Válasz hashtag #3800. hozzászólásáraVáltozó, ha az USA-ra gondolsz. Ahogy máshol is változó. Szóval az USA-ban is van olyan aki vetessel egyben tesz folyékony műtrágyát, más előtte is tesz ki ammóniat már jóformán tél végén. Múltkor egy farmer videóit néztem, ő régebbi vetogeppel és traktorral nyomta, műtrágya nélkül. Ő asszem előtte tetetett ki folyékony nitrogént Hagie-vel, meg majd kelés után fog ugyanilyen formában. Még át is számoltam a gallont meg az acrest és a százalékokat hektárra hatóanyagra, nemtom hol van az a fecni, de nem volt olyan horribilis nitrogén hatóanyag mennyiség.
Válasz termelo #3795. hozzászólásáraOdakinn az ammóniát is aláteszik néhol már ősszel. Tehát meg lehet próbálni, először kicsiben, aztán meglátod hogy vàlik be. Nálunk van hogy belvíz van, de az is inkább az árokba távozik ha úgyvan, lefelé alig, tehát kimosódni lentről csak nehezebb lenne neki, mint fentről Legfeljebb a fele nitrogént odateszed sor mellé. Én teszek kultival is szemeset, nem zavar ha szárazba kerül, pont akkor fog beindulni majd, ha megázik, szóval ez a késleltetett hatóanyag
Válasz termelo #3798. hozzászólásáraHomokon nem gazdálkodom.
Nem tudom annál nagyobb csapadék mit csinál, de ott el tudom képzelni a kimosást.
Egyébként pont az lenne a célom, hogy vigye mélyebbre. A teteje szárad ki először. Víz nélkül meg onnan biztos nem tudja felvenni.
Itt eddig még van valamennyi víz a talajban. Én nem panaszkodom.
Válasz Zoli1437 #3797. hozzászólásáraJelen körülmények között mindegyik föld tudja tárolni mert 1 méter mélyen száraz a föld tehát az eső nem moshatta le, a kapások gyökere viszont lemegy 1,5 méterre
Válasz Mtz 550E #3794. hozzászólásáraÉn sorközművelővel nem adtam még ki soha.
Eredetileg vetés előtt dolgoztam be, de aszályban láttam szemcséket még elég sokáig. Azóta minél korábban elkezdem feltölteni tápanyaggal, hogy kapjon egy kis esőt bedolgozva.
Szemlátomást jobb a kukoricám azóta, de egy időben még több dolgon is változtattam és olyan föld is kell hozzá ami tudja tárolni.
Válasz Ohaza63 #3792. hozzászólásáraFelénk van a határnak egy olyan része, ahol nem vagyunk érintettek, mert a régi Béke tsz vezetők "privatizálták" annak idején maguknak. 1 hónapja csak azért autóztunk ott át a fiammal, mert arra volt a legrövidebb út és olyat láttunk, amit ha egyedül vagyok, akkor senki sem hinné el. Egy kb 5 hektáros nyárfaerdő fáiról ömlött le vagy 5-600 darab örvös galamb. Fekete volt tőlük az ég! Ott milyen pusztítás lehet?!
Válasz Mtz 550E #3794. hozzászólásáraÉn kb. 15 éve nem adok sorközművelővel csak kezdetben vetéssel egymenetbe, egy jó ideje meg vetés előtt kezdetben 2-3 héttel most meg 2 hónappal.
Hali!
Valaki próbálta már hogy van valami külömbség napraforgó és kukorica esetében ha vetés előtt műtrágyaszóróval kiszórjuk a műtrágyát vagy ha sorközművelővel adjuk neki oda! Sorközművelve lenne mind a két szempontból!
Válasz Ohaza63 #3792. hozzászólásáraNálunk a nagy telephelyeken százszámra van "házigalamb" irtani nemlehet és nemis akarja senki.
Az örvös az vándormadár őt nemkell telepíteni.
Tavaly az egyik ismerősömnek mind az 5 Ha kiették az örvös galambok, Ő is vetett rövid tenyészidejű kukoricát bele, de nagy nulla lett belőle az aszályban.
A vadász ismerősöm meg lelőtt egy ilyet, majd érdekességképpen kibelezte és a begyében 126 db napraforgó csírát talált.
Nekem is jó nagy kárt csináltak a napraforgóban és varjak a kukoricában.
Eddig volt hörcsög, nyúl, őz és lett egy új játékos az örvös galamb.
Egyébként ez az örvös galamb honnan jött, ilyen felénk csak 4-5 éve van, de egyre több.
Ezt is betelepítette valami barom, mint a varjakat a vörös vércse miatt???
Kipukkad az agyam!
Az ominózus rávetett napraforgó tábla.
A napraforgó szépen kikélt, ellenben a galambok rákaptak!
20%át ha nemzabálták le
Megyek veszek valami nagyonrövid tenyészidejű kukoricát bele.
Válasz MTZ1221.3 #3786. hozzászólásáraLegalább a Kuhnosok elmondták azért nem hoz be ilyen gépet mert akkor soha többet semmilyen talajművelő gépet nem fogsz már venni…
Válasz MTZ1221.3 #3786. hozzászólásáraIdőközben eszembe jutott, hogy egy van, egy Avers-Agro-s eszköz.
Viszont én nyugatira gondoltam Kuhn-Krause, JD, Case, Salford, stb. Ukrajnában tudok, ott mennek rendesen.
Itthoni építésen gondolkodtam már, de mivel alaphangon 100kg kéne laponként, így kb semmi értelmes donor nem jöhet szóba. 170-184-es távtartókkal egy 4m-es is 4,5 tonna körül kéne legyen.
Kukorica után is jól lazult magágy lenne vele ez biztos.
Válasz termelo #3784. hozzászólásáraIsmerem a vt eszkozoket. Biztos, hogy jo az. Magyarorszagon van egy db beloluk? Jopar eve kereste az egyik gazda, de nem hozott egy forgalmazo sem.
Ahogy pl Case 2500 sem elerheto itthon. Legalabbis 4 eve nem volt.
Lehet valtozik.
A 410-20 lejárt lemez. Az általad felvázolt problémára alkották meg a hullámos tárcsasort 0 fokos szögben húzva, ha maradt bakhát előző évről kap 1-2 fokos szőget és kész, nem fog be keverni semmi
Válasz termelo #3782. hozzászólásáraErre mondjuk egy JD 410A vagy jobban egy 420A lenne jo. Megfeleloen kezel mindenfele szarmaradvanyt, de nem is nagyon forgat be nagyon (max 20%-ot), igy rendes vetogep tud dolgozni.
Rovidtarcsa/tarcsa pont oda kever, ahova vetni kene. Én ezert hagytam abba az 5-6cm tarcsazgatast reszben, foleg napraforgo ala. Gabonanak viszont tokeletes.
Válasz hashtag #3776. hozzászólásáraLényegében ugyanaz mint a no-Till csak 1 db őszi magágykészítéssel kiegészítve hogy ne száradjon ki tavasszal meg ne legyen levegőtlen tömör stb.
Válasz termelo #3772. hozzászólásáraNálam is pont akkor fagyott le.
Én nem kértem részletes leírást. Csak annyit hogy ebbe a költségbe a gázolaj és inputanyag árát veszed bele, vagy a gépi munkát is? Mindezt nettoban. De én miattam aztán ne gépelj egy betűt se.
Válasz mtz1221 #3769. hozzászólásáraMert nem tanultad még meg hogy kell kezelni a gyomokat de ha a gázolaj ára elmegy gyomírtóra akkor mi van? Az a nedvesség ami a talajba maradt az nem érték? És a gépbe bele nem hajtott üzemóra?
És a családoddal töltött idő?
Válasz Nagy Péter 40 #3770. hozzászólásáraAki a STRIPTILL használja, ók meg azt mondják megjöttek már a direktvetés utcájából, búza föld után is. Azt kell csinálni, ahogy neked gazdaságos.
Válasz Rabó001 #3768. hozzászólásáraEz cég megtudták mondani dolgozók hogy 1,8 körül lett az átlag azokon a kísérleti táblákon.Fájt is nekik mert a 2023 év annyira nem volt rossz.
Az persze másik kérdés hogy a magángazda amikor mondja hogy majdnem 4 tonna lett az valójában 3,4 e vagy tényleg közel volt hozzá.
A legfontosabb kérdés az hogy kinek mennyi marad 1 hektáron. Egy olyan hiba hogy 2 hétig nem csírázik a mag sokba bír kerülni és akkor mindjárt más a matek márpedig felénk erre a száraz tavaszokra kell berendezkedni. idén ők is felébredtek mert már 10-e előtt kinnt voltak vetni,pedig eddig az volt a szöveg hogy nem kell kapkodni..
A kukorica tarlóba vetni direktbe a búzát verzió tetszene csak még szoknia kellene a szememnek azt ahogy utána kinéz a talaj utána. Plusz hogy akarok e 30-35 milliót beáldozni a vetőgépre
Válasz termelo #3760. hozzászólásáraÉn pont a gázolajat nem sajnálom tőled. Leszarom hogy 20 vagy 60 liter. De a feleslegesen eltöltöt időmet, azt nagyon ha tényleg működik. Eddig a csak tarcsázott nagyon biztató, de gyomírtón ahogy nézem, elfog menni a nafta ára.3
Válasz Nagy Péter 40 #3767. hozzászólásáraA fele termés is egy dolog. Egyrészt hogy tényleg fele-e, vagy csak saccra. Sokszor előkerül egymás közti beszélgetésben is ez, hogy x gazda nem szánt, direktvet, stb, aztán van aki vehemensen ravagja hogy termése meg nincsen. Persze csak indulatbol, mert ő meg szánt. Vagy mikor arataskor mondják a termesatlagokat, aztán beszélgetve vele kiderul, hogy még nem is tudja mennyi termett, mert otthon tárolta be, nincs hidmerlegje, majd mikor az összeset elviszik tőle, akkor tudja meg hogy mennyi termett összesen. Nyilván így tábla átlagokat se tud mondani.
A másik hogy végül mennyi marad 1 hektáron.
Válasz termelo #3763. hozzászólásáraDe ez egy nem egy nagy szenzáció hogy a talajmunka megvan 20 literből.
Felénk ezt az egyik nagy cég évek óta tesztelgeti hogy az őszi napraforgó,kukorica tarlót nem bántja ősszel se meg tavasszal se csak egy totális ha gyomos,
Beveti kukoricával vagy napraforgóval plusz egy menetben műtrágyát sor mellé veti , 6-8 levelesen egy gyomirtás és ennyi volt már csak aratja.
Ha meg kukorica,napraforgó tarlóba búzát vet, egy menetben 200 kg NPK plusz vetés, február végén meg 300 kg karbamid ,nincs gyomirtás csak kalászolásnál 1 gomba-rovar és aratás.
Azt magyarázta tavaly a főnök hogy 2 év átlaga nincs 20 liter.
A búza esetében jól működik mert jól néz ki, csak ez a kukoricás,napraforgós témás szokott bajos lenni hogy ha nem esik vetés előtt eső ki van száradva a magágy és hetekig csak ott ül a mag.
Ez 2023-ban volt . Fele annyi lett a termés mint a többieknek átlagosan.
Válasz termelo #3764. hozzászólásáraAhhoz semmi. De ha ilyen téma előkerül akkor az olvasóban óhatatlanul egyből megindult az összehasonlítás. És azt írtad hogy 160-bol kb. meglesz az év. Ha nincs leírva hogy konkrétan mi tartozik bele, akkor te is gondolsz valamit, meg a többiek is. Aztán abból van a félreértés.
Ezért nem mindegy hogy csak az inputanyagot meg a gázolajat veszi bele az ember egy növény költségébe, vagy mást is. Nyilván a gép nem magától terem az udvaron és nem is javítja meg magát önerőből. Összehasonlításra jó lehet.
Válasz termelo #3763. hozzászólásáraEz nem kotozkodes, ha rám célzol. Jó, akkor az aratás gázolajat külön számolod, nem pontosan fogalmaztam, ahogy te sem.
Válasz termelo #3760. hozzászólására20 literrel az aratás nem jön ki. 160ezerben mi van benne? Inputanyagok áfa nélkül? Földbérlet? Gázolaj? Gépek amortizációja?
Válasz termelo #3760. hozzászólásáraMég mielőtt a nagyok betámadnának megkérdezem
Ez milyen kultúra ami 160 ezerből jön ki? Nettó vagy bruttó?
Amortizáció, gépkopás minden amit a nagyok számolnak benne van?
Mondjuk az durva lenne ha 20 literből megvan minden is mikor nekem az aratás,vonulással , szállítással fog kijönni kb annyiba..
Mondhatod hogy magyarázó videókat raknak ki egyben reklámozzák is.
Ez egész forgatásnélküli rendszer egy összetett folyamat mely évről évre finomodik és ehhez alkalmazkodnak a gépgyártók is.
Válasz Nagy Péter 40 #3757. hozzászólásáraA Precision Planting szakmai videókat rak föl nem reklámot csak megfelelő intelligencia kell ahhoz hogy megértse az ember mennyire összetett folyamatokról van szó.
Sokféle probléma ismertetésére sokféle videó áll rendelkezésre.
Én most 120e ft körül tartok és gyakorlatilag megvan az év. Betakarítással 160 e ft/hektárba bele kell, hogy férjek...
20 liter gázolajból meg van minden, is
de ezt már egyszer leírtam
Válasz JDFERI #3758. hozzászólására
Erre szoktam azt mondani, hogy mindig az aktuális feltételekhez kell igazodni.
Nincs minden estre egyformán alkalmazható szabály.
És az nagyon nem mindegy, (még ha ugyanazt a technológiát is alkalmazod) hogy mikor.
Van amikor muszáj szántani. Van amikor meg el lehet (vagy kell) hagyni műveleteket mert több kárt csinálna, mint hasznot.
Válasz termelo #3756. hozzászólására23 ban kukorica volt egy területemen . Megközelítőleg 12 tonnás lett. Ami azért egy 10 és egy 14 tonna raksúlyú pótjocsival elég sok nyom és nyilván a kombályn bendőjében is sokszor sok súly és hosszan .Az év végén már nem tudtuk elmunkálni mert a nagy trakim amivel a Terranot tudom húzni javítandó lett, szántani meg nem akartam. Nem csináltam a talajjal semmit úgy maradt tavaszig. A traki márciusban készült el. Akkor kimentem egy pálca szondával és nagyon sok helyen összeböködtem a taljt. Döbbenetes volt számomra hogy még ahol több kocsi terményt is kihordtunk ott is volt ahol könnyen le tudtam nyomni a pálcát . Igaz nem mindenütt. A kombájn nyomokban jellemzően simán. Végeredmény képen ugyan amellett döntöttem hogy meg grubereztük mert a vadak egyébként jól összeb@szták a felszínt , de nem feltétlen volt indokolt.
Azért azt érdemes megjegyezni hogy 23 ban volt pár igen nagy zuhi , ami megtömte a felszínt és mi ezen jártunk. Nem tudom minden évjáratban hasonló tapasztalatom lett volna. Mondjuk ha pl száraz a nyár , aztán ősszel kiadós áztató esők jönnek betakarítás előtt és mi ezt a taljat gyúrjuk rommá mikor lehordjuk a terményt akkor mennyit " gyógyul " tavaszig. ...
Sok videót megnézek takaró növényes , no-till , min-till témában. Nekem azok tetszenek amiben elmondják őszintén, hogy " na ezzel , itt , akkor, jó ráb@sztunk " .
Amikor minden fain az erősen gyanús.
Nyilván az országunk fekvése adott . A mediterrán éghajlat ördögi szeszélye , botrányos . De vannak ugye régiók amiket stabilan befolyásolnak domborzati és egyébb viszonyok és jobb csapadék ellátotságuak. A talajok fekvése és az alapszelvények sem egyformák . Ezért nekem kétségeim vannak amikor egy műsorban kategórikusan kijelentik mit ,hogy kell ,hogy legyen a fent említett technológia végeredménye.
De vonz a téma és hajlok rá hogy kísérletezgessek vele ,szolidan. ..
Válasz termelo #3753. hozzászólásáraPrecision Planting az van a helyi nagy cégnél de jórészt szántásos művelésben,ott meg nem hinném hogy bármilyen komoly eredményt lehetne látni.
Az egész jóformán gyerekcipőben jár hazánkban nem életlen van fent annyi videó róluk mostanság hogy terjedjen az "ige"
Olyan mint a forgatásnélküli hogy a tesztfázisban van én meg megvárom mi lesz a végkövetkeztetés ameddig engedik hogy szánthassak.
Válasz hashtag #3755. hozzászólására1. Lényegében száraz körülmények között kétes a takarónövény kelése
1/1 A no-till hazájában a nagy területek végett(nagy költség és sok munka) %-os arányban alig használnak takarónövényt
2 mint az köztudott a no-till sikeréhez jelentős mértékben hozzájárul a téli fagy
Magyarországon a téli fagy és az őszi csapadék hiánya miatt most is ritkán de várhatóan a jövőben még ennyire sem teljesül az 1 és a 2 pont
Mivel télen kevés a csapadék az őszi magágykészítés nem romlik le "változatlan marad" tavaszra...
Az összes többi körítés felesleges marketing duma.
Az az amerikai farmer aki száraz körülmények között dolgozik már ősszel vízmegőrzés végett nem megy 3 col (7.5 cm) alá.
Az értelmesebbje itthon ennek az előnyét a gyakorlatban is megtapasztalta, sőt le is írta ezen az oldalon valamelyik topicban, hogy a betonba vetett kalászos alatt magától felpuhul a talaj.
Na itt jön a csavar, ahol ez megtörténik a kalászossal ott megtörténik magától bármilyen vetett növény nélkül is.
Válasz Nagy Péter 40 #3750. hozzászólásáraEz is pont 17 éves vetőgép de a sávtisztító a legújabb rajta. Szerintem felokosítani nem mindegyik régi fajta sávtisztítót lehet, de nézd meg a Yetter cuccokat.
Kérdeztem a Poke-ot is korábban a Thomson Wheel-ről de szerintem azt is veri a Yetter Twister (most tesztelem)
Precision Planting, Yetter, Schlagel úgynéztem ezek menő Retrofitek most kint...
3901 hozzászólás
Válasz hashtag #3800. hozzászólásáraVáltozó, ha az USA-ra gondolsz. Ahogy máshol is változó. Szóval az USA-ban is van olyan aki vetessel egyben tesz folyékony műtrágyát, más előtte is tesz ki ammóniat már jóformán tél végén. Múltkor egy farmer videóit néztem, ő régebbi vetogeppel és traktorral nyomta, műtrágya nélkül. Ő asszem előtte tetetett ki folyékony nitrogént Hagie-vel, meg majd kelés után fog ugyanilyen formában. Még át is számoltam a gallont meg az acrest és a százalékokat hektárra hatóanyagra, nemtom hol van az a fecni, de nem volt olyan horribilis nitrogén hatóanyag mennyiség.
Válasz termelo #3795. hozzászólásáraOdakinn az ammóniát is aláteszik néhol már ősszel. Tehát meg lehet próbálni, először kicsiben, aztán meglátod hogy vàlik be. Nálunk van hogy belvíz van, de az is inkább az árokba távozik ha úgyvan, lefelé alig, tehát kimosódni lentről csak nehezebb lenne neki, mint fentről
Legfeljebb a fele nitrogént odateszed sor mellé. Én teszek kultival is szemeset, nem zavar ha szárazba kerül, pont akkor fog beindulni majd, ha megázik, szóval ez a késleltetett hatóanyag 
Válasz termelo #3798. hozzászólásáraHomokon nem gazdálkodom.
Nem tudom annál nagyobb csapadék mit csinál, de ott el tudom képzelni a kimosást.
Egyébként pont az lenne a célom, hogy vigye mélyebbre. A teteje szárad ki először. Víz nélkül meg onnan biztos nem tudja felvenni.
Itt eddig még van valamennyi víz a talajban. Én nem panaszkodom.
Válasz Zoli1437 #3797. hozzászólásáraJelen körülmények között mindegyik föld tudja tárolni mert 1 méter mélyen száraz a föld tehát az eső nem moshatta le, a kapások gyökere viszont lemegy 1,5 méterre
Válasz Mtz 550E #3794. hozzászólásáraÉn sorközművelővel nem adtam még ki soha.
Eredetileg vetés előtt dolgoztam be, de aszályban láttam szemcséket még elég sokáig. Azóta minél korábban elkezdem feltölteni tápanyaggal, hogy kapjon egy kis esőt bedolgozva.
Szemlátomást jobb a kukoricám azóta, de egy időben még több dolgon is változtattam és olyan föld is kell hozzá ami tudja tárolni.
Válasz Ohaza63 #3792. hozzászólásáraFelénk van a határnak egy olyan része, ahol nem vagyunk érintettek, mert a régi Béke tsz vezetők "privatizálták" annak idején maguknak. 1 hónapja csak azért autóztunk ott át a fiammal, mert arra volt a legrövidebb út és olyat láttunk, amit ha egyedül vagyok, akkor senki sem hinné el. Egy kb 5 hektáros nyárfaerdő fáiról ömlött le vagy 5-600 darab örvös galamb. Fekete volt tőlük az ég! Ott milyen pusztítás lehet?!
Válasz Mtz 550E #3794. hozzászólásáraÉn kb. 15 éve nem adok sorközművelővel csak kezdetben vetéssel egymenetbe, egy jó ideje meg vetés előtt kezdetben 2-3 héttel most meg 2 hónappal.
Az idei évtől ezt ki fogom tolni akár novemberre.
Hali!
Valaki próbálta már hogy van valami külömbség napraforgó és kukorica esetében ha vetés előtt műtrágyaszóróval kiszórjuk a műtrágyát vagy ha sorközművelővel adjuk neki oda! Sorközművelve lenne mind a két szempontból!
Válasz Ohaza63 #3792. hozzászólásáraNálunk a nagy telephelyeken százszámra van "házigalamb" irtani nemlehet és nemis akarja senki.
Az örvös az vándormadár őt nemkell telepíteni.
Válasz rtamas1976 #3791. hozzászólásáraÜdv Tamás!
Tavaly az egyik ismerősömnek mind az 5 Ha kiették az örvös galambok, Ő is vetett rövid tenyészidejű kukoricát bele, de nagy nulla lett belőle az aszályban.
A vadász ismerősöm meg lelőtt egy ilyet, majd érdekességképpen kibelezte és a begyében 126 db napraforgó csírát talált.
Nekem is jó nagy kárt csináltak a napraforgóban és varjak a kukoricában.
Eddig volt hörcsög, nyúl, őz és lett egy új játékos az örvös galamb.
Egyébként ez az örvös galamb honnan jött, ilyen felénk csak 4-5 éve van, de egyre több.
Ezt is betelepítette valami barom, mint a varjakat a vörös vércse miatt???
Kipukkad az agyam!
Az ominózus rávetett napraforgó tábla.
A napraforgó szépen kikélt, ellenben a galambok rákaptak!
20%át ha nemzabálták le
Megyek veszek valami nagyonrövid tenyészidejű kukoricát bele.
Válasz Sanyiii70 #3788. hozzászólásáraEzt hívjàk strip-tillnek.
Válasz MTZ1221.3 #3786. hozzászólásáraLegalább a Kuhnosok elmondták azért nem hoz be ilyen gépet mert akkor soha többet semmilyen talajművelő gépet nem fogsz már venni…
Válasz Rabó001 #3768. hozzászólására
Nagyon sok összetevős dolog ez. (IS)
Nálunk a kevés precíziós notill-es területen ősszel kénytelenek a tavasszal vetetendő sorok helyét meglazítani.
Csak abba tudnak normálisan vetni.
Válasz MTZ1221.3 #3786. hozzászólásáraIdőközben eszembe jutott, hogy egy van, egy Avers-Agro-s eszköz.
Viszont én nyugatira gondoltam Kuhn-Krause, JD, Case, Salford, stb. Ukrajnában tudok, ott mennek rendesen.
Itthoni építésen gondolkodtam már, de mivel alaphangon 100kg kéne laponként, így kb semmi értelmes donor nem jöhet szóba. 170-184-es távtartókkal egy 4m-es is 4,5 tonna körül kéne legyen.
Kukorica után is jól lazult magágy lenne vele ez biztos.
Válasz termelo #3784. hozzászólásáraIsmerem a vt eszkozoket. Biztos, hogy jo az. Magyarorszagon van egy db beloluk? Jopar eve kereste az egyik gazda, de nem hozott egy forgalmazo sem.
Ahogy pl Case 2500 sem elerheto itthon. Legalabbis 4 eve nem volt.
Lehet valtozik.
Válasz termelo #3773. hozzászólásáraÍrtam szépen hogy a töbiért vagyok irigy, nem a naftáért.
Válasz MTZ1221.3 #3783. hozzászólásáraJó a meglátás de a szár egy normális sávtisztító mellett nem gond, azzal kell kezdeni.
A 410-20 lejárt lemez. Az általad felvázolt problémára alkották meg a hullámos tárcsasort 0 fokos szögben húzva, ha maradt bakhát előző évről kap 1-2 fokos szőget és kész, nem fog be keverni semmi
Válasz termelo #3782. hozzászólásáraErre mondjuk egy JD 410A vagy jobban egy 420A lenne jo. Megfeleloen kezel mindenfele szarmaradvanyt, de nem is nagyon forgat be nagyon (max 20%-ot), igy rendes vetogep tud dolgozni.
Rovidtarcsa/tarcsa pont oda kever, ahova vetni kene. Én ezert hagytam abba az 5-6cm tarcsazgatast reszben, foleg napraforgo ala. Gabonanak viszont tokeletes.
A 120ezres rakoltes siman realis.
Válasz hashtag #3779. hozzászólásáraAmi van, bármi jó, tárcsa is. Yankee paraszt szerint 3 col az ideális de nekik van erre a célra eszköz gyártva.
Szerintem a 10 cm még belefér nem véletlen szajkózza ezt az EU is, hidd el nem azért tiltott mélyebben hogy megkeserítsék az életet…
Válasz Erdei és kiserdei #3780. hozzászólásáraBocsi Barkó..
Sziasztok!
Bakók ellen mit javasoltok napraforgóba? Eső vagy kiados esőzés esetleg segíthet ? Még most bújkál kifelé...
Köszönöm
Válasz termelo #3777. hozzászólásáraVan ehez olyan eszköz ami minden kultúra után bevàlt? Mondjuk kukorica után?
Válasz termelo #3775. hozzászólásáraNa, megy ez rendesen is, fellengzősködés nélkül.
Válasz hashtag #3776. hozzászólásáraLényegében ugyanaz mint a no-Till csak 1 db őszi magágykészítéssel kiegészítve hogy ne száradjon ki tavasszal meg ne legyen levegőtlen tömör stb.
Válasz termelo #3772. hozzászólásáraTúl sok minden nem fér bele ennyi pénzbe, sokáig nem kell koptatni szerintem
Válasz Rabó001 #3774. hozzászólásáraMindent, mintha úgy csináltatnám valakivel, persze nettóban
Válasz termelo #3772. hozzászólásáraNálam is pont akkor fagyott le.
Én nem kértem részletes leírást. Csak annyit hogy ebbe a költségbe a gázolaj és inputanyag árát veszed bele, vagy a gépi munkát is? Mindezt nettoban. De én miattam aztán ne gépelj egy betűt se.
Válasz mtz1221 #3769. hozzászólásáraMert nem tanultad még meg hogy kell kezelni a gyomokat de ha a gázolaj ára elmegy gyomírtóra akkor mi van? Az a nedvesség ami a talajba maradt az nem érték? És a gépbe bele nem hajtott üzemóra?
És a családoddal töltött idő?
Részletesen leírtam mindent de lefagyott az oldal.
Nem baj mert megláttam benne az Isteni jelet, így nem írom újra mert aki ebből
“Én most 120e ft körül tartok és gyakorlatilag megvan az év. Betakarítással 160 e ft/hektárba bele kell, hogy férjek...”
nem tudja hogy miről van szó azzal nincs mit beszélnem.
Azért koptassam a billenytyűzetet hogy tételenként felsoroljátok mire mit költöttem hogy az nem lehetséges?
Szerintem fejlődésképtelen embereknek teher az új információ…
Válasz Nagy Péter 40 #3770. hozzászólásáraAki a STRIPTILL használja, ók meg azt mondják megjöttek már a direktvetés utcájából, búza föld után is. Azt kell csinálni, ahogy neked gazdaságos.
Válasz Rabó001 #3768. hozzászólásáraEz cég megtudták mondani dolgozók hogy 1,8 körül lett az átlag azokon a kísérleti táblákon.Fájt is nekik mert a 2023 év annyira nem volt rossz.
Az persze másik kérdés hogy a magángazda amikor mondja hogy majdnem 4 tonna lett az valójában 3,4 e vagy tényleg közel volt hozzá.
A legfontosabb kérdés az hogy kinek mennyi marad 1 hektáron. Egy olyan hiba hogy 2 hétig nem csírázik a mag sokba bír kerülni és akkor mindjárt más a matek márpedig felénk erre a száraz tavaszokra kell berendezkedni. idén ők is felébredtek mert már 10-e előtt kinnt voltak vetni,pedig eddig az volt a szöveg hogy nem kell kapkodni..
A kukorica tarlóba vetni direktbe a búzát verzió tetszene csak még szoknia kellene a szememnek azt ahogy utána kinéz a talaj utána. Plusz hogy akarok e 30-35 milliót beáldozni a vetőgépre
Válasz termelo #3760. hozzászólásáraÉn pont a gázolajat nem sajnálom tőled. Leszarom hogy 20 vagy 60 liter. De a feleslegesen eltöltöt időmet, azt nagyon ha tényleg működik. Eddig a csak tarcsázott nagyon biztató, de gyomírtón ahogy nézem, elfog menni a nafta ára.
3
Válasz Nagy Péter 40 #3767. hozzászólásáraA fele termés is egy dolog. Egyrészt hogy tényleg fele-e, vagy csak saccra. Sokszor előkerül egymás közti beszélgetésben is ez, hogy x gazda nem szánt, direktvet, stb, aztán van aki vehemensen ravagja hogy termése meg nincsen. Persze csak indulatbol, mert ő meg szánt. Vagy mikor arataskor mondják a termesatlagokat, aztán beszélgetve vele kiderul, hogy még nem is tudja mennyi termett, mert otthon tárolta be, nincs hidmerlegje, majd mikor az összeset elviszik tőle, akkor tudja meg hogy mennyi termett összesen. Nyilván így tábla átlagokat se tud mondani.
A másik hogy végül mennyi marad 1 hektáron.
Válasz termelo #3763. hozzászólásáraDe ez egy nem egy nagy szenzáció hogy a talajmunka megvan 20 literből.
Felénk ezt az egyik nagy cég évek óta tesztelgeti hogy az őszi napraforgó,kukorica tarlót nem bántja ősszel se meg tavasszal se csak egy totális ha gyomos,
Beveti kukoricával vagy napraforgóval plusz egy menetben műtrágyát sor mellé veti , 6-8 levelesen egy gyomirtás és ennyi volt már csak aratja.
Ha meg kukorica,napraforgó tarlóba búzát vet, egy menetben 200 kg NPK plusz vetés, február végén meg 300 kg karbamid ,nincs gyomirtás csak kalászolásnál 1 gomba-rovar és aratás.
Azt magyarázta tavaly a főnök hogy 2 év átlaga nincs 20 liter.
A búza esetében jól működik mert jól néz ki, csak ez a kukoricás,napraforgós témás szokott bajos lenni hogy ha nem esik vetés előtt eső ki van száradva a magágy és hetekig csak ott ül a mag.
Ez 2023-ban volt . Fele annyi lett a termés mint a többieknek átlagosan.
Válasz termelo #3764. hozzászólásáraAhhoz semmi. De ha ilyen téma előkerül akkor az olvasóban óhatatlanul egyből megindult az összehasonlítás. És azt írtad hogy 160-bol kb. meglesz az év. Ha nincs leírva hogy konkrétan mi tartozik bele, akkor te is gondolsz valamit, meg a többiek is. Aztán abból van a félreértés.
Ezért nem mindegy hogy csak az inputanyagot meg a gázolajat veszi bele az ember egy növény költségébe, vagy mást is. Nyilván a gép nem magától terem az udvaron és nem is javítja meg magát önerőből. Összehasonlításra jó lehet.
Válasz termelo #3763. hozzászólásáraEz nem kotozkodes, ha rám célzol. Jó, akkor az aratás gázolajat külön számolod, nem pontosan fogalmaztam, ahogy te sem.
Válasz Rabó001 #3762. hozzászólásáraMi köze van egy földbérletnek egy agrotechnikához?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-05-12 09:51:30
Válasz termelo #3760. hozzászólására20 literrel az aratás nem jön ki. 160ezerben mi van benne? Inputanyagok áfa nélkül? Földbérlet? Gázolaj? Gépek amortizációja?
Válasz termelo #3760. hozzászólásáraMég mielőtt a nagyok betámadnának megkérdezem
Ez milyen kultúra ami 160 ezerből jön ki? Nettó vagy bruttó?
Amortizáció, gépkopás minden amit a nagyok számolnak benne van?
Mondjuk az durva lenne ha 20 literből megvan minden is mikor nekem az aratás,vonulással , szállítással fog kijönni kb annyiba..
Mondhatod hogy magyarázó videókat raknak ki egyben reklámozzák is.
Ez egész forgatásnélküli rendszer egy összetett folyamat mely évről évre finomodik és ehhez alkalmazkodnak a gépgyártók is.
Válasz Nagy Péter 40 #3757. hozzászólásáraA Precision Planting szakmai videókat rak föl nem reklámot csak megfelelő intelligencia kell ahhoz hogy megértse az ember mennyire összetett folyamatokról van szó.
Sokféle probléma ismertetésére sokféle videó áll rendelkezésre.
Én most 120e ft körül tartok és gyakorlatilag megvan az év. Betakarítással 160 e ft/hektárba bele kell, hogy férjek...
20 liter gázolajból meg van minden, is
de ezt már egyszer leírtam
Válasz JDFERI #3758. hozzászólására
Erre szoktam azt mondani, hogy mindig az aktuális feltételekhez kell igazodni.
Nincs minden estre egyformán alkalmazható szabály.
És az nagyon nem mindegy, (még ha ugyanazt a technológiát is alkalmazod) hogy mikor.
Van amikor muszáj szántani. Van amikor meg el lehet (vagy kell) hagyni műveleteket mert több kárt csinálna, mint hasznot.
Válasz termelo #3756. hozzászólására23 ban kukorica volt egy területemen . Megközelítőleg 12 tonnás lett. Ami azért egy 10 és egy 14 tonna raksúlyú pótjocsival elég sok nyom és nyilván a kombályn bendőjében is sokszor sok súly és hosszan .Az év végén már nem tudtuk elmunkálni mert a nagy trakim amivel a Terranot tudom húzni javítandó lett, szántani meg nem akartam. Nem csináltam a talajjal semmit úgy maradt tavaszig. A traki márciusban készült el. Akkor kimentem egy pálca szondával és nagyon sok helyen összeböködtem a taljt. Döbbenetes volt számomra hogy még ahol több kocsi terményt is kihordtunk ott is volt ahol könnyen le tudtam nyomni a pálcát . Igaz nem mindenütt. A kombájn nyomokban jellemzően simán. Végeredmény képen ugyan amellett döntöttem hogy meg grubereztük mert a vadak egyébként jól összeb@szták a felszínt , de nem feltétlen volt indokolt.
Azért azt érdemes megjegyezni hogy 23 ban volt pár igen nagy zuhi , ami megtömte a felszínt és mi ezen jártunk. Nem tudom minden évjáratban hasonló tapasztalatom lett volna. Mondjuk ha pl száraz a nyár , aztán ősszel kiadós áztató esők jönnek betakarítás előtt és mi ezt a taljat gyúrjuk rommá mikor lehordjuk a terményt akkor mennyit " gyógyul " tavaszig. ...
Sok videót megnézek takaró növényes , no-till , min-till témában. Nekem azok tetszenek amiben elmondják őszintén, hogy " na ezzel , itt , akkor, jó ráb@sztunk " .
Amikor minden fain az erősen gyanús.
Nyilván az országunk fekvése adott . A mediterrán éghajlat ördögi szeszélye , botrányos . De vannak ugye régiók amiket stabilan befolyásolnak domborzati és egyébb viszonyok és jobb csapadék ellátotságuak. A talajok fekvése és az alapszelvények sem egyformák . Ezért nekem kétségeim vannak amikor egy műsorban kategórikusan kijelentik mit ,hogy kell ,hogy legyen a fent említett technológia végeredménye.
De vonz a téma és hajlok rá hogy kísérletezgessek vele ,szolidan. ..
Válasz termelo #3753. hozzászólásáraPrecision Planting az van a helyi nagy cégnél de jórészt szántásos művelésben,ott meg nem hinném hogy bármilyen komoly eredményt lehetne látni.
Az egész jóformán gyerekcipőben jár hazánkban nem életlen van fent annyi videó róluk mostanság hogy terjedjen az "ige"
Olyan mint a forgatásnélküli hogy a tesztfázisban van én meg megvárom mi lesz a végkövetkeztetés ameddig engedik hogy szánthassak.
Válasz hashtag #3755. hozzászólására1. Lényegében száraz körülmények között kétes a takarónövény kelése
1/1 A no-till hazájában a nagy területek végett(nagy költség és sok munka) %-os arányban alig használnak takarónövényt
2 mint az köztudott a no-till sikeréhez jelentős mértékben hozzájárul a téli fagy
Magyarországon a téli fagy és az őszi csapadék hiánya miatt most is ritkán de várhatóan a jövőben még ennyire sem teljesül az 1 és a 2 pont
Mivel télen kevés a csapadék az őszi magágykészítés nem romlik le "változatlan marad" tavaszra...
Az összes többi körítés felesleges marketing duma.
Az az amerikai farmer aki száraz körülmények között dolgozik már ősszel vízmegőrzés végett nem megy 3 col (7.5 cm) alá.
Az értelmesebbje itthon ennek az előnyét a gyakorlatban is megtapasztalta, sőt le is írta ezen az oldalon valamelyik topicban, hogy a betonba vetett kalászos alatt magától felpuhul a talaj.
Na itt jön a csavar, ahol ez megtörténik a kalászossal ott megtörténik magától bármilyen vetett növény nélkül is.
Válasz termelo #3730. hozzászólásáraErről az új módszerről beszélhetnél kicsit, ha működik persze csak akkor
Válasz Nagy Péter 40 #3750. hozzászólásáraAz 1 napon belül alap, azért írtam több napot.
Válasz Nagy Péter 40 #3750. hozzászólásáraEz is pont 17 éves vetőgép de a sávtisztító a legújabb rajta. Szerintem felokosítani nem mindegyik régi fajta sávtisztítót lehet, de nézd meg a Yetter cuccokat.
Kérdeztem a Poke-ot is korábban a Thomson Wheel-ről de szerintem azt is veri a Yetter Twister (most tesztelem)
Precision Planting, Yetter, Schlagel úgynéztem ezek menő Retrofitek most kint...
Válasz VMisi #3751. hozzászólásáraMár nincsmeg a cetije de syngenta mindkettő.
Nemvoltrajta rovarölő.