Hirdetés
Fórum
Talajélet! Miért fontos? Mit ad neked? Mivel tudod...
Létrehozta: szaboz77 , 2025-02-26 21:02:13
Kedvencekhez
Segítség
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Üzemanyag fogyasztás / gázolaj- és benzináremelés új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Minden ami aprítóhenger. új
- Földvétel, elővásárlási jogok új
- AKG támogatás új
- Máktermesztés új
- S.O.S. új
- Erdőtelepítési támogatás új
Cikkajánló
Hirdetés
Létszükséglet a vízgazdálkodás
Rendszerszemlélet a fenntartható és gazdaságos termelés érdekében.
Hirdetés
178 hozzászólás
Válasz MrPoke #77. hozzászólásáraÉs milyen lehet a talaj élet?
Amit az őserdőről írtok nem állja meg a helyét. Folyamatosan van trágyázva a szaharai porból. És ott nem képződik humusz mert nincs szén megkötés. Ami szenet megköt az a korrodálódással fel is táródik.
Válasz termelo #75. hozzászólásáraA google ezt dobta ki:
A Hechta Kft. az Amalgerol magyarországi forgalmazója. A Hechta Kft. tulajdonosa az Amalgerol gyártója, a Hechenbichler GmbH (www.amalgerol.hu) és Takács Attila növényvédelmi szakmérnök.
Nettó árbevétel**
12 303 ezer Ft (2024. évi adatok)
https://webshop.opten.hu/hechta-kft-c0609018664.html
Válasz Sanyiii70 #73. hozzászólásáratukméker=üzletkötő, nem rád gondoltam
A jó terméknek nem kell reklám mindenki olyat akar.
Válasz MrPoke #50. hozzászólásáraLe kellene írni a negatív élményeket.
Így nem igazán értelmezhető a hozzászólás.
Válasz termelo #67. hozzászólásáraÉn nem tukmálom senkire se.
Mindenki arra költi a pénzét amire akarja.
Csak elmondom a tapasztalataimat.
Egyébként Kormányos Feri bácsi annak idején azt mondta, hogy
" Sanyikám! Felejtsd el az Amalgerolt, ha van érett istállótrágyád. Annál jobb nem kell!"
Amíg apámnak volt lova, tehene, disznója, addig volt trágya is.
Most nincs, azzal főzünk ami van.
"Az Amalgerollal végzett fejlesztéseiért Kormányos Ferenc címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Az Amalgerol széles körű használatát a Cheminova Magyarország Kft. terjesztette el, többek között dr. Varga Zsolt Phd. technológiai kísérletei alapján."
Én ezért egy fillért nem kapok, csak amikor olvasom, hogy csapadékszegény időkben emberek kidobnak egy rakás pénzt, mert ahelyett, hogy lombtrágyáznának és javítanák a növényeik stressztűrését, kiszórják a pétisót (ami nem kap esőt) és várják a csodát, akkor próbálok a saját tapasztalataimmal szemeket kinyitni.
De apám azt mondta, hogy sok embernek hiába húzzák a fejét az asztalra, ha mindig aládugják.
Válasz Sanyiii70 #69. hozzászólásáraEz biztosan jól érezte magát a dűlőben, mert az aprókkal együtt 53 kalászt számoltam meg rajta.
GK Arató
Válasz termelo #68. hozzászólásáraAzok a Föld egy olyan korszakában keletkeztek amikor ideális volt nekik a klíma.
Meleg volt és nagy volt a co2 koncentráció.
Mert ugye a növények a szenet (miből a szénhidrogének keletkeztek) a légkörből fotoszintetizálják.
Válasz termelo #68. hozzászólásárabocs szén
Válasz MrPoke #64. hozzászólására2023-ban nem volt búzám (kevés földem van, csak a vetésforgó miatt van gabona) de tavaly kedvezett rá az idő és 8 tonnás lett. Igaz, hogy csak takarmány, mert későn lett levágva. Ráadásul szerintem 5-10 százalékát nem tudta felszedni a kombájn, mert aratás előtt egy héttel ledöntötte egy vihar.
Válasz Sanyiii70 #66. hozzászólásáraEz nem igaz! A te teóriád az emberi léptékre korlátozódik de a természetben nem így van.
Emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű kőolajat termelnek ki naponta
Azok a növények amikből kialakult a kőolaj az életük során milyen bacit és műkakit kaptak?
Válasz Sanyiii70 #61. hozzászólására"Ha mindenki leírja a tapasztalatait, akkor a többiek talán tanulnak belőle."
Ebből látszik, hogy nem mindenkinél működik a hókuszpók csak aki hisz benne, amúgy tele lenne a független topic az Am. csodás hatásával és nem kellenének tukmékerek sem mert mindenki ezt használná.
Válasz termelo #58. hozzászólásáraViszont az őserdőt nem aratják le minden évben és nem bolygatják a talaját.
Egyébként szerintem az algakivonatok azért jók, mert a talajban már meglévő őshonos mikroorganizmusok számát növelik. Nem kell spórát vagy bacit bevinni, mert az ott lévők szaporodnak.
Válasz barazdabetyar. #56. hozzászólásáraIgen de genetikai elemzést szerintem nem csinálnak.
A gyári készítményeknél biztos a fajta. Mivel steril körülmények közt megy a termelés.
Válasz Sanyiii70 #61. hozzászólásáraÉn nem azt mondtam nem működnek. Pl az amalgerol is ilyen. Persze nem csak annak betudható ez a termés különbség. Gondolom azóta nem sikerült megismételni az eredményt :)
Válasz mtz1221 #59. hozzászólásáraPróbáltam igazodni az utolsó bacis hozzászóláshoz...
Válasz termelo #55. hozzászólásáraTökéletesen működik, van független eredményem is. És tudja amit igér. BioForge-al viszont nem érdemes kezelni a BlueN el kezelt táblát mert a kettő üti egymást.
Válasz MrPoke #50. hozzászólásáraHa mindenki leírja a tapasztalatait, akkor a többiek talán tanulnak belőle.
Én nem veszem föl a plusz támogatást pedig nem kevés bio cuccot használok.
De nem hiányzik a plusz papírmunka.
Egyébként a gomba, baci és egyéb termésnövelők eredményessége ugyanúgy a helyes technológiától függ, mint a vegyszereké. Hiába veszed meg a legdrágább szert, ha rosszkor vagy rosszul használod fel.
Az meg még egy tanulság számomra, hogy a rendszeres alkalmazásával sokkal könnyebb művelni a területeket és alig marad föld a termésen (petrezselyem, fokhagyma, lilahagyma) betakarításkor.
2000 óta használom az Amalgerolt. Nekem bevált. Öntözővízzel kijuttatva és 1%-os töménységben permetléhez használom.
Egy példa:
Amikor a nagy aszály volt nálunk 2022-ben az egyik 1,5 hektáros búzámon minimális alptrágyázással (150 kg kimaradt komplex ment rá) november közepén tárcsázásba vetve 6T/Ha javító minőségű búzám lett úgy, hogy mindhárom permetezésnél raktam bele Amalgerolt és lombtrágyát. Ja és öntözés nélkül.
Az út túloldalán a szomszédom háromszor megöntözte dobbal és neki 3,4 tonnás lett, pedig szórogatta is műtrágyával is.
Válasz termelo #58. hozzászólásáraEzt tudtuk.
Még jó hogy a gané le vagy nem le forgatásáról beszéltünk.
Válasz barazdabetyar. #57. hozzászólásáraHogy az őserdő talaját sem trágyázták se bacival se műkakival mégis 100 méteres fák nőnek.
A szójánál sem kötelező minden évben oltani a talaj csak az elsőnél...
Az itteni talajidegen baci itt a talajban elpusztul az "őshonos" meg 300x-os mennyiségben alapból ott van stb.
Válasz Igazi Földönfutó #51. hozzászólásáraÉs mit mondott ki?
Válasz MrPoke #52. hozzászólásáraPécsen számolják a kész készítményt is.Meg miből mennyi van azt is.
Válasz MrPoke #50. hozzászólásáraBlueN ?
Néhány éve elfeledtem bejelenteni a trágyázást az AKG-ban , vesztemre bacival kellett megoldani, egy 18 hektáros tábla felét szórtuk meg vele, ősszel mondom a tesómnak -ő a vegyszeres - melyik oldalt szórtad, ő, nem tudom , látszani nem látszott, ennyit arról milyen hatásos, nem mondom aki hisz benne tegye , nekem nem jött be!
Válasz MrPoke #52. hozzászólásáraTe jobban benne vagy ebben a témában,ehhez képest én nem nagyon mélyültem el még eddig ebben a témában,de sejtettem,hogy nem minden állja meg a helyét amit itt olvastam.
Válasz Igazi Földönfutó #51. hozzászólásáraRám számíthatsz, én kimondok mindent is :D
Csak halkan jegyzem meg Magyarországon a NITRÁT rendelet jelenleg kötelez a szerves trágya 4 órán belüli bedolgozására.
Hát én nem buzdítanék senkit ennek megszegésére.
HMKÁ 6 miatt Szeptember 30 előtt szerves trágyázni tilos és mindezt csak november 30 ig végezhető.
A kezdési időpont lehet korábban ha a terület 30 napon belül bevetésre kerül.
Baci számolásra van lehetőség minden esetben, csak éppen kész készítménynél nem megoldható mivel hibernáva vannak benne a bacilusok azt számolni pedig nem igen lehet.
Házi felszaporításnál persze lehet számolni de az nem steril körülmények nem lehet megmondani mi fog felszaporodni hiszen a levegőből bármi is befertőzheti a fermentort.
Érdemes minden készítményben található élőlényt beazonosítani, hogy konkrétan mit is tartalmaz, és ezekre az általunk használt technológiában mennyire lesz hatékony.
Ajánlom a ChatGPT-t.
Válasz MrPoke #50. hozzászólásáraVégre valaki ki merte mondani.Én nem mertem.
Huh csodás egy topic. Vannak igazságok de főképpen hülyeség... :D
Szerintem nincs létjogosultsága az egésznek.
Válasz rtamas1976 #40. hozzászólásáraIlyen kell.Van eladó nekem.
Válasz termelo #45. hozzászólásáraBacikat a Pécsi talajlabor tudja számolni.Oda küldtem a mintákat.
Válasz rtamas1976 #40. hozzászólásáraFolyékony cukrok.Soltvadkertről vettem,ott van ilyen nagykereskedelem.
Válasz termelo #45. hozzászólásáraÉn is így gondolnám, de ő meg álltalában nem szokott mellé beszélni.
Válasz mtz1221 #41. hozzászólásárahttps://phylazonit.hu/termek/phylazonit-talajregeneralo-20-l/
Egy alap noname termékben a csíraszám:
9
Csíraszám: 10 db/cm3
azaz 1 000 000 000 db baktérium per köbcenti.
Persze hogy talál benne 1-2 túlélő bacit és ?
Mennyit tud egy ember 1 cseppben megszámolni 1000-et?
Mivel 20 csepp 1 köbcenti akkor az 20 000 a 1000000000 helyett
Válasz termelo #43. hozzászólásáraA fermentáció maximális hőmérséklete függ a fermentáló mikroorganizmus típusától. Általánosságban a következő hőmérsékleti tartományok jellemzők:
Élesztő (Saccharomyces cerevisiae): Az alkoholos fermentáció során az élesztő optimális hőmérséklete általában 20-30°C között van. A maximális hőmérséklet, amelyen még hatékonyan működik, körülbelül 35-37°C. Ennél magasabb hőmérsékleten az élesztő aktivitása csökken, és a sejtek elpusztulhatnak.
Tejcsavó-baktériumok (pl. Lactobacillus): A tejtermékek fermentációja során a tejcsavó-baktériumok optimális hőmérséklete 30-45°C között van. A maximális hőmérséklet, amelyen még működnek, körülbelül 50°C.
Ecetbaktériumok (Acetobacter): Az ecetképző baktériumok optimális hőmérséklete 25-30°C között van, és a maximális hőmérséklet, amelyen még működnek, körülbelül 35-40°C.
Penészgombák (pl. Aspergillus, Rhizopus): Ezek a mikroorganizmusok általában 25-35°C között működnek optimálisan, de a maximális hőmérséklet, amelyen még működnek, körülbelül 40-45°C.
Fontos megjegyezni, hogy a túl magas hőmérséklet (általában 40°C felett) károsíthatja a mikroorganizmusokat, csökkentve a fermentáció hatékonyságát, vagy teljesen megállíthatja azt. Ezért a fermentáció során fontos a hőmérséklet szabályozása, hogy a mikroorganizmusok optimális körülmények között dolgozhassanak.
70 fokon fermentált trágya?
Válasz barazdabetyar. #38. hozzászólásáraMi csináltunk az egyik nagycégnek kísérletet.
Ők ellenőriztek, felügyeltek, mértek.
Persze énsem hagytam magukra őket!
Kukoricában a kezeletlen10.7t/ha
A kezetl11.5t/ha
Bedolgozva vetés előtt.
Válasz barazdabetyar. #36. hozzászólásáraMuszáj lesz egy mikroszkópot venni. Nem gondoltam volna. Akkor gondolod egy marék érett trágyában a napon is megmarad annyi minden mint amit a közepéből kivennék rakodás közben ?
Válasz barazdabetyar. #38. hozzászólásáraSima kristálycukor?
A levegőt ha úgy oldanám meg, hogy szivattyúval keringetném?
Vagy mint egy hajócsavarral szellőztetném?
Azért 600l/perc levegőt betolni az nemgyenge!
Válasz Igazi Földönfutó #30. hozzászólásáraEddig úgy tudtam,hogy ha nincs beforgatva,két nap múlva már csak száraz szalma lesz a trágya helyett.De hát sok elmélet megdőlt már.Viszont a kiszórt baktérium egy óra múlva kinyiffan a napon.Öreg vagyok már ehhez.
Válasz rtamas1976 #37. hozzászólásáraTudsz.2-5%-os tápoldat.Kaja,kukoricalekvár,izocukor.1000 literbe teszel 10-20 liter bolti bacit.Adsz neki legalább 600 liter/perc levegőt.
Válasz barazdabetyar. #36. hozzászólásáraAzt mondmeg otthon tudnák-e bacitrágyát szaporítani?
Milyen táptalaj kellene hozzá?
Esetleg vinasz?
Válasz mtz1221 #34. hozzászólásáraVizsgáltam mikroszkóppal,a baktérium trágyát,tűző napra tettem több napra.Élt és virult benne a baci.70 fokon fermentált csirketrágyát feloldva,mikroszkóppal néztem.Teli volt bacival.Na erre nem gondoltam,hogy kibírja.
Válasz _NB_ #33. hozzászólásáraCsak addig olvastam,hogy az öregek.Na itt a baj,leragadunk az öregeknél.
Válasz barazdabetyar. #32. hozzászólásáraMesélj, szoktam én neked hinni. De ezt nem akarom érteni mert az új szórók után mindenki tárcsázik, az nem olyan mint valamikor ledobtak egy villával és csak a teteje száradt meg. Vagy azt mondod élet nincs benne csak szerves anyag, annak meg mindegy a hőmérséklet ? Merthogy élet forma nem marad meg 2 centis darabokra tört trágyában 40 fokban, az is biztos.
Válasz barazdabetyar. #32. hozzászólásáraLinkelj valamit vagy pár sorban írd le mire gondolsz, mert ez így kicsit olyan mintha chatelnénk egy fórumon.
A jó trágyáról az öregek anno könyvet írtak konkrétan ahhoz képest most a béka feneke alatt vagyunk.
Szerepeltek benne olyan dolgok hogy miből legyen az alom, az mekkorára legyen felszecskázva, a csöves szárú pl szalma felszívja pisikét, amit aztán kitettek a ganédombra, ami jobb helyen fedett volt, hogy a tűző nyári napon a trágyából ne párologjanak el a hasznos elemek, amikor kivitték a föld szélére prizmázták és ott is takarták vékonyan földel, érdekes ilyenekről olvasni.
Manapság már minimális a ganéval foglalkozás.
Egy liszté művelet szerves anyag mentes földre, szerintem azért a gané is lehet jó, ha azt szóró kellőképp széttudta aprítani és szórni majd ezt pl rövid tárcsával egy kicsit a felszínen földel összekeverte, persze nem a 40+ ban kell ezt csinálni.
Azt az amerikai rekord kukoricás embert kéne egy kicsit kielemezni az mondott okosakat csak angolt nem vágom olyan szinten.
Válasz mtz1221 #29. hozzászólásáraAzért nem látsz,mert tévhitek keringenek a fejbe.Nálam látsz.
Válasz Igazi Földönfutó #30. hozzászólásáraKomoly.
Válasz barazdabetyar. #26. hozzászólásáraEz komoly vagy trollkodsz?
Válasz barazdabetyar. #28. hozzászólásáraLáttál már 40+ fokban apróra szétszórt trágyát kint a földön ?