Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraCsak,hogy én nem ezt tapasztaltam.Meg egy min-till,no-till kolega is írta,a facén,hogy kell egy sekély talajmunka,hogy azzal be van indítva a talajélet.És ezt tapasztaltam is,hogy nem valótlan az állítása.
A sikeres Notill vetés alapja a megfelelő talajállapoton kívül, a célnak megfelelő saját vetőgép megléte, hogy az optimális időpontban, mefelelően beállîtott géppel történjen a vetés.
Majd elvetik bérbe megoldás 90%-ban nem fog működni, vagy rosz lesz a végeredmény.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraHajdúnánáson, egy bio-s rendezvényen a professzor is úgy mondta, hogy No-till műveles esetén a mérések alapján kevesebb az átlag termés.
Egyszer volt nekem is kukorica, de egy darabig nem lesz. Akkor azt tanultam meg, hogy később kellett volna vetni, és más fajtát.
Amíg nem lesz "más" fajta, ami többször több embernél bizonyított, addig kell egy kis pihenő.!?
Válasz mtz1221 #14794. hozzászólásáraLehet így mondtam, de nem így van. Azért a jövő évi esőt nem várja meg. De bedolgozás nélkül annak minimális a vesztesége az AN, UAN hoz képest. Egy amerikai többéves tanulmány alapján. (Sajnos azóta még nem találtam meg ismét)
Válasz barazdabetyar. #14796. hozzászólásáraOptimális csapadékellátottságnál, és kissé hűvösebb idő esetén elmarad a Notill kukorica a minimálművelttől, sőt a szántottól is termésben. Szárazabb,melegebb időjárás esetén viszont rájuk ver.
https://www.agrarunio.hu/hirek/11733-a-talaj-elete-amit-egy-szelveny-el-tud-mondani-magarol-orszagos-rendezveny-szamtalan-helyszinen-2024-marcius-20-an-10-oratol Rendezvények március 20-an
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraÉn is úgy látom biztosra nem tudja senki.
Legalábbis két évvel ezelőtt így volt.
Milyen kukorica fajta való no-till művelésre?
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraBla bla bla. Ez mind ferdített valótlan információ. 10 év tartós átállás után beszéljünk... Első pár évben még rekord szokot lenni utána más a leányzó fekvése. Ez már nagyon sok gazdaság bebizonyította, csak arról hallgatni szokás...
Válasz Koczka József #14782. hozzászólásáraSzépen beszélnek a teóriáról az egyetemi tanárok, de még egy "kapavágást" se csináltak.
Mifelénk volt pár mezőgazdasági szakközépiskolán tanító tanár, akik belekezdtek a mezőgazdasági életbe. Mára már egy se csinálja, csak tanítsa
Válasz Koczka József #14784. hozzászólásáraBirkás Márta professzor asszony Békés vármegyei kísérleti eredményei úgy tudom, hogy nem lettek hosszú távon sikeresek.
Erről MrPoke sokkal többet tud.
Válasz Radocz #14781. hozzászólásáraSzia ,persze csinálja mindenki aki jónak látja .Csak központilag ne akarjuk már senkire sem rá erőltetni azért mert a lobbi érdek ezt kívánja .És hogy mennyire erős a lobbi érdek mindenki döntse el maga.Engem pl naponta zaklatnak valami neve nincs cégek hogy ezt vegyek vagy azt vegyek ,ember harminc egynéhány év alat nem hívtak ennyien.De van egy jobb példa is amikor egy egyetem rektora azt nyilatkozza hogy büntetni kéne az eke használatát na itt pont ez jön le.
Válasz mtz1221 #14778. hozzászólásáraEzt apukám mondta nekem.
Soha nem termelt napraforgót. Búzát sem.
Nekem egyszer volt. Akkor még a 20 q/ha átlag termés volt a divat.
A mi tsz-unk szintén nem termelt.
Búza, kukorica, cukorrépa.
És 10 000 db anyajuh számára szálas takarmány.
Válasz termelo #14777. hozzászólásáraSzia, látom neked is vannak kétségei az ilyen jellegű műveléssel. De én szerintem ez a lobbi is el csendesedik ha a zöldek hátrébb szorulnak és talán vissza áll minden a régi kerékvágásba.
Válasz Radocz #14770. hozzászólásáraMost lesz majd 4.-ik éve, hogy napra után kukorica fog menni, itt a fórumon tanultam, előtte ki sem mertem volna próbálni. És nem terem rosszabban mint a búza/árpa előveteménynél. Most akkor kiéli a talajt, vagy mégsem ???
Egy tegnapi cikkben azt állítják, hogy a takarónövény a nedvességmegőrzés szempontjából konkrétan olyan káros mint a szántás
IItt a szöveg:
A talaj védelmében a nedvesség megőrzése szintén fontos kérdés. Forgatással létrehozni egy felül lazább alul tömörödöttebb réteget hasonló eredménnyel járhat, mint takarónövénnyel a kipárolgást és a harmatot megfogni.
Válasz Radocz #14774. hozzászólásáraHa egy liter lenne 1mm2-en ami elképzelhetetlenül nagy szám harmatból akkor 1mm csapadékról beszélhetnénk amiből nem tudjuk mennyit süt le a nap.
Válasz termelo #14771. hozzászólásáraJavaslom:
Beszéld meg Decsivel.
Amikor huzattuk a kukorica sor közt, így láttam. Ha korán mentünk cukorrépat kapalni, vizes lett az ember térdig. Ebből gondolom, hogy a takarónövény jót tesz a nedvesség megőrzésben.
Más, másképp látja.
Netparaszt elmondta, hogy már előző év végén száraz volt a talaj ásáskor tehát nem a terminálás időpontja volt a fő gond!
Ha úgy látod, hogy a kukorica tövén lekerül, a talajba a harmat akkor mond meg mennyi cseppet láttál, erre nagyon kíváncsi vagyok segítene megítélni ezt a kérdést.
A reggeli harmat a kukorica tövén lekerül, a talajba.
Én így látom.
Decsi kapcsán, arra gondoltam, hogy 10 ha takaró növényes területet, sikerült kiszarítani.
Fontos a terminálas időpontja.
Netparaszt és Mr.Poke hozzászólásai reálisak de nem tűnnek áttörő gondolatoknak.
Az olvasottak alapján több dolog balul sült el.
Amivel indított: lazító, kombinátor, Rapid sem egy klasszikus TMMG-s művelet...
Kicsit ahhoz tudom hasonlítani amit a gazdálkodási napló kitöltéséhez is ajánlottak:
Minnél kevesebbet írsz be annál kisebb valószínűséggel hibázol ergó minnél kevesebb műveletet végzel annál kevesebb hibát tudsz elkövetni.
Válasz Radocz #14767. hozzászólásáraAkkor ölég gyönge TSZ volt, erre csak azt tudom mondani. Nálunk is volt cukorrépa, meg van is, tudom mi az.
Ha azt is kiheverték a talajok, akkor meg értelmetlen az egész TMMG amit próbálsz itt nyomatni. Nem? Ezzel logikailag egy kis önellentmondást csináltál, de nem baj.
Válasz Rabó001 #14764. hozzászólásáraAz úgy kezdődött, hogy 1980-ban kezdtem dolgozni a TSZ-ben.
Mezőgazdasági Gépészmérnöki, akkor még üzemmérnöki beosztásban.
Ősszel minden dolgozónak kézzel kellett felasni 200 négyszögol cukorrépat. A sok eső miatt nem ment a herriau. Még nekünk műhely dolgozóknak sem.
A kukoricának, beinditottuk a szárítót.
Az volt a legnehezebb, mert a földgázra nem volt kötve szerződés.
Sem az áramra.
Szép volt, rég volt, ennyi volt.
Olyan talajaink vannak, hogy ezt is kihevertek.
Válasz hashtag #14763. hozzászólásáraNa igen, ez a "Ha valaki olyan sötét, hogy kukorica aratáskor összenyomolja a területet azt csak sajnálni tudom." beszólás ez meglehetősen fölényeskedő nagyképűre sikerült Radocztól. (Azt nem számítva hogy elmondása szerint mindent bérbe csináltat, szóval ne személyeskedjünk).
Saját géppel se tudsz mindig mindent optimális időben megcsinálni, meg bérgéppel se. Saját géppel és hozzá kis területtel nagyobb eséllyel tudod megcsinálni kedvező időben, de az se biztos, de annyi gépet nem tud mindenki tartani.
Válasz Radocz #14749. hozzászólásáraAki pár hektáron művészkedik, az meg ne magyarázza már, hogy működik a kukorica aratás. Ha lejön 100 mm eső, akkor sár lesz, tmmg ie vagy oda.
Ha nem löknéd ezt a beavatott, jelentékenykedő stílust, lehet többen belevágnának a talajkímélő módszerekbe, de így inkább csak legyintenek.
1 takaró nem lazít csak fenntartja az állapotot
2 az átállt terület is tömörödik betakarítás kor
3 Ha a fenti kettőből az következik hogy a takaró elé is lazítani kell akkor minek a takaró?
Válasz termelo #14757. hozzászólásáraValóban jobb lesz a talaj, ha elhagyjuk a szántást.
Az esőben csak csemege kukoricát, borsót és cukorrépat takarítják be.
15559 hozzászólás
Válasz barazdabetyar. #14808. hozzászólásáraSekély talajmunkával csak felgyorsítod a szármaradvány bomlását, nem beindítod a talajéletet.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraCsak,hogy én nem ezt tapasztaltam.Meg egy min-till,no-till kolega is írta,a facén,hogy kell egy sekély talajmunka,hogy azzal be van indítva a talajélet.És ezt tapasztaltam is,hogy nem valótlan az állítása.
Válasz barazdabetyar. #14801. hozzászólásáraKg/hektárral.
Válasz Radocz #14805. hozzászólásáraUgyan hol, kinél mértek hiteles adatokat ? Ez egy fals infó.
A sikeres Notill vetés alapja a megfelelő talajállapoton kívül, a célnak megfelelő saját vetőgép megléte, hogy az optimális időpontban, mefelelően beállîtott géppel történjen a vetés.
Majd elvetik bérbe megoldás 90%-ban nem fog működni, vagy rosz lesz a végeredmény.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraHajdúnánáson, egy bio-s rendezvényen a professzor is úgy mondta, hogy No-till műveles esetén a mérések alapján kevesebb az átlag termés.

Egyszer volt nekem is kukorica, de egy darabig nem lesz. Akkor azt tanultam meg, hogy később kellett volna vetni, és más fajtát.
Amíg nem lesz "más" fajta, ami többször több embernél bizonyított, addig kell egy kis pihenő.!?
Válasz barazdabetyar. #14801. hozzászólására2020-as évi saját tapasztalattal, meg ezt PierreYves is elmondta többször.
Amnitrát miért nem jó?
Válasz MrPoke #14798. hozzászólására
Válasz kis Zombi #14797. hozzászólásáraEzt az állítást mivel támasztod alá?
Válasz MrPoke #14798. hozzászólásáraEgyfene elszórtam a hét elején, kellett a permetező nem akartam agasztgattni. Holnap ha minden igaz kap esőt is.
Válasz barazdabetyar. #14796. hozzászólásáraTalajon múlik, nekem vannak olyan foltok, ahova már akár tavaszi no-till is mehetne. De táblaszinten nem vágok bele.
Most is vetettem ledneket direktbe de tudom, hogy helyenként semmi nem lesz belölle
Válasz mtz1221 #14794. hozzászólásáraLehet így mondtam, de nem így van. Azért a jövő évi esőt nem várja meg. De bedolgozás nélkül annak minimális a vesztesége az AN, UAN hoz képest. Egy amerikai többéves tanulmány alapján. (Sajnos azóta még nem találtam meg ismét)
Válasz barazdabetyar. #14796. hozzászólásáraOptimális csapadékellátottságnál, és kissé hűvösebb idő esetén elmarad a Notill kukorica a minimálművelttől, sőt a szántottól is termésben. Szárazabb,melegebb időjárás esetén viszont rájuk ver.
Válasz Radocz #14793. hozzászólásáraNem fajta függő a no-till termesztés.Minél több a csapadék,és minél kevesebb a hőség,annál sikeresebb.
https://www.agrarunio.hu/hirek/11733-a-talaj-elete-amit-egy-szelveny-el-tud-mondani-magarol-orszagos-rendezveny-szamtalan-helyszinen-2024-marcius-20-an-10-oratol

Rendezvények március 20-an
Válasz MrPoke #14792. hozzászólásáraAz amoszulfánt mondat hogy gond nélkűl megvárja az esőt veszteség nélkűl ???
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraÉn is úgy látom biztosra nem tudja senki.

Legalábbis két évvel ezelőtt így volt.
Milyen kukorica fajta való no-till művelésre?
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraBla bla bla. Ez mind ferdített valótlan információ. 10 év tartós átállás után beszéljünk... Első pár évben még rekord szokot lenni utána más a leányzó fekvése. Ez már nagyon sok gazdaság bebizonyította, csak arról hallgatni szokás...
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraMilyen támogatás? Mire? Ez ilyen sunyi zsebbe pénz? Vagy csak nem az aöp-re gondolsz..
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraHát ez valami elenyésző hányada annak az 5 millió hektár mezőgazdasági területnek.
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraHogyan lehet ahhoz a jelentős pénzügyi támogatáshoz jutni?
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-05-22 13:24:05
Válasz Sk Laci #14786. hozzászólásáraSzia felénk van egy mondás ha nem értesz hozzá tanítsd ha nem tudod tanítani akkor menj el ellenőrnek.
Válasz Koczka József #14782. hozzászólásáraSzépen beszélnek a teóriáról az egyetemi tanárok, de még egy "kapavágást" se csináltak.
Mifelénk volt pár mezőgazdasági szakközépiskolán tanító tanár, akik belekezdtek a mezőgazdasági életbe. Mára már egy se csinálja, csak tanítsa
Válasz Koczka József #14784. hozzászólásáraBirkás Márta professzor asszony Békés vármegyei kísérleti eredményei úgy tudom, hogy nem lettek hosszú távon sikeresek.

Erről MrPoke sokkal többet tud.
Válasz Radocz #14783. hozzászólásáraÉn még olyan hozzá szólást nem is láttam hogy valaki azt mondta volna hogy azt ne csinálja senki.
Válasz Koczka József #14782. hozzászólásáraÉn 2,8 ha-on kezdtem, majd 2022-ben 3,2 ha-t elkezdtem forgatás nélkül művelni.

És nem hagyom magam lebeszélni.
Válasz Radocz #14781. hozzászólásáraSzia ,persze csinálja mindenki aki jónak látja .Csak központilag ne akarjuk már senkire sem rá erőltetni azért mert a lobbi érdek ezt kívánja .És hogy mennyire erős a lobbi érdek mindenki döntse el maga.Engem pl naponta zaklatnak valami neve nincs cégek hogy ezt vegyek vagy azt vegyek ,ember harminc egynéhány év alat nem hívtak ennyien.De van egy jobb példa is amikor egy egyetem rektora azt nyilatkozza hogy büntetni kéne az eke használatát na itt pont ez jön le.
Válasz Koczka József #14779. hozzászólásáraAkinek nincsenek kétségei, már rég elmentek innen a TMG oldalra, és alkalmazzák.

Válasz mtz1221 #14778. hozzászólásáraEzt apukám mondta nekem.

Soha nem termelt napraforgót. Búzát sem.
Nekem egyszer volt. Akkor még a 20 q/ha átlag termés volt a divat.
A mi tsz-unk szintén nem termelt.
Búza, kukorica, cukorrépa.
És 10 000 db anyajuh számára szálas takarmány.
Mindenki úgy csinálja, ahogy akarja.
Válasz termelo #14777. hozzászólásáraSzia, látom neked is vannak kétségei az ilyen jellegű műveléssel. De én szerintem ez a lobbi is el csendesedik ha a zöldek hátrébb szorulnak és talán vissza áll minden a régi kerékvágásba.
Válasz Radocz #14770. hozzászólásáraMost lesz majd 4.-ik éve, hogy napra után kukorica fog menni, itt a fórumon tanultam, előtte ki sem mertem volna próbálni. És nem terem rosszabban mint a búza/árpa előveteménynél. Most akkor kiéli a ta
lajt, vagy mégsem ???
Egy tegnapi cikkben azt állítják, hogy a takarónövény a nedvességmegőrzés szempontjából konkrétan olyan káros mint a szántás
IItt a szöveg:
A talaj védelmében a nedvesség megőrzése szintén fontos kérdés. Forgatással létrehozni egy felül lazább alul tömörödöttebb réteget hasonló eredménnyel járhat, mint takarónövénnyel a kipárolgást és a harmatot megfogni.
Itt a cikk:
https://magyarmezogazdasag.hu/2024/02/12/szantas-vagy-forgatas-nelkuli-talajmuveles/2/
Lehet szétszedni, fikázni tessék szabad a pálya.
A nedvesség megőrzés fontos annak is, aki szánt és annak is aki nem szánt.

A kopasz ember ❓Miért tesz sapkát, vagy az arabok......
Válasz Radocz #14774. hozzászólásáraHa egy liter lenne 1mm2-en ami elképzelhetetlenül nagy szám harmatból akkor 1mm csapadékról beszélhetnénk amiből nem tudjuk mennyit süt le a nap.
A napi párolgás legalább 3mm...
Válasz termelo #14773. hozzászólásáraAnno telefonon beszéltem vele.

Egy szám, 0,001
Válasz Radocz #14772. hozzászólásáraA leírtakból nem ez jön le

Más,
Senki nem kérdőjelezi meg, hogy vizes lettél de mekkora mennyiség lehetett 1 m2-en?
Mondj 1 számot
Válasz termelo #14771. hozzászólásáraJavaslom:

Beszéld meg Decsivel.
Amikor huzattuk a kukorica sor közt, így láttam. Ha korán mentünk cukorrépat kapalni, vizes lett az ember térdig. Ebből gondolom, hogy a takarónövény jót tesz a nedvesség megőrzésben.
Más, másképp látja.
Válasz Radocz #14770. hozzászólásáraAkkor nem jól emlékszel!
Netparaszt elmondta, hogy már előző év végén száraz volt a talaj ásáskor tehát nem a terminálás időpontja volt a fő gond!
Ha úgy látod, hogy a kukorica tövén lekerül, a talajba a harmat akkor mond meg mennyi cseppet láttál, erre nagyon kíváncsi vagyok segítene megítélni ezt a kérdést.
Válasz termelo #14769. hozzászólásáraA napraforgó kiéli a talajt.

A tsz nem is termelt.
Később mint gyom igen káros.
A reggeli harmat a kukorica tövén lekerül, a talajba.
Én így látom.
Decsi kapcsán, arra gondoltam, hogy 10 ha takaró növényes területet, sikerült kiszarítani.
Fontos a terminálas időpontja.
Válasz Radocz #14765. hozzászólásáraElolvastam de ez kevés információ ahhoz, hogy átfogó képet alkossunk.
Netparaszt és Mr.Poke hozzászólásai reálisak de nem tűnnek áttörő gondolatoknak.
Az olvasottak alapján több dolog balul sült el.
Amivel indított: lazító, kombinátor, Rapid sem egy klasszikus TMMG-s művelet...
Kicsit ahhoz tudom hasonlítani amit a gazdálkodási napló kitöltéséhez is ajánlottak:
Minnél kevesebbet írsz be annál kisebb valószínűséggel hibázol ergó minnél kevesebb műveletet végzel annál kevesebb hibát tudsz elkövetni.
Itt egy gondolatébresztő:
https://ujszo.com/agro/az-egyes-novenyek-vizigenye
Ha elolvastad ne a növényen rugózz hanem azon ,hogy hozzávetőlegesen bármilyen kultúrád van a területen az mindenféleképp több 100 mm vizet fogyaszt.
Ezek után hiszel-e benne, hogy a takarón lévő kicsapódott pára ebből érdemben pótol-e vagy az első napsugárral leszárad...
Válasz Radocz #14767. hozzászólásáraAkkor ölég gyönge TSZ volt, erre csak azt tudom mondani. Nálunk is volt cukorrépa, meg van is, tudom mi az.
Ha azt is kiheverték a talajok, akkor meg értelmetlen az egész TMMG amit próbálsz itt nyomatni. Nem? Ezzel logikailag egy kis önellentmondást csináltál, de nem baj.
Válasz Rabó001 #14764. hozzászólásáraAz úgy kezdődött, hogy 1980-ban kezdtem dolgozni a TSZ-ben.

Mezőgazdasági Gépészmérnöki, akkor még üzemmérnöki beosztásban.
Ősszel minden dolgozónak kézzel kellett felasni 200 négyszögol cukorrépat. A sok eső miatt nem ment a herriau. Még nekünk műhely dolgozóknak sem.
A kukoricának, beinditottuk a szárítót.
Az volt a legnehezebb, mert a földgázra nem volt kötve szerződés.
Sem az áramra.
Szép volt, rég volt, ennyi volt.
Olyan talajaink vannak, hogy ezt is kihevertek.
Válasz hashtag #14763. hozzászólásáraNa igen, ez a "Ha valaki olyan sötét, hogy kukorica aratáskor összenyomolja a területet azt csak sajnálni tudom." beszólás ez meglehetősen fölényeskedő nagyképűre sikerült Radocztól. (Azt nem számítva hogy elmondása szerint mindent bérbe csináltat, szóval ne személyeskedjünk).
Saját géppel se tudsz mindig mindent optimális időben megcsinálni, meg bérgéppel se. Saját géppel és hozzá kis területtel nagyobb eséllyel tudod megcsinálni kedvező időben, de az se biztos, de annyi gépet nem tud mindenki tartani.
Válasz termelo #14762. hozzászólásárahttps://www.agroinform.hu/forum?function=search&module=forum&tid=3661&mit=Decsi

Decsi hozzászólásai.
Ha elolvasod Decsi hozzá szólásat, amikor későn terminálta a takaró növényt, még bonyolultabbnak tűnik a történet.
Válasz Radocz #14760. hozzászólásáraDe 81-ben is csak kényszerből vágtátok februárban a kukoricát. Nem talajkímélésből vagy hasonlóból.
Válasz Radocz #14749. hozzászólásáraAki pár hektáron művészkedik, az meg ne magyarázza már, hogy működik a kukorica aratás. Ha lejön 100 mm eső, akkor sár lesz, tmmg ie vagy oda.
Ha nem löknéd ezt a beavatott, jelentékenykedő stílust, lehet többen belevágnának a talajkímélő módszerekbe, de így inkább csak legyintenek.
Azért elég ellentmondásos dolgok keverednek elő:
1 takaró nem lazít csak fenntartja az állapotot
2 az átállt terület is tömörödik betakarítás kor
3 Ha a fenti kettőből az következik hogy a takaró elé is lazítani kell akkor minek a takaró?
Összegezve ezek hangzottak el…
Válasz Radocz #14760. hozzászólásáraLehet már ma délután majd meglátom.
Válasz termelo #14757. hozzászólásáraValóban jobb lesz a talaj, ha elhagyjuk a szántást.

Az esőben csak csemege kukoricát, borsót és cukorrépat takarítják be.
1981-ben februárban vagtuk a kukoricát.
Pedig akkor még nem volt regenerativ gazdálkodás.
Eső után mikor mentek a határba dolgozni?