Válasz #10518. hozzászólásra A here gyomelnyomó képessége elég gyenge, de mustár gyorsan felnő, az már képes elnyomni.
A here viszont nyugodtan maradhat tartós takarásnak, több nedvességet tart vissza az árnyékolással, mint amennyit párologtat és szabadon vethető a nyártól bármikor, felszínen is szépen csírázik.
Láttam egy élettartam kísérletet, ahol lucerna fedőnövénnyel termelik a kukoricát évtizedek óta, Hozam stabil, kártevő és gyomnyomás megszűnt. Sőt, volt olyan kísérlet ebben a táblában, hogy egy biológus szabadon engedett rengeteg kártevőt, amik heteken belül nyomtalanul eltűntek. A lucernában annyi természetes ellenségük szaporodott fel, hogy képesek a növényvédelmet természetesen ellátni.
Ez volna a válasz a drótféregre is, amennyiben a pattanóbogárnak elég természetes ellensége szaporodik fel a föld alatt és felett, kontrollálva lesz az állomány, nem tud túlszaporodni és jelentős kárt okozni.
Válasz #10517. hozzászólásra Sajnos a bérelt földekkel kapcsolatban igazad van és ez sokaknál már meg is öli a lehetőségét valóban bármiféle javító munkának. Aki viszont saját földön gazdálkodik, annak sikeres lehet egy ilyen folyamat.
Klíma szempontjából Észak Dakotában, ahol a szép vegyimentes kukoricát láttad a videón télen az átlag -15C (extrém -45! C), nyáron 30+ (extrém 43! C), csapadék rekordszáraz évben 200 mm, rekordnedvesben 600 mm, 90 nap esővel egy évben. Ezek valamennyire hasonló értékek a magyar viszonyokhoz.
A kukoricát felülvetéssel zöldtrágyázzák, herefélékkel az utolsó kultiválással egyidőben, kora ősszel a téli takarásnak valót pedig hidasról vagy egybúl a kombájnra szerelt szóróval (vagy repülőről, ha már nagy farmokról beszélük :-) Fedőnövény
Azt pedig ne feledd, hogy egy szója, de bármi egyéb után sem lesz magában elég tápanyag a talajban, hiszen biológiai szempontból sivatagba vetsz, mindegy mennyi szármaradvány kerül a földbe. Tápanyag akkor lesz, ha aktívan, évek alatt felszaporítod a talajéletet, mert a baktériumok és gombák bomlástermékeiből lesz elég N és az egyéb szerves kötésű tápanyag.
Ezért kell szórni a jó minőségű komposztot, esetleg gyári komposzt készítményeket, mint a Bactosoil, Biosol Forte, amelyek számtalan mikroorganizmust tartalmaznak, ellentétben az egyszerű, 2-3 törzsre korlátozódó készítményekkel, mint a Phylazonit. Egyszerűbb mondjuk komposzt oltóanyagként használni a környékbeli erdők, jobb mezők földjét a gyári komposztkészítménnyel együtt, így olcsón megvan az utánpótlás.
Az 5 mázsa nitro pedig konkrétan agyonvág mindent, persze szép termést hoz az adott évben. Az AN sóindexe 1,2 a konyhasóhoz képest, gondolj bele, hogy konkrétan kisózod a talajból az élőlényeket minden egyes szórással. Nem sok viseli rövid távon sem, egy jó minőségű talajban pedig mikroorganizmus fajok tízezrei vannak, amelyek biztosítják az egyensúlyt és tápanyagutánpótlást.
A javaslatok szerint egy menetben nem szabad 30 kg N-nél többet kijuttatni és a probléma másik fele, hogy ha túl sok a szervetlen PK, akkor a növény gyökere nem fog szimbiózisba lépni a gombákkal sem, hanem a sóoldatot használja fel.
Igen, nem könnyű összehangolni, s saját tapasztalatból próbálom összehozni azt a rendszert, ami az én talajomon is működik, mert számos növény rosszul nő nálam, túl sok a mész.
Ami szemmel láthatóan működik, az tavaly a búzával betárcsázott és vetett mustár/olajretek/hajdina/facélia/bíborhere keverék volt. Az első fagyig a zöldtrágya szépen felnőtt, a fagyban lefeküdt, takarta tavaszig s tavasszal mire elrohadtak megindult a búza és a bíborhere. A kettő szépen elvolt egymással, aratásnál pedig már azonnal szét lett szórva a magja, így jövőre már biztosított a társnövény, szépen csírázik. A gyomok el voltak nyomva, vannak képeim az állományról, alig volt benne bármi is, miközben a szélén derékig állt a parlagfű. Így nulla tápanyaggal hozott 3 T/Ha takarmányt, mert sajnos voltak benne ritkásabb részek, a sűrűbb alapján jött volna a 4,5 T is. Viszont ez volt az első év, ezután csak jobbra számítok.
Én hiszek ebben a rendszerben, mert ha a legaszályosabb években kezdtem el és látom az eredményét egy csapadékban szegény fagyzugban, akkor jobb adottságú helyeken, jobb csapadékviszonyoknál ennél sokkal többet lehet elérni.
És olyat nem lehet pl. -valahol olvastam-, hogy szója kukorica váltás esetén pl. szója után tavasszal belevetsz fehérherét, abba áprilisban kukoricát, következő évben a szóját, vagy kukit megint. A here takar, adja a nitrogént, elnyomja a gyomot.
Az a baj, hogy amíg a földek nagyrésze bérelt és komoly pénzeket kell kicsengetni bérleti díjjként addig senki sem fog merni semmibe belekezdeni, nem beszélve az osztatlan közös tulajdonokról, nem is szabad mert ha működik is 5év alatt rendberakod a földet utána meg kimérik neked mellé vagy a tábla másvégibe a saját részed és mehetsz a showhivatalba...
Plusz azt nemtudni, hogy kint milyenek az évszakok!!?!?!?!
pl.: nézem a videókat nemtudom földrajzilag hol merre, de folyamatosan vetnek aratnak tehát nincsen olyan tél mint nálunk, hogy megáll az élet.
kukorica után hogyan zöldtrágyázol???? sehogy. jó szóját vetek utána annak nem is nagyon kell mert megszedi magának a nitrót, kis komplexet meg lehet adni vetéskor direktbe az gondolom nem bántja még a mikrókat sem nagyon.
de szója után sem lehet már derékig érő zöldtrágya fedettséget létrehozni esetleg igen ritkán de ez majdnem lehetetlen, önmagában meg a szója által gyűjtött nitróból nemlesz 8 tonnás kukorica utána...
ha pedig lökünk neki 5mázsa nitrót az elrontja a folyamatot???
A mellékelt leírásban hasznos receptek vannak a fedőnövények keverékeihez és talajanalízisek is, amiből látszik, hogy a talajélet 100+ kg szabad nitrogént biztosít a növényeknek, ezért tudnak stabilan az USA országos átlagnak megfelelő 7-8 tonnás kukoricát termelni műtrágyázás nélkül. Menoken Farms zöldtrágyaprogram
A talajkímélő rendszerek elterjesztésére külön államilag támogatott központok vannak, akik technológia tanácsadással segítik a farmerokat.
Én nem tudom egy komplett tanácsadó központ szerepét ellátni, csak megosztom a technológiát, amivel mások sikeresen tudják csökkenteni a költségeket.
Nagyon sok kérdésetek van, de ha egyszerű receptet lehetne mindenkinek adni mint a Gyurcsók távgyógyításában, akkor mindenki sikeres paraszt lenne.
A kártevők kontrollálásáról, gyomokról és alapvetően az egész talajéletről szóló notillről (hasonló klímákon, mint Mao! ez fontos) nézzétek meg a összegyűjtött videókat, amikben érintik a legtöbb kérdésetek. Akik beszélnek több száz hektáros régi notillesek, ez már tekinthető üzemi méretnek Maon is.
Nem egyszerű és nagyon szokatlan eljárásokat kell kipróbálni, de néhány év alatt beáll a rendszer. Talajélet építése szántóföldön
Válasz #10511. hozzászólásra Nem tudok magyar feliratozást csinálni a videóhoz, de itt meg tudod nézni a mi klímánkhoz hasonló területen, az általam említett módhoz hasonlóan gazdálkodók tapasztalatait. Annyi a különbség, hogy ők még nem használnak preparátumokat a talajélet javításához, csak rábízták a természetre.
A csapadékuk 300-500 mm évente, átlaghőmérséklet hasonló, mint Maon.
Évtizedekkel előttünk járnak tapasztalatban.
http://www.youtube.com/watch?v=nWXCLVCJWTU
Válasz #10503. hozzászólásra
Kukoricában a vadkölest,csillagpázsitot,tarackbúzát mivel intéznéd el?Ezeket a gyomokat szerintem nem egyszerü eltüntetni,viszont nagyon veszélyesek.
Az a baj nagyüzemileg kukorica szója búza napraforgó repce... kultúráknál hogy minden tiszta is legyen meg teremjen is jövedelmezően, meg csökkentett művelés is legyen ezt nemlehet megoldani ilyen módszerekkel, főleg amikor a parlagfű meg akar enni, meg acat meg üröm meg minden ilyesmi....
Egyébként én hagytam a télbe olajretket tavaly vagy 50 hektáron, tök jóvolt tavaszra majdnem eltűnt a talajról csak foszlányai maradtak meg a retek testek helyén millió lyuk a talajban ami teccett is nagyon!
Viszont ezt csak kalászos esetleg szója után lehet összehozni de ez utóbbihoz is stabil jó őszi idő kell, hogy megtudjon erősödni a retek, plusz ha ebbe tavasszal kukoricát teszel komoly műtrágyamennyiséget(6mázsa meg felette) csak úgytudsz kiadni, hogy talajt művelsz, de mivel hogyan miért azzal ki ne száradjon meg ne döngölje gyúrja jó magágy is legyen műtrágyát is beforgassa talajba ésatöbbi....
Szója-búza-szója-búza vetésváltásra beállított területet mernék direktbe vetni, mert szójának nem adnék műtrágyát, a búzánál meg lehet rászórni tavasszal fagyok végén jól és amúgyis ezzel lehet megalapozni a jó búzát a többi már csak kiegészítés meg kozmetikázás...
Viszont kell hozzá vagy egy komoly direktvető gép ami esetleg kombi és műtrágyát is tud lerakni, így a szójának is mehetne egy kis anyag vetéskor, vagy egy kukivetőre megkell venni a direktvető ellemeket meg egy komoly gabonavető -ez lehetne vetőkulti is- még mellé és kész.
de kukoricánál nemlehet a rászórásra alapozni oda valami komoly notilles talajba erőszakoló tárcsás injektáló kell amivel lehet sorba nyomatni feszt a tápanyagot.
Tehát summa summa, mi nem bioban gondolkodunk hanem nagyobb méretű szántóföldi termesztésben, csökkentet költségek mellett szinten tartott terméseredményekkel
Válasz #10503. hozzászólásra
Van a szomszédomban egy nagy cég ami bioval foglalkozik de teljesen másképp csinálják mint ahogy írod. Agyon műveli a tarlót, ih tárcsa horsch grubber , kb 5 menet egy nyáron. Tavasszal 2x nza szerű kombinátor, 2 menet gyomfésű meg 3x ekézés. Így majdnem olyan tiszta mintha vegyszereznél.
A másik észrevételem meg az hogy ha mindíg mulcsolsz és kerülöd a forgatást meg a mély kultivátorozást akkor a gyökérzóna elszegényedik tápanyagban, mert a föld tetején halmozódik fel a humusz.
Szerintem ez se előnyös dolog. Én is azért preferálom a grubbert a tárcsa+ lazítóval szemben mert ez mélyebbre keveri a műtrágyát, és a termés is jobb. Meg nyers földön is jobban használható mint a lazító.
Válasz #10503. hozzászólásra
Milyen növényeket termelsz ilyen technológiával? A talajéletröl írsz, de nem említed a káros talajlakókat mint a drótférgeket. Ezekkel mit csinálsz hogy ne károsítsák a kultúr növényt?
Júj, nagyon finomakat írsz. Ajánlok neked egy csatornát, csak ők "organic farming" módszert használnak. Mechanikus gyomirtás: gyomfésű, meg gyomnyíró, és cover crop-ot. Viszont forgatnak is.
http://www.youtube.com/channel/UC4-Q3V6GUTnalcHQK72sAtA
Válasz #10502. hozzászólásra A gyomkontroll munkás eleinte, eltüntetni évtizedek gyommag gyűjteményét a talajból.
A biogazdálkodásban alkalmazott mechanikus gyomkezelési technikák mind alkalmazhatók, amennyiben nem járnak jelentős mértékű talajbolygatással. Meg lehet szaporítani a gyomok csírázási arányát sekély grubberozással és Amalgerol+20 kg N/Ha kipermetezésével, amitől a legtöbb alvó mag kihajt, utána lehet kezelni a talajt gyomfésűvel.
A búza és lucerna elnyomta nálam szépen a gyomokat, de fedetlenebb részeken évente 2-3 alkalommal le van zúzva/kaszálva a takarónövény, általában virágzáskor, hogy minél több zöldtömeget hozzon.
A búza alá volt vetve bíborhere, ennek a magját pl. szétszórta a kombájn, már gyönyörűen hajt, ez évelő talajtakaróként és N fixálóként üzemel, amibe bele tudok vetni más növényeket.
Alapvetően állandó takarónövényekkel és mechanikai munkákkal próbálom kontrollálni a gyomokat, illetve a mulcs maga is elnyomja a gyengébb életképességű és a fitokróm fajokat. Ha kisebb területre korlátozódik a gond, mint az évelő gyomokkal, kézzel egyelem ki, de én csak 15 hektárt művelek.
Azonban a talajélet javulásával a gyomnyomás is csökken, mert egyre kevésbé megfelelő a számukra az életkörülmény, ők a feketére munkált, élettelen földet kedvelik.
A három hónap aszályban nem mindegy, hogy mennyivel később szárad ki az a föld. Amíg a szomszédnál már csörgött a kukoricalevél, addig nekem még nedves volt a mulcs alatt a talaj.
Másrészt egy élet nélküli talaj víztartó képessége kb. a tizede egy humuszban és élővilágban gazdag talajnak, ezért fontos először az élet megteremtése. Csak mulcsozás magában semmit nem ér, mutattam meg ezt már néhány kertészeti főiskolát végzett ismerősnek is, hogy az évekkel ezelőtt lerakott mulcsa, hogy majd elbomlik szépen, meg sem mozdult, mert halott a talaja, nincs ami bontson.
A téli időjárás hatására pedig ide is tettem fel talán képeket, hogy amíg januárban a környékbeli feketére művelt földeken kopogósra fagytak a rögök, addig nálam a zöldtrágyával és mulccsal fedett területen nem volt még fagyott a talaj, szépen élt minden. Mindezt úgy, hogy még az elején vagyok a javítási folyamatnak.
Próbáld ki, hogy mostanában egy parcellát levetsz mustárral és olajretekkel és rajtahagyod télire, nem tárcsázod le. Magad is látni fogod a jótékony hatást és a földed laza marad tavaszra.
A lucerna semmilyen jótékony hatással nincs a talaj lazultságára, kivéve, ha valamennyi nitrogént fixál, de inkább csak szárítja.
Válasz #10487. hozzászólásra Elkezdtem írni, de ebből lehet, hogy inkább egy cikk lesz, nem tudom röviden elmondani, hogy érthető legyen a teljes rendszer. Sokat tanulok tőletek a hagyományos gazdálkodás gyakorlatáról, viszont amit a világ egyik legjobb talajélet és biotermelési/talajrekonstrukciós szakértőjétől tanulok, azt talán ti is tudjátok hasznosítani.
Röviden: a klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodtak évmilliók alatt a talajélet képviselői, s egészséges talajban minden időszakra van aktív hasznos mikroorganizmusok. Vannak amik hűvösebb időben aktivizálódnak, vannak, amik kánikulában is képesek még működni.
Az extrémitások idején lelassulnak a folyamatok, de kedvező körülmények között órákon belül aktivizálódik minden. Ezért fontos a minél változatosabb talajélet, amit nem fog egy gyári baktériumkészítmény sem biztosítani.
Mivel évtizedek óta halott talajokat művel mindenki (már néhány fungicid alkalmazás képes a teljes jótékony hatású mikorriza gomba állományt kiirtani a talajból, s ugyanez az atomcsapás hatékonyság igaz a totálozásra és bacteriocidekre is), törvényszerű, hogy az élet nélküli talajod tömörödni fog és folyamatos művelést igényel. Élő talaj magától nem tömörödik le, mert a mikroorganizmusok több tíz méterre lehatolva folyamatosan pórusossá teszik a talajt. Ezt kell megőrizni és gyarapítani folyamatos szerves anyag utánpótlással és komposztpreparátumok alkalmazásával.
Szóval nem csodák vannak, csak tegyük lehetővé a természetnek, hogy visszahódítsa a talajt és a termelési problémáink javarésze megoldódik magától :-)
Válasz #10489. hozzászólásra Átvittem a válaszokat a biogazda topicba, mert bővebben írok a rendszerről, hogy érthetőbb legyen.
A felvetéseitek érthetőek, mindegyikre válaszok ott.
Válasz #10495. hozzászólásra
Jó gépek ezek a Sulkyk nem is értem hogy, az Axiál miért a Tumét erőlteti direktvető vonalon amikor a hagyományos vetőgép is Sulky náluk.
Válasz #10492. hozzászólásra
Nem mardt azon a földön olyan sok szalma mert lazítás után meg lett tárcsázva+ germinátor egyébként le lett permetezve pre gyomírtóval, ha nem lesz elég ,akkor Ikarus lesz a pipacs ellen, de eddig még nem volt rá szükség.
Én még mindig a fralazra esküszöm, rengeteget húztuk már, minden terület átlett roppantva, bérmunkák, sok területen már kétszer sőt háromszor is járt ez az eszköz, szerintem idén ősszel szója napra után 1000hektárt megfogja haladni az eddigi munkája neki de újra ezt választanám!
Annyi, hogy két kést még fogok venni rá és megközölöm a mostani állapotot, hogy sekélyebben is tudjam tökéletesen használni 30centi körül.
Válasz #10483. hozzászólásra
Ha repcét termelsz ilyen technológiával, a talajhatású gyomirtók nem érvényesülnek. Hogyan akarod irtani mondjuk a veronikákat, pásztortáskát, pipacsot? Ezek a gyomok a télen nagyon meg tudnak erösödni, tavasszal nagyon erösen konkurálnak a repcében és rengeteg N elvesz a repce elöl. Rettenetes gyorsan szét tudnak terjedni a parcelán.
Válasz #10487. hozzászólásra
Azok a talaj organizmusok, amik a mi talajainkon élnek alkalmazkodtak a klímához, a szaporító képleteik túlélnek minden aszályt, és fagyot, és ha eljön az ideje teszik a dolgukat.
Most is amikor a nyári aszály után leesett az első eső, pár napon belül megjelentek a kis giliszták szépen összetekeredve, aki megfigyelte láthatta.
Válasz #10485. hozzászólásra
Voltak vannak kisebb nagyobb problémák,néhány támasztógörgőt gumiztattam ujjra, elülső görgőket cserélni kellet, most a kormány jeladót javítjuk.
egyetértek az elöttem szoloval... én sem hiszek ezen a klímán ennek a hasznosságával mivel a 3 honap aszályban a mulcsos földed is kifog száradni nem is kicsit ....a téli essözésekben pedig betonra visszaveri és megöli a baktériumokat gilisztákat is ...... példa rá a lucerna földem igaz arra egy évben többször van rá menve de 5 év alatt beáll a talajszerkezet elméletileg de most még sem látszott semmi elönye ..... lazitottam 15 centit emelkedett a talaj szal gondolhatod milyen tömörödött volt .....
Válasz #10484. hozzászólásra
De azt azért ne felejtsd el hogy nem óceáni vagy egyenlítői klímán vagyunk. Azért a 3 hónapos nyári szárazság meg a téli -20 fokok , vagy a vízborítás majdnem teljesen tönkreteszi a talaj élővilágát.
Én azt tapasztalom hogy a legtöbb típusú talaj egyszerűen megülepszik a súlyánál meg az esők miatt. Hiába várjuk a csodát, ilyenkor kell a szántás vagy td, vagy tiger vagy valami hasonló. No till-be termelsz 6 tonnát, műveléssel meg mondjuk 8-at. A 8-nál a szár miatt több szervesanyag jut vissza a talajba. Igaz hogy a levitt termés is több, de a visszajuttatott szár is. Én csinálok kísérleteket, és eddíg az jött le hogy a szántással a 2 menetben végzett horsch terrano volt egyenértékű. Ez ugye gázolajban is pont annyi mint a szántás, tehát a konklúzió az hogy csodák nincsenek. Csak nagyon kötött földeken a 2x henger nélkül grubberezett sokkal jobban kezelhető tavasszal, meg a grubbert ősszel se ragadja úgy mint az ekét.
Mára ott tartunk hogy a terület ismeretében, csak eketalp alá lazítunk. Ezt mérető egy cél szerszámmal. Vagy kissé nagyobb meló (ásóval) Az adott esetbenn 60-70 cm mélyen a (fosó homokot) gereblézni felesleges.
Válasz #10481. hozzászólásra Hát teljesen más úton járok én most, ami nagyüzemi módon is alkalmazható lesz (kérdés, hogy hol kezdődik a nagyüzemi méret), de csakis biogazdálkodásban, ha végre minden technológiai eleme összeállt.
A célom, hogy a tápanyagutánpótlást és a növényvédelmet a talajlakó organizmusok biztosítsák, ami már sok éghajlati területen és talajféleségnél megvalósítható volt. Ezek olyan mennyiségű tápanyagot tudnak feltárni a talajból és légkörből, s stabilan tárolni, hogy minden kultúrnövénynek elegendő.
Ehhez kell indulásnak a laza talajállapot, lazítás, tárcsázás, magágykészítés, utána a lazult állapot fenntartása és a gyökértömeg gyarapítása és a zóna legminimálisabb bolygatása a cél. Fontos a könnyű súlyú gépek, minél kisebb menetszámú használata, talajállapotra nagyon odafigyelve, nincs sárdagasztás.
A folyamatos talajtakarás elengedhetetlen minél változatosabb növényzettel, mert minden növény másfajta baktériumokkal áll kölcsönhatásban, s azokon keresztül a teljes talaj élelmiszerháló gazdagabbá válik. 5-6 féle növény keveréke lett vetve most is zöldtrágyába, ami nem fagy le, az le lesz zúzva.
Fontos a minimális szerves trágya, műtrágya használata (max 30 kg N/Ha, mert a sótól elpusztulnak ezek a baktériumok), helyette csak különböző, nem izolált, vegyes baktérium, gomba, komposztkészítményt adagolok, illetve a legnehezebb a köztes élőlényréteg visszatelepítése a halott földbe. Ezek szabadítják fel a nitrogént a baktériumokból és ezek pusztulnak el leghamarabb a szántás és egyéb forgatás hatására.
A mikroorganizmusok pedig a gyökerekkel vándorolnak egyre mélyebbre, amennyiben megfelelőek az életkörülményeik, ezért elég a felszínre kijuttatni őket, illetve beoltani a magokat, palántákat.
A végeredmény a mikroorganizmusok által lazított föld lesz néhány év múlva (nem erdei föld, de hasonló a cél), addig nem fogok termelési rekordokat dönteni.
Utána viszont minimális műveléssel és műtrágyák nélkül tudom már hozni legalább az átlag hozamot, s kevéssé fognak érinteni az időjárási szélsőségek is.
Talajélet nélküli földben nem lehet no-tillt csinálni, csak az élő alkalmas a technológiára. Ahogy külföldön járok, a madarak ott sorjáznak mindenhol a traktor mögött a minimál művelésű földeken, itthon egyre ritkábban látok ilyet az eke mögött is, mert már tudják, úgysem lesz ott semmi kaja.
Még az esők előtt meg lazítottunk pár táblát repce alá. Most lett kipróbálva a vertikum lazító, és nem csalódtam benne szépen dolgozik intenzíven emeli repeszti a földet nagyon jól átrepeszt a kések között, de nem nagyon kever ami fent volt az 90% fent is marad és ez nagyon tetszik benne!
Ami gond lehet az majd ha nagy szártömeg lesz azt igencsak be fogja túrni.
én már lazitottam mostanában tarlokat és volt aki meg se tárcsázta mulcs volt rajta de majd beszart a traktor amig amit én meg tárcsáztam 10-15 cmen ugy szaladt a gép mintha nem is lenne ellenálása és ott le is szaladt akár 50-60cm re a lazito és a felsö 10cm ben elkeverte a szalmát nem rögelt csak megemelte a földet mig a tiszta mulcsos nem boylgatott föld sziklákat hozott fel mert a teteje nagyon összeállt és nagyon nem értek egyet ezzel a technikával én már lassan 3-4 éve lazitok minden évben miniimum a vizállásos földeket és most 4 ik évre olyan szép talajállapotom lett hogy még én is meglepödtem a szomszéd tárcsázásba mindig áll a viz és semmi nem terem meg rendesen...... csak akkor szántok ha kukorica vagy trágya beszántás van ....
háááát ismét oda jukadunk ki, hogy nagyüzemileg hogyan oldható mindez meg egy bevett vetésforgó esetében???
Eleve kell két notilles direktvető gép, egyik gabona másik szemenkénti.
Lazítóból legjobb a Fralaz mert ez a leg notill jellegűbb történet.
De a komoly termeléshez mivel és hogyan juttatod vissza a tápanyagot több lépcsőben úgy, hogy nemcsak a főd tetejére szórod???? kalászos repce akármi okés, megoldott... de napraforgó és kukorica esetében a rászórás nem mindig sikerül, főleg kukoricánál talajba kell dolgozni a javarészét az anyagnak, lehetőleg nem egyszeri lépéssel.
Kifogom próbálni egy kis parcellámon hogy csak úgy belevetem a kukoricát tavasszal, most szója volt benne.
Viszont nemtudom kilökni azt a hektáronkénti 5-6mázsa pétisót úgy hogy ne műveljek talajt de mégis földben legyen az anyag...
Ezért tavasszal tetejére szórom és nagyon véknyan egyenes lapos rövidtárcsával fogom belekarcolni a talajba kb 5centi mélységben. Így nemlesz letalpalva sem meg igazábóli művelésről sem beszélhetünk, de mégsem notill, amolyan vertical tillage.
Egyébként keress rá a vertical tillage-re youtubeon, vannak jó eszközeik felső mulcsozni
Válasz #10479. hozzászólásra A lazításban teljesen igazad van, ezzel kezdtem én is tavaly ősszel és igyekszem fenntartani az állapotot. Jelenleg a lazítás mélységéig megy is szépen a szonda, a teteje keményedett be a nedve taposástól csak.
Itt régebben,valaki azt írta,lazító párti volt.Utána,elérte azt,hogy ugyanannyi lóerővel,gázolajjal,ugyanolyan mélyen,elhúzta a grúbert.Vagyis,ennyit lazult a földje.Szóval szerintem,a lazultságot,segíteni kell a lazítóval,mielőtt beledöglenének a hasznos bacik,meg giliszták.
Válasz #10475. hozzászólásra Azt szeretném elérni, amit sok osztrák paraszt már elért, hogy ne kelljen egyáltalán lazítózni, mert a talaj élővilága megteszi helyettem. Cél a mInél kevesebb szaladgálás a földön, minél kisebb súlyú géppel.
A felszínről indul ki a folyamat, oda megy a szár, a komposzt, vegyes preparátumok, s egyre lazul majd a talaj, ha elég élő lesz benne.
Egy élő talajban a kukorica lemegy akár két méterre is, addig senki nem tud lazítózni.
A felszínem viszont tömörödött még egyenlőre, mert lassan alakul csak az élet visszatérése, ezért kellene segítenem a folyamatot a levegőztetéssel, amit gyorsan és sekélyen kellen csinálnom.
Válasz #10473. hozzászólásra Köszi, de sekély művelésre volna csak szükségem, 10-15 cm levegőztetésére úgy, hogy közben a mulcs ne gyűljön a gépen Lazítás volt tavaly, ezt azért nem csinálnám minden évben.
A lazítós videón nem sok takarás volt a földön, nálam azért már alakul, lassan sehol nem látszik ki a talaj a szármaradványok alól.
A videót meg hiába akarom beilleszteni, nem teszi, csak a linket tudom beilleszteni. http://www.youtube.com/watch?v=6EjsArfNg_o
Nem tudom ki mit nevez lazításnak,de amiket mostanába látni mtz
3 késel kicsit nagyobb traktorok 5-7-9 késel napi 15-20 hektáros teljesítménnyel és 15-20 literes fogyasztással az nem lazítózás az csak
vakarászás.Mi régen sokat lazítottunk k701 meg lánctalpasokkal
60-70 cm-en 3 késsel 4-5 hektár elég volt naponta ebéd vacsora
alatta volt a gépeknek.
Gyűlik már a mulcs a földemen a sok lezúzott szártól, de még egyenlőre nem találtam gépet, amivel lazítani is tudnám közben a talajt. A grubber összehúzza a mulcsot, leszántani és tárcsázni nem szeretném, mert az a cél, hogy a felszínen bomoljon le.
Valaki dolgozott már valami hasonló géppel? Ez nem ásóborona, annál erősebb és művelés nélküli. kötött talajba is belemegy. Csak megrepeszti a földet, nem forgatja, sok szárban is jól dolgozik, nem medvézik.
http://www.youtube.com/watch?v=6EjsArfNg_o
12468 hozzászólás
Válasz #10518. hozzászólásra A here gyomelnyomó képessége elég gyenge, de mustár gyorsan felnő, az már képes elnyomni.
A here viszont nyugodtan maradhat tartós takarásnak, több nedvességet tart vissza az árnyékolással, mint amennyit párologtat és szabadon vethető a nyártól bármikor, felszínen is szépen csírázik.
Láttam egy élettartam kísérletet, ahol lucerna fedőnövénnyel termelik a kukoricát évtizedek óta, Hozam stabil, kártevő és gyomnyomás megszűnt. Sőt, volt olyan kísérlet ebben a táblában, hogy egy biológus szabadon engedett rengeteg kártevőt, amik heteken belül nyomtalanul eltűntek. A lucernában annyi természetes ellenségük szaporodott fel, hogy képesek a növényvédelmet természetesen ellátni.
Ez volna a válasz a drótféregre is, amennyiben a pattanóbogárnak elég természetes ellensége szaporodik fel a föld alatt és felett, kontrollálva lesz az állomány, nem tud túlszaporodni és jelentős kárt okozni.
Válasz #10517. hozzászólásra Sajnos a bérelt földekkel kapcsolatban igazad van és ez sokaknál már meg is öli a lehetőségét valóban bármiféle javító munkának. Aki viszont saját földön gazdálkodik, annak sikeres lehet egy ilyen folyamat.
Klíma szempontjából Észak Dakotában, ahol a szép vegyimentes kukoricát láttad a videón télen az átlag -15C (extrém -45! C), nyáron 30+ (extrém 43! C), csapadék rekordszáraz évben 200 mm, rekordnedvesben 600 mm, 90 nap esővel egy évben. Ezek valamennyire hasonló értékek a magyar viszonyokhoz.
A kukoricát felülvetéssel zöldtrágyázzák, herefélékkel az utolsó kultiválással egyidőben, kora ősszel a téli takarásnak valót pedig hidasról vagy egybúl a kombájnra szerelt szóróval (vagy repülőről, ha már nagy farmokról beszélük :-)
Fedőnövény
Szója után is bőven van lehetőséged fedőnövényre még az ősszel.
Cover crops after soybean
Azt pedig ne feledd, hogy egy szója, de bármi egyéb után sem lesz magában elég tápanyag a talajban, hiszen biológiai szempontból sivatagba vetsz, mindegy mennyi szármaradvány kerül a földbe. Tápanyag akkor lesz, ha aktívan, évek alatt felszaporítod a talajéletet, mert a baktériumok és gombák bomlástermékeiből lesz elég N és az egyéb szerves kötésű tápanyag.
Ezért kell szórni a jó minőségű komposztot, esetleg gyári komposzt készítményeket, mint a Bactosoil, Biosol Forte, amelyek számtalan mikroorganizmust tartalmaznak, ellentétben az egyszerű, 2-3 törzsre korlátozódó készítményekkel, mint a Phylazonit. Egyszerűbb mondjuk komposzt oltóanyagként használni a környékbeli erdők, jobb mezők földjét a gyári komposztkészítménnyel együtt, így olcsón megvan az utánpótlás.
Az 5 mázsa nitro pedig konkrétan agyonvág mindent, persze szép termést hoz az adott évben. Az AN sóindexe 1,2 a konyhasóhoz képest, gondolj bele, hogy konkrétan kisózod a talajból az élőlényeket minden egyes szórással. Nem sok viseli rövid távon sem, egy jó minőségű talajban pedig mikroorganizmus fajok tízezrei vannak, amelyek biztosítják az egyensúlyt és tápanyagutánpótlást.
A javaslatok szerint egy menetben nem szabad 30 kg N-nél többet kijuttatni és a probléma másik fele, hogy ha túl sok a szervetlen PK, akkor a növény gyökere nem fog szimbiózisba lépni a gombákkal sem, hanem a sóoldatot használja fel.
Igen, nem könnyű összehangolni, s saját tapasztalatból próbálom összehozni azt a rendszert, ami az én talajomon is működik, mert számos növény rosszul nő nálam, túl sok a mész.
Ami szemmel láthatóan működik, az tavaly a búzával betárcsázott és vetett mustár/olajretek/hajdina/facélia/bíborhere keverék volt. Az első fagyig a zöldtrágya szépen felnőtt, a fagyban lefeküdt, takarta tavaszig s tavasszal mire elrohadtak megindult a búza és a bíborhere. A kettő szépen elvolt egymással, aratásnál pedig már azonnal szét lett szórva a magja, így jövőre már biztosított a társnövény, szépen csírázik. A gyomok el voltak nyomva, vannak képeim az állományról, alig volt benne bármi is, miközben a szélén derékig állt a parlagfű. Így nulla tápanyaggal hozott 3 T/Ha takarmányt, mert sajnos voltak benne ritkásabb részek, a sűrűbb alapján jött volna a 4,5 T is. Viszont ez volt az első év, ezután csak jobbra számítok.
Én hiszek ebben a rendszerben, mert ha a legaszályosabb években kezdtem el és látom az eredményét egy csapadékban szegény fagyzugban, akkor jobb adottságú helyeken, jobb csapadékviszonyoknál ennél sokkal többet lehet elérni.
Válasz #10517. hozzászólásra
És olyat nem lehet pl. -valahol olvastam-, hogy szója kukorica váltás esetén pl. szója után tavasszal belevetsz fehérherét, abba áprilisban kukoricát, következő évben a szóját, vagy kukit megint. A here takar, adja a nitrogént, elnyomja a gyomot.
Válasz #10515. hozzászólásra
Az a baj, hogy amíg a földek nagyrésze bérelt és komoly pénzeket kell kicsengetni bérleti díjjként addig senki sem fog merni semmibe belekezdeni, nem beszélve az osztatlan közös tulajdonokról, nem is szabad mert ha működik is 5év alatt rendberakod a földet utána meg kimérik neked mellé vagy a tábla másvégibe a saját részed és mehetsz a showhivatalba...
Plusz azt nemtudni, hogy kint milyenek az évszakok!!?!?!?!
pl.: nézem a videókat nemtudom földrajzilag hol merre, de folyamatosan vetnek aratnak tehát nincsen olyan tél mint nálunk, hogy megáll az élet.
kukorica után hogyan zöldtrágyázol???? sehogy. jó szóját vetek utána annak nem is nagyon kell mert megszedi magának a nitrót, kis komplexet meg lehet adni vetéskor direktbe az gondolom nem bántja még a mikrókat sem nagyon.
de szója után sem lehet már derékig érő zöldtrágya fedettséget létrehozni esetleg igen ritkán de ez majdnem lehetetlen, önmagában meg a szója által gyűjtött nitróból nemlesz 8 tonnás kukorica utána...
ha pedig lökünk neki 5mázsa nitrót az elrontja a folyamatot???
A mellékelt leírásban hasznos receptek vannak a fedőnövények keverékeihez és talajanalízisek is, amiből látszik, hogy a talajélet 100+ kg szabad nitrogént biztosít a növényeknek, ezért tudnak stabilan az USA országos átlagnak megfelelő 7-8 tonnás kukoricát termelni műtrágyázás nélkül.
Menoken Farms zöldtrágyaprogram
A talajkímélő rendszerek elterjesztésére külön államilag támogatott központok vannak, akik technológia tanácsadással segítik a farmerokat.
Én nem tudom egy komplett tanácsadó központ szerepét ellátni, csak megosztom a technológiát, amivel mások sikeresen tudják csökkenteni a költségeket.
Nagyon sok kérdésetek van, de ha egyszerű receptet lehetne mindenkinek adni mint a Gyurcsók távgyógyításában, akkor mindenki sikeres paraszt lenne.
A kártevők kontrollálásáról, gyomokról és alapvetően az egész talajéletről szóló notillről (hasonló klímákon, mint Mao! ez fontos) nézzétek meg a összegyűjtött videókat, amikben érintik a legtöbb kérdésetek. Akik beszélnek több száz hektáros régi notillesek, ez már tekinthető üzemi méretnek Maon is.
Nem egyszerű és nagyon szokatlan eljárásokat kell kipróbálni, de néhány év alatt beáll a rendszer.
Talajélet építése szántóföldön
Válasz #10507. hozzászólásra
Grubber mellett kell még használni rövid tárcsát vagy elhagyható ??
No till sok mulccsal
Válasz #10511. hozzászólásra Nem tudok magyar feliratozást csinálni a videóhoz, de itt meg tudod nézni a mi klímánkhoz hasonló területen, az általam említett módhoz hasonlóan gazdálkodók tapasztalatait. Annyi a különbség, hogy ők még nem használnak preparátumokat a talajélet javításához, csak rábízták a természetre.
A csapadékuk 300-500 mm évente, átlaghőmérséklet hasonló, mint Maon.
Évtizedekkel előttünk járnak tapasztalatban.
http://www.youtube.com/watch?v=nWXCLVCJWTU
Válasz #10503. hozzászólásra
Szeretnék látni egy ilyen területet ahol kb 5 éve így gazdálkodnak
Válasz #10509. hozzászólásra
fenyércirok szulák félék és lehetne sorolni................
Válasz #10503. hozzászólásra
Kukoricában a vadkölest,csillagpázsitot,tarackbúzát mivel intéznéd el?Ezeket a gyomokat szerintem nem egyszerü eltüntetni,viszont nagyon veszélyesek.
Az a baj nagyüzemileg kukorica szója búza napraforgó repce... kultúráknál hogy minden tiszta is legyen meg teremjen is jövedelmezően, meg csökkentett művelés is legyen ezt nemlehet megoldani ilyen módszerekkel, főleg amikor a parlagfű meg akar enni, meg acat meg üröm meg minden ilyesmi....
Egyébként én hagytam a télbe olajretket tavaly vagy 50 hektáron, tök jóvolt tavaszra majdnem eltűnt a talajról csak foszlányai maradtak meg a retek testek helyén millió lyuk a talajban ami teccett is nagyon!
Viszont ezt csak kalászos esetleg szója után lehet összehozni de ez utóbbihoz is stabil jó őszi idő kell, hogy megtudjon erősödni a retek, plusz ha ebbe tavasszal kukoricát teszel komoly műtrágyamennyiséget(6mázsa meg felette) csak úgytudsz kiadni, hogy talajt művelsz, de mivel hogyan miért azzal ki ne száradjon meg ne döngölje gyúrja jó magágy is legyen műtrágyát is beforgassa talajba ésatöbbi....
Szója-búza-szója-búza vetésváltásra beállított területet mernék direktbe vetni, mert szójának nem adnék műtrágyát, a búzánál meg lehet rászórni tavasszal fagyok végén jól és amúgyis ezzel lehet megalapozni a jó búzát a többi már csak kiegészítés meg kozmetikázás...
Viszont kell hozzá vagy egy komoly direktvető gép ami esetleg kombi és műtrágyát is tud lerakni, így a szójának is mehetne egy kis anyag vetéskor, vagy egy kukivetőre megkell venni a direktvető ellemeket meg egy komoly gabonavető -ez lehetne vetőkulti is- még mellé és kész.
de kukoricánál nemlehet a rászórásra alapozni oda valami komoly notilles talajba erőszakoló tárcsás injektáló kell amivel lehet sorba nyomatni feszt a tápanyagot.
Tehát summa summa, mi nem bioban gondolkodunk hanem nagyobb méretű szántóföldi termesztésben, csökkentet költségek mellett szinten tartott terméseredményekkel
Válasz #10503. hozzászólásra
Van a szomszédomban egy nagy cég ami bioval foglalkozik de teljesen másképp csinálják mint ahogy írod. Agyon műveli a tarlót, ih tárcsa horsch grubber , kb 5 menet egy nyáron. Tavasszal 2x nza szerű kombinátor, 2 menet gyomfésű meg 3x ekézés. Így majdnem olyan tiszta mintha vegyszereznél.
A másik észrevételem meg az hogy ha mindíg mulcsolsz és kerülöd a forgatást meg a mély kultivátorozást akkor a gyökérzóna elszegényedik tápanyagban, mert a föld tetején halmozódik fel a humusz.
Szerintem ez se előnyös dolog. Én is azért preferálom a grubbert a tárcsa+ lazítóval szemben mert ez mélyebbre keveri a műtrágyát, és a termés is jobb. Meg nyers földön is jobban használható mint a lazító.
Válasz #10503. hozzászólásra
Milyen növényeket termelsz ilyen technológiával? A talajéletröl írsz, de nem említed a káros talajlakókat mint a drótférgeket. Ezekkel mit csinálsz hogy ne károsítsák a kultúr növényt?
Válasz #10503. hozzászólásra
Júj, nagyon finomakat írsz. Ajánlok neked egy csatornát, csak ők "organic farming" módszert használnak. Mechanikus gyomirtás: gyomfésű, meg gyomnyíró, és cover crop-ot. Viszont forgatnak is.
http://www.youtube.com/channel/UC4-Q3V6GUTnalcHQK72sAtA
Válasz #10503. hozzászólásra
És ezzel a technológia van olyan jövedelmező mint a jól megszokott
hagyományos?
Válasz #10502. hozzászólásra A gyomkontroll munkás eleinte, eltüntetni évtizedek gyommag gyűjteményét a talajból.
A biogazdálkodásban alkalmazott mechanikus gyomkezelési technikák mind alkalmazhatók, amennyiben nem járnak jelentős mértékű talajbolygatással. Meg lehet szaporítani a gyomok csírázási arányát sekély grubberozással és Amalgerol+20 kg N/Ha kipermetezésével, amitől a legtöbb alvó mag kihajt, utána lehet kezelni a talajt gyomfésűvel.
A búza és lucerna elnyomta nálam szépen a gyomokat, de fedetlenebb részeken évente 2-3 alkalommal le van zúzva/kaszálva a takarónövény, általában virágzáskor, hogy minél több zöldtömeget hozzon.
A búza alá volt vetve bíborhere, ennek a magját pl. szétszórta a kombájn, már gyönyörűen hajt, ez évelő talajtakaróként és N fixálóként üzemel, amibe bele tudok vetni más növényeket.
Alapvetően állandó takarónövényekkel és mechanikai munkákkal próbálom kontrollálni a gyomokat, illetve a mulcs maga is elnyomja a gyengébb életképességű és a fitokróm fajokat. Ha kisebb területre korlátozódik a gond, mint az évelő gyomokkal, kézzel egyelem ki, de én csak 15 hektárt művelek.
Azonban a talajélet javulásával a gyomnyomás is csökken, mert egyre kevésbé megfelelő a számukra az életkörülmény, ők a feketére munkált, élettelen földet kedvelik.
Válasz #10501. hozzászólásra
Gyomírtást, hogy oldod meg?
Válasz #10489. hozzászólásra
A három hónap aszályban nem mindegy, hogy mennyivel később szárad ki az a föld. Amíg a szomszédnál már csörgött a kukoricalevél, addig nekem még nedves volt a mulcs alatt a talaj.
Másrészt egy élet nélküli talaj víztartó képessége kb. a tizede egy humuszban és élővilágban gazdag talajnak, ezért fontos először az élet megteremtése. Csak mulcsozás magában semmit nem ér, mutattam meg ezt már néhány kertészeti főiskolát végzett ismerősnek is, hogy az évekkel ezelőtt lerakott mulcsa, hogy majd elbomlik szépen, meg sem mozdult, mert halott a talaja, nincs ami bontson.
A téli időjárás hatására pedig ide is tettem fel talán képeket, hogy amíg januárban a környékbeli feketére művelt földeken kopogósra fagytak a rögök, addig nálam a zöldtrágyával és mulccsal fedett területen nem volt még fagyott a talaj, szépen élt minden. Mindezt úgy, hogy még az elején vagyok a javítási folyamatnak.
Próbáld ki, hogy mostanában egy parcellát levetsz mustárral és olajretekkel és rajtahagyod télire, nem tárcsázod le. Magad is látni fogod a jótékony hatást és a földed laza marad tavaszra.
A lucerna semmilyen jótékony hatással nincs a talaj lazultságára, kivéve, ha valamennyi nitrogént fixál, de inkább csak szárítja.
Válasz #10487. hozzászólásra Elkezdtem írni, de ebből lehet, hogy inkább egy cikk lesz, nem tudom röviden elmondani, hogy érthető legyen a teljes rendszer. Sokat tanulok tőletek a hagyományos gazdálkodás gyakorlatáról, viszont amit a világ egyik legjobb talajélet és biotermelési/talajrekonstrukciós szakértőjétől tanulok, azt talán ti is tudjátok hasznosítani.
Röviden: a klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodtak évmilliók alatt a talajélet képviselői, s egészséges talajban minden időszakra van aktív hasznos mikroorganizmusok. Vannak amik hűvösebb időben aktivizálódnak, vannak, amik kánikulában is képesek még működni.
Az extrémitások idején lelassulnak a folyamatok, de kedvező körülmények között órákon belül aktivizálódik minden. Ezért fontos a minél változatosabb talajélet, amit nem fog egy gyári baktériumkészítmény sem biztosítani.
Mivel évtizedek óta halott talajokat művel mindenki (már néhány fungicid alkalmazás képes a teljes jótékony hatású mikorriza gomba állományt kiirtani a talajból, s ugyanez az atomcsapás hatékonyság igaz a totálozásra és bacteriocidekre is), törvényszerű, hogy az élet nélküli talajod tömörödni fog és folyamatos művelést igényel. Élő talaj magától nem tömörödik le, mert a mikroorganizmusok több tíz méterre lehatolva folyamatosan pórusossá teszik a talajt. Ezt kell megőrizni és gyarapítani folyamatos szerves anyag utánpótlással és komposztpreparátumok alkalmazásával.
Szóval nem csodák vannak, csak tegyük lehetővé a természetnek, hogy visszahódítsa a talajt és a termelési problémáink javarésze megoldódik magától :-)
Nem csak biogazdaknak
Válasz #10489. hozzászólásra Átvittem a válaszokat a biogazda topicba, mert bővebben írok a rendszerről, hogy érthetőbb legyen.
A felvetéseitek érthetőek, mindegyikre válaszok ott.
Válasz #10495. hozzászólásra Ez szép kapcsolat, ennyi pont elég volna a műveléshez egy élettanilag jól beállt talajon.
Válasz #10495. hozzászólásra
Jó gépek ezek a Sulkyk nem is értem hogy, az Axiál miért a Tumét erőlteti direktvető vonalon amikor a hagyományos vetőgép is Sulky náluk.
Válasz #10478. hozzászólásra
Válasz #10492. hozzászólásra
Nem mardt azon a földön olyan sok szalma mert lazítás után meg lett tárcsázva+ germinátor egyébként le lett permetezve pre gyomírtóval, ha nem lesz elég ,akkor Ikarus lesz a pipacs ellen, de eddig még nem volt rá szükség.
Válasz #10483. hozzászólásra
Én még mindig a fralazra esküszöm, rengeteget húztuk már, minden terület átlett roppantva, bérmunkák, sok területen már kétszer sőt háromszor is járt ez az eszköz, szerintem idén ősszel szója napra után 1000hektárt megfogja haladni az eddigi munkája neki de újra ezt választanám!
Annyi, hogy két kést még fogok venni rá és megközölöm a mostani állapotot, hogy sekélyebben is tudjam tökéletesen használni 30centi körül.
Válasz #10483. hozzászólásra
Ha repcét termelsz ilyen technológiával, a talajhatású gyomirtók nem érvényesülnek. Hogyan akarod irtani mondjuk a veronikákat, pásztortáskát, pipacsot? Ezek a gyomok a télen nagyon meg tudnak erösödni, tavasszal nagyon erösen konkurálnak a repcében és rengeteg N elvesz a repce elöl. Rettenetes gyorsan szét tudnak terjedni a parcelán.
Válasz #10487. hozzászólásra
Azok a talaj organizmusok, amik a mi talajainkon élnek alkalmazkodtak a klímához, a szaporító képleteik túlélnek minden aszályt, és fagyot, és ha eljön az ideje teszik a dolgukat.
Most is amikor a nyári aszály után leesett az első eső, pár napon belül megjelentek a kis giliszták szépen összetekeredve, aki megfigyelte láthatta.
Válasz #10485. hozzászólásra
Voltak vannak kisebb nagyobb problémák,néhány támasztógörgőt gumiztattam ujjra, elülső görgőket cserélni kellet, most a kormány jeladót javítjuk.
Válasz #10484. hozzászólásra
egyetértek az elöttem szoloval... én sem hiszek ezen a klímán ennek a hasznosságával mivel a 3 honap aszályban a mulcsos földed is kifog száradni nem is kicsit ....a téli essözésekben pedig betonra visszaveri és megöli a baktériumokat gilisztákat is ...... példa rá a lucerna földem igaz arra egy évben többször van rá menve de 5 év alatt beáll a talajszerkezet elméletileg de most még sem látszott semmi elönye ..... lazitottam 15 centit emelkedett a talaj szal gondolhatod milyen tömörödött volt .....
Válasz #10487. hozzászólásra
Válasz #10484. hozzászólásra
De azt azért ne felejtsd el hogy nem óceáni vagy egyenlítői klímán vagyunk. Azért a 3 hónapos nyári szárazság meg a téli -20 fokok , vagy a vízborítás majdnem teljesen tönkreteszi a talaj élővilágát.
Én azt tapasztalom hogy a legtöbb típusú talaj egyszerűen megülepszik a súlyánál meg az esők miatt. Hiába várjuk a csodát, ilyenkor kell a szántás vagy td, vagy tiger vagy valami hasonló. No till-be termelsz 6 tonnát, műveléssel meg mondjuk 8-at. A 8-nál a szár miatt több szervesanyag jut vissza a talajba. Igaz hogy a levitt termés is több, de a visszajuttatott szár is. Én csinálok kísérleteket, és eddíg az jött le hogy a szántással a 2 menetben végzett horsch terrano volt egyenértékű. Ez ugye gázolajban is pont annyi mint a szántás, tehát a konklúzió az hogy csodák nincsenek. Csak nagyon kötött földeken a 2x henger nélkül grubberezett sokkal jobban kezelhető tavasszal, meg a grubbert ősszel se ragadja úgy mint az ekét.
Mára ott tartunk hogy a terület ismeretében, csak eketalp alá lazítunk. Ezt mérető egy cél szerszámmal. Vagy kissé nagyobb meló (ásóval) Az adott esetbenn 60-70 cm mélyen a (fosó homokot) gereblézni felesleges.
Válasz #10483. hozzászólásra
Valami gond volt-e a "tappanccsal" ???
Válasz #10481. hozzászólásra Hát teljesen más úton járok én most, ami nagyüzemi módon is alkalmazható lesz (kérdés, hogy hol kezdődik a nagyüzemi méret), de csakis biogazdálkodásban, ha végre minden technológiai eleme összeállt.
A célom, hogy a tápanyagutánpótlást és a növényvédelmet a talajlakó organizmusok biztosítsák, ami már sok éghajlati területen és talajféleségnél megvalósítható volt. Ezek olyan mennyiségű tápanyagot tudnak feltárni a talajból és légkörből, s stabilan tárolni, hogy minden kultúrnövénynek elegendő.
Ehhez kell indulásnak a laza talajállapot, lazítás, tárcsázás, magágykészítés, utána a lazult állapot fenntartása és a gyökértömeg gyarapítása és a zóna legminimálisabb bolygatása a cél. Fontos a könnyű súlyú gépek, minél kisebb menetszámú használata, talajállapotra nagyon odafigyelve, nincs sárdagasztás.
A folyamatos talajtakarás elengedhetetlen minél változatosabb növényzettel, mert minden növény másfajta baktériumokkal áll kölcsönhatásban, s azokon keresztül a teljes talaj élelmiszerháló gazdagabbá válik. 5-6 féle növény keveréke lett vetve most is zöldtrágyába, ami nem fagy le, az le lesz zúzva.
Fontos a minimális szerves trágya, műtrágya használata (max 30 kg N/Ha, mert a sótól elpusztulnak ezek a baktériumok), helyette csak különböző, nem izolált, vegyes baktérium, gomba, komposztkészítményt adagolok, illetve a legnehezebb a köztes élőlényréteg visszatelepítése a halott földbe. Ezek szabadítják fel a nitrogént a baktériumokból és ezek pusztulnak el leghamarabb a szántás és egyéb forgatás hatására.
A mikroorganizmusok pedig a gyökerekkel vándorolnak egyre mélyebbre, amennyiben megfelelőek az életkörülményeik, ezért elég a felszínre kijuttatni őket, illetve beoltani a magokat, palántákat.
A végeredmény a mikroorganizmusok által lazított föld lesz néhány év múlva (nem erdei föld, de hasonló a cél), addig nem fogok termelési rekordokat dönteni.
Utána viszont minimális műveléssel és műtrágyák nélkül tudom már hozni legalább az átlag hozamot, s kevéssé fognak érinteni az időjárási szélsőségek is.
Talajélet nélküli földben nem lehet no-tillt csinálni, csak az élő alkalmas a technológiára. Ahogy külföldön járok, a madarak ott sorjáznak mindenhol a traktor mögött a minimál művelésű földeken, itthon egyre ritkábban látok ilyet az eke mögött is, mert már tudják, úgysem lesz ott semmi kaja.
Még az esők előtt meg lazítottunk pár táblát repce alá. Most lett kipróbálva a vertikum lazító, és nem csalódtam benne szépen dolgozik intenzíven emeli repeszti a földet nagyon jól átrepeszt a kések között, de nem nagyon kever ami fent volt az 90% fent is marad és ez nagyon tetszik benne!
Ami gond lehet az majd ha nagy szártömeg lesz azt igencsak be fogja túrni.
Válasz #10480. hozzászólásra
én már lazitottam mostanában tarlokat és volt aki meg se tárcsázta mulcs volt rajta de majd beszart a traktor amig amit én meg tárcsáztam 10-15 cmen ugy szaladt a gép mintha nem is lenne ellenálása és ott le is szaladt akár 50-60cm re a lazito és a felsö 10cm ben elkeverte a szalmát nem rögelt csak megemelte a földet mig a tiszta mulcsos nem boylgatott föld sziklákat hozott fel mert a teteje nagyon összeállt és nagyon nem értek egyet ezzel a technikával én már lassan 3-4 éve lazitok minden évben miniimum a vizállásos földeket és most 4 ik évre olyan szép talajállapotom lett hogy még én is meglepödtem a szomszéd tárcsázásba mindig áll a viz és semmi nem terem meg rendesen...... csak akkor szántok ha kukorica vagy trágya beszántás van ....
háááát ismét oda jukadunk ki, hogy nagyüzemileg hogyan oldható mindez meg egy bevett vetésforgó esetében???
Eleve kell két notilles direktvető gép, egyik gabona másik szemenkénti.
Lazítóból legjobb a Fralaz mert ez a leg notill jellegűbb történet.
De a komoly termeléshez mivel és hogyan juttatod vissza a tápanyagot több lépcsőben úgy, hogy nemcsak a főd tetejére szórod???? kalászos repce akármi okés, megoldott... de napraforgó és kukorica esetében a rászórás nem mindig sikerül, főleg kukoricánál talajba kell dolgozni a javarészét az anyagnak, lehetőleg nem egyszeri lépéssel.
Kifogom próbálni egy kis parcellámon hogy csak úgy belevetem a kukoricát tavasszal, most szója volt benne.
Viszont nemtudom kilökni azt a hektáronkénti 5-6mázsa pétisót úgy hogy ne műveljek talajt de mégis földben legyen az anyag...
Ezért tavasszal tetejére szórom és nagyon véknyan egyenes lapos rövidtárcsával fogom belekarcolni a talajba kb 5centi mélységben. Így nemlesz letalpalva sem meg igazábóli művelésről sem beszélhetünk, de mégsem notill, amolyan vertical tillage.
Egyébként keress rá a vertical tillage-re youtubeon, vannak jó eszközeik felső mulcsozni
Válasz #10479. hozzászólásra A lazításban teljesen igazad van, ezzel kezdtem én is tavaly ősszel és igyekszem fenntartani az állapotot. Jelenleg a lazítás mélységéig megy is szépen a szonda, a teteje keményedett be a nedve taposástól csak.
Válasz #10478. hozzászólásra
Itt régebben,valaki azt írta,lazító párti volt.Utána,elérte azt,hogy ugyanannyi lóerővel,gázolajjal,ugyanolyan mélyen,elhúzta a grúbert.Vagyis,ennyit lazult a földje.Szóval szerintem,a lazultságot,segíteni kell a lazítóval,mielőtt beledöglenének a hasznos bacik,meg giliszták.
Moderálta: Mf-es (3146) 2013-09-11 12:50:50
Válasz #10475. hozzászólásra Azt szeretném elérni, amit sok osztrák paraszt már elért, hogy ne kelljen egyáltalán lazítózni, mert a talaj élővilága megteszi helyettem. Cél a mInél kevesebb szaladgálás a földön, minél kisebb súlyú géppel.
A felszínről indul ki a folyamat, oda megy a szár, a komposzt, vegyes preparátumok, s egyre lazul majd a talaj, ha elég élő lesz benne.
Egy élő talajban a kukorica lemegy akár két méterre is, addig senki nem tud lazítózni.
A felszínem viszont tömörödött még egyenlőre, mert lassan alakul csak az élet visszatérése, ezért kellene segítenem a folyamatot a levegőztetéssel, amit gyorsan és sekélyen kellen csinálnom.
Válasz #10476. hozzászólásra
Válasz #10473. hozzászólásra Köszi, de sekély művelésre volna csak szükségem, 10-15 cm levegőztetésére úgy, hogy közben a mulcs ne gyűljön a gépen Lazítás volt tavaly, ezt azért nem csinálnám minden évben.
A lazítós videón nem sok takarás volt a földön, nálam azért már alakul, lassan sehol nem látszik ki a talaj a szármaradványok alól.
A videót meg hiába akarom beilleszteni, nem teszi, csak a linket tudom beilleszteni.
http://www.youtube.com/watch?v=6EjsArfNg_o
Válasz #10474. hozzászólásra
Az a fajta lazítás felesleges.Van aki szerint,a fagy se dolgozik 70 cm-en.Az eketalpat kell megkeresni,és az alá menni.
Nem tudom ki mit nevez lazításnak,de amiket mostanába látni mtz
3 késel kicsit nagyobb traktorok 5-7-9 késel napi 15-20 hektáros teljesítménnyel és 15-20 literes fogyasztással az nem lazítózás az csak
vakarászás.Mi régen sokat lazítottunk k701 meg lánctalpasokkal
60-70 cm-en 3 késsel 4-5 hektár elég volt naponta ebéd vacsora
alatta volt a gépeknek.
Válasz #10472. hozzászólásra
Ez kell neki,megfizethető,tökéletes gép.
Gyűlik már a mulcs a földemen a sok lezúzott szártól, de még egyenlőre nem találtam gépet, amivel lazítani is tudnám közben a talajt. A grubber összehúzza a mulcsot, leszántani és tárcsázni nem szeretném, mert az a cél, hogy a felszínen bomoljon le.
Valaki dolgozott már valami hasonló géppel? Ez nem ásóborona, annál erősebb és művelés nélküli. kötött talajba is belemegy. Csak megrepeszti a földet, nem forgatja, sok szárban is jól dolgozik, nem medvézik.
http://www.youtube.com/watch?v=6EjsArfNg_o
Válasz #10468. hozzászólásra
Rosszul gondolod, Greven írja jól!
3A-ban 7,5-el megyeget 1900-as fordulat környékén.