek jól. Azzal nem kell 100liter/ha-al gyakorolni.
Válasz Sanyiii70 #7036. hozzászólásáraAz egy dolog, hogy a nitrogén összeszedi a vizet, de mikor jut el a gyökérig? A kultivátorral kb 5 cm mélységbe teszi. A kukorica gyökérzete meg megy le a víz után, akár 1 m re....sőt.
Ha nincs bemosó eső, az a műtrágya csak a következő évben hasznosul.
Én nem hiszek a sarabolásban. Az akkor volt fontos, mikor nem volt rendes gyomirtó. Én már régóta szeretném, ha valaki kiértékelné a sarabolás gazdasági jelentőségét. Egy parcellán több részen, akár több éves összehasonlításban.
Egyszer csináltunk ilyen próbát a vetőmag kukoricában, nem volt semmi különbség. Mivel azt csövesen szedtük, nem tudom mennyire volt értékelhető eredmény. Volt kísérletünk a pannonstarterre is, ott sem láttunk semmi különbséget.
A meglepő az volt, mikor a címerezőgépekkel kísérletezgettünk. Állítólag minél kevesebb levéllel van kitépve a címer, annál jobb. Egyszer úgy megtéptük a kukoricát, hogy a cső fölött nem maradt levél. Meglepetésünkre kicsivel nagyobb hozamot adott, mint amit csak kézzel csináltak. Én arra gyanakodtam, hogy a parcella minősége miatt volt ez a kis különbség, egyik sem teljesen egyforma.
Válasz Praetor #7039. hozzászólásáraTudom, de nekem az 510-es van. Egyébként ez is tudja (teszteltem is), de én jobb szeretem, ha külön van. Mivel MTZ-n szocializálódtam, így nem bízom semmijen technikában
Mindig tartalékképzésre törekszem. 
Válasz MTZ1221.3 #7032. hozzászólásáraA CHCNAV NX612 robotkormány isobust is tud már.
Válasz termelo #7034. hozzászólásáraMióta kicseréltem sárgára a két nagy szűrőt, azóta nekem fuvóka és annak kis szűrő dugulása nem volt .
Csak most ez a cérnás kosz zavart meg valahogy.
Válasz Szlovákiából #7035. hozzászólásáraÜdv. 100 literrel azért nincs tapasztalat , 140 literrel azonban tesztelgetem. Igy kimegy a hardi rangerrel 20 ha. Tavaly a Laudis és nyáron a fozát tökéletes volt. Főleg hogy 10óra után forróság volt és csak egy géppel tudtam kinyomni délelőtt így praktikus volt . De mivel fuvókát nem cserélgetek ahhoz már nagyon gyorsan kell menni hogy tartsa a nyomást a Hardi. Egy gazdatársam mondta mikor csak a piretroidok maradtak a palettán , szerinte jobb is ha kisebb a liter akkor nagyobb a koncentráció. Ő 150 liternél többel nem is fúj rovarra. Nyilván a nyomás , vagy tempó az optimális csppmérethez / vagy fuvóka kell hozzá.
Válasz Szlovákiából #7035. hozzászólásáraEgyik haverom mesélte, hogy az öccse srórolni akart a vízzel. 300 liter helyett 100-zal fújta a gyomirtót. Alig heverte ki a kukorica. Előtte 200-zal még jó volt. Azt gondolta, hogy akkor 100 liter is elég lesz.
Elvileg a drónos permetezéshez kevesebb hatóanyag is kéne, mert ha nincs nagy meleg és jelemtős párolgás, akkor jobban felszívódik a növényben.
De az az igazság, hogy ezt egy olyan növényorvos mondta, aki még életében nem dolgoz(tat)ott drónnal.
A példád meg viszonylagos. A nitrogém műtrágyák porban is összeszedik a vizet. Még a levegőből is.
NPK műtrágyákat meg gyökérzónába kell juttatni, mert nem vándorolnak a talajban.
És több hónap a lebomlásuk.
Ezért kell ősszel kijuttatni a tavaszi vetések alá is.
De mint minden, lehet, hogy már ez is másképp van.
Valakinek van tapasztalata a vízmennyiséggel kapcsolatban? Nálunk már sokan 100 liter alatt fújnak ki hektáronként, az egyik nagy cég állítólag már csak 30 litert fúj. Arra hivatkoznak, hogy a drónosok 10 literrel oldják meg a permetezést hektáronként és működik a mutatvány. Igaz, ott speciális fúvókákat használnak és van egy kis légrásegítés is.
Én ebben nem hiszek, mivel a levél is csak azt a permetet tudja felvenni, ami nem szárad rá a levélre. Esetleg a harmat még segíthet. Ez ugyanígy van a tápanyaggal is, ha nincs a vízben, akkor azt nem tudja felszippantani. Éppen ezen vitatkoztam egy ismerőssel, aki a kultivátorral rakta ki a műtrágyát és 3 hát múlva látta a különbséget. Úgy, hogy addig egy csepp eső nem esett.Mikor megpiszkáltuk a földet, a fehér műtrágya még rendesen el sem olvadt, nemhogy a gyökérig eljutott volna.
Válasz mtz1221 #7025. hozzászólásáraHa nagyobb fúvókát használsz ez nem kell…
Válasz mtz1221 #7024. hozzászólásáraWC kefe ha kisebb akkor üvegmosó kefe. Ami beleragad azt mechanikailag könnyű eltávolítani