Háááát az anyagot általában nem teszik bele, puha minden még az Unia is pedig az komolyann lengyel vas, igaz mostanság pótkocsik meg egyéb eszközök egyre inkább törnek fel márkától függetlenül.
Azért szerintem egy Kongskilde minőség sosem lesz
de ha egy ilyen vakaró bírná a 200+-os traktort tempóval évekig akkor teccene kimondottan!
Ki árulja ezeket amúgy itthon?
Kint voltam tavasszal Kielcében ott kintovlt az összes lengyel gépgyártó, csak itthon a felét forgalmazzák kb...
Igazad van, de létezik kör belsős ST 740-es csapágy is, kérdés hasonló átmérővel van e sík yetter tárcsa???
Mondjuk lehetne szűkítő csövet esztergálni, pár darabról lenne csak szó.
Most azon agyalok, hogy van egy 420-as ásóboronám amit marharégen nem használtunk. Nyílván vontatott.
Annak kéne letakarítani a vázát és felszeerelni a rugós kultikapákkal akár 4sorban is, úgy még nagyobb lenne adott soron belül a késtávolság, nagyobb átömlési keresztmetszetet biztosítana a dolgok hely meg van neki.
Felrakni rá a vogel vetőgép felső részét oszt jónapot!
Előrre meg kiokoskodni a vágóhengert, akár közös tengelyes ST740 ih csapágyas kivitelben is, így hogy nincsen szögben a vágótárcsa így igen sokat kibírnának az IH csapágyak is.
Lehet nekiugrok egyszer, csak még szedni kell össze a gondolatokat miegymást....
olyan forrásom van ahonnan tudok jó áron ilyen rugós felcsavart grubberkapa szárakat rendelni, csak a fejük kellene mert abból 30-40darabot kézzel legyártani pepecs meló.
Én régóta variálok egy ilyen mulcsvtőgép gondolatával, csak sosem tudtam még lépni benne.
Pedig adott minden, nekem nem is kellene csak a fele egy ilyen gépnek, ugyanis van egy 4,5méteres vogel pneumatikus függesztet vetőgépünk, amiről a magtartályt, accord adagolót, elosztófejet csöveket meg mindent kompletten tudnék használni.
Egyszerűen rákéne szerelni egy ilyen vetőkultivátorra és kész.
Vagy egy váz rendszert legyártani ST anyagból, megvenni a rugós kapaszárakat úgylátom 30x30-as lehet, de ez már tényleg csak a direkt vetésekhez szükséges, hiszen egy ilyen rugókapás pl Amazone grubberen is 35x35-ös keresztmetszetű van amivel 25centi mélyen kultiválják a talajt szóval vetni művelt földön akármi elég, direktbe meg maximum a 30-as szerintem. Az sem jó ha túl merev a szár mert nemtud rezegni, nem forog ki közűle olyan könnyen a szármaradvány, talajkövetés esélye is elszáll ésatöbbi....
Viszont ami neccesebb és azt kéne beszerezni valahonnan, azok a fejek melyek a magárkot húzzák! No ebből kellene egy gyári garnitúra valahonnan, mert a többit akárhol meglehet venni nem túl nagy pénzen.
Meg az elejére a vágótárcsa sort se mtudom, hogy miből lehetne összehozni, komoly tengely, csapágyazás, tárcsák, igenkomoly rugó előfeszítés, hogy vágjon is necsak a szár tetején guruljon, plusz ezt úgymond kikapcsolhatóval is kell tenni egy művelt nedvesebb talajnál csak bajt okozna ha levan rakva. Valamilyen hengert meg csak lehetne lelni a végére ,lehetőleg ékgyűrűs jellegűt nagy átmérővel, magtakaró láncok meg vannak.
És ez jólenne művelt földbe is vetni, meg mulcsba is, iletve szója meg zúzott napraforgó után általában jó megkelt puha a kötött talaj is, ezekbe belehúzni direktbe a búzát oszt jónapot....
Símán jól működne, csak nálunk ilyen vetőgépeket nemlehet kapni, magadnak csinálni meg nem mindenhol máködik, pl nekem sincsen olyan műhelyem egyenlőre ahol jól betudok fűteni és egész télen csak ezzel tudnék foglalkozni legyártani igényesen, plusz időm sincsen az a helyzet, és bár nehezen de ez utóbbit be kell látnom hogy alapvető emberi dolgokra ami normális embernek bevett berögződött mindennapos gyakorlat, arra nincs időm nemhogy ilyeneket konstruálni legyártani...
Válasz #915. hozzászólásra A Simtechnél a magadagoló a lényeg, mert annak sokoldalúsága nem adott más gépeknél.
Egyébként bármilyen vetőgépet rá lehet dobni egy grubberre, működni fog az is.
Súly meg nem kell ezeknél a gépeknél a tárcsásoknál ellentétben, mert a csoroszlya belehúzza magát a földbe.
6 méteren viszont már talajkövetés is kellene vagy tükörsima szántó, már a 3 méteres is szélesnek tűnik egy átlagos szántón, hogy egyenletesen tartsa a vetési mélységet.
Válasz #914. hozzászólásra Az Aitchisonok nagyon kedvelt gépek a déli földtekén, durván köves legelőkbe is belehúzzák őket, tartósak és egyszerűek.
A szivacsos magadagoló zseniálisan egyszerű, kértem már tesztet tőlük, hogy megnézhessem a keverékekkel.
Árat nem tudok, de univerzális lehetőségként nagyon jónak tűnnek.
Válasz #904. hozzászólásra
A laboratóriumi kutatások nagy hiányossága, hogy nem veszik figyelembe a teljes ökológiai rendszert.
Az a szén, ami a légkörben jelenik meg magas koncentrációban, az a talajból fog hiányozni, ezért hiába tudnák bizonyos növények jól tolerálni a megemelkedő CO2 szintet, nem lesz elég szerves anyag és biológia a talajban, hogy fejlődhessenek.
A szén a legnagyobb limitáló tényező a talajban (humusz), ha ez lecsökken 1.5% alá, akkor a termelés már nem elképzelhető szintetikus inputok nélkül. Elég sok terület áll már ezen a szinten, hogy a probléma égető legyen.
A másik, hogy még egy százalék CO2 növekedés olyan klimatikus anomáliákat okoz, hogy globális szinten lehet számolni hosszan tartó és kiterjedt aszályokkal a véget nem érő esőzésekkel más régiókban, ezért a termelés egyre nehezebb (és a természetes növényvilág is ugyanúgy megsínyli, nem képes már több szenet kötni)
Sajnos nincs akkora redundancia a Föld élővilágában, ami képes lenne az emberi hatásokat ellensúlyozni.
Minden ökológiai rendszer az összeomlás határán van, ha még nem omlott össze, de ezeket a tanulmányokat nem hozzák az újságok a címlapon.
Gondold el, hogy csak a korábban étkezésre szolgáló haszonnövényeink fajtáinak 80%-a eltűnt nyomtalanul az elmúlt 50 évben.
Ezek biztosították a túlélést évszázadokig, ezredekig, de 50 év elég volt nyomtalan elsöprésükre és a maradék fajok beszűkült genetikai állománya már képtelen lesz a környezeti változásokat túlélni.
Ezért létfontosságú a tájfaták fenntartása, nélkülük képtelenség lesz ellenálló fajtákat találni.
Soha nem volt még ekkora kulában egy civilizáció sem, ennek a következményei brutálisak lesznek, különösen a városi életmódú lakosságnak.
Válasz #906. hozzászólásra Ez is kiszór mindent, a legapróbb magtól a lóbabig mindent.
Többféle magadagoló van hozzá, ki kell tapasztalni, melyikkel mennek ki legjobban a keverékek.
Válasz #907. hozzászólásra A Simtech faja, de mint mondtam már, szerintem nem fog működni durva szármaradványban.
Túl közel vannak a kapák egymáshoz, nagyobb mátrixra van szükség.
A szivacsos magadagoló érdekes, tesztelnem kellene nekem is.
Nagyon jó a cikked, tetszik ahogy leírod és szemlélteted az összefüggéseket. Sokat lehet belőle tanulni.
Annyit megjegyeznék, hogy az oroszoknál még mindig hatalmas (de szó szerint az) sztyeppék vannak, amiket még nem törtek fel, pedig alkalmas mezőgazdasági termelésre. Annak ellenére, hogy a múlt században is hatalmas területeken hagytak fel a termeléssel, mert az intenzív műtrágyázással kizsigerelték őket, majd törtek fel újabb területeket.
Szóval úgy látom, hogy van még rengeteg "szűz" terület, és még nem telt be a föld. (ez utóbbiról ez jut eszembe: video )
De egyébként egyetértek, hogy nem kéne a termőterületeinket teljesen tönkretenni. A magam részéről igyexem is megtenni amit lehet.
Egyetértek, hogy az emberi tevékenység sok szempontból káros, de azért én masszív, sokszintű redundanciát vélek felismerni a természetbe beépítve. Az tény hogy a (természet/környezet/klíma) változás mindenképpen lesz, de a változás nem egyenlő a pusztulással. Állandóságra törekedni meg egy szélmalom harc, mert a változás az ami jellemzően állandó. :)
A nagy mennyiségű szenet elbírja a természet. Egyes kutatások szerint a légkör jelenlegi CO2 szintjének 3x-osáig a növények generatív és vegetatív fejlődése folyamatosan nő (nem emléxem, de talán 2-2.5x termésszintek jöttek átlagosan), majd stagnál, és csak a jelenlegi szint 6x-osa fölött vált toxikus szintűvé a légköri CO2.
Tehát a "természet" fel van készítve egy brutálisan megugró CO2 szintre, amit a növényzet (ha van), akkor meg tud kötni.
Ez egyébként összhangban van a blogoddal is, ahol írod, hogy a növényeket igazából a felvehető szén hozzáférhetősége korlátozza leginkább.
Válasz #898. hozzászólásra Igen. A herét mondjuk hagynám, szép eredményem volt aszályban is, mint társnövénnyel, feléd meg bőven van víz, a gyökereik pedig különböző szinteken vannak, nem konkurrensei egymásnak.
Válasz #900. hozzászólásra Inkább a Cultiplow féle vékony lemezszárat használnék már, semmi előnyét nem látom a 35x35 száraknak.
Ezt csak amiatt használtam, hogy közel azonos keresztmetszetűt akartam a nagy nyugati vetőgépekkel.
Akkor a nyári zöldtrágya keverékbe tenni gombával oltott fehérherét?Ez nem fagy el(tudtommal),ez áttelelve,már ősszel,de kora tavasszal felépíti a hálózatot,a főnövény számára.Utána,ahogy fecó írta,post gyomirtással kitakarítani az áttelelt növényzetet?
Válasz #882. hozzászólásra Ha valósat állít a bérlő helyett kézbe a szonda és nézd meg, mennyire és milyen mélységig laza a talaj.
Ha bérelt föld volt gondolom le van harcolva, sem tápanyag, sem biológia, sem megfelelő fizikai állapot nincs ahhoz, hogy eredményesen termelhess benne minimális programmal.
A minimális program a végeredménye egy átgondolt és tanulást igénylő folyamatnak, nem hirtelen sikeres megoldás a semmiből - ilyen csak a tőzsdén van...
Kérlek nézz bele a blogba az alapokért: Talajmegújító mezőgazdaság
egyszíkűt nem szívesen tennék, mert ha gebax van a gyomírtó nem fogja meg... a borsó nem rossz, de elég drága sajnos, ezért kérdeztem hátha van valami jobb ötleted...
Válasz #891. hozzászólásra Saruban járó szent? Annak akkor nem fog hinni a magyar paraszt, mert ha nem csillogó harciszekérrel érkezik a tanácsadó, az nem elég gazdag, hogy hiteles legyen :-)
Válasz #888. hozzászólásra Ha elég laza talajod, akkor ok, de a herekeveréket még a zöldtrágyába tenném, hogy legyen elég ideje a funkcióit ellátni. ha kevés, akkor kukorica elé-mellé még mehet fehérhere.
Csávázásra is van olyan anyag, ami viszont nem zavarja a talajéletet, Natur Biokal hasznosnak tűnik, de ha nem csávázod a vetőmagot, akkor bele lehet oltani a mikorriza spórákat is.
A jótékony mikroorganizmusokat nem lehet túladagolni.
[link1]Ki ez az egyszerű, saruban járó, szerény ember, akit százezrek követnek Franciaországban, de még többen Afrikában és világszerte? A média az új Gandhi-nak kiáltja ki, Yehudi Menuhin a Poverellóhoz, Assisi Szent Ferenchez hasonlítja, aki elhívta őt ifjúkorában, hogy a szeretet szolgálatába álljon. Keresztségben választotta a Pierre, kőszikla nevet. Pierre munkája, hitvallása, hogy az elhagyott és meddő földeken az életláncolatot, amelyet az elmúlt időkben világszerte megszakítottunk, újból helyre lehet állítani. Pierre Rabhi kidolgozta módszerét, amellyel termékeny és virágzó gazdasággá lehet varázsolni akár sziklás földterületeket is. Magyarországon is egyre többen vélekednek úgy, hogy az archaikus értékeket megőrző földművelés, a kis közösségek létrejötte vezet a megoldás irányába. Ritka alkalom, hogy egy élet bölcseletét és tapasztalatát ilyen közelségből ismerhetjük meg.
Válasz #886. hozzászólásra Igen. Ha az előző növény gyökérzete elpusztul, a mikorriza micéliumhálózata még aktív egy ideig, aztán tápanyag hiányában hibernálódik, majd elpusztul. A spórái még egy ideig a talajban maradnak, azok képesek újrakolonizálni a növényeket, de az újra kolonizálás elég esetleges, mert kicsi a koncentráció.
Az erősen mikorrizás kifagyók után még van esélye, hogy marad élő hálózat.
A kukorica előtt csak valami nagyon erős növekedésű növény jöhet szóba az alacsony hőösszeg miatt, angolperje, gabonafélék, borsó, stb.
Ezért javaslom állandó aljnövényként a fehérherét is, mert annak alacsony a tápanyag és vízigénye, cserében köti a nitrogént és jól kolonizál mikorrizával.
16394 hozzászólás
Válasz #947. hozzászólásra
No a fene!
Itt vannak Miskolcon 40km-re.
Nagyobbat nem gyártanak ebből???
Mi is ennek a vakarónak a pontos márkája és típusa???
Kanadai gyártmány
Válasz #941. hozzászólásra
Itt a párja.
Válasz #946. hozzászólásra
Ezek!
Válasz #944. hozzászólásra
Háááát az anyagot általában nem teszik bele, puha minden még az Unia is pedig az komolyann lengyel vas, igaz mostanság pótkocsik meg egyéb eszközök egyre inkább törnek fel márkától függetlenül.
Azért szerintem egy Kongskilde minőség sosem lesz
de ha egy ilyen vakaró bírná a 200+-os traktort tempóval évekig akkor teccene kimondottan!
Ki árulja ezeket amúgy itthon?
Kint voltam tavasszal Kielcében ott kintovlt az összes lengyel gépgyártó, csak itthon a felét forgalmazzák kb...
Válasz #942. hozzászólásra
Igazad van, de létezik kör belsős ST 740-es csapágy is, kérdés hasonló átmérővel van e sík yetter tárcsa???
Mondjuk lehetne szűkítő csövet esztergálni, pár darabról lenne csak szó.
Válasz #943. hozzászólásra
Lengyel egy se rossz,ott a munkaerő az olcsó.
Válasz #941. hozzászólásra
Elég jól néz ki ez a lengyel vasdarab!
Amolyan Allrounder féle szerkezet, tavasszal is lehetne jól használni lazítózott talajon is, meg mindenhol.
Kérdés mennyi anyag van benne, nem hiszem, hogy ennyiért nagyüzemi gépet adnak
Válasz #932. hozzászólásra
a tárcsákat nehéz lesz összehozni,mert síklapú tárcsa kell,és azt nem nagyon találni négyszög belsővel.
Ezt már régebben betettem,ez járható út,1,5 milla a 6 méteres függesztett.Rátenni,egy És egy ilyet rátenni.
Válasz #932. hozzászólásra
A 25X25-ös 7400ft netto Kramp
Válasz #933. hozzászólásra
Amúgy tényleg ilyen kellene. Csak ez nagyon drága márka.valami hasonmás lengyel kellene.
Válasz #933. hozzászólásra
Jó,tavaszra volna kombinátor.De a nyári tarlóápolás mehetne,mert zöldtrágya vetés.Ősszel,grúber helyett ez,gabona vetés.
Válasz #931. hozzászólásra
Itt mutatja,10.kép.
Válasz #930. hozzászólásra
EZ
Ne viccelj már 3 méreres vakaróval kombiznál ?
Most azon agyalok, hogy van egy 420-as ásóboronám amit marharégen nem használtunk. Nyílván vontatott.
Annak kéne letakarítani a vázát és felszeerelni a rugós kultikapákkal akár 4sorban is, úgy még nagyobb lenne adott soron belül a késtávolság, nagyobb átömlési keresztmetszetet biztosítana a dolgok hely meg van neki.
Felrakni rá a vogel vetőgép felső részét oszt jónapot!
Előrre meg kiokoskodni a vágóhengert, akár közös tengelyes ST740 ih csapágyas kivitelben is, így hogy nincsen szögben a vágótárcsa így igen sokat kibírnának az IH csapágyak is.
Lehet nekiugrok egyszer, csak még szedni kell össze a gondolatokat miegymást....
olyan forrásom van ahonnan tudok jó áron ilyen rugós felcsavart grubberkapa szárakat rendelni, csak a fejük kellene mert abból 30-40darabot kézzel legyártani pepecs meló.
Válasz #920. hozzászólásra
Kár, hogy a főnövény kelését nem mutatják.
Válasz #928. hozzászólásra
Konkrétan melyik a 16000?Kép?
Válasz #928. hozzászólásra
De vennék,mert csere előtt van az IH 6200,a kombinátorom,meg zöldtrágya vető kell mindenképpen.Úgyhogy 3 gépet cserélnék egyre.
Válasz #924. hozzászólásra
16000 juró a 3m-es.nem fogsz te (se) ilyet venni....
Válasz #925. hozzászólásra
Hátha kereskedők is olvassák,és jelentkeznek.
Válasz #924. hozzászólásra
Én régóta variálok egy ilyen mulcsvtőgép gondolatával, csak sosem tudtam még lépni benne.
Pedig adott minden, nekem nem is kellene csak a fele egy ilyen gépnek, ugyanis van egy 4,5méteres vogel pneumatikus függesztet vetőgépünk, amiről a magtartályt, accord adagolót, elosztófejet csöveket meg mindent kompletten tudnék használni.
Egyszerűen rákéne szerelni egy ilyen vetőkultivátorra és kész.
Vagy egy váz rendszert legyártani ST anyagból, megvenni a rugós kapaszárakat úgylátom 30x30-as lehet, de ez már tényleg csak a direkt vetésekhez szükséges, hiszen egy ilyen rugókapás pl Amazone grubberen is 35x35-ös keresztmetszetű van amivel 25centi mélyen kultiválják a talajt szóval vetni művelt földön akármi elég, direktbe meg maximum a 30-as szerintem. Az sem jó ha túl merev a szár mert nemtud rezegni, nem forog ki közűle olyan könnyen a szármaradvány, talajkövetés esélye is elszáll ésatöbbi....
Viszont ami neccesebb és azt kéne beszerezni valahonnan, azok a fejek melyek a magárkot húzzák! No ebből kellene egy gyári garnitúra valahonnan, mert a többit akárhol meglehet venni nem túl nagy pénzen.
Meg az elejére a vágótárcsa sort se mtudom, hogy miből lehetne összehozni, komoly tengely, csapágyazás, tárcsák, igenkomoly rugó előfeszítés, hogy vágjon is necsak a szár tetején guruljon, plusz ezt úgymond kikapcsolhatóval is kell tenni egy művelt nedvesebb talajnál csak bajt okozna ha levan rakva. Valamilyen hengert meg csak lehetne lelni a végére ,lehetőleg ékgyűrűs jellegűt nagy átmérővel, magtakaró láncok meg vannak.
És ez jólenne művelt földbe is vetni, meg mulcsba is, iletve szója meg zúzott napraforgó után általában jó megkelt puha a kötött talaj is, ezekbe belehúzni direktbe a búzát oszt jónapot....
Símán jól működne, csak nálunk ilyen vetőgépeket nemlehet kapni, magadnak csinálni meg nem mindenhol máködik, pl nekem sincsen olyan műhelyem egyenlőre ahol jól betudok fűteni és egész télen csak ezzel tudnék foglalkozni legyártani igényesen, plusz időm sincsen az a helyzet, és bár nehezen de ez utóbbit be kell látnom hogy alapvető emberi dolgokra ami normális embernek bevett berögződött mindennapos gyakorlat, arra nincs időm nemhogy ilyeneket konstruálni legyártani...
Valaki nyomozhatna árakat,Vagy használtba. 4 az egyben.Gabona,zöldtrágya vető,tárcsa helyett nyáron,tavasszal magágykészítő.
Válasz #922. hozzászólásra
2 link,csak összecsúszott.De működik.
Válasz #920. hozzászólásra
Milyen gyártmány?Van itt minden,érdemes volna egy kereskedőt ráugrasztani.
Válasz #915. hozzászólásra A Simtechnél a magadagoló a lényeg, mert annak sokoldalúsága nem adott más gépeknél.
Egyébként bármilyen vetőgépet rá lehet dobni egy grubberre, működni fog az is.
Súly meg nem kell ezeknél a gépeknél a tárcsásoknál ellentétben, mert a csoroszlya belehúzza magát a földbe.
6 méteren viszont már talajkövetés is kellene vagy tükörsima szántó, már a 3 méteres is szélesnek tűnik egy átlagos szántón, hogy egyenletesen tartsa a vetési mélységet.
Válasz #914. hozzászólásra Az Aitchisonok nagyon kedvelt gépek a déli földtekén, durván köves legelőkbe is belehúzzák őket, tartósak és egyszerűek.
A szivacsos magadagoló zseniálisan egyszerű, kértem már tesztet tőlük, hogy megnézhessem a keverékekkel.
Árat nem tudok, de univerzális lehetőségként nagyon jónak tűnnek.
Teccik ez a simtech, szerintem jól vetne minden körülmények között is.
Nekem a 6méteres függesztett lenne a legjobb, annak már súlya is van.
De egyébként lemásolható lenne, ha látnánk milyen a kapaszára pontosan(30x30 vagy 35x35???) meg milyen a fej rajta ésatöbbi....
Válasz #906. hozzászólásra
És ezek mennyire megbízható,strapabíró gépek?Elég borsos az áruk,de,ha gabonát is elvetik,akkor behozná az árát.
Válasz #904. hozzászólásra
A laboratóriumi kutatások nagy hiányossága, hogy nem veszik figyelembe a teljes ökológiai rendszert.
Az a szén, ami a légkörben jelenik meg magas koncentrációban, az a talajból fog hiányozni, ezért hiába tudnák bizonyos növények jól tolerálni a megemelkedő CO2 szintet, nem lesz elég szerves anyag és biológia a talajban, hogy fejlődhessenek.
A szén a legnagyobb limitáló tényező a talajban (humusz), ha ez lecsökken 1.5% alá, akkor a termelés már nem elképzelhető szintetikus inputok nélkül. Elég sok terület áll már ezen a szinten, hogy a probléma égető legyen.
A másik, hogy még egy százalék CO2 növekedés olyan klimatikus anomáliákat okoz, hogy globális szinten lehet számolni hosszan tartó és kiterjedt aszályokkal a véget nem érő esőzésekkel más régiókban, ezért a termelés egyre nehezebb (és a természetes növényvilág is ugyanúgy megsínyli, nem képes már több szenet kötni)
Sajnos nincs akkora redundancia a Föld élővilágában, ami képes lenne az emberi hatásokat ellensúlyozni.
Minden ökológiai rendszer az összeomlás határán van, ha még nem omlott össze, de ezeket a tanulmányokat nem hozzák az újságok a címlapon.
Gondold el, hogy csak a korábban étkezésre szolgáló haszonnövényeink fajtáinak 80%-a eltűnt nyomtalanul az elmúlt 50 évben.
Ezek biztosították a túlélést évszázadokig, ezredekig, de 50 év elég volt nyomtalan elsöprésükre és a maradék fajok beszűkült genetikai állománya már képtelen lesz a környezeti változásokat túlélni.
Ezért létfontosságú a tájfaták fenntartása, nélkülük képtelenség lesz ellenálló fajtákat találni.
Soha nem volt még ekkora kulában egy civilizáció sem, ennek a következményei brutálisak lesznek, különösen a városi életmódú lakosságnak.
Válasz #906. hozzászólásra Ez is kiszór mindent, a legapróbb magtól a lóbabig mindent.
Többféle magadagoló van hozzá, ki kell tapasztalni, melyikkel mennek ki legjobban a keverékek.
Válasz #907. hozzászólásra
Csak tavasszal mit vetsz,ilyen sortávra?Ősszel meg felesleges,ha a gabona előtt van valami talajmunka.
Válasz #907. hozzászólásra A Simtech faja, de mint mondtam már, szerintem nem fog működni durva szármaradványban.
Túl közel vannak a kapák egymáshoz, nagyobb mátrixra van szükség.
A szivacsos magadagoló érdekes, tesztelnem kellene nekem is.
Ezek az aprómagszórók,a különböző magkeveréket is kiszórja??
Válasz #897. hozzászólásra
Nagyon jó a cikked, tetszik ahogy leírod és szemlélteted az összefüggéseket. Sokat lehet belőle tanulni.
Annyit megjegyeznék, hogy az oroszoknál még mindig hatalmas (de szó szerint az) sztyeppék vannak, amiket még nem törtek fel, pedig alkalmas mezőgazdasági termelésre. Annak ellenére, hogy a múlt században is hatalmas területeken hagytak fel a termeléssel, mert az intenzív műtrágyázással kizsigerelték őket, majd törtek fel újabb területeket.
Szóval úgy látom, hogy van még rengeteg "szűz" terület, és még nem telt be a föld. (ez utóbbiról ez jut eszembe: video )
De egyébként egyetértek, hogy nem kéne a termőterületeinket teljesen tönkretenni. A magam részéről igyexem is megtenni amit lehet.
Válasz #887. hozzászólásra
Egyetértek, hogy az emberi tevékenység sok szempontból káros, de azért én masszív, sokszintű redundanciát vélek felismerni a természetbe beépítve. Az tény hogy a (természet/környezet/klíma) változás mindenképpen lesz, de a változás nem egyenlő a pusztulással. Állandóságra törekedni meg egy szélmalom harc, mert a változás az ami jellemzően állandó. :)
A nagy mennyiségű szenet elbírja a természet. Egyes kutatások szerint a légkör jelenlegi CO2 szintjének 3x-osáig a növények generatív és vegetatív fejlődése folyamatosan nő (nem emléxem, de talán 2-2.5x termésszintek jöttek átlagosan), majd stagnál, és csak a jelenlegi szint 6x-osa fölött vált toxikus szintűvé a légköri CO2.
Tehát a "természet" fel van készítve egy brutálisan megugró CO2 szintre, amit a növényzet (ha van), akkor meg tud kötni.
Ez egyébként összhangban van a blogoddal is, ahol írod, hogy a növényeket igazából a felvehető szén hozzáférhetősége korlátozza leginkább.
Válasz #898. hozzászólásra Igen. A herét mondjuk hagynám, szép eredményem volt aszályban is, mint társnövénnyel, feléd meg bőven van víz, a gyökereik pedig különböző szinteken vannak, nem konkurrensei egymásnak.
Válasz #899. hozzászólásra Sima bolti is jó, de igazi kertész ezt használja
Válasz #900. hozzászólásra Inkább a Cultiplow féle vékony lemezszárat használnék már, semmi előnyét nem látom a 35x35 száraknak.
Ezt csak amiatt használtam, hogy közel azonos keresztmetszetűt akartam a nagy nyugati vetőgépekkel.
Válasz #897. hozzászólásra
helo az ásóvilla milyen hosszu milyen széles hány ágú ??? vagy csak sima bolti ?
Válasz #885. hozzászólásra
Akkor a nyári zöldtrágya keverékbe tenni gombával oltott fehérherét?Ez nem fagy el(tudtommal),ez áttelelve,már ősszel,de kora tavasszal felépíti a hálózatot,a főnövény számára.Utána,ahogy fecó írta,post gyomirtással kitakarítani az áttelelt növényzetet?
Válasz #882. hozzászólásra Ha valósat állít a bérlő helyett kézbe a szonda és nézd meg, mennyire és milyen mélységig laza a talaj.
Ha bérelt föld volt gondolom le van harcolva, sem tápanyag, sem biológia, sem megfelelő fizikai állapot nincs ahhoz, hogy eredményesen termelhess benne minimális programmal.
A minimális program a végeredménye egy átgondolt és tanulást igénylő folyamatnak, nem hirtelen sikeres megoldás a semmiből - ilyen csak a tőzsdén van...
Kérlek nézz bele a blogba az alapokért:
Talajmegújító mezőgazdaság
Válasz #893. hozzászólásra
Válasz #891. hozzászólásra
Ha jól értem,van magyar könyve erről.Hol,melyik?
Válasz #890. hozzászólásra
egyszíkűt nem szívesen tennék, mert ha gebax van a gyomírtó nem fogja meg... a borsó nem rossz, de elég drága sajnos, ezért kérdeztem hátha van valami jobb ötleted...
Válasz #891. hozzászólásra Saruban járó szent? Annak akkor nem fog hinni a magyar paraszt, mert ha nem csillogó harciszekérrel érkezik a tanácsadó, az nem elég gazdag, hogy hiteles legyen :-)
Válasz #888. hozzászólásra Ha elég laza talajod, akkor ok, de a herekeveréket még a zöldtrágyába tenném, hogy legyen elég ideje a funkcióit ellátni. ha kevés, akkor kukorica elé-mellé még mehet fehérhere.
Csávázásra is van olyan anyag, ami viszont nem zavarja a talajéletet, Natur Biokal hasznosnak tűnik, de ha nem csávázod a vetőmagot, akkor bele lehet oltani a mikorriza spórákat is.
A jótékony mikroorganizmusokat nem lehet túladagolni.
[link1]Ki ez az egyszerű, saruban járó, szerény ember, akit százezrek követnek Franciaországban, de még többen Afrikában és világszerte? A média az új Gandhi-nak kiáltja ki, Yehudi Menuhin a Poverellóhoz, Assisi Szent Ferenchez hasonlítja, aki elhívta őt ifjúkorában, hogy a szeretet szolgálatába álljon. Keresztségben választotta a Pierre, kőszikla nevet. Pierre munkája, hitvallása, hogy az elhagyott és meddő földeken az életláncolatot, amelyet az elmúlt időkben világszerte megszakítottunk, újból helyre lehet állítani. Pierre Rabhi kidolgozta módszerét, amellyel termékeny és virágzó gazdasággá lehet varázsolni akár sziklás földterületeket is. Magyarországon is egyre többen vélekednek úgy, hogy az archaikus értékeket megőrző földművelés, a kis közösségek létrejötte vezet a megoldás irányába. Ritka alkalom, hogy egy élet bölcseletét és tapasztalatát ilyen közelségből ismerhetjük meg.
Válasz #886. hozzászólásra Igen. Ha az előző növény gyökérzete elpusztul, a mikorriza micéliumhálózata még aktív egy ideig, aztán tápanyag hiányában hibernálódik, majd elpusztul. A spórái még egy ideig a talajban maradnak, azok képesek újrakolonizálni a növényeket, de az újra kolonizálás elég esetleges, mert kicsi a koncentráció.
Az erősen mikorrizás kifagyók után még van esélye, hogy marad élő hálózat.
A kukorica előtt csak valami nagyon erős növekedésű növény jöhet szóba az alacsony hőösszeg miatt, angolperje, gabonafélék, borsó, stb.
Ezért javaslom állandó aljnövényként a fehérherét is, mert annak alacsony a tápanyag és vízigénye, cserében köti a nitrogént és jól kolonizál mikorrizával.
https://www.youtube.com/watch?v=uZzTDSCP7Rc