Válasz kis Zombi #3827. hozzászólásáraMás hogy csinálja,azt nem tudom,de ha ikerkerékkel dolgozom,akkor leengedem a nyomást. A belső kerékben 0.8, a külsőben 0.6-0.7 bar elég. Még így is pattog,mint a kecskeszar,de ha van átmérőbeli különbség,az már kiegyenlítődik. Ez mtz,ha minden passzol,akkor is szakad,ok nélkül szétesik a legváratlanabb pillanatban...kell 2 kalapács,flex,hegesztő és mehet tovább.
Válasz Bandita29 #3824. hozzászólásáraNálam azért 270 cm a traki, mert az ikrek felnije az 50-es mtz-é, de a gumi 82-esről való. Nekem egy zöldtrágya vetőegység van a gruberhez, de nem használtam mivel nem emelte a Szergej, ha már belepakoltam a magot. Úgyhogy én is azt tanácsolom, mint az előttem szólók, hogy a vetőszekrényt a gruber közepére tedd át, máskülönben nehéz lesz emelgetni. Ja a traki elejét én is lesúlyoztam.
Válasz Berkó_ #3822. hozzászólásáraUgy vettem a gépet,hogy 240 cm széles...Igazából még megsem mértem,majd reggel. A traktor 195 cm jelenleg,meg a két kerék 40-40cm + 10-10 centi a kettő között. Mérni még nem mértem,de ha jól számolom 290cm körül lehet a szélesség. Aztsem néztem eddig,hogy mennyire lehetne összeállítani a nyomszélességet....de szimpatikusabb lenne ikerkerékkel,főleg puha,lazítózott főldön.
Válasz Bandita29 #3821. hozzászólásáraÉn meg csakis ikerkerekekkel húzom az eszközt, máskülönben elkapar az MTZ. 11 kapás 260 cm a munkaszélessége, a traktoré meg 270 cm, és ha feszesre vannak állítva a feszítőlakatok, akkor nem csíkol, éppen elüti a traktor nyomát, meg a henger is eldolgozza.
Válasz kis Zombi #3818. hozzászólásáraNem akarok ezzel talajt művelni,arra ott van rába tárcsával,meg lazítóval. Ezzel a grúberral max a felső 5-10 centit átmozgatni ha gyomosodik,meg elszórni a magot. Kap segédemelőt,meg első pótsúlyt és mehet... Ikerkereket nem használnám,mert nem ütné el a traktor szélességét. Ha eltörik a féltengely,teszek be másikat. Töltésen mióta megborultam,olyan beszari lettem,hogy minden szezonra kap 2 újat,ugyhogy van miből pótolni...
Válasz Netparaszt #3816. hozzászólásáraDuplakereket csak kombinátorhoz és vetéshez használok,na meg a baloldalit töltésoldalban kaszáláskor. A facélia árvakelés,az csak melléktermék most,de ahogy olvastam a hozzászólásokat,talán ez is több,mintha csupaszra leszántott föld lenne csak. Ha a kapák közé szórom a magot,nem megy túl mélyre? Tárcsázáson próbáltam,15cm mélyen meglepően könnyen vitte,jól összekeveri a kukorica szárat is... Csak az aprómag abból a mélységből az életben nem jön elő. Nagyrészt könnyű művelésű homok van nálunk.
Válasz Bandita29 #3812. hozzászólására9 kés bőven sok a muszkának, 11 -el csak tarlóhántást fog bírni sekélyen. Ha itt hátul marad a vetőgép, nem biztos, hogy fel bírja emelni. Ikerkereket vedd le, mert könnyen eltörheti a féltengelyt egy ilyen nehéz függesztett eszközzel.
Válasz Bandita29 #3812. hozzászólására Ha barkácsolnod kell még vele, akkor úgy tenném fel a szekrényt, hogy a kapák közé szórja a magot.
Így kevesebb mag maradna a föld tetején.
A meghajtáshoz nézd vissza fida hasonló gépét, ott is jól van megoldva.
Válasz Bandita29 #3807. hozzászólására Ez jól le fogja horgonyozni a duplakerekes MTZ-t
Kezdésnek mindenesetre jó eszköz.
A facélia után még nem marad sok a lazultságból, annak sekély, bolyhos gyökérzete van, de reménykedjünk a legjobbakban.
A zab után már kezdheted a komolyabb munkát.
Erre lúdtalpkapát cserélve meg tudod csinálni a sekély tarlóhántást, ha kevés a gyomod és nem hoz magot, akkor augusztus végén, lehetőleg esők előtt és egyben le is tudod vetni a takarónövény keveréket.
Sziasztok, visszaterve a vetogep temara, tud valaki valamit a Seed-imex SX 480 vetogeprol?
Van vele tapasztalat?
Tetszik a megoldasa, talan a magtartaly toltese kicsit maceras, de valamit valamiert.
https://www.youtube.com/watch?v=7cM8k77MkxU
Valaki esetleg tudja hol lehetne ilyen vetocsoroszjakat venni?
B.
Válasz csoppika #3813. hozzászólásáraKöszi! Gondoltam rá,mert a magtartályban szója,csillagfürt,facélia,bíborhere,meg még talán somkóró mag van,és a legkisebb álláson volt.Pedig szerintem ez a keverék 30-40kilóval is mehet.
Válasz Bandita29 #3812. hozzászólásáraAzért majd valahogyan forgasd le, mert ezen a gépen gyárilag elég nagy gumikerék van... És úgy sem tud 2kg repcét... Néztem, 25cm sortáv, legalacsonyabb fokozat 6kg/ha...
Magkidobó,az csak gondolom a leforgatáshoz,vagy ürítéshez használatos tálca,félbe vágva,és kinyitva,hogy kicsit hátrább piszkálja a magot. A meghajtás igázából hiányos,azt át kell alakítanom.Ami képet most tettem fel,ott látszik egy kis gumikerék,kiegészítve egy körmös tárcsával. Ez a kerék hajtott egyenesen lánccal fel a vetőgépre. Valami kókányberci csinálhatta,mert annyi esze nem volt,hogy állandóan ugrál a meghajtó kerék,és akkor méterenként leesik a lánc. A körmös kerék és felfogatási forgáspontja közé egy lánc hajtás,majd a forgáspont és a vetőgép közé egy másik lánc,és akkor nem változik folyamatosan a láncfeszesség.Legalábbis így tervezem.
Válasz Bandita29 #3810. hozzászólásáraHali!
A saxonián nincs semmi magkidobó cső???
A meghajtását lefotózhatnád nekem. Hentereg itthon egy ilyen vetőgép kopott papucsokkal.
No meg egy gruber is... Nem tudom, a vetőgép fele nem lenne-e elég(11sor)...a 9 kapás gruberhez. Mert van ilyen ráakasztós magszekrényem is pluszban... Nem tudom egy kanalas vetőszekrény nem lenne-e jobb?
Válasz avm #3809. hozzászólására82-es mtz-vel húzom,ami itt van a nevem mellett. Persze majd ha lesz rá segédemelő,meg lelesz sújozva az eleje. A rögtörőt koppanásig előre állítottam,így megemeli,de maggal együtt már nem hiszem.
Mélyművelni nem akarok vele,arra ott a rába középmélylazítóval,ezzel csak kicsit eligazgatni a tetejét,meg rászórni a magot.Tárcsázott kukorica földön próbáltam,nagyon jó munkája van.
A grúber 2.4m a vetőgép 2.5m széles. Így együtt 260 volt házhozszállítva.
Válasz Netparaszt #3800. hozzászólásáraKis parcellás kísérleti darab volt..A látottak alapján jól bokrosodott. De igaz így is átlagos (hagyományos)tőszámmal lett vetve. Szerintem a nemesítővel kell megbeszélni..Mit javasol. Esetleg mit próbált a fajtával.
Eddig még sosem vetettem zöldtrágyát,de szeretném elkezdeni a talajtakaró vetést gabona után,tavaszi elé. A szántást szeretném hanyagolni....Termeltem facéliát,aratás után kapott egy tárcsát a terület,majd jó 3 hetére egy lazítást 50-55 centi mélyen. Igaz még sosem vetettem zöldtrágyát,de árvakelésem az van...Kb 2hete néztem az első komolyabb fagy előtt akkor jó térdmagasságig ért. Tavasszal max egy kombinátor után zabot szeretnék vetni. Pár hozzászólással lejebb olvastam hogy el lehet kezdeni osztrákból levetett gruberral is. Vettem egyet. 11kapás pöttinger,saxonia vetőgéppel kombinálva.... Nem egy szép darab,kicsit kopott is,de szerintem kezdetnek jó lesz.
Válasz Netparaszt #3797. hozzászólásáraHagyományos technológiánál is extrém időben mutatkozik meg igazán a különbség hogy ki-ki mire megy, ha van eső mindig akkor mindenki tud termelni. A szemléleten nagyon sok múlik, ahogy te is írod.
Talán minden váltásra igaz a mondás: "Haladni csak úgy lehet, ha míg az egyik lábunkkal előrelépünk, a másikat helyén hagyjuk." Meg van valami olyan is hogy könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül se. Na jó, olvastam
Válasz Tomszi #3788. hozzászólására Kukorica után gabonaféle, egyéves olaszperje még mindig jöhet, utolsó kultiválásnál pedig még el lehet vetni herefélét.
Mostanában kezdtek kísérletezni a pasture croppinggal, ahol nyáron kiszáradó füvesbe vetnek gabonaféléket, de van, ahol a tartós lucernasorok közé vetik a kukoricát.
Minden csak kísérlet kérdése, nekem is lesz néhány újabb majd tavasszal.
Válasz decsi #3789. hozzászólására Ha tavaszig ki tudod szedni, akkor szerintem szerényen, de jó, mert míg bomlik, átadja a tápanyagot.
Ha megmarad az egyértelműen rossz.
Válasz papa maci #3793. hozzászólására Próbálkoztam idén 25 cm sortávval, jól bokrosodó búzával működhet, ha megtalálja az ember a megfelelő tőszámot, nálam túl sok lett, nem bokrosodtak megfelelően. Mulcs, kifagyó takarónövény segíthet a gyommentességben.
Egy sor sem zárt össze mondjuk a 12 féle búzából, de gyomfésűzni valóban lehet még térdig érőben is.
A Babona jól bokrosodó fajta?
Válasz Richard. #3790. hozzászólására A technológiai váltást kevesen indítják el maguktól, általában valamely integrátorban bízva vesznek valami gépet, mint a sávos művelés tündöklésénél és bukásánál is láthattuk.
Az a baj, hogy az integrátornak dolgozó talajtani szakember sem gondolkozik talajbiológiában, így nehéz volna bármilyen sikert is elérni. A műtrágyától nem lesz laza a talaj.
Így hiányos ismeretekkel vág bele egy új technológiába, a talaj termékenységét létrehozó mikrobiális élet támogatása nélkül - nagy esélye van a kudarcnak.
Sávos művelés vagy a direktvetés már feltételezne egy mélyen lazult talajállapotot, hogy ne szűk öt esztendőben gondolkozzon a termelő, mint hallottam nemrég az egyik integrátortól, ami nélkül nem lehetséges az áttérés.
De a forgatás nélküli művelésnél is másként kell számolni a tápanyagtervet, mert etetnünk kell a talajéletet és a növényeket is, míg el nem érjük azt az állapotot, amikor a talajélet már egyre több tápanyagot szolgáltat.
A mustár valóban nem köt nitrogént, csak eltárolja, amit a talajban talál. Persze ha leszántásra kerül, adtunk a szarnak egy pofont, abból nem sok marad a következő növénynek. Ha ottmarad a felszínen, akkor megkaptuk a mázsákban mérhető megtakarítást a kapás növénynek.
Válasz Tomszi #3795. hozzászólására A tapasztalatok mást mutatnak. A klimatikus extrémekkel nem tudunk mit kezdeni, de a technológia kinél gyorsabban, kinél lassabban, de javítja a talajt. A javuló talaj pedig egyre szélesebb lehetőségeket biztosít, kevéssé lesz gond az aszály és a beázott föld is. Nálunk a vetés időpontja a sarkallatos. A konvencionális környezetben, feketére művelt földbe vetett állományt a csírázást épp elindító csapadékkal a kora őszi extrém hőhullámok néhány helyen kivégezték. Ahol azonban mulcsba lett vetve, szép állományok keletkeztek. Akik az optimálisnál korábban vetettek, ott is korán virágba menő, gyenge állomány keletkezett, de a másodvetéshez mindig jól kell megsaccolni az időpontot, mikor eső várható.
Azonban minden a tudással kezdődik, anélkül kár kísérletezni, amíg nem álltak össze a fejben a teendők és lehetőségek rendszere.
Gabe Brown mondta, hogy ha egy évben nem hibázik legalább kétszer valami újdonságban, akkor nem is csinál semmit.
Más a szemléletük, pedig egy fillér támogatást nem kapnak.
A technológiát pedig a levetett nyugati grubberből és lovas vetőgépből barkácsolt eszközzel is ki lehet próbálni, ha bejön, akkor már érdemes befektetni is.
Válasz Tomszi #3795. hozzászólásáraJa,igaz! Amint látom a profiknak is gond,fejtöré a megoldás keresése,de tényleg,területi adottságokra meg nem lehet berendezkedni. de alpban szántás elhagyás,az már fél siker. De ami példát irtam,ledöbbentem. Persze aki nem akar szántás nélkül próbálkozni,annak nix eredmény. Tarló után mustár,olajretek,fcélia,napra keverék,bőségeszöldséget adott,arányaiban annyi pénzből,mint szomszédföld tarló tárcsázása,plusz mégegy tárcsa gyomok miatt,aztán szánt, boronál. De ha valaki így gondolja,hogy a sivár föld hónapokig szépen mutat,az is egyverzió,szép tiszta volt,most meg a gyomokkal van tele a vetés. Én tavaszit vetek utánna,de a gyomokat elnyomta a zöldség .ez plusz még egy siker,hogy ezt jövőre is megismételjük,pedig eső szinte ősszel volt. ez a kicsi erdmény is azt bizonyítja,hogy nem hülység ez. Végülis,bérelt föld is van,de akkor is nekünk terem! úgyhogy,így tovább!
Válasz Richard. #3790. hozzászólásáraSzerintem azt hogy gépet venni egy dolog, pénz kell hozzá és elhatározás. Aztán hogy hogyan használod ahhoz meg ember, az se árt ha esze is van. De majd jön az illetékes és megmondja.
Szerintem többet ér a kevésbé high-tech gép, szakszerűen alkalmazva.
Szerintem ez a takarónövényes No-Till technológia, különösen érzékeny arra hogy minden elemét pontosan betartják-e, főleg ha még extrém időjárással is párosul, legalábbis ahogy egyre többet olvasok róla, plusz a saját tapasztalatok a hagyományos műveléssel, nekem ez jön le. És persze minden technológiát adaptálni kell a saját körülményeihez mindenkinek, tehát nincs egy általános kőbe véshető recept.
Mondjuk ezek a hagyományos technológiákra is igazak, csak nem ennyire, főleg ha elég jó területen gazdálkodsz, leegyszerűsítve: ha szántasz és vetsz, meg kicsit eltalálod a gyomirtást akkor lesz termésed.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólásáraKonkrét kísérletet nem tudok, de a nagyobb sortávú gépeken európai részen általában sávban vetnek, a legnagyobb sortávú gép is 30cm, de ~10cm-es sávba vet, így a vetetlen sortáv csak 20cm. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a művelőutat simán be szokták nőni a gabonák, ott pedig 2 sor kihagyás van, ami összesen ~3x15cm vetetlen sáv, az már 45 centi. Soknak tűnik, de végül az is eltűnik. Magam is kíváncsi lennék rá, hogy mennyi termésveszteség lenne ha pl. dupla gabona sortávra vetnénk gabonát? Szerintem a 20cm vetetlen sorköz ami még elfogadható, ezt még valószínűleg bevállalnám.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólására1-2 kéve beszéltünk róla..Sőt volt alighanem Német kutató intézet adatainak tanulmányozása. Volt ott még 75 cm is...Igaz takaró nyövényekkel együtt. 30cm-es volt az igazán elfogadható. Mára 100 kg/h altat és környékén vannak a kivetett vetőmag menyiségek. Így a hagyományos vetőgépek is még játékban lehetnek. Bár a Horsch a nyomólevegős vetőgépéhez. Ki kísérletezett egy szemenkénti adagoló egységet gabonához. Még jobban kihasználandó tenyészterület. A JD 15cm-re vet. A Horsch láttam ikersoros 20-5-20 cm Ha jól saccoltam. Természetesen a növekvő sortávval arányosan csökkent a ki juttatott vetőmag mennyiség.Idén debütált a környéken a Babona nevű hazai fajta. Az az nyáron egy nagyon kis darabban sikerült beleharapni. Olyan volt mint a kefe és dőlt be az anyag a tartályba. Na ezen fajta még átlagos csíraszámmal van kijuttatva. A 30cm azért favorizálnám..Mivel szelősebb egy gyomfésűvel is viszonylag jól lehetne egy darabig vakarászni.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólásáraVan egy indiai (?) módszer SRI-nek hívják, ott 20 cm-es sor- és tőtávra vetik/ültetik a gabonát, állítólag jobban terem, mint a hagyományos. Elsősorban rizsre találták ki, de búzával is kipróbálták
Válasz Netparaszt #3785. hozzászólásáraAz utolsó mondatodon mit èrtesz? Mi az,ami miatt visszatèrtek a szàntàsra? Nem tudja a jobb kèz,mit akar a bal? Nekem mondta azt egy nagy földműves,hogy a mustàr,hülysèg,hogy nitrogènt köt meg,Pròbàlta,leszántotta,semmi eredmény. Gondoltam èn,35centi a föld alatt,amire ràveti 5centire felülről a magot,tuti, h
Eredmèmytelen.egyszeri alkalom. De mèg a Tàrgya is ilyen elven.Leszàntva,pont erről írtok,hogy felülről mulcsban hagyni,humuszosîtani,nem eltemetni. Aztán itt lezàrult a talajmegùjìtàs. Ilyesmire gondoltàk?
Netparaszt!
Az lenne a kérdésem,hogy az őszi árpában elég sok repce maradt meg (vissza fokadt) 0-3db/m2 ezek nem most kellő repcék hanem szép nagyok.Ez jó,rosz vagy semleges?
Válasz Netparaszt #3784. hozzászólásáraEzt én értem, csak arról írtam mikor nem takarónövényezel. Le is írtam hogy nem vonom kétségbe a technológiát.
Tényleg nem kötözködésért, de mikor már sár van akkor nem tudsz kukorica után se takarónövényt vetni se lazítani, de búzatarlót se
Tudom, be kell gépesíteni, meg megfelelő vetésforgó, de akinek ez nincs meg és akkor arat, mikor odaérnek.
Sokat agyaltam már rajta, hogy mi lenne a talaj szempontjából optimális vetésforgó.
Kukorica, utána takarónövénynek tritikálé, vagy búza
Napraforgó
Kalászos
Repce, ezután kifagyó takarónövény keverék, és abba mehetne tavasszal direktbe a kukorica
Válasz Netparaszt #3785. hozzászólásáraKuk-kuk vetésforgónál hogy lehet alkalmazni a talajkímélő technológiát? Okt 15 után érdemes még vetni takarónövényt és a terradigre szerelt elektromos vetővel elvetni? Meg fog az annyira erősödni hogy legyen valami értelme?
Válasz Dns8 #3736. hozzászólásáraHa jól csinálod, nem lesz gondid a hitelezőid fizetni. A jól csináláshoz viszont tanulni kell először és kidolgozni a technológiát, mielőtt lerendelnéd az első grubbert vagy kiló takarónövény magot. Túl sokan ugrottak már bele úgy technológiába, hogy nem előzte meg tanulás a lépést, ők most a szántástól eltérő technológiák legnagyobb ellenzői...
Válasz Tomszi #3777. hozzászólására Kötött talajt tavaszi elé lazítva és MEGFELELŐ takarónövény keverékkel, időben vetve, tavaszig takartan tartani az a megoldás, ami az őszi szántásnál jobb talajállapotot és számottevő tápanyagtöbbletet eredményezhet.
Ha lehet, ne menjen feketén talaj a télbe, így van esély a jobb talajállapotra, ezen keresztül a kiegyensúlyozottabb eredményekre.
Válasz .Feco. #3779. hozzászólására Ezen a bérelt földön nem érdemes talajmegújítózni véleményen gondolkoztam már egy ideje, de nem értem teljesen.
Az input nem magasabb jelentősen, a haszon sem tér el számottevően.
Ha arra gondolok, hogy a bérlet végén majd a féltve őrzött talajom egy műkörmös újparaszt szántja be az őszi esők idején - hát az rossz érzés, de legalább addig is gyűlt s tapasztalat, hogyan lehet jobban csinálni.
A bérelt földek végletes kizsákmányolása senkinek nem jó.
Válasz szanberg #3778. hozzászólására Valószínűleg mindent a legjobban csinálsz, e egy ponton hiányozhat valami a rendszerből. Én a vegyes takarónövényekre tippelek igy látatlanban és talán ráférne némi talajoltás, ha még a gabonaszalma sem bomlik.
Élet nélkül nem fog havulni egyetlen föld sem.
15570 hozzászólás
Őszi árpa, vetés nov. 10.
Lehet tippelni milyen kultúra volt előtte, a terület 7 éve nem látott ekét.
Válasz Bandita29 #3828. hozzászólására
Válasz kis Zombi #3827. hozzászólásáraMás hogy csinálja,azt nem tudom,de ha ikerkerékkel dolgozom,akkor leengedem a nyomást. A belső kerékben 0.8, a külsőben 0.6-0.7 bar elég. Még így is pattog,mint a kecskeszar,de ha van átmérőbeli különbség,az már kiegyenlítődik. Ez mtz,ha minden passzol,akkor is szakad,ok nélkül szétesik a legváratlanabb pillanatban...kell 2 kalapács,flex,hegesztő és mehet tovább.
Válasz Berkó_ #3826. hozzászólásáraOFF
50-es felnin 80-as gumi nem egészséges, mert nagyobb a kerék átmérője mint kellene, és tolni fogja az elejét, idővel pedig valami szakadni fog.
Válasz Bandita29 #3824. hozzászólásáraNálam azért 270 cm a traki, mert az ikrek felnije az 50-es mtz-é, de a gumi 82-esről való. Nekem egy zöldtrágya vetőegység van a gruberhez, de nem használtam mivel nem emelte a Szergej, ha már belepakoltam a magot. Úgyhogy én is azt tanácsolom, mint az előttem szólók, hogy a vetőszekrényt a gruber közepére tedd át, máskülönben nehéz lesz emelgetni. Ja a traki elejét én is lesúlyoztam.
Válasz Berkó_ #3823. hozzászólásáraKirályság,akkor szerintem nálam is belefér!
Válasz Berkó_ #3822. hozzászólásáraUgy vettem a gépet,hogy 240 cm széles...Igazából még megsem mértem,majd reggel. A traktor 195 cm jelenleg,meg a két kerék 40-40cm + 10-10 centi a kettő között. Mérni még nem mértem,de ha jól számolom 290cm körül lehet a szélesség. Aztsem néztem eddig,hogy mennyire lehetne összeállítani a nyomszélességet....de szimpatikusabb lenne ikerkerékkel,főleg puha,lazítózott főldön.
Kép lemaradt. Amúgy maga a gruber szélessége csak 220 cm.
Válasz Bandita29 #3821. hozzászólásáraÉn meg csakis ikerkerekekkel húzom az eszközt, máskülönben elkapar az MTZ. 11 kapás 260 cm a munkaszélessége, a traktoré meg 270 cm, és ha feszesre vannak állítva a feszítőlakatok, akkor nem csíkol, éppen elüti a traktor nyomát, meg a henger is eldolgozza.
Válasz kis Zombi #3818. hozzászólásáraNem akarok ezzel talajt művelni,arra ott van rába tárcsával,meg lazítóval. Ezzel a grúberral max a felső 5-10 centit átmozgatni ha gyomosodik,meg elszórni a magot. Kap segédemelőt,meg első pótsúlyt és mehet... Ikerkereket nem használnám,mert nem ütné el a traktor szélességét. Ha eltörik a féltengely,teszek be másikat. Töltésen mióta megborultam,olyan beszari lettem,hogy minden szezonra kap 2 újat,ugyhogy van miből pótolni...
Válasz Netparaszt #3817. hozzászólásáraKözben már néztem a Fida gépét,valami hasonló ötletem volt nekem is!
Válasz Netparaszt #3816. hozzászólásáraDuplakereket csak kombinátorhoz és vetéshez használok,na meg a baloldalit töltésoldalban kaszáláskor. A facélia árvakelés,az csak melléktermék most,de ahogy olvastam a hozzászólásokat,talán ez is több,mintha csupaszra leszántott föld lenne csak. Ha a kapák közé szórom a magot,nem megy túl mélyre? Tárcsázáson próbáltam,15cm mélyen meglepően könnyen vitte,jól összekeveri a kukorica szárat is... Csak az aprómag abból a mélységből az életben nem jön elő. Nagyrészt könnyű művelésű homok van nálunk.
Válasz Bandita29 #3812. hozzászólására9 kés bőven sok a muszkának, 11 -el csak tarlóhántást fog bírni sekélyen. Ha itt hátul marad a vetőgép, nem biztos, hogy fel bírja emelni. Ikerkereket vedd le, mert könnyen eltörheti a féltengelyt egy ilyen nehéz függesztett eszközzel.
Válasz Bandita29 #3812. hozzászólására Ha barkácsolnod kell még vele, akkor úgy tenném fel a szekrényt, hogy a kapák közé szórja a magot.
Így kevesebb mag maradna a föld tetején.
A meghajtáshoz nézd vissza fida hasonló gépét, ott is jól van megoldva.
Válasz Bandita29 #3807. hozzászólására Ez jól le fogja horgonyozni a duplakerekes MTZ-t
Kezdésnek mindenesetre jó eszköz.
A facélia után még nem marad sok a lazultságból, annak sekély, bolyhos gyökérzete van, de reménykedjünk a legjobbakban.
A zab után már kezdheted a komolyabb munkát.
Erre lúdtalpkapát cserélve meg tudod csinálni a sekély tarlóhántást, ha kevés a gyomod és nem hoz magot, akkor augusztus végén, lehetőleg esők előtt és egyben le is tudod vetni a takarónövény keveréket.
Sziasztok, visszaterve a vetogep temara, tud valaki valamit a Seed-imex SX 480 vetogeprol?
Van vele tapasztalat?
Tetszik a megoldasa, talan a magtartaly toltese kicsit maceras, de valamit valamiert.
https://www.youtube.com/watch?v=7cM8k77MkxU
Valaki esetleg tudja hol lehetne ilyen vetocsoroszjakat venni?
B.
Válasz csoppika #3813. hozzászólásáraKöszi! Gondoltam rá,mert a magtartályban szója,csillagfürt,facélia,bíborhere,meg még talán somkóró mag van,és a legkisebb álláson volt.Pedig szerintem ez a keverék 30-40kilóval is mehet.
Válasz Bandita29 #3812. hozzászólásáraAzért majd valahogyan forgasd le, mert ezen a gépen gyárilag elég nagy gumikerék van... És úgy sem tud 2kg repcét... Néztem, 25cm sortáv, legalacsonyabb fokozat 6kg/ha...
Válasz csoppika #3811. hozzászólásáraHali!
Magkidobó,az csak gondolom a leforgatáshoz,vagy ürítéshez használatos tálca,félbe vágva,és kinyitva,hogy kicsit hátrább piszkálja a magot. A meghajtás igázából hiányos,azt át kell alakítanom.Ami képet most tettem fel,ott látszik egy kis gumikerék,kiegészítve egy körmös tárcsával. Ez a kerék hajtott egyenesen lánccal fel a vetőgépre. Valami kókányberci csinálhatta,mert annyi esze nem volt,hogy állandóan ugrál a meghajtó kerék,és akkor méterenként leesik a lánc. A körmös kerék és felfogatási forgáspontja közé egy lánc hajtás,majd a forgáspont és a vetőgép közé egy másik lánc,és akkor nem változik folyamatosan a láncfeszesség.Legalábbis így tervezem.
Válasz Bandita29 #3810. hozzászólásáraHali!
A saxonián nincs semmi magkidobó cső???
A meghajtását lefotózhatnád nekem. Hentereg itthon egy ilyen vetőgép kopott papucsokkal.
No meg egy gruber is... Nem tudom, a vetőgép fele nem lenne-e elég(11sor)...a 9 kapás gruberhez. Mert van ilyen ráakasztós magszekrényem is pluszban... Nem tudom egy kanalas vetőszekrény nem lenne-e jobb?
Válasz avm #3809. hozzászólására82-es mtz-vel húzom,ami itt van a nevem mellett. Persze majd ha lesz rá segédemelő,meg lelesz sújozva az eleje. A rögtörőt koppanásig előre állítottam,így megemeli,de maggal együtt már nem hiszem.
Mélyművelni nem akarok vele,arra ott a rába középmélylazítóval,ezzel csak kicsit eligazgatni a tetejét,meg rászórni a magot.Tárcsázott kukorica földön próbáltam,nagyon jó munkája van.
A grúber 2.4m a vetőgép 2.5m széles. Így együtt 260 volt házhozszállítva.
Válasz Bandita29 #3807. hozzászólásáraSzép darab!
Milyen széles, mivel húzod és mibe került?
Válasz Netparaszt #3800. hozzászólásáraKis parcellás kísérleti darab volt..A látottak alapján jól bokrosodott. De igaz így is átlagos (hagyományos)tőszámmal lett vetve. Szerintem a nemesítővel kell megbeszélni..Mit javasol. Esetleg mit próbált a fajtával.
Eddig még sosem vetettem zöldtrágyát,de szeretném elkezdeni a talajtakaró vetést gabona után,tavaszi elé. A szántást szeretném hanyagolni....Termeltem facéliát,aratás után kapott egy tárcsát a terület,majd jó 3 hetére egy lazítást 50-55 centi mélyen. Igaz még sosem vetettem zöldtrágyát,de árvakelésem az van...Kb 2hete néztem az első komolyabb fagy előtt akkor jó térdmagasságig ért. Tavasszal max egy kombinátor után zabot szeretnék vetni. Pár hozzászólással lejebb olvastam hogy el lehet kezdeni osztrákból levetett gruberral is. Vettem egyet. 11kapás pöttinger,saxonia vetőgéppel kombinálva.... Nem egy szép darab,kicsit kopott is,de szerintem kezdetnek jó lesz.
Válasz Netparaszt #3802. hozzászólásáraAz idén már nem tudok rámenni.Tavasszal tudom kiszedni egy korai gyomírtással.Köszönöm a vállaszt.
Válasz Netparaszt #3797. hozzászólásáraHagyományos technológiánál is extrém időben mutatkozik meg igazán a különbség hogy ki-ki mire megy, ha van eső mindig akkor mindenki tud termelni. A szemléleten nagyon sok múlik, ahogy te is írod.
Talán minden váltásra igaz a mondás: "Haladni csak úgy lehet, ha míg az egyik lábunkkal előrelépünk, a másikat helyén hagyjuk." Meg van valami olyan is hogy könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül se. Na jó, olvastam
Válasz Dns8 #3786. hozzászólására Lásd az előző hozzászólást, van lehetőség, csak meg kell nézni, mi az, ami legjobban illeszthető a technológiádba.
Válasz Tomszi #3788. hozzászólására Kukorica után gabonaféle, egyéves olaszperje még mindig jöhet, utolsó kultiválásnál pedig még el lehet vetni herefélét.
Mostanában kezdtek kísérletezni a pasture croppinggal, ahol nyáron kiszáradó füvesbe vetnek gabonaféléket, de van, ahol a tartós lucernasorok közé vetik a kukoricát.
Minden csak kísérlet kérdése, nekem is lesz néhány újabb majd tavasszal.
Válasz decsi #3789. hozzászólására Ha tavaszig ki tudod szedni, akkor szerintem szerényen, de jó, mert míg bomlik, átadja a tápanyagot.
Ha megmarad az egyértelműen rossz.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólására 30 cm sortávnál is hoztak azonos eredményt a kontrollal, de ez sok mindentől függhet, elsősorban a fajtától.
Válasz papa maci #3793. hozzászólására Próbálkoztam idén 25 cm sortávval, jól bokrosodó búzával működhet, ha megtalálja az ember a megfelelő tőszámot, nálam túl sok lett, nem bokrosodtak megfelelően. Mulcs, kifagyó takarónövény segíthet a gyommentességben.
Egy sor sem zárt össze mondjuk a 12 féle búzából, de gyomfésűzni valóban lehet még térdig érőben is.
A Babona jól bokrosodó fajta?
Válasz Richard. #3790. hozzászólására A technológiai váltást kevesen indítják el maguktól, általában valamely integrátorban bízva vesznek valami gépet, mint a sávos művelés tündöklésénél és bukásánál is láthattuk.
Az a baj, hogy az integrátornak dolgozó talajtani szakember sem gondolkozik talajbiológiában, így nehéz volna bármilyen sikert is elérni. A műtrágyától nem lesz laza a talaj.
Így hiányos ismeretekkel vág bele egy új technológiába, a talaj termékenységét létrehozó mikrobiális élet támogatása nélkül - nagy esélye van a kudarcnak.
Sávos művelés vagy a direktvetés már feltételezne egy mélyen lazult talajállapotot, hogy ne szűk öt esztendőben gondolkozzon a termelő, mint hallottam nemrég az egyik integrátortól, ami nélkül nem lehetséges az áttérés.
De a forgatás nélküli művelésnél is másként kell számolni a tápanyagtervet, mert etetnünk kell a talajéletet és a növényeket is, míg el nem érjük azt az állapotot, amikor a talajélet már egyre több tápanyagot szolgáltat.
A mustár valóban nem köt nitrogént, csak eltárolja, amit a talajban talál. Persze ha leszántásra kerül, adtunk a szarnak egy pofont, abból nem sok marad a következő növénynek. Ha ottmarad a felszínen, akkor megkaptuk a mázsákban mérhető megtakarítást a kapás növénynek.
Válasz Netparaszt #3797. hozzászólására"levetett nyugati grubberből és lovas vetőgépből barkácsolt eszközzel is ki lehet próbálni,"
Akkor viszek magammal utánfutót és elhozok egy ilyen használt, átalakításra váró múzeumi tárgyat.
És viszek plusz egy GPS-t is.
Szerintem 5 órakor indulok és, majd telefonálok, ha végeztem Mezőhegyesen.
Válasz Tomszi #3795. hozzászólására A tapasztalatok mást mutatnak. A klimatikus extrémekkel nem tudunk mit kezdeni, de a technológia kinél gyorsabban, kinél lassabban, de javítja a talajt. A javuló talaj pedig egyre szélesebb lehetőségeket biztosít, kevéssé lesz gond az aszály és a beázott föld is. Nálunk a vetés időpontja a sarkallatos. A konvencionális környezetben, feketére művelt földbe vetett állományt a csírázást épp elindító csapadékkal a kora őszi extrém hőhullámok néhány helyen kivégezték. Ahol azonban mulcsba lett vetve, szép állományok keletkeztek. Akik az optimálisnál korábban vetettek, ott is korán virágba menő, gyenge állomány keletkezett, de a másodvetéshez mindig jól kell megsaccolni az időpontot, mikor eső várható.
Azonban minden a tudással kezdődik, anélkül kár kísérletezni, amíg nem álltak össze a fejben a teendők és lehetőségek rendszere.
Gabe Brown mondta, hogy ha egy évben nem hibázik legalább kétszer valami újdonságban, akkor nem is csinál semmit.
Más a szemléletük, pedig egy fillér támogatást nem kapnak.
A technológiát pedig a levetett nyugati grubberből és lovas vetőgépből barkácsolt eszközzel is ki lehet próbálni, ha bejön, akkor már érdemes befektetni is.
Válasz Tomszi #3795. hozzászólásáraJa,igaz! Amint látom a profiknak is gond,fejtöré a megoldás keresése,de tényleg,területi adottságokra meg nem lehet berendezkedni. de alpban szántás elhagyás,az már fél siker. De ami példát irtam,ledöbbentem. Persze aki nem akar szántás nélkül próbálkozni,annak nix eredmény. Tarló után mustár,olajretek,fcélia,napra keverék,bőségeszöldséget adott,arányaiban annyi pénzből,mint szomszédföld tarló tárcsázása,plusz mégegy tárcsa gyomok miatt,aztán szánt, boronál. De ha valaki így gondolja,hogy a sivár föld hónapokig szépen mutat,az is egyverzió,szép tiszta volt,most meg a gyomokkal van tele a vetés. Én tavaszit vetek utánna,de a gyomokat elnyomta a zöldség .ez plusz még egy siker,hogy ezt jövőre is megismételjük,pedig eső szinte ősszel volt. ez a kicsi erdmény is azt bizonyítja,hogy nem hülység ez. Végülis,bérelt föld is van,de akkor is nekünk terem! úgyhogy,így tovább!
Válasz Richard. #3790. hozzászólásáraSzerintem azt hogy gépet venni egy dolog, pénz kell hozzá és elhatározás. Aztán hogy hogyan használod ahhoz meg ember, az se árt ha esze is van. De majd jön az illetékes és megmondja.
Szerintem többet ér a kevésbé high-tech gép, szakszerűen alkalmazva.
Szerintem ez a takarónövényes No-Till technológia, különösen érzékeny arra hogy minden elemét pontosan betartják-e, főleg ha még extrém időjárással is párosul, legalábbis ahogy egyre többet olvasok róla, plusz a saját tapasztalatok a hagyományos műveléssel, nekem ez jön le. És persze minden technológiát adaptálni kell a saját körülményeihez mindenkinek, tehát nincs egy általános kőbe véshető recept.
Mondjuk ezek a hagyományos technológiákra is igazak, csak nem ennyire, főleg ha elég jó területen gazdálkodsz, leegyszerűsítve: ha szántasz és vetsz, meg kicsit eltalálod a gyomirtást akkor lesz termésed.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólásáraKonkrét kísérletet nem tudok, de a nagyobb sortávú gépeken európai részen általában sávban vetnek, a legnagyobb sortávú gép is 30cm, de ~10cm-es sávba vet, így a vetetlen sortáv csak 20cm. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a művelőutat simán be szokták nőni a gabonák, ott pedig 2 sor kihagyás van, ami összesen ~3x15cm vetetlen sáv, az már 45 centi. Soknak tűnik, de végül az is eltűnik. Magam is kíváncsi lennék rá, hogy mennyi termésveszteség lenne ha pl. dupla gabona sortávra vetnénk gabonát? Szerintem a 20cm vetetlen sorköz ami még elfogadható, ezt még valószínűleg bevállalnám.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólására1-2 kéve beszéltünk róla..Sőt volt alighanem Német kutató intézet adatainak tanulmányozása. Volt ott még 75 cm is...Igaz takaró nyövényekkel együtt. 30cm-es volt az igazán elfogadható. Mára 100 kg/h altat és környékén vannak a kivetett vetőmag menyiségek. Így a hagyományos vetőgépek is még játékban lehetnek. Bár a Horsch a nyomólevegős vetőgépéhez. Ki kísérletezett egy szemenkénti adagoló egységet gabonához. Még jobban kihasználandó tenyészterület. A JD 15cm-re vet. A Horsch láttam ikersoros 20-5-20 cm Ha jól saccoltam. Természetesen a növekvő sortávval arányosan csökkent a ki juttatott vetőmag mennyiség.Idén debütált a környéken a Babona nevű hazai fajta. Az az nyáron egy nagyon kis darabban sikerült beleharapni. Olyan volt mint a kefe és dőlt be az anyag a tartályba. Na ezen fajta még átlagos csíraszámmal van kijuttatva. A 30cm azért favorizálnám..Mivel szelősebb egy gyomfésűvel is viszonylag jól lehetne egy darabig vakarászni.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólásáraVan egy indiai (?) módszer SRI-nek hívják, ott 20 cm-es sor- és tőtávra vetik/ültetik a gabonát, állítólag jobban terem, mint a hagyományos. Elsősorban rizsre találták ki, de búzával is kipróbálták
Arra vagyok kiváncsi, meddig lehet növelni a kalászosok sortávját terméskiesés nélkül. Valaki tud erről?
Válasz Netparaszt #3785. hozzászólásáraAz utolsó mondatodon mit èrtesz? Mi az,ami miatt visszatèrtek a szàntàsra? Nem tudja a jobb kèz,mit akar a bal? Nekem mondta azt egy nagy földműves,hogy a mustàr,hülysèg,hogy nitrogènt köt meg,Pròbàlta,leszántotta,semmi eredmény. Gondoltam èn,35centi a föld alatt,amire ràveti 5centire felülről a magot,tuti, h
Eredmèmytelen.egyszeri alkalom. De mèg a Tàrgya is ilyen elven.Leszàntva,pont erről írtok,hogy felülről mulcsban hagyni,humuszosîtani,nem eltemetni. Aztán itt lezàrult a talajmegùjìtàs. Ilyesmire gondoltàk?
Netparaszt!
Az lenne a kérdésem,hogy az őszi árpában elég sok repce maradt meg (vissza fokadt) 0-3db/m2 ezek nem most kellő repcék hanem szép nagyok.Ez jó,rosz vagy semleges?
Válasz Netparaszt #3784. hozzászólásáraEzt én értem, csak arról írtam mikor nem takarónövényezel. Le is írtam hogy nem vonom kétségbe a technológiát.
Tényleg nem kötözködésért, de mikor már sár van akkor nem tudsz kukorica után se takarónövényt vetni se lazítani, de búzatarlót se
Tudom, be kell gépesíteni, meg megfelelő vetésforgó, de akinek ez nincs meg és akkor arat, mikor odaérnek.
Sokat agyaltam már rajta, hogy mi lenne a talaj szempontjából optimális vetésforgó.
Kukorica, utána takarónövénynek tritikálé, vagy búza
Napraforgó
Kalászos
Repce, ezután kifagyó takarónövény keverék, és abba mehetne tavasszal direktbe a kukorica
Mi a véleményetek egy ilyen vetésforgóról ?
Válasz Netparaszt #3785. hozzászólásáraKuk-kuk vetésforgónál hogy lehet alkalmazni a talajkímélő technológiát? Okt 15 után érdemes még vetni takarónövényt és a terradigre szerelt elektromos vetővel elvetni? Meg fog az annyira erősödni hogy legyen valami értelme?
Válasz Dns8 #3736. hozzászólásáraHa jól csinálod, nem lesz gondid a hitelezőid fizetni. A jól csináláshoz viszont tanulni kell először és kidolgozni a technológiát, mielőtt lerendelnéd az első grubbert vagy kiló takarónövény magot. Túl sokan ugrottak már bele úgy technológiába, hogy nem előzte meg tanulás a lépést, ők most a szántástól eltérő technológiák legnagyobb ellenzői...
Válasz Tomszi #3777. hozzászólására Kötött talajt tavaszi elé lazítva és MEGFELELŐ takarónövény keverékkel, időben vetve, tavaszig takartan tartani az a megoldás, ami az őszi szántásnál jobb talajállapotot és számottevő tápanyagtöbbletet eredményezhet.
Ha lehet, ne menjen feketén talaj a télbe, így van esély a jobb talajállapotra, ezen keresztül a kiegyensúlyozottabb eredményekre.
Válasz .Feco. #3779. hozzászólására Ezen a bérelt földön nem érdemes talajmegújítózni véleményen gondolkoztam már egy ideje, de nem értem teljesen.
Az input nem magasabb jelentősen, a haszon sem tér el számottevően.
Ha arra gondolok, hogy a bérlet végén majd a féltve őrzött talajom egy műkörmös újparaszt szántja be az őszi esők idején - hát az rossz érzés, de legalább addig is gyűlt s tapasztalat, hogyan lehet jobban csinálni.
A bérelt földek végletes kizsákmányolása senkinek nem jó.
Válasz szanberg #3778. hozzászólására Valószínűleg mindent a legjobban csinálsz, e egy ponton hiányozhat valami a rendszerből. Én a vegyes takarónövényekre tippelek igy látatlanban és talán ráférne némi talajoltás, ha még a gabonaszalma sem bomlik.
Élet nélkül nem fog havulni egyetlen föld sem.
Válasz .Feco. #3779. hozzászólásáraÍgy van!Itt is a saját,nincs 20%. Az ekét eladtuk.