Alapjában az ÁFA körrel nem lenne semmi baj ha a visszaigénylésekkor azonnal nem azt feltételezné a NAV hogy csalók vagyunk. Ezzel az online számlázással már az is megoldható lenne ha megvolna rá a kellő szándék a jogalkotók részéről hogy áfa visszaigénylés nélkül a NAV automatikusan visszautalja az áfát.
Válasz TYLLA46 #945. hozzászólásáraAz a köze hogy áfa csalásra buzdít. Nyilván ha áfa körös lenne, nem tenne ilyet.
Van olyan szolgáltató aki gázolajat is gazda nevére tankolja többi pénz megy a zsebbe.
Válasz Drisa #942. hozzászólásáraAzt írtad, hogy azt kérik csinálj neki mindent számla nélkül-gondoltam szolgáltatást.Ezt nem értettem, hogy annak mi köze is lenne a komp.felárhoz?
Válasz TYLLA46 #943. hozzászólásáraterménynél fordított áfa van, nyilván más termékek kereskedelmével lehet csalni, de ott a szereplők kis száma miatt könnyebben kordában tartható a dolog. Itt viszont több 10 ezer kompenzációs őstermelő van. Tavaly itt a környéken lehetett venni piaci ár alatt tonnánként 2000 tolcsóbban békési kompenzációs kukoricát korlátlan mennyiségben.
Válasz Nyomasek Bobo #940. hozzászólásáraha megszüntetik akkor nem szopatás miatt, hanem a visszaélések elkerülése végett. Sok milliárdos csalás megy a kompenzációval. Szeretem mikor jön a kompenzációs őstermelő hogy csináljak már neki mindent számla nélkül, mert neki nem kell számla, de mondom nekem kell. Még ma is ez megy.
Válasz szokeszucs #938. hozzászólásáraHa szopatni akarják az őstermelőt, akkor megszűnik.
Aztán lehet mindenki áfa körös, mert ugye ez a megszűnéssel, mint egy 12% adó...
Válasz _NB_ #933. hozzászólásáraIgen és összegzserűen pedig nem sokminden változott ha 8 millió alatt vagy: eddig 20% után kellett 14%-ot fizetni most meg 15% után 18.5%-ot ami kb uyganannyi...
Válasz TYLLA46 #932. hozzászólásáraKöszönöm!
Ma neki ugrottam még egyszer, mert már zsongott a bucim a sok szakszótól, és pár perce én is megtaláltam a varázsmondatot.
"2020. július 1-jétől egykulcsos (18,5 százalékos) társadalombiztosítási járulék lép a korábbi egyéni járulékok (nyugdíj-, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék) helyébe."
Nem követtem nyomon az évközi változásokat, rádiót is ritkán hallgatok már, egyik családtag említette, hogy ő is csak fél füllel hallott valami változásról meg százalékok, én naivan azt gondoltam megint a szocho százalék változott.
Válasz _NB_ #931. hozzászólásáraA nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli eü-i járulék, illetve a munkaerőpiaci járulék került összevonásra, melynek elnevezése egységesen társadalom biztosítási járulék lett.
Csak én szeretném azt hinni, hogy nem az eddig fizettet járulékokon felül akarnak még vagy 8x.xxx forintot, hanem valamit összevontak, pl a Szochót és az EÜ-t vagy tudom is én.
06. Mezőgazdasági őstermelő adózása
füzet alapján pdf link
lett
18,5% társadalombiztosítási járulék
de megmaradt a többi is
egészségügyi , nyugdíj, szocho
"A mezőgazdasági őstermelő az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak."
"Ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett91, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege után köteles megfizetni."
Sziasztok. Lenne egy pár kérdésem felétek.
Tudtok e arrol valamit hogy őstermelő aki nem afa koros az kishaszongépjarművet(pick up-ot) illetve vagy személyautót el-e tud számolni költségként?
Segítséget elore is köszi.
Szerintetek,terményértékesitést ki lehet úgy számlázni most,hogy januári fizetési határidővel?tehát 2021-es bevétel lesz.
Mert ugye ezt online fel is kell tölteni,ezekalapján lehet bő 3 hónapos fizetési határidő.
Nagyon úgy néz ki, ami már a tervezetből is lehetett sejteni, legalábbis a CSMT vonatkozásában, hogy azok a NAK-os vezetők, akik kitömték magukat állami földvásárlásokkal, rájöttek, hogy sokkal jobb lesz, ha a földhiteltörlesztés után nem kell adót fizetni, vagyis fizesse a többi adófizető, ha már megtették nekik, hogy megszabadították azt a 9 950 000 Magyar embert, attól a sok "felesleges" állami földtől.... Édesjóistenem, semmi sem elég nekik, mindig van lejjebb, sosem lesz vége a lopásnak....
Ha már reform, akkor érdemes lett volna az "őstermelő" elnevezést is megváltoztatni "termelő"-re.
Ha valaki növénytermesztésbe, vagy állattenyésztésbe kezd, az egyértelműen termelő lesz.
De mitől "ős"?
Ha valaki fodrász, asztalos vagy pék, esetleg autószerelő, az sem lesz ősfodrász, ősasztalos vagy őspék, se nem ősautószerelő.
Válasz Mihály #918. hozzászólására Például:a megszerzett bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ha pedig a magánszemély bevétele az említett összeget meghaladja, akkor az elszámolható költségekkel csökkentett bevétel lesz a jövedelme, amelyet 16 százalékos adó (szja) terheMi Viszont korábbról úgy tudtuk, hogy. 200 ezer forintos jövedelemig nincs adófizetési kötelezettség, ezért adószakértőhöz fordultunk, él-e még ez a lehetőség. Ruszin Zsolt igenlő választ adott, megjegyezve, hogy a két szabály egymás mellett él.
Vagyis ha van ugyan 800 ezer forint bevételünk, de ezen a hasznunk nem több, mint 200 ezer forint (ha nincs meg a beszerzési bizonylat akkor 25 százalékos hasznot vélelmeznek), akkor nem kell adóznunk. Ha viszont ennél több a hasznunk, akkor kell, de csak a 200 ezer forint feletti rész után.Számla nyugta helyett viszont az adminisztráció mégiscsak célszerű lehet, mert ha később (akár évek telhetnek el közben) vagyonosodási vizsgálatot kapunk, és sem a bevallásunkban, sem máshol nincs nyoma egy pár százezres bevételnek, akkor meg leszünk lőve – jegyezte meg. Egyrészt nem biztos, hogy fogunk emlékezni arra, hogy garázsvásárt tartottunk anno. És utólag nehéz lesz megmagyarázni a bevételt, ha korábban nem adtunk róla semmilyen infót az adóhatóságnak (a bevallásunkban).
Éppen ezért a bevétel szja-bevallását tanácsolja annak ellenére is, hogy az szja-törvény kimondja: „nem kell bevallani azt a bevételt… amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot.” DE VEHET A PIACON ALAPANYAGOT A LEKVÁRHOZ SAVANYÚSÁGHOZ NINCS KÖTELEZETTSÉG HOGY MEGTERMELJE AZ ALAPANYAGOT NYOMON KÖVETHETŐSÉG SEM SZEMPONT MINT AKI ŐSTERMELŐ IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZIK tehát nem kell 1 táska papír engedély stb
Válasz Zoli 63 #916. hozzászólására Hát ez szép csakhogy ez nem a nyugatnak tartó irány szerintem hanem talán a kipcsák Kirgizisztán ezzel megint nem lesz előrébb a Nav meg az őstermelő sem mert magánszemély eddig is 800 ezer árbevétel után nem adózik ez tartja fenn a gyógynövény begyűjtést meg a vad bodza és a garázs vásárt de lehet hogy a lekvár főzők is ezt választják mert nem kell engedély semmihez is ezt fogják s eladhatják amit főznek...na de mit is vártunk minden szép és jó dübörgő gazdasággal rendelkező kis országunk vezetőitől avagy csak a nagyok
Hogy ne unatkozzatok >>>>> 13. Célegyenesben a családi gazdasági rendszer átfogó reformja
Több évre visszanyúló számos egyeztetést, valamint jelentős előkészítő munkát követően közigazgatási egyeztetés alatt van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat.
A NAK egyik fő küldetése a hatékony és versenyképes gazdálkodáshoz szükséges jogi és intézményi környezet létrejöttének elősegítése. A NAK által még 2018-ban kiadott „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című javaslatcsomag egyik kiemelt területe a mezőgazdasági adózás. A kamara álláspontja szerint ugyanis az akkor és a jelenleg is fennálló őstermelői és családi gazdasági rendszer elavult, fölösleges adminisztratív terheket okoz a termelőknek. Ezért a NAK kiemelt feladatának tekintette a rendszer teljes modernizálását: az őstermelői rendszer felülvizsgálatát, azon keretek megteremtését, amikben a mezőgazdasági tevékenységet családon belül, jogi személy formában is végezni lehessen, valamint a kis és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszer bevezetését.
A kamara a javaslatot közel két éven át finomította közösen az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal, és most jutott el a törvényalkotási folyamat fontos mérföldkövéhez. Számos egyeztetést és jelentős előkészítő munkát követően már közigazgatási egyeztetés alatt van a mezőgazdasági őstermelőről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvénytervezet. A tervezet célja, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését és fejlesztését, csökkentve az adminisztrációs terheiket, miközben kedvező adózási környezetet teremt.
A tervezet legfontosabb elemei
Az őstermelőkre vonatkozó szabályok tervezett változása röviden
Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével (pl. mezőgazdasági bérmunka, falusi és agroturizmus tevékenységekkel).
Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25%-áig.
Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.
Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. A tételes költségelszámolás módja nem változna. Az átalányadózással kapcsolatosan azonban számos újdonság várható.
Az átalányadózás szabályai
A jövőben az átalányadózást 10%-os jövedelem és 90%-os költséghányaddal lehet alkalmazni.
Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. A minimálbér alapul vétele amiatt is előny, mert így annak éves növekedésével folyamatosan emelkedik a kedvezményes adózási értékhatár.
Az éves minimálbér ötszörösének, 2020-as minimálbérértéken megközelítőleg 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének szja-t és szocho-t.
Azon őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét, azaz 2020-as értéken kb. 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10%-a után kell személyi jövedelemadót fizetni.
Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.
Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, a javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki.
Ezen működési forma a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonásával jöhet létre. Új ŐCSG alapítása 16 éven felüli őstermelő tagokkal történhet azzal a kedvezménnyel, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. Az ŐCSG tagja ugyanazon tevékenységre nem lehet egyéni vállalkozó és családi mezőgazdasági társaság tagja.
Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint.
Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)
Egy új minősítő kategória jönne létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg,
· aminek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint
· kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.
A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is.
A CSMT a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz eleget, azzal, hogy a tervezet alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg
· a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;
· a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;
· azt az összeget, amit a CSMT azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;
· azt az összeget, amelyet a CSMT ad a tagjának olyan termőföld vásárlására, amit a CSMT legalább 15 évig használ.
Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A mentesített jövedelem viszont a jövőben nem csak a CSMT, hanem minden vállalkozás számára elérhető lesz.
Fontos további, kizárólag a CSMT-knek nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.
A NAK kezdeményezte törvényjavaslatot még az ősz folyamán vitathatja meg az Országgyűlés, és elfogadását követően a tervek szerint 2021. január 1-jén lép hatályba. Az ősz folyamán a NAK további, részletes tájékoztatást fog nyújtani az új szabályozásról.
Kérdésem nem teljesen adózással kapcsolatos, de hátha tud valaki segíteni NAV által kiadott jövedelem igazolásra lenne szükségem. Bemenni nem szeretnék, elvileg lehet igazol nyomtatvánnyal kérni elektronikusan is. Olyan problémám lenne kiválasztom a 2019. évet azt írja nem lehet mert nincs elfogadott adóbevallás .. Ok. Kipróbáltam 2018-ra is , szintén ezt írja. Valamit elrontok, vagy egyszerűen nem működik az igazolási kérelem nyomtatványon keresztül??
Válasz Mihály #912. hozzászólására Hát hová lett a szabad véleménynyilvánítás ????,... szóval mindenki a fejét dugja a homokba ... a nagyvállalkozók a könyvelő irodák problémája...(jó pénzért )a kis vállalkozók meg online megoldják mert eddig is simán ment az áfa vissza igénylés ja és az őstermelők aztán toppon lesznek főleg hogy a falugazdászok 25% szélnek eresztik úgy kell nekünk bólogatni még tud mindenki hajrá csak előre a szakadékba
Válasz Mihály #911. hozzászólására Ebből sajnos nem maradtunk ki bár én még januárig igen de aki szolgáltat s számlázik az bizony 1-jétől jelentheti a NAV-nak vagy a könyvelője lassan már sz.rni sem lehet ha nem jelented mert állambá mindent tudni akar emlékeztet 1 szovjet gyerek nevelő sorozatra a 70 évekből
Erről tud valaki bővebben mert itt kimaradt az őstermelők pedig változik az is :https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2F24.hu%2Ffn%2Fgazdasag%2F2020%2F06%2F17%2Fnulla-netto-ber-minimalis-jarulekalap%2F%3Ffbclid%3D
Válasz máris szomszéd #905. hozzászólásáraIsmerős régen úgy járt, dec elején leadott állatok árát jan első munkanapján utalták neki, de mivel év elején nem adott el semmit, nem újította meg az őstermelőit márc 21-ig, csak máj végén az első eladás előtt . A bevételt előző évhez számolta, mert oda kívánkozott a költségeléshez , de az apeh tiszta jövedelemként számította 40% adóval, mert nem volt érvényes jan 1-ig visszamenőleg az őstermelői kedvezmény .
Válasz namenyigergely #903. hozzászólásáraAmikor bevételezed a pénzt,vagyis az idei év.Az ilyen decemberi eladásokat érdemes legközelebb a vevővel egyeztetni ,hogy mikor fizessen,neked hogy jobb.
Válasz TÓTH TAMÁS #892. hozzászólásáraElszámolható.Te döntöd el hogy egyben leirod ha hátrányos helyen laksz vagy hét év alatt amortizálod pl ha májusba veszed akkor a vételár osztva 7 el annak a 12 része szorozva a hónapok számával vagyis májusba vettnél 7 tel.ERRE nyomtatványt kell vezetni.(könyvelő)
1748 hozzászólás
Alapjában az ÁFA körrel nem lenne semmi baj ha a visszaigénylésekkor azonnal nem azt feltételezné a NAV hogy csalók vagyunk. Ezzel az online számlázással már az is megoldható lenne ha megvolna rá a kellő szándék a jogalkotók részéről hogy áfa visszaigénylés nélkül a NAV automatikusan visszautalja az áfát.
Válasz Drisa #946. hozzászólásáraA komp felárat csak úgy lehetne megszüntetni, ha mindenkinek Áfa-snak kellene lennie.
Válasz TYLLA46 #945. hozzászólásáraAz a köze hogy áfa csalásra buzdít. Nyilván ha áfa körös lenne, nem tenne ilyet.
Van olyan szolgáltató aki gázolajat is gazda nevére tankolja többi pénz megy a zsebbe.
Válasz Drisa #942. hozzászólásáraAzt írtad, hogy azt kérik csinálj neki mindent számla nélkül-gondoltam szolgáltatást.Ezt nem értettem, hogy annak mi köze is lenne a komp.felárhoz?
Válasz TYLLA46 #943. hozzászólásáraterménynél fordított áfa van, nyilván más termékek kereskedelmével lehet csalni, de ott a szereplők kis száma miatt könnyebben kordában tartható a dolog. Itt viszont több 10 ezer kompenzációs őstermelő van. Tavaly itt a környéken lehetett venni piaci ár alatt tonnánként 2000 tolcsóbban békési kompenzációs kukoricát korlátlan mennyiségben.
Válasz Drisa #942. hozzászólásáraMessze nem lehet vele annyit csalni mint az Áfa-val. Ha egyáltalán lehet...
Válasz Nyomasek Bobo #940. hozzászólásáraha megszüntetik akkor nem szopatás miatt, hanem a visszaélések elkerülése végett. Sok milliárdos csalás megy a kompenzációval. Szeretem mikor jön a kompenzációs őstermelő hogy csináljak már neki mindent számla nélkül, mert neki nem kell számla, de mondom nekem kell. Még ma is ez megy.
Válasz 5465 #937. hozzászólásáraA családi gazdaságokról benyújtott törvényjavaslat módosít egy jó pár törvényt, de nem érinti az ÁFA.tv.-t.
Válasz szokeszucs #938. hozzászólásáraHa szopatni akarják az őstermelőt, akkor megszűnik.
Aztán lehet mindenki áfa körös, mert ugye ez a megszűnéssel, mint egy 12% adó...
Válasz szeszko #936. hozzászólására
erre én is kíváncsi lenék 
Válasz 5465 #937. hozzászólásáraNagyon hallgatnak róla, a komp felár az ÁFA tv-ben van. Figyeljük a híreket!
Komp felárról semmit nem regélnek.
Marad, megy a lecsóba ?
Üdv!
Van valaki olyan helyzetben, hogy korkedvezménnyel ment nyugdíjba, de még nincs 65 éves, és mezőgazdasági tevékenységet folytat?
Válasz ingatlanoshirdetes #934. hozzászólásáraIgen az összeg az szinte ugyan annyi.
A minimálbér után fizetek, hogy mennyen a nyugdíjév is így a 3 x minimálbér 92%-nak a 18,5%-a.
Válasz _NB_ #933. hozzászólásáraIgen és összegzserűen pedig nem sokminden változott ha 8 millió alatt vagy: eddig 20% után kellett 14%-ot fizetni most meg 15% után 18.5%-ot ami kb uyganannyi...
Válasz TYLLA46 #932. hozzászólásáraKöszönöm!
Ma neki ugrottam még egyszer, mert már zsongott a bucim a sok szakszótól, és pár perce én is megtaláltam a varázsmondatot.
"2020. július 1-jétől egykulcsos (18,5 százalékos) társadalombiztosítási járulék lép a korábbi egyéni járulékok (nyugdíj-, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék) helyébe."
Nem követtem nyomon az évközi változásokat, rádiót is ritkán hallgatok már, egyik családtag említette, hogy ő is csak fél füllel hallott valami változásról meg százalékok, én naivan azt gondoltam megint a szocho százalék változott.
Válasz _NB_ #931. hozzászólásáraA nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli eü-i járulék, illetve a munkaerőpiaci járulék került összevonásra, melynek elnevezése egységesen társadalom biztosítási járulék lett.
Válasz ingatlanoshirdetes #930. hozzászólásáraA 2058 kitöltő segédletben konkrétan vörös betűkkel van majd egy oldal a változásokról.
Csak én szeretném azt hinni, hogy nem az eddig fizettet járulékokon felül akarnak még vagy 8x.xxx forintot, hanem valamit összevontak, pl a Szochót és az EÜ-t vagy tudom is én.
Válasz _NB_ #929. hozzászólásáraSzerintem semmit sem valtozott.
Válasz _NB_ #928. hozzászólásáraEz most hogyan is van ?
06. Mezőgazdasági őstermelő adózása
füzet alapján pdf link
lett
18,5% társadalombiztosítási járulék
de megmaradt a többi is
egészségügyi , nyugdíj, szocho
"A mezőgazdasági őstermelő az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak."
"Ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett91, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege után köteles megfizetni."
Őstermelők járulékfizetése 2020. július 1-től
könyveléscentrum link
"Őstermelők járulékfizetése a 2020. július 1-től hatályos új Tbj. törvény alapján jelentősen módosul a járulék rendszer átalakítása miatt."
Sziasztok. Lenne egy pár kérdésem felétek.
Tudtok e arrol valamit hogy őstermelő aki nem afa koros az kishaszongépjarművet(pick up-ot) illetve vagy személyautót el-e tud számolni költségként?
Segítséget elore is köszi.
Válasz pamko #924. hozzászólásáraKi, Kft nél nem számít a kiegyelites ha megtudod beszélni nyugodtan
Válasz pamko #924. hozzászólásáraKi.
De ettől még kifizetik az idén ha ott a számla és nekik az éppen jó........
Szerintetek,terményértékesitést ki lehet úgy számlázni most,hogy januári fizetési határidővel?tehát 2021-es bevétel lesz.
Mert ugye ezt online fel is kell tölteni,ezekalapján lehet bő 3 hónapos fizetési határidő.
Válasz Pont #922. hozzászólására Láttál te már olyan pénz tárcát amibe nem lehet volna még tenni
Nagyon úgy néz ki, ami már a tervezetből is lehetett sejteni, legalábbis a CSMT vonatkozásában, hogy azok a NAK-os vezetők, akik kitömték magukat állami földvásárlásokkal, rájöttek, hogy sokkal jobb lesz, ha a földhiteltörlesztés után nem kell adót fizetni, vagyis fizesse a többi adófizető, ha már megtették nekik, hogy megszabadították azt a 9 950 000 Magyar embert, attól a sok "felesleges" állami földtől.... Édesjóistenem, semmi sem elég nekik, mindig van lejjebb, sosem lesz vége a lopásnak....
Válasz d-032a #920. hozzászólására pl... az sem ártott volna de hát a hagyomány az hagyomány
Ha már reform, akkor érdemes lett volna az "őstermelő" elnevezést is megváltoztatni "termelő"-re.
Ha valaki növénytermesztésbe, vagy állattenyésztésbe kezd, az egyértelműen termelő lesz.
De mitől "ős"?
Ha valaki fodrász, asztalos vagy pék, esetleg autószerelő, az sem lesz ősfodrász, ősasztalos vagy őspék, se nem ősautószerelő.
Válasz Mihály #918. hozzászólására Például:a megszerzett bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ha pedig a magánszemély bevétele az említett összeget meghaladja, akkor az elszámolható költségekkel csökkentett bevétel lesz a jövedelme, amelyet 16 százalékos adó (szja) terheMi Viszont korábbról úgy tudtuk, hogy. 200 ezer forintos jövedelemig nincs adófizetési kötelezettség, ezért adószakértőhöz fordultunk, él-e még ez a lehetőség. Ruszin Zsolt igenlő választ adott, megjegyezve, hogy a két szabály egymás mellett él.
Vagyis ha van ugyan 800 ezer forint bevételünk, de ezen a hasznunk nem több, mint 200 ezer forint (ha nincs meg a beszerzési bizonylat akkor 25 százalékos hasznot vélelmeznek), akkor nem kell adóznunk. Ha viszont ennél több a hasznunk, akkor kell, de csak a 200 ezer forint feletti rész után.Számla nyugta helyett viszont az adminisztráció mégiscsak célszerű lehet, mert ha később (akár évek telhetnek el közben) vagyonosodási vizsgálatot kapunk, és sem a bevallásunkban, sem máshol nincs nyoma egy pár százezres bevételnek, akkor meg leszünk lőve – jegyezte meg. Egyrészt nem biztos, hogy fogunk emlékezni arra, hogy garázsvásárt tartottunk anno. És utólag nehéz lesz megmagyarázni a bevételt, ha korábban nem adtunk róla semmilyen infót az adóhatóságnak (a bevallásunkban).
Éppen ezért a bevétel szja-bevallását tanácsolja annak ellenére is, hogy az szja-törvény kimondja: „nem kell bevallani azt a bevételt… amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot.” DE VEHET A PIACON ALAPANYAGOT A LEKVÁRHOZ SAVANYÚSÁGHOZ NINCS KÖTELEZETTSÉG HOGY MEGTERMELJE AZ ALAPANYAGOT NYOMON KÖVETHETŐSÉG SEM SZEMPONT MINT AKI ŐSTERMELŐ IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZIK tehát nem kell 1 táska papír engedély stb
Válasz Zoli 63 #916. hozzászólására Hát ez szép csakhogy ez nem a nyugatnak tartó irány szerintem hanem talán a kipcsák Kirgizisztán ezzel megint nem lesz előrébb a Nav meg az őstermelő sem mert magánszemély eddig is 800 ezer árbevétel után nem adózik ez tartja fenn a gyógynövény begyűjtést meg a vad bodza és a garázs vásárt de lehet hogy a lekvár főzők is ezt választják mert nem kell engedély semmihez is ezt fogják s eladhatják amit főznek...na de mit is vártunk minden szép és jó dübörgő gazdasággal rendelkező kis országunk vezetőitől avagy csak a nagyok
Válasz Zoli 63 #916. hozzászólásáraA 12 szazalék gondolom megy a levesbe..
Hogy ne unatkozzatok
>>>>> 13. Célegyenesben a családi gazdasági rendszer átfogó reformja
Több évre visszanyúló számos egyeztetést, valamint jelentős előkészítő munkát követően közigazgatási egyeztetés alatt van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat.
A NAK egyik fő küldetése a hatékony és versenyképes gazdálkodáshoz szükséges jogi és intézményi környezet létrejöttének elősegítése. A NAK által még 2018-ban kiadott „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című javaslatcsomag egyik kiemelt területe a mezőgazdasági adózás. A kamara álláspontja szerint ugyanis az akkor és a jelenleg is fennálló őstermelői és családi gazdasági rendszer elavult, fölösleges adminisztratív terheket okoz a termelőknek. Ezért a NAK kiemelt feladatának tekintette a rendszer teljes modernizálását: az őstermelői rendszer felülvizsgálatát, azon keretek megteremtését, amikben a mezőgazdasági tevékenységet családon belül, jogi személy formában is végezni lehessen, valamint a kis és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszer bevezetését.
A kamara a javaslatot közel két éven át finomította közösen az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal, és most jutott el a törvényalkotási folyamat fontos mérföldkövéhez. Számos egyeztetést és jelentős előkészítő munkát követően már közigazgatási egyeztetés alatt van a mezőgazdasági őstermelőről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvénytervezet. A tervezet célja, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését és fejlesztését, csökkentve az adminisztrációs terheiket, miközben kedvező adózási környezetet teremt.
A tervezet legfontosabb elemei
Az őstermelőkre vonatkozó szabályok tervezett változása röviden
Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével (pl. mezőgazdasági bérmunka, falusi és agroturizmus tevékenységekkel).
Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25%-áig.
Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.
Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. A tételes költségelszámolás módja nem változna. Az átalányadózással kapcsolatosan azonban számos újdonság várható.
Az átalányadózás szabályai
A jövőben az átalányadózást 10%-os jövedelem és 90%-os költséghányaddal lehet alkalmazni.
Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. A minimálbér alapul vétele amiatt is előny, mert így annak éves növekedésével folyamatosan emelkedik a kedvezményes adózási értékhatár.
Az éves minimálbér ötszörösének, 2020-as minimálbérértéken megközelítőleg 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének szja-t és szocho-t.
Azon őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét, azaz 2020-as értéken kb. 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10%-a után kell személyi jövedelemadót fizetni.
Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.
Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, a javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki.
Ezen működési forma a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonásával jöhet létre. Új ŐCSG alapítása 16 éven felüli őstermelő tagokkal történhet azzal a kedvezménnyel, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. Az ŐCSG tagja ugyanazon tevékenységre nem lehet egyéni vállalkozó és családi mezőgazdasági társaság tagja.
Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint.
Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)
Egy új minősítő kategória jönne létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg,
· aminek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint
· kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.
A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is.
A CSMT a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz eleget, azzal, hogy a tervezet alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg
· a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;
· a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;
· azt az összeget, amit a CSMT azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;
· azt az összeget, amelyet a CSMT ad a tagjának olyan termőföld vásárlására, amit a CSMT legalább 15 évig használ.
Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A mentesített jövedelem viszont a jövőben nem csak a CSMT, hanem minden vállalkozás számára elérhető lesz.
Fontos további, kizárólag a CSMT-knek nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.
A NAK kezdeményezte törvényjavaslatot még az ősz folyamán vitathatja meg az Országgyűlés, és elfogadását követően a tervek szerint 2021. január 1-jén lép hatályba. Az ősz folyamán a NAK további, részletes tájékoztatást fog nyújtani az új szabályozásról.
(NAK)
Sziasztok.
A 30 napos áfa fizetés az vajon el még? Vagy most ez a negyedév újra 75 napra jön vissza?
Köszi előre is!
Kérdésem nem teljesen adózással kapcsolatos, de hátha tud valaki segíteni NAV által kiadott jövedelem igazolásra lenne szükségem. Bemenni nem szeretnék, elvileg lehet igazol nyomtatvánnyal kérni elektronikusan is. Olyan problémám lenne kiválasztom a 2019. évet azt írja nem lehet mert nincs elfogadott adóbevallás .. Ok. Kipróbáltam 2018-ra is , szintén ezt írja. Valamit elrontok, vagy egyszerűen nem működik az igazolási kérelem nyomtatványon keresztül??
Válasz Mihály #912. hozzászólására Hát hová lett a szabad véleménynyilvánítás ????,... szóval mindenki a fejét dugja a homokba ... a nagyvállalkozók a könyvelő irodák problémája...(jó pénzért )a kis vállalkozók meg online megoldják mert eddig is simán ment az áfa vissza igénylés ja és az őstermelők aztán toppon lesznek főleg hogy a falugazdászok 25% szélnek eresztik úgy kell nekünk bólogatni még tud mindenki hajrá csak előre a szakadékba
Válasz Mihály #911. hozzászólására Ebből sajnos nem maradtunk ki bár én még januárig igen de aki szolgáltat s számlázik az bizony 1-jétől jelentheti a NAV-nak vagy a könyvelője lassan már sz.rni sem lehet ha nem jelented mert állambá mindent tudni akar emlékeztet 1 szovjet gyerek nevelő sorozatra a 70 évekből
Erről tud valaki bővebben mert itt kimaradt az őstermelők pedig változik az is :https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2F24.hu%2Ffn%2Fgazdasag%2F2020%2F06%2F17%2Fnulla-netto-ber-minimalis-jarulekalap%2F%3Ffbclid%3D
Válasz máris szomszéd #905. hozzászólásáraa pénzügyi teljesités dátuma számit.
Válasz agrogal #904. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz máris szomszéd #905. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz Zoli 63 #906. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz máris szomszéd #905. hozzászólásáraIsmerős régen úgy járt, dec elején leadott állatok árát jan első munkanapján utalták neki, de mivel év elején nem adott el semmit, nem újította meg az őstermelőit márc 21-ig, csak máj végén az első eladás előtt . A bevételt előző évhez számolta, mert oda kívánkozott a költségeléshez , de az apeh tiszta jövedelemként számította 40% adóval, mert nem volt érvényes jan 1-ig visszamenőleg az őstermelői kedvezmény .
Válasz namenyigergely #903. hozzászólásáraLehet rosszul tudom de amelyikben akarod. Ahogy neked jobb.
Válasz namenyigergely #903. hozzászólásáraAmikor bevételezed a pénzt,vagyis az idei év.Az ilyen decemberi eladásokat érdemes legközelebb a vevővel egyeztetni ,hogy mikor fizessen,neked hogy jobb.
Szeretném megkérdezni, hogy tavaly decemberi számlámat az idén jan 2-án utalták , az volt a fizetési határidő. Melyik évi bevétel?
Köszönöm.
Válasz pamko #901. hozzászólásáranem
Válasz agrogal #900. hozzászólásáraNem ugy van ,hogy csak Csg. számolhatja el egy összegbe,az östermelő pedig évekre elosztva?
Válasz TÓTH TAMÁS #892. hozzászólásáraElszámolható.Te döntöd el hogy egyben leirod ha hátrányos helyen laksz vagy hét év alatt amortizálod pl ha májusba veszed akkor a vételár osztva 7 el annak a 12 része szorozva a hónapok számával vagyis májusba vettnél 7 tel.ERRE nyomtatványt kell vezetni.(könyvelő)
Válasz Bobo77 #898. hozzászólásáraHjja....de miert pont ma?se30,se 45,se 75 nap