Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Pályázni és nyerni reális projektekkel – 1. rész
Az adás vendége Miklovicz Péter.
Támogatott tartalom
569 hozzászólás
Válasz .Richard. #418. hozzászólására
Mit te írsz? Nem porcelyányt írtam!
Válasz gcastle #417. hozzászólására
Porcefiú még annál is erősebb.
Válasz envagyok2 #416. hozzászólására
Tuti időjárás-idő-feszültség álló=porcelán...
Válasz endypapa_20120 #414. hozzászólására
sztem meg ezek nem érnek lószart sem, megsüti a nap, és pattognak lefelé meguktól, vagy facsavart túl belehúzod, és eltöri, nem húzod bele, lötyög, kikopik, nagy a csavar feje, kicsi a csavar feje.
én egyetlen erősítettet sem cserélek ki, persze ezek között sem mindegy, hogy milyet használsz, amit az állatfelszerelési webáruházakba ehet kapni harmincpárft-ért, azokon lehet 1 mm műanyag, de amit mondtam, az háromszor olyan húsos. de az első esetében sem tudom elképzelni, hogy mérhető veszteség keletkezne, azt azért ne feledjük, hogy egy légszáraz falábba van behajtva, megeszem a kalapom, ha a műanyagon áthúzó kóboráramot a légszáraz fa levezeti a talajba... semmit.
sokan azt is csinálják, hogy ha karóra kerül a huzal, akkor a karó mögött a huzallal egymagasba átraknak egy drótot, és azt a karó mellett két oldalt szorosan a huzalra tekerik, vagyis magyarul ezzel a karóhoz szorítják a huzalt. namost akkor ott mekkora a veszteség? és mégis van nekik feszültség a rendszerbe.
Válasz endypapa_20120 #414. hozzászólására
EZ meg talán a legolcsóbb és szinte elpusztíthatatlan.
Ezek a jók!
Válasz gcastle #412. hozzászólására
Mi nagyot szoptunk vele. 15 ha volt 4+1 szállal kerítve. Egyre gyengült a rendszer. Sok időbe idegeskedésbe került mire rájöttünk véletlenül, mi a baj. A nagy teljesítményt nem bírták a szigetelők. Egyszerűen az erősített műanyag résznél, áthúzott a fémre. Az összeset cserélni kellett (mentek a kukába). olyanra, amit 2 facsavar rögzít.
Válasz endypapa_20120 #411. hozzászólására
Miért számít, hogy erősített a szigetelő, vagy sem? A készülék, a jó földelés és a jó vezető képességű vezeték-szalag-háló a lényeg!
Válasz envagyok2 #409. hozzászólására
Nagy teljesítményű villanypásztorhoz nemigen jó az erősített szigetelő.
Válasz envagyok2 #409. hozzászólására
Ilyet hallottam, lehet csak az anyag vagy csak a munkadíj, majd rákérdezek.
Válasz Büresz #406. hozzászólására
2500 ért én is csináltatnám, és nem csinálnám, sztem ennél több zsé, vagy mondjuk ez csak a hűló ára...
ismerem őket, itt vannak a szomszédba. kérdezted, hogy milyen szigetelpők, nekik van az extra erősített, nah vp-hez azt használom, még egy sem görbőlt el, törött el őz alatt.
Válasz envagyok2 #403. hozzászólására
A háló élettartama vadnyomás függő , felénk a disznó bármelyiket kikezdi és ott utána a dám is bemegy . A villanynál ha be megy ki már mer mer jönni , sétál a kerítés mellet belül , általában ki kell lőni , ha előfordul .Viszont nem lesz lyuk rajt , ahol a többi is bemenne .
Válasz Büresz #406. hozzászólására
200-300 hektárt bekertelt.
Itt a nagy cég ilyet használt link, akác oszlopok kérgezve, 50 centit leásva a drót, meg még 2m-t fent vagy 2,5m, nagyon pöpecül megcsinálták, szerintem autóval fent lehetne akadni rajt, elvileg 2500/m-ért csinálnak bérbe is.
Válasz envagyok2 #402. hozzászólására
Nem akarnak semmit, sokat kerített egy nagy cég és már nem tudnak hol vadászni. Kerítés a tuti az biztos, de sok a kis terület, sok ami bérbe van és hát arra nem költök milliókat.
Válasz envagyok2 #399. hozzászólására
Nálunk a határba ami nincs kerítve ott semmit nem lehet termelni , ami területet ugarolok azt csak a datura miatt kell átjárni egyszer , minden mást kirágnak .
Válasz T.f. #401. hozzászólására
nekem most lesz 6 éves az első tarján acélos extra erősített hálóm, semmi baja, kifogástalan. a tornádo meg még jobb, azt még szét se tudja csomózni a disznó.
akác karólat is ütöttem a kis gyümölcsösöm köré valahol 2008-2009 környékén, de pár év múlva már az összeset ki kellett szednem, a talajszinten szinte teljesen elkorhadt. persze az akác függő, ha érett, öreg akácból van vágva, esetleg olajba áztatva, az biztos ezerszer tartósabb, mint valami szemétből vágott.
Válasz Büresz #400. hozzászólására
kérdezd meg tőle, hogy mit kell tegyél, hogy kell védekezz, hogy ne legyen kár. azt csináld meg, amit mond, és ha lesz kár, akkor nincs több kérdés, hogy ki mit fozet, csak arról kell gondoskodj, hogy szakértő hetente járja a területet, prsze az ő költsgén.
ha meg aztmondja, hogy mindent megenged, csak védd meg, akkor meg csak hálót építs, másnak semmi értelme. fönntarthatatlan. évente 2-3-szor kaszálod körbe, és 3-4-szer fújod tömény nitrosol és glifó 1-1es arányú oldatával, és látod, hogy az sem segít, akkor elekzded belerakni a dikambát és mcpa-t, és csak 2 évig lesz megváltás, és elfogy minden eszköz, de cserébe ott virít az összes évelő szemét, miközbe a szomszéd akác erdeje már sehol. kb. 6 km ilyet üzemeltetek, de át fogom szerelni hálóra ezt is. 6 menként van most akác oszlop, minden közbe megy az acél tartó, és feszítjük rá a hálót. hálósból is van bő 5 km-em, nem sokkal drágább megépíteni, ha a fenntartást is beszámítod, akkor meg sokkal olcsóbb, és a disznó, őz nem megy át rajta, a szarvassal meg úgy sem tudsz mit kezdeni.
Válasz envagyok2 #397. hozzászólására
2004-es karóim zöme a mai napig kint van , éves pótlás ( jellemzően törés miatt , kb 10 km kerítés mellet )20-25 db , ha télen is megy a rendszer megtanulják a váltókat ( ha muszáj a sajátomból hagyok el a szomszéd mellet egy váltó folyosót )
Felénk van egy nagy gazda . Ő vadhálót építtet , amit kiegészítésként 4 sor villannyal védenek a vadaktól , enélkül a háló ( jó minőségű TORNÁDÓ )5-6 évet bírna csak ki .
Válasz envagyok2 #399. hozzászólására
Ez tény, de ennyiért drótkerítést lehet csinálni, persze ha engedik.
Válasz Büresz #396. hozzászólására
ne gondold, hogy brutális... ahol nagy a nyomás, ott semmit sem ér, ahol ez az egyetlen kerítés van, ott persze elmegy mellette a vad, ha talál máshol kaját. ha nem, akkor minden gond nélkül átmegy rajta. szóval a környéktől is függ, mindig a leggenyegébb láncszemet keresik, és meg is találják.
Válasz Büresz #396. hozzászólására
Ezek állandó kerítések , esetenként szakaszok vissza lazítás után lejjebb rakva a szarvasoknak, lehetőleg télen is üzemeltetve , hogy szokja a disznó a váltókat .
Válasz T.f. #395. hozzászólására
és ez az 5×5ös akác mennyi ideig nem rohad ki annyira, hogy az első szél ne döntse fel?
nekem az a tapasztalatom, hogy a kerírtésnek fizikailag is ellent kell állnia a vadnak, különben lószart sem ér, mert nekimegy, megpróbált átmenni rajta. a feszültség nem mindig üti meg, egyrészt 1-2 mp az impulzusok között, ha jókor ugrik, szerencséje van, másrészt nyáron nincs földelés, nem veszélyes a történet, vagy éppen leföldelt a rendszer, nincs feszültség, és ha ilyenkor sikerrel jár, megtanulja, hogy ez a rendszer nem veszélyes, át lehet rajta menni, és próbálkozni fog. és ilyenkor kell a rendszernek fizikailag is ellenállnia, naponta 20 karót rakosgatni vissza a helyére nem pálya.
amúgy sztem még egy jó vp rendszwer sem ér sokat, nekem akác lábak, 20 cm-es feszültség huzal távolsággal földtől fölig, de ezek között is beugrik az őz. belső oldalra ezért föld huzalok keröltek, így már majdnem száz százalékos. de irtózatos munka fenntartani, üzemeltetni. többet már nem csinálok ilyet, kizárólag vadhálót, acél oszlopokkal... több ezer akác láb megnyúzásából, mizgatásából, lerakásából elegem lett.
Válasz T.f. #395. hozzászólására
Itt is nehéz már termelni, de gondolom ezt te nem bontod le évente. Ez így brutális az biztos.
Válasz Büresz #393. hozzászólására
5x5 akác 60 cm mélyre befúrva a talajba ,az első kerítéseim még 140 cm-esek voltak 5-6 sorral ma már 170 cm és 8 sor .Vegyes kötéssel ( jel-föld-jel...).
A sarkok , törések min 15-ös oszlopok a vadhálós minta szerinti "H" kivitelben.
A szigetelő Lacme vagy Ghallager két reiser csavarral .
Vezeték nagy szilárdságú acélhuzal , ált a Tarján Acéltól .
Minden végponton szálanként végszigetelő és egy racsnis feszítő .
Jeladó : távirányítható Speedrite , lehetőleg 220 v-os megtáplálással . ( a legelső jeladóm is hiba nélkül megy most is ). A távirányító aranyat ér , km -es távról is kapcsolja a jeladót .
a végponti feszültségem 8-10 kV , mindez több kilométeres több táblás rendszer mellet .
Árakat most ne kérj , de alaphangon is húzós ( nekem kerítés nélkül még a fű sem nőne - állami tulajdonú vadásztársaság kerítés nélküli "vadasparkja" , kb 70% erdővel )
Válasz Büresz #393. hozzászólására
rosszak a kérdések...
acélhuzal vagy vp szalag/huzal?
trafó 220 vagy akksi?
milyen hosszú a kerítés?
Válasz T.f. #392. hozzászólására
Értem, végül is én sem egy évre akarom, kérdeznék ha lehet:
1. Karó mérete anyaga ára kb?
2.Szigetelő amit használsz?
3. Vezeték?
4. szalag?
egységet azt jobbat vennék mindenképp mert tényleg abból nem akarok évente venni.
Válasz Büresz #388. hozzászólására
Szia.
2003 óta pásztorozok , ne kívánd az olcsót , az lesz a drága .
Én most már min 25 évre tervezek amikor alkatrészt választok , gondold át mi az olcsóbb .
( olyan területen ahol már a gabonát sem lehet védelem nélkül termelni termelek kukoricát , napraforgót )
Válasz Büresz #390. hozzászólására
vadak ellen, vagy háziállatoknak?
acélhuzal vagy vp szalag/huzal?
trafó 220 vagy akksi?
milyen hosszú a kerítés?
vadak ellen arany középút nincs...
Válasz envagyok2 #389. hozzászólására
aranyközépút
Válasz Büresz #388. hozzászólására
olcsót akarsz vagy jót?
Üdv! Villanypásztor szeretnék építeni és érdeklődnék aki abban tudna segíteni hogy lehet a legolcsóbban megvenni az alkatrészeket hozzá a karó kivételével, aki körbejárta a dolgot már. Köszönöm
Válasz envagyok2 #386. hozzászólására
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/gep/allattartas-gepei/elektromos-kerites-villanypasztor-gsm-riaszto-40-teruletvedelemre-is/h_5481471
Itt kérdezz rá, sokféle változatot csinálnak, a nyáron vettem egy kétzónás GSM riasztós rendszert kétkimenetes 2 x 4,5 joule kimeneti energiájú villanypásztorral, az egyik a tanyát a másik a mellette lévő legelőt védi, brutál jó.
Válasz Gézabá #385. hozzászólására
milyen gsm riasztót használsz?
Válasz zedudi #383. hozzászólására
Sok hasznos elektronikát használok a gazdaságomban. Ha jól értem a szenzor teszi lehetővé azt a lehetőséget, hogy a villanypásztoron lévő szakadást egy adott szakaszon kijelezze a központi egységed (ami jelenleg nem működik az országban mindenhol) , vagyis a szenzorok nélkül a rendszer használhatatlan. A nagy problémát ott látom, hogy ezeket a szenzorokat előbb vagy utóbb elfogják lopni, ( a lopás tényéről meg nem kapok értesítést) még akkor is ellopják a szenzort ha nincs értelme mert nem tudja használni a „bunkó” sehol ( de ha meg hekkelik, akkor mi van?). Lopni, rongálni a rosszindulatú ember akkor is fog ha meg akar „szívatni” valakit. Egy éjszaka begyűjt néhány szenzort és máris több tízezer Forint kárt fog okozni, ha meg veszek újabb szenzorokat akkor azt is ellopják, vagy kiolvasztják viharöngyújtóval a lényeg a károkozás és máris elment a kedvem attól, hogy beruházzak a technikába pedig a szakaszonkénti hiba jelzést jó dolognak tartom, nekem is szimpatikus, de ebben a távoli védtelen elhelyezési formában nagyon rizikós és drága lesz a rendszered működtetése.
A rendszereteknél az e-mail riasztást szintén problémásnak látom, ugyanis ha nincs okos telefonja a kanásznak meg mobilnetje, már behalt a hibajelzés, vagy ha az összes kezelő egyszerre kap az alkalmazáson keresztül hibajelzést, akkor mit csináljunk? telefonálgassunk egymásnak, hogy kihez jutott el a jelzés és utána beszéljük meg, ki menjen ki a karámhoz hibát keresni, ez így nem működik.
Én használok villanypásztor GSM riasztókat több karámomnál is ( remekül működik mindegyik) ennél a rendszernél mindig az kap először riasztás hívást aki a karámhoz legközelebb lakik, megtudom határozni az értesítési sorrendet és így tud intézkedni az ember a hiba elhárításában, ha a közeli ember nyugtázta a hívást a riasztó a többi embert már nem fogja hívni. Ettől függetlenül én bármelyik karám működési állapotát letudom kérdezni és tudom vezérelni ingyenes hívással.
A messages.google.com ingyenes alkalmazással meg az összes karámomról érkező SMS riasztás jelzéseket egyszerűen áttudom tekinteni és megőrizni.
Ettől függetlenül érdekel a technika, a fenti problémákra ha van ésszerű, olcsó és biztonságos megoldásod ? főleg a szenzor lopásra.
Még az érdelek, hogy a szenzor a vezetéken hogyan kommunikál a központtal ? ha például a 15 szenzor esetén a 3-as szakaszban van zárlat akkor az összes többi üzemképtelenné válik mert nem kap energiát a karámból vagy van valamilyen belső energia tárolója és ha igen az mennyi ideig képes működni?
Válasz Gézabá #381. hozzászólására
Röviden: Nagyon keveset "eszik" egy szenzor (darabja század joule -> 15db: 0,15Joule), optimális esetben nem kellene 100V-os nagyságrendbe esnie a feszültségnek!
Hosszabban: Itt az helyzet, hogy elsősorban a villanypásztor meghajtó energiája számít. A pontos leolvasható feszültséget többek között a kerítés statikus és dinamikus paraméterei (pl. szigetelő anyaga, páratartalom, hőmérséklet, kerítés magassága, stb.)), és a meghajtó is befolyásolja. Ezek határozzák meg, hogy "mennyit eszik" meg villanypásztor kimeneti energiájából, kvázi ez alapján kell kiválasztani a helyes meghajtót.
Ha villanypásztor meghajtó emelt energiájú változat (5J-nál nagyobb kimeneti energiájú, általában 15km-es kerítésnél már ilyen), akkor a szabvány szerint minden impulzusnál meg kell mérnie a kerítés paramétereit. Ebben az esetben (illetve az összes olyan pásztornál, amiben van aljnövényzet-figyelő funkció), ha nincs a meghajtó alulméretezve, a generátoron mért feszültség nem változik!
Válasz Gézabá #380. hozzászólására
Sorban a válaszok:
Egy kicsit bonyolult a helyzet, a rendszerből két féle lesz:
- LoRa kapcsolatú, ez ott fog működni, ahol van ilyen lefedettség (Az ország nagyobbik része), lehet bővíteni saját antennával, vagy esetleg saját bázisállomással is. Ez a kényelmesebb, olcsóbb egyszeri költségű és havidíjú rendszer.
- Későbbi fejlesztés lesz egy GSM alapú verzió, ez mind a három magyarországi szolgáltató hálózatát és gyakorlatilag Európa összes hálózatát is használni tudja majd (tehát ténylegesen bárhol működni fog Európában).
Igen, ki tudja jelezni, hogy a 14 és a 15 km között van a probléma! Az alkalmazás térképen is megmutatja az érintett szakaszt!
Ha valaki ellop egy szenzort, akkor ugyanolyan figyelmeztetést kap, mintha szakadás lenne a vezetéken, a rendszer nem különbözteti meg a szakadást a lopástól. De a figyelmeztetés attól még ugyanúgy érkezik! Viszont a lopott szenzort nem lehet másik rendszerbe regisztrálni, így kvázi nincs is értelme ellopni!
Minden szenzor méri az általa látott feszültséget, így meg tudja állapítani, hogy csökkenés következett be, tudja értesíteni a bázist, hogy riasszon.
A Bázist egy kiegészítő modullal mindenféle külső védelemhez (ajtónyitás-érzékelő, rezgésérzékelő, infrakapu, mozgásérzékelő stb.), illetve helyi riasztóhoz (sziréna, villogó, stb.) csatolni lehet, amiről figyelmeztetést is küld a telefonra, így mindig egyénre szabottan ki lehet alakítani a biztonságot.
Válasz Gézabá #380. hozzászólására
Sorban a válaszok:
Egy kicsit bonyolult a helyzet, a rendszerből két féle lesz:
- LoRa kapcsolatú, ez ott fog működni, ahol van ilyen lefedettség (Az ország nagyobbik része), lehet bővíteni saját antennával, vagy esetleg saját bázisállomással is. Ez a kényelmesebb, olcsóbb egyszeri költségű és havidíjú rendszer.
- Későbbi fejlesztés lesz egy GSM alapú verzió, ez mind a három magyarországi szolgáltató hálózatát és gyakorlatilag Európa összes hálózatát is használni tudja majd (tehát ténylegesen bárhol működni fog Európában).
Igen, ki tudja jelezni, hogy a 14 és a 15 km között van a probléma! Az alkalmazás térképen is megmutatja az érintett szakaszt!
Ha valaki ellop egy szenzort, akkor ugyanolyan figyelmeztetést kap, mintha szakadás lenne a vezetéken, a rendszer nem különbözteti meg a szakadást a lopástól. De a figyelmeztetés attól még ugyanúgy érkezik! Viszont a lopott szenzort nem lehet másik rendszerbe regisztrálni, így kvázi nincs is értelme ellopni!
Minden szenzor méri az általa látott feszültséget, így meg tudja állapítani, hogy csökkenés következett be, tudja értesíteni a bázist, hogy riasszon.
A Bázist egy kiegészítő modullal mindenféle külső védelemhez (ajtónyitás-érzékelő, rezgésérzékelő, infrakapu, mozgásérzékelő stb.), illetve helyi riasztóhoz (sziréna, villogó, stb.) csatolni lehet, amiről figyelmeztetést is küld a telefonra, így mindig egyénre szabottan ki lehet alakítani a biztonságot.
Válasz zedudi #379. hozzászólására
Még lenne további kérdésem, a 15 db szonda mekkora terhelést jelent a villanypásztornak mekkora feszültség esés mérhető a 15 km végén, ha a kötél ellenállása kb 2200-2300 ohm.és a villanypásztor 9000 voltot ad ki.
Válasz zedudi #379. hozzászólására
A kütyütök működik az országban mindenhol ?
Van egy 15 km hosszú pásztorom ha teszek minden kilométere egy 10 ezer forintos szenzort
akkor az kijelzi nekem a telefonomra SMS- ben, hogy a 14 és a 15 km között van zárlatom?
Akkor mi van ha ellopják a szenzort a lopást is jelzi a telefonomra és ha ellopták akkor másik helyen tudja használni a tolvaj ?
A villanypásztorom kb 9.000 Voltot ad ki a 15 km végén kb 6000 volt mérhető a 6000 volt
lecsökken 4000 voltra akkor a kütyü kijelzi, hogy a 15 km végén feszültség esés van ?
Mi védi a kütyüt ? hogyan jelzi nekem telefonra hogy lopják ?
Kedves Fórumtagok!
Dudás Zoltán vagyok a HUNOR Villanypásztor-felügyeletet fejlesztő csapat tagja.
A rendszerünket elsősorban olyan nagy területeket bekerítő villanypásztorokhoz fejlesztettük, amik nem állnak folyamatos felügyelet alatt.
Visszajelzésüket és véleményüket szeretnénk kérni a fejlesztés alatt álló, https://hunor.biz/ oldalon található termékkel kapcsolatban! Tetszik-e a fejlesztés, van-e olyan funkció amit hiányolnak? Kérem visszajelzéseiket az oldal üzenetküldőjében, emailban vagy hozzászólásban juttassák el nekünk.
Köszönjük!
Válasz avm #377. hozzászólására
Köszönöm a választ!
Ilyen esetben akkor pár métert el kellene hagyni gondolom.
Válasz sulla #376. hozzászólására
Csak annyit, hogy ne érjen össze a két rendszer.
Ha nagy a készülék, nagy terhelésen megy és párhuzamosan futnak a vezetékek akkor lehet interferencia.
Üdv Mindenkinek!
Olyan kérdésem lenne, hogy kettő egymás mellett lévő, különböző villanypásztor kerítés között kell-e távolságot hagyni, ha igen miért és mekkorát?
Válaszokat előre is köszönöm!
Üdv. Vadalarm villanypásztorról van valakinek tapasztalata?
Válasz villanypasztorriaszto #373. hozzászólására
Elvből nem csináltam és aki szeretett volna azt is lebeszéltem. Csak kíváncsi voltam, hogy hol lehet fellelni a tiltó jogszabályt , mert én még nem találtam.
Válasz avm #372. hozzászólására
Az unióban tilos szöges pengés drótba áramot vezetni. Magyarország ebben a téma körben még valóban nem hozott semmilyen állásfoglalást idáig, de mégis az unióhoz tartozik.
Vannak írott és íratlan szabályok amit célszerű betartani, ha a villanypásztorodnál áramot vezetsz a szöges drótba és emiatt lesz valamilyen baleset pl. egy gyereknél, tuti megfognak "húrcolni".
Ha már mindenképp szöges drótot akarsz, akkor használd test szálnak pl. két áramszál közé vagy alá.
Ez még mindig a barátságosabb megoldás , saját felelősségedre meg bármit.
Üdv.
Válasz villanypasztorriaszto #371. hozzászólására
Mi tiltja, mert én még nem találtam meg ami magyarországon is hatályos lenne?
Válasz jambo #370. hozzászólására
A szöges drótnak van visszatartó ereje az unióban azonban a szöges és pengés drótokba tilos áramot vezetni.
Nálunk zalában már csak a tüskésdrót ér valamit a disznó ellen...