Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak616 FtBenzin árak608 FtEUR391.7 FtUSD360.23 FtCHF407.66 FtGBP463.61 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Az osztatlan közös tulajdonok esetében bármely tulajonostárs tehet többlethasználati ajánlatot bármely másik tulajdonostársnak/társaknak. Ugyan ezt kivülálló, harmadik személy is megteheti. A törvény konkrétan meghatározza, hogy ezen ajánlatok mikor számítanak elfogadottnak. Ilyen például ha a tualjdonostárs címe nem teljes a tulajdoni lapon, vagy "nem kereste" vagy a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza az ajánlat, stb. De akkor is elfogadottnak tekintendő az ajánlat, ha a címzett átvette, de 60 napon belül nem reagált.
Ígyy előfordulhat olyan eset is, amikor egyik tulajdonostárstól sem érkezik reagálás, ennek ellenére az ajánlatot szerződésbe lehet foglalni.
A földhivatalok ezt nem nagyon szeretik, de a Törvényt nekik is be kell tartani.
Ha jól tudom legalább egy hektár kell az igényléshez, de így látatlanban azért elég sokféle eset lehetséges. Egyáltalán nem biztos, hogy jogalap nélküli az a földhasználat. Egy időben azoknak a területeit, akik nem voltak elérhetőek, nem válaszoltak a megkeresésekre, jogszerűen "oda adták" a kezdeményezőnek és bejegyezték a földhasználatot, elég volt, hogy a pl. felesbérleti szerződést csak a bérlő írta alá....
Válasz vasut #2555. hozzászólására
Nagyon egyszerű a kérdésedre a válasz.
Kiszámolod mennyi az osztatlan hrsz-ben a tulajdonodban lévő terület átlag-aranykorona alapján.
Utána májusban fogod magad, belépsz az Államkincstár felületre, berajzolod ezt a területet és igényelsz rá területalapút (és zöldítést).
Ha túligénylés lesz a blokkban, Neked egyszerű a helyzeted, mert tulajdonos vagy. A jogcím nélküli használó nem fogja reszkírozni a dolgot, inkább visszalép.
Mindenképpen be kell jelentened most a tulajdonosi földhasználatodat a földhivatalnál. Nem baj, hogy elutasítják (mert nincs használati megosztás), de kérelmezned kell.
Érdemes a jegyzőhöz is elküldened egy tértivevényes levelet, amelyben birtokvédelmet kérsz (sokat nem ér, mert a tényleges földhasználót kell védenie, de legalább nem adja ki a földhasználati igazolást a másik félnek).
Szóval egy csomó dolgot megtehetsz, mint osztatlanban lévő kistulajdonos.
Nyilván ha pár aranykoronád van, akkor felesleges ezzel az egésszel foglalkoznod, jobb, ha minél hamarabb eladod vagy elcseréled.
Válasz vasut #2555. hozzászólására Na ezt senki nem kérdi viszont halomra büntethetné a földhivatal amiért nem váltak a tulajdonosok a földhasználójává bár a megfogalmazás is rossz mert a művelője sokkal testhez állóbb de az ilyen tulájok várják a sült galambot csak nehogymár tegyen valamit is a tulajdonáért
Van nekem is,osztatlan közös tulajdon,már 30 éve használja valaki,teljesen ingyen.Ráadásul már évek ota hangoztatják,megszüntetik,állambácsi étékesiti a földmüvelönek,és kifizeti a tulajdonosokat.Az egy másik kérdés,milyen alapon veszik fel,a földalaput,mikor nem is létezik szerzödés,a tulaj-bérlő között.
Szia, csak a földműves tulajdonostárs tud mindenkit előzni vételnél, a "sima" tulajdonostársnak minden földművesnél gyengébb az előjoga, ráadásul csak 1 ha lehet a birtokában, így, ha azzal amire rájelentkezne meg is haladná ezt a plafont, akkor a földhivatal elmeszeli.
Csaba volna egy olyan kérdésem, hogy tul társ de nem földműves az tud e elfogadó nyilatkozatot tenni?
Vagy meg tud e előzni a rangsorban?
Nem bekebelezés sima adásvétel.
Válasz Matyi50 #2549. hozzászólásáraNos a kisebb gazdákat elvitte a Magosz Jakab Pista bácsival az élen 13 éve meg sem kérdezték a nagy termelőket tömörítő csoportot akkor miért is kellene hangot adniuk ők jól elvannak látják hogyan ássa a saját sírját a vén deres fejű de ők nem tűntikéznek ők várnak nekik nem kenyérre kell a támogatás ők ráérnek hagyják hogy a kormány minél jobban elkúrja az egészet mert a katyvaszból a nagyok mindig jól kijöttek a kicsik meg kit érdekelnek
Hallott már valaki arról, hogy bármely, magát érdek képviseletnek nevező szervezet - NAK, MEGOSZ, MAGOSZ - akárcsak egy mondat erejéig foglakozott volna az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során felmerült problémával?
A 3. alcím szerinti eljárásban mindig a teljes területben kell gondolkodni. Az ezért kínált ellenértéket kell a tulajdonostársakkal közölni. A licit is innen indul. Nincs jogszabályi előírás arra, hogy minden tulajdonostársnak ki kell számolni a neki járó ellenértéket. Én azért megteszem ezt az értesítőlevélben, mert ez jó pont a földhivatalnál. Viszont az egyezségi okiratban, vagy az egyoldalú jognyilatkozatban már tételesen fel kell sorolni, hogy a tulajdonostársak mennyi összeget kaptak.
A bírósági letéteknél a bíróság nem vizsgálhatja az értesítő levelet, és a számítás helyességét. Neki a letéti kérelemben szereplő összegről kell végzést hozni.
A számítás helyességét a földhivatal vizsgálja.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során az erdészeti hatóságoknak nem jut szerep. Ha lezárult a megosztás mondjuk a 2. alcím alapján, akkor ha valaki az újonnan kialakított önálló földrészletére be akar jelentkezni erdőgazdálkodónak, akkor kap szerepet az erdészeti hatóság. Már persze ha nincs eleve erdőgazdálkodó. Persze tulajdonképpen az sem akadály.
Ilyenkor azért van teendő nem kevés.
De gyakorlatilag a földhivatalnak sem sok beleszólása van. Természetesen a jogszabály szab rájuk feladatot, de az osztóprogram által elkészített megosztás menetét, helyességét nem igazán tudják vizsgálni. Azért sem, mert nem látnak bele.
Pedig itt két hete ismerős csinált bekebelezős megosztást és csak az a két társtulaj kapott többet, akik szakértőt fogadtak értékbecsléshez, a többi megkapta az eredeti 85000/Ak árat.
Pontosan erről van szó! Olyan nincs,hogy az erdészeti hatóság kimarad a körből ... eleve sok földhivatal erdőnél az erdészeti hatóságra hagyatkozik,hiszen természetben teljesen más egy erdőterület megosztása,mint papíron, s hogy a nagy szagértővel éljek"zongorázni lehet a különbséget" egy szántó vagy egy erdő művelési ágú ingatlan megosztása esetén. Ilyen alapon az addigi völgy,hegy,közelítőutak mentén kialakított erdőrészlet határokra szó szerint sz@rik a törvény,ha a "szagértő" szerint jár el valaki.Sőt az ő módszere alapján keletkezhet olyan erdőterület is,amit nem lehet megközelíteni. Ez jóval bonyolultabb attól amit itt a nagyokos felvázolt. Az erdő a területi tagoltság,kitettség,fekfés szerint lett tagokra,részletekre bontva. Kizártnak tartom,hogy ilyen szakmai szempontokkal teljesen szembemenjen a jelenlegi megosztási forma egy szakhatóságot teljesen kihagyva. Az aki így kap erdőt,az kösse fel a gatyát,mert nem lesz fenékig tejfel az utána való gazdálkodás.
Úgy,hogy minden társtulajdonosra egyformán vonatkozik és tulajdoni hányad alapján kerül leosztásra,és nem pedig úgy ,ahogy a nagy szakértő itt mondja,hogy "csak arra,akinek az ajánlata magasabb egyedül az kap csak többet,a többieké meg úgy,ahogy az eredeti bekebelezési ajánlat szól".
"az ellenértéket a teljes ingatlanra kell meghatározni és ezt a „licit” során is végig így kell feltüntetni."
Ezt a 3. alcím szerinti 1/1-et eredményező bekebelezési eljárásra írja.
Ez azt jelenti, hogy pl. egy 3 ha-os bekebelezendő területnél nem azt kell írni a levélbe, hogy éppen a címzett tulajdonostársnak mennyi jár, hanem, hogy az összesért mennyit fizetek? És a tulajdonostársnak kell kiszámolnia, hogy az ő tulajdoni hányada mennyit is jelent konkrétan? A földhivatal a végén hogy fogja leellenőrizni, hogy mindenki annyit kapott-e, amennyi járt neki? Pl: A bekebelező csatol egy táblázatot, amiben egyértelműsíti, hogy kinek mennyit és hogyan számolt?
Azt értem, hogy itt az egészre lehet licitálni, csak nem tudom a módszert, hogy vajon hogyan és ki számolja ki, hogy kinek mennyi jár? Pl. van benne legelő, szántó, nádas alrészlet is és pl. van használati rend megállapodás, amiből látszik, hogy ki használja a szántót és ki a legelőt. Mégis átlag AK-ra számolok és "egységárat" fizetek az átlag AK alapján számolt terület függvényében? Gyanítom igen, másképp nem lehet megoldani.
Vagy a bírói letétnél simán elfogadja a bíróság a kérelmező által bemondott összeget úgy, hogy a tulajdonostársnak kiküldött levél nem tartalmazott konkrét összeget?
Üdv Ez azért nem valami megnyugtató valóban,hogy most a földhivatal az egyetlen hatóság,amit ha az egész megszüntetés elkészült,majd átveszi a helyét az erdészeti hatóság egy erdő esetében.
Nagyon észnél kell lenni ,örülök hogy ez a vita azért folyik,még ha néha nem épp kultúráltan is,de hasznos tud lenni.
Tavaly kezdeményeztem bekebelezős megosztást szántó-gyümölcsös-erdő ingatlanon. Nem volt erdőrészlet rajta, kértem hatósági állásfoglalást amivel átvezették fásított területté az "erdőt". Így már lehetett osztani a fásítottat 1ha alatt is. Én telepítettem a gyümölcsöst mégis bele került 0,6 hektárral más tulajdonos. Akivel lehetett beszélni, azok családjukon belül maradtak egy-egy osztatlanban, volt akit kifizettem, volt bírósági letét a többit meg akik nem válaszoltak a megkeresésekre én pakoltam oda, ahová nekem tetszett. Teljesen másképp mint addig használtuk. Bejegyezve, kitűzve és kész.
Majd ezt mondjad azoknak az ügyfeleidnek is, akiknek előtte azt mondtad,hogy az "erdészeti hatóság nem játszik"
Közben meg felújítási kötelezettséget örököltetsz mert ott már nagyon is az erdészeti hatóság játszik ,ami ugye átszáll az új tulajdonosra és kezelőre,csak ezt nem tudják sokan,mert hűdejó ki lesz mérve az erdőm,árkon bokron másik erdőrészleten keresztül.
Magyarán Te is bőszen belesegítesz ebbe a baromságba! Holott szakmai "nagytudásod" teljesen mást sugall,de a pénz az pénz amit kapsz érte.
Ha nem haragudtak még rád erdőtulajdonosok,erdőgazdálkodók,majd ezután fognak,hiszen Te magad is leírod,hogy valahol ez nagyon nem jó így.
Meglévő, már kezelt erdőrészletet,erdőszerkezetet,erdőtagot is akár ,állományt, szétbarmolni csak azért mert a jelenlegi földforgalmi törvény ezt lehetővé teszi mert a helyrajziszám egy,és ezt bármi áron fel kell darabolni,ehhez asszisztálni ráadásul szakmai mellveregetéssel,erdészként..hogy "én én vagyok a nagy szakértő" Hát mit ne mondjak, elképesztő szakmai karrier... Ezzel tudod kiket fogsz így magad ellen hergelni? A már meglévő erdőgazdálkodókat,akik netán osztatlan területen külön erdőrészleteken gazdálkodtak,és most jön egy ilyen szakértő,sajátos jogértelmezéssel,némi hatósági csókossággal és ezt így mind szétbarmolja vigyorogva szerte az országban jó sok pénzekért. Ez aztán a szakmai karrier.
Szerintem fogsz te még komoly pereket emiatt a nyakadba kapni...de ne legyen igazam. Isten óvja tőled az erdőket!
Nézd, tudom, hogy sokaknak nagyon nehéz ezt elhinni, de a 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) tényleg bedobta a gyeplőt a tulajdonostársak közé. A 2. alcím szerinti megosztásnál a többség gyakorlatilag azt csinál, amit akar. A lényeg, hogy lehetőség szerint szűnjön meg a közös tulajdon. Ez az erdők esetben is érvényes.
Az alapvetés a következő:
"2. § Az e törvény szerinti eljárások során az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.), az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.), a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, a Földforgalmi törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
Tehát a felsorolt törvényeket a Foktftv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez az Erdőtörvényre, illetve a Földforgalmi törvényekre is érvényes. Az Evt. 86. § (2) bekezdés előírja. hogy az erdőket - ha van használati rend -akkor megosztani csak azok határai mentén lehet. Ehhez jön még az 1 ha, és 30 méter, ami szerintem egy téves jogértelmezés.
Na már most, ezt a Foktftv. felülírja.
11. §
"Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait nem kell alkalmazni."
Vagyis csak az 1 ha-os minimum területi mértéket kell figyelembe venni. Az erdészeti hatóság semmilyen formában nem játszik a megosztás során.
A Foktftv. viszont előírt egy olyan dolgot, amelyet olyan földrészletek esetében, ahol több erdőrészlet van, gyakorlatilag nem lehet betartani.
"6/A. § * Erdőnek minősülő ingatlan esetében a 6. § (6) bekezdésének alkalmazása során figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is."
Erre az osztóprogram nem alkalmas.
Ha valaki egy használati rendel a "háta mögött" ültetvényt telepít úgy, hogy azt nem teszi rendbe az ingatlan nyilvántartásban....az megérdemli a sorsát. Mert lehet, hogy elveszíti azt. Persze polgári peres eljárásban megpróbálhat kártérítést kérni, ha a megosztás, vagy a bekebelezés során nincs erről egyezség.
A támogatások kérdését nem rendezi a jogszabály, a hiteleket is csak akkor, ha van jelzálog bejegyezve. Bár ezekről mintha már olvastam volna valahol, de majd utána járok.
És bizony megtörténhet, hogy hogy ha valakinek 1 ha-nál nagyobb a tulajdoni hányada, és mondjuk szántót művelt, akkor a megosztás során legelő alrészletben kap önálló ingatlant.
Az alapvető gond ahogy látom az, hogy a földhivatalok nem tudják az Foktftv. rendelkezéseit összefésülni más jogszabályi előírásokkal. Ezért ragaszkodnak pl. görcsösen a folyxamatot lezáró okirat esetében a "zöld papírhoz", miközben egyértelmű, hogy azt a Foktftv. nem írja elő.
Erdő esetében személy szerint már találkoztam olyannal én is,hogy egy addig gazdátlan összeomlott erdőben elvégezték a használati megosztást, azonnal,ahogy a törvény lehetővé tette, a saját maga területi arányaival lefolytatta az eljárást határidőkkel levelezésekkel,rajzokkal,hatósági engedélyeztetéssel,tervezéssel teljesen úgy mint ha most a megszüntetést csinálnák. Külön erdőrészlet lett kialakítva,amire az a tulaj lett bejegyezve erdőgazdálkodónak, azóta az le is termelte,vagy gyérített(nem tudom pontosan).Ahogy előirta a hatóság sürgősségi fokozatokban azonnali munkavégzést rendelt el a területen. Ilyen esetben ha a későbbiekben osztatlan megszüntetésre kerül a sor,az erdészeti hatóság véleményem szerint kötelezően hivatalból figyelembe kell vegye az addig már kialakított erdőrészletet,ráadásul ha azon már beavatkozás(ok) haszonvétel,erdősítés,felújítás is történt . Az osztatlan megszüntetésekor ezt a használati rendet nem lehet már kikerülni.,ez nem termőföld.De termőföldnél is lehet olyan,hogy idő közben ültetvényt telepített valaki kötelezettségekkel,vagy épp támogatásokkal,hitelekkel. Azt az osztatlan megszüntetéssel,egy tollvonással nem lehet semmissé tenni. Erre is tuti van külön hivatkozás ,vagy egybefésülés a jogrendben.
Matyi50 is erre gondolhatott szerintem,de majd megírja
Válasz rezeda054 #2513. hozzászólására
Mi egy 55 ha-os területet osztottunk meg 2022. őszén. Alapból az egyik tuladonos társsal együtt, a terület több mint 50%- a a tulajdonunkban volt. Az 1 ha alatti területeket egymás között megosztva kebeleztük be. A végén kettőnk tulajdonrésze kb. 34 ha lett. Mi döntöttük el, hogy kinek hova kerül a tulajdonrésze, a többieknek ezt el kellett fogadni. A Csaba egyébként nagyon ért hozzá, nekünk is ő segített.
Nem tudom mire gondolsz. A bekebelezésnél van olyasmi, hogy ha valakinek a megélhetéséhez szükséges az addigi területe, és ha kéri, akkor az övét nem kebelezhetik be, vagy valami ilyesmi.
A megosztást ha valamelyik tulajdonostárs kezdeményezi, akkor végig lehet vinni, az új szabályozás célja, és lényege, hogy az osztatlanok megszűnjenek, e célnak minél kevésbé lehessen keresztbe tenni....
6. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostársakat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett osztóprogram alkalmazásával az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni (a továbbiakban: kiosztás).
(2) A tulajdonostársak között létrejött, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti egyezségben meg kell határozni a kiosztás során kialakított ingatlanokat és azok tulajdonosait.
(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.
A Foktftv. szerinti osztatlan megszüntetése esetében egyezségre akkor van szükség, ha a kezdeményező tulajdonostársnak nincs meg a többsége. A többség ugyan akkor nem csak egyezséggel szerezhető meg.
"6. §
(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.
5. §
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzhető az olyan tulajdonostárs esetében, aki számára az értesítés közlése azért nem lehetséges, mert
a) személye bizonytalan, vagy
b) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.
(3) * A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
(4) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha annak közlése azért hiúsul meg, mert
a) * a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste”, „ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott” vagy „elköltözött”, vagy
b) a címzett tulajdonostárs, a földhasználó vagy az erdőgazdálkodó a küldemény átvételét megtagadta."
Ez azt jelenti, hogy a kezdeményező tulajdonostársnak vagy egyedül van meg a többsége, vagy az 5. § szerinti esetekkel együtt. Ha így sem, akkor addig kell egyezkedni az elérhető tulajdonostársakkal, amíg össze nem jön a többség.
A megosztást egy úgynevezett osztóprogram végzi. Ez a földhivatali adatbázisból dolgozik. Térképi, és tulajdoni lap adatokból. A használati rend nem szerepel a tulajdoni lapon, az nem közhiteles nyilvántartás, így azt az osztóprogram nem tartalmazza, tehát semmilyen formában nem kell figyelembe venni.
A program nem tud sorsolni. Arra az államilag finanszírozott megosztás esetében van lehetőség. Lehet persze egyeztető tárgyalást tartani, de az nem kötelező.
A többség szava a döntő, ami a kisebbségre nézve is kötelező.
Válasz Matyi50 #2519. hozzászólására Nos általában ellen véleményeket szoktam Csaba állításaival szemben táplálni de most igaza van nekem a megosztáskor volt egy időpont amikor összehívták a tulajokat s közölte velük z ügyvéd hogy a többségi tulajdonos így akarja a megosztást s ellenvetésnek helye nincs aláírtuk a papírt és szépen lassan ment tovább minden nem számított hogy volt aki nem írta alá kb 6 hónap múlva kimérték
Matyika. Idézd már légyszi a Törvényből azt a jogszabályi helyet, amely az osztatlan közös tulajdon felszámolása során előírja, hogy figyelembe kell venni a használati rendet.
Képzeld, még az erdők esetében sem kell, bár ezt az Evt. előírja.
Azt a törvényi helyet is idézd légyszi, hogy a többségi döntésnél kötelező figyelembe venni a kisebbségi véleményt.
Ezt amíg osztod a saját mantrádat annyiszor le fogom írni!
Kedves" Szakértő "úr! NE VEZESD FÉLRE AZ EMBEREKET! a sajátos jogértelmezéseddel és tanácsaiddal! "A használati rendnek nincs jelentősége?.."Nem vagy köteles a kérdéseit figyelembe venni"... Ez félrevezetés!
Nincs szükség a használati rend módosítására, sem kimérésre.
Meg kell indítani az osztatlan közös tulajdon felszámolását a Foktftv. alapján. Ezen eljárás keretén belül önálló, 1/1-es földrészletek lesznek kialakítva. Miután te vagy a többségi tulajdonostárs, így te döntesz arról, hogy ezen önálló ingatlanok milyen módon legyenek kialakítva. Nincs jelentősége a használati rendnek, azt nem kell figyelembe venni. A tulajdonostársad egy dolgot tehet, megpróbál egyezkedni veled. De nem vagy köteles a kéréseit figyelembe venni.
2966 hozzászólás
Válasz agrohelp #2565. hozzászólására
Akkor ha tértivevényesen kiküldöm,hogy bérbe veszem 20évre,és nem reagál akkor bejegyzik a használatot?
Válasz csabahegeszt #2563. hozzászólására
Az osztatlan közös tulajdonok esetében bármely tulajonostárs tehet többlethasználati ajánlatot bármely másik tulajdonostársnak/társaknak. Ugyan ezt kivülálló, harmadik személy is megteheti. A törvény konkrétan meghatározza, hogy ezen ajánlatok mikor számítanak elfogadottnak. Ilyen például ha a tualjdonostárs címe nem teljes a tulajdoni lapon, vagy "nem kereste" vagy a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza az ajánlat, stb. De akkor is elfogadottnak tekintendő az ajánlat, ha a címzett átvette, de 60 napon belül nem reagált.
Ígyy előfordulhat olyan eset is, amikor egyik tulajdonostárstól sem érkezik reagálás, ennek ellenére az ajánlatot szerződésbe lehet foglalni.
A földhivatalok ezt nem nagyon szeretik, de a Törvényt nekik is be kell tartani.
Válasz vasut #2555. hozzászólására
Ha nem titok, merre van a terület?
Válasz agrohelp #2561. hozzászólására
Ezt ha kifejtenéd bővebben?!
Válasz agrohelp #2561. hozzászólására
Ez igaz a többlethasználati megállapodásra is.
Válasz Pont #2560. hozzászólására
Ez most is így van. Lehet úgy haszonbérleti szerződést kötni, hogy a tulajdonostársak közül senki sem írja alá.
Válasz matarka #2559. hozzászólására
Ha jól tudom legalább egy hektár kell az igényléshez, de így látatlanban azért elég sokféle eset lehetséges. Egyáltalán nem biztos, hogy jogalap nélküli az a földhasználat. Egy időben azoknak a területeit, akik nem voltak elérhetőek, nem válaszoltak a megkeresésekre, jogszerűen "oda adták" a kezdeményezőnek és bejegyezték a földhasználatot, elég volt, hogy a pl. felesbérleti szerződést csak a bérlő írta alá....
Válasz vasut #2555. hozzászólására
Nagyon egyszerű a kérdésedre a válasz.
Kiszámolod mennyi az osztatlan hrsz-ben a tulajdonodban lévő terület átlag-aranykorona alapján.
Utána májusban fogod magad, belépsz az Államkincstár felületre, berajzolod ezt a területet és igényelsz rá területalapút (és zöldítést).
Ha túligénylés lesz a blokkban, Neked egyszerű a helyzeted, mert tulajdonos vagy. A jogcím nélküli használó nem fogja reszkírozni a dolgot, inkább visszalép.
Mindenképpen be kell jelentened most a tulajdonosi földhasználatodat a földhivatalnál. Nem baj, hogy elutasítják (mert nincs használati megosztás), de kérelmezned kell.
Érdemes a jegyzőhöz is elküldened egy tértivevényes levelet, amelyben birtokvédelmet kérsz (sokat nem ér, mert a tényleges földhasználót kell védenie, de legalább nem adja ki a földhasználati igazolást a másik félnek).
Szóval egy csomó dolgot megtehetsz, mint osztatlanban lévő kistulajdonos.
Nyilván ha pár aranykoronád van, akkor felesleges ezzel az egésszel foglalkoznod, jobb, ha minél hamarabb eladod vagy elcseréled.
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdonok-felszamolasa/h_7309191
Válasz vasut #2555. hozzászólására
2012 ben volt lehetőség ingyen kiméretni miért nem éltél a lehetőséggel.
Válasz vasut #2555. hozzászólására Na ezt senki nem kérdi viszont halomra büntethetné a földhivatal amiért nem váltak a tulajdonosok a földhasználójává bár a megfogalmazás is rossz mert a művelője sokkal testhez állóbb de az ilyen tulájok várják a sült galambot csak nehogymár tegyen valamit is a tulajdonáért
Van nekem is,osztatlan közös tulajdon,már 30 éve használja valaki,teljesen ingyen.Ráadásul már évek ota hangoztatják,megszüntetik,állambácsi étékesiti a földmüvelönek,és kifizeti a tulajdonosokat.Az egy másik kérdés,milyen alapon veszik fel,a földalaput,mikor nem is létezik szerzödés,a tulaj-bérlő között.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-02-23 09:46:18
Válasz Balu21 #2552. hozzászólására
Köszi
Válasz csabahegeszt #2551. hozzászólására
Szia, csak a földműves tulajdonostárs tud mindenkit előzni vételnél, a "sima" tulajdonostársnak minden földművesnél gyengébb az előjoga, ráadásul csak 1 ha lehet a birtokában, így, ha azzal amire rájelentkezne meg is haladná ezt a plafont, akkor a földhivatal elmeszeli.
Válasz D-Csaba #2546. hozzászólására
Csaba volna egy olyan kérdésem, hogy tul társ de nem földműves az tud e elfogadó nyilatkozatot tenni?
Vagy meg tud e előzni a rangsorban?
Nem bekebelezés sima adásvétel.
Válasz Matyi50 #2549. hozzászólására
Nos a kisebb gazdákat elvitte a Magosz Jakab Pista bácsival az élen 13 éve meg sem kérdezték a nagy termelőket tömörítő csoportot akkor miért is kellene hangot adniuk ők jól elvannak látják hogyan ássa a saját sírját a vén deres fejű de ők nem tűntikéznek ők várnak nekik nem kenyérre kell a támogatás ők ráérnek hagyják hogy a kormány minél jobban elkúrja az egészet mert a katyvaszból a nagyok mindig jól kijöttek a kicsik meg kit érdekelnek
Válasz D-Csaba #2548. hozzászólására
Mert az összes a saját pecsenyéjét süti!
Hallott már valaki arról, hogy bármely, magát érdek képviseletnek nevező szervezet - NAK, MEGOSZ, MAGOSZ - akárcsak egy mondat erejéig foglakozott volna az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során felmerült problémával?
Válasz D-Csaba #2545. hozzászólására
Köszönöm a választ
Válasz GEORGOSZ #2542. hozzászólására
Ne vezesd félre a nagyérdeműt........DDDDDDDDDDD
Válasz Balu21 #2539. hozzászólására
A 3. alcím szerinti eljárásban mindig a teljes területben kell gondolkodni. Az ezért kínált ellenértéket kell a tulajdonostársakkal közölni. A licit is innen indul. Nincs jogszabályi előírás arra, hogy minden tulajdonostársnak ki kell számolni a neki járó ellenértéket. Én azért megteszem ezt az értesítőlevélben, mert ez jó pont a földhivatalnál. Viszont az egyezségi okiratban, vagy az egyoldalú jognyilatkozatban már tételesen fel kell sorolni, hogy a tulajdonostársak mennyi összeget kaptak.
A bírósági letéteknél a bíróság nem vizsgálhatja az értesítő levelet, és a számítás helyességét. Neki a letéti kérelemben szereplő összegről kell végzést hozni.
A számítás helyességét a földhivatal vizsgálja.
Válasz Erdőjaro #2538. hozzászólására
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során az erdészeti hatóságoknak nem jut szerep. Ha lezárult a megosztás mondjuk a 2. alcím alapján, akkor ha valaki az újonnan kialakított önálló földrészletére be akar jelentkezni erdőgazdálkodónak, akkor kap szerepet az erdészeti hatóság. Már persze ha nincs eleve erdőgazdálkodó. Persze tulajdonképpen az sem akadály.
Ilyenkor azért van teendő nem kevés.
De gyakorlatilag a földhivatalnak sem sok beleszólása van. Természetesen a jogszabály szab rájuk feladatot, de az osztóprogram által elkészített megosztás menetét, helyességét nem igazán tudják vizsgálni. Azért sem, mert nem látnak bele.
Köztudomású, hogy soha senki elől nem hátrálok meg. Főleg nem egy egybites alékesz elől.
Tehát.....folytassuk.
Válasz Matyi50 #2540. hozzászólására
Pedig itt két hete ismerős csinált bekebelezős megosztást és csak az a két társtulaj kapott többet, akik szakértőt fogadtak értékbecsléshez, a többi megkapta az eredeti 85000/Ak árat.
Válasz Erdőjaro #2538. hozzászólására
Pontosan erről van szó! Olyan nincs,hogy az erdészeti hatóság kimarad a körből ... eleve sok földhivatal erdőnél az erdészeti hatóságra hagyatkozik,hiszen természetben teljesen más egy erdőterület megosztása,mint papíron, s hogy a nagy szagértővel éljek"zongorázni lehet a különbséget" egy szántó vagy egy erdő művelési ágú ingatlan megosztása esetén. Ilyen alapon az addigi völgy,hegy,közelítőutak mentén kialakított erdőrészlet határokra szó szerint sz@rik a törvény,ha a "szagértő" szerint jár el valaki.Sőt az ő módszere alapján keletkezhet olyan erdőterület is,amit nem lehet megközelíteni. Ez jóval bonyolultabb attól amit itt a nagyokos felvázolt. Az erdő a területi tagoltság,kitettség,fekfés szerint lett tagokra,részletekre bontva. Kizártnak tartom,hogy ilyen szakmai szempontokkal teljesen szembemenjen a jelenlegi megosztási forma egy szakhatóságot teljesen kihagyva. Az aki így kap erdőt,az kösse fel a gatyát,mert nem lesz fenékig tejfel az utána való gazdálkodás.
Válasz Balu21 #2539. hozzászólására
Úgy,hogy minden társtulajdonosra egyformán vonatkozik és tulajdoni hányad alapján kerül leosztásra,és nem pedig úgy ,ahogy a nagy szakértő itt mondja,hogy "csak arra,akinek az ajánlata magasabb egyedül az kap csak többet,a többieké meg úgy,ahogy az eredeti bekebelezési ajánlat szól".
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ebben a cikkben az utolsó mondatot szerintetek hogyan kell a gyakorlatra vetíteni?
https://agrokep.vg.hu/kozelet/hogyan-kezdjunk-neki-az-osztatlan-kozos-tulajdon-megszuntetesenek-29138/
"az ellenértéket a teljes ingatlanra kell meghatározni és ezt a „licit” során is végig így kell feltüntetni."
Ezt a 3. alcím szerinti 1/1-et eredményező bekebelezési eljárásra írja.
Ez azt jelenti, hogy pl. egy 3 ha-os bekebelezendő területnél nem azt kell írni a levélbe, hogy éppen a címzett tulajdonostársnak mennyi jár, hanem, hogy az összesért mennyit fizetek? És a tulajdonostársnak kell kiszámolnia, hogy az ő tulajdoni hányada mennyit is jelent konkrétan? A földhivatal a végén hogy fogja leellenőrizni, hogy mindenki annyit kapott-e, amennyi járt neki? Pl: A bekebelező csatol egy táblázatot, amiben egyértelműsíti, hogy kinek mennyit és hogyan számolt?
Azt értem, hogy itt az egészre lehet licitálni, csak nem tudom a módszert, hogy vajon hogyan és ki számolja ki, hogy kinek mennyi jár? Pl. van benne legelő, szántó, nádas alrészlet is és pl. van használati rend megállapodás, amiből látszik, hogy ki használja a szántót és ki a legelőt. Mégis átlag AK-ra számolok és "egységárat" fizetek az átlag AK alapján számolt terület függvényében? Gyanítom igen, másképp nem lehet megoldani.
Vagy a bírói letétnél simán elfogadja a bíróság a kérelmező által bemondott összeget úgy, hogy a tulajdonostársnak kiküldött levél nem tartalmazott konkrét összeget?
Köszi az ötleteket, üdv.
Válasz D-Csaba #2530. hozzászólására
Üdv Ez azért nem valami megnyugtató valóban,hogy most a földhivatal az egyetlen hatóság,amit ha az egész megszüntetés elkészült,majd átveszi a helyét az erdészeti hatóság egy erdő esetében.
Nagyon észnél kell lenni ,örülök hogy ez a vita azért folyik,még ha néha nem épp kultúráltan is,de hasznos tud lenni.
Válasz Matyi50 #2519. hozzászólására
Tavaly kezdeményeztem bekebelezős megosztást szántó-gyümölcsös-erdő ingatlanon. Nem volt erdőrészlet rajta, kértem hatósági állásfoglalást amivel átvezették fásított területté az "erdőt". Így már lehetett osztani a fásítottat 1ha alatt is. Én telepítettem a gyümölcsöst mégis bele került 0,6 hektárral más tulajdonos. Akivel lehetett beszélni, azok családjukon belül maradtak egy-egy osztatlanban, volt akit kifizettem, volt bírósági letét a többit meg akik nem válaszoltak a megkeresésekre én pakoltam oda, ahová nekem tetszett. Teljesen másképp mint addig használtuk. Bejegyezve, kitűzve és kész.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-02-21 10:15:31
Nakéremtisztelettel! Itt untam meg a dolgot. Engem egy ..... ne kóstolgasson, ne mocskoljon.
Ha valakinek gondja van az osztatlan közös tulajdon felszámolásával, az az
osztatlan@citromail.hu
email címen megtalál.
Moderátor által módosítva: 2023-02-13 15:04:59
Válasz D-Csaba #2533. hozzászólására
,ami ugye átszáll az új tulajdonosra és kezelőre,csak ezt nem tudják sokan,mert hűdejó ki lesz mérve az erdőm,árkon bokron másik erdőrészleten keresztül.
Majd ezt mondjad azoknak az ügyfeleidnek is, akiknek előtte azt mondtad,hogy az "erdészeti hatóság nem játszik"
Közben meg felújítási kötelezettséget örököltetsz mert ott már nagyon is az erdészeti hatóság játszik
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-02-13 15:03:25
Válasz D-Csaba #2530. hozzászólására
" Az erdészeti hatóság semmilyen formában nem játszik a megosztás során. "
Ez is félrevezetés!
Válasz D-Csaba #2530. hozzászólására
Magyarán Te is bőszen belesegítesz ebbe a baromságba! Holott szakmai "nagytudásod" teljesen mást sugall,de a pénz az pénz amit kapsz érte.
Ha nem haragudtak még rád erdőtulajdonosok,erdőgazdálkodók,majd ezután fognak,hiszen Te magad is leírod,hogy valahol ez nagyon nem jó így.
Meglévő, már kezelt erdőrészletet,erdőszerkezetet,erdőtagot is akár ,állományt, szétbarmolni csak azért mert a jelenlegi földforgalmi törvény ezt lehetővé teszi mert a helyrajziszám egy,és ezt bármi áron fel kell darabolni,ehhez asszisztálni ráadásul szakmai mellveregetéssel,erdészként..hogy "én én vagyok a nagy szakértő" Hát mit ne mondjak, elképesztő szakmai karrier... Ezzel tudod kiket fogsz így magad ellen hergelni? A már meglévő erdőgazdálkodókat,akik netán osztatlan területen külön erdőrészleteken gazdálkodtak,és most jön egy ilyen szakértő,sajátos jogértelmezéssel,némi hatósági csókossággal és ezt így mind szétbarmolja vigyorogva szerte az országban jó sok pénzekért. Ez aztán a szakmai karrier.
Szerintem fogsz te még komoly pereket emiatt a nyakadba kapni...de ne legyen igazam. Isten óvja tőled az erdőket!
Válasz Erdőjaro #2529. hozzászólására
Nézd, tudom, hogy sokaknak nagyon nehéz ezt elhinni, de a 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) tényleg bedobta a gyeplőt a tulajdonostársak közé. A 2. alcím szerinti megosztásnál a többség gyakorlatilag azt csinál, amit akar. A lényeg, hogy lehetőség szerint szűnjön meg a közös tulajdon. Ez az erdők esetben is érvényes.
Az alapvetés a következő:
"2. § Az e törvény szerinti eljárások során az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.), az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.), a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, a Földforgalmi törvény, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
Tehát a felsorolt törvényeket a Foktftv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez az Erdőtörvényre, illetve a Földforgalmi törvényekre is érvényes. Az Evt. 86. § (2) bekezdés előírja. hogy az erdőket - ha van használati rend -akkor megosztani csak azok határai mentén lehet. Ehhez jön még az 1 ha, és 30 méter, ami szerintem egy téves jogértelmezés.
Na már most, ezt a Foktftv. felülírja.
11. §
"Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait nem kell alkalmazni."
Vagyis csak az 1 ha-os minimum területi mértéket kell figyelembe venni. Az erdészeti hatóság semmilyen formában nem játszik a megosztás során.
A Foktftv. viszont előírt egy olyan dolgot, amelyet olyan földrészletek esetében, ahol több erdőrészlet van, gyakorlatilag nem lehet betartani.
"6/A. § * Erdőnek minősülő ingatlan esetében a 6. § (6) bekezdésének alkalmazása során figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is."
Erre az osztóprogram nem alkalmas.
Ha valaki egy használati rendel a "háta mögött" ültetvényt telepít úgy, hogy azt nem teszi rendbe az ingatlan nyilvántartásban....az megérdemli a sorsát. Mert lehet, hogy elveszíti azt. Persze polgári peres eljárásban megpróbálhat kártérítést kérni, ha a megosztás, vagy a bekebelezés során nincs erről egyezség.
A támogatások kérdését nem rendezi a jogszabály, a hiteleket is csak akkor, ha van jelzálog bejegyezve. Bár ezekről mintha már olvastam volna valahol, de majd utána járok.
És bizony megtörténhet, hogy hogy ha valakinek 1 ha-nál nagyobb a tulajdoni hányada, és mondjuk szántót művelt, akkor a megosztás során legelő alrészletben kap önálló ingatlant.
Az alapvető gond ahogy látom az, hogy a földhivatalok nem tudják az Foktftv. rendelkezéseit összefésülni más jogszabályi előírásokkal. Ezért ragaszkodnak pl. görcsösen a folyxamatot lezáró okirat esetében a "zöld papírhoz", miközben egyértelmű, hogy azt a Foktftv. nem írja elő.
Válasz D-Csaba #2520. hozzászólására
Erdő esetében személy szerint már találkoztam olyannal én is,hogy egy addig gazdátlan összeomlott erdőben elvégezték a használati megosztást, azonnal,ahogy a törvény lehetővé tette, a saját maga területi arányaival lefolytatta az eljárást határidőkkel levelezésekkel,rajzokkal,hatósági engedélyeztetéssel,tervezéssel teljesen úgy mint ha most a megszüntetést csinálnák. Külön erdőrészlet lett kialakítva,amire az a tulaj lett bejegyezve erdőgazdálkodónak, azóta az le is termelte,vagy gyérített(nem tudom pontosan).Ahogy előirta a hatóság sürgősségi fokozatokban azonnali munkavégzést rendelt el a területen. Ilyen esetben ha a későbbiekben osztatlan megszüntetésre kerül a sor,az erdészeti hatóság véleményem szerint kötelezően hivatalból figyelembe kell vegye az addig már kialakított erdőrészletet,ráadásul ha azon már beavatkozás(ok) haszonvétel,erdősítés,felújítás is történt . Az osztatlan megszüntetésekor ezt a használati rendet nem lehet már kikerülni.,ez nem termőföld.De termőföldnél is lehet olyan,hogy idő közben ültetvényt telepített valaki kötelezettségekkel,vagy épp támogatásokkal,hitelekkel. Azt az osztatlan megszüntetéssel,egy tollvonással nem lehet semmissé tenni. Erre is tuti van külön hivatkozás ,vagy egybefésülés a jogrendben.
Matyi50 is erre gondolhatott szerintem,de majd megírja
Válasz rezeda054 #2513. hozzászólására
Mi egy 55 ha-os területet osztottunk meg 2022. őszén. Alapból az egyik tuladonos társsal együtt, a terület több mint 50%- a a tulajdonunkban volt. Az 1 ha alatti területeket egymás között megosztva kebeleztük be. A végén kettőnk tulajdonrésze kb. 34 ha lett. Mi döntöttük el, hogy kinek hova kerül a tulajdonrésze, a többieknek ezt el kellett fogadni. A Csaba egyébként nagyon ért hozzá, nekünk is ő segített.
Válasz Sz_Pisti #2526. hozzászólására
Nem tudom mire gondolsz. A bekebelezésnél van olyasmi, hogy ha valakinek a megélhetéséhez szükséges az addigi területe, és ha kéri, akkor az övét nem kebelezhetik be, vagy valami ilyesmi.
A megosztást ha valamelyik tulajdonostárs kezdeményezi, akkor végig lehet vinni, az új szabályozás célja, és lényege, hogy az osztatlanok megszűnjenek, e célnak minél kevésbé lehessen keresztbe tenni....
Válasz Pont #2524. hozzászólására
Van valami vétójog is, nem? De az nem tudom milyen tulajdoni hányadtól van?
Válasz Matyi50 #2519. hozzászólására
Matyika, csinálj egy vudu babát, majd küldök egy fényképet magamról, ragaszd rá, és szurkáld tűvel.
Attól hátha jobb lesz.....
6. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostársakat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett osztóprogram alkalmazásával az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni (a továbbiakban: kiosztás).
(2) A tulajdonostársak között létrejött, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti egyezségben meg kell határozni a kiosztás során kialakított ingatlanokat és azok tulajdonosait.
(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.
Válasz Sz_Pisti #2521. hozzászólására
A Foktftv. szerinti osztatlan megszüntetése esetében egyezségre akkor van szükség, ha a kezdeményező tulajdonostársnak nincs meg a többsége. A többség ugyan akkor nem csak egyezséggel szerezhető meg.
"6. §
(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.
5. §
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzhető az olyan tulajdonostárs esetében, aki számára az értesítés közlése azért nem lehetséges, mert
a) személye bizonytalan, vagy
b) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.
(3) * A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
(4) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha annak közlése azért hiúsul meg, mert
a) * a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste”, „ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott” vagy „elköltözött”, vagy
b) a címzett tulajdonostárs, a földhasználó vagy az erdőgazdálkodó a küldemény átvételét megtagadta."
Ez azt jelenti, hogy a kezdeményező tulajdonostársnak vagy egyedül van meg a többsége, vagy az 5. § szerinti esetekkel együtt. Ha így sem, akkor addig kell egyezkedni az elérhető tulajdonostársakkal, amíg össze nem jön a többség.
A megosztást egy úgynevezett osztóprogram végzi. Ez a földhivatali adatbázisból dolgozik. Térképi, és tulajdoni lap adatokból. A használati rend nem szerepel a tulajdoni lapon, az nem közhiteles nyilvántartás, így azt az osztóprogram nem tartalmazza, tehát semmilyen formában nem kell figyelembe venni.
A program nem tud sorsolni. Arra az államilag finanszírozott megosztás esetében van lehetőség. Lehet persze egyeztető tárgyalást tartani, de az nem kötelező.
A többség szava a döntő, ami a kisebbségre nézve is kötelező.
Válasz Matyi50 #2519. hozzászólására Nos általában ellen véleményeket szoktam Csaba állításaival szemben táplálni de most igaza van nekem a megosztáskor volt egy időpont amikor összehívták a tulajokat s közölte velük z ügyvéd hogy a többségi tulajdonos így akarja a megosztást s ellenvetésnek helye nincs aláírtuk a papírt és szépen lassan ment tovább minden nem számított hogy volt aki nem írta alá kb 6 hónap múlva kimérték
Válasz D-Csaba #2520. hozzászólására
Az osztásnál kell valamiféle egyezséget kötni, ami alapján menni fog a megosztás, ha nincs egyezség, sorsolás. Jogszabályi helyet nem tudok.
Válasz Matyi50 #2519. hozzászólására
Matyika. Idézd már légyszi a Törvényből azt a jogszabályi helyet, amely az osztatlan közös tulajdon felszámolása során előírja, hogy figyelembe kell venni a használati rendet.
Képzeld, még az erdők esetében sem kell, bár ezt az Evt. előírja.
Azt a törvényi helyet is idézd légyszi, hogy a többségi döntésnél kötelező figyelembe venni a kisebbségi véleményt.
Várok.....
Válasz D-Csaba #2518. hozzászólására
Ezt amíg osztod a saját mantrádat annyiszor le fogom írni!
Kedves" Szakértő "úr! NE VEZESD FÉLRE AZ EMBEREKET! a sajátos jogértelmezéseddel és tanácsaiddal! "A használati rendnek nincs jelentősége?.."Nem vagy köteles a kérdéseit figyelembe venni"... Ez félrevezetés!
Válasz rezeda054 #2513. hozzászólására
Nincs szükség a használati rend módosítására, sem kimérésre.
Meg kell indítani az osztatlan közös tulajdon felszámolását a Foktftv. alapján. Ezen eljárás keretén belül önálló, 1/1-es földrészletek lesznek kialakítva. Miután te vagy a többségi tulajdonostárs, így te döntesz arról, hogy ezen önálló ingatlanok milyen módon legyenek kialakítva. Nincs jelentősége a használati rendnek, azt nem kell figyelembe venni. A tulajdonostársad egy dolgot tehet, megpróbál egyezkedni veled. De nem vagy köteles a kéréseit figyelembe venni.
Válasz Sz_Pisti #2516. hozzászólására Itt a lényeg ha méreted akkor megegyezés v. sorsolás a vége de kimérik az tuti...