"Nagy cég: Ősszel húzzák a Topdownt (vizes földben is) (téli takarónövény nincs) tavasszal két sor rövidtárcsa, nagy adag műtrágya + baktériumtrágya, vetéskor baktériumtrágya, sorközműveléskor műtrágya + baktériumtrágya. Barátom melletti táblában művelik ezt, és ő állítja, nem különb a növényük, mint az övé, forgatásos műveléssel, kevesebb input költséggel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a forgatás nélküli művelés sz.r, sokba kerül, és inkább szántani kell."
Felénk is jellemző, hogy sokan tértek-térnek át kultivátoros művelésre, mert ez most egyfajta divat is, meg kíméljük a talajt felkiáltással. Csak valahogy nekem nem ez jön le az egészből, és nem igazán látszik az, hogy komolyan pozitív irányba alakulna a talaj a kultivátoros művelés során. Ebből nem az jön le, hogy inkább szántani kell, hanem inkább az, hogy ezt a lépést ki kellene hagyni, és egyből már egy magasabb szintre lépni a művelésben, mert látom, hogy ez nem úgy működik mint ahogy kellene. Viszont ott motoszkál a fejemben a gondolat, hogy konkrétan mi az, ami miatt a szántott talajok általában jobban teljesítenek? Mikrobiológiai oldalról megközelítve. És ebből kiindulva lehetne tovább gondolni az egészet.
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására" Láttam én is videókat az amerikai elsivatagosodott földekről, de még sosem hallottam nálunk ilyen esetről, még a homokos részeken sem."
Na nekünk nagyrészt homokos talajaink vannak. Tavalyi évben 2,5 ha-t újra kellett vetni, mert 3 -4 alkalommal betyáros homokverést kapott a kukorica, és nem bírta túlélni. További 1,5 ha-on ugyan életben maradt, de igen hitvány csöveket nevelt. Az idei tavaszon a 11 ha-os táblából kb. 4 - 4,5 ha úgy nézett ki mint a Szahara. Vetés után, kelés előtt volt az utolsó komolyabb szél, így az idei évben minimális volt a homokverés, de ahol behordta a szél a sort nagyon nehezen, és sokára kelt ki a forgó, + igen komoly aszály is van felénk, térdig ér a forgó, és már csillagbimbóban van.
Netparaszt készített fotókat, majd remélem előkeresi, és berakja.
A jobb talajok is romlanak, csak nem ennyire látványosan, mint nálunk.
A forgatás nélküli talajművelés önmagában nem oldja meg a problémát, főleg ha párosul nagy adagú műtrágya kijuttatással. Kevésbé alakulnak ki talprétegek, és kevésbé csökken a talaj humusztartalma, mint forgatásos műveléskor.
Nagy cég: Ősszel húzzák a Topdownt (vizes földben is) (téli takarónövény nincs) tavasszal két sor rövidtárcsa, nagy adag műtrágya + baktériumtrágya, vetéskor baktériumtrágya, sorközműveléskor műtrágya + baktériumtrágya. Barátom melletti táblában művelik ezt, és ő állítja, nem különb a növényük, mint az övé, forgatásos műveléssel, kevesebb input költséggel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a forgatás nélküli művelés sz.r, sokba kerül, és inkább szántani kell.
Kicsit beszéljünk egy olyan témáról, amiről eddig még nem nagyon esett szó.
Nevezetesen miért van az, hogy aki július-augusztusban felszántja a földjét, és tök mindegy, hogy viszonylag apró rögök lesznek vagy lófejmorzsák, nyilván a barázda aljáig kiszárad, hónapokig halott a talaj, majd mikor bejön a taknyos ősz, mások (a talajközpontúak) .... az őszi talajmunkákkal, talán meg sem tudják csinálni, nyári szántásos emberünk meg otthon szopikálja a meleg teát a szobában. Tavasszal az addigra lisztté omlott földjét szépen elsimítja, beveti, és garantáltan az övé a legszebbek között lesz a határban. (Lehet ezen vitázni, de hosszú évek óta figyelem meg ezt.) A többiek, a talajközpontúak meg jó esetben tudják tartani ezt a szintet, de sok esetben alul maradnak a szántásos emberünkkel szemben. Tudom hogy ez az eljárás talajromboló, stb..., a csapból is ez folyik. Ezzel nem is akarok vitázni.
DE! Mi történik a csontra száradt, élettelen talajjal? A baktériumok betokozódnak, a többiek mittudomén elpusztulnak, vagy elköltöznek, vagy amit akarnak, aztán mikor bejön az ősz, akkor a nedvesség hatására feléled a mikrobiológia, és a közben ülepedett, aprómorzsás talajban mindenki jól érzi magát? Miért van az, hogy ezt a romboló technológiát már nem 10-20 éve csinálják, hanem vagy 100, mégis van még termőtalajunk, van humusz tartalom, stb... Ha a humusz tartalom drasztikusan csökkent volna akár néhány 10 év alatt, akkor már a szocializmusban régen felfigyeltek volna erre, és tettek volna ellene. Nem? Láttam én is videókat az amerikai elsivatagosodott földekről, de még sosem hallottam nálunk ilyen esetről, még a homokos részeken sem. De visszatérve a kiinduló kérdésemhez, miért van az, hogy az összes talajkímélő eljárás ellenére, a szántás, de a legtalajrombolóbb nyári szántás is mégis viszi a prímet? Most olvastam egy cikket a haszon agrárban, ahol egy talajkímélésről szóló konferencián akár a talajkímélő művelési eljárásokról-, akár a baktériumok használatáról volt szó, több előadó megjegyezte, hogy habár a termésátlagok nem növekedtek, de... Na ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy erről beszélni kell! Azt nem hiszem el, hogy senki nem csinálja jól és azért nem hoz pluszt. Bár még az is lehet, hogy tényleg így van. A baktériumokra nem kell külön kitérni, azt már kiveséztük, hogy igazából nem sokat ér, főleg nem annyit, amennyibe kerül.
Válasz .Feco. #2075. hozzászólásáraKöves, töltött földet tárcsáztál már ? Én már egyszer igen, és megfogadtam soha többet. (nem kő volt benne, hanem betondarabok, de ugyanúgy szétb.szta a tárcsát )
Válasz Pöttinger #2074. hozzászólásáraSzerintem ez a kaszáljuk es majd jo lesz geccsolas... Gyomirtozd le, tarcsazd meg, vesd be fűvel az az igazi.... Meg ugy is fel fog gazosodn, nem ha egy gazfeszket kezdesz toldani-foldani
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólásáraHa van nehezen irtható, évelő kétszikű is a gyomok között, akkor célszerű 6 l/ha glyfozáttal + 0,5 l/ha Dezormonnal ( dupla dózis Nonit + 1 kgNitrogén / 100 liter permetlé ) lehúzni. Nekem a gyümölcsösben a facsíkban már voltak glyfozát toleráns gyomok, amikor hozzátettem a dezormont, az kitakarított mindent.
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólására Zombi javaslata rendben, de ha kaszálni akarod, érdemesebb mihamarabb eltüntetni a gyomállományt és fehérjében gazdag pillangós fűkeverékkel keverékkel vetni be. Ha már kaszáló, legyen fehérjében gazdag a széna. A telepítés előtt némi komposzt segítene a nyers föld termékenyebbé tételében, de ALKOval mindig tudod kezelni a területet.
Válasz Netparaszt #2066. hozzászólásáraAz a baj, hogy még magam sem tudom mi lesz a helyén. Mindenféleképp valami zöldség, az is lehet, hogy valami kabakos, de majd elválik.
Olajretek és mustár magot tudok szerezni. Milyen arányban keverjem?
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólásáraMennyire sürgős, hogy szénát nyerj a területről ? Mekkora területről van szó ? Néhány négyzetméter, vagy nagyobb terület ?
Ha csak kevés terület, és nem létkérdés, hogy szénát takaríts be róla, akkor szedd össze a tetejéről a köveket, kezd el rendszeresen kaszálni, és 2 szezon alatt, csak a kaszálást bíró fajok maradnak meg a területen.
Vagy lehúzni glifozáttal, amikor leszáradt a gyom szétszórni a magot, lehengerelni, beöntözni.
Válasz nyilasmisi1 #2065. hozzászólására Ha jól csinálod, csodát fogsz látni tavaszra. Egy a fontos, ne nyúlj hozzá tavaszig, ne forgasd be semmiképp ősszel.
Starternak kiszórhatsz még rá 20-30 kg/Ha nitrogént, hogy nagyobb eréllyel induljanak a növények.
Válasz nyilasmisi1 #2056. hozzászólására Milyen növényt tervezel utána vetni?
A talaj lazítására az erős karógyökeres növények a legjobbak, olajretek, mustár, napraforgó. A tápanyagokat a keresztesvirágúak tárolják legjobban a téli idényben. A herefélék hasznosak, de azok majd tavasszal hoznak értékelhető gyökértömeget és N kötést.
Ha megnő feléd a szudáni fű, cirok, azok nagy gyökértömeget tudnak létrehozni még a fagyok előtt, de az egyéves olasz perje is mély gyökeret hoz létre.
A talajod a nagy tömegű és változatos gyökértől lesz laza, ha nem szántod utána.
Válasz kis Zombi #2059. hozzászólásáraKöszi, akkor szerzek még magokat és keverek valamit.
Nem várok tőle nagy csodát, ha egy kicsi javulást hoz az már jó.
Az "1 órás" telefon beszélgetés rögzítése írásban.
GEO TEA főzés.
A kútvizet elő kell melegíteni és lehetőleg főzés közben biztosítani a 20-24 C-ot.
A baktériumok és gombák szaporodnak leginkább. Ezek főzési időpontja eltér.
Mást mutat az összetétel 12 ó illetve 24 óra elteltével.
Etetéshez szükséges anyagok.
Amalgerol
Hal
Zabliszt
Főzés közben mikroszkóppal vizsgálni, a szaporodást.
Alkalmazása:
Levélen és talajon keresztül.
Gyümölcsösben és szántón.
A stresszes növényen segít. Segít kiheverni a gyomirtó, stb káros hatásait.
Nem engedi a kóros káros élőlényeket elszaporodni a termesztett növényünkön.
Kijuttatás feltétele.
Ne legyen meleg.
Legyen utána csapadék, vagy „munkáljuk” (sekélyen) be a talajba.
A nyomás a légüstben sem haladhatja meg soha a 2 bart.
A megfőzött kész teát ajánlatos ülepíteni, és szűrni, vagy olyan technikát alkalmazni a kijuttatáshoz, ami nem dugul el.
Mely anyagok gátolják és nem akadályozzák hasznos élőlények szaporodását?
Gombaölő gyomirtó
rovarölő
N műtrágya
30 kg/ha hatóanyag felett N műtrágya 30 kg/ alatti hatóanyag
Meleg
Ha nincs „bemosó” csapadék
A mikroszkóp használata. ez még 30 perc
A termokomposztálás kb. 25 perc
Termokomposztálásnál 50 fok a minimális maghőmérséklet. Statikus komposztnál még ennyi sincs a hőmérséklet, gilisztakomposztnál, pedig jóval alacsonyabb.
"A komposztálást nem baktériumok hanem gombák végzik"
Ez így marhaság, mert kezdetben a bacik dolgoznak, a gombák csak később szaporodnak fel, a hűlési fázisban.
"64 - 65 fokon tökéletes a komposztálás "
50 fokon is végbemegy a komposztálás, 65 foknál át kell forgatni, hogy ne melegedjen tovább, mert ha melegebb akkor korhadás helyett szenesedik, és kisülnek belőle a számunkra hasznos mikroorganizmusok.
"A komposztálást nem baktériumok hanem gombák végzik"
Ez így marhaság, mert kezdetben a bacik dolgoznak, a gombák csak később szaporodnak fel, a hűlési fázisban.
"64 - 65 fokon tökéletes a komposztálás "
50 fokon is végbemegy a komposztálás, 65 foknál át kell forgatni, hogy ne melegedjen tovább, mert ha melegebb akkor korhadás helyett szenesedik, és kisülnek belőle a számunkra hasznos mikroorganizmusok.
Sziasztok!
A felszedett újkrumpli és borsó helyére mit érdemes tenni ha azt akarom, hogy ne romoljon tovább az amúgy is borzalmas talaj? Jelenleg tíz ásónyomra jut egy giliszta és olyan kemény, hogy építkezésen cement helyett jó lenne. Tegnap szórtam rá érett komposztot és nagyon érett marhatrágyát. Van itthon bíborhere mag. Esetleg jó lenne vagy mást vessek?
"a változatos tápanyagok használata mellett érdemes beoltani a komposztot.
Az oltóanyag lehet kereskedelmi forgalomban vásárolt mikrobiális készítmény (különféle baktériumtrágyák, komposztkészítmények) vagy egészséges,"
Tegnap találtam élőlényt a komposztban.
A múltkor még mozgó "nyuszit" most felismertem "preparált" formában.
Az jutott eszembe, hogy a meglevő komposzt kashoz tennék a Kis Zombi komposztjából, és felszaporodnának azok az élőlények is.
majd ebből főzném a teát.
Tegnap eső előtt levágtuk a lucernát.
Ennek a területnek a kezelése a terv.
Akkor mit, mikor és hogy kell csinálnom?
Hétfőn postára adom a komposzt mintát bevizsgálásra.
Válasz Netparaszt #2051. hozzászólásáraBratyóm és apám azt mondja, veresgyűrű som.
Én sem virágjával,sem termésével nem találkoztam.
Gyökérsarjas, a birshez hasonlít, szinte kiirthatatlan, elég büdös vörös héj-kéreg van a gyökerén.
Utána kérdezek a nevének a helyieknél.
Válasz audista80 #2050. hozzászólására!
Hasznos volna tudni a bokor nevét vagy látni, hogy is néz ki a cserje. Ha szétvágod a gumót és piros a belseje, nagy eséllyel nitrogénkötő.
Na ez mi ez?
Világos narancssárga színű gubók, valami bokros, fásszárú hajszálgyökerén. Tavaj ősszel irtottunk. Ásáskor találtam már több E alakban összenövőt is.
Válasz Netparaszt #2048. hozzászólásáraMi is méláztunk azon, hogy a kolléga pontosan mit is tervezett, mert sorában volt a napraforgó és a kukorica is, majdhogynem szabályosan felváltva. Volt némi árvakelésű napraforgó is a táblában. Azért mondom, hogy volt, mert azóta volt gyomirtózva, és a kukorica élte túl.
Válasz Praetor #2044. hozzászólására Köszi, néha kikívánkozik. A zöldítés is nagyon ingerli az ujjaim, miután látom mindenmerre a parlagon hagyott, nyáron szántott, tárcsázott, elmunkálás nélküli nagy földeket, aminél talajrombolóbb eljárás nincs is.
Válasz Praetor #2045. hozzászólására Az ÖMKI csinálja a vizsgálatot, ha lesz valami eredmény, az nyilvános lesz. Extenzív körülmények között is jó mennyiséget és minőséget produkáló, betegségeknek ellenálló búzafajtákat keresünk.
Válasz kis Zombi #2035. hozzászólásáraEgy két fejezetet szívesen lefordítok ami jobban érdekel de az egészre nincs kapacitásom idő ügyileg...
(netes fordítóval a címekből kihámozható hogy mit akar mindani az adott fejezet)
Vagy tudom ajánlani a google chrome böngésző használatát. Ha egy adott angol nyelvű oldalt megnyitsz akkor a csillag mellet meg fog jeleni egy "gomb" amivel a fordítást el tudod indítani
Nem azt mondom hogy teljesen értelmes összefüggő szöveget fogsz kapni de a lényeget teljesen jól le lehet szűrni szerintem. Dobtam fel egy képet pirossal bekarikázva hogy hol található ez a gomb és a fordított oldal hogy hogy néz ki
15570 hozzászólás
Válasz kis Zombi #2083. hozzászólására"Tavalyi évben 2,5 ha-t újra kellett vetni, mert 3 -4 alkalommal betyáros homokverést kapott a kukorica..."
Hálistennek nem ismerem a homokverés jelenséget!
"Nagy cég: Ősszel húzzák a Topdownt (vizes földben is) (téli takarónövény nincs) tavasszal két sor rövidtárcsa, nagy adag műtrágya + baktériumtrágya, vetéskor baktériumtrágya, sorközműveléskor műtrágya + baktériumtrágya. Barátom melletti táblában művelik ezt, és ő állítja, nem különb a növényük, mint az övé, forgatásos műveléssel, kevesebb input költséggel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a forgatás nélküli művelés sz.r, sokba kerül, és inkább szántani kell."
Felénk is jellemző, hogy sokan tértek-térnek át kultivátoros művelésre, mert ez most egyfajta divat is, meg kíméljük a talajt felkiáltással. Csak valahogy nekem nem ez jön le az egészből, és nem igazán látszik az, hogy komolyan pozitív irányba alakulna a talaj a kultivátoros művelés során. Ebből nem az jön le, hogy inkább szántani kell, hanem inkább az, hogy ezt a lépést ki kellene hagyni, és egyből már egy magasabb szintre lépni a művelésben, mert látom, hogy ez nem úgy működik mint ahogy kellene. Viszont ott motoszkál a fejemben a gondolat, hogy konkrétan mi az, ami miatt a szántott talajok általában jobban teljesítenek? Mikrobiológiai oldalról megközelítve. És ebből kiindulva lehetne tovább gondolni az egészet.
Válasz Vadmalac #2082. hozzászólására" Láttam én is videókat az amerikai elsivatagosodott földekről, de még sosem hallottam nálunk ilyen esetről, még a homokos részeken sem."
Na nekünk nagyrészt homokos talajaink vannak. Tavalyi évben 2,5 ha-t újra kellett vetni, mert 3 -4 alkalommal betyáros homokverést kapott a kukorica, és nem bírta túlélni. További 1,5 ha-on ugyan életben maradt, de igen hitvány csöveket nevelt. Az idei tavaszon a 11 ha-os táblából kb. 4 - 4,5 ha úgy nézett ki mint a Szahara. Vetés után, kelés előtt volt az utolsó komolyabb szél, így az idei évben minimális volt a homokverés, de ahol behordta a szél a sort nagyon nehezen, és sokára kelt ki a forgó, + igen komoly aszály is van felénk, térdig ér a forgó, és már csillagbimbóban van.
Netparaszt készített fotókat, majd remélem előkeresi, és berakja.
A jobb talajok is romlanak, csak nem ennyire látványosan, mint nálunk.
A forgatás nélküli talajművelés önmagában nem oldja meg a problémát, főleg ha párosul nagy adagú műtrágya kijuttatással. Kevésbé alakulnak ki talprétegek, és kevésbé csökken a talaj humusztartalma, mint forgatásos műveléskor.
Nagy cég: Ősszel húzzák a Topdownt (vizes földben is) (téli takarónövény nincs) tavasszal két sor rövidtárcsa, nagy adag műtrágya + baktériumtrágya, vetéskor baktériumtrágya, sorközműveléskor műtrágya + baktériumtrágya. Barátom melletti táblában művelik ezt, és ő állítja, nem különb a növényük, mint az övé, forgatásos műveléssel, kevesebb input költséggel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a forgatás nélküli művelés sz.r, sokba kerül, és inkább szántani kell.
Kicsit beszéljünk egy olyan témáról, amiről eddig még nem nagyon esett szó.
Nevezetesen miért van az, hogy aki július-augusztusban felszántja a földjét, és tök mindegy, hogy viszonylag apró rögök lesznek vagy lófejmorzsák, nyilván a barázda aljáig kiszárad, hónapokig halott a talaj, majd mikor bejön a taknyos ősz, mások (a talajközpontúak) .... az őszi talajmunkákkal, talán meg sem tudják csinálni, nyári szántásos emberünk meg otthon szopikálja a meleg teát a szobában. Tavasszal az addigra lisztté omlott földjét szépen elsimítja, beveti, és garantáltan az övé a legszebbek között lesz a határban. (Lehet ezen vitázni, de hosszú évek óta figyelem meg ezt.) A többiek, a talajközpontúak meg jó esetben tudják tartani ezt a szintet, de sok esetben alul maradnak a szántásos emberünkkel szemben. Tudom hogy ez az eljárás talajromboló, stb..., a csapból is ez folyik. Ezzel nem is akarok vitázni.
DE! Mi történik a csontra száradt, élettelen talajjal? A baktériumok betokozódnak, a többiek mittudomén elpusztulnak, vagy elköltöznek, vagy amit akarnak, aztán mikor bejön az ősz, akkor a nedvesség hatására feléled a mikrobiológia, és a közben ülepedett, aprómorzsás talajban mindenki jól érzi magát? Miért van az, hogy ezt a romboló technológiát már nem 10-20 éve csinálják, hanem vagy 100, mégis van még termőtalajunk, van humusz tartalom, stb... Ha a humusz tartalom drasztikusan csökkent volna akár néhány 10 év alatt, akkor már a szocializmusban régen felfigyeltek volna erre, és tettek volna ellene. Nem? Láttam én is videókat az amerikai elsivatagosodott földekről, de még sosem hallottam nálunk ilyen esetről, még a homokos részeken sem. De visszatérve a kiinduló kérdésemhez, miért van az, hogy az összes talajkímélő eljárás ellenére, a szántás, de a legtalajrombolóbb nyári szántás is mégis viszi a prímet? Most olvastam egy cikket a haszon agrárban, ahol egy talajkímélésről szóló konferencián akár a talajkímélő művelési eljárásokról-, akár a baktériumok használatáról volt szó, több előadó megjegyezte, hogy habár a termésátlagok nem növekedtek, de... Na ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy erről beszélni kell! Azt nem hiszem el, hogy senki nem csinálja jól és azért nem hoz pluszt. Bár még az is lehet, hogy tényleg így van. A baktériumokra nem kell külön kitérni, azt már kiveséztük, hogy igazából nem sokat ér, főleg nem annyit, amennyibe kerül.
Kíváncsian várom a véleményeket!
Moderátor által módosítva: 2015-06-25 15:46:48
Válasz kis Zombi #2077. hozzászólására
Igaz.
Őserdőt lehet vele irtani.
Igazad van.
Összekevertem a normál gyomirtóval.
Ebből a hörcsögtőrös képből egyet sem láttam és elküldtem vagy ötöt.
Ha valakinek lesz ideje, jó lenne törölni belőle.
Elegendő lesz, ha egy marad.
Szója vetés 3 nappal ezelőtt:
Gyomok, foltokban mindenféle.
A hörcsögöket is figyelem.
Majd legközelebb.
Válasz .Feco. #2075. hozzászólásáraKöves, töltött földet tárcsáztál már ? Én már egyszer igen, és megfogadtam soha többet. (nem kő volt benne, hanem betondarabok, de ugyanúgy szétb.szta a tárcsát )
Válasz Pöttinger #2074. hozzászólására"A glifozát milyen nagyságú gyomot visz?"
Glyfozát = glialka, medalon, glyfosz ,rondap. Totális gyomirtók hatóanyaga, erdőt is lehet vele irtani megfelelő dózissal.
Válasz .Feco. #2075. hozzászólására"Kővel, földdel töltött terüettel, lehet-e valamit kezdeni, hogy kaszálható legyen."
Vállalod az ilyen terület tárácsázását?
Én úgy tudom, hogy a felmagzott gyomot nem viszi a vegyszer.
Kérdésem:
Az elkészült komposztot meddig érdemes átrakosgatni, illetve mikortól lesz "eldobandó"?
Mivel élő anyag így változik az összetétel.
Ma megyek több mikroszkópon megnézni a komposztom összetételét. Talán lesz olyan, amin látok apró élőlényeket is.
Az hogy megsütöm a fonalférget: mit is jelent magyarul?
Válasz Pöttinger #2074. hozzászólásáraSzerintem ez a kaszáljuk es majd jo lesz geccsolas... Gyomirtozd le, tarcsazd meg, vesd be fűvel az az igazi.... Meg ugy is fel fog gazosodn, nem ha egy gazfeszket kezdesz toldani-foldani
Köszönöm a javaslatokat.
A glifozát milyen nagyságú gyomot visz?
Mivel most már térden felüli a magasság, így kaszáljam, és a második hajtást gyomirtózzam.
Szedjem össze a köveket, a nagy darabokat meg temessem be, hogy kaszálható legyen.
A terület nagysága 2500 négyzetméter.
Az istállótrágyából meg ebből abból készítsek komposztot, és szórjam rá.
A természet végzi a dolgát, és kaszálom, akkor "kitisztul"?
Ez a teafőzés nem az én léptékem, de komposztot már csináltunk a kert sarkában.
Már azt is tudom, hogy ebben lehet sok káros élőlény is, de akkor is jobb, mintha nem szórok rá semmit. Úgy gondolom.
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólásáraHa van nehezen irtható, évelő kétszikű is a gyomok között, akkor célszerű 6 l/ha glyfozáttal + 0,5 l/ha Dezormonnal ( dupla dózis Nonit + 1 kgNitrogén / 100 liter permetlé ) lehúzni. Nekem a gyümölcsösben a facsíkban már voltak glyfozát toleráns gyomok, amikor hozzátettem a dezormont, az kitakarított mindent.
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólására Zombi javaslata rendben, de ha kaszálni akarod, érdemesebb mihamarabb eltüntetni a gyomállományt és fehérjében gazdag pillangós fűkeverékkel keverékkel vetni be. Ha már kaszáló, legyen fehérjében gazdag a széna. A telepítés előtt némi komposzt segítene a nyers föld termékenyebbé tételében, de ALKOval mindig tudod kezelni a területet.
Ma szedtük fel a borsót, a szárát beraktam műanyagládákba, és a szin alatt majd szépen kiszárad, lesz belőle nitrogénforrás a komposztba.
A mostani komposztot nagyrészt vegyes szénából készítettem, (mármint a zöld, kaszálék helyett használtam szénát ), és úgy néz ki működik a dolog.
Válasz Netparaszt #2066. hozzászólásáraAz a baj, hogy még magam sem tudom mi lesz a helyén. Mindenféleképp valami zöldség, az is lehet, hogy valami kabakos, de majd elválik.
Olajretek és mustár magot tudok szerezni. Milyen arányban keverjem?
Válasz Pöttinger #2068. hozzászólásáraMennyire sürgős, hogy szénát nyerj a területről ? Mekkora területről van szó ? Néhány négyzetméter, vagy nagyobb terület ?
Ha csak kevés terület, és nem létkérdés, hogy szénát takaríts be róla, akkor szedd össze a tetejéről a köveket, kezd el rendszeresen kaszálni, és 2 szezon alatt, csak a kaszálást bíró fajok maradnak meg a területen.
Vagy lehúzni glifozáttal, amikor leszáradt a gyom szétszórni a magot, lehengerelni, beöntözni.
Kővel, földdel töltött terüettel, lehet-e valamit kezdeni, hogy kaszálható legyen.
Gréderrel el lett egyengetve.
Jelenleg minden gyom megtalálható benne.
Gondolom, hogy ezeket gyomirtóval ki kellene venni, aztán beszórni vegyes magkeverékkel. Rosszul gondolom?
Válasz nyilasmisi1 #2065. hozzászólására Ha jól csinálod, csodát fogsz látni tavaszra. Egy a fontos, ne nyúlj hozzá tavaszig, ne forgasd be semmiképp ősszel.
Starternak kiszórhatsz még rá 20-30 kg/Ha nitrogént, hogy nagyobb eréllyel induljanak a növények.
Válasz nyilasmisi1 #2056. hozzászólására Milyen növényt tervezel utána vetni?
A talaj lazítására az erős karógyökeres növények a legjobbak, olajretek, mustár, napraforgó. A tápanyagokat a keresztesvirágúak tárolják legjobban a téli idényben. A herefélék hasznosak, de azok majd tavasszal hoznak értékelhető gyökértömeget és N kötést.
Ha megnő feléd a szudáni fű, cirok, azok nagy gyökértömeget tudnak létrehozni még a fagyok előtt, de az egyéves olasz perje is mély gyökeret hoz létre.
A talajod a nagy tömegű és változatos gyökértől lesz laza, ha nem szántod utána.
Válasz kis Zombi #2059. hozzászólásáraKöszi, akkor szerzek még magokat és keverek valamit.
Nem várok tőle nagy csodát, ha egy kicsi javulást hoz az már jó.
Az "1 órás" telefon beszélgetés rögzítése írásban.
GEO TEA főzés.
A kútvizet elő kell melegíteni és lehetőleg főzés közben biztosítani a 20-24 C-ot.
A baktériumok és gombák szaporodnak leginkább. Ezek főzési időpontja eltér.
Mást mutat az összetétel 12 ó illetve 24 óra elteltével.
Etetéshez szükséges anyagok.
Amalgerol
Hal
Zabliszt
Főzés közben mikroszkóppal vizsgálni, a szaporodást.
Alkalmazása:
Levélen és talajon keresztül.
Gyümölcsösben és szántón.
A stresszes növényen segít. Segít kiheverni a gyomirtó, stb káros hatásait.
Nem engedi a kóros káros élőlényeket elszaporodni a termesztett növényünkön.
Kijuttatás feltétele.
Ne legyen meleg.
Legyen utána csapadék, vagy „munkáljuk” (sekélyen) be a talajba.
A nyomás a légüstben sem haladhatja meg soha a 2 bart.
A megfőzött kész teát ajánlatos ülepíteni, és szűrni, vagy olyan technikát alkalmazni a kijuttatáshoz, ami nem dugul el.
Mely anyagok gátolják és nem akadályozzák hasznos élőlények szaporodását?
Gombaölő gyomirtó
rovarölő
N műtrágya
30 kg/ha hatóanyag felett N műtrágya 30 kg/ alatti hatóanyag
Meleg
Ha nincs „bemosó” csapadék
A mikroszkóp használata. ez még 30 perc
A termokomposztálás kb. 25 perc
Válasz kis Zombi #2062. hozzászólásáraNem fogalmaztam pontosan
"50 fokon is végbemegy a komposztálás,"
Termokomposztálásnál 50 fok a minimális maghőmérséklet. Statikus komposztnál még ennyi sincs a hőmérséklet, gilisztakomposztnál, pedig jóval alacsonyabb.
Válasz Mf-es #2057. hozzászólásáraMond néhány marhaságot, nem volt türelmem végignézni
"A komposztálást nem baktériumok hanem gombák végzik"
Ez így marhaság, mert kezdetben a bacik dolgoznak, a gombák csak később szaporodnak fel, a hűlési fázisban.
"64 - 65 fokon tökéletes a komposztálás "
50 fokon is végbemegy a komposztálás, 65 foknál át kell forgatni, hogy ne melegedjen tovább, mert ha melegebb akkor korhadás helyett szenesedik, és kisülnek belőle a számunkra hasznos mikroorganizmusok.
Válasz Mf-es #2057. hozzászólásáraMond néhány marhaságot, nem volt türelmem végignézni
"A komposztálást nem baktériumok hanem gombák végzik"
Ez így marhaság, mert kezdetben a bacik dolgoznak, a gombák csak később szaporodnak fel, a hűlési fázisban.
"64 - 65 fokon tökéletes a komposztálás "
50 fokon is végbemegy a komposztálás, 65 foknál át kell forgatni, hogy ne melegedjen tovább, mert ha melegebb akkor korhadás helyett szenesedik, és kisülnek belőle a számunkra hasznos mikroorganizmusok.
Válasz kis Zombi #2059. hozzászólására
Holnap visszahívlak ha nem felejtelek el
Mostmár fekvés van
Válasz nyilasmisi1 #2056. hozzászólásáraVegyes magot vessél, nagyobb a hatása.
Itt vannak keverékek is
http://www.lajtamag.hu/hu/zoldtragya-novenyek/vetomag-kinalat/zoldtragya-novenyek
Üdv!!!
A hangyák ellen mit lehetne csinálni??
Mert már majdnem elrágták az összes paprika szárát!!
Sziasztok!
A felszedett újkrumpli és borsó helyére mit érdemes tenni ha azt akarom, hogy ne romoljon tovább az amúgy is borzalmas talaj? Jelenleg tíz ásónyomra jut egy giliszta és olyan kemény, hogy építkezésen cement helyett jó lenne. Tegnap szórtam rá érett komposztot és nagyon érett marhatrágyát. Van itthon bíborhere mag. Esetleg jó lenne vagy mást vessek?
"a változatos tápanyagok használata mellett érdemes beoltani a komposztot.
Az oltóanyag lehet kereskedelmi forgalomban vásárolt mikrobiális készítmény (különféle baktériumtrágyák, komposztkészítmények) vagy egészséges,"
Tegnap találtam élőlényt a komposztban.
A múltkor még mozgó "nyuszit" most felismertem "preparált" formában.
Az jutott eszembe, hogy a meglevő komposzt kashoz tennék a Kis Zombi komposztjából, és felszaporodnának azok az élőlények is.
majd ebből főzném a teát.
Tegnap eső előtt levágtuk a lucernát.
Ennek a területnek a kezelése a terv.
Akkor mit, mikor és hogy kell csinálnom?
Hétfőn postára adom a komposzt mintát bevizsgálásra.
Válasz audista80 #2053. hozzászólásáraSok gyom gyökere terjed.
Fenyércirok, mezei acat, tarack stb.
Kiírtásuk a 20 cm-es nagyságú zöld felületet, N, műtrágyával felturbózott glifozát hatóanyagú gyomirtó.
Az őserdőket is ezzel irtották a háborúban.
Mellette akác is van (5 m). Terjedhetnek a gyökerek, azon nőhetnek ilyen gyökérgumók?
Válasz Netparaszt #2051. hozzászólásáraBratyóm és apám azt mondja, veresgyűrű som.
Én sem virágjával,sem termésével nem találkoztam.
Gyökérsarjas, a birshez hasonlít, szinte kiirthatatlan, elég büdös vörös héj-kéreg van a gyökerén.
Utána kérdezek a nevének a helyieknél.
Válasz audista80 #2050. hozzászólására!
Hasznos volna tudni a bokor nevét vagy látni, hogy is néz ki a cserje. Ha szétvágod a gumót és piros a belseje, nagy eséllyel nitrogénkötő.
Na ez mi ez?
Világos narancssárga színű gubók, valami bokros, fásszárú hajszálgyökerén. Tavaj ősszel irtottunk. Ásáskor találtam már több E alakban összenövőt is.
Válasz Netparaszt #2048. hozzászólásáraMi is méláztunk azon, hogy a kolléga pontosan mit is tervezett, mert sorában volt a napraforgó és a kukorica is, majdhogynem szabályosan felváltva. Volt némi árvakelésű napraforgó is a táblában. Azért mondom, hogy volt, mert azóta volt gyomirtózva, és a kukorica élte túl.
Válasz Praetor #2036. hozzászólására Azt azért szívesen megérteném, mi is történik ezeken a képeken, ha ez szándékos, s nem árvakelés..
Válasz Praetor #2044. hozzászólására Köszi, néha kikívánkozik. A zöldítés is nagyon ingerli az ujjaim, miután látom mindenmerre a parlagon hagyott, nyáron szántott, tárcsázott, elmunkálás nélküli nagy földeket, aminél talajrombolóbb eljárás nincs is.
Válasz Praetor #2045. hozzászólására Az ÖMKI csinálja a vizsgálatot, ha lesz valami eredmény, az nyilvános lesz. Extenzív körülmények között is jó mennyiséget és minőséget produkáló, betegségeknek ellenálló búzafajtákat keresünk.
Válasz Praetor #2044. hozzászólásáraMegosztod-e majd a búza "fajtakísérleted" eredményeit és körülményeit velünk?
Válasz Netparaszt #2016. hozzászólásáraJó a cikked a talajdoktoron!
Válasz .Norbert #2039. hozzászólásáraOFF
Közben megoldódott.
Netes fordítóprogrammal csak 90 %-a érthető.
Válasz .Norbert #2039. hozzászólásáraOFF
Közben megoldódott.
Netes fordítóprogrammal csak 90 %-a érthető.
Válasz .Norbert #2039. hozzászólásáraOFF
Közben megoldódott.
Netes fordítóprogrammal csak 90 %-a érthető.
Válasz .Norbert #2039. hozzászólásáraez szörnyű ezek a forditóoldalak nincsenek tisztába alapvető kifejezésekkel
Válasz kis Zombi #2035. hozzászólásáraEgy két fejezetet szívesen lefordítok ami jobban érdekel de az egészre nincs kapacitásom idő ügyileg...
(netes fordítóval a címekből kihámozható hogy mit akar mindani az adott fejezet)
Vagy tudom ajánlani a google chrome böngésző használatát. Ha egy adott angol nyelvű oldalt megnyitsz akkor a csillag mellet meg fog jeleni egy "gomb" amivel a fordítást el tudod indítani
Nem azt mondom hogy teljesen értelmes összefüggő szöveget fogsz kapni de a lényeget teljesen jól le lehet szűrni szerintem. Dobtam fel egy képet pirossal bekarikázva hogy hol található ez a gomb és a fordított oldal hogy hogy néz ki
Válasz Tamás 82 #2037. hozzászólásáraHali! Klikk a nevére és írhatod a mailt . Üdv
Válasz Netparaszt #2016. hozzászólásáraSzia Netparaszt. Tudnál küldeni egy elérhetőséget? E-mail címet? Szeretnék kérdezni néhány dolgot.
Társnövény - level 50
Ha valaki jól érti az Angolt lefordíthatná
http://www.no-tillfarmer.com/articles/68-rolling-crimping-can-help-no-tillers-use-covers-better