Válasz hashtag #4785. hozzászólásáraén a nyelveete alapjéán még mindig ugyan azt a vizügyes hozzállást olvasom ki ebből, amivel eddig is élték életüket, ők majd megőrzik meg majd ők megmondják, hogy ki és mit és hogyan. semmiféle szemléletváltás nincs, minden csak üres duma.
amúgy pár napja mondtad az öntözésnél, hogy a felszíni víz helyett fúrt kút, akkro is mondtam, előbb-utóbb ezeknek vége lesz. épp ezért. mert majd ők megmondják, akár igazolja őket az élet, akár nem. de inkább nem fogja. de az semmit sem számít ebbe az országbha.
Válasz buszsofőr #4788. hozzászólásáraNálunk Ruzsán +-5m a vadaknak ásott itatókban-és ugye az nem a dombra van ásvsa. De Mórahalom-Zákányszék-Domaszék az kicsivel mélyebb terület talán olyan átlag 1-1.5m-el.
Az a baj,hogy a kertészeti növény vízigényes és mellé eléggé szar homokok vannak,így nagyon sok víz kell az öntözéshez.
Most néztem a sentimel műhold képet eddig is tudtuk,hogy nagy a baj de a képet nézve és ismerve az eddigi változást kb itt az látszik max 10 év és itt vége a dalnak.
Persze majd lesz próbálkozás előbb-utóbb lehet ideér a vízpótlás-de ebben nem hiszek-túl késő lesz akkor már még ha meg is valósul.
Aki nem hiszi azt szívesen körbe vezetem egy kis igazi aszály túrára-időm lesz mert a sáskák elintézik hogy ne legyen sok elfoglaltságom-megyek is permetezni őket.
Válasz hashtag #4785. hozzászólásáraNaná,hogy illegális nagy része-főleg a 200m-esek-ezek már bőven az ivóvíz réteget használják. Viszont komoly akár több mint 100 hektáros kertészetek vannak ráépülve ezekre a kutakra. Sőt van ahol komoly centereket építettek ki a kútvízre alapozva-az biztos hogy "izgalmas" lesz a jövő ha tényleg el kezdik bactatni,pedig előbb-utóbb el fogják ha tetszik ha nem.
Felénk kb a max. 70m mély az a kút ami nem ivóvíz bázist érint zöme(legyen saccra 10.000) ettől nem is mélyebb ,a szabály szerint 50 m talpmélységig a legális.
Válasz Szlovákiából #4775. hozzászólásáraEzek az emberek sosem jártak a határba,maximum a városban a parkben és ott jól érezték magukat az árnyékban,ezt tovább gondolták,hogy ez jó lehet a mezőgazdaságban.Plusz a vadak esténként csak néhány métert sétálnak a táblaszéli erdőből,és a vacsora megoldva.
Válasz máris szomszéd #4784. hozzászólásáraÚgylátom északkeleten lesznek korlátozáskok. Nálatok délen meg az említett kutak gondolom eleve illegálisak, és várható hogy le lesznek vadászva.
Lesz itt még probléma a kutakkal,felénk tuti nagy szívás lesz.
Szerintem itt több száz 200m körüli kútból öntöznek 0-24 ben kb 1000 l/perc teljesítménnyel.
Válasz Georgosz #4780. hozzászólásáraÖntözni kívánt kultúrák, és beépített technológiai színvonal függvényében elég nagy szórást mutat. 500eFt/ha-tól indul. Nagyon végig kell gondolni és számolni, mert a tápanyag kijuttatás is hatványozottan drágul és munka- és szaktudás igényes.
"Majdnem annyit kap Áder egy jövő évi kiállításra, amennyiből egy évig öntözhetnék az országban a kukoricaföldeket.
A Kék Bolygó Alapítvány Áder János, volt köztársasági elnök alapítványa. A 2016-ban létrehozott alapítvány évi másfél milliárd forintos támogatást kap, egy budai társasházban jegyezték be, de egy dunai panorámás, 350 négyzetméteres irodát is bérel a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától, havi 2,7 millió forintért. Az alapítványnak jelentős támogatásai ellenére 2018-ban 10 millió forintos vesztesége volt. 2020-ban már öt milliárd forinttal támogatta a kormány a veszteséges alapítványt."
"Most az alapítvány 7 milliárdot kap egy jövő évi 30 napos környzetvédelmi kiállítására. Ez majdnem annyi, mint amennyiből a kukorica ültetvények locsolását megoldhatják az idén."
https://www.facebook.com/photo?fbid=1340913844268461&set=a.381285733564615
Válasz Sanyiii70 #4773. hozzászólásáraPápa mellett a megtisztított szennyvizet egy csatornával vezették el, amiből szépen tudtak öntözni. Azt nehéz lenne megoldani, hogy a tisztítótelepről egyenesen lehessen kiöntözni, de a csatornát több helyen kimélyítették és onnan öntöztek. Ezt 15 évvel ezelőtt saját szememmel láttam, azt nem tudom, most működik e.
Már korábban is láttam, hogy a fásításban látják a megoldást, hogy beárnyékolja és jó mikroklímát nyújtson a szántóföldi növényeknek. Ezek az emberek még soha nem jártak a határban? A fasortól 20-30 méterre szinte semmi nem terem, mert a fák gyökerei kiszivattyúzzák az összes vizet. Nem tudom miért gondolják, hogy éppen ezzel lehet megőrizni a nedvességet a talajban.
Én többet öntöznék, és a kútjaim adnak is elég vizet, de amíg nincs olcsó technológia a sótlanításra, addig a rendszeres öntözéssel tönkreteszem a földjeimet és ártok a növényeimnek is. Persze, ha lenne több eső az kvisszamosná a sót a talajvízbe, de akkor nem is nagyon kellene öntözni.
Minden földem mellett van csatorna, de egyikben sincs víz, és ha csak én akarok öntözni, akkor nem is fogok bele kapni, hiába adja ingyen az állam.
Válasz Szlovákiából #4771. hozzászólásáraNem néztem utána, de valahol olvastam régebben, hogy Izraelben a szennyvizet tisztítják annyira, hogy öntözésre alkalmas legyen.
Mi meg beleengedjük a folyókba, vagy elszikkasztjuk, elpárologtatjuk.
Válasz Rabó001 #4767. hozzászólásáraEz egészen addig pótlódik, míg van miből. Elég nagy felszín alatti vízkészletünk van, de ez ugyanúgy működik, mint a halászat. A tenger halállománya korlátlannak tűnt. Az ember a kapzsiságával szépen megritkította.
Amerikában több helyen már kifogyott a talajvíz. Úgy kezdődött, hogy először csatornákból öntöztek, aztán kutakból, amiket folyamatosan mélyítettek. Aztán összecsomagoltak és mentek máshová, mert minden kiürült.
Ezek a talajvizek több száz év alatt töltődtek fel és senki nem bolygatta. Ha nagyiparilag kezdjük kitermelni, nem lesz akkora utánpótlás.
Mi 10 éve voltunk Olaszországban, elég sok megműveletlen parcellát láttam. Ha megérné művelni, biztosan csinálnák.
Mondhatnánk azt, hogy az a víz itt marad, csak feljebb emeljük, de ez nem igaz. Hihetetlen mennyiségű vizet párologtatnak el a növények, amik a légkörbe kerülve lehet az amcsiknál köt ki.
Amit többen írtak, itt az a legnagyobb gond, hogy nincs eső. Tíz éve alig tudtuk lecsipegetni a gabonát, mert három naponta eleredt az eső. A hőség után mindig volt jó kis zápor. Most ez változott meg, nálunk 1 hónapja nem esett, de előtte is csak minimális mennyiség.
Ami fura, hogy estére eléggé lehűl az idő, hasonlóan, mint a sivatagokban.
Bakonysárkányban egyik ismerősöm csinált víztározókat, ott a dombok között mindig csordogált bele egy pici víz. Most teljesen ki van száradva, hiába mélyítette ki nem kis pénzért.
Válasz Rabó001 #4768. hozzászólásáraFőleg úgy, hogy mindaz amiről konkrétan nicsen papírod, hogy a te neveden van, az valaki másé. A gazdátlan patak, az eburjánzott susnyás a partján, a bokorsor, minden. És ha bárkinek bármilyével akarsz valamit tenni, akkor azt nekik is támogatni kell.
Válasz envagyok2 #4765. hozzászólásáraA banyaszatnal karsztvizet emeltek ki, de rohadt nagy mennyiségben. És miután abbahagytak, hamarabb visszatermelodott, mint ameddig emelték ki.
A talajvíz is mozog a föld alatt, potlodik a folyókon, felszíni vizekbol, stb.
Válasz Rabó001 #4762. hozzászólásáragyümölcsös öntözök, kútból. muskátlit nem.
patakra visszatérve, ezt ne úgy képzeljétek, hogy ebbe ölik a víz, nyáron bokéig ér két lépés szélességtbe kb. ezt kne mondjuk egy métert emelni, valam beton alapot csinánmi,a ztán meg valmai vasgerenda és fadeszka zsilipke, ha kell, leenged, métert duzzaszt, és átbukik rajta. ez azért csak nem bassza le az ampert a vízügynél. van is ilyen, gyerekkoromba működött is, csak feljebb, az ide nem jó.
Válasz hashtag #4764. hozzászólásárade azért lassan csak eljut minden szahatóság addig, hogy vízkivétel nélkül nincs már élet, és ha nem így áll hozzá, hogy meg kell oldani, akkro előbb-utóbb ő is baszhatja az egészet. lassan már itt tartanak, nem? a víz minőségével sztem nem lenne baj, ebből itat a fél világ, nameg ha már oitt szar, akkor krva rssz hírem van mindenkinek, aki a dunából akar magának vizet, hahahah
én nem engedném a talajvizet, elvi kérdés, az onnan biztos hinyozni fog majd valmaikor. olyan nincs, hogy nem. emlékszem, a 80as években a balatonfelvidéken valami bauxit bánya miatt elkezdték szivattyúzni ész nélkül, talán a tapolcai tavasbarlang, hévizi tő is bajba került, de itt nálunk is eltűnt a víz a gémesktból, és azóta se jött vissza. pedig 60 km. gyerek koromba elég volt a fáig lenyomni, aztán jött ez a baszakodás, akkor már a két vasat is le kellett nyomni, aztán nulla. szóval ez a talajvíz persze, kimeríthetetlen, amíg kimeríthetetlen, aztán ha kimerül, akkor kurva nagy cumi van.
Válasz envagyok2 #4759. hozzászólásáraPatakot felduzzasztani, vagy csak szimplán vizet kivenni belőle, rendes papírmunka, nem csak úgy megy, ha egyáltalán engedélyezik, lehet nem is vehetsz ki vizet. A kúttal nem magad alól szívod ki, hanem 100 méter mélyről, és ha mondjuk van ott valami jó dunai kavicsos vízadó réteg, kb korlátlan vízforrás, jobb mint a patakkal keccsolni. Amúgy persze, jó gondolat lenne, a patakot felhasználni, hogy lassan feltöltsön egy tározót, és azt használni, de annyi szakhatóság véleményt mondana róla, hogy te is meglepődnél. Meg van hogy nem is jó mondjuk az adott víz. Csatornából beadod a vízigényt előtte pár nappal, aztàn majd tudnak róla, engednek annyit plusszba az öntözési fürtre. Persze ha nagy az igény, nem biztos hogy győzi, akkor nyilván visszajeleznek, hogy nem fog menni, de ez inkább technikai dolog ha nem bírja az adott kisebb árok, a gazdák egymás közt lerendezik hogy milyen sorrendben menjen a tényleges vízkivétel, lehet 2-3 napot leáll egy rendszer, hogy más is boldoguljon.
Válasz envagyok2 #4760. hozzászólásáraHidransrol hidransra át kell tenni a csövet. Van hozzá ilyen traktoros cucc amivel húzod, igazgatod a csövet. A prospektuson meg a promóciós videókon minden szépen mutat.
Válasz Rabó001 #4758. hozzászólásáraéjszaka ez nekem is eszembe jutott, hány méter csövet bírna maga után vnszolni, hány méterenként kéne a hidráns? és ha odább kell állni, akkor a csövet hogy húzztok utána? kézzel megy ez, vagy inkébb traktor? mondjuk egy kvad el bírná zni?
Válasz hashtag #4757. hozzászólásáratározót több ok miatt is gondolnám, egyrészt a víznyomás miatt, csak-csak több talajvíz lenne, lehet még öntözést is lehetne spórolni. a másik, a párolgás, mikroklíma, egész jó helyen van ez a föld, kicsit katlanszerű völgy, megül benne a pára. harmadrészt nyilván a biztos saját vízkészlet, patkaot lehetne fuzzasztani, elég széles medre lenne 3-4 m víznél már, sok beleférne, pláne 1-2 km hosszan, de ugye ha valaki kifizetné, akkor onnan már mindenkinek jó lenne a dolog... kutat öngólnak tartom, sajátmagam alól kiszívni a vizet, értem én, hogy nekem már hol van hozzá közöm, mit érdekel engem, hogy 50 év múlva mi lesz, meg már ennek a fele se mozgat meg, de akkor is, ahogy szoktam mondnai, hülyeséget nem csinélok, azt mindneki csinálja nélkülem.
de patakmeder, tzározó. csatornából öntöz valaki? az hogy megy? mindenkinek van egy ütemterve, és csak akkor, és csak anynit vehet ki? mittomén ha többen vannak rá, akkor évente fordul, hogy évente mindig más mndja meg, hogy neki mikor kell, és a többeik alkalmazkodnak hozzá? van valami szerződés? és ha nem tartja be, és mondjuk nem tudsz öntözni, akkor kártérítés? és mit térít, a víz árát, vagy a kieső termést? van erre ítélkezési gyakorlat?
Válasz envagyok2 #4756. hozzászólásáraNincs aktuális áram a gépre, nem is akarok tippelni, de ha nagyon kéne, azt mondanám hogy nettóban egy húsznak illene betakarni. Azt is tegyük hozzá, hogy 1 km gerinc elásása sem kevés. De szerintem ez még mind laza menet lenne egy víztározó kivitelezéséhez képest. Nem is maga az ásás. Hanem az engedélyezése, meg a költsége. Nem tudom hogy rentábilis lenne-e. Még adtak ki engedélyeket mélykúti szivattyúra, nemtudom arrafelé is adnának-e, szóval lehet inkább arra indulnék, bármennnyire is kézenfekvő a víztározós dolog.
és a másik fele.
tározót csinált valaki?
van e mellett a tábla mellett egy jó 2 hektár, nyeles telek, vagy mi, keskeny a szára, de jó néyzetes a feje, oda egy közel 1 hektáros tározó elférne, s amallett a patak. jó agyagos talaj, legalábbis a teteje biztos. 8000 m2 * 4 m =32000 m3, ha ebből 25 ezret ki lehetne venni, az is majdnem két önrötzés. ilyenkor még van vízhozam, már kevés, de még van, ha patak is lenne fuzzasztva 1 métert, akkor simán ki tudnék venni még egyszer ennyit még ilyenkor is. aztá utánnunk a vízözön, ennyinek elégnek kell lennie.
szóval tárizó.
ezt ki kéne fóliázni? és azt hegeszteni, és minden, vagy hogymegy ez?
Válasz Rabó001 #4753. hozzászólásárade ha a pirosból előbb lefordul ami ugye nálunk a sárga, és aztán jön visszafelé, és onnan még fölfurdul, ami a zöld, meg még locsolkodik is, minimélis maradna ki, simán együttéénél vele, már itt lenne.
Válasz hashtag #4752. hozzászólásárajó, ez így tetrzsene.
150 m.
mi pénz lenne?
áram nincs, nem is tud lenni...
de nem lenne baj, ha nem kéne mellette feküdni minden éjjel.
láttál ilyenre számit mostanában?
Válasz hashtag #4751. hozzászólásáraNa igen. Annyi hogy a zölddel berajzolt a valóságban nem így nézne ki, mert nem meretaranyos a rajz. Függőlegesen 300, vízszintesen 800 m (a ferde rész meg kb. 815).
Válasz envagyok2 #4747. hozzászólásáraVan még ilyen, hogy elviszed alul, aztán fölcsapatod a kimaradó részre, utána vissza, aztán megy tovább alul a rendes forduló pontra. Itt olyan 2,5 hektárt nyernél vele fönn.
Válasz envagyok2 #4742. hozzászólásáraAmit lerajzoltál, az működik. Ide nem kell körforgó. Ami amúgy azért olcsóbb, mert nincsen neki motoros kocsija, amin jellemzően van egy áramfejlesztő is, hogy menjen a gép. Centernél meg az árokban a vízzel együtt az áramot is odaviszed, (ha van honnan), aztán nem kell zúgatni semmit, max a szivattyút. Lineár megy mindenfelé, nincs olyan baj, hogy “tolatás”. Ha így csinàlod, elég egy rövidebb gép. Cserébe a föld közepén lesz egy felgyepesedett út, amin jár a gép, hidránsokkal, tehát két parcella lesz belőle. Esetleg egy hosszabb gépet tehetsz a felső oldalra, és ha végigmegy, akkor a sarokba még befordul, ott a kanyarban is tud homogénen öntözni, van ilyen lehetőség. Akkor nem kell középen út, de drágább a gép, mert nagyobb.
Válasz envagyok2 #4747. hozzászólásáraEz már meghaladja a tudásomat. Elvileg GPS vezérli. Aztán hogy el se akadjon a hidransokban. Aki ilyeneket tervez, az talán tud válaszolni neked ezekre.
Válasz Rabó001 #4746. hozzászólásáravalahogy vissza kell jutni a tábla elejére, hogy azrtá következő alkalommal onnan induljon újra. nem öntözve mondom, ahnem hogy ott legyen csak.
Válasz Rabó001 #4744. hozzászólásáravagy továbbmegyek, ha nem hátrafelé, ahnem előrefelé nem tud átfordulni? mint a sárga nyíl? és közbe nem tud öntözni? meg ha még fröcskölne is a vége, akkro már kurva nagy mneglenne...
Válasz envagyok2 #4742. hozzászólásáraTúl hosszú és keskeny, erre a korforgo nem jó.
Vagy egy 290 méteres ami addig tud elmenni, ahol leszűkül, egy oldali tömlős taplalassal. Így sok kimarad.
Vagy középről táplált 150 méteres atfordulo, a hosszú oldalán végig megy (a rajzodon alul), a másik oldalon meg elmegy a piros vonalig. Durván 6 ha maradna ki. Illetve kevesebb, mert egy vizagyu 50 métert biztos belőne a piros vonaltól jobbra eső részén.
Válasz envagyok2 #4741. hozzászólásáraBauer katalogus, felmesz a honlapra te is látod. Vannak méretek is torony közekre, magassagra. Igen, a torony a kerekes állvány. A korforgot hivja az angol centernek cagy centerpivotnak, de siman pivotnak is asszem. Korner kar, magyarul sarokontozo kar. Meg kéne nézni pontosan, de valami 90%-körülire tud felmenni vele az öltözött terület aránya, négyzet táblán, viszont +50% árat mondtak rá egy podcastban. Van a korner kar, meg a végén még lehet egy külön vezérelt vizagyu, ami csak a sarkoknal indul be. A külön vizagyu kérhető a sima korforgo végére is.
Válasz Rabó001 #4740. hozzászólásárasemmi különös mondom, 290 m széles és 1,2 km hosszú téglalap, és innen kezdve egyik oldala továbbra is egyenes végig, a másik oldala meg beszűkül a végére 150 m-re, nem egyenesen, kicsit hullámzik, de mondjuk egyenesen, egyenletesen.
azért mondom, hogy a 150 m-es lineár a hosszú részén csont nélkül egyenesen végig tud menni innen a szűkebb végéből indulva, ott átfordul, és ameddig tud, visszajön. de felőlem duplán is öntözheti azt a részt, ahol már elment.
azt mondanám, hogy a tábla hossztengelyébe csinálnák gerincet a földbe, ott lennének hidránsok, és arról betáplálnám.
nahát így. tbála, gerinc, menet.
de már rájöttem, hogy ez hülyeség, mert ugye ha Hecci rajzati nézzük, akkor ez egyoldali betáplálás, és visszafelé csak addig tud jönni, amíg nem kezd beszűkülni a tábla, mert addig fér hozzá középern a hidránsokhoz. oké, tegyük fel ezt lenyelem, avgy azt a részt öntözöm máshogy. de akkor ha itt megfordtom, lásd piros nyilat, akkot innen tolatva visza tudmenni a kiinduló pontra? vagy vissza lehet vontatni valahogy?
másik verzió, körforgó. oké.
de ugye 300 m széles, és 2000 hosszú, ez akkor is 6 db körforgó legalább. azért hatszorta csak nem drágább a lineér, vagy igen?
Válasz $HMP$ #4738. hozzászólásárade miért drágább a lineár mint a körforgó? ugyan az a csövezés, ugyan olyan kerekek, ugyan az, nem? akkor miért drágább? de komolyan.
ezt a bauer honlapjróül szedted le, vagy honnan? linket nem tudod ide berakni? látom, hogy 7 meg 14 torony. ez a torony, ez az a kerekes rész, ugye? kt torony között mekkora lehet a maximális távolság? ez fontos lenne nekem.
körförgóra meg azok a picvot karok, vagy micsodák, azok a horror, nem? azok mennyire tudják kinégszögesíteni a kört, mekkora rész marad öntözetlenül?
4790 hozzászólás
Válasz hashtag #4785. hozzászólásáraén a nyelveete alapjéán még mindig ugyan azt a vizügyes hozzállást olvasom ki ebből, amivel eddig is élték életüket, ők majd megőrzik meg majd ők megmondják, hogy ki és mit és hogyan. semmiféle szemléletváltás nincs, minden csak üres duma.
amúgy pár napja mondtad az öntözésnél, hogy a felszíni víz helyett fúrt kút, akkro is mondtam, előbb-utóbb ezeknek vége lesz. épp ezért. mert majd ők megmondják, akár igazolja őket az élet, akár nem. de inkább nem fogja. de az semmit sem számít ebbe az országbha.
Válasz buszsofőr #4788. hozzászólásáraNálunk Ruzsán +-5m a vadaknak ásott itatókban-és ugye az nem a dombra van ásvsa. De Mórahalom-Zákányszék-Domaszék az kicsivel mélyebb terület talán olyan átlag 1-1.5m-el.
Az a baj,hogy a kertészeti növény vízigényes és mellé eléggé szar homokok vannak,így nagyon sok víz kell az öntözéshez.
Most néztem a sentimel műhold képet eddig is tudtuk,hogy nagy a baj de a képet nézve és ismerve az eddigi változást kb itt az látszik max 10 év és itt vége a dalnak.
Persze majd lesz próbálkozás előbb-utóbb lehet ideér a vízpótlás-de ebben nem hiszek-túl késő lesz akkor már még ha meg is valósul.
Aki nem hiszi azt szívesen körbe vezetem egy kis igazi aszály túrára-időm lesz mert a sáskák elintézik hogy ne legyen sok elfoglaltságom-megyek is permetezni őket.
Válasz máris szomszéd #4787. hozzászólásáraAhol 200m mély a kút ott milyen mélyen van a talajvíz?
Válasz hashtag #4785. hozzászólásáraNaná,hogy illegális nagy része-főleg a 200m-esek-ezek már bőven az ivóvíz réteget használják. Viszont komoly akár több mint 100 hektáros kertészetek vannak ráépülve ezekre a kutakra. Sőt van ahol komoly centereket építettek ki a kútvízre alapozva-az biztos hogy "izgalmas" lesz a jövő ha tényleg el kezdik bactatni,pedig előbb-utóbb el fogják ha tetszik ha nem.
Felénk kb a max. 70m mély az a kút ami nem ivóvíz bázist érint zöme(legyen saccra 10.000) ettől nem is mélyebb ,a szabály szerint 50 m talpmélységig a legális.
Válasz Szlovákiából #4775. hozzászólásáraEzek az emberek sosem jártak a határba,maximum a városban a parkben és ott jól érezték magukat az árnyékban,ezt tovább gondolták,hogy ez jó lehet a mezőgazdaságban.Plusz a vadak esténként csak néhány métert sétálnak a táblaszéli erdőből,és a vacsora megoldva.
Válasz máris szomszéd #4784. hozzászólásáraÚgylátom északkeleten lesznek korlátozáskok. Nálatok délen meg az említett kutak gondolom eleve illegálisak, és várható hogy le lesznek vadászva.
Lesz itt még probléma a kutakkal,felénk tuti nagy szívás lesz.
Szerintem itt több száz 200m körüli kútból öntöznek 0-24 ben kb 1000 l/perc teljesítménnyel.
Nesze,kellett ez neked?
Válasz Georgosz #4780. hozzászólásáraÖntözni kívánt kultúrák, és beépített technológiai színvonal függvényében elég nagy szórást mutat. 500eFt/ha-tól indul. Nagyon végig kell gondolni és számolni, mert a tápanyag kijuttatás is hatványozottan drágul és munka- és szaktudás igényes.
Válasz Hunter_ #4770. hozzászólásáraMűszaki problémánk volt, azzal kapcsolatban lett volna kérdés, de időközben megoldódott.
Válasz Hunter_ #4770. hozzászólásáraVan egy 90/200-as dob.
SDI (felszín alatti csepegtető öntözés) kiépítésének hektárköltségről hallott már valaki?
Válasz Hunter_ #4770. hozzászólásáraIgen.
Válasz máris szomszéd #4777. hozzászólásáraTúróscsípa
Válasz Hunter_ #4770. hozzászólásáraEz meg mi a csodabogár?
"Majdnem annyit kap Áder egy jövő évi kiállításra, amennyiből egy évig öntözhetnék az országban a kukoricaföldeket.
A Kék Bolygó Alapítvány Áder János, volt köztársasági elnök alapítványa. A 2016-ban létrehozott alapítvány évi másfél milliárd forintos támogatást kap, egy budai társasházban jegyezték be, de egy dunai panorámás, 350 négyzetméteres irodát is bérel a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától, havi 2,7 millió forintért. Az alapítványnak jelentős támogatásai ellenére 2018-ban 10 millió forintos vesztesége volt. 2020-ban már öt milliárd forinttal támogatta a kormány a veszteséges alapítványt."
"Most az alapítvány 7 milliárdot kap egy jövő évi 30 napos környzetvédelmi kiállítására. Ez majdnem annyi, mint amennyiből a kukorica ültetvények locsolását megoldhatják az idén."
https://www.facebook.com/photo?fbid=1340913844268461&set=a.381285733564615
Válasz Sanyiii70 #4773. hozzászólásáraPápa mellett a megtisztított szennyvizet egy csatornával vezették el, amiből szépen tudtak öntözni. Azt nehéz lenne megoldani, hogy a tisztítótelepről egyenesen lehessen kiöntözni, de a csatornát több helyen kimélyítették és onnan öntöztek. Ezt 15 évvel ezelőtt saját szememmel láttam, azt nem tudom, most működik e.
Már korábban is láttam, hogy a fásításban látják a megoldást, hogy beárnyékolja és jó mikroklímát nyújtson a szántóföldi növényeknek. Ezek az emberek még soha nem jártak a határban? A fasortól 20-30 méterre szinte semmi nem terem, mert a fák gyökerei kiszivattyúzzák az összes vizet. Nem tudom miért gondolják, hogy éppen ezzel lehet megőrizni a nedvességet a talajban.
Ezzel lehetne megőrizni a talaj nedvességét???
Én többet öntöznék, és a kútjaim adnak is elég vizet, de amíg nincs olcsó technológia a sótlanításra, addig a rendszeres öntözéssel tönkreteszem a földjeimet és ártok a növényeimnek is. Persze, ha lenne több eső az kvisszamosná a sót a talajvízbe, de akkor nem is nagyon kellene öntözni.
Minden földem mellett van csatorna, de egyikben sincs víz, és ha csak én akarok öntözni, akkor nem is fogok bele kapni, hiába adja ingyen az állam.
Válasz Szlovákiából #4771. hozzászólásáraNem néztem utána, de valahol olvastam régebben, hogy Izraelben a szennyvizet tisztítják annyira, hogy öntözésre alkalmas legyen.
Mi meg beleengedjük a folyókba, vagy elszikkasztjuk, elpárologtatjuk.
Válasz Szlovákiából #4771. hozzászólásáraA karsztvizes eset amit írtam, az megtörtént.
Válasz Rabó001 #4767. hozzászólásáraEz egészen addig pótlódik, míg van miből. Elég nagy felszín alatti vízkészletünk van, de ez ugyanúgy működik, mint a halászat. A tenger halállománya korlátlannak tűnt. Az ember a kapzsiságával szépen megritkította.
Amerikában több helyen már kifogyott a talajvíz. Úgy kezdődött, hogy először csatornákból öntöztek, aztán kutakból, amiket folyamatosan mélyítettek. Aztán összecsomagoltak és mentek máshová, mert minden kiürült.
Ezek a talajvizek több száz év alatt töltődtek fel és senki nem bolygatta. Ha nagyiparilag kezdjük kitermelni, nem lesz akkora utánpótlás.
Mi 10 éve voltunk Olaszországban, elég sok megműveletlen parcellát láttam. Ha megérné művelni, biztosan csinálnák.
Mondhatnánk azt, hogy az a víz itt marad, csak feljebb emeljük, de ez nem igaz. Hihetetlen mennyiségű vizet párologtatnak el a növények, amik a légkörbe kerülve lehet az amcsiknál köt ki.
Amit többen írtak, itt az a legnagyobb gond, hogy nincs eső. Tíz éve alig tudtuk lecsipegetni a gabonát, mert három naponta eleredt az eső. A hőség után mindig volt jó kis zápor. Most ez változott meg, nálunk 1 hónapja nem esett, de előtte is csak minimális mennyiség.
Ami fura, hogy estére eléggé lehűl az idő, hasonlóan, mint a sivatagokban.
Bakonysárkányban egyik ismerősöm csinált víztározókat, ott a dombok között mindig csordogált bele egy pici víz. Most teljesen ki van száradva, hiába mélyítette ki nem kis pénzért.
Sziasztok!
Valaki öntöz Turochipával?
Válasz Rabó001 #4768. hozzászólásáraFőleg úgy, hogy mindaz amiről konkrétan nicsen papírod, hogy a te neveden van, az valaki másé. A gazdátlan patak, az eburjánzott susnyás a partján, a bokorsor, minden. És ha bárkinek bármilyével akarsz valamit tenni, akkor azt nekik is támogatni kell.
Válasz envagyok2 #4766. hozzászólásáraPatak duzzasztas hivatalosan biztos hogy nagyon bonyolult, minimum 50 hatóság szól bele.
Válasz envagyok2 #4765. hozzászólásáraA banyaszatnal karsztvizet emeltek ki, de rohadt nagy mennyiségben. És miután abbahagytak, hamarabb visszatermelodott, mint ameddig emelték ki.
A talajvíz is mozog a föld alatt, potlodik a folyókon, felszíni vizekbol, stb.
Válasz Rabó001 #4762. hozzászólásáragyümölcsös öntözök, kútból. muskátlit nem.
patakra visszatérve, ezt ne úgy képzeljétek, hogy ebbe ölik a víz, nyáron bokéig ér két lépés szélességtbe kb. ezt kne mondjuk egy métert emelni, valam beton alapot csinánmi,a ztán meg valmai vasgerenda és fadeszka zsilipke, ha kell, leenged, métert duzzaszt, és átbukik rajta. ez azért csak nem bassza le az ampert a vízügynél. van is ilyen, gyerekkoromba működött is, csak feljebb, az ide nem jó.
Válasz hashtag #4764. hozzászólásárade azért lassan csak eljut minden szahatóság addig, hogy vízkivétel nélkül nincs már élet, és ha nem így áll hozzá, hogy meg kell oldani, akkro előbb-utóbb ő is baszhatja az egészet. lassan már itt tartanak, nem? a víz minőségével sztem nem lenne baj, ebből itat a fél világ, nameg ha már oitt szar, akkor krva rssz hírem van mindenkinek, aki a dunából akar magának vizet, hahahah
én nem engedném a talajvizet, elvi kérdés, az onnan biztos hinyozni fog majd valmaikor. olyan nincs, hogy nem. emlékszem, a 80as években a balatonfelvidéken valami bauxit bánya miatt elkezdték szivattyúzni ész nélkül, talán a tapolcai tavasbarlang, hévizi tő is bajba került, de itt nálunk is eltűnt a víz a gémesktból, és azóta se jött vissza. pedig 60 km. gyerek koromba elég volt a fáig lenyomni, aztán jött ez a baszakodás, akkor már a két vasat is le kellett nyomni, aztán nulla. szóval ez a talajvíz persze, kimeríthetetlen, amíg kimeríthetetlen, aztán ha kimerül, akkor kurva nagy cumi van.
Válasz envagyok2 #4759. hozzászólásáraPatakot felduzzasztani, vagy csak szimplán vizet kivenni belőle, rendes papírmunka, nem csak úgy megy, ha egyáltalán engedélyezik, lehet nem is vehetsz ki vizet. A kúttal nem magad alól szívod ki, hanem 100 méter mélyről, és ha mondjuk van ott valami jó dunai kavicsos vízadó réteg, kb korlátlan vízforrás, jobb mint a patakkal keccsolni. Amúgy persze, jó gondolat lenne, a patakot felhasználni, hogy lassan feltöltsön egy tározót, és azt használni, de annyi szakhatóság véleményt mondana róla, hogy te is meglepődnél. Meg van hogy nem is jó mondjuk az adott víz. Csatornából beadod a vízigényt előtte pár nappal, aztàn majd tudnak róla, engednek annyit plusszba az öntözési fürtre. Persze ha nagy az igény, nem biztos hogy győzi, akkor nyilván visszajeleznek, hogy nem fog menni, de ez inkább technikai dolog ha nem bírja az adott kisebb árok, a gazdák egymás közt lerendezik hogy milyen sorrendben menjen a tényleges vízkivétel, lehet 2-3 napot leáll egy rendszer, hogy más is boldoguljon.
Válasz envagyok2 #4760. hozzászólására200 méterre is teheted a hidránst. Egy kocsi elhúzza a csövet. Kvadból egy komolyabb
Válasz envagyok2 #4759. hozzászólásáraPatak duzzassztas meg ilyenek, ez nagyon komoly lenne. Eddig ontoztel már valamivel?
Válasz envagyok2 #4760. hozzászólásáraHidransrol hidransra át kell tenni a csövet. Van hozzá ilyen traktoros cucc amivel húzod, igazgatod a csövet. A prospektuson meg a promóciós videókon minden szépen mutat.
Válasz Rabó001 #4758. hozzászólásáraéjszaka ez nekem is eszembe jutott, hány méter csövet bírna maga után vnszolni, hány méterenként kéne a hidráns? és ha odább kell állni, akkor a csövet hogy húzztok utána? kézzel megy ez, vagy inkébb traktor? mondjuk egy kvad el bírná zni?
Válasz hashtag #4757. hozzászólásáratározót több ok miatt is gondolnám, egyrészt a víznyomás miatt, csak-csak több talajvíz lenne, lehet még öntözést is lehetne spórolni. a másik, a párolgás, mikroklíma, egész jó helyen van ez a föld, kicsit katlanszerű völgy, megül benne a pára. harmadrészt nyilván a biztos saját vízkészlet, patkaot lehetne fuzzasztani, elég széles medre lenne 3-4 m víznél már, sok beleférne, pláne 1-2 km hosszan, de ugye ha valaki kifizetné, akkor onnan már mindenkinek jó lenne a dolog... kutat öngólnak tartom, sajátmagam alól kiszívni a vizet, értem én, hogy nekem már hol van hozzá közöm, mit érdekel engem, hogy 50 év múlva mi lesz, meg már ennek a fele se mozgat meg, de akkor is, ahogy szoktam mondnai, hülyeséget nem csinélok, azt mindneki csinálja nélkülem.
de patakmeder, tzározó. csatornából öntöz valaki? az hogy megy? mindenkinek van egy ütemterve, és csak akkor, és csak anynit vehet ki? mittomén ha többen vannak rá, akkor évente fordul, hogy évente mindig más mndja meg, hogy neki mikor kell, és a többeik alkalmazkodnak hozzá? van valami szerződés? és ha nem tartja be, és mondjuk nem tudsz öntözni, akkor kártérítés? és mit térít, a víz árát, vagy a kieső termést? van erre ítélkezési gyakorlat?
Válasz envagyok2 #4754. hozzászólásáraHa csorol kapja a vizet, akkor arra időnként rá kell nézni.
Válasz envagyok2 #4756. hozzászólásáraNincs aktuális áram a gépre, nem is akarok tippelni, de ha nagyon kéne, azt mondanám hogy nettóban egy húsznak illene betakarni. Azt is tegyük hozzá, hogy 1 km gerinc elásása sem kevés. De szerintem ez még mind laza menet lenne egy víztározó kivitelezéséhez képest. Nem is maga az ásás. Hanem az engedélyezése, meg a költsége. Nem tudom hogy rentábilis lenne-e. Még adtak ki engedélyeket mélykúti szivattyúra, nemtudom arrafelé is adnának-e, szóval lehet inkább arra indulnék, bármennnyire is kézenfekvő a víztározós dolog.
és a másik fele.
tározót csinált valaki?
van e mellett a tábla mellett egy jó 2 hektár, nyeles telek, vagy mi, keskeny a szára, de jó néyzetes a feje, oda egy közel 1 hektáros tározó elférne, s amallett a patak. jó agyagos talaj, legalábbis a teteje biztos. 8000 m2 * 4 m =32000 m3, ha ebből 25 ezret ki lehetne venni, az is majdnem két önrötzés. ilyenkor még van vízhozam, már kevés, de még van, ha patak is lenne fuzzasztva 1 métert, akkor simán ki tudnék venni még egyszer ennyit még ilyenkor is. aztá utánnunk a vízözön, ennyinek elégnek kell lennie.
szóval tárizó.
ezt ki kéne fóliázni? és azt hegeszteni, és minden, vagy hogymegy ez?
Válasz Rabó001 #4753. hozzászólásárade ha a pirosból előbb lefordul ami ugye nálunk a sárga, és aztán jön visszafelé, és onnan még fölfurdul, ami a zöld, meg még locsolkodik is, minimélis maradna ki, simán együttéénél vele, már itt lenne.
Válasz hashtag #4752. hozzászólásárajó, ez így tetrzsene.
150 m.
mi pénz lenne?
áram nincs, nem is tud lenni...
de nem lenne baj, ha nem kéne mellette feküdni minden éjjel.
láttál ilyenre számit mostanában?
Válasz hashtag #4751. hozzászólásáraNa igen. Annyi hogy a zölddel berajzolt a valóságban nem így nézne ki, mert nem meretaranyos a rajz. Függőlegesen 300, vízszintesen 800 m (a ferde rész meg kb. 815).
Válasz envagyok2 #4747. hozzászólásáraVan még ilyen, hogy elviszed alul, aztán fölcsapatod a kimaradó részre, utána vissza, aztán megy tovább alul a rendes forduló pontra. Itt olyan 2,5 hektárt nyernél vele fönn.
Válasz envagyok2 #4742. hozzászólásáraAmit lerajzoltál, az működik. Ide nem kell körforgó. Ami amúgy azért olcsóbb, mert nincsen neki motoros kocsija, amin jellemzően van egy áramfejlesztő is, hogy menjen a gép. Centernél meg az árokban a vízzel együtt az áramot is odaviszed, (ha van honnan), aztán nem kell zúgatni semmit, max a szivattyút. Lineár megy mindenfelé, nincs olyan baj, hogy “tolatás”. Ha így csinàlod, elég egy rövidebb gép. Cserébe a föld közepén lesz egy felgyepesedett út, amin jár a gép, hidránsokkal, tehát két parcella lesz belőle. Esetleg egy hosszabb gépet tehetsz a felső oldalra, és ha végigmegy, akkor a sarokba még befordul, ott a kanyarban is tud homogénen öntözni, van ilyen lehetőség. Akkor nem kell középen út, de drágább a gép, mert nagyobb.
Válasz envagyok2 #4747. hozzászólásáraEz már meghaladja a tudásomat. Elvileg GPS vezérli. Aztán hogy el se akadjon a hidransokban. Aki ilyeneket tervez, az talán tud válaszolni neked ezekre.
Válasz envagyok2 #4748. hozzászólásáraAhol megáll, onnan indul vissza. Pár napot úgyis várni kell 2 öntözés között.
Válasz Rabó001 #4746. hozzászólásáravalahogy vissza kell jutni a tábla elejére, hogy azrtá következő alkalommal onnan induljon újra. nem öntözve mondom, ahnem hogy ott legyen csak.
Válasz Rabó001 #4744. hozzászólásáravagy továbbmegyek, ha nem hátrafelé, ahnem előrefelé nem tud átfordulni? mint a sárga nyíl? és közbe nem tud öntözni? meg ha még fröcskölne is a vége, akkro már kurva nagy mneglenne...
Válasz envagyok2 #4745. hozzászólásáraElvileg lehetne, de értelmét nem látom.
Válasz Rabó001 #4744. hozzászólásárade ha visszajött a pirosig, és ott ártfordul, akkro onnan tolatni lehet vele vissza a kiindulási pontba?
Válasz envagyok2 #4742. hozzászólásáraTúl hosszú és keskeny, erre a korforgo nem jó.
Vagy egy 290 méteres ami addig tud elmenni, ahol leszűkül, egy oldali tömlős taplalassal. Így sok kimarad.
Vagy középről táplált 150 méteres atfordulo, a hosszú oldalán végig megy (a rajzodon alul), a másik oldalon meg elmegy a piros vonalig. Durván 6 ha maradna ki. Illetve kevesebb, mert egy vizagyu 50 métert biztos belőne a piros vonaltól jobbra eső részén.
Válasz envagyok2 #4741. hozzászólásáraBauer katalogus, felmesz a honlapra te is látod. Vannak méretek is torony közekre, magassagra. Igen, a torony a kerekes állvány. A korforgot hivja az angol centernek cagy centerpivotnak, de siman pivotnak is asszem. Korner kar, magyarul sarokontozo kar. Meg kéne nézni pontosan, de valami 90%-körülire tud felmenni vele az öltözött terület aránya, négyzet táblán, viszont +50% árat mondtak rá egy podcastban. Van a korner kar, meg a végén még lehet egy külön vezérelt vizagyu, ami csak a sarkoknal indul be. A külön vizagyu kérhető a sima korforgo végére is.
Válasz Rabó001 #4740. hozzászólásárasemmi különös mondom, 290 m széles és 1,2 km hosszú téglalap, és innen kezdve egyik oldala továbbra is egyenes végig, a másik oldala meg beszűkül a végére 150 m-re, nem egyenesen, kicsit hullámzik, de mondjuk egyenesen, egyenletesen.
azért mondom, hogy a 150 m-es lineár a hosszú részén csont nélkül egyenesen végig tud menni innen a szűkebb végéből indulva, ott átfordul, és ameddig tud, visszajön. de felőlem duplán is öntözheti azt a részt, ahol már elment.
azt mondanám, hogy a tábla hossztengelyébe csinálnák gerincet a földbe, ott lennének hidránsok, és arról betáplálnám.
nahát így. tbála, gerinc, menet.
de már rájöttem, hogy ez hülyeség, mert ugye ha Hecci rajzati nézzük, akkor ez egyoldali betáplálás, és visszafelé csak addig tud jönni, amíg nem kezd beszűkülni a tábla, mert addig fér hozzá középern a hidránsokhoz. oké, tegyük fel ezt lenyelem, avgy azt a részt öntözöm máshogy. de akkor ha itt megfordtom, lásd piros nyilat, akkot innen tolatva visza tudmenni a kiinduló pontra? vagy vissza lehet vontatni valahogy?
másik verzió, körforgó. oké.
de ugye 300 m széles, és 2000 hosszú, ez akkor is 6 db körforgó legalább. azért hatszorta csak nem drágább a lineér, vagy igen?
Válasz $HMP$ #4738. hozzászólásárade miért drágább a lineár mint a körforgó? ugyan az a csövezés, ugyan olyan kerekek, ugyan az, nem? akkor miért drágább? de komolyan.
ezt a bauer honlapjróül szedted le, vagy honnan? linket nem tudod ide berakni? látom, hogy 7 meg 14 torony. ez a torony, ez az a kerekes rész, ugye? kt torony között mekkora lehet a maximális távolság? ez fontos lenne nekem.
körförgóra meg azok a picvot karok, vagy micsodák, azok a horror, nem? azok mennyire tudják kinégszögesíteni a kört, mekkora rész marad öntözetlenül?