#693 tejcsi

2013-03-29 15:31:20

Válasz erre

bacival együtt lehet kijuttatni vízben oldható műtrágyát,pl Ferticare™ 8-42-14 Szuper starter,vagy kinyírja ha egy tartályból van kijuttatva?

#692 Dinnyés Laci

2013-03-29 15:10:39

Válasz erre

Válasz #689. hozzászólásra

Azt értem,hogyha nincs kaja meg nedvesség,meg megfelelő talajművelés akkor csökken a számuk. De ha minden adott akkor miért nem szaporodnak vissza miért kell külsö segítség ami csak pár liter anyagban van,és az miért tud szaporodni ami meg már a földbe van az miért nem

#691 decsi

2013-03-29 15:09:13

Válasz erre

Válasz #691. hozzászólásra

Huszonhektáros gazda mindent én csinálok neki.Precízen
gazdálkodik csak mivel nincsenek eszközei nem akkor
csinálja a műveleteket mikor kell hanem mikor odaérek.
Meg van neki a kijuttató egység és mindenre felszerelteti
már egy kicsit uncsi.Tarló hántáskor a tárcsán van a cucc
de szegény bacik 40 fokba oda sülnek a földhöz.Lehet jó
az anyag csak optimális időbe kell kijuttatni.

#690 Mf-es

2013-03-29 14:59:06

Válasz erre

Válasz #690. hozzászólásra

Nekem ezek csináltak talajvizsgálatot,kérdeztem a szakit,mi a véleménye a bacikról.Azt mondta,egy ember csinált kísérletet,a több éve bacizott talaja,sokkal művelhetőbb lett.Igazi kötött talaj volt.Szóval,te lehet nem látsz rajta semmit,de a tulaj,tapasztalhat valamit.

#689 decsi

2013-03-29 14:55:15

Válasz erre

Válasz #689. hozzászólásra

Itt nálunk egy gazda használ baktérium trágyát
én szoktam neki kijuttatni,de semmi látszatja sincs.
Pedig 7-8 éve szórja rendszeresen.

#688 Mf-es

2013-03-29 14:47:35

Válasz erre

Válasz #688. hozzászólásra

A bacik száma csökken a nem megfelelő talajműveléssel,meg kaja hiány miatt,ha nincs visszadolgozva a szármaradvány,meg a kemikáliák pusztítják.Meg olyan a baci,mint a műtrágya.Minél több van a talajba,annál több nitrogént köt le.

#687 Dinnyés Laci

2013-03-29 13:47:21

Válasz erre

Én csak azt nem értem,hogy ami a földben van baci(mert gondolom van benne) az miért nem tud felszaporodni arra a szintre, hogy el tudja bontani a szármaradványt és meg tudja kötni a nitrogént a levegőből. Miért csak az tud felszaporodni amit ki kell szórni?

#686 Zsolaa

2013-03-29 11:34:10

Válasz erre

Ezért írtam, hogy intenzív növénytermesztés.
Sajna attól még a bevétel a meghatározó, bármit is gondolunk.Mert abból éltek.

De azzal amit leírtál alapjaiban egyetértek.

Zs.

#685 Mf-es

2013-03-29 11:23:03

Válasz erre

Válasz #685. hozzászólásra

Igen,kell a műtrágya.De hány ezer éve van mezőgazdasági termelés,és hány évtizede gyártják a műkakit?A természet maga is működik,csak az emberiség telhetetlensége miatt fokozzák a termésátlagokat,és kell a műtrágya hozzá.

#684 Zsolaa

2013-03-29 11:17:35

Válasz erre

Sziasztok!

N: Igen köti a légkör N-tartalmát , de a műtrágyáét is, és az sem mindegy mennyi abból a veszteség.

P: P műtrágyából is van veszteséged, amikor kijuttatod, különböző kémiai kötésekbe kerül a talaj PH-tól függően.Ennek egy része nem felvehető a növénynek.(Fe,Al,Ca-foszfátok)
A baci ezt a P is mobilizálja, felvehetővé teszi, a mezo-mikro elemek is felszabadulnak.

K: Ahogy az előttem szóló leírta, ha leviszed, nem jut vissza a körforgásba, és nem mindegy milyen gyorsan bomlik le hiszen a tápanyag bele van "zárva". A K a sejtnedvben van és a sejtfal zárja.
Nem mindegy mi telel át rajta.Nem mindegy, hogy a cellulóz bontása után keletkező cukrok mikor és mit táplálnak.

De nem csodaszer, kell a műtrágya és vagy szerves-trágya, az intenzív növénytermesztéshez.
És kell az adott terület,éghajlat, talajhoz való komplett és megfelelő növénytermesztés technológia.
Mert attól termelsz majd jól..., persze az összetevői is fontosak.
Szerintem.

#683 Mf-es

2013-03-29 11:03:07

Válasz erre

Válasz #683. hozzászólásra

De melyik részét nem hiszed?Maga a baci létezését,vagy a működését??

#682 Szabi.

2013-03-29 10:45:55

Válasz erre

Válasz #682. hozzászólásra

Én max a templomba.........ha járok.............

#681 Mf-es

2013-03-29 10:44:35

Válasz erre

Válasz #680. hozzászólásra

És melyik részét hiszed,vagy nem hiszed??

#680 Gergő1220

2013-03-29 10:41:38

Válasz erre

Válasz #679. hozzászólásra
Igen a lényeg az, hogy a földön(ben) maradjon.

#679 Szabi.

2013-03-29 10:39:53

Válasz erre

Tegnap megmondták a tutit a bacikról !!


".......Hinni kell benne !!!!........"

#678 Mf-es

2013-03-29 10:15:32

Válasz erre

Válasz #678. hozzászólásra

A nem bedolgozást,azt úgy értem,hogy lebálázod róla,elégeted,és szerves trágya formájában se viszed vissza.

#677 Gergő1220

2013-03-29 10:10:12

Válasz erre

Válasz #677. hozzászólásra
Persze, most akkor azért szórjuk a bacit, hogy feltáródjon a kálium?
Mert anélkül nem táródna fel talán??
Minden tápanyag feltáródik a szármaradványból akár használunk baktériumot akár nem, csak a baktérium felgyorsíthatja ezt a feltáródást, de ha nem lenne baci akkor sem veszne el semmilyen tápanyag.
Az a P,K ami a elhalt növény szöveteiben van nagyobb molekulákba beépülve abból a lebomlás eredményeként nem keletkezhet másmilyen elem csak P,és K és keletkezik is. Előbb utóbb minden szármaradvány elbomlik olyan nincs hogy megmarad, és utána felvehető formába kerül minden tápanyag. Anyag nem vész el!
Ez akkor is így van ha nincs bedolgozva a szármaradvány, csak később következik be a feltáródás.

#676 Mf-es

2013-03-28 19:37:16

Válasz erre

Válasz #676. hozzászólásra

A K az a szármaradvány.Helyesen visszadolgozva,bacikkal felvehető formára alakítva.

#675 Vadmalac

2013-03-28 19:34:07

Válasz erre

Válasz #674. hozzászólásra

Ezek szerint ön eléggé benne van a dologban, ha így reagált. Leírhatná, hogy konkrétan mit lát máshogy, szerintem sokakat érdekelne. Többek között engem. Az egyik dolog ami nekem nem teljesen világos az az, miszerint a baktériumtrágya alkalmazásával csökkenthető a műtrágya felhasználás. A N az OK, megköt valamennyit a légkörből, ebbe ne is menjünk jobban bele. Ami zavar az az, hogy a P és K felhasználást hogyan csökkenti ez a dolog. Az hogy jobban feltáródik a hatóanyag a földben, és többet tud felvenni a növény, az egyben azt is jelenti, hogy csökken a talaj tápanyagkészlete. Tehát ha fenn akarjuk tartani a tápanyagszintet, akkor nemhogy kevesebb, hanem inkább több PK műtrágya kellene. Persze a termésszint nő, és így gyakorlatilag megéri a dolog, de ezt így ebben a formában még nem írta le senki, és úgy gondolom ha ez a gondolatmenet helyes, akkor így kerek a történetnek ez a része.

#674 ...:::Pisti:::...

2013-03-28 19:23:39

Válasz erre

Üdv Mindenkinek. Tudja-e valaki, hogy a 12V feszültséget bírják-e a baktériumtrágyák? Azért kérdezem, mert egy autó ac pumpájával szeretném kijuttatni, és ugye ott a szivattyú forgórésze a benzinben forog, hogy hűtse. Nemtudom hogy a bacik bírják-e a feszültséget, mert ha nem, és kiszórom őket dögölve elég feszült leszek.
Köszi előre is

#673 frxvt

2013-03-28 15:59:19

Válasz erre

Válasz #665. hozzászólásra

én nem tudom hogy ez a hsz. egy bemásolt cikk vagy az Ön véleménye de tényeknek és a szakmaiságnak még csak látszatát sem karcolgatja, vagy nagyon felszínesek az ismeretek és akkor talán nem kellene ilyen "mélyre" menni, vagy akitől olvasta hallotta az volt kevés a témához

#672 Lajos76

2013-01-17 11:46:32

Válasz erre

Válasz #671. hozzászólásra

Szept végén vágtam- tárcsáztam, nov közepén szántottam.

#671 Mf-es

2013-01-16 19:44:31

Válasz erre

Válasz #671. hozzászólásra

Bírják a hideget,én lefagyasztottam őket,utánna felengedés után néztem mikroszkóp alatt.Kutya bajuk nem volt.

#670 szanberg

2013-01-16 19:30:12

Válasz erre

Válasz #670. hozzászólásra

Hiszek neked, de mennyi idő tellett el a szántásig???
Én lefújtam betárcsáztam rögtön a vegyszerező után majd párnap múlva le is szántottam. Volt közben egykét fagyosabb nap viszont kijuttatás után még egy-másfél hónapig esős nedves fagy mentes idő volt, bízom benne dolgoztak a tsávók alatta hehe

#669 Lajos76

2013-01-16 19:19:38

Válasz erre

Válasz #668. hozzászólásra

Üdv!!
3 m-es kuk szárat tárcsázással egy menetben leszórtam, őszi szántásra csak annyi volt ami a föld tetején volt.
Nem vagyok dealer ezért nem írom a gyártmányt, szerintem bármelyik ismert gyártóé jó.Én már teljes területen használom.

#668 Mf-es

2013-01-16 19:01:38

Válasz erre

Válasz #666. hozzászólásra

Trifender

#667 szanberg

2013-01-16 19:00:12

Válasz erre

Válasz #665. hozzászólásra

Én egy 8hektáros táblán indítottam el saját kísérletet hosszútávon és még egy mocsok vörösnyirok táblán fogok másik helyen is.

Lényege lesz, hogy minden ősszel szármaradványra megy ki a boctofil cell szárbontó, tavasszal növény alá pedig a bactofil baktériumtárgya.
Ezt most éveken keresztül fogom csinálni kukorica napraforgó kukorica szója kukorica szója.....kb így lesz a vetésforgó rajtuk.

KÍváncsi vagyok, nekem a szárbontás lenne a célom illetve ennek meggyorsítása, hogy ne szántsak fel 3éves egybenlévő górét alulról.

#666 bigiboy

2013-01-16 18:31:36

Válasz erre

Van valakinek tapasztalata a baci trágyáról napraforgóban? Milyen fajta,mennyi l./ha,és kb. mi a hektár költsége?Én tavasszal gondoltam vetés előtt kifújni és bedolgozni,de csak ha van értelme,mert én még nem használtam.

#665 Sanyee

2013-01-16 18:22:43

Válasz erre

Van valamilyen baktériumos vagy egyéb talajba bedolgozós szer, amivel lehetne csökkenteni a fuzáriumos fertőzéseket és még nem is olyan drága?

#664 007

2012-12-07 11:21:17

Válasz erre

Baktériumtrágya:
bizonyíték vagy
ígéret?
Előbb-utóbb minden
kőolaj elfogy, minden foszforbánya kiürül,
vagy a bányászat gazdaságtalanná válik.
A talajra, mint élőközösségre alapozott technológiáké a jövő. A baktériumtartalmú készítményekre különösen ott
lehet szükség, ahol a talajszerkezet nem
ideális. Balgaság azt feltételezni, hogy egy
jó szerkezetű csernozjom életében sokat
számítana az a „cseppnyi” baktérium, amit
kijuttatunk. A reklámszövegek eltúlozzák
a valós hatást, amikor több száz kilónyi
pluszban feltáródó nitrogént tulajdoní-
tanak egy-egy ilyen csodaszernek.
Ellenben talajszerkezet-javító hatásuk
figyelemreméltó: serkentik a talajéletet, könnyebb lesz a művelhetőség is. A
talajbiológiai készítményeknek van jövője,
bár meglehetősen nehéz ebbe a sűrűn
„lakott” élőközösségbe kívülről egy olyan
profi „idegenlégiót” bejuttatni, amelyiknek
meg is látszik a hatása. Évek hosszú sora
kell ahhoz, hogy az „idegenlégiósok”
felszaporodjanak egy talajban, és mérhető
eredményt produkáljanak. De eljön még az
idő, amikor tisztán talajművelési móddal
és a talaj élővilágának „populációszabá-
lyozásával” érünk el kiváló terméseredményeket.
Gönczi Krisztina
HaszonAgrár

#663 Zoli 63

2012-11-07 19:07:05

Válasz erre

Válasz #663. hozzászólásra

C vitamint is mindenre ajánlják .

#662 Mf-es

2012-11-07 17:03:20

Válasz erre

Válasz #662. hozzászólásra

Olyan nincs,hogy mindenre jó.Mi volna,ha a patikába csak egyfajta gyógyszer volna,és az mindenre jó lenne.

#661 Zoli 63

2012-11-07 16:45:58

Válasz erre

EM-BIO -ról mit tudtok, érdemes gabonáknál alkalmazni ?

#660 .Norbert

2012-10-19 20:00:37

Válasz erre

Válasz #659. hozzászólásra

Ha nem volt erős napsütés akkor kutya baja így olvastam, a "profik" éjszaka csinálják

#659 Gergő1220

2012-10-19 19:50:06

Válasz erre

Válasz #659. hozzászólásra
Hát, ha sütött a nap akkor annak annyi lett, ha borús idő volt talán nem, de a három óra az nagyon sok.

#658 Madárka

2012-10-19 17:00:47

Válasz erre

Sziasztok!
Nem tudja valaki mennyit bírnak a baktériumok bedolgozatlanul.Lerobbantunk aztán 3 órát kint volt fújás után.

#657 Dekalb

2012-10-13 06:01:11

Válasz erre

Hallott e már valaki a Microbionról,illetve használtátok e már?

#656 007

2012-10-12 23:19:29

Válasz erre

Válasz #636. hozzászólásra

Ez a kísérlet valahogy elkerülte a figyelmemet, de így utólag is had gratuláljak,minél több ilyen kellene a fórumra és akkor emelkedne a szakmai színvonal !!!!

#655 KEGE

2012-10-12 23:02:26

Válasz erre

Válasz #636. hozzászólásra

Gergő!
Megkérdezhetem milyen bacit használtál a kisérletnél?
AZOTER-t ismered?
Van vélemény róla???
Köszi előre is!
KEGE

#654 Gergő1220

2012-10-10 09:04:43

Válasz erre

Válasz #653. hozzászólásra
Csak akkor kell 200 liter, ha szántóföldivel mész, ha tárcsára szerelt egymenetes cucc van akkor jóval kevesebb víz is elég az egyenletes kijuttatáshoz mondjuk úgy 40 liter/ha. Az mindegy hogy cell vagy másmilyen bacis anyagról van szó.

#653 jamo

2012-10-09 21:25:49

Válasz erre

Válasz #653. hozzászólásra

azt nem tudom. De így belegondolva igaz lehet mert ott lényeges az egyenletes kijuttatás hogy minden szármaradványra jusson.

#652 szanberg

2012-10-09 21:21:28

Válasz erre

Válasz #652. hozzászólásra

Úgytudom hogy a cellobióz 1 liter/hektárral megy ki és bizony 200liter vízzel kéne hígítani

#651 jamo

2012-10-09 20:52:39

Válasz erre

Válasz #651. hozzászólásra

Ha adagolóval nyomod ki akkor nem kell hígítani. Vagy csak minimálisat.Akkor akár 20-40 lityivel is kijössz hekinként. Akkor pedig elég 50-25 hekinként tankolni.

régen bactofiloztam. (nem szárbontásra) De egy kalap xar volt 8-10tételbe nem volt két egyforma állagú- szinű-szagú dzsuva. A tiszta víztől a sűrű sárga jellegzetes szagú trutyin keresztül a olajosvízen át a derítő tartalmáig.. mnidig más mikor mit csomagoltak. Mondanom sem kell hogy semmiféle pozitív hatását nem tapasztaltam.

#650 szanberg

2012-10-09 20:45:12

Válasz erre

Bactofilnak van a cellobióz szárbontó anyaga. Használta e valaki már???

szemmel látható vagy egyéb úton érzékelhető különbséget látott már valaki kezeletlen táblákhoz képest???

Valószínűleg kifogom próbálni kukorica táblán, de nem nagyon van hitem belé fektetve.

Nem is az van hogy sajnálom kipróbálni vagy a ráfordított nem is túl nagy összeget, hanem így is van egy csomó munka meló mindig állandóan, fennakadások miegymás ezzel meg mégegy plussz koloncot kapok a nyakamba.

Végig gondoltam ha vegyszerezővel nyomom ki tárcsa elé akkor kell egy gép a vegyszerezővel meg egy a szippantóval nomeg a tárcsás közvetlen utána. Szóval ha pl egy 30hektáros táblát lekezelnék akkor egész nap 3ember kiesik rögtön, miközben aratni kell, szárítóra váltóműszakhoz emberek kellenek hogy tudjon menni éjjel is a torony, persze tárcsázni is kéne a górékat közben ezerrel nem tökölve hogy aztán tudjuk majd szántani vagy egyéb eszközzel alapművelni.

Tudom hogyha egy kijuttatót rakunk a gépre azzal egy embert lehet spórolni, viszont azt is kell tankolni, 5hektáronként a szűrőjét pucolni ésatöbbi.
Arról nem is beszélve, hogy a 6,2-es IH tárcsa futóműve így sem szereti a saját súlyát sem nemhogy még egy köbös tartályt a hátán, volna bajom a csapágyakkal futómű rögzítő kengyelekkel csavarokkal.... feszt

Gép orrán már más a helyzet de ha meg kifogy akkor nincsen súly, partokon amikor kevés anyag lenne benne már nehéz volna a munka, az állandó orrsúly nélkülözhetetlen dombódalt.

Nembeszélve arról, hogy vagy gyártani kell a rendszert vagy megvenni, egyik sok idő kevesebb pénz másik kevés idő több pénz node kipróbálni ne ruházzak már be előre helló!?!?!?!

Szóval nekem csak ennyi a bajom egyébként elhiszem ha mondjátok hogy eredményes, de nembírtuk még utolérni magunkat annyira hogy tökölni is legyen idő.

Ettől függetlenül egy táblán kifogom próbálni

#649 Gergő1220

2012-09-24 19:42:16

Válasz erre

Válasz #649. hozzászólásra
Nem írtam össze, de kevés. Jászboldogháza közelében vagyok.

#648 Sanyó0

2012-09-23 21:58:05

Válasz erre

Válasz #647. hozzászólásra
Gergő , még egy kérdés, mennyi csapadékod volt? Teccik a kísérleted!!!!

#647 Pilátus

2012-09-23 21:50:22

Válasz erre

Válasz #647. hozzászólásra oka

Ezer oka lehet...A képek alapján a naprádban bőven megvan a négy tonna...akkoriban még...viszont az 1 és 2-es területet feltélenül hagyd meg kezeletlen kontrolnak jővőre

#646 Gergő1220

2012-09-23 21:21:20

Válasz erre

Válasz #646. hozzászólásra
Talán, de akkor a 6.- nál ahol csak 130kg MAS-t kapott a napraforgó baci nélkül, ott miért kisebb a termés?

#645 Pilátus

2012-09-23 20:38:29

Válasz erre

Az 1 és 2-es kísérletből a baktériumnak semmi kőze a az elért szép eredményhez...a 2-es alkalmazott 220kg mas termés nővelő hatását a csapadék mennyiség korlátozta,vagyis a napraforgó ugyanannyi mast vett fel mindkét esetben, ezért azonos a termés is hajszálra pontosan...a tőbbi meg a földben maradt

#644 Dinnyés Laci

2012-09-23 17:45:18

Válasz erre

Válasz #638. hozzászólásra
valamit az előbb elnéztem