Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak603 FtBenzin árak600 FtEUR389.71 FtUSD359.07 FtCHF397.77 FtGBP457.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására
1. A notill nem vallás, hanem egy lehetőség.
2. A népszerű notillesek a takarónövényesben legeltetnek, ergo nincs trágyakezelés. Igen, Észak Dakotában a -30C-ban is kikapartatják a takarmányt az anguszokkal a hó alól, mint tették az ősmagyarok is a szürkékkel.
3. A koncentrált állattelepeken (CAFO) olyan trágyatavakba gyűjtik az ott totál felesleges elfolyó trágyát, amiért az mvh fejbelőné az embert helyben, de ezekhez nem tartozik termelés.
4. Kisebb állattelepek hígtrágyáznak és injektálnak vagy locsolnak vagy biogáz termelés után a fermentumot locsolják és szórják.
5. A tradicionális kisgazdaságok vagy akiknek nincs pénzük fejlesztésre, azoknál van csak szilárd trágya, amit vagy sekélyen bedolgoznak vagy komposztálnak, amit felszínre is lehet szórni. A komposztálásnál CO2+víz távozik, ha N is távozna, az nem komposztálás, hanem rothasztás, mint az anaerob trágyakezelésben.
A szilárd trágyások általában mintilleznek, ahogy a biósok is, ez együtt jár az állattartással.
A notillesek injektálnak vagy legeltetnek.
Egyébként tényleg nem életszerű ez a felvetés: a legtöbben azért kezdenek a no-till-be mert kevés az ember/gép/idő márpedig akkor az allattartasban is ugyanez lesz a helyzet, sokkal gazdaságosabb megcsinalni a telepet hivtragyasra és kétszer egy évben kihordani mint geccsolni szalmával, bealmozas, kiszedése, kihordas, kiszoras be forgatás stb.
1, nincs almostragyad mert nincs szalmád, az ugyanis ott maradt a föld tetején felapritva és elteregetve. —) a telepet megcsinalod rendesen hígtrágyasra (mint a legtöbb valamire való telep) aminek a felhasználása tökéletesen illeszkedik bármilyen talajmuvelesi rendszerbez
Vagy 2: Lehordod a szalmat az állatok alá, de akkor úgyis bukik a no-till, akkor kiszórod és sekélyek bekevered.
3. Esetleg hagyod a szalmat a földön, más gazdaval cserelsz szalmat tragyara: szalmad is van a földön és az olakban is, és a trágyát is megoldottad.
És ha tényleg "bekomposztálom" azt az 1000q trágyát abból azért rengeteg nitrogén elillan míg kialakul a morzsalékos oxigéndús komposzt, és míg idáig eljutsz kell egy darabig gyurmázni vele..Sok a fehér volt még ebben a no till szervestrágyázásban.
Hiába, a legeltetésnek nincsen párja.
-Kompromisszumot kell kötni és bizony egy sekély forgatást be kell iktatni a rendszerbe. Különben sincs manapság érett szerves trágya, ahoz több év kell az pedig megoldhatatlan.
A telep átalakítása hígtrágyára, és injektálni. Csak ez meg hatalmas összeg, amit tejtermelésből nehéz kigazdálkodni. De ez lehet a jó megoldás. A szalma maradhat a földön és nincs vele költség. Az almozás, kitrágyázás költsége tovább csökken. Ezután biogáz üzemet csinálsz. Lecseréled a traktorokat gázmotorosokra stb... Jaj bele ért a bilibe a kezem :)
Válasz bandigh #8773. hozzászólására
Nem arról van szó hogy van ilyen europában vagy nincs.
Ez egy felvetés, hogy hogyan oldható meg egy ilyen helyzet a no-till művelésnél. És az nem megoldás hogy eladod a gazdaságodban megtermelődött szerves tápanyagot, és az se hogy nem kell állatot tartani, ez mindkettő önellentmondás. A mezőgazdaság növénytermesztésből és állattenyésztésből áll. Plusz ha nem forgatom be a trágyát elillan a hatóanyaga, a felszabaduló gázok szennyezik a környezetet, stb. Ha csak egy 600-as tehenészetet veszek+ a növendékek az komoly trágyamennyiség.
Én próbáltam. Bérmunkába búzatarlón. Eredménye az volt, hogy le kellet súlyozni a grubert, hogy belemenjen. 135Le 11-kés 25cm mélység. Kevesebb mint 1ha/óra teljesítmény, 27L/ha :) De a tavasszal csak szinte vetni kell.
Saját, cirok tarló kb megvolt 17L/ha-ból.
De mért nem próbálod ki 2500Ft-os kapa is van.
És egész jól bírja. 40ha után még nem látható rajta jelentős kopás.
Ilyen, hogy relatíve sok trágyád van de azért nem tudod hovatenni mert full no-till van, szerintem európában egyáltalán nincs. De tegyük fel. Mondjuk a területed x részébe nagyon sekélyen bedolgozod tárcsával. De ha tényleg no-till akkor eladod a trágyát és az árát beletolod a no-till rendszerbe. Vagy, közészórod a fedőnövénynek és ráfekteted hengerrel, nitrogén úgyis elmegy, a többi hasznosul. Csak elmélkedek.
Tisztelt talajmegújító kollégák! Megfogalmazódott Bennem egy kérdés: egy teljes területén No-Till talajművelési technológiát alkalmazó gazdaság mit csinál a szervestrágyával? Ha teszem fel jelentős méretű tehenészete van, almos tartásmóddal. Mert ugye a No-Till rendszerben csak direktvető, permetező és betakarítógép van, meg persze traktor.
És az nem válasz hogy ne tartson állatot, vagy maximum legeltetve húsmarhát.
Én reptillt nem ajánlom takarónövény terminálásra.Nagyon felszabdalja hosszába a növényi szárat, levelet ergo csírázást gátló anyagok akár be is mosódhatnak a csíranövénig. Roller crimpert a termináláshoz jobbnak láttam a videók alapján.
Ez IH 6200-al vetve,11.03.-án.
RAD-al,10.30.-án vetettünk.
Mélyebbre,és erősebb.Ha valaki nagy területen mérné,van e plusz termés,hogy hamarabb tud a rad vetni,lehet behozza az árát.
De nem rad reklám,mert bármelyik csoroszlyás tudott volna vetni.Mondjuk köckerling,horsh co,stb.
Gyárilag ilyen, azért választottam. Az eredeti 80-ás csavart plusz szárnyak is vannak hozzá. Az osztását nem tudom fejből (csavar).
10 kapa 3méter, három sor.
Amúgy nem tűnik rossznak a reptill.Az a 2 hullámos tárcsa,megfelelne a takarónövény terminálására is.Közben megcsinálja a kés,a talajművelést.Utána csak egy jó vetőgép kell.
Még a végén lecserélem a grúberem.
A többi grúberhez képest nem kever. Csak egy részét akartam betenni a videónak de nem sikerült. Ezen a gépen nincsen a kapán hosszú terelő ív hogy felkeverjen. Nyilván kever valamit de talán kultivátorok közül a legkevesebbet.
Látszik, hogy fikarsztnyit sem értessz az egészhez -közben meg szaktanácsadó vagy basszsu, sosem értettem az ilyet....-
Szóval a grúber a rövidtárcsa és a kombinátor pont más-más munkákra való szóval menj be a kft-hez mond meg nekik, hogy a kombinátort cseréljék le neked grúberre tavasszal a vetés előtt és majd meglátod milyen eredménye lesz... mindenesetre jól kiröhögnek újfent...
14832 hozzászólás
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására
1. A notill nem vallás, hanem egy lehetőség.
2. A népszerű notillesek a takarónövényesben legeltetnek, ergo nincs trágyakezelés. Igen, Észak Dakotában a -30C-ban is kikapartatják a takarmányt az anguszokkal a hó alól, mint tették az ősmagyarok is a szürkékkel.
3. A koncentrált állattelepeken (CAFO) olyan trágyatavakba gyűjtik az ott totál felesleges elfolyó trágyát, amiért az mvh fejbelőné az embert helyben, de ezekhez nem tartozik termelés.
4. Kisebb állattelepek hígtrágyáznak és injektálnak vagy locsolnak vagy biogáz termelés után a fermentumot locsolják és szórják.
5. A tradicionális kisgazdaságok vagy akiknek nincs pénzük fejlesztésre, azoknál van csak szilárd trágya, amit vagy sekélyen bedolgoznak vagy komposztálnak, amit felszínre is lehet szórni. A komposztálásnál CO2+víz távozik, ha N is távozna, az nem komposztálás, hanem rothasztás, mint az anaerob trágyakezelésben.
A szilárd trágyások általában mintilleznek, ahogy a biósok is, ez együtt jár az állattartással.
A notillesek injektálnak vagy legeltetnek.
Válasz .Feco. #8780. hozzászólására
És a hígtrágyás marhatartásnál nincs szilárd fázis?
Szeparátor sem kell ?
Mivel almozol a tehén alá?
Válasz .Feco. #8779. hozzászólására
Egyébként tényleg nem életszerű ez a felvetés: a legtöbben azért kezdenek a no-till-be mert kevés az ember/gép/idő márpedig akkor az allattartasban is ugyanez lesz a helyzet, sokkal gazdaságosabb megcsinalni a telepet hivtragyasra és kétszer egy évben kihordani mint geccsolni szalmával, bealmozas, kiszedése, kihordas, kiszoras be forgatás stb.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására
Szóval:
1, nincs almostragyad mert nincs szalmád, az ugyanis ott maradt a föld tetején felapritva és elteregetve. —) a telepet megcsinalod rendesen hígtrágyasra (mint a legtöbb valamire való telep) aminek a felhasználása tökéletesen illeszkedik bármilyen talajmuvelesi rendszerbez
Vagy 2: Lehordod a szalmat az állatok alá, de akkor úgyis bukik a no-till, akkor kiszórod és sekélyek bekevered.
3. Esetleg hagyod a szalmat a földön, más gazdaval cserelsz szalmat tragyara: szalmad is van a földön és az olakban is, és a trágyát is megoldottad.
Válasz MrPoke #8776. hozzászólására
És ha tényleg "bekomposztálom" azt az 1000q trágyát abból azért rengeteg nitrogén elillan míg kialakul a morzsalékos oxigéndús komposzt, és míg idáig eljutsz kell egy darabig gyurmázni vele..Sok a fehér volt még ebben a no till szervestrágyázásban.
Hiába, a legeltetésnek nincsen párja.
Válasz Mf-es? #8764. hozzászólására
Az nem "szabdalva" hanem roppantva van a növény szára több helyen.(a szár folytonossága nem szakad meg..)
Válasz Tomszi #8775. hozzászólására
Hasonló cipőben járok, csak 60-as állománnyal.
2 megoldás van.
-Kompromisszumot kell kötni és bizony egy sekély forgatást be kell iktatni a rendszerbe. Különben sincs manapság érett szerves trágya, ahoz több év kell az pedig megoldhatatlan.
A telep átalakítása hígtrágyára, és injektálni. Csak ez meg hatalmas összeg, amit tejtermelésből nehéz kigazdálkodni. De ez lehet a jó megoldás. A szalma maradhat a földön és nincs vele költség. Az almozás, kitrágyázás költsége tovább csökken. Ezután biogáz üzemet csinálsz. Lecseréled a traktorokat gázmotorosokra stb... Jaj bele ért a bilibe a kezem :)
Szép álom........
Válasz bandigh #8773. hozzászólására
Nem arról van szó hogy van ilyen europában vagy nincs.
Ez egy felvetés, hogy hogyan oldható meg egy ilyen helyzet a no-till művelésnél. És az nem megoldás hogy eladod a gazdaságodban megtermelődött szerves tápanyagot, és az se hogy nem kell állatot tartani, ez mindkettő önellentmondás. A mezőgazdaság növénytermesztésből és állattenyésztésből áll. Plusz ha nem forgatom be a trágyát elillan a hatóanyaga, a felszabaduló gázok szennyezik a környezetet, stb. Ha csak egy 600-as tehenészetet veszek+ a növendékek az komoly trágyamennyiség.
Mindenkiére külön nem reagálok, ne haragudjatok
Válasz bandigh #8766. hozzászólására
Én próbáltam. Bérmunkába búzatarlón. Eredménye az volt, hogy le kellet súlyozni a grubert, hogy belemenjen. 135Le 11-kés 25cm mélység. Kevesebb mint 1ha/óra teljesítmény, 27L/ha :) De a tavasszal csak szinte vetni kell.
Saját, cirok tarló kb megvolt 17L/ha-ból.
De mért nem próbálod ki 2500Ft-os kapa is van.
És egész jól bírja. 40ha után még nem látható rajta jelentős kopás.
https://www.kramp.com/shop-hu/hu/262015/655182/490146/CP781GP+Talajlaz%C3%ADt%C3%B3+ekevas+300x40x16
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására
Ilyen, hogy relatíve sok trágyád van de azért nem tudod hovatenni mert full no-till van, szerintem európában egyáltalán nincs. De tegyük fel. Mondjuk a területed x részébe nagyon sekélyen bedolgozod tárcsával. De ha tényleg no-till akkor eladod a trágyát és az árát beletolod a no-till rendszerbe. Vagy, közészórod a fedőnövénynek és ráfekteted hengerrel, nitrogén úgyis elmegy, a többi hasznosul. Csak elmélkedek.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására
Mi a baj vele? Kiszórod aztán kész. Ha kell valamivel sekélyen bekevered.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására
Oda nem kell trágya. Újítja magát a talaj...
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására
Komposztáld.
Tisztelt talajmegújító kollégák! Megfogalmazódott Bennem egy kérdés: egy teljes területén No-Till talajművelési technológiát alkalmazó gazdaság mit csinál a szervestrágyával? Ha teszem fel jelentős méretű tehenészete van, almos tartásmóddal. Mert ugye a No-Till rendszerben csak direktvető, permetező és betakarítógép van, meg persze traktor.
És az nem válasz hogy ne tartson állatot, vagy maximum legeltetve húsmarhát.
Válasz bandigh #8766. hozzászólására
Nekem is volt ilyen, most már egy letákot is elhúznák benne eső után két nappal, Ja több mint nyolc éve nem látott ekét...
Humusz 5% felett...
Válasz bandigh #8766. hozzászólására
Ennél a talajállapotnál meg típusnál nem tudom mi képest érdemleges munkát végezni?
Van nekünk is ilyen nem is kevés.
Válasz Agrárteenager #8739. hozzászólására
Ezt szivesen kipróbálnám
Itt:
(Nem saját, de akár az is lehetne)
Mi a helyzet a komposzt teával? Főzőcskézi még valaki?
Válasz Muskátliszájú #8762. hozzászólására
És amit keresztbe szabdalnak,késes hengerrel?
Válasz Mf-es? #8761. hozzászólására
Tudom de azert nem olyan mindt a soros talajkovetes
Válasz Mf-es? #8736. hozzászólására
Én reptillt nem ajánlom takarónövény terminálásra.Nagyon felszabdalja hosszába a növényi szárat, levelet ergo csírázást gátló anyagok akár be is mosódhatnak a csíranövénig. Roller crimpert a termináláshoz jobbnak láttam a videók alapján.
Válasz dr.T #8759. hozzászólására
Talajkövetést csinálja hátul az ékgyűrűs henger.Az újabbakon van.
Ezen is jól működött a mankós kerék.
Ez IH 6200-al vetve,11.03.-án.
RAD-al,10.30.-án vetettünk.
Mélyebbre,és erősebb.Ha valaki nagy területen mérné,van e plusz termés,hogy hamarabb tud a rad vetni,lehet behozza az árát.
De nem rad reklám,mert bármelyik csoroszlyás tudott volna vetni.Mondjuk köckerling,horsh co,stb.
Válasz Mf-es? #8757. hozzászólására
Neztem a youtobon videokat rola az eggyik hibaja ugye a talajkovetes aasik meg ha sok a szar akkor azert hianyzik ra elöre egy vágó tarcsasor.
Válasz Mf-es? #8757. hozzászólására
Jo ez aegoldas de ez tenyleg csak kis gazdaknak a talajkovetes a nagy hatranya,3m meg szaladgallni nagy parcellakban total kín,de amugy szep a keles
Válasz Mf-es? #8756. hozzászólására
Válasz VDénes #8753. hozzászólására
Vetéskor,nedves volt,az IH beragadt.Azért próbáltuk ezzel.Semmi rögtörő nem ment utána.Ha az lett volna,még jobbat mutatna.
Válasz .Szabi. #8754. hozzászólására
Az a sörárpásba tettem.
Válasz Mf-es? #8752. hozzászólására
Mutasd a nemradossat is!
Válasz Mf-es? #8752. hozzászólására
A vetéskori talajállapotot nem ismerem, de szerintem ez nagyon jó kelés. Elég jó egyformák.
RAD csoroszlyás kelés.
Válasz .Szabi. #8750. hozzászólására
32-35 cm 8km/h 10-14 liter kötöttségtől függően.
9 év forgatás nélkül, nálam már más a talaj.
Másik kapánál 16-20 liter volt.
Válasz .Szabi. #8749. hozzászólására
?
Válasz Agrárteenager #8748. hozzászólására
Könnyebben viszi, mint a széles heggyel szárnyak nélkül
Válasz .Szabi. #8747. hozzászólására
A hegy, plusz felette több sorban fel van hegesztve, a sima gyári 22.
Válasz Agrárteenager #8746. hozzászólására
Akkor csak a hegy vídiás, nem az egész, mert az netto 50
Válasz .Szabi. #8745. hozzászólására
Kramp vagy granit utángyártott, nem emlékszem, nt.16600
Válasz Agrárteenager #8741. hozzászólására
Ilyet akarok rá rakni én is, mennyibe fáj darabja?
Válasz Agrárteenager #8743. hozzászólására
Ezt a kapát sehogy sem tudnám feltenni az enyémre. 3 csavaros felfogatású a kapa.
Válasz VDénes #8742. hozzászólására
Gyárilag ilyen, azért választottam. Az eredeti 80-ás csavart plusz szárnyak is vannak hozzá. Az osztását nem tudom fejből (csavar).
10 kapa 3méter, három sor.
Válasz Agrárteenager #8739. hozzászólására
Az agromasz gyárilag ilyen szárral van vagy te alakítottad át?
Az ld-s kapa egy az egybe jó rá? Milyen furatosztású?
Válasz *** HM *** #8740. hozzászólására
Horsch kapaszár van rajta, vídiás ld kapa került rá...
Válasz Agrárteenager #8739. hozzászólására
Ezt te szerkesztetted rá nem gyári kés mi?
Válasz VDénes #8737. hozzászólására
Ez minimálisat kever, 40-így lemehet.
Válasz Netparaszt #8733. hozzászólására
Mennyire kell, hogy levegős legyen a talaj egy lazítás után? Szellősebb, levegősebb?
Az jót tesz ennek a fajta technológiának vagy kerülendő inkább?
Válasz Netparaszt #8733. hozzászólására
Ez megy 30cm-en minimum. Nem rossz gép amúgy ez sem, ahogy látom van késtáv bőven és szépen emelkedik teljes keresztmetszetben a talajszelvény.
Válasz VDénes #8735. hozzászólására
Amúgy nem tűnik rossznak a reptill.Az a 2 hullámos tárcsa,megfelelne a takarónövény terminálására is.Közben megcsinálja a kés,a talajművelést.Utána csak egy jó vetőgép kell.
Még a végén lecserélem a grúberem.
Válasz Netparaszt #8732. hozzászólására
A többi grúberhez képest nem kever. Csak egy részét akartam betenni a videónak de nem sikerült. Ezen a gépen nincsen a kapán hosszú terelő ív hogy felkeverjen. Nyilván kever valamit de talán kultivátorok közül a legkevesebbet.
Válasz Radocz #8724. hozzászólására
Látszik, hogy fikarsztnyit sem értessz az egészhez -közben meg szaktanácsadó vagy basszsu, sosem értettem az ilyet....-
Szóval a grúber a rövidtárcsa és a kombinátor pont más-más munkákra való szóval menj be a kft-hez mond meg nekik, hogy a kombinátort cseréljék le neked grúberre tavasszal a vetés előtt és majd meglátod milyen eredménye lesz... mindenesetre jól kiröhögnek újfent...
Válasz Netparaszt #8732. hozzászólására
Nem kever