Válasz $HMP$ #4738. hozzászólásáraAz arab bármit megfizet, de a körforgóhoz nem kell ember, csak megnyom egy gombot dubajban a mobiljàn és indul. De nyilván, adott területhez a legolcsóbb, főleg ha egyre hosszabb. Csak mivel a sivatagban tökmindegy hol van, terület nem lényeg, viszont nálunk adott, fix, alaktalan parcellákból kell dolgozni, így mást is kell használni.
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraLehet itt variálni körforgótól mind drágább úgy sejtjük.
800 milliót hova drágítani az arab is csak a karikát bírja megfizetni a sivatagban .
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraÉn ilyet még nem láttam, mint amilyet szeretnél. Szerintem ilyen nincs. Egy táblarajz sokat segítene, vagy google muholdkep. Látatlanban egy center inkább lehetne, ehhez kell a térkép, mert ha 2km de nagyon keskeny, akkor center kilove.
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraJó lenne ha készítenél egy nagyjábóli rajzot, hogy milyen alakja van. Valamint jelöld, a határain mik vannak, fasor, árok, villanyoszlop van-e valahol. Meg ugye a vízforrás honnan lenne.
Válasz Rabó001 #4732. hozzászólásáraez egy 2 km hosszú tábla, csak az egyik végén az harmada beszűkül. az nem zavar, ha valami kiamarad, értem hogy nem kacsakringózik, csak hogy mondjuk ha hosszába felén elmegy, amásik felén vissza tud-e jönni, tud-e olalra menni. meg ahol elment, és öntözött, ott hány nap múlva tuda visszajönni a sár miatt? tegyük fel fasza agyagos kötött pálya.
hdránsokról táplálnm, saját tározóból. elméletileg...
mi pénz lehet egy ilyen 150 m-es? érdees ezzel foglalkzoni, vagy még azt sem.
Válasz envagyok2 #4731. hozzászólásáraHa alaktalan akkor felejtős, vagy az egyenes részén elmegy. Van olyan, hogy atfordulo lineár, vagy korbejaronak is hívják (nem az ami egy pont körül megy, mint az óramutató, az a centerpivot), de szerintem kacskaringozni az se tud, csak visszafordul a végén. A visszafordulo az csőrol kapja a vizet, tehát sűrűbben rá kell nézni, időnként a csövet odébb tenni.
A center a legjobban automatizalhato, és ha nem túl nagy, akkor talál talajvizkútrol is elmegy. Itt van valakinek 10 hektáros négyzet földön.
A klasszikus lineár nagy és téglalap alakú földre jó, csatornarol táplálva. De ugye valamiről a csatornát is táplálni kell.
Válasz hashtag #4730. hozzászólásárade mennyi akkor, tudod, van friss infód?
nem értek hozzá, soha nem is foglslkoztam vele, de ha 400 meg 800 millió 75 hektár öntézéséhez a vuvv, akkor nem is fogok vele sohase foglalkozni.
egy 150 m-es linerá mibe kerülhet? mondjuk van egy 300 m széles hosszú táblám, ami kicsit alaktalan, legszákebb helyen 150 m. arra gondolok, hogy egyszer végigmegy, visszajön, akkor kimegy oldalra a másik széláre, és visszajön ott. ez tud működni? lineár tud oldalra is menni, araszolni, vagy csak előre hátra? mondjuk mibe kerülne ez? amenynire lehet automata, ki ücsörög ott minden éjjel...
Válasz Georgosz #4726. hozzászólásáraMajd azért szaladj ennek neki mégegyszer.
Eleve a 200 is elég vastagon van számolva, hacsak nincs benne sok kilóméter gerincvezeték is. Úgy érzem ez a cég kimondottan a pályázatra ment rá, és minnél magasabb árat akart elérni, mert ugye a többől, azért több marad..
Lesz ősszel megint pályázat, próbálj más céget, és jelezd, hogy nem az a cél, hogy minnél több legyen, hanem minél kevesebb
Plusz elég sok méter gép ez ennyi hektárra, lehet másképp kellene elrendezni őket, az árfordítós macerásabb de olcsóbb, hátha.
Válasz Georgosz #4726. hozzászólásáraTehát akkor 2.7 millió lett volna egy hektárra vetítve a dolog úgy hogy nrm kutakat csináltatsz.
Tehát jó fél vagy egy hektár föld ára.
Túlárazottnak sejlik már ez is nemhogy 400
Válasz $HMP$ #4725. hozzászólására3 éve terveztettem egy 240 méteres vonszolótömlős (amit átgyalogoltatva és 90 fokban elfordítva két területet tudott volna öntözni) és egy 580 méteres center pivot lineárt, összesen 73 hektár öntözésére, KFT-t csináltunk öntözési közösség elismertetéséhez a 70% miatt. Akkor 200 milla lett volna. A háború meg minden miatt az árak elszálltak 400 millára 2023-ra. Azt javasolták: Fel kellene tupírozni duplára, szóval 800 millára, az már közbeszerzés+soha meg nem térülő beruházás, főleg, ha kifogsz a közbeszerzésen olyan kivitelezőt aki miatt nem csak a gatyád megy rá, de még a házad is. Plusz 6% sikerdíj ami 48 milla ha megvalósítod, ha nem. Na én itt fejeztem be, és kifizettem a tervezésért 2.7 millát. Van egy engedélyes-bármikor megvalósítható tervem. Ja! Ez felszíni vízből 1996 óta meglévő vízjoggal!
Válasz $HMP$ #4722. hozzászólásáraDe miből öntöznél?
Itt a nagy gazdaságnak van de ha lent van a vízszint az öntöző csatornába akkor nem engedik őket öntözni, csak áll a föld szélén. Legalábbis tavaly így volt, kérdeztük hogy miért nem jár a linear.
Válasz norbertposztos83 #4719. hozzászólásáraszia!
Én egyszer jártam hasonlóképp, egy átszerelés után, dobon megvolt a nyomás, viszont az ágyú nem ment megfelelően. Az ágyúban van egy spirál na ott akadt meg egy pocok.
üdv.: Csuti
Sziasztok!
Találkozott már valaki olyan jelenséggel öntöződob esetében, hogy 5 bar nyomás mellett nincs vizmennyiség a vízágyú működéséhez. Hozzáteszem, hogy a probléma felmerülése előtti napon működött a rendszer. Kútról van ellátva vízzel, turbinát és elzáró szelepet már ellenőriztem és minden oké.
Válasz csuti0 #4663. hozzászólására Szia! Én zöldfülű vagyok nem tudom hogy keveredtem ide de az én férjem mindent is épít ha gondolod keresd meg! 06309281085 További szép estét kívánok!
Válasz envagyok2 #4710. hozzászólásáraAz egy nagy helyetti két kisebb cső esete csak kevés helyen indokolt. Az egyik a biztonság, hogy az ellátás soha ne szakadjon meg, egy szàl kiesése esetén is jusson víz, a másik az, hogy így dràgább a kivitelezés, ennek okaként magyaràzatként lásd az első pontot.
Ilyet a saját szememmel làttam hajdúmegyében, többtízkilóméteres vízvezetékrendszer építésénél. Aki járt arra, látta. Egy főcsatorna mellett, létesült egy nyomóvezeték, párhuzamosan. Úgy, hogy a vizet 20 kilóméterrel lejjebb is ki lehetne venni.
De az túl egyszerű. Meg olcsó.
De aki illetékes, megmagyarázhatja.
Válasz hashtag #4705. hozzászólásárarosszul érted, a 3 cső nem drágább, hanem olcsóbb. még a 4 cső is csak picsafinggal drágább, mint a nagy cső, értem én, hogy vannak emberek, akik ingyen egesztik, és akkor már tényleg drágább a 4 cső. nyilván a folyadék sebességtől függ a vezsteség, és valóban, a kis átmérőben ugyan olyan sebességnél is nagyobb a veszteség, mivel nagxobb a határfelület a szállított mennyiségre vonatkozttva. 4 csőnél már 20%kal nagyobb kapacitásod van a nagyhoz képest, ott már nincs nagyobb veszteség a nagyhoz képest, abban biztos vagyok, otr már annyival kisebb a folyadék sebesség.
Válasz hashtag #4705. hozzászólásáraaz éppen a kettő köz jön ki, 850 mm2-t kapsz egy euróért.
https://tapshop.eu/store/pipelines-and-fittings/pe-pipes/pipelife-pe100rc-pressure-pipe-sdr17-pn10-od225x13.4-716052
abból indultam ki, hogy minél vastagabb, annál drágább a cső, másrészt maszekba nem tudod hegeszteni, nem tudod lerakni a nagyot, míg a tekercset kiásod, belerakod, visszatemeted holt időbe saját melóssal. ha telepítve fele annyiba jönne ki a kis csövek mint a vastag, akkor mondjuk elgondolkoznék.
centerről volt szó, nyilván ahogy mondod, a fölllások drágítják.
de számoljunk, a kis agytorna sose árt.
fenti cső 225 külső, 198 belső, akkor ennek méterébe 30 liter víz fér. úgy emlékszem 2 m/sec vízsebességig érdemes használni a csövet, a nyomásesés e fölött jelentkezik erősen. ez a cső ezzel a kapacitással 221 m3/óra vizet tud szállítani.
nézzük másik oldalt. egy 200 m-es center (fogalmam sincs mekkora a terv, fogalmam sincsa mekkorát lehet létesíteni, soha nem is láttam élőbe) 12,5 hektárt öntöz be. 200 m3/ha vízigénnyel 2512 m3 víz egy kör. korábban Feco mondta, 36 óra alatt körbefordul, akkor ez óránként 70 m3 vízigény.
300 m-es centernél (ugye ez a sugár, az ámérő akkor 600 m), 157 m3/óra a vízigény.
biztos van akkora center, amihez ennyi víz kell, vagy kettő megy egyszerre, és ez valami gerinc, ha kisebb kapacitás is elég lehet, akkor azért már nem 4 párhuzamos csőről beszélünk.
Válasz hashtag #4705. hozzászólásáraEzért mondtam és mondom, hogy ez nem az így szoktuk csinálni kategória. Ezt nem véletlenül csinálják így. A szórzótáblát, meg a másodfokú egyenlet megoldóképletét is feltalálták, bebizonyították, azon nem lehet változtatni. Azokat azért használják, mert arra az a megoldás, ne lustaságból. A hő és áramlástant nem véletlenül oktatják egyetemen is, több félévig.
A kolléga kiindulási felvetéséhez 4db 110-es cső kellett volna 1db 220-as helyett. Ő addig számolt, hogy szerinte olcsóbbra jön ki a cső. De azzal nem számolt, hogy a szivattyúból kijövőt négyfele osztani, minden felállást közösíteni, ááá, agyrém, kár a leütésért meg az időért a billentyűzeten.
Válasz envagyok2 #4703. hozzászólásáraOnnan indultál, hogy 220 vs 110, nem pedig 200. De használjuk ezt. Így 3,3 szál cső kell ugynannyi keresztmetszethez. Akkor vagy 3 van vagy 4. Ha 4 akkor amellett hogy dràgább, akkor is van nyomáskülönbség, én a nagy csőre 0,7 bar nyomásesést számoltam a 4 csőre meg 1 bart. Ha 3 csövet teszel le, akkor meg 1,7 bar. De az érdekes akkor lesz, mikor 60 méterenként föl kell állni egy hidránssal, akkor szép lesz mindig összehozni a 4 csövet.
Válasz hashtag #4701. hozzászólásáranem tudom mit kell nézni, de a 110es csőnél valami 16 eurókat, a 200asnál 45 eurókat látni valami táblázatban. amit betettem kpe csöveket 110es bruttó 10, a 200as bruttó 38 euró, magyar áfával. akkor ez se megváltás.
Válasz .Fecó. #4697. hozzászólásáradehogy miért vetettem föl. szeirntem kibaszott drágán termelünk. minden fölöslegesen, pazarlóan elköltött ft egy szeg a koporsóba. nekem elfogadhatatlan, hogy csak azért, mert így szoktuk, csak azért, mert a kivitelezőnek éppen ez van, vagy ehhez van gépe, vagy ezt nem tudod helyette megcsinálni, és nem tudod a pénzét lefaragni, azlrt úgy csináljuk. talajművelés kapcsán te modnod, semmit ne csináljunk csak azért, mert úgy szoktuk. tökéletesen igazad van. csak azlrt, mert úgy szoktuk, azért nem csináljuk. azért igen, mert esetleg az a legjobb megoldás, de azért, mert úgy szoktuk, és mert más is így csinálja, azért nem. szeirntem nincs már hátra 10 kényelmes év. dehogy 20nál egy nappal sincs több, abba nagy tétben mernék fogadni.
Válasz envagyok2 #4696. hozzászólásáraCsak néhány gondolat.
1. A csövek fajlagos költsége a keresztmetszet növekedésével csökken.
2, A víz szállitás költsége annak alacsonyabb minél nagyobb keresztmetszet és minél lassabb áramlás mellett kell ugyanazt a vizet keresztül pumpálni
3, a kpe csövek hegesztese filléres költség, rendszerint nem is szamlazzak külön, hanem aki a csövet hozza ő hegeszti…
4. Kpe csobol építenek nyomovezeteket, PVC csövet sem közműveknél sem mezőgazdaságban nem használnak nyomott hálózatban.
Válasz hashtag #4693. hozzászólásáraakkor négy. egyikünk sem tudja, hogy melyik verzió mennyibe kerül. egyikünk sem tudja, hogy a összetologatott pvc csövek bírjak-e majd a nyomást, és mennyi lesz a cső vesztesége. beszakadt utakkal, csatrona nyomvonalakkal mindenki találkozott már. azok nem azért szakadtak be, mert a vakondok kikotorták a földet, hanem mert a csőből ömlik ki a ganajlé, és kimossa a talajt. pár új csatorna építéső csatorna műszaki átadásán ott voltam, soha, egyiket sem sikerült úgy megépíteni, hogy az vízzáró legyen. soha, egyiket sem. azonos műszaki tartalom mellett kizárólag az ár dönt, nálam, nem az, hogy másik mit csináltak, vagy mit nem. csökkentett műszaki tartalom meg annyi amnennyi
Válasz Rabó001 #4694. hozzászólásáranah, jó, nah. ezeket azér megtervezik. jóhvannah. tervezd meg. nah. én meg még tovább megyek. kiszámolom, hogy melyik terv mennyibe kerül. nah. nem állítom, hogy ez a legjobb megoldás, hanem fölvetettem, nah. tetszik érteni? attól, hogy fogalmatlan hülyék nem csinálják, attól még lehet jó megoldás. t.i. elég sok más mindent sem csinálnak fogalmatlan hülyék, mégis járt ember a holdon. huhhh
Válasz hashtag #4693. hozzászólásáraNa, erről beszéltem. Ráadásul ahogy te is írod, 1db 220-as csövet keresztmetszetben 4db 110-es tudna helyettesíteni. Nem véletlenül nem csinál ilyen baromságot senki. A víz áramlási sebességét se tanácsos egy ponton túl növelni, az energiaigény is növekszik. ezeket azért megtervezik, na.
Válasz envagyok2 #4691. hozzászólásáraA két 110-es cső nem lesz annyi mint egy 220-as. Hanem pont a fele. Ráadásul mindenettőben szaporán kell menni a víznek, ami az energiaigényt megemeli. Egyszer kell egy normális átmérőjű csövet lerakni, és utána fillérekért lehet nyomni benne a vizet.
És szerintem a két vastagfalú kpe cső kerül annyiba mint a nagy pvc. De ha ugyanannyi keresztmetszetet akarsz, akkor már 4 szál cső kell helyette. Ellenállás is lesz hozzá.
Válasz envagyok2 #4691. hozzászólásáraVan ami nem másolás. Mondjuk a 4 alapmuvelet alkalmazása. Nem véletlen és nem okoz versenyhatranyt a megfelelő átmérőjű cső alkalmazasa. Ezen kívül van olyan hogy áramlástan, a csovezetekben mozgó folyadékokkal foglalkozik, én ezt se hagynám figyelmen kívül. Erre már nem biztos hogy elég a 4 alapmuvelet.
Mondom ezt úgy, hogy nem csináltam center öntözős beruhazast.
Válasz Rabó001 #4690. hozzászólásárathink different
avagy ha egy versenyben hátrányos helyzetbe kerültél, egy dolgot biztosan nem szabad tenned. másolnod az előtted haladót. miért? mert azzal, ha ugyan azt csinálod mint ő, csak a hátrányos helyzeted őrizheted meg.
még egyszer mondom, nekem egyszerűbbnek tűnik két 110es 400 m-es gurigát odavinni, és beletkerni az árokba, mint 12 m-es szálkból összetoldani a nagyot. meglepődnék, ha nem jönne ki a feléből ez a verzió. de valakinek biztos megéri. mondjuk nekem nem tudnák beadni, hogy nekem megéri. de nem simerem a számokat.
4790 hozzászólás
Válasz hashtag #4739. hozzászólásáraSokszor egy felet menő korforgo is nagy területet tud lefedni. Várjuk meg, lesz-e térkép.
Válasz $HMP$ #4738. hozzászólásáraAz arab bármit megfizet, de a körforgóhoz nem kell ember, csak megnyom egy gombot dubajban a mobiljàn és indul. De nyilván, adott területhez a legolcsóbb, főleg ha egyre hosszabb. Csak mivel a sivatagban tökmindegy hol van, terület nem lényeg, viszont nálunk adott, fix, alaktalan parcellákból kell dolgozni, így mást is kell használni.
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraLehet itt variálni körforgótól mind drágább úgy sejtjük.
800 milliót hova drágítani az arab is csak a karikát bírja megfizetni a sivatagban .
Válasz $HMP$ #4736. hozzászólására
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólására
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraÉn ilyet még nem láttam, mint amilyet szeretnél. Szerintem ilyen nincs. Egy táblarajz sokat segítene, vagy google muholdkep. Látatlanban egy center inkább lehetne, ehhez kell a térkép, mert ha 2km de nagyon keskeny, akkor center kilove.
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraJó lenne ha készítenél egy nagyjábóli rajzot, hogy milyen alakja van. Valamint jelöld, a határain mik vannak, fasor, árok, villanyoszlop van-e valahol. Meg ugye a vízforrás honnan lenne.
Válasz Rabó001 #4732. hozzászólásáraez egy 2 km hosszú tábla, csak az egyik végén az harmada beszűkül. az nem zavar, ha valami kiamarad, értem hogy nem kacsakringózik, csak hogy mondjuk ha hosszába felén elmegy, amásik felén vissza tud-e jönni, tud-e olalra menni. meg ahol elment, és öntözött, ott hány nap múlva tuda visszajönni a sár miatt? tegyük fel fasza agyagos kötött pálya.
hdránsokról táplálnm, saját tározóból. elméletileg...
mi pénz lehet egy ilyen 150 m-es? érdees ezzel foglalkzoni, vagy még azt sem.
Válasz envagyok2 #4731. hozzászólásáraHa alaktalan akkor felejtős, vagy az egyenes részén elmegy. Van olyan, hogy atfordulo lineár, vagy korbejaronak is hívják (nem az ami egy pont körül megy, mint az óramutató, az a centerpivot), de szerintem kacskaringozni az se tud, csak visszafordul a végén. A visszafordulo az csőrol kapja a vizet, tehát sűrűbben rá kell nézni, időnként a csövet odébb tenni.
A center a legjobban automatizalhato, és ha nem túl nagy, akkor talál talajvizkútrol is elmegy. Itt van valakinek 10 hektáros négyzet földön.
A klasszikus lineár nagy és téglalap alakú földre jó, csatornarol táplálva. De ugye valamiről a csatornát is táplálni kell.
Válasz hashtag #4730. hozzászólásárade mennyi akkor, tudod, van friss infód?
nem értek hozzá, soha nem is foglslkoztam vele, de ha 400 meg 800 millió 75 hektár öntézéséhez a vuvv, akkor nem is fogok vele sohase foglalkozni.
egy 150 m-es linerá mibe kerülhet? mondjuk van egy 300 m széles hosszú táblám, ami kicsit alaktalan, legszákebb helyen 150 m. arra gondolok, hogy egyszer végigmegy, visszajön, akkor kimegy oldalra a másik széláre, és visszajön ott. ez tud működni? lineár tud oldalra is menni, araszolni, vagy csak előre hátra? mondjuk mibe kerülne ez? amenynire lehet automata, ki ücsörög ott minden éjjel...
Válasz Georgosz #4726. hozzászólásáraMajd azért szaladj ennek neki mégegyszer.
Eleve a 200 is elég vastagon van számolva, hacsak nincs benne sok kilóméter gerincvezeték is. Úgy érzem ez a cég kimondottan a pályázatra ment rá, és minnél magasabb árat akart elérni, mert ugye a többől, azért több marad..
Lesz ősszel megint pályázat, próbálj más céget, és jelezd, hogy nem az a cél, hogy minnél több legyen, hanem minél kevesebb
Plusz elég sok méter gép ez ennyi hektárra, lehet másképp kellene elrendezni őket, az árfordítós macerásabb de olcsóbb, hátha.
Válasz Georgosz #4726. hozzászólásáraTehát akkor 2.7 millió lett volna egy hektárra vetítve a dolog úgy hogy nrm kutakat csináltatsz.
Tehát jó fél vagy egy hektár föld ára.
Túlárazottnak sejlik már ez is nemhogy 400
Válasz Georgosz #4727. hozzászólásáraEbből meg nem szabadna.
Válasz szelindi1965 #4724. hozzászólásáraBocsi
: az áradó Tiszából nem fogunk tudni öntözni majd?
Válasz $HMP$ #4725. hozzászólására3 éve terveztettem egy 240 méteres vonszolótömlős (amit átgyalogoltatva és 90 fokban elfordítva két területet tudott volna öntözni) és egy 580 méteres center pivot lineárt, összesen 73 hektár öntözésére, KFT-t csináltunk öntözési közösség elismertetéséhez a 70% miatt. Akkor 200 milla lett volna. A háború meg minden miatt az árak elszálltak 400 millára 2023-ra. Azt javasolták: Fel kellene tupírozni duplára, szóval 800 millára, az már közbeszerzés+soha meg nem térülő beruházás, főleg, ha kifogsz a közbeszerzésen olyan kivitelezőt aki miatt nem csak a gatyád megy rá, de még a házad is. Plusz 6% sikerdíj ami 48 milla ha megvalósítod, ha nem. Na én itt fejeztem be, és kifizettem a tervezésért 2.7 millát. Van egy engedélyes-bármikor megvalósítható tervem. Ja! Ez felszíni vízből 1996 óta meglévő vízjoggal!
Válasz Gatti #4723. hozzászólásáraSzámok érdekelnek.
Van víz szarásig ahol van majd kicsap máshol nincs.
Válasz Gatti #4723. hozzászólásáraAki nem látja a visszaduzzasztott Tiszát mi víz van benne az még öntözni akar.
Válasz $HMP$ #4722. hozzászólásáraDe miből öntöznél?
Itt a nagy gazdaságnak van de ha lent van a vízszint az öntöző csatornába akkor nem engedik őket öntözni, csak áll a föld szélén. Legalábbis tavaly így volt, kérdeztük hogy miért nem jár a linear.
Mennyi egy lineár bekerülési költsége?
Ráláttok vlk mi mibe kerül nagy vonalaban?
Üdv!
Napelemes szivattyús öntözés témában érdeklődöm, /csepegtető vagy mikroszórófej/.
Köszönöm!
Válasz norbertposztos83 #4719. hozzászólásáraszia!
Én egyszer jártam hasonlóképp, egy átszerelés után, dobon megvolt a nyomás, viszont az ágyú nem ment megfelelően. Az ágyúban van egy spirál na ott akadt meg egy pocok.
üdv.: Csuti
Sziasztok!
Találkozott már valaki olyan jelenséggel öntöződob esetében, hogy 5 bar nyomás mellett nincs vizmennyiség a vízágyú működéséhez. Hozzáteszem, hogy a probléma felmerülése előtti napon működött a rendszer. Kútról van ellátva vízzel, turbinát és elzáró szelepet már ellenőriztem és minden oké.
Válaszokat előre is köszönöm!
Válasz A vasalás témája #4671. hozzászólásáraElméletileg kútból , nem is lehet hektárokat öntözni. Csak tározóból. Vagy valami ilyesmit hallottam.
Válasz $HMP$ #4716. hozzászólására
Ez a széria milyen van valakinek?
Mennyi ennek a reális ára ?
16000eu kupecnál mégiscsak 26 éves gép
....
Sziasztok! A képeken a fekete idom az kpe,lpe stb. idom lehet? Látott már valaki ilyet?A műanyag cső külső átmérője 12.
Válasz csuti0 #4663. hozzászólására Szia! Én zöldfülű vagyok nem tudom hogy keveredtem ide de az én férjem mindent is épít ha gondolod keresd meg! 06309281085 További szép estét kívánok!
Válasz envagyok2 #4710. hozzászólásáraAz egy nagy helyetti két kisebb cső esete csak kevés helyen indokolt. Az egyik a biztonság, hogy az ellátás soha ne szakadjon meg, egy szàl kiesése esetén is jusson víz, a másik az, hogy így dràgább a kivitelezés, ennek okaként magyaràzatként lásd az első pontot.
Ilyet a saját szememmel làttam hajdúmegyében, többtízkilóméteres vízvezetékrendszer építésénél. Aki járt arra, látta. Egy főcsatorna mellett, létesült egy nyomóvezeték, párhuzamosan. Úgy, hogy a vizet 20 kilóméterrel lejjebb is ki lehetne venni.
De az túl egyszerű. Meg olcsó.
De aki illetékes, megmagyarázhatja.
Válasz envagyok2 #4709. hozzászólásáraIgen, tudom. A több hidrans csak később jött a beszélgetésbe.
Válasz envagyok2 #4710. hozzászólásáraNem írtam h a 3 dràgàbb. És én úgyszámotam h 4 cső nagyobb ellenállás. Ez van
Válasz hashtag #4705. hozzászólásárarosszul érted, a 3 cső nem drágább, hanem olcsóbb. még a 4 cső is csak picsafinggal drágább, mint a nagy cső, értem én, hogy vannak emberek, akik ingyen egesztik, és akkor már tényleg drágább a 4 cső. nyilván a folyadék sebességtől függ a vezsteség, és valóban, a kis átmérőben ugyan olyan sebességnél is nagyobb a veszteség, mivel nagxobb a határfelület a szállított mennyiségre vonatkozttva. 4 csőnél már 20%kal nagyobb kapacitásod van a nagyhoz képest, ott már nincs nagyobb veszteség a nagyhoz képest, abban biztos vagyok, otr már annyival kisebb a folyadék sebesség.
Válasz Rabó001 #4707. hozzászólásáracenter.
Válasz hashtag #4705. hozzászólásáraaz éppen a kettő köz jön ki, 850 mm2-t kapsz egy euróért.
https://tapshop.eu/store/pipelines-and-fittings/pe-pipes/pipelife-pe100rc-pressure-pipe-sdr17-pn10-od225x13.4-716052
abból indultam ki, hogy minél vastagabb, annál drágább a cső, másrészt maszekba nem tudod hegeszteni, nem tudod lerakni a nagyot, míg a tekercset kiásod, belerakod, visszatemeted holt időbe saját melóssal. ha telepítve fele annyiba jönne ki a kis csövek mint a vastag, akkor mondjuk elgondolkoznék.
centerről volt szó, nyilván ahogy mondod, a fölllások drágítják.
de számoljunk, a kis agytorna sose árt.
fenti cső 225 külső, 198 belső, akkor ennek méterébe 30 liter víz fér. úgy emlékszem 2 m/sec vízsebességig érdemes használni a csövet, a nyomásesés e fölött jelentkezik erősen. ez a cső ezzel a kapacitással 221 m3/óra vizet tud szállítani.
nézzük másik oldalt. egy 200 m-es center (fogalmam sincs mekkora a terv, fogalmam sincsa mekkorát lehet létesíteni, soha nem is láttam élőbe) 12,5 hektárt öntöz be. 200 m3/ha vízigénnyel 2512 m3 víz egy kör. korábban Feco mondta, 36 óra alatt körbefordul, akkor ez óránként 70 m3 vízigény.
300 m-es centernél (ugye ez a sugár, az ámérő akkor 600 m), 157 m3/óra a vízigény.
biztos van akkora center, amihez ennyi víz kell, vagy kettő megy egyszerre, és ez valami gerinc, ha kisebb kapacitás is elég lehet, akkor azért már nem 4 párhuzamos csőről beszélünk.
Válasz hashtag #4705. hozzászólásáraEzért mondtam és mondom, hogy ez nem az így szoktuk csinálni kategória. Ezt nem véletlenül csinálják így. A szórzótáblát, meg a másodfokú egyenlet megoldóképletét is feltalálták, bebizonyították, azon nem lehet változtatni. Azokat azért használják, mert arra az a megoldás, ne lustaságból. A hő és áramlástant nem véletlenül oktatják egyetemen is, több félévig.
A kolléga kiindulási felvetéséhez 4db 110-es cső kellett volna 1db 220-as helyett. Ő addig számolt, hogy szerinte olcsóbbra jön ki a cső. De azzal nem számolt, hogy a szivattyúból kijövőt négyfele osztani, minden felállást közösíteni, ááá, agyrém, kár a leütésért meg az időért a billentyűzeten.
KPE-ből is van 160/200/225mm átmérőjű.
Bár az már nem tekercses, 6-12m szálban és hegesztik
Válasz envagyok2 #4703. hozzászólásáraOnnan indultál, hogy 220 vs 110, nem pedig 200. De használjuk ezt. Így 3,3 szál cső kell ugynannyi keresztmetszethez. Akkor vagy 3 van vagy 4. Ha 4 akkor amellett hogy dràgább, akkor is van nyomáskülönbség, én a nagy csőre 0,7 bar nyomásesést számoltam a 4 csőre meg 1 bart. Ha 3 csövet teszel le, akkor meg 1,7 bar. De az érdekes akkor lesz, mikor 60 méterenként föl kell állni egy hidránssal, akkor szép lesz mindig összehozni a 4 csövet.
Válasz envagyok2 #4695. hozzászólásáraÉn meg azt mondtam a felvetésedre, hogy nem jó megoldás.
Válasz hashtag #4701. hozzászólásáranem tudom mit kell nézni, de a 110es csőnél valami 16 eurókat, a 200asnál 45 eurókat látni valami táblázatban. amit betettem kpe csöveket 110es bruttó 10, a 200as bruttó 38 euró, magyar áfával. akkor ez se megváltás.
Válasz envagyok2 #4699. hozzászólásáraKönnyebb dolgunk lenne, ha odaírnád mi micsoda, de jólvan.
Válasz .Fecó. #4697. hozzászólásáraA 4-es pont sajnos nagy tévedés.
Link
Válasz .Fecó. #4697. hozzászólásáradehogy miért vetettem föl. szeirntem kibaszott drágán termelünk. minden fölöslegesen, pazarlóan elköltött ft egy szeg a koporsóba. nekem elfogadhatatlan, hogy csak azért, mert így szoktuk, csak azért, mert a kivitelezőnek éppen ez van, vagy ehhez van gépe, vagy ezt nem tudod helyette megcsinálni, és nem tudod a pénzét lefaragni, azlrt úgy csináljuk. talajművelés kapcsán te modnod, semmit ne csináljunk csak azért, mert úgy szoktuk. tökéletesen igazad van. csak azlrt, mert úgy szoktuk, azért nem csináljuk. azért igen, mert esetleg az a legjobb megoldás, de azért, mert úgy szoktuk, és mert más is így csinálja, azért nem. szeirntem nincs már hátra 10 kényelmes év. dehogy 20nál egy nappal sincs több, abba nagy tétben mernék fogadni.
nahát akkor pofozzuk még a szart. az első felvetésem után beletettem 2 perc munkát.
200
110
Válasz .Fecó. #4697. hozzászólásáraezt mind tudtam. képzeld el.
Válasz envagyok2 #4696. hozzászólásáraCsak néhány gondolat.
1. A csövek fajlagos költsége a keresztmetszet növekedésével csökken.
2, A víz szállitás költsége annak alacsonyabb minél nagyobb keresztmetszet és minél lassabb áramlás mellett kell ugyanazt a vizet keresztül pumpálni
3, a kpe csövek hegesztese filléres költség, rendszerint nem is szamlazzak külön, hanem aki a csövet hozza ő hegeszti…
4. Kpe csobol építenek nyomovezeteket, PVC csövet sem közműveknél sem mezőgazdaságban nem használnak nyomott hálózatban.
Válasz hashtag #4693. hozzászólásáraakkor négy. egyikünk sem tudja, hogy melyik verzió mennyibe kerül. egyikünk sem tudja, hogy a összetologatott pvc csövek bírjak-e majd a nyomást, és mennyi lesz a cső vesztesége. beszakadt utakkal, csatrona nyomvonalakkal mindenki találkozott már. azok nem azért szakadtak be, mert a vakondok kikotorták a földet, hanem mert a csőből ömlik ki a ganajlé, és kimossa a talajt. pár új csatorna építéső csatorna műszaki átadásán ott voltam, soha, egyiket sem sikerült úgy megépíteni, hogy az vízzáró legyen. soha, egyiket sem. azonos műszaki tartalom mellett kizárólag az ár dönt, nálam, nem az, hogy másik mit csináltak, vagy mit nem. csökkentett műszaki tartalom meg annyi amnennyi
Válasz Rabó001 #4694. hozzászólásáranah, jó, nah. ezeket azér megtervezik. jóhvannah. tervezd meg. nah. én meg még tovább megyek. kiszámolom, hogy melyik terv mennyibe kerül. nah. nem állítom, hogy ez a legjobb megoldás, hanem fölvetettem, nah. tetszik érteni? attól, hogy fogalmatlan hülyék nem csinálják, attól még lehet jó megoldás. t.i. elég sok más mindent sem csinálnak fogalmatlan hülyék, mégis járt ember a holdon. huhhh
Válasz hashtag #4693. hozzászólásáraNa, erről beszéltem. Ráadásul ahogy te is írod, 1db 220-as csövet keresztmetszetben 4db 110-es tudna helyettesíteni. Nem véletlenül nem csinál ilyen baromságot senki. A víz áramlási sebességét se tanácsos egy ponton túl növelni, az energiaigény is növekszik. ezeket azért megtervezik, na.
Válasz envagyok2 #4691. hozzászólásáraA két 110-es cső nem lesz annyi mint egy 220-as. Hanem pont a fele. Ráadásul mindenettőben szaporán kell menni a víznek, ami az energiaigényt megemeli. Egyszer kell egy normális átmérőjű csövet lerakni, és utána fillérekért lehet nyomni benne a vizet.
És szerintem a két vastagfalú kpe cső kerül annyiba mint a nagy pvc. De ha ugyanannyi keresztmetszetet akarsz, akkor már 4 szál cső kell helyette. Ellenállás is lesz hozzá.
Válasz envagyok2 #4691. hozzászólásáraVan ami nem másolás. Mondjuk a 4 alapmuvelet alkalmazása. Nem véletlen és nem okoz versenyhatranyt a megfelelő átmérőjű cső alkalmazasa. Ezen kívül van olyan hogy áramlástan, a csovezetekben mozgó folyadékokkal foglalkozik, én ezt se hagynám figyelmen kívül. Erre már nem biztos hogy elég a 4 alapmuvelet.
Mondom ezt úgy, hogy nem csináltam center öntözős beruhazast.
Válasz Rabó001 #4690. hozzászólásárathink different
avagy ha egy versenyben hátrányos helyzetbe kerültél, egy dolgot biztosan nem szabad tenned. másolnod az előtted haladót. miért? mert azzal, ha ugyan azt csinálod mint ő, csak a hátrányos helyzeted őrizheted meg.
még egyszer mondom, nekem egyszerűbbnek tűnik két 110es 400 m-es gurigát odavinni, és beletkerni az árokba, mint 12 m-es szálkból összetoldani a nagyot. meglepődnék, ha nem jönne ki a feléből ez a verzió. de valakinek biztos megéri. mondjuk nekem nem tudnák beadni, hogy nekem megéri. de nem simerem a számokat.