Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.77 FtUSD366.03 FtCHF401.28 FtGBP458.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Sziasztok!
Szerintetek mennyire öngyilkosság sávművelővel bevetni egy 2 éve csak silózott kukorica tarlót?
Most tavasszal került hozzám a terület. Gazda bot lemegy kb 30-35 cm-re. Válaszokat köszönöm :D
Azt mondod, a glifónak lesz negatív hatása bedolgozva? Csak foltokba fújnám, ahol a fűfélék megjelentek a két szélén(tarack lehet, meg némi acat)
Vetés után kap winget vagy pledge-et...
Válasz bandigh #7157. hozzászólására
Előtte lesz, mert pronto veti a szójám... Itt-ott kicsit betonos a placc... Tárcsa+kombi kéne a saját vetőgépem előtt...
Ha valaki most pl szója v kukorica vetés előtt lazítót húz(aztán rátárcsáz sekélyen v kombizik)...kb mennyire bacik ki magával? 1: A mákom elfelejtett kikelni, ide szója lesz, 2: a tavaszi szántásomba kukorica...
Vagy csak nyomjam le glifóval a gazfoltokat vetés előtt, oszt annyi?
Annak idején, én az eke helyett kezdtem el használni a grúbert, minden más művelet maradt. Majd csökkent a művelés: grúber(hengerrel) + 2, majd 1 tárcsa (hengerrel) évente. Azután a takarónövények alkalmazásával megmaradt +1 évre a lazultság, így csak tárcsa szaladt tavasszal. Van homokos és agyagos terület is.
Gondolkozok azon, hogy elhagyom a szántást és megpróbálok áttérni a forgatás nélkülire.
Környéken mindenki szánt ezért is idegen számomra a pontos folyamat.
Eddig a következőkre sikerült jutnom.
Ami kell hozzá : lazító, grúber, rt. (ezt én még megtoldom egy szárzúzóval a kombájn miatt)
Illetve van kombinátor is, de ezt gondolom ki lehet váltani az rt-vel.
Földjeink 40-45 AK közöttiek, sík terep, nincs vízállás.
Termesztett növények kukorica,búza, napra, szóval semmi extra.
Területeinket 4 évente trágyázzuk, ezt grúberrel tervezem bedolgozni.
Le tudnátok írni, hogy ti mit végeztek ősszel az adott növények betakarítása után (napra után mindig búzát vetek), illetve tavasszal vetés előtt az adott munkaeszközökkel?
Fejemben megvan, hogy kb mit mikor, de tapasztalat híján inkább adnék azok szavára akik már sikeresen alkalmazzák a forgatás nélküli technológiát.
Előte is köszönöm!
Volt már vagy 15 éve hogy azon imádkoztam (tudatlanul), hogy nehogy annyi eső essen, mint nyugat európában, mert akkor nekünk annyi. Konkrétan a saját környékemre gondoltam, biztos hogy van olyan rész, ahol 1500 mm-t is elnyelne. Aztán jött 2010, és lett kb. 800mm éves csapadék be is cseszett, se vetni, se aratni nem tudtunk, a termés semmivel nem lett több gabonából, szóval én nem kérek a sok esőből, az az 5-600mm bőven elég lenne, amit mutat az ábra hozzánk. Egy kis szemléletváltással ebből meg lehet spórolni akár 100mm-t is, akkor semmi gond. A baj akkor van, mikor 200-tól alig van több, meg jön a 40 °C. Már most is kezdek aggódni, hogy mikor tudunk vetni, mert már megjelent a laposokban a víz, a vetetlen földeken. Az őszi vetésűek már kiszívtak annyit, hogy simán bevette egy a mennyiséget.
A végére egy kis érdekesség: Gazdálkodik nálunk egy belga úriember. 1000 tehén, meg pár 100 ha föld. Ráadásul a javából, van neki 40Ak-s terület bőven. 3 évente szervestrágyázva az összes földje, élvonalbeli gazda. DE! A 40Ak-s földeken, jó évjáratban van neki 70-80q őszi kalászos, erre ő maga azt mondta, hogy belgiumban ez a legalja termés. Innen felfelé van, mondjuk 12t-ig. Pedig ő hozhatja a technológiát kintről, adaptálhatja ide amennyire lehet, de hatalmas előrelépés nincs nála sem. Max. 1t-val tud többet, mint mások, azt is talán a trágya miatt.
Pedig igaz, voltam 2012-ben Francia országban Beauvais város mellett a Ferga gyárban, illetve mellette szántóföldi bemutatón.
Fehér volt a búza hóka mint a pendely. Beszélgettem egy emberrel angolul aki odavalósi lehetett, azt mondja, hogy folyamatosan esik az eső, több mint 1000mm évente az átlag csapadékuk. Míg ott voltunk két-három nap is tényleg úgy volt, kétszer esett.
Fecó vagy valaki írhatna véleményt mekkora butaságot csináltam vagy nem. Szórtam szűk 10kg/ha Kentaurt 5G. Nagyon fertőzöttnek találtam a talajt, és nem mertem megkockáztatni a drága magot. A lényeg hogy gilisztával is jól elvan látva a talaj, és mekkora kárt csináltam így? Menyire érzékenyek rá, kicsi nagy mind pusztul, ami nem megy a sor közelébe megmarad?
Szántás nem szántás nem ez a lényeg, akkor legyen takart és takaratlan föld! Nyár végi őszi csapadéktól így is úgy is elköszönhetünk szerintem kukorica vetés idejére. Télen általában kevés a csapadék, de ködös párás idő van, és ilyenkor látom egyik jelentőségét a takarónak, mégpedig azt hogy lecsapódik a pára a növényen(zúzmara) és szinte egész télen így tölti a talajt vízzel. Plusz nem hordja el azt a kis havat a szél, nem éri a talajt a szél a nap, ennek nagyobb jelentőségét látom mint az őszi csapadéknak tavaszi vetés előtt. Amennyit ősszel pazaroltam, szerintem most attól sokkal többet nyertem.
Üdv.Nekem tavaly volt először zöldtrágya vetve egy 7 hektáros területen(6 Ha került, a többi kimaradt, mert az öreg vetőgépemet nem tudtam eléggé visszavenni). Szalma szétfújva, tarlóhántás sekélyen hagyományos tárcsával,lazítózás 50 centin, elmunkálás tárcsával(mert a kombi összehúzta volna a szárat, vetés augusztus elején, csapadék előtt. Szépen kikelt az olajretek-mustár kombó, jól mutatott.Egy idő múlva rendesen meggyalázták a kártevők(szomszéd tábla repce volt), azt gondoltam hogy ennek annyi.Jött egy eső, október vége-november elejére 70-80 centis volt az állomány.A kimaradt rész gyomos volt,felül száraz, 6-8 centi mélyen kezdett nedvesedni.A Zt-vel fedett rész majdhogynem ragadt(barna homokról beszélünk). Szemre sokkal életteltelibbnek tünt a talaj, gilisztát is találtam párat, a kopaszon maradt rész sivatagnak tűnt Egy év alatt nem lehet megváltani a világot, ezzel tisztában vagyok, de nagyon kezdő talajmegújító,- és gazdaként is észrevehető különbséget tapasztaltam + irányba.Igaz mondjuk, hogy le is szántottam, ami nem épp kímélő művelés, viszont egy Spc-re nem mertem bevállalni(csak tárcsám van grubberem nincs !MÉG!) Másik tapasztalat a nagyszüleim kertjében ért.Tavaly előtt ősszel nem lett szántva, mert nem jutottam oda időben.Tavasszal meglazítottam(kistraktorral kb 30 centi mélyen), aztán jobb híján megmaróztam.Semmivel sem volt rosszabb mint az ősszel szántottak(pedig aprómag ment bele) Tavaly felét felszántottam nekik, fele parlagon maradt már a lazítás után.Parlagba feljött a gyom(valamilyen sásos zsombékos, nem tudom pontosan.Úgyí lett hagyva, télen ugye kifagyott, elfeküdt, most meg bokáig újrahajtott.Namost kíváncsiságból lementem egy gazdabottal.Szántott agyig száraz, már vagy 3* locsolták, ez meg ragad mint a szurok, toszta vizes.Szántottba 25 centin koppant a bot, itt meg egy kézzel lenyomtam vagy 50-60 centire...pedig ez parlagon volt, csak és kizárólag az a sás volt benne, semmi más.Fog kapni egy kis glyfót,egy ásónyom széles csíkot felpockolok, és ültetek pár tő kukoricát, meg napraforgót.Ezek mellé még pár tövet a telysen műveletlenbe is elrakok.Ez lessz az én házi strip-till és no-till kísérletem(majd meglátjuk mennyi értelme lessz ).Én részemről itt lezárult a ,,műveljük feketére és szántsunk 40 centire" féle talajművelés. Szinte minden területünk homokos, kiszáradásra hajlamos, és ki van zsarolva.A régi technológiával én meglátásom szerint egy lépés előre-egy hátra(vagy inkább kettő). Egy szó mint száz, én látok lehetőséget a TMMG-ben, és alkalmazni is fogom(lehetőségeim,-és erőforrásaim szerint persze) Ha elolvassátok akkor köszönöm, ha pedig kicsit unalmasra és hosszúra sikerült, akkor elnézést kérek!
1000 mm? Butaságokat ne írj legyszives! Még azokon a bajor meg alpesi legelőkön sincs annyi, ahol nincs szántóföldi gazdálkodás sem, csak gyepek... a legtöbb szántóföldi termőhelyen 500-650 között esik Németországban és Franciaországban is, alig több mint itthon... a nyári hőmérsékleti maximumok tényleg alacsonyabbak, többször esik kevesebb eső, és sokszor felhős az ég, ami csökkenti a párolgás ez tény, de ennyi.
Ha a zoldtragyazassal szárítod a földed akkor rosszul választottál növényeket, időpontot vagy technológiát. Alapesetben ha minden legalább közepesen sikerül nincs negatív hatása.
Enyingi ismerősödnek van igazsága. De ez egy másik szint. (Ezzel nem nagyzolni akarok). A lehetősèg szerinti állandó élő gyökér a talajban a kulcs mindenhez (csak röviden).
Ősszel nem győzött szárítkozni, télen meg kifagyott a repce árva kelésen kívül minden. Ez homok, de vetéskor vizesebb volt mint a szántott k.kötött földek. Tavasszal ezen még a pirkadásnak nyoma sem volt, mikor a szántott földeket mát rég vitte a szél.
Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki!
De van henger (képen is látszik) csak repce árva kelés végett 8-10cm mélyen kellett húznom gyorsan, így nemvolt ideje igazából visszatömöríteni a hengernek. Fújt a szél meleg volt, csapadék nem akart lenni és egy hét után lehengereltem.
14817 hozzászólás
Válasz buszsofőr #7163. hozzászólására
Tavaly az volt... Akkor mákom volt, nem bántotta...
Válasz mate21 #7164. hozzászólására
Vessd ne mélyre.
Sziasztok!
Szerintetek mennyire öngyilkosság sávművelővel bevetni egy 2 éve csak silózott kukorica tarlót?
Most tavasszal került hozzám a terület. Gazda bot lemegy kb 30-35 cm-re. Válaszokat köszönöm :D
Válasz csoppika #7160. hozzászólására
winget je fújj a szójára!
Válasz csoppika #7160. hozzászólására
Én pár nappal vetés után foltoznám ki
Válasz csoppika #7160. hozzászólására
A glifónak kell idő hogy végig jusson a növényben. Én vetés után fújnám. 10 napot vettem kb észre míg elér a gaz minden részében és már nem éli túl.
Válasz bandigh #7159. hozzászólására
Azt mondod, a glifónak lesz negatív hatása bedolgozva? Csak foltokba fújnám, ahol a fűfélék megjelentek a két szélén(tarack lehet, meg némi acat)
Vetés után kap winget vagy pledge-et...
Válasz csoppika #7158. hozzászólására
Akkor ezt amolyan alapkezelésnek is szánod, ha bedolgozod
Válasz bandigh #7157. hozzászólására
Előtte lesz, mert pronto veti a szójám... Itt-ott kicsit betonos a placc... Tárcsa+kombi kéne a saját vetőgépem előtt...
Válasz csoppika #7156. hozzászólására
Vetés után a glifó azt annyi.
Ha valaki most pl szója v kukorica vetés előtt lazítót húz(aztán rátárcsáz sekélyen v kombizik)...kb mennyire bacik ki magával? 1: A mákom elfelejtett kikelni, ide szója lesz, 2: a tavaszi szántásomba kukorica...
Vagy csak nyomjam le glifóval a gazfoltokat vetés előtt, oszt annyi?
Válasz k4l1cm #7153. hozzászólására
Annak idején, én az eke helyett kezdtem el használni a grúbert, minden más művelet maradt. Majd csökkent a művelés: grúber(hengerrel) + 2, majd 1 tárcsa (hengerrel) évente. Azután a takarónövények alkalmazásával megmaradt +1 évre a lazultság, így csak tárcsa szaladt tavasszal. Van homokos és agyagos terület is.
Válasz k4l1cm #7153. hozzászólására
Bármit vetsz, az első években lazítani kell elé. Nekem ez a tapasztalatom.
Üdv!
Gondolkozok azon, hogy elhagyom a szántást és megpróbálok áttérni a forgatás nélkülire.
Környéken mindenki szánt ezért is idegen számomra a pontos folyamat.
Eddig a következőkre sikerült jutnom.
Ami kell hozzá : lazító, grúber, rt. (ezt én még megtoldom egy szárzúzóval a kombájn miatt)
Illetve van kombinátor is, de ezt gondolom ki lehet váltani az rt-vel.
Földjeink 40-45 AK közöttiek, sík terep, nincs vízállás.
Termesztett növények kukorica,búza, napra, szóval semmi extra.
Területeinket 4 évente trágyázzuk, ezt grúberrel tervezem bedolgozni.
Le tudnátok írni, hogy ti mit végeztek ősszel az adott növények betakarítása után (napra után mindig búzát vetek), illetve tavasszal vetés előtt az adott munkaeszközökkel?
Fejemben megvan, hogy kb mit mikor, de tapasztalat híján inkább adnék azok szavára akik már sikeresen alkalmazzák a forgatás nélküli technológiát.
Előte is köszönöm!
Válasz .Feco. #7151. hozzászólására
Volt már vagy 15 éve hogy azon imádkoztam (tudatlanul), hogy nehogy annyi eső essen, mint nyugat európában, mert akkor nekünk annyi. Konkrétan a saját környékemre gondoltam, biztos hogy van olyan rész, ahol 1500 mm-t is elnyelne. Aztán jött 2010, és lett kb. 800mm éves csapadék be is cseszett, se vetni, se aratni nem tudtunk, a termés semmivel nem lett több gabonából, szóval én nem kérek a sok esőből, az az 5-600mm bőven elég lenne, amit mutat az ábra hozzánk. Egy kis szemléletváltással ebből meg lehet spórolni akár 100mm-t is, akkor semmi gond. A baj akkor van, mikor 200-tól alig van több, meg jön a 40 °C. Már most is kezdek aggódni, hogy mikor tudunk vetni, mert már megjelent a laposokban a víz, a vetetlen földeken. Az őszi vetésűek már kiszívtak annyit, hogy simán bevette egy a mennyiséget.
A végére egy kis érdekesség: Gazdálkodik nálunk egy belga úriember. 1000 tehén, meg pár 100 ha föld. Ráadásul a javából, van neki 40Ak-s terület bőven. 3 évente szervestrágyázva az összes földje, élvonalbeli gazda. DE! A 40Ak-s földeken, jó évjáratban van neki 70-80q őszi kalászos, erre ő maga azt mondta, hogy belgiumban ez a legalja termés. Innen felfelé van, mondjuk 12t-ig. Pedig ő hozhatja a technológiát kintről, adaptálhatja ide amennyire lehet, de hatalmas előrelépés nincs nála sem. Max. 1t-val tud többet, mint mások, azt is talán a trágya miatt.
Válasz szanberg #7150. hozzászólására
Akkor itt egy térkép. Erre gondolatban mindenki tege rá, hogy melyek azok a régiók ahol szántóföldi termelés a jellemző...
Válasz .Feco. #7139. hozzászólására
Pedig igaz, voltam 2012-ben Francia országban Beauvais város mellett a Ferga gyárban, illetve mellette szántóföldi bemutatón.
Fehér volt a búza hóka mint a pendely. Beszélgettem egy emberrel angolul aki odavalósi lehetett, azt mondja, hogy folyamatosan esik az eső, több mint 1000mm évente az átlag csapadékuk. Míg ott voltunk két-három nap is tényleg úgy volt, kétszer esett.
Válasz Agronomus #7142. hozzászólására
Válasz gergő07 #7147. hozzászólására
Miért nem nézed meg? Szerintem sokaunkat érdekelne...
Válasz CNHS #7135. hozzászólására
Köszi! Igen megszórtam.
Fecó vagy valaki írhatna véleményt mekkora butaságot csináltam vagy nem. Szórtam szűk 10kg/ha Kentaurt 5G. Nagyon fertőzöttnek találtam a talajt, és nem mertem megkockáztatni a drága magot. A lényeg hogy gilisztával is jól elvan látva a talaj, és mekkora kárt csináltam így? Menyire érzékenyek rá, kicsi nagy mind pusztul, ami nem megy a sor közelébe megmarad?
Válasz Mokári Ádám #7134. hozzászólására
Szántás nem szántás nem ez a lényeg, akkor legyen takart és takaratlan föld! Nyár végi őszi csapadéktól így is úgy is elköszönhetünk szerintem kukorica vetés idejére. Télen általában kevés a csapadék, de ködös párás idő van, és ilyenkor látom egyik jelentőségét a takarónak, mégpedig azt hogy lecsapódik a pára a növényen(zúzmara) és szinte egész télen így tölti a talajt vízzel. Plusz nem hordja el azt a kis havat a szél, nem éri a talajt a szél a nap, ennek nagyobb jelentőségét látom mint az őszi csapadéknak tavaszi vetés előtt. Amennyit ősszel pazaroltam, szerintem most attól sokkal többet nyertem.
Válasz Agronomus #7142. hozzászólására
Válasz Mokári Ádám #7140. hozzászólására
Magyarországon szabad vallásgyakorlás van (egyelőre), úgyhogy érezd magad szabadnak.
Válasz Agronomus #7142. hozzászólására
Köszönjük a tapasztalat megosztást!
Üdv.Nekem tavaly volt először zöldtrágya vetve egy 7 hektáros területen(6 Ha került, a többi kimaradt, mert az öreg vetőgépemet nem tudtam eléggé visszavenni). Szalma szétfújva, tarlóhántás sekélyen hagyományos tárcsával,lazítózás 50 centin, elmunkálás tárcsával(mert a kombi összehúzta volna a szárat, vetés augusztus elején, csapadék előtt. Szépen kikelt az olajretek-mustár kombó, jól mutatott.Egy idő múlva rendesen meggyalázták a kártevők(szomszéd tábla repce volt), azt gondoltam hogy ennek annyi.Jött egy eső, október vége-november elejére 70-80 centis volt az állomány.A kimaradt rész gyomos volt,felül száraz, 6-8 centi mélyen kezdett nedvesedni.A Zt-vel fedett rész majdhogynem ragadt(barna homokról beszélünk). Szemre sokkal életteltelibbnek tünt a talaj, gilisztát is találtam párat, a kopaszon maradt rész sivatagnak tűnt
Egy év alatt nem lehet megváltani a világot, ezzel tisztában vagyok, de nagyon kezdő talajmegújító,- és gazdaként is észrevehető különbséget tapasztaltam + irányba.Igaz mondjuk, hogy le is szántottam, ami nem épp kímélő művelés, viszont egy Spc-re nem mertem bevállalni(csak tárcsám van grubberem nincs !MÉG!) Másik tapasztalat a nagyszüleim kertjében ért.Tavaly előtt ősszel nem lett szántva, mert nem jutottam oda időben.Tavasszal meglazítottam(kistraktorral kb 30 centi mélyen), aztán jobb híján megmaróztam.Semmivel sem volt rosszabb mint az ősszel szántottak(pedig aprómag ment bele) Tavaly felét felszántottam nekik, fele parlagon maradt már a lazítás után.Parlagba feljött a gyom(valamilyen sásos zsombékos, nem tudom pontosan.Úgyí lett hagyva, télen ugye kifagyott, elfeküdt, most meg bokáig újrahajtott.Namost kíváncsiságból lementem egy gazdabottal.Szántott agyig száraz, már vagy 3* locsolták, ez meg ragad mint a szurok, toszta vizes.Szántottba 25 centin koppant a bot, itt meg egy kézzel lenyomtam vagy 50-60 centire...pedig ez parlagon volt, csak és kizárólag az a sás volt benne, semmi más.Fog kapni egy kis glyfót,egy ásónyom széles csíkot felpockolok, és ültetek pár tő kukoricát, meg napraforgót.Ezek mellé még pár tövet a telysen műveletlenbe is elrakok.Ez lessz az én házi strip-till és no-till kísérletem(majd meglátjuk mennyi értelme lessz 
).Én részemről itt lezárult a ,,műveljük feketére és szántsunk 40 centire" féle talajművelés. Szinte minden területünk homokos, kiszáradásra hajlamos, és ki van zsarolva.A régi technológiával én meglátásom szerint egy lépés előre-egy hátra(vagy inkább kettő). Egy szó mint száz, én látok lehetőséget a TMMG-ben, és alkalmazni is fogom(lehetőségeim,-és erőforrásaim szerint persze) 
Ha elolvassátok akkor köszönöm, ha pedig kicsit unalmasra és hosszúra sikerült, akkor elnézést kérek! 
Válasz Mokári Ádám #7140. hozzászólására
Ahogy érzed...
Válasz .Feco. #7139. hozzászólására
Én hiszek Mikónak ennyi. Ha majd őt is meglátom ilyen kökény félék között akkor hitelét veszti mint te .
Válasz Mokári Ádám #7131. hozzászólására
1000 mm? Butaságokat ne írj legyszives! Még azokon a bajor meg alpesi legelőkön sincs annyi, ahol nincs szántóföldi gazdálkodás sem, csak gyepek... a legtöbb szántóföldi termőhelyen 500-650 között esik Németországban és Franciaországban is, alig több mint itthon... a nyári hőmérsékleti maximumok tényleg alacsonyabbak, többször esik kevesebb eső, és sokszor felhős az ég, ami csökkenti a párolgás ez tény, de ennyi.
Ha a zoldtragyazassal szárítod a földed akkor rosszul választottál növényeket, időpontot vagy technológiát. Alapesetben ha minden legalább közepesen sikerül nincs negatív hatása.
Válasz Mokári Ádám #7128. hozzászólására
Valami kézzel fogható bizonyíték,hogy a nyári,nyár végi csapadékot,te tavasszal hasznosítod.Mert én nem hiszem,hogy tavasszal találsz belőle.
Válasz Mokári Ádám #7134. hozzászólására
Válasz Mokári Ádám #7134. hozzászólására
Enyingi ismerősödnek van igazsága. De ez egy másik szint. (Ezzel nem nagyzolni akarok). A lehetősèg szerinti állandó élő gyökér a talajban a kulcs mindenhez (csak röviden).
Válasz gergő07 #7115. hozzászólására
Jó lett. Meg szórtad a férgeket is?
Válasz gergő07 #7132. hozzászólására
Itt most nem a szántás nem szántás a téma hanem a vízpazarlás.
Válasz Mokári Ádám #7130. hozzászólására
Halljuk azt a magyarázatot. Egyébként nekem is volt olyan tábla, ami jól lekeményedett, és szárazabbnak tűnt, de idén kiderül melyik lesz a jobb.
Válasz Mokári Ádám #7128. hozzászólására
Ősszel nem győzött szárítkozni, télen meg kifagyott a repce árva kelésen kívül minden. Ez homok, de vetéskor vizesebb volt mint a szántott k.kötött földek. Tavasszal ezen még a pirkadásnak nyoma sem volt, mikor a szántott földeket mát rég vitte a szél.
Válasz Berente Antal #7129. hozzászólására
Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki!
Válasz Berente Antal #7129. hozzászólására
Az enyingi szakács igen és logikus a magyarázata.
Válasz Mokári Ádám #7128. hozzászólására
Ezzel nem biztos, hogy mindenki egyetért. Talajbiológia!
Válasz Berkó_ #7127. hozzászólására
Jól jönne még az aszályban az a kis víz amit ezek elpocsékoltak.
Válasz Mokári Ádám #7124. hozzászólására
Kifagytak.
Válasz Mokári Ádám #7124. hozzászólására
a fagytól gondolom....
Válasz Mokári Ádám #7124. hozzászólására
a fagytól gondolom....
Válasz gergő07 #7123. hozzászólására
Mitöl száradtak így el?
Válasz gergő07 #7122. hozzászólására
Aug.15 körül vetettem akkor volt egy kicsi eső, de aug végére tervezem idén.
Válasz PéZé #7120. hozzászólására
Nemkapott semmi tápanyagot
Olajretek
Mustár
Facélia
TR
Köles
NF
Válasz Berente Antal #7119. hozzászólására
De van henger (képen is látszik) csak repce árva kelés végett 8-10cm mélyen kellett húznom gyorsan, így nemvolt ideje igazából visszatömöríteni a hengernek. Fújt a szél meleg volt, csapadék nem akart lenni és egy hét után lehengereltem.
Válasz gergő07 #7115. hozzászólására
Milyen keveréket vetettél, mikor, kapott-e tápanyagot vetés előtt?
Válasz gergő07 #7118. hozzászólására
A tárcsán nem volt henger?
Válasz Sz_Pisti #7116. hozzászólására
Rövid tárcsa, meg kapott 1 coskil hengert mert sok idő volt vetésig, ne száradjon ki.