Ezek vagy dobozostul Kínában készülnek, vagy panelként megveszik és csinálnak hozzá dobozt. Régen a conradon lehetett venni ilyen panelt.
Azt, hogy mennyi energiát írnak ki, az üzleti fogás, főleg akkor, ha a három energiaszintből (bemenő, tárolt, kisülési) csak kettőt adnak meg.
Alább egyszer írtam, hogy lehet az 5 joule -től több a kisülési energia, de azoknál eleve nagyon hosszú kerítést, illetve magas füves területtel számolnak. Azaz sok veszteséggel.
Ezek a készülékek nem javíthatók.
Nyugodtan megveheted bármelyiket. Olyan típust vegyél, amit mások már használnak egy ideje! Keresd a kedvezőbb árút!
Ezek mind túl vannak árazva. Mind a gyártó, mind a kereskedő degeszre keresi rajta magát.
Régen akármelyik tsz villanyszerelő összedobott egy pásztort.
Ezek 3 részből állnak.
1. áramforrás, Kell egy váltóáram, ami 400-500 V között van. Ha 220 V-os, akkor egy trafó van benne, ha akkus, akkor egy buta inverter.
2. maga a pásztor, mint impulzusgenerátor. Van benne egy egyenirányító diódahíd. Egy ellenállás egy kondenzátor és egy feszültségre kapcsoló trióda.
3. nagyfeszültségű tekercs.
A tsz-esek vettek egy ic-t az időzítőhöz, hagi vasmagra tekercseltek egy trafót, a rezgőkört meg megcsinálták bontott cuccokból. Ezzel kész volt az inverter, egyen 12 V -ről váltó 400 V-ra.
Nagyfeszültségű trafónak beraktak egy autó gyújtástrafót. Az impulzusgenerátor minden eleme bontásból származott. Az energia mennyiséget a kondenzátor, az impulzus ciklust az ellenállás szabályozza.
Nekem 25 évig működött egy ilyen. Akkor egy Győr környéki kisiparos csinálgatta őket.
Amikor elromlott és gyorsan kellett, vettem a farm system n1000 -eset. Ez megy több mint 5 éve, 2,5 km visz, 2mm -es dróttal.
Én faoszlopokat használok és szigetelőnek pedig a legolcsóbb, 3 báros kp csövet. Azt két szöggel felütöm, bele egy dróthurok és mehet rá drót, vagy zsineg. Ettől nincs olcsóbb.
Válasz jaromiv #629. hozzászólásáraNézegetem ezt a román Nexon márkát,nekik van jóval 6joule feletti is,akkor az nem szabályos?Ahogy látom egy villanypásztor készletet nem nagy gond beszerezni,inkább a kerités ami feladja a leckét.Ennek járok majd utána,hogy lehetne megoldani jól és olcsón.
A dűlőút külterület, közforgalmú magánút ( érvényes rá a kresz is), mert általában az Önk. tulajdona.
Nincs szabály. Illetve annyi, hogy figyelmeztető táblával kell jelezni. Ez egy kicsit durva, mert ilyen helyen 10 méterenként kellene a tábla.
Baleset esetén első a készülék vizsgálata. A gyártó felel a max 5 joule, kisülési energiáért, az impulzus idejéért, és annak hosszáért. Csak van itt egy apró bökkenő, mert ezt általában 500 ohmra ( ennek megfelelő vezetékhosszra) állítják be.
Ha túl rövid a vezeték, nincs nedvesség, hozzáérő zöld fű, tehát veszteség, akkor lehetnek meglepetések. Egy lovat végleg kiüt az 5 joule feletti energia. De egy pacemakeres embernek is meszeltek, ha szívritmusban éri az ütés.
A villanypástorra csak eus szabály van és magyar szabvány (Msz)
Az ipari/ kereskedelmi gyártók nem adnak ki olyan készüléket, ami 5 joule feletti energiával sül ki 500 ohm ellenállás mellett.
Elkerülhető minden probléma, ha egy zárt dobozban magad is csinálsz egy szikraközt, 3-5 mm -eset. Az nem fogja megengedni, hogy nagy energia menjen ki a drótra, mert a szikraközben előbb sül ki.
Válasz jaromiv #627. hozzászólásáraNekem a tábla mellett egyik oldalon dülőut van,mi van akkr ha valami arrajáró kiváncsiságból megfogja?Ilyen helyre szabad telepiteni?
Válasz colizoli #625. hozzászólásáraÉn tudom, hogy jobb a drót, és hogy megtérűl. Nekem csak a tanya körül van, 2.5 km. A 2 mm -es, szőlőkordonnak való aluötvözetes acéldrótból csináltam, 96 -ban. Van ahol már a 3. oszlop van beállítva. Itt, külterületen nem hagyhatod kint a drótot, de más se nagyon.
Válasz colizoli #624. hozzászólásáraNem ugyan az a helyzet. Te bent akarod tartani az állataidat, ők meg kívül akarnak tartani nagy területről több mint 200 éhes szarvast. Az őz magabiztosan átugorja. A levegőben ha hozzáér még csak meg sem üti az áram. A szarvasnak még ennyire sem probléma. A vezeték nem szakad csak nem akadályozta meg a bejutást.
Válasz jaromiv #623. hozzászólásáraOlcsobban jösz ki, mint a különféle madzagokkal, hosszútávon meg föleg. Az első telepitésem kb 20 éve van kint, az akácoszlopok már elrohadtak, de a drót még ugyanaz. A vadas résszel egyetértek.
Válasz Zoli1437 #622. hozzászólásáraKis terület, kis üzem, saját kis kezeimmel telepitettem. Mondjuk sok szpás volt elötte, különféle zsinegekkel, madzadokkal.
Válasz colizoli #620. hozzászólásáraVan jó és rossz példa, megoldás is.
Az a 2.5 milis drót, már nem is villanypásztor, hanem valódi kerítés. Azért ezt több 100 hektáron, úgy hogy a táblák 5-10 hektárosak, ficek -sarok mezsgyével, sokan nem engedhetik meg magunknak.
A baj nem a védekezésnél kezdődik, hanem a nemlétező vadgazdálkodásnál.
Itt, nálunk évekkel ezelőtt elszaporodott a vaddisznó, 100 -as nagyságrendű falkában jártak. Mindent gyepet feltúrtak, napraforgót letarolták, stb.
Mondtam a fiúknak, hogy segítek. Jó ismerősöm ez egyik vadvágóhíd. Úgy dolgoznak pl. Bakonyban, hogy sok vadásszal, egy hűtőkamionnak mennek, és csinálnak egy nagy gyérítést. Mindenki jól jár. Csökken a kár, a vadásztársaság is kap egy csomó pénzt.
A válasz. Nem, mert akkor mi mit foguk lőni.
Mi lett a vége? Jött a pestis és kamionszám hordták a dögöt ki az erdőkből.
A probléma megszűnt.
Most a szarvassal van baj. Amikor a Bükkbe berakták a farkasokat az szétkergette a szarvasállományt. Ezek szétszéledve, mára felszaporodtak. Ősszel összeverődve 30-40 db -os csordák vannak. Harminc évvel ezelőtt jó, ha hallutunk két bikát így ősszel, most vagy 10 -20 bőg egyszerre. Ezeknek az állatoknak enni kell. Nincs vadföld, nincs víz. Itt a szántók meg teli erdőszegéllyel.
Van egy – két rendes vadászgyerek, aki próbálja ezt kezelni, de ez már túlnőtt egy -egy vadásztársaságon.
Azt mondod, hogy nem kell foglalkoznod a pásztorral egész évben. Te jó helyen lakhatsz. A vad megtanulja elkerülni a kerítést. De itt nálunk, amikor a rabsicok ráengednek 5-6 kiéheztetett kutyát a csordára, az nem drótot, hanem az oszlopot is viszi.
Válasz csontii #615. hozzászólására2,5 acéldrótból vannak a pásztoraim, 7.5 joulos gyári adapterrel, így a vad nem szaggatt semmit, hanem megtanulja, hogy nem játék a drót. Télen 20-30 őz szaladgál keresztül kasul a területeimen, gond nélkül. Tavasszal egyszer körbe megyek ellenörizni és le tudva az éves karbantartás. Marha, birka disznó van a pásztorba és bent is maradnak.
Válasz Zoli1437 #618. hozzászólásáraminden zárnak meg terület vèdelmi berendezèsnek van egy szerepe. Amúgy szart sem èr,hiszen mind kijátszható. termeljetek villanypásztor nèlkül.
Válasz csontii #615. hozzászólásáraAI-alapú áttekintés
A villanypásztorok maximális kisütési energiája
az európai szabvány szerint legfeljebb 6 Joule lehet, az emberi és állati biztonság érdekében. Bár egyes készülékek tárolt energiája (pl. 10 Joule) magasabb, a leadott energia nem lépheti túl a 6 Joule-os korlátot.
Szabványok: Az Európai Unió 2006-ban vezette be a szabványt, ami azt írja elő, hogy percenként maximum 60 impulzus és legfeljebb 6 Joule leadott energia lehet.
Biztonság: Ezt a korlátozást a biztonság növelése érdekében vezették be.
Készülékek: Vannak olyan készülékek, amelyek tárolt energiája 10 Joule, de a leadott energia nem haladhatja meg a 6 Joule-t.
Láttam őzet kifejezetten ellenük telepített villanypásztort átugrani. Erősen mozgott a vezeték, de még csak meg sem ütötte. A levegő jó szigetelő.
A villanypásztor arra jó, hogy jólakott állat ott maradjon az ételnél.
Éhes állatot távol tartani az ételtől kevésbé használható.
Válasz jaromiv #613. hozzászólásáraEz mind igaz egy lófing gyenge villanypásztor esetén. Egy 8 joule körüli vagy feletti készülék esetén az első ütés után már kétszer meggondolja magát még a vaddisznó is.
A pásztornak neki megy vad, tör, zúz, szaggat. Száraz időben marad némi szikra a zsinegben. A vad, a csapásán rendszeresen szaggatni fog. Szinte mindig ugyanott.
Vagy ellenőrzöd, javítod naponta, vagy semmit nem ér a pásztorod.
A telepítésről meg ne is beszéljünk. Művelés határára telepítve. nem hagyva menekülési területet a vadnak, pont hogy nem tartja távol a vadat. A vadat nem lehet kizárni, csak kiszorítani, a mozgását akadállyal elterelni.
Válasz csontii #605. hozzászólásáraEz a román Nexon megbizható?Mert most már elfogyott a türelmem,lehet még a villanypásztort megpróbálomMaga a villanypásztor rész nem tünik nagy pénznek, inkább az oszlopok aggasztanak.Mondjuk van erdőm hátha onnan meg lehet oldani
Üdv. mindenkinek, most regisztráltam a fórumra. Köszönöm a lehetőséget!
Érdeklődnék: van valami megoldás, amivel mobilról (telefon, tablet) internet segítségével lehete mérni a villanypásztor erejét? Köszi előre is!
Válasz paaldav1985 #595. hozzászólásáraA kis testvérét, az N1000 -est ismerem. Megy öt éve. Nincs vele baj. Kb 2,5 km karámot visz éjjel – nappal.
Azok a számok, hogy 170 – 68- 30 km, erősen túlzottak, de 10-8-6 Joule, az valós, mert ezeket mérik.
Eus szabály, hogy csak 5 Joule lehet, a kisülési energia. A készülékben „szikaraközzel” leszabályozzák. Ez nagyobb mint 5 Joule, ez vadkerítéshez való, oda engedélyezett.
Válasz golyó 2 #597. hozzászólásáraArra lennék kíváncsi a kicsi távirányító használható e és milyen távolságig képes müködni. Nekem kettő van de lényegében a hatótávja sík terepen sem éri el az ezer métert. Ezért kárvolt kiadnom érte a felárat.
Kíváncsi lennék a kb. 80 e ft os internetes egység hasonlóan használhatatlan bóvli e.
Sziasztok! Van-e valakinek tapasztalata ezzel a villanypásztor készülékkel kapcsolatban? Valósak lehetnek-e a feltűntetett adatai?
Esetleg javításra szorult-e már valakinél? Az ilyen teljesítményűekhez képest elég kedvező az ára.
Válasz Sötét Paraszt #449. hozzászólásáraSzia! Nekem is ugyazez a készülékem van. Egy régi projekthez vettem anno de az meghiusult. Most viszont juhokat kellene bekeritenem kb másfél hektáron. Te milyen állatokra alkalmazod?
Válasz mtz1221 #592. hozzászólásáravannak területek,hanyag tulaj,napokig leszabva durrog. Ezek ha gyújtanak ,nem árulnák,mert a bolt huzná a rövidebbet. Ő adja a veszèlyest,így ő felel ha az övè gyujt.
Válasz mtz1221 #590. hozzászólására15ève van vilanypásztorom. Mit nem èrtek a működèsèn? Szerinted gyujt. Szerintem nem. mint írtam,ne az ív miatt aggódj,hanem a zárlat miatt. Amúgy az sem valószínű,de minden meghibásodhat. Az,ha 220vos az nem jelenti azt,hogy erősebb mint az akkus. Az akku is tud ugyan akkorát. A trafó a lènyeg,de attól mèg nem gyujt. Most szerinted,meggyujtja a száraz füvet? Mond azt,hogy meg!
Válasz .Richard. #587. hozzászólásáraNem azt mondom hogy meggyújtja, csak addig ne legyen ideges még ki van feszítve a drót száraz búzában is. Nekem le szokta égetni a gyomot elég jó esőben. Nem kell kaszálni, de ez erős 220voltos.
Válasz mtz1221 #585. hozzászólásáraAzt akarod mondani,hogy meggyujtja? Szerintem elöbb lesz 6szor lottó 5öse valakinek,mint ez meggyujtja a buzát. Nincs ereje. Nincs hő,nem benzinkút a buzaszál,ami párolog.
Válasz .Richard. #583. hozzászólásáraNa még egyszer száraz búzához ha hozzáér, nem szikrázik. Ha leszakad és a földhöz ér, akkor van szikra. Ott ha a föld vizes még a harmattól, és 10 órakkor meg 40 fok meleg van, akkor lehet én sem lennék nyugodt. De nyugodtan próbáld ki egy száraz és egy vízbe mártott búza szárral amit fogsz a kezedben.
Válasz .Richard. #583. hozzászólásáraÉrtem a lényegét, azt írod, hogy a tűzhöz kell az éghető anyag, oxigén és a megfelelő hőmérséklet.
Viszont, ha arra gondolok, hogy nagyon régen kova kővel gyújtottak tüzet, tehát ott is csak szikra volt.
Válasz vitezkaroly1 #582. hozzászólásáraHogyne lenne szikra. Villamos ív . De az nem gyujt meg semmit,szerintem kevès az idő,hogy nagy hőfok legyen. Talán akkor,ha másodpercenkènt ezerszer szikrázna. Amúgy ott valami villanyász le tudná vezetni a kèpletet,hogy nincs amper,csak nagy feszültség. Az meg kevès a tűzhöz,mert nincs munka, nincs áramerőssèg,Amper. Így nem gyujt. Csak ha benzint öntesz, vagy gázzal elárasztod,ès ivethuzatsz a drottal.
731 hozzászólás
Válasz Igazi Földönfutó #630. hozzászólásáraVan aki az egyikre esküszik, van aki a másikra.
Ezek vagy dobozostul Kínában készülnek, vagy panelként megveszik és csinálnak hozzá dobozt. Régen a conradon lehetett venni ilyen panelt.
Azt, hogy mennyi energiát írnak ki, az üzleti fogás, főleg akkor, ha a három energiaszintből (bemenő, tárolt, kisülési) csak kettőt adnak meg.
Alább egyszer írtam, hogy lehet az 5 joule -től több a kisülési energia, de azoknál eleve nagyon hosszú kerítést, illetve magas füves területtel számolnak. Azaz sok veszteséggel.
Ezek a készülékek nem javíthatók.
Nyugodtan megveheted bármelyiket. Olyan típust vegyél, amit mások már használnak egy ideje! Keresd a kedvezőbb árút!
Ezek mind túl vannak árazva. Mind a gyártó, mind a kereskedő degeszre keresi rajta magát.
Régen akármelyik tsz villanyszerelő összedobott egy pásztort.
Ezek 3 részből állnak.
1. áramforrás, Kell egy váltóáram, ami 400-500 V között van. Ha 220 V-os, akkor egy trafó van benne, ha akkus, akkor egy buta inverter.
2. maga a pásztor, mint impulzusgenerátor. Van benne egy egyenirányító diódahíd. Egy ellenállás egy kondenzátor és egy feszültségre kapcsoló trióda.
3. nagyfeszültségű tekercs.
A tsz-esek vettek egy ic-t az időzítőhöz, hagi vasmagra tekercseltek egy trafót, a rezgőkört meg megcsinálták bontott cuccokból. Ezzel kész volt az inverter, egyen 12 V -ről váltó 400 V-ra.
Nagyfeszültségű trafónak beraktak egy autó gyújtástrafót. Az impulzusgenerátor minden eleme bontásból származott. Az energia mennyiséget a kondenzátor, az impulzus ciklust az ellenállás szabályozza.
Nekem 25 évig működött egy ilyen. Akkor egy Győr környéki kisiparos csinálgatta őket.
Amikor elromlott és gyorsan kellett, vettem a farm system n1000 -eset. Ez megy több mint 5 éve, 2,5 km visz, 2mm -es dróttal.
Én faoszlopokat használok és szigetelőnek pedig a legolcsóbb, 3 báros kp csövet. Azt két szöggel felütöm, bele egy dróthurok és mehet rá drót, vagy zsineg. Ettől nincs olcsóbb.
Holnap lefotózom, és felrakom neked.
Válasz jaromiv #629. hozzászólásáraNézegetem ezt a román Nexon márkát,nekik van jóval 6joule feletti is,akkor az nem szabályos?Ahogy látom egy villanypásztor készletet nem nagy gond beszerezni,inkább a kerités ami feladja a leckét.Ennek járok majd utána,hogy lehetne megoldani jól és olcsón.
Válasz Igazi Földönfutó #628. hozzászólásáraIgen, lehet telepíteni.
A dűlőút külterület, közforgalmú magánút ( érvényes rá a kresz is), mert általában az Önk. tulajdona.
Nincs szabály. Illetve annyi, hogy figyelmeztető táblával kell jelezni. Ez egy kicsit durva, mert ilyen helyen 10 méterenként kellene a tábla.
Baleset esetén első a készülék vizsgálata. A gyártó felel a max 5 joule, kisülési energiáért, az impulzus idejéért, és annak hosszáért. Csak van itt egy apró bökkenő, mert ezt általában 500 ohmra ( ennek megfelelő vezetékhosszra) állítják be.
Ha túl rövid a vezeték, nincs nedvesség, hozzáérő zöld fű, tehát veszteség, akkor lehetnek meglepetések. Egy lovat végleg kiüt az 5 joule feletti energia. De egy pacemakeres embernek is meszeltek, ha szívritmusban éri az ütés.
A villanypástorra csak eus szabály van és magyar szabvány (Msz)
Az ipari/ kereskedelmi gyártók nem adnak ki olyan készüléket, ami 5 joule feletti energiával sül ki 500 ohm ellenállás mellett.
Elkerülhető minden probléma, ha egy zárt dobozban magad is csinálsz egy szikraközt, 3-5 mm -eset. Az nem fogja megengedni, hogy nagy energia menjen ki a drótra, mert a szikraközben előbb sül ki.
Válasz jaromiv #627. hozzászólásáraNekem a tábla mellett egyik oldalon dülőut van,mi van akkr ha valami arrajáró kiváncsiságból megfogja?Ilyen helyre szabad telepiteni?
Válasz colizoli #625. hozzászólásáraÉn tudom, hogy jobb a drót, és hogy megtérűl. Nekem csak a tanya körül van, 2.5 km. A 2 mm -es, szőlőkordonnak való aluötvözetes acéldrótból csináltam, 96 -ban. Van ahol már a 3. oszlop van beállítva. Itt, külterületen nem hagyhatod kint a drótot, de más se nagyon.
Válasz colizoli #624. hozzászólásáraNem ugyan az a helyzet. Te bent akarod tartani az állataidat, ők meg kívül akarnak tartani nagy területről több mint 200 éhes szarvast. Az őz magabiztosan átugorja. A levegőben ha hozzáér még csak meg sem üti az áram. A szarvasnak még ennyire sem probléma. A vezeték nem szakad csak nem akadályozta meg a bejutást.
Válasz jaromiv #623. hozzászólásáraOlcsobban jösz ki, mint a különféle madzagokkal, hosszútávon meg föleg. Az első telepitésem kb 20 éve van kint, az akácoszlopok már elrohadtak, de a drót még ugyanaz. A vadas résszel egyetértek.
Válasz Zoli1437 #622. hozzászólásáraKis terület, kis üzem, saját kis kezeimmel telepitettem. Mondjuk sok szpás volt elötte, különféle zsinegekkel, madzadokkal.
Válasz colizoli #620. hozzászólásáraVan jó és rossz példa, megoldás is.
Az a 2.5 milis drót, már nem is villanypásztor, hanem valódi kerítés. Azért ezt több 100 hektáron, úgy hogy a táblák 5-10 hektárosak, ficek -sarok mezsgyével, sokan nem engedhetik meg magunknak.
A baj nem a védekezésnél kezdődik, hanem a nemlétező vadgazdálkodásnál.
Itt, nálunk évekkel ezelőtt elszaporodott a vaddisznó, 100 -as nagyságrendű falkában jártak. Mindent gyepet feltúrtak, napraforgót letarolták, stb.
Mondtam a fiúknak, hogy segítek. Jó ismerősöm ez egyik vadvágóhíd. Úgy dolgoznak pl. Bakonyban, hogy sok vadásszal, egy hűtőkamionnak mennek, és csinálnak egy nagy gyérítést. Mindenki jól jár. Csökken a kár, a vadásztársaság is kap egy csomó pénzt.
A válasz. Nem, mert akkor mi mit foguk lőni.
Mi lett a vége? Jött a pestis és kamionszám hordták a dögöt ki az erdőkből.
A probléma megszűnt.
Most a szarvassal van baj. Amikor a Bükkbe berakták a farkasokat az szétkergette a szarvasállományt. Ezek szétszéledve, mára felszaporodtak. Ősszel összeverődve 30-40 db -os csordák vannak. Harminc évvel ezelőtt jó, ha hallutunk két bikát így ősszel, most vagy 10 -20 bőg egyszerre. Ezeknek az állatoknak enni kell. Nincs vadföld, nincs víz. Itt a szántók meg teli erdőszegéllyel.
Van egy – két rendes vadászgyerek, aki próbálja ezt kezelni, de ez már túlnőtt egy -egy vadásztársaságon.
Azt mondod, hogy nem kell foglalkoznod a pásztorral egész évben. Te jó helyen lakhatsz. A vad megtanulja elkerülni a kerítést. De itt nálunk, amikor a rabsicok ráengednek 5-6 kiéheztetett kutyát a csordára, az nem drótot, hanem az oszlopot is viszi.
Válasz colizoli #621. hozzászólásáraNagy terület. Nagy üzem. Feltételezem erre szakosodott cég csinálta.
Válasz Zoli1437 #618. hozzászólására"Éhes állatot távol tartani az ételtől kevésbé használható."
Akkor az szarul van telepitve.
Válasz csontii #615. hozzászólására2,5 acéldrótból vannak a pásztoraim, 7.5 joulos gyári adapterrel, így a vad nem szaggatt semmit, hanem megtanulja, hogy nem játék a drót. Télen 20-30 őz szaladgál keresztül kasul a területeimen, gond nélkül. Tavasszal egyszer körbe megyek ellenörizni és le tudva az éves karbantartás. Marha, birka disznó van a pásztorba és bent is maradnak.
Válasz Zoli1437 #618. hozzászólására
minden zárnak meg terület vèdelmi berendezèsnek van egy szerepe. Amúgy szart sem èr,hiszen mind kijátszható.
termeljetek villanypásztor nèlkül.
Válasz csontii #615. hozzászólásáraAI-alapú áttekintés
A villanypásztorok maximális kisütési energiája
az európai szabvány szerint legfeljebb 6 Joule lehet, az emberi és állati biztonság érdekében. Bár egyes készülékek tárolt energiája (pl. 10 Joule) magasabb, a leadott energia nem lépheti túl a 6 Joule-os korlátot.
Szabványok: Az Európai Unió 2006-ban vezette be a szabványt, ami azt írja elő, hogy percenként maximum 60 impulzus és legfeljebb 6 Joule leadott energia lehet.
Biztonság: Ezt a korlátozást a biztonság növelése érdekében vezették be.
Készülékek: Vannak olyan készülékek, amelyek tárolt energiája 10 Joule, de a leadott energia nem haladhatja meg a 6 Joule-t.
Láttam őzet kifejezetten ellenük telepített villanypásztort átugrani. Erősen mozgott a vezeték, de még csak meg sem ütötte. A levegő jó szigetelő.
A villanypásztor arra jó, hogy jólakott állat ott maradjon az ételnél.
Éhes állatot távol tartani az ételtől kevésbé használható.
Válasz csontii #615. hozzászólásáraMég én is hogy mennyire kapkodok, bevésődik a fejbe.
Válasz spectralog #603. hozzászólásáraÜdv,
https://hu.hunor.farm/
Üdv,
DZ
Válasz jaromiv #613. hozzászólásáraEz mind igaz egy lófing gyenge villanypásztor esetén. Egy 8 joule körüli vagy feletti készülék esetén az első ütés után már kétszer meggondolja magát még a vaddisznó is.
Válasz jaromiv #613. hozzászólásáraEnnyi, elég egy8lcsó kamerát ránézetni a pásztorra hogy működik e.
Válasz colizoli #612. hozzászólásáraNe haragudjatok, de mit akartok ezekkel a távfelügyeletes kütyükkel?
A pásztornak neki megy vad, tör, zúz, szaggat. Száraz időben marad némi szikra a zsinegben. A vad, a csapásán rendszeresen szaggatni fog. Szinte mindig ugyanott.
Vagy ellenőrzöd, javítod naponta, vagy semmit nem ér a pásztorod.
A telepítésről meg ne is beszéljünk. Művelés határára telepítve. nem hagyva menekülési területet a vadnak, pont hogy nem tartja távol a vadat. A vadat nem lehet kizárni, csak kiszorítani, a mozgását akadállyal elterelni.
Válasz spectralog #603. hozzászólásárahttps://www.anivetdirect.hu/villanypasztor/szerelesi-tartozekok/teszterek-es-mukodesjelzo-fenyek/kerbl-ako-smart-satellite-villanypasztor-gsm-alarm-rendszer-kr441144.html
Válasz csontii #609. hozzászólásáraNem e 7.5, akkor még az volt legnagyobb.
Válasz csontii #608. hozzászólásáraKöszi.
Válasz mtz1221 #607. hozzászólásáraHány jouleost használsz?
Válasz Igazi Földönfutó #606. hozzászólásáraÉn nem használok Nexont, de sokan dicsérik. Ha a mostaniak megadják magukat ,akkor kipróbálom ezt is.
Nekem ebből van már 3 éve.Gyerek ott volt tanulmányiúton középiskolával, mikor meglátta hogy készülnek, hozott 2 darabot.
https://www.agroelectro.hu/hu/termek-kategoria/keszulekek
Válasz csontii #605. hozzászólásáraEz a román Nexon megbizható?Mert most már elfogyott a türelmem,lehet még a villanypásztort megpróbálomMaga a villanypásztor rész nem tünik nagy pénznek, inkább az oszlopok aggasztanak.Mondjuk van erdőm hátha onnan meg lehet oldani
Válasz spectralog #603. hozzászólásáraKeress rá a NEXON villanypásztorra. Talán neki van távfelügyelete.
Válasz spectralog #603. hozzászólásáraSzia.
https://okosotthon.bolt.hu/webaruhaz/termek/shelly-plus-uni-szenzor-es-kapcsolo-bemeneti-modul/?srsltid=AfmBOoqLyG1RZGBCK14gFLxPEjiUAljVZruK8dEgsZ_YAMzwXmk8j9NK
Szerintem ezzel pl. meg lehet csinálni.
Érdeklődnék: van valami megoldás, amivel mobilról (telefon, tablet) internet segítségével lehete mérni a villanypásztor erejét? Köszi előre is!
Válasz Tóth Imre_10408 #599. hozzászólásáraCsak este vagyok gép előtt.
Válasz Tóth Imre_10408 #598. hozzászólásáraÉn a telepemről tudom az összeset kezelni gond nélkül, a legtávolabbi kb 4 km-re van, és vannak dombok is, Bakony.
Válasz paaldav1985 #595. hozzászólásáraA kis testvérét, az N1000 -est ismerem. Megy öt éve. Nincs vele baj. Kb 2,5 km karámot visz éjjel – nappal.
Azok a számok, hogy 170 – 68- 30 km, erősen túlzottak, de 10-8-6 Joule, az valós, mert ezeket mérik.
Eus szabály, hogy csak 5 Joule lehet, a kisülési energia. A készülékben „szikaraközzel” leszabályozzák. Ez nagyobb mint 5 Joule, ez vadkerítéshez való, oda engedélyezett.
Válasz Tóth Imre_10408 #598. hozzászólásáraNincs vélemény??
Válasz golyó 2 #597. hozzászólásáraArra lennék kíváncsi a kicsi távirányító használható e és milyen távolságig képes müködni. Nekem kettő van de lényegében a hatótávja sík terepen sem éri el az ezer métert. Ezért kárvolt kiadnom érte a felárat.
Kíváncsi lennék a kb. 80 e ft os internetes egység hasonlóan használhatatlan bóvli e.
Válasz Tóth Imre_10408 #596. hozzászólására6 db ilyen van. Mi a kérdés ?
FENCEE POWER DUO RF PDX70 használ valaki ilyen, vagy hasonló egységet? Főként a távirányitóra lennék kíváncsi.
Sziasztok! Van-e valakinek tapasztalata ezzel a villanypásztor készülékkel kapcsolatban? Valósak lehetnek-e a feltűntetett adatai?

Esetleg javításra szorult-e már valakinél? Az ilyen teljesítményűekhez képest elég kedvező az ára.
Válasz Sötét Paraszt #449. hozzászólásáraSzia! Nekem is ugyazez a készülékem van. Egy régi projekthez vettem anno de az meghiusult. Most viszont juhokat kellene bekeritenem kb másfél hektáron. Te milyen állatokra alkalmazod?
Válasz mtz1221 #592. hozzászólására
vannak területek,hanyag tulaj,napokig leszabva durrog. Ezek ha gyújtanak ,nem árulnák,mert a bolt huzná a rövidebbet. Ő adja a veszèlyest,így ő felel ha az övè gyujt.
Válasz .Richard. #591. hozzászólásáraEl kell egy drótot vágni, és ledobni a száraz fűbe. Szerintem nem, de a fene se tudja ha egész nap ott duroggna.
Válasz mtz1221 #590. hozzászólására15ève van vilanypásztorom. Mit nem èrtek a működèsèn? Szerinted gyujt. Szerintem nem.
mint írtam,ne az ív miatt aggódj,hanem a zárlat miatt. Amúgy az sem valószínű,de minden meghibásodhat. Az,ha 220vos az nem jelenti azt,hogy erősebb mint az akkus. Az akku is tud ugyan akkorát. A trafó a lènyeg,de attól mèg nem gyujt. Most szerinted,meggyujtja a száraz füvet? Mond azt,hogy meg! 
Válasz envagyok2 #589. hozzászólásáraÚgy megérti a működését.
Válasz mtz1221 #585. hozzászólásáraa hangsúly a kézben fogáson van, ugye? hahahaha
Válasz .Richard. #587. hozzászólásáraNem azt mondom hogy meggyújtja, csak addig ne legyen ideges még ki van feszítve a drót száraz búzában is. Nekem le szokta égetni a gyomot elég jó esőben. Nem kell kaszálni, de ez erős 220voltos.
Válasz mtz1221 #585. hozzászólásáraAzt akarod mondani,hogy meggyujtja? Szerintem elöbb lesz 6szor lottó 5öse valakinek,mint ez meggyujtja a buzát. Nincs ereje. Nincs hő,nem benzinkút a buzaszál,ami párolog.
Válasz vitezkaroly1 #584. hozzászólásáraAz èghető anyag szerintem az ezer fokon izzó kődarab. Ami adja a hőt,oxigèn van, èghető anyag meg a csuhè vagy fa.
Válasz .Richard. #583. hozzászólásáraNa még egyszer száraz búzához ha hozzáér, nem szikrázik. Ha leszakad és a földhöz ér, akkor van szikra. Ott ha a föld vizes még a harmattól, és 10 órakkor meg 40 fok meleg van, akkor lehet én sem lennék nyugodt. De nyugodtan próbáld ki egy száraz és egy vízbe mártott búza szárral amit fogsz a kezedben.
Válasz .Richard. #583. hozzászólásáraÉrtem a lényegét, azt írod, hogy a tűzhöz kell az éghető anyag, oxigén és a megfelelő hőmérséklet.
Viszont, ha arra gondolok, hogy nagyon régen kova kővel gyújtottak tüzet, tehát ott is csak szikra volt.
Válasz vitezkaroly1 #582. hozzászólásáraHogyne lenne szikra. Villamos ív . De az nem gyujt meg semmit,szerintem kevès az idő,hogy nagy hőfok legyen. Talán akkor,ha másodpercenkènt ezerszer szikrázna. Amúgy ott valami villanyász le tudná vezetni a kèpletet,hogy nincs amper,csak nagy feszültség. Az meg kevès a tűzhöz,mert nincs munka, nincs áramerőssèg,Amper. Így nem gyujt. Csak ha benzint öntesz, vagy gázzal elárasztod,ès ivethuzatsz a drottal.
Válasz .Richard. #581. hozzászólásáraAz a kérdés, hogy van-e szikra, például mikor egy földelt vezetékkel közelítünk a + vezeték felé.