Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.77 FtUSD366.03 FtCHF401.28 FtGBP458.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Balu21 #7299. hozzászólására "Az adásvételi szerződés nyomtatvány és nyilatkozat nyomtatvány király ötlet, de az ügyvédi kamara ezt nem hagyná szó nélkül, abban biztos lehetsz." "A több elővásárlási jog megjelölése azért problémás, mert a törvény alapján a legerősebb előjogod számít, a többit nem is vizsgálják." Nos ez az egész egy nagy kalap foss mert a földtörvényt nem a föld védelmében hozták hanem a sok jog hallgatónak adtak munkát az egyén aki papíron tulajdonos az teljesen lényegtelen mert el akarja adni tehát innentől kezdve neki beleszólása nincs vissza sem léphet a vevő biztos a legmegfelelőbb lesz esetleg egy jó ügyvéd kijátszva magának ja bocs ma úgy hívják stroman nem csak a politikusoknak van ebben az országban itt ahol a pénz szagát megérzik rögtön rá rontanak pl honvédség ,onnan mindent lehúznak nem csak a benzint meg a katalizátort mert ezek a legkisebb tételek.
Szeretnék segítséget kérni szántóföld ár meghatározásában. Eladnánk összesen 1,4 hektár szántóföldet, 20 ak, Borsod megyében. Mennyiért megy most kb. hektárja?
Üdv kedves gazdák
A véleményetekre lennék kívánncsi
Olyan dologban kérném a segitségeteket hogy van 1 földem amit elszeretnék adni és van is rá vevő
Meg is eggyeztünk az árban de most kitalálta hogy cseréljünk mivel hogy van már öneki is abban a darabban mindegyikünk darabjábol kb 1 ha elcserélnénk és akkor nem volna olyan bonyolult az adásvétel és nem élhetne senki az elővásárlási jogával de kissé elbizonytalanodtam. Hozzá teszem mindegyikünk földműves de mégis tartok tőle hogy rosszul jövök ki a dologbol . Szerintetek érdemes ebbe bele menni ?
Nagyon sok gazdálkodó úgy van vele, hogy nem szeretnének konfliktusba keveredni, soha nem jártak bíróságra...stb. félnek attól, hogy, ha rájelentkeznek egy szerződésre, abból baj lesz és úgy vannak vele, hogy annyit nem ér. Teljesen igazad van, hogy egy elfogadó nyilatkozatot megtenni az semmi, de sokan amiatt, amit írtam, mégsem teszik.
Az adásvételi szerződés nyomtatvány és nyilatkozat nyomtatvány király ötlet, de az ügyvédi kamara ezt nem hagyná szó nélkül, abban biztos lehetsz. Ma már amúgy abból nincsenek problémák, mint 2014-15-16-ban, hogy pl. kihagytak egy kötelező tartalmi elemet a szerződésből, vagy, hogy a jegyzők nem tudták jól kiszámolni a 60 napot. Ma már a szerződések legnagyobb része gördülékenyen veszi az akadályt, az ügyvédeknek az a része, akik foglalkoznak földügyekkel már nagyon ritkán vétenek ilyen hibákat.
A több elővásárlási jog megjelölése azért problémás, mert a törvény alapján a legerősebb előjogod számít, a többit nem is vizsgálják. Ha te vagy a bejegyzett földhasználó 3 éve, akkor teljesen mindegy, hogy te még szomszéd is vagy, meg állattartó is vagy, meg helyben lakó földműves is vagy. A földhivatal nem fog mindent bevizsgálni, te vagy a földet használó, nézzük meg, mit tud felmutatni a rájelentkező. Semmi értelme még ezt is, meg azt is előadni, mert nem számít. Ez olyan, mintha ász pókered lenne, de te azt mondanád, hogy még van egy ász terced, meg egy ász párod is, sőt abból kettő darab is. Azt kellene az ügyvédeknek megérteni, hogy inkább előre kell jól körbejárni, hogy tényleg megillet-e valakit az a bizonyos elővásárlási jog. És, ha meg van, hogy melyik a legerősebb, azt behivatkozni. Csak, hát egyszerűbb azt mondani, hogy nem számolok állatsűrűséget, meg nem nézek térképet, meg nem nézem meg, hogy földhasználatom meg van-e már három éves, hanem beírom mindet, aztán majd a földhivatal leellenőrzi.
Egyébként az elfogadó nyilatkozatok nem 2014 óta jöttek be, előtte is ki kellett függeszteni a szerződéseket, vagyis akkor még a "vételi ajánlatot". És rá is lehetett jelentkezni, csak akkor még nem volt önálló eljárás az elbírálásra. Csak az volt, hogy az ügyvéd visszakapta az önkormányzattól a szerződést és hozzá volt téve egy plusz papír, hogy XY élt elővásárlási jogával. Az ügyvéd meg ott állt, hogy akkor most mi van. Szerintem 2014 óta nem csak a szabályok lettek összetettebbek, de a rájelentkezési kedv is igen csak megnőtt. Mesélte egy földhivatalos ismerősöm, hogy régen minden 100. szerződésre volt esetleg egy rájelentkezés, most meg 10-15 is jut száz kifüggesztett szerződésre.
Örök vita, hogy jó-e az elővásárlási jog ilyen szabályozása. Az biztos, hogy a legtöbb gazdálkodó, akivel beszéltem már erről, azt mondja, hogy "azért, ha a mellettem lévő földet eladják, legyen már jogom megvenni egy idegen elől". Vagy, "ha én használom a földet és eladják a seggem alól, akkor ne hagyhassam már szó nélkül". És arról még nem is beszéltem, mikor városi/nagyvárosi befektetői kör megjelenik a földeken vásárlási szándékkal és feneketlen pénztárcával. Szóval itt sokat lehet vitatkozni, a lényeg, hogy ez most a törvényi előírás. De érdekességképpen elküldöm, hogy a 94-es földtörvény utolsó 10-15 évében kb. hogy volt az elővásárlási jog Magyarországon, össze lehet vetni a mostanival. Üdv.
"Elővásárlási jogok
10. § * (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
b) a helyben lakó szomszédot;
c) a helyben lakót;
d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.
(6) * Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
Hasonló cipőben járunk mégis másképp módosítanánk a törvényt....
Ha valakit érdekel egy föld, tegyen rá elfogadót, ezer egy ok miatt kihozhatják győztesnek, és egy elfogadó nem kerül semmibe, szóval nem kellene, hogy bármi is elriassza.
Ha tisztába akarnák tenni ezt a rendszert, kellene egy adásvételi szerződés nyomtatvány és egy elfogadónyilatkozat nyomtatvány, ahol egyértelműen ki lehetne jelölni a válaszokat, könnyebb lenne a hivatal elvárásainak megfelelő szerződéseket beadni, nem felejtődne el semmi, könnyebb lenne kiértékelni.
De Querciussal értek egyet abban, hogy ez az egész elfogadósdi elhibázott találmány, eleve sérti a magántulajdonnal való önrendelkezés jogát, és a szabályozása is zavaros, kb. arra jó, hogy mindenki megutálja a másikat, de kb pont annyit nyerhet vele egy földnél valaki mint amennyit egy másik földnél veszíthet.
Válasz ~Quercus~ #7296. hozzászólására
Szia, ezzel pedig a következő a gond: Beleírják mondjuk a szerződésbe, hogy vevő állattartó telepes, helyben lakó földműves, öcsg-s. Kifüggesztés előtt bekerül a földhivatalhoz előzetes ellenőrzésre, ahol megállapítják, hogy nincs meg az állattartó telepességhez szükséges állatlétszám vagy nincs meg 3 éve a telep, ezért ez nem áll meg, de a helyben lakás igen. Szépen leírja a földhivatal a végzésben, hogy ez a helyzet, de mivel volt valós elővásárlási jog is megjelölve, elküldi az önkormányzathoz kifüggesztésre a szerződést. Igen ám, de az önkormányzat csak a szerződést fogja kifüggeszteni, a végzést nem, így a szerződést elolvasó érdeklődő gazdálkodók azt fogják hinni, hogy a vevő valóban állattartó. Elolvassa egy helyi állattartó ezt a szerződést, és felhívja az ügyvédjét, hogy rájelentkezne. Na az ügyvéd pedig nagyon helyesen tájékoztatni fogja, hogy állattartóként nem fogja előzni az állattartó vevőt, erre a gazda legyint és azt mondja, hogy akkor elengedi a földet és nem jelentkezik rá. Nem lett rájelentkező, azaz a fals információt megadó eredeti vevő megszerzi a földet.
Szerintem éppen, hogy szigorítani kellene, ha valaki rossz elővásárlási jogot ad meg (pl: nincs ökotanúsítványa; nincs meg az állatlétszáma; nem minősül szomszédnak, mert két hrsz is van az ő földje és az eladott föld között...stb.), annak ne kelljen megvizsgálni az egyéb megadott, gyengébb jogcímeit. Értem a bíróság álláspontját, hogy "de, hát hivatkozott rá szegény vevő, a földhivatal köteles levizsgálni", csak éppen a kifüggesztés ideje alatt a lehetséges elővásárlók még nem tudják a valóságot, bíznak az okirat tartalmában. És ezzel könnyen megvalósulhat a távoltartásuk. 2014 óta több, mint 8 év eltelt, egy ügyvédnek már tudnia kellene, hogy az elővásárlási jogok közt két helyen szerepel a "helyben lakó szomszéd" megjelölés és, hogy melyik mit jelent. Sajnálom az eredeti kérdés feltevőt, mert nem az ő sara, hanem az ügyvédé, de az még nagyobb kavarodást jelent, ha bármilyen elővásárlási jogot büntetlenül be lehet hivatkozni egy szerződésben. Ha hamis az állítás, akkor minden gazdát megvezetnek.
A földhivatal mindent meg tud állapítani a nyilvántartásokból, de ebben az eljárásban mindenki kötve van a nyilatkozatához. Ha valaki nem azt nyilatkozta be, hogy helyben lakó szomszéd (18_1_c), akkor hiába az, nem lehet odaadni neki ezt az erős elővásárlási jogot. Ugyanis, ha van ellenérdekű fél, az egyből jogszabálysértést fog kiáltani és a bíróságon meg is nyeri. Üdv.
Mind az adásvételi/haszonbérleti szerződésekben, mind az elfogadó jognyilatkozatokban több ranghely -elővásárlási/előhaszonbérleti jog- is megjelölhető. A tévesen megjelölt jogcím mellett a földügyi hatóság nem mellőzheti a további megjelölt ranghelyek vizsgálatát.
Nem értek egyet sem az elővásárlási-, sem az előhaszonbérleti joggal.
Ugyan akkor nem ártana seggbe rúgni azokat az ügyvédeket, akik lenyúlják a pénzt, de csak kárt okoznak.....
3 éve azon a településen, és életvitel szerűen ott kell élni. Hogyan kezelnéd, ha valaki Zalaszántón venne földet, élne az elővásárlási jogával, mert a lakcíme Zalaszántó. Aztán 1 hónap múlva megelőzne téged mert akkor már a Te településeden lenne bejelentkezve.
Az elővásárlási jogosultságot meg ne a földhivatal keresgesse már ki......mert az az ügyvéd dolga. Azért fizeted......
Nem egy malomban őrlünk. Te azt írod le ahogyan jelenleg van, én azt nem is vitattam soha, de én ezt meghaladva bátorkodom leírni azt, ahogy szerintem lennie kellene. Mond mi értelme van nyilatkozni arról, hogy milyen lakó a szerződés/elfogadónyilatkozat tevő, mikor az adatai közt minden esetben ott van a lakcíme, tehát egyértelműen beazonosítható. Pl. A föld Zalaszántói Hrsz. a szerződő adatai közt a lakcíme: úgy kezdődik, hogy Zalaszántó, miért nem elég ez a hivatalnak, hogy tudja milyen lakos. Ehelyett nyilatkoznia kell hátha elront valamit, és vissza lehet utasítani.... És úgyis leellenőrzik, tehát munkát nem spórolnak azzal, hogy nyilatkozatot kérnek....
"[23] A Fétv. 13. § (3) bekezdése értelmében a vevőnek az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén pedig meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben. E törvényi kötelezettség kapcsán fontos rámutatni, hogy a vevő szerződési nyilatkozata a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti ranghely kialakítás szempontjából releváns, az az elővásárlásra jogosultak közötti sorrendre hat ki.
[24] A szerződéses vevő nyilatkozatának a Fétv. 13. § (3) bekezdése szerint pontosnak és a valóságnak megfelelőnek kell lennie, mert tartalmaznia kell, hogy van-e, s ha igen, mely törvényi rendelkezés, mely ranghelyén alapuló elővásárlási joga, illetve ha szerződésen alapul az elővásárlási jog, akkor erre a tényre kell utalni. A Fétv. 13. § (3) bekezdése alapján elvárás, hogy az elővásárlási jogosultságot megalapozó jogszabályt és a ranghelyet meghatározó rendelkezését pontosan jelöljék meg, amely mellett az esetleges szöveges megjelölésnek e jogszabályi rendelkezés szerinti ranghelyet kell tükröznie, vele összhangban kell állnia. E vevői nyilatkozat alapján döntheti el a további elővásárlási jogosult, hogy rendelkezik-e erősebb jogcímmel vagy sem, azaz sikerrel tud-e élni az elővásárlási jogával.
[25] Az elővásárlásra jogosultnak a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdése értelmében a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölnie az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
[26] A Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdés és a Fétv. 13. § (3) bekezdés rendelkezéseinek azonos követelménye abból ered, hogy a vevő a szerződésben, az elővásárlási jogosult az elfogadó nyilatkozatban ugyanarról a kérdésről, az előváráslásra jogosultság jogalapjáról nyilatkozik, ez a nyilatkozatuk a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti, a jogalkotó által felállított birtokpolitikai preferenciákat tükröző rangsor kialakításánál bír jelentőséggel. A Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti ranghelyek kiadnak egy törvényi sorrendet, amely azt mutatja, hogy a jogalkotó kit és milyen szempontok szerint támogat másokkal szemben a termőföldtulajdon megszerzésekor. Ezek a szabályok a vevő és az elővásárlásra jogosult(ak) közötti nyilvános, objektív feltételeken nyugvó versenyt biztosítják, átláthatóvá teszik a rendszert. Minden olyan esetben, amikor akár a vevő, akár az elővásárlásra jogosult nyilatkozatában a jogszabályhely pontatlanul, tévesen kerül megjelölése, vagy a jogszabályi és szöveges megjelölés között eltérés van, a nyilatkozat nem tekinthető egyértelműnek, nem alkalmas arra, hogy abból az elővásárlásra jogosultság jogalapja az átlátható szabályok szerint legyen megállapítható, ezáltal az objektív és helyes rangsor alakulhasson ki. Ezért ezeket az eseteket úgy kell tekinteni, mint amelyek nem felelnek meg a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdés és a Fétv. 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
[27] A Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának a Kfv.III.37.673/2016/4. számú határozatban foglaltak szerinti értelmezése esetében amennyiben a vevő nem megfelelően jelöli meg az elővásárlási jogának jogalapját, vagy egyébként pontatlan nyilatkozatot tesz, úgy ahhoz nem fűződne a megtagadás jogkövetkezménye, míg az elővásárlásra jogosult esetében a Földforgalmi törvény szankcionálja az elfogadó nyilatkozatot benyújtó személyt, és erre az esetre a megtagadás jogkövetkezményét írja elő. Ebből következően a szerző fél nyilatkozati hibájának a jogkövetkezménye attól függene, hogy a szerződésbe vevőként, vagy elővásárlásra jogosultként lépne be, mely indokolatlan megkülönböztetés sem a Földforgalmi törvény szabályaiból, céljaiból, sem egyéb jogszabályból nem vezethető le."
Ádám ,de akire rájelentkeztél az mi,ki,hogy van a sorban?
Oda valósí,vagy hogyan tudot ott területett venni?
Kérdésem komoly,mert ha valaki jön ide,hogy akar egy napelem parkot akkor simán visz mindent?
"A Földforgalmi törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság saját hatáskörében keresgéljen az elővásárlási jogosultságok között."
Nem lehetőséget ad, hanem kötelessége vizsgálni, és a valós adatok alapján bírálni. Csak nincs lehetősége javítani, vagy hiánypótlásra felszólítani, hanem mint a jelen esetben, egy amúgy teljesen jogos elővásárlási jogosultat elutasítani, mert a 18 c helyett 18 b írtak. Ezt gondolom én nem a törvény szellemével harmonizáló. mert nem a jogos elővásárló lesz a befutó, hanem akinek jobb ügyvédje van....
Nem vitatom, hogy szándékos volt, de azért sokat kellet gondolkodniuk, hogy melyik az a két meghatározás a lakóhelyre amit jó eséllyel mindenki (civil, ügyvéd) keverni fog. Helyi lakos helyben lakó, helybeli illetőségű.....
A földügyi hatóság csak azokat az elővásárlási jogokat értékelheti amelyek konkrét jogszabályi hellyel alátámasztva bele lettek foglalva a szerződésbe. A Földforgalmi törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság saját hatáskörében keresgéljen az elővásárlási jogosultságok között.
Magyarul, ami bele foglaltatott a szerződésbe, vagy az elfogadóba, azt értékelheti.
Válasz Pont #7284. hozzászólására
Szerintem viszont igen sok esetben szándékosan írnak valótlanságot a szerződésbe, gondolván hogy hátha átmegy a hivatalon, mert azért néha ott sem állnak a helyzet magaslatán, vagy mert van egy kis hátszelük.
Legutóbb is falunkbeli földre kifüggesztett bérleti szerződésbe gond nélküli beleírta a szomszéd faluban lakó gazda, hogy előhaszonbérleti joga: helyben lakó földműves. Nem mondja senki, hogy nem tudta hol lakik születésétől fogva! Szerencsére azért valamit csináltak vele, mert végül nem ő műveli.
Egy másik eset jut még eszembe, ez meg egy másik szomszédos településen lévő föld adásvétele. Oda is simán beírta a leendő vevő hogy helyben lakó szomszéd, aztán csak szomszéd volt, de nem helyben lakó. Vissza is dobták.
Hogy el lett rontva, én is azt írtam. Csak én nem hogy nem látom értelmét, de egyenesen beépített hibalehetőségnek tartom, hogy olyan adatokról kérnek perdöntően nyilatkozni, amit Ők mindenképpen ellenőrizni, megállapítani, fognak. Kb ez olyan mint hogy a NAV-os bevallásban, minden egyes darabnál ki kell töltened a pl. lakcímet, elérhetőséget stb... Ha véletlenül elrontod, akkor nem fogadják el a bevallást és felszólítanak, hogy javítsd ki arra ami náluk ehhez az adószámhoz a nyilvántartásukban szerepel. Tehát a beazonosítás az adószám alapján történik, az ehhez tartozó többi adatot csak azért kérik, hogy hátha sikerül elírni valamit és akkor pl. az ÁFA-t egy negyedévvel később utalhatják vissza.....
Bocs ,hogy bele pofázok.
Egyszer volt nekem is egy ilyen ,hogy rám jelentkeztek.
Meg is előztek a sorban,igaz az osztattlan volt.
De ott is az űgyvédnő volt a balf.sz.
De nekem sikerűlt vissza csinálnom,hogy ennyém legyen.
Az a marha űgyvédnő nem írta bele ,hogy tulajdonostárs vagyok.
Minden sz..t bele írt de ezt nem.
De ők maguktól nem ellenőrizték volna le ,hogy én vagyok a nyerő.
Csak igy,hogy szóltam nekik.
Igaz ez nem ilyen téma ,csak gondoltam megosztom a tapasztalatott.
Ádám 86 is mozgasson meg minden kővet,mert biztos van rá megoldás.
Ha az ügyvédeknek nem csak a minél gyorsabb haszonszerzés lebegne a szemük előtt, hanem az is. hogy a pénzért tisztességes munkát végezzenek, akkor napra készen követnék az ítélkezési gyakorlatot.
Akkor az ügyvéded tanulja meg. Minden létező elővásárlási/előhaszonbérleti jogosultságot fel kell hívni akár te vagy a szerződő fél, akár elfogadót teszel.
Valóban nem volt fejben, hogy mi a jogszabály pontos szövege, de ezért bíztam meg azt az ügyvédet a nyilatkozat megírásával aki a haszonbérleti szerződést is megírta anno.
Válasz Pont #7277. hozzászólására
Na de könyörgöm, azért van a törvény, hogy annak kell megfelelni. (Hogy tetszik vagy nem, vagy hogy mi a véleményem róla az itt nem számít.)
És ezért van körülírva a törvényben hogy ki a földműves, mit jelent hogy helyi, mit jelent a helybeli szomszéd, ki minősül föld művelőjének, ésatöbbi.
A hivatalnál fellebbezésnek valóban nincs helye, de bíróságon meg lehetne támadni, de ezt te vagy aki készítette az elfogadót elrontotta, ha nem vagy 3 éve földhasználó, akkor nem szabadott volna arra hivatkozni, mint ahogy a többiek is írták. Szándékosan, vagy hozzá nem értésből van úgy megírva a törvény, hogy az abban használt fogalmak csak a "jelen törvény értelmezésében" magyarázó szöveggel lehet együtt alkalmazni. Nyelvtanilag rád igaz lenne az a mondat, hogy olyan földet használó földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül, csak e törvény rendelkezésében a "földet használó" az csak 3 év után számít földet használónak. tele van ilyenekkel a törvény, és mivel a hivatalnak így is úgyis kötelessége ellenőrizni, és ellenőrzi is, utána néz, sőt megállapítja, mindenki valós ranghelyét ez így csak arra jó, hogy nagy esély legyen az elrontásra. Tisztább lenne, ha a hivatal által megállapított sorrend lenne a mérvadó, de jelen állás szerint, a hivatal nem javíthatja ki ha valaki elfelejti beírni valamelyik jogcímét, és nem javíthatja ki ha valaki olyanra hivatkozik amije nincs, el kell utasítania...
Szeretnèk egy kis állami földre kb 2600nm, vèteli ajànlatot tenni, mert közel lenne a földemhez amin gazdàlkodok. Kinyomtattam az aláirandó papírt, viszont az elővàsàrlàsnàl nem tudom, hogy mit kell kitöltenem melyik rèszhez. Földműves vagyok,őstermelő, 20km-en belül vagyok, a mellettem lèvő települèsen, 32 èves vagyok.
Köszönöm a segítsèget.
Válasz Ádám_86 #7272. hozzászólására Szia, helyben lakó szomszédként kellett volna rájekentkezned (18_1_c). A 18_1_b és azon belül a szomszéd azt jelenti, hogy az eladott földet te használod minimum 3 éve és még szomszéd is vagy. Na ez így együtt nem igaz, így a földhivatal nem fogadhatta el. Hiába látják, hogy szomszéd vagy, nem 18_1_c-t nyilatkoztál, ők hivatalból nem fogadhatják el, mert a vevő egyből megtámadja a bíróságon és bizony meg is nyeri. Üdv.
Válasz .Szabi. #7273. hozzászólására
Azt jelölte meg hogy földet művelő földműves aki helyebenlako szomszéd. És ebben az esetben elképzelhető hogy kell az is hogy 3 éve művelje. De most nem néztem meg a törvényben.
Helyben lakó szomszéd kategóriát kellett volna megjelölnie. Ha ő a teljes terület művelője akkor olyan más nem jöhetne szóba. Helyben lakó szomszéd lehetne (nyilván térképet se néztem), viszont az meg egy ranghely vele, tehát nem előzné meg. Esetleg még bejohetne ha valaki helyben lakó szomszéd és fiatal gazda, vagy az állattartó, de ez megint fejből megy.
Helyben lakó szomszédként nem kell 3 éve földhasználónak lenned, ahhoz csak az kell, hogy 3 éve ott élj, akkor is élhetnél az elővásárlási jogoddal, ha bérbe lenne adva
Tegnap kaptam egy érdekes levelt a Pest Megyei Kormányhivatal földügyi osztályától.
2021. augusztus 27-én kelt adásvételi szerződésre 2021. október 22-én elővásárlói
jognyilatkozatot nyújtottam be. Az 1 hektáros terület 2 földem közé ékelődik be, de a tulajdonos el akarta adni a környéket napelemparkokkal, erőművekkel beépítő kft ügyvezetőjének.
A kormányhivatal megállapította, hogy elővásárlási jognyilatkozatom az alábbiakat tartalmazza: „ Elővásárlási jogomat a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 18. § (1) bekezdés b) pont ba) pontja szerinti ranghelyen, mint földet használó olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül gyakorlom. Tekintettel arra, hogy a 0259/114 hrsz. alatti
föld haszonbérlője vagyok, továbbá tulajdonosa vagyok az adásvétel tárgyát képező
ingatlannal szomszédos Ócsa külterület 0259/113 hrsz. és az Ócsa külterület 0259/115 hrsz. alatti ingatlanoknak."
Ez eddig oké. Le is ellenőrizték és megállapítottak, hogy:
A TAKARNET rendszeréből kinyert tulajdoni lap másolatokból a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapította, hogy Orgován Ádám elővásárló kizárólagos tulajdonában állnak az
Ócsa 0259/113 és 0259/115 helyrajzi számú ingatlanok.
- A Digitális Alaptérképek Adatbázis-kezelőjének Rend szeréből (továbbiakban: DATR) kinyert
adatok alapján megállapításra került, hogy Orgován Ádám elővásárló tulajdonában álló Ócsa
0259/113 és 0259/115 helyrajzi számú külterületi ingatlanok szomszédosak az adásvételi
szerződés tárgyát képező Ócsa 0259/114 helyrajzi számú külterületi ingatlannal.
Ez is stimmel.
De ezekből a következőket sikerült megállapítani:
abban az időpontban , amikor elővásárlási jogával élt, még nem volt 3 éve bejegyzett
földhasználó az adásvétel tárgyát képező ingatlan vonatkozásában.
Fentiek alapján tehát elővásárlási joga gyakorlásának időpontjában -
tekintettel arra, hogy földhasználati joga még nem állt fenn 3 éve az adásvétel tárgyát
képező ingatlanon - elővásárlási joga jogalapjaként a Földforgalmi törvény 18. § (1)
bekezdés b) pont ba) alpontjára történő hivatkozása nem megalapozott.
Fentiekre figyelemmel megállapítottam, hogy elővásárlóval <b>az adásvételi
szerződés megtagadásának van helye</b> a Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdés d) pont
dc) alpontja alapján, mivel a jognyilatkozatában megjelölt ranghelyen elővásárlási joga nem
áll fenn.
Megállapítják, hogy szomszéd vagyok és utána nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyják... Elgondolkodtató, hogy miután fél oldalon keresztül leírja valaki a tényállást, utána hogy tud olyan döntést hozni, amiben egyszerűen kihagyja?????
És persz a ÁKR alapján "A határozat a közléssel véglegessé válik, fellebbezésnek nincs helye."
Ilyenkor mehet mindenki a sóhivatalba...
Van egy 7 hektáros földem, 1/1 tulajdonhányadom van, jelenleg haszonbérbe van adva. Kaptam egy levelet, hogy új távvezeték miatt 1 db villanyoszlopot fognak rá építeni ez nagyjából 30 négyzetméternyi helyet fog elfoglalni rajta. A levél szerint a vezetéképítés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősül. A helyi településrendezési tervben pedig az szerepel, hogy ebből a 7 hektárból nagyjából 4-re a helyi önkormányzat előbb-utóbb igényt fog tartani mert maga a föld a jelenlegi iparterületek mellett van és a fogyó területek miatt oda tervezik az iparterület bővítést. Maga a villanyoszlop viszont a mésik kisebb részben lesz. Kaptam egy újabb levelet, hogy a jövő hétvégén lesz helyszíni szemle a kártalanítás becslése érdekében. Tehát a kérdésem az lenne, hogy mekkora a kártalanítás reális összege ezen információk mellett?
A jó ég tudja, hogy miért de nekünk ki kellett, egy utat kellet megvennünk az államtól, azt hiszem az állam után a föld használója következne, de az nem volt senki, aztán mi következtünk, mégis ki kellett.....
Az állam mindenképpen marad az első helyen, azért hogyha valaki tulajdonszerzését mindenképpen meg akarják akadályozni, akkor meg tudják tenni. Így tulajdonképpen lehetővé tették a külföldiek földszerzését, (ami EU alapelvből következik, 10 év moratórium után), de egyben meg is nehezítették annyira, hogy a gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhető.
Ha nincs meg a tulajdonostársnak a 3 éve, akkor elővásárlási jog szempontjából nem illeti meg az államon kívül mindenkit megelőző elővásárlási jog, azaz ha így veszel, hiába vagy tulajdonostárs mondjuk 2 éve, akkor csak helyben lakó, szomszéd, állattartó, öko-s...stb. lehetsz a rangsorban. Szóval, ha pl. csak egy helyben lakó földműves státuszt tudsz felmutatni, akkor a szembe szomszéd előzni fog. Akkor is így van, ha mindenkit kivásárolsz az osztatlanból úgy, hogy nincs meg a 3 éved. Hiába szüntetnéd meg az osztatlant és lenne 1/1. Sokan trükköztek azzal, hogy meg akartak venni egy 5 ha-os táblát, de féltek a rájelentkezőktől, ezért 1 AK-val becserélték magukat, majd 1 hét múlva megvették a maradék 250 AK-t tulajdonostársként. Ezért kivették ezt a könnyítést a törvényből, 3 évig bizonyítanod kell tulajdonostársként, hogy plusz jogok járhassanak neked. Az osztatlan megszüntetős törvény is 3 évet vár el a bekebelezéshez, csak ott vannak kivételek, ha valaki örököl vagy közeli hozzátartozótól szerezte a tulajdonrészét 3 éven belül. Ez utóbbi azt eredményezte, hogy akinek nincs meg a 3 éve, de bekebelezne, az gyorsan a fiára íratja a földet és elhárult az akadály. Üdv.
Lehet,állambácsi után az öko gazda a következő minden esetben.
Minek a kiffugesztes ha állambácsi van csak a dologban,amúgy sem vesz földet osztatlanban,de lehet rosszul tudom,bocs
Válasz kovacsviktoraggtelek #7258. hozzászólására
Ki kell függeszteni, de csak az állam van előtted, ha 3 éve tulajdonostárs vagy.
Akkor nem kellett kifüggeszteni, ha az adásvétellel megszűnt a közös tulajdon. De ez a lehetőség megszűnt július 1-gyel.
18. §(3) "A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs."
Ajándékozással szerzett tulajdoni hányaddal érvényesíthetem az elővásárlási jogomat mint helyben lakó szomszéd, vagy itt is kell hogy legalább 3 éve tulajdonomban legyen?
Válasz Mihály #7253. hozzászólására
Én nem az egyes érdeklődőkről meg az ingatlanosrol írtam le a véleményem, mert az tök lényegtelen. Ugyanis ezt kérdezte.
8703 hozzászólás
Válasz Balu21 #7299. hozzászólására "Az adásvételi szerződés nyomtatvány és nyilatkozat nyomtatvány király ötlet, de az ügyvédi kamara ezt nem hagyná szó nélkül, abban biztos lehetsz." "A több elővásárlási jog megjelölése azért problémás, mert a törvény alapján a legerősebb előjogod számít, a többit nem is vizsgálják." Nos ez az egész egy nagy kalap foss mert a földtörvényt nem a föld védelmében hozták hanem a sok jog hallgatónak adtak munkát az egyén aki papíron tulajdonos az teljesen lényegtelen mert el akarja adni tehát innentől kezdve neki beleszólása nincs vissza sem léphet a vevő biztos a legmegfelelőbb lesz esetleg egy jó ügyvéd kijátszva magának ja bocs ma úgy hívják stroman nem csak a politikusoknak van ebben az országban itt ahol a pénz szagát megérzik rögtön rá rontanak pl honvédség ,onnan mindent lehúznak nem csak a benzint meg a katalizátort mert ezek a legkisebb tételek.
Válasz Tüti #7301. hozzászólására
Borsodban hol?
Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni szántóföld ár meghatározásában. Eladnánk összesen 1,4 hektár szántóföldet, 20 ak, Borsod megyében. Mennyiért megy most kb. hektárja?
Üdv kedves gazdák
A véleményetekre lennék kívánncsi
Olyan dologban kérném a segitségeteket hogy van 1 földem amit elszeretnék adni és van is rá vevő
Meg is eggyeztünk az árban de most kitalálta hogy cseréljünk mivel hogy van már öneki is abban a darabban mindegyikünk darabjábol kb 1 ha elcserélnénk és akkor nem volna olyan bonyolult az adásvétel és nem élhetne senki az elővásárlási jogával de kissé elbizonytalanodtam. Hozzá teszem mindegyikünk földműves de mégis tartok tőle hogy rosszul jövök ki a dologbol . Szerintetek érdemes ebbe bele menni ?
Válasz Pont #7298. hozzászólására
Szia!
Nagyon sok gazdálkodó úgy van vele, hogy nem szeretnének konfliktusba keveredni, soha nem jártak bíróságra...stb. félnek attól, hogy, ha rájelentkeznek egy szerződésre, abból baj lesz és úgy vannak vele, hogy annyit nem ér. Teljesen igazad van, hogy egy elfogadó nyilatkozatot megtenni az semmi, de sokan amiatt, amit írtam, mégsem teszik.
Az adásvételi szerződés nyomtatvány és nyilatkozat nyomtatvány király ötlet, de az ügyvédi kamara ezt nem hagyná szó nélkül, abban biztos lehetsz. Ma már amúgy abból nincsenek problémák, mint 2014-15-16-ban, hogy pl. kihagytak egy kötelező tartalmi elemet a szerződésből, vagy, hogy a jegyzők nem tudták jól kiszámolni a 60 napot. Ma már a szerződések legnagyobb része gördülékenyen veszi az akadályt, az ügyvédeknek az a része, akik foglalkoznak földügyekkel már nagyon ritkán vétenek ilyen hibákat.
A több elővásárlási jog megjelölése azért problémás, mert a törvény alapján a legerősebb előjogod számít, a többit nem is vizsgálják. Ha te vagy a bejegyzett földhasználó 3 éve, akkor teljesen mindegy, hogy te még szomszéd is vagy, meg állattartó is vagy, meg helyben lakó földműves is vagy. A földhivatal nem fog mindent bevizsgálni, te vagy a földet használó, nézzük meg, mit tud felmutatni a rájelentkező. Semmi értelme még ezt is, meg azt is előadni, mert nem számít. Ez olyan, mintha ász pókered lenne, de te azt mondanád, hogy még van egy ász terced, meg egy ász párod is, sőt abból kettő darab is. Azt kellene az ügyvédeknek megérteni, hogy inkább előre kell jól körbejárni, hogy tényleg megillet-e valakit az a bizonyos elővásárlási jog. És, ha meg van, hogy melyik a legerősebb, azt behivatkozni. Csak, hát egyszerűbb azt mondani, hogy nem számolok állatsűrűséget, meg nem nézek térképet, meg nem nézem meg, hogy földhasználatom meg van-e már három éves, hanem beírom mindet, aztán majd a földhivatal leellenőrzi.
Egyébként az elfogadó nyilatkozatok nem 2014 óta jöttek be, előtte is ki kellett függeszteni a szerződéseket, vagyis akkor még a "vételi ajánlatot". És rá is lehetett jelentkezni, csak akkor még nem volt önálló eljárás az elbírálásra. Csak az volt, hogy az ügyvéd visszakapta az önkormányzattól a szerződést és hozzá volt téve egy plusz papír, hogy XY élt elővásárlási jogával. Az ügyvéd meg ott állt, hogy akkor most mi van. Szerintem 2014 óta nem csak a szabályok lettek összetettebbek, de a rájelentkezési kedv is igen csak megnőtt. Mesélte egy földhivatalos ismerősöm, hogy régen minden 100. szerződésre volt esetleg egy rájelentkezés, most meg 10-15 is jut száz kifüggesztett szerződésre.
Örök vita, hogy jó-e az elővásárlási jog ilyen szabályozása. Az biztos, hogy a legtöbb gazdálkodó, akivel beszéltem már erről, azt mondja, hogy "azért, ha a mellettem lévő földet eladják, legyen már jogom megvenni egy idegen elől". Vagy, "ha én használom a földet és eladják a seggem alól, akkor ne hagyhassam már szó nélkül". És arról még nem is beszéltem, mikor városi/nagyvárosi befektetői kör megjelenik a földeken vásárlási szándékkal és feneketlen pénztárcával. Szóval itt sokat lehet vitatkozni, a lényeg, hogy ez most a törvényi előírás. De érdekességképpen elküldöm, hogy a 94-es földtörvény utolsó 10-15 évében kb. hogy volt az elővásárlási jog Magyarországon, össze lehet vetni a mostanival. Üdv.
"Elővásárlási jogok
10. § * (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
b) a helyben lakó szomszédot;
c) a helyben lakót;
d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.
(6) * Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási (előhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
Válasz Balu21 #7297. hozzászólására
Hasonló cipőben járunk mégis másképp módosítanánk a törvényt....
Ha valakit érdekel egy föld, tegyen rá elfogadót, ezer egy ok miatt kihozhatják győztesnek, és egy elfogadó nem kerül semmibe, szóval nem kellene, hogy bármi is elriassza.
Ha tisztába akarnák tenni ezt a rendszert, kellene egy adásvételi szerződés nyomtatvány és egy elfogadónyilatkozat nyomtatvány, ahol egyértelműen ki lehetne jelölni a válaszokat, könnyebb lenne a hivatal elvárásainak megfelelő szerződéseket beadni, nem felejtődne el semmi, könnyebb lenne kiértékelni.
De Querciussal értek egyet abban, hogy ez az egész elfogadósdi elhibázott találmány, eleve sérti a magántulajdonnal való önrendelkezés jogát, és a szabályozása is zavaros, kb. arra jó, hogy mindenki megutálja a másikat, de kb pont annyit nyerhet vele egy földnél valaki mint amennyit egy másik földnél veszíthet.
Válasz ~Quercus~ #7296. hozzászólására
Szia, ezzel pedig a következő a gond: Beleírják mondjuk a szerződésbe, hogy vevő állattartó telepes, helyben lakó földműves, öcsg-s. Kifüggesztés előtt bekerül a földhivatalhoz előzetes ellenőrzésre, ahol megállapítják, hogy nincs meg az állattartó telepességhez szükséges állatlétszám vagy nincs meg 3 éve a telep, ezért ez nem áll meg, de a helyben lakás igen. Szépen leírja a földhivatal a végzésben, hogy ez a helyzet, de mivel volt valós elővásárlási jog is megjelölve, elküldi az önkormányzathoz kifüggesztésre a szerződést. Igen ám, de az önkormányzat csak a szerződést fogja kifüggeszteni, a végzést nem, így a szerződést elolvasó érdeklődő gazdálkodók azt fogják hinni, hogy a vevő valóban állattartó. Elolvassa egy helyi állattartó ezt a szerződést, és felhívja az ügyvédjét, hogy rájelentkezne. Na az ügyvéd pedig nagyon helyesen tájékoztatni fogja, hogy állattartóként nem fogja előzni az állattartó vevőt, erre a gazda legyint és azt mondja, hogy akkor elengedi a földet és nem jelentkezik rá. Nem lett rájelentkező, azaz a fals információt megadó eredeti vevő megszerzi a földet.
Szerintem éppen, hogy szigorítani kellene, ha valaki rossz elővásárlási jogot ad meg (pl: nincs ökotanúsítványa; nincs meg az állatlétszáma; nem minősül szomszédnak, mert két hrsz is van az ő földje és az eladott föld között...stb.), annak ne kelljen megvizsgálni az egyéb megadott, gyengébb jogcímeit. Értem a bíróság álláspontját, hogy "de, hát hivatkozott rá szegény vevő, a földhivatal köteles levizsgálni", csak éppen a kifüggesztés ideje alatt a lehetséges elővásárlók még nem tudják a valóságot, bíznak az okirat tartalmában. És ezzel könnyen megvalósulhat a távoltartásuk. 2014 óta több, mint 8 év eltelt, egy ügyvédnek már tudnia kellene, hogy az elővásárlási jogok közt két helyen szerepel a "helyben lakó szomszéd" megjelölés és, hogy melyik mit jelent. Sajnálom az eredeti kérdés feltevőt, mert nem az ő sara, hanem az ügyvédé, de az még nagyobb kavarodást jelent, ha bármilyen elővásárlási jogot büntetlenül be lehet hivatkozni egy szerződésben. Ha hamis az állítás, akkor minden gazdát megvezetnek.
A földhivatal mindent meg tud állapítani a nyilvántartásokból, de ebben az eljárásban mindenki kötve van a nyilatkozatához. Ha valaki nem azt nyilatkozta be, hogy helyben lakó szomszéd (18_1_c), akkor hiába az, nem lehet odaadni neki ezt az erős elővásárlási jogot. Ugyanis, ha van ellenérdekű fél, az egyből jogszabálysértést fog kiáltani és a bíróságon meg is nyeri. Üdv.
Egy jó tanács, ha az ügyvéd nem tudná.
Mind az adásvételi/haszonbérleti szerződésekben, mind az elfogadó jognyilatkozatokban több ranghely -elővásárlási/előhaszonbérleti jog- is megjelölhető. A tévesen megjelölt jogcím mellett a földügyi hatóság nem mellőzheti a további megjelölt ranghelyek vizsgálatát.
Válasz Pont #7294. hozzászólására
Nem értek egyet sem az elővásárlási-, sem az előhaszonbérleti joggal.
Ugyan akkor nem ártana seggbe rúgni azokat az ügyvédeket, akik lenyúlják a pénzt, de csak kárt okoznak.....
Válasz ~Quercus~ #7293. hozzászólására
De úgyis ellenőrizniük kell, hogy már 3 éve ott élek e, ahhoz is ki kell keresniük... de hagyjuk túltárgyaltuk...
Válasz Pont #7292. hozzászólására
3 éve azon a településen, és életvitel szerűen ott kell élni. Hogyan kezelnéd, ha valaki Zalaszántón venne földet, élne az elővásárlási jogával, mert a lakcíme Zalaszántó. Aztán 1 hónap múlva megelőzne téged mert akkor már a Te településeden lenne bejelentkezve.
Az elővásárlási jogosultságot meg ne a földhivatal keresgesse már ki......mert az az ügyvéd dolga. Azért fizeted......
Válasz ~Quercus~ #7291. hozzászólására
Nem egy malomban őrlünk. Te azt írod le ahogyan jelenleg van, én azt nem is vitattam soha, de én ezt meghaladva bátorkodom leírni azt, ahogy szerintem lennie kellene. Mond mi értelme van nyilatkozni arról, hogy milyen lakó a szerződés/elfogadónyilatkozat tevő, mikor az adatai közt minden esetben ott van a lakcíme, tehát egyértelműen beazonosítható. Pl. A föld Zalaszántói Hrsz. a szerződő adatai közt a lakcíme: úgy kezdődik, hogy Zalaszántó, miért nem elég ez a hivatalnak, hogy tudja milyen lakos. Ehelyett nyilatkoznia kell hátha elront valamit, és vissza lehet utasítani.... És úgyis leellenőrzik, tehát munkát nem spórolnak azzal, hogy nyilatkozatot kérnek....
Válasz Pont #7288. hozzászólására
2/2021. számú KJE határozat
"[23] A Fétv. 13. § (3) bekezdése értelmében a vevőnek az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén pedig meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben. E törvényi kötelezettség kapcsán fontos rámutatni, hogy a vevő szerződési nyilatkozata a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti ranghely kialakítás szempontjából releváns, az az elővásárlásra jogosultak közötti sorrendre hat ki.
[24] A szerződéses vevő nyilatkozatának a Fétv. 13. § (3) bekezdése szerint pontosnak és a valóságnak megfelelőnek kell lennie, mert tartalmaznia kell, hogy van-e, s ha igen, mely törvényi rendelkezés, mely ranghelyén alapuló elővásárlási joga, illetve ha szerződésen alapul az elővásárlási jog, akkor erre a tényre kell utalni. A Fétv. 13. § (3) bekezdése alapján elvárás, hogy az elővásárlási jogosultságot megalapozó jogszabályt és a ranghelyet meghatározó rendelkezését pontosan jelöljék meg, amely mellett az esetleges szöveges megjelölésnek e jogszabályi rendelkezés szerinti ranghelyet kell tükröznie, vele összhangban kell állnia. E vevői nyilatkozat alapján döntheti el a további elővásárlási jogosult, hogy rendelkezik-e erősebb jogcímmel vagy sem, azaz sikerrel tud-e élni az elővásárlási jogával.
[25] Az elővásárlásra jogosultnak a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdése értelmében a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölnie az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
[26] A Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdés és a Fétv. 13. § (3) bekezdés rendelkezéseinek azonos követelménye abból ered, hogy a vevő a szerződésben, az elővásárlási jogosult az elfogadó nyilatkozatban ugyanarról a kérdésről, az előváráslásra jogosultság jogalapjáról nyilatkozik, ez a nyilatkozatuk a Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti, a jogalkotó által felállított birtokpolitikai preferenciákat tükröző rangsor kialakításánál bír jelentőséggel. A Földforgalmi tv. 18. §-a szerinti ranghelyek kiadnak egy törvényi sorrendet, amely azt mutatja, hogy a jogalkotó kit és milyen szempontok szerint támogat másokkal szemben a termőföldtulajdon megszerzésekor. Ezek a szabályok a vevő és az elővásárlásra jogosult(ak) közötti nyilvános, objektív feltételeken nyugvó versenyt biztosítják, átláthatóvá teszik a rendszert. Minden olyan esetben, amikor akár a vevő, akár az elővásárlásra jogosult nyilatkozatában a jogszabályhely pontatlanul, tévesen kerül megjelölése, vagy a jogszabályi és szöveges megjelölés között eltérés van, a nyilatkozat nem tekinthető egyértelműnek, nem alkalmas arra, hogy abból az elővásárlásra jogosultság jogalapja az átlátható szabályok szerint legyen megállapítható, ezáltal az objektív és helyes rangsor alakulhasson ki. Ezért ezeket az eseteket úgy kell tekinteni, mint amelyek nem felelnek meg a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdés és a Fétv. 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
[27] A Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának a Kfv.III.37.673/2016/4. számú határozatban foglaltak szerinti értelmezése esetében amennyiben a vevő nem megfelelően jelöli meg az elővásárlási jogának jogalapját, vagy egyébként pontatlan nyilatkozatot tesz, úgy ahhoz nem fűződne a megtagadás jogkövetkezménye, míg az elővásárlásra jogosult esetében a Földforgalmi törvény szankcionálja az elfogadó nyilatkozatot benyújtó személyt, és erre az esetre a megtagadás jogkövetkezményét írja elő. Ebből következően a szerző fél nyilatkozati hibájának a jogkövetkezménye attól függene, hogy a szerződésbe vevőként, vagy elővásárlásra jogosultként lépne be, mely indokolatlan megkülönböztetés sem a Földforgalmi törvény szabályaiból, céljaiból, sem egyéb jogszabályból nem vezethető le."
Válasz Ádám_86 #7272. hozzászólására
Ádám ,de akire rájelentkeztél az mi,ki,hogy van a sorban?
Oda valósí,vagy hogyan tudot ott területett venni?
Kérdésem komoly,mert ha valaki jön ide,hogy akar egy napelem parkot akkor simán visz mindent?
Válasz ~Quercus~ #7283. hozzászólására
Köszönöm.
Válasz ~Quercus~ #7286. hozzászólására
"A Földforgalmi törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság saját hatáskörében keresgéljen az elővásárlási jogosultságok között."
Nem lehetőséget ad, hanem kötelessége vizsgálni, és a valós adatok alapján bírálni. Csak nincs lehetősége javítani, vagy hiánypótlásra felszólítani, hanem mint a jelen esetben, egy amúgy teljesen jogos elővásárlási jogosultat elutasítani, mert a 18 c helyett 18 b írtak. Ezt gondolom én nem a törvény szellemével harmonizáló. mert nem a jogos elővásárló lesz a befutó, hanem akinek jobb ügyvédje van....
Válasz Rabó001 #7285. hozzászólására
Nem vitatom, hogy szándékos volt, de azért sokat kellet gondolkodniuk, hogy melyik az a két meghatározás a lakóhelyre amit jó eséllyel mindenki (civil, ügyvéd) keverni fog. Helyi lakos helyben lakó, helybeli illetőségű.....
Válasz Pont #7284. hozzászólására
A földügyi hatóság csak azokat az elővásárlási jogokat értékelheti amelyek konkrét jogszabályi hellyel alátámasztva bele lettek foglalva a szerződésbe. A Földforgalmi törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság saját hatáskörében keresgéljen az elővásárlási jogosultságok között.
Magyarul, ami bele foglaltatott a szerződésbe, vagy az elfogadóba, azt értékelheti.
Válasz Pont #7284. hozzászólására
Szerintem viszont igen sok esetben szándékosan írnak valótlanságot a szerződésbe, gondolván hogy hátha átmegy a hivatalon, mert azért néha ott sem állnak a helyzet magaslatán, vagy mert van egy kis hátszelük.
Legutóbb is falunkbeli földre kifüggesztett bérleti szerződésbe gond nélküli beleírta a szomszéd faluban lakó gazda, hogy előhaszonbérleti joga: helyben lakó földműves. Nem mondja senki, hogy nem tudta hol lakik születésétől fogva! Szerencsére azért valamit csináltak vele, mert végül nem ő műveli.
Egy másik eset jut még eszembe, ez meg egy másik szomszédos településen lévő föld adásvétele. Oda is simán beírta a leendő vevő hogy helyben lakó szomszéd, aztán csak szomszéd volt, de nem helyben lakó. Vissza is dobták.
Válasz Rabó001 #7278. hozzászólására
Hogy el lett rontva, én is azt írtam. Csak én nem hogy nem látom értelmét, de egyenesen beépített hibalehetőségnek tartom, hogy olyan adatokról kérnek perdöntően nyilatkozni, amit Ők mindenképpen ellenőrizni, megállapítani, fognak. Kb ez olyan mint hogy a NAV-os bevallásban, minden egyes darabnál ki kell töltened a pl. lakcímet, elérhetőséget stb... Ha véletlenül elrontod, akkor nem fogadják el a bevallást és felszólítanak, hogy javítsd ki arra ami náluk ehhez az adószámhoz a nyilvántartásukban szerepel. Tehát a beazonosítás az adószám alapján történik, az ehhez tartozó többi adatot csak azért kérik, hogy hátha sikerül elírni valamit és akkor pl. az ÁFA-t egy negyedévvel később utalhatják vissza.....
Válasz hegesztocsabi #7282. hozzászólására
Elküldtem
Válasz Pont #7277. hozzászólására
Bocs ,hogy bele pofázok.
Egyszer volt nekem is egy ilyen ,hogy rám jelentkeztek.
Meg is előztek a sorban,igaz az osztattlan volt.
De ott is az űgyvédnő volt a balf.sz.
De nekem sikerűlt vissza csinálnom,hogy ennyém legyen.
Az a marha űgyvédnő nem írta bele ,hogy tulajdonostárs vagyok.
Minden sz..t bele írt de ezt nem.
De ők maguktól nem ellenőrizték volna le ,hogy én vagyok a nyerő.
Csak igy,hogy szóltam nekik.
Igaz ez nem ilyen téma ,csak gondoltam megosztom a tapasztalatott.
Ádám 86 is mozgasson meg minden kővet,mert biztos van rá megoldás.
Ha az ügyvédeknek nem csak a minél gyorsabb haszonszerzés lebegne a szemük előtt, hanem az is. hogy a pénzért tisztességes munkát végezzenek, akkor napra készen követnék az ítélkezési gyakorlatot.
Válasz Ádám_86 #7279. hozzászólására
Akkor az ügyvéded tanulja meg. Minden létező elővásárlási/előhaszonbérleti jogosultságot fel kell hívni akár te vagy a szerződő fél, akár elfogadót teszel.
Válasz Pont #7277. hozzászólására
Valóban nem volt fejben, hogy mi a jogszabály pontos szövege, de ezért bíztam meg azt az ügyvédet a nyilatkozat megírásával aki a haszonbérleti szerződést is megírta anno.
Válasz Pont #7277. hozzászólására
Na de könyörgöm, azért van a törvény, hogy annak kell megfelelni. (Hogy tetszik vagy nem, vagy hogy mi a véleményem róla az itt nem számít.)
És ezért van körülírva a törvényben hogy ki a földműves, mit jelent hogy helyi, mit jelent a helybeli szomszéd, ki minősül föld művelőjének, ésatöbbi.
Válasz Ádám_86 #7272. hozzászólására
A hivatalnál fellebbezésnek valóban nincs helye, de bíróságon meg lehetne támadni, de ezt te vagy aki készítette az elfogadót elrontotta, ha nem vagy 3 éve földhasználó, akkor nem szabadott volna arra hivatkozni, mint ahogy a többiek is írták. Szándékosan, vagy hozzá nem értésből van úgy megírva a törvény, hogy az abban használt fogalmak csak a "jelen törvény értelmezésében" magyarázó szöveggel lehet együtt alkalmazni. Nyelvtanilag rád igaz lenne az a mondat, hogy olyan földet használó földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül, csak e törvény rendelkezésében a "földet használó" az csak 3 év után számít földet használónak. tele van ilyenekkel a törvény, és mivel a hivatalnak így is úgyis kötelessége ellenőrizni, és ellenőrzi is, utána néz, sőt megállapítja, mindenki valós ranghelyét ez így csak arra jó, hogy nagy esély legyen az elrontásra. Tisztább lenne, ha a hivatal által megállapított sorrend lenne a mérvadó, de jelen állás szerint, a hivatal nem javíthatja ki ha valaki elfelejti beírni valamelyik jogcímét, és nem javíthatja ki ha valaki olyanra hivatkozik amije nincs, el kell utasítania...
Sziasztok!
Szeretnèk egy kis állami földre kb 2600nm, vèteli ajànlatot tenni, mert közel lenne a földemhez amin gazdàlkodok. Kinyomtattam az aláirandó papírt, viszont az elővàsàrlàsnàl nem tudom, hogy mit kell kitöltenem melyik rèszhez. Földműves vagyok,őstermelő, 20km-en belül vagyok, a mellettem lèvő települèsen, 32 èves vagyok.
Köszönöm a segítsèget.
Válasz Ádám_86 #7272. hozzászólására Szia, helyben lakó szomszédként kellett volna rájekentkezned (18_1_c). A 18_1_b és azon belül a szomszéd azt jelenti, hogy az eladott földet te használod minimum 3 éve és még szomszéd is vagy. Na ez így együtt nem igaz, így a földhivatal nem fogadhatta el. Hiába látják, hogy szomszéd vagy, nem 18_1_c-t nyilatkoztál, ők hivatalból nem fogadhatják el, mert a vevő egyből megtámadja a bíróságon és bizony meg is nyeri. Üdv.
Válasz .Szabi. #7273. hozzászólására
Azt jelölte meg hogy földet művelő földműves aki helyebenlako szomszéd. És ebben az esetben elképzelhető hogy kell az is hogy 3 éve művelje. De most nem néztem meg a törvényben.
Helyben lakó szomszéd kategóriát kellett volna megjelölnie. Ha ő a teljes terület művelője akkor olyan más nem jöhetne szóba. Helyben lakó szomszéd lehetne (nyilván térképet se néztem), viszont az meg egy ranghely vele, tehát nem előzné meg. Esetleg még bejohetne ha valaki helyben lakó szomszéd és fiatal gazda, vagy az állattartó, de ez megint fejből megy.
Válasz Ádám_86 #7272. hozzászólására
Helyben lakó szomszédként nem kell 3 éve földhasználónak lenned, ahhoz csak az kell, hogy 3 éve ott élj, akkor is élhetnél az elővásárlási jogoddal, ha bérbe lenne adva
Tegnap kaptam egy érdekes levelt a Pest Megyei Kormányhivatal földügyi osztályától.
2021. augusztus 27-én kelt adásvételi szerződésre 2021. október 22-én elővásárlói
jognyilatkozatot nyújtottam be. Az 1 hektáros terület 2 földem közé ékelődik be, de a tulajdonos el akarta adni a környéket napelemparkokkal, erőművekkel beépítő kft ügyvezetőjének.
A kormányhivatal megállapította, hogy elővásárlási jognyilatkozatom az alábbiakat tartalmazza: „ Elővásárlási jogomat a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 18. § (1) bekezdés b) pont ba) pontja szerinti ranghelyen, mint földet használó olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül gyakorlom. Tekintettel arra, hogy a 0259/114 hrsz. alatti
föld haszonbérlője vagyok, továbbá tulajdonosa vagyok az adásvétel tárgyát képező
ingatlannal szomszédos Ócsa külterület 0259/113 hrsz. és az Ócsa külterület 0259/115 hrsz. alatti ingatlanoknak."
Ez eddig oké. Le is ellenőrizték és megállapítottak, hogy:
A TAKARNET rendszeréből kinyert tulajdoni lap másolatokból a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapította, hogy Orgován Ádám elővásárló kizárólagos tulajdonában állnak az
Ócsa 0259/113 és 0259/115 helyrajzi számú ingatlanok.
- A Digitális Alaptérképek Adatbázis-kezelőjének Rend szeréből (továbbiakban: DATR) kinyert
adatok alapján megállapításra került, hogy Orgován Ádám elővásárló tulajdonában álló Ócsa
0259/113 és 0259/115 helyrajzi számú külterületi ingatlanok szomszédosak az adásvételi
szerződés tárgyát képező Ócsa 0259/114 helyrajzi számú külterületi ingatlannal.
Ez is stimmel.
De ezekből a következőket sikerült megállapítani:
abban az időpontban , amikor elővásárlási jogával élt, még nem volt 3 éve bejegyzett
földhasználó az adásvétel tárgyát képező ingatlan vonatkozásában.
Fentiek alapján tehát elővásárlási joga gyakorlásának időpontjában -
tekintettel arra, hogy földhasználati joga még nem állt fenn 3 éve az adásvétel tárgyát
képező ingatlanon - elővásárlási joga jogalapjaként a Földforgalmi törvény 18. § (1)
bekezdés b) pont ba) alpontjára történő hivatkozása nem megalapozott.
Fentiekre figyelemmel megállapítottam, hogy elővásárlóval <b>az adásvételi
szerződés megtagadásának van helye</b> a Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdés d) pont
dc) alpontja alapján, mivel a jognyilatkozatában megjelölt ranghelyen elővásárlási joga nem
áll fenn.
Megállapítják, hogy szomszéd vagyok és utána nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyják... Elgondolkodtató, hogy miután fél oldalon keresztül leírja valaki a tényállást, utána hogy tud olyan döntést hozni, amiben egyszerűen kihagyja?????
És persz a ÁKR alapján "A határozat a közléssel véglegessé válik, fellebbezésnek nincs helye."
Ilyenkor mehet mindenki a sóhivatalba...
Válasz giczib #7270. hozzászólására
Szia!
Ez több dologtól is függ.
Pl:
- van e rajta még valamilyen kultúra
- Miként tudnak hozzáférni és mennyi lesz a taposás
De alapvetően 30m2 terület miatt nem fogsz meggazdagodni.
Sziasztok!
Van egy 7 hektáros földem, 1/1 tulajdonhányadom van, jelenleg haszonbérbe van adva. Kaptam egy levelet, hogy új távvezeték miatt 1 db villanyoszlopot fognak rá építeni ez nagyjából 30 négyzetméternyi helyet fog elfoglalni rajta. A levél szerint a vezetéképítés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősül. A helyi településrendezési tervben pedig az szerepel, hogy ebből a 7 hektárból nagyjából 4-re a helyi önkormányzat előbb-utóbb igényt fog tartani mert maga a föld a jelenlegi iparterületek mellett van és a fogyó területek miatt oda tervezik az iparterület bővítést. Maga a villanyoszlop viszont a mésik kisebb részben lesz. Kaptam egy újabb levelet, hogy a jövő hétvégén lesz helyszíni szemle a kártalanítás becslése érdekében. Tehát a kérdésem az lenne, hogy mekkora a kártalanítás reális összege ezen információk mellett?
Válasz subikiss #7268. hozzászólására
A jó ég tudja, hogy miért de nekünk ki kellett, egy utat kellet megvennünk az államtól, azt hiszem az állam után a föld használója következne, de az nem volt senki, aztán mi következtünk, mégis ki kellett.....
Most akkor ha az államtól vásárolok mint tulajdonostárs akkor ki se kell függeszteni?
Válasz Batka #7266. hozzászólására
Nagyon szuper, köszönöm! Földhivatalnál is megkérdeztem, és nem tudtak rá mondani érdemben semmit
Válasz sulla #7265. hozzászólására
Igen!
Sziasztok!
Abban az esetben szomszédnak minősülök-e, ha egy osztatlan közös erdőben van tulajdonrészem és ezzel az erdővel szomszédos szántót venném meg?
Válasz kovacsviktoraggtelek #7262. hozzászólására
Nem. Olvasd el és értelmezd az elővételi sorrendet!
Első mindig az állam. Második a 3 éve tulajdonostárs. Utána jön az összes többi.
Az állam mindenképpen marad az első helyen, azért hogyha valaki tulajdonszerzését mindenképpen meg akarják akadályozni, akkor meg tudják tenni. Így tulajdonképpen lehetővé tették a külföldiek földszerzését, (ami EU alapelvből következik, 10 év moratórium után), de egyben meg is nehezítették annyira, hogy a gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhető.
Válasz kovacsviktoraggtelek #7262. hozzászólására
Ha nincs meg a tulajdonostársnak a 3 éve, akkor elővásárlási jog szempontjából nem illeti meg az államon kívül mindenkit megelőző elővásárlási jog, azaz ha így veszel, hiába vagy tulajdonostárs mondjuk 2 éve, akkor csak helyben lakó, szomszéd, állattartó, öko-s...stb. lehetsz a rangsorban. Szóval, ha pl. csak egy helyben lakó földműves státuszt tudsz felmutatni, akkor a szembe szomszéd előzni fog. Akkor is így van, ha mindenkit kivásárolsz az osztatlanból úgy, hogy nincs meg a 3 éved. Hiába szüntetnéd meg az osztatlant és lenne 1/1. Sokan trükköztek azzal, hogy meg akartak venni egy 5 ha-os táblát, de féltek a rájelentkezőktől, ezért 1 AK-val becserélték magukat, majd 1 hét múlva megvették a maradék 250 AK-t tulajdonostársként. Ezért kivették ezt a könnyítést a törvényből, 3 évig bizonyítanod kell tulajdonostársként, hogy plusz jogok járhassanak neked. Az osztatlan megszüntetős törvény is 3 évet vár el a bekebelezéshez, csak ott vannak kivételek, ha valaki örököl vagy közeli hozzátartozótól szerezte a tulajdonrészét 3 éven belül. Ez utóbbi azt eredményezte, hogy akinek nincs meg a 3 éve, de bekebelezne, az gyorsan a fiára íratja a földet és elhárult az akadály. Üdv.
Válasz Rabó001 #7261. hozzászólására
Lehet,állambácsi után az öko gazda a következő minden esetben.
Minek a kiffugesztes ha állambácsi van csak a dologban,amúgy sem vesz földet osztatlanban,de lehet rosszul tudom,bocs
Válasz kovacsviktoraggtelek #7258. hozzászólására
Ki kell függeszteni, de csak az állam van előtted, ha 3 éve tulajdonostárs vagy.
Akkor nem kellett kifüggeszteni, ha az adásvétellel megszűnt a közös tulajdon. De ez a lehetőség megszűnt július 1-gyel.
18. §(3) "A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs."
Válasz Lada2105 #7259. hozzászólására
Bocs, júniustól már ki kell függeszteni,nincs egyenes elővásárlásod,ha van erősebb ő viszi,mindegy,hogy tulajdonos társ vagy
Válasz kovacsviktoraggtelek #7258. hozzászólására
??
Válasz Lada2105 #7257. hozzászólására
Június hónaptól már azt is kikelő függeszteni,már nem nagy élő ne a ha van erősebb rájelentkező
Válasz subikiss #7256. hozzászólására
Szia
3 év csak tulajdonostárs elővételi joghoz kell, szomszédhoz nem.
Azaz tudod érvényesíteni elővásárlási jogodat
Ajándékozással szerzett tulajdoni hányaddal érvényesíthetem az elővásárlási jogomat mint helyben lakó szomszéd, vagy itt is kell hogy legalább 3 éve tulajdonomban legyen?
Válasz Mihály #7253. hozzászólására
Én nem az egyes érdeklődőkről meg az ingatlanosrol írtam le a véleményem, mert az tök lényegtelen. Ugyanis ezt kérdezte.
Válasz Mihály #7253. hozzászólására bocs a jelenlegi vevő nem földműves félre értés ne essék.
