Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392 FtUSD366.3 FtCHF401.61 FtGBP458.93 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz mtarka #4602. hozzászólására
A gyakorlatban előfordult valakivel, hogy egy külsős elvitte előle a társtul-társtul adásvételt?
Előfordult valakivel, hogy ezt a bíróság is elfogadta?
Előfordult valakivel, hogy a másodfok is helyben hagyta?
Akkor egyelőre nincs semmi baj, jól működik a törvény és jól alkalmazzák.
Ne sértődj meg, mert mindannyian VELED VAGYUNK. Mindenki szeretné pontosan így értelmezni és pontosan így alkalmazni ezt a jogszabályt, ahogyan leírod.
Kár, hogy nem TE alkalmazod mindenhol ezt a szabályt és nagy kár, hogy tőled sokkal tehetségtelenebb, totális csőlátású emberek alkotják meg és alkalmazzák ezt jogszabályi előírást.
Éppen ezért próbáljuk meg körbejárni ezt a témát és a lehető legkevesebb támadófelületet hagyni ez ettől eltérő jogalkalmazás számára.
Nem próbálunk meggyőzni az igazunkról, márcsak azért sem, mert szerintem ilyen a jogban nem létezik, tudod, az igazság odaát van
Válasz .Szabi. #4598. hozzászólására
Ez mostmár csak szócséplés, te hajtogatod a te verziód én meg az enyémet
Lehet a szavakon lovagolni, az "erősebb-gyengébb"-et nyilván az elővásárlási sorrendet egyszerűsítve mondtam, de gondolom értetted.
Az én verziómhoz nem kell megváltoztatni a törvényt, mert ha egymás mellé teszem az elkészült két szerződést, akkor a jelenlegi földtörvény szerint a 18§(3) miatt a társtulajdonossal köttendő a befutó. Kész, pont. Ez az én véleményem.
Rájelentkezés, meg újra nem kell kifüggeszteni meg stb. az meg csűrés csavarás.
A jogalkotónak nyilván az volt a szándéka a törvénnyel, hogy a társtulajdonost előnybe hozza harmadik féllel szemben, különben nem lenne a 18§(3) bekezdés.
Az meg értelmetlen, hogy társtul-harmadik között a társtulajdonosnak előnye van, társtul-társtul között meg a külsőnek van előnye. Ezt gondolom te is érted. Én biztos vagyok benne, hogy egy másodfok is érteni fogja a jogalkotó szándékát és az életszerűséget, meg birtokegyesítési szándékot stb. Ez meg elég egy per megnyeréséhez az értelmezési furfangokkal szemben.
Ha a földhivatal bejegyzi, akkor működik. Nem az a lényeg, hogy jogszerű legyen, hanem, hogy bejegyezzék.
Hasonlóan eltérő a földhivatalok eljárása a meghatalmazottal történő adásvételre is.
Van, ahol elfogadják azt, hogy az eladó egy "sima" 2 tanús meghatalmazást ad a szerződés aláírására, és van olyan földhivatal, ahol kizárólag az ügyvéd előtt, közjegyző előtt tett meghatalmazást fogadja el.
Nem mindegy, hogy az ország másik végén élő, néhány AK-s eladót ügyvéd, közjegyző elé kell szervezni vagy pedig elegendő egy 2 tanús okiratot aláíratni vele (sokszor postán elküldi).
Válasz .Szabi. #4596. hozzászólására
Már írtam. Egy olyan szerződés lett elfogadott, ami gyengébb az eredetinél, ami ugyanarra területre, ugyanazzal ez eladóval, ugyanazon az áron volt... És igen valószínűleg az amatőr első fokon bukna is a te indokaid miatt, de másodfokon, ahol már gondolkodók ülnek és mondjuk figyelembe vesznek olyat is, hogy "életszerű"-e, már van esély. De nem tudhatjuk, részemről ennyit a témához.
Válasz mtarka #4594. hozzászólásáraakkor az elmúlt 25 évben tényleg kevés lett volna az ügyvéd NEM IDE VALÓ DE MOST OLVASTAM A TORGYÁN Dr is eltávozott közülünk
Válasz mtarka #4578. hozzászólására ez is müködhet csak aztán a havertől hogy kerül a nevedre ettől jobb ha valamelyik helyben lakó családtag jelentkezik rá mert utánna a családtagtól ingyen átveheted s nem kell kifüggeszteni
Válasz mtarka #4585. hozzászólására
Korábban már vitatkoztam Szabival arról, hogy szerintem nem kell kifüggeszteni a tul.társak közötti adásvételt...
Ez akkor lehetséges, ha nem végtelen számú tulajdonosa van a területnek... Megkerestem őket, aláírtak egy lemondót és ezzel a paksamétával kifügg nélkül átment...Ezért gondolom, hogy külsős labdába sem rúghat...
Ha valaki nem írta volna alá a lemondót, na akkor van stop és a szerződés számainak újragondolása
Válasz tri #4584. hozzászólására
Engem is ez érdekelne.
Volt már erre példa?
Amit leírtam egyébként nem elméleti probléma, éppen szerződéskötés előtt állok...
Válasz .Szabi. #4582. hozzászólására
Hogy volt-e per? Nem tudom. Ha velem akarja valaki ezt megcsinálni, akkor biztos lesz.
Szerintem nem kérdéses az eredménye... Nem születhet olyan érvényes új szerződés, aminél erősebb volt/lesz az első...
De az is érdekes lenne, hogy vajon volt-e már olyan bejegyzett adás-vétel, hogy egy társtult kilökött egy harmadik (nem társtul) ?
Válasz tri #4575. hozzászólására
Miért jelentkezik rá?
Nálunk (keleti országhatár) mindent örömmel megtesznek, ha látják, hogy egy kicsit is hátráltatni tudnak vele.
Például 2 évembe telt, amíg kitettem az 1 AK tulajdonostársat a 10 ha-os területemről, amelyre "jószándékból" becserélte magát. Rajta kívül más nem volt az ingatlanban (a tanyámmal szemközti területről van szó).
Végül is mi történt? Ezalatt a 2 év alatt semmire sem tudtam pályázni, mert nem járult hozzá semmihez.
Végül is miért gond ez? Mondjuk azért, mert már az én életemben nem biztos, hogy még egyszer lehet szarvasmarha tartó telep korszerűsítésére pályázni (pl. beton karám építése).
Válasz mtarka #4574. hozzászólására
És akkor keletkezik egy A-C szerződés, amivel szemben B-nek egyértelmű elővásárlási joga lesz...
Röviden: rájelentkezik B-re, lesz egy A-C, amivel szemben B (tehát a kiinduló szerződő) a nyerő...
Szerinted ez melyik bíróságon menne át?
A- eladó - tulajdonostárs
B1- vevő - B2 haverja (bárhol lakhat, csak földműves legyen és ne legyen tulajdonostárs)
B2 - igazi vevő, de "sunnyog" - tulajdonostárs (helyben lakó, de nem szomszéd) - ő is rájelentkező lesz,
C- rájelentkező (nem tulajdonostárs, de helyben lakó szomszéd).
Mivel az eladó a tulajdoni hányadát immár B1-nek adja el, aki "HARMADIK SZEMÉLY", ezért a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése érvényesíthető.
Jön B2, rájelentkezik, mint tulajdonostárs a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése alapján. Előz mindenkit.
Jön C személy, aki merő g...ből rájelentkezik. Igaz, ő nem tulajdonostárs, de él a földforgalmi tv. 18.§(1)c) pontjában biztosított elővásárlási jogával.
Eredmény: B2 viszi a tulajdoni hányadot. NEM MINDEGY!!!!!!
Válasz .Szabi. #4573. hozzászólására
Ez egyértelmű. De mi alapján jelentkezik rá egy külsős egy tul.társ-tul.társ adásvételre, miközben a 18.(4) egyértelműen meghatározza, hogy max. egy másik tul.társ jelentkezhet rá a.,b., vagy c., elővásárlási jogosultsággal...
Még egyszer:
A- eladó - tulajdonostárs
B- vevő - tulajdonostárs (helyben lakó, de nem szomszéd)
c- rájelentkező (nem tulajdonostárs, de helyben lakó szomszéd).
Mivel az eladó nem "HARMADIK SZEMÉLYNEK", hanem egy TULAJDONOSTÁRSNAK adja el a tulajdoni hányadát, így a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdés nem érvényesül, ezért a vevőnek nincs elővásárlási joga mint tulajdonostárs!!
Mivel helyben lakó, a földforgalmi tv. 18.§(1)d) pontja alapján van elővásárlási joga.
Viszont jön C személy, aki merő g...ből rájelentkezik. Igaz, ő nem tulajdonostárs, de él a földforgalmi tv. 18.§(1)c) pontjában biztosított elővásárlási jogával.
Eredmény: C viszi a tulajdoni hányadot.
Válasz .Szabi. #4570. hozzászólására
Értem. Tehát akkor felétek nem veszik figyelembe a a földtörvény 18.par.3.bekezdését, ami egyértelműen kimondja, hogy akiket felsoroltál, megelőzi a tul.társ....
Utálok irni.
Tultársnak,tul társsal szemben a ptk szerint nem lehet elővásárlási joga,csak a ftv szerint.
Ott meg le van írva a sorrend.
Ha Te kifüggeszted mint társtulaj,de nem vagy helybenlakó,akkor bármely helybenlakó őstermelő földműves megelőz.stb.....
Értjük, hogy ezt "kellene" jelentenie. De ha egyszer nincs így leírva a jogszabályban, akkor ezt honnan kellene tudni?
Nekem ez a "harmadik személy" a harmadik típusú találkozásokra emlékeztet
Tehát, ha esetleg a "harmadik személynek" az azt jelenti, hogy "földönkívülieknek", akkor máris jobban értem
Válasz .Szabi. #4565. hozzászólására
Ezt sem értem, hogy mennyivel van előrébb, ha rájelentkezik egy szerződésre, mint tul.társ, mintha eleve vele szerződött volna?
Válasz .Szabi. #4564. hozzászólására
Nem kötözködésből, de ez komolyan érdekelne egy kicsit konkrétabban. Vagy van valami oka, hogy csak egy egysoros, sejtelmes utalást teszel?
Válasz mtarka #4561. hozzászólására
Nem értem mit rugózol ezen. Ha tul.társnak adja el, akkor automatikusan minden külsőst megelőz, lehet az szomszéd vagy akárki-akármi. Mi ezzel a baj? Másik tul.társ jelentkezhet a már felsorolt HÁROM rangsor alapján... Ha egyformák, az eladó dönt kinek adja. Mi a baj?
Tudja esetleg valaki, hogy pontosan mit jelenthet az, hogy "harmadik személy javára"?
Hol van ez definiálva?
Van az eladó (tulajdonos) és van a vevő (jogszabály szövege szerinti "harmadik személy"). Ki lehet a "második személy"?
Jó kis jogszabályszöveg, nem?
Szia!
Teljesen egyetértek azzal, amit írsz. Nekem is ez jönne le normális esetben (de nem ezeket az időket éljük).
DE
Amit írsz csak akkor érvényesül a jogszabály "szó szerinti" értelmezése alapján, ha KÜLSŐ személy (nem tulajdonostárs!!) akar az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban vásárolni!
Így szerepel az általad idézett jogszabályban szó szerint:
" ...a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében..."!!!!
Ha tehát nem KÜLSŐ személynek, hanem egy TULAJDONOSTÁRSNAK adná el valaki a tulajdoni hányadát, akkor a földtörvény 18.§ (3) bekezdését NEM LEHET ALKALMAZNI!!!
Hülyeség, jogi nonszensz, tudom jól, de ez van.
TRÜKKÖZÉSRE nevel...
Ez egy nagy félreértés szerintem, még ha egy folyóiratban van benne akkor is.
Itt a törvény:
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek
érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen
van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km
távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon
a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra
van.
(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén
az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább
1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-
előállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki
számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása
és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő
eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket
– az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül
az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) >atal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Az a helyzet amit írsz, csak akkor fordulhatna elő, ha a törvény (3). bekezdésében leírt: "az (1) bekezdés b)–e) pontjában"-szöveget úgy értelmeznénk, hogy: "b) és e)", mert ebben az esetben a c) és a d) elővásárlási jogúakat nem előzné meg, ebben az esetben lenne igaz az, amit írtál, hogy a szomszéd megelőzné a társtulajt. De nyilvánvalóan a helyes értelmezés a b)-től e)-ig. Ami azt jelenti, hogy a b,c,d és e pontokban megjelölteket mindet megelőzi. A (4) bekezdés pedig még azt is leírja, hogy a társtulajdonosok között is van sorrend, éppen ezért kell kifüggeszteni, hogy a másik társtulaj is tudjon elfogadót tenni, ha magasabb az előjoga. Pl. fiatal földműves, vs. családi gazdálkodó.
Nálunk is így szoktak eljárni, hallgatólagosan.
De azért egy rosszindulatú "jogi szomszéd" néha előfordulhat és akkor a "szokásjog" elillan.
Érdekes azért, a gyakorlat már túllépett a rosszul megfogalmazott, de persze "kőbe vésett", 2/3-os földforgalmi szabályon, MIÉRT NEM MÓDOSÍTJÁK?
OK, értem, tényleg kezd az ember belekavarodni, de itt egymás közt vagyunk, van itt olyan, aki nem földműves?
Amúgy leírtam már egypárszor, hogy sajnos nemcsak megyénként van eltérő álláspont ezekkel kapcsolatban, hanem sokszor az egy helyen dolgozó ügyintézők is mást mondanak.
De a véleményem attól még áll, ha a vevő tulajdonostárs, akkor nem előzi meg senki a sorban, legalábbis felénk így szoktak eljárni...
Válasz Mihály-963 #4542. hozzászólására
A tul.társak között is van elővásárlási sorrend:
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
8703 hozzászólás
Válasz mtarka #4602. hozzászólására
A gyakorlatban előfordult valakivel, hogy egy külsős elvitte előle a társtul-társtul adásvételt?
Előfordult valakivel, hogy ezt a bíróság is elfogadta?
Előfordult valakivel, hogy a másodfok is helyben hagyta?
Akkor egyelőre nincs semmi baj, jól működik a törvény és jól alkalmazzák.
Válasz tri #4601. hozzászólására
Ne sértődj meg, mert mindannyian VELED VAGYUNK. Mindenki szeretné pontosan így értelmezni és pontosan így alkalmazni ezt a jogszabályt, ahogyan leírod.
Kár, hogy nem TE alkalmazod mindenhol ezt a szabályt és nagy kár, hogy tőled sokkal tehetségtelenebb, totális csőlátású emberek alkotják meg és alkalmazzák ezt jogszabályi előírást.
Éppen ezért próbáljuk meg körbejárni ezt a témát és a lehető legkevesebb támadófelületet hagyni ez ettől eltérő jogalkalmazás számára.
Nem próbálunk meggyőzni az igazunkról, márcsak azért sem, mert szerintem ilyen a jogban nem létezik, tudod, az igazság odaát van
Válasz .Szabi. #4598. hozzászólására
Ez mostmár csak szócséplés, te hajtogatod a te verziód én meg az enyémet
Lehet a szavakon lovagolni, az "erősebb-gyengébb"-et nyilván az elővásárlási sorrendet egyszerűsítve mondtam, de gondolom értetted.
Az én verziómhoz nem kell megváltoztatni a törvényt, mert ha egymás mellé teszem az elkészült két szerződést, akkor a jelenlegi földtörvény szerint a 18§(3) miatt a társtulajdonossal köttendő a befutó. Kész, pont. Ez az én véleményem.
Rájelentkezés, meg újra nem kell kifüggeszteni meg stb. az meg csűrés csavarás.
A jogalkotónak nyilván az volt a szándéka a törvénnyel, hogy a társtulajdonost előnybe hozza harmadik féllel szemben, különben nem lenne a 18§(3) bekezdés.
Az meg értelmetlen, hogy társtul-harmadik között a társtulajdonosnak előnye van, társtul-társtul között meg a külsőnek van előnye. Ezt gondolom te is érted. Én biztos vagyok benne, hogy egy másodfok is érteni fogja a jogalkotó szándékát és az életszerűséget, meg birtokegyesítési szándékot stb. Ez meg elég egy per megnyeréséhez az értelmezési furfangokkal szemben.
Ha a földhivatal bejegyzi, akkor működik. Nem az a lényeg, hogy jogszerű legyen, hanem, hogy bejegyezzék.
Hasonlóan eltérő a földhivatalok eljárása a meghatalmazottal történő adásvételre is.
Van, ahol elfogadják azt, hogy az eladó egy "sima" 2 tanús meghatalmazást ad a szerződés aláírására, és van olyan földhivatal, ahol kizárólag az ügyvéd előtt, közjegyző előtt tett meghatalmazást fogadja el.
Nem mindegy, hogy az ország másik végén élő, néhány AK-s eladót ügyvéd, közjegyző elé kell szervezni vagy pedig elegendő egy 2 tanús okiratot aláíratni vele (sokszor postán elküldi).
Válasz tri #4586. hozzászólására
Ez hol működik így?
Válasz tri #4597. hozzászólására
Nincs olyan,hogy "gyengébb vagy erősebb",ftv. szerinti rangsor van,és ez sajnos a társtulajdonosnak nem mindig kedvező.
Válasz .Szabi. #4596. hozzászólására
Már írtam. Egy olyan szerződés lett elfogadott, ami gyengébb az eredetinél, ami ugyanarra területre, ugyanazzal ez eladóval, ugyanazon az áron volt... És igen valószínűleg az amatőr első fokon bukna is a te indokaid miatt, de másodfokon, ahol már gondolkodók ülnek és mondjuk figyelembe vesznek olyat is, hogy "életszerű"-e, már van esély. De nem tudhatjuk, részemről ennyit a témához.
Válasz tri #4584. hozzászólására
Mi ellen perelnél?
A bíróság csak azt vizsgálná,hogy törvényesen,ftv-t betartva jártak -el.A törvény megváltoztatása nem lenne egyszerű.
Válasz mtarka #4594. hozzászólására
akkor az elmúlt 25 évben tényleg kevés lett volna az ügyvéd NEM IDE VALÓ DE MOST OLVASTAM A TORGYÁN Dr is eltávozott közülünk
Válasz Mihály-963 #4591. hozzászólására
Ja, börtön sok mindenért jár...
Kár, hogy olyan bűncselekményi tényállás nincs, hogy "Zagyva jogszabályalkotás"
Válasz Mihály-963 #4591. hozzászólására
Válasz mtarka #4583. hozzászólására
Válasz mtarka #4589. hozzászólására
szik s börtön jár érte
ez már nem mükszik mert zsebszerződésnek ve
Válasz Mihály-963 #4588. hozzászólására
Rájelentkezik. Vele kell szerződést kötni.
Nem kell második szerződés.
Válasz mtarka #4578. hozzászólására ez is müködhet csak aztán a havertől hogy kerül a nevedre ettől jobb ha valamelyik helyben lakó családtag jelentkezik rá mert utánna a családtagtól ingyen átveheted s nem kell kifüggeszteni
sajnos ma ez a helyzet
Válasz mtarka #4585. hozzászólására
Korábban már vitatkoztam Szabival arról, hogy szerintem nem kell kifüggeszteni a tul.társak közötti adásvételt...
Ez akkor lehetséges, ha nem végtelen számú tulajdonosa van a területnek... Megkerestem őket, aláírtak egy lemondót és ezzel a paksamétával kifügg nélkül átment...Ezért gondolom, hogy külsős labdába sem rúghat...
Ha valaki nem írta volna alá a lemondót, na akkor van stop és a szerződés számainak újragondolása
Válasz tri #4584. hozzászólására
Engem is ez érdekelne.
Volt már erre példa?
Amit leírtam egyébként nem elméleti probléma, éppen szerződéskötés előtt állok...
Válasz .Szabi. #4582. hozzászólására
Hogy volt-e per? Nem tudom. Ha velem akarja valaki ezt megcsinálni, akkor biztos lesz.
Szerintem nem kérdéses az eredménye... Nem születhet olyan érvényes új szerződés, aminél erősebb volt/lesz az első...
De az is érdekes lenne, hogy vajon volt-e már olyan bejegyzett adás-vétel, hogy egy társtult kilökött egy harmadik (nem társtul) ?
Válasz tri #4579. hozzászólására
Az A-C szerződést már nem függesztik ki...
Ilyen a jog, pontosabban a rossz jogszabályszöveg eredménye.
Válasz tri #4579. hozzászólására
Vajon volt már per hasonló miatt?
Válasz tri #4575. hozzászólására
Miért jelentkezik rá?
Nálunk (keleti országhatár) mindent örömmel megtesznek, ha látják, hogy egy kicsit is hátráltatni tudnak vele.
Például 2 évembe telt, amíg kitettem az 1 AK tulajdonostársat a 10 ha-os területemről, amelyre "jószándékból" becserélte magát. Rajta kívül más nem volt az ingatlanban (a tanyámmal szemközti területről van szó).
Végül is mi történt? Ezalatt a 2 év alatt semmire sem tudtam pályázni, mert nem járult hozzá semmihez.
Végül is miért gond ez? Mondjuk azért, mert már az én életemben nem biztos, hogy még egyszer lehet szarvasmarha tartó telep korszerűsítésére pályázni (pl. beton karám építése).
Válasz mtarka #4578. hozzászólására
Még az se kell,hogy helybenlakó legyen,nem feltétel.azonban lehet gebasz,ha egy társtul. Aki ftv. Szerint megelőzi B2-őt viszi.
Válasz mtarka #4574. hozzászólására
És akkor keletkezik egy A-C szerződés, amivel szemben B-nek egyértelmű elővásárlási joga lesz...
Röviden: rájelentkezik B-re, lesz egy A-C, amivel szemben B (tehát a kiinduló szerződő) a nyerő...
Szerinted ez melyik bíróságon menne át?
Válasz mtarka #4574. hozzászólására
Ugyanez másik variációban:
A- eladó - tulajdonostárs
B1- vevő - B2 haverja (bárhol lakhat, csak földműves legyen és ne legyen tulajdonostárs)
B2 - igazi vevő, de "sunnyog" - tulajdonostárs (helyben lakó, de nem szomszéd) - ő is rájelentkező lesz,
C- rájelentkező (nem tulajdonostárs, de helyben lakó szomszéd).
Mivel az eladó a tulajdoni hányadát immár B1-nek adja el, aki "HARMADIK SZEMÉLY", ezért a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése érvényesíthető.
Jön B2, rájelentkezik, mint tulajdonostárs a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése alapján. Előz mindenkit.
Jön C személy, aki merő g...ből rájelentkezik. Igaz, ő nem tulajdonostárs, de él a földforgalmi tv. 18.§(1)c) pontjában biztosított elővásárlási jogával.
Eredmény: B2 viszi a tulajdoni hányadot. NEM MINDEGY!!!!!!
Válasz tri #4575. hozzászólására
Törvény adta joga rajelentkezni.
Válasz mtarka #4574. hozzászólására
Igy van,jól látod.
Válasz .Szabi. #4573. hozzászólására
Ez egyértelmű. De mi alapján jelentkezik rá egy külsős egy tul.társ-tul.társ adásvételre, miközben a 18.(4) egyértelműen meghatározza, hogy max. egy másik tul.társ jelentkezhet rá a.,b., vagy c., elővásárlási jogosultsággal...
Válasz tri #4568. hozzászólására
Még egyszer:
A- eladó - tulajdonostárs
B- vevő - tulajdonostárs (helyben lakó, de nem szomszéd)
c- rájelentkező (nem tulajdonostárs, de helyben lakó szomszéd).
Mivel az eladó nem "HARMADIK SZEMÉLYNEK", hanem egy TULAJDONOSTÁRSNAK adja el a tulajdoni hányadát, így a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdés nem érvényesül, ezért a vevőnek nincs elővásárlási joga mint tulajdonostárs!!
Mivel helyben lakó, a földforgalmi tv. 18.§(1)d) pontja alapján van elővásárlási joga.
Viszont jön C személy, aki merő g...ből rájelentkezik. Igaz, ő nem tulajdonostárs, de él a földforgalmi tv. 18.§(1)c) pontjában biztosított elővásárlási jogával.
Eredmény: C viszi a tulajdoni hányadot.
Válasz tri #4571. hozzászólására
Azt a 3.bekezdést olvasd el még 1x.
Csak akkor előzi meg,ha a 3.személy a kifüggesztő.
Válasz mtarka #4569. hozzászólására
Sajnos értelmézni nem tudom helyetted a földtörvényt,csak segíteni próbálok minél egyszerűbben leírva.
Válasz .Szabi. #4570. hozzászólására
Értem. Tehát akkor felétek nem veszik figyelembe a a földtörvény 18.par.3.bekezdését, ami egyértelműen kimondja, hogy akiket felsoroltál, megelőzi a tul.társ....
Válasz tri #4567. hozzászólására
Utálok irni.
Tultársnak,tul társsal szemben a ptk szerint nem lehet elővásárlási joga,csak a ftv szerint.
Ott meg le van írva a sorrend.
Ha Te kifüggeszted mint társtulaj,de nem vagy helybenlakó,akkor bármely helybenlakó őstermelő földműves megelőz.stb.....
Válasz .Szabi. #4566. hozzászólására
Értjük, hogy ezt "kellene" jelentenie. De ha egyszer nincs így leírva a jogszabályban, akkor ezt honnan kellene tudni?
Nekem ez a "harmadik személy" a harmadik típusú találkozásokra emlékeztet
Tehát, ha esetleg a "harmadik személynek" az azt jelenti, hogy "földönkívülieknek", akkor máris jobban értem
Válasz .Szabi. #4565. hozzászólására
Ezt sem értem, hogy mennyivel van előrébb, ha rájelentkezik egy szerződésre, mint tul.társ, mintha eleve vele szerződött volna?
Válasz .Szabi. #4564. hozzászólására
Nem kötözködésből, de ez komolyan érdekelne egy kicsit konkrétabban. Vagy van valami oka, hogy csak egy egysoros, sejtelmes utalást teszel?
Válasz mtarka #4562. hozzászólására
Harmadik=nem társtul.
Válasz mtarka #4541. hozzászólására
Ezt kell csinálni.
Válasz tri #4563. hozzászólására
Ebben nagyot tévedsz.
A tulajdonostársat megelőzhetik,sokan......
Válasz mtarka #4561. hozzászólására
Nem értem mit rugózol ezen. Ha tul.társnak adja el, akkor automatikusan minden külsőst megelőz, lehet az szomszéd vagy akárki-akármi. Mi ezzel a baj? Másik tul.társ jelentkezhet a már felsorolt HÁROM rangsor alapján... Ha egyformák, az eladó dönt kinek adja. Mi a baj?
Tudja esetleg valaki, hogy pontosan mit jelenthet az, hogy "harmadik személy javára"?
Hol van ez definiálva?
Van az eladó (tulajdonos) és van a vevő (jogszabály szövege szerinti "harmadik személy"). Ki lehet a "második személy"?
Jó kis jogszabályszöveg, nem?
Válasz Vadmalac #4560. hozzászólására
Szia!
Teljesen egyetértek azzal, amit írsz. Nekem is ez jönne le normális esetben (de nem ezeket az időket éljük).
DE
Amit írsz csak akkor érvényesül a jogszabály "szó szerinti" értelmezése alapján, ha KÜLSŐ személy (nem tulajdonostárs!!) akar az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban vásárolni!
Így szerepel az általad idézett jogszabályban szó szerint:
" ...a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében..."!!!!
Ha tehát nem KÜLSŐ személynek, hanem egy TULAJDONOSTÁRSNAK adná el valaki a tulajdoni hányadát, akkor a földtörvény 18.§ (3) bekezdését NEM LEHET ALKALMAZNI!!!
Hülyeség, jogi nonszensz, tudom jól, de ez van.
TRÜKKÖZÉSRE nevel...
Válasz mtarka #4533. hozzászólására
Ez egy nagy félreértés szerintem, még ha egy folyóiratban van benne akkor is.
Itt a törvény:
18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek
érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen
van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km
távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon
a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra
van.
(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén
az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább
1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-
előállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki
számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása
és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő
eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket
– az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül
az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) >atal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Az a helyzet amit írsz, csak akkor fordulhatna elő, ha a törvény (3). bekezdésében leírt: "az (1) bekezdés b)–e) pontjában"-szöveget úgy értelmeznénk, hogy: "b) és e)", mert ebben az esetben a c) és a d) elővásárlási jogúakat nem előzné meg, ebben az esetben lenne igaz az, amit írtál, hogy a szomszéd megelőzné a társtulajt. De nyilvánvalóan a helyes értelmezés a b)-től e)-ig. Ami azt jelenti, hogy a b,c,d és e pontokban megjelölteket mindet megelőzi. A (4) bekezdés pedig még azt is leírja, hogy a társtulajdonosok között is van sorrend, éppen ezért kell kifüggeszteni, hogy a másik társtulaj is tudjon elfogadót tenni, ha magasabb az előjoga. Pl. fiatal földműves, vs. családi gazdálkodó.
Válasz Batka #4558. hozzászólására
Nálunk is így szoktak eljárni, hallgatólagosan.
De azért egy rosszindulatú "jogi szomszéd" néha előfordulhat és akkor a "szokásjog" elillan.
Érdekes azért, a gyakorlat már túllépett a rosszul megfogalmazott, de persze "kőbe vésett", 2/3-os földforgalmi szabályon, MIÉRT NEM MÓDOSÍTJÁK?
Válasz mtarka #4552. hozzászólására
OK, értem, tényleg kezd az ember belekavarodni, de itt egymás közt vagyunk, van itt olyan, aki nem földműves?
Amúgy leírtam már egypárszor, hogy sajnos nemcsak megyénként van eltérő álláspont ezekkel kapcsolatban, hanem sokszor az egy helyen dolgozó ügyintézők is mást mondanak.
De a véleményem attól még áll, ha a vevő tulajdonostárs, akkor nem előzi meg senki a sorban, legalábbis felénk így szoktak eljárni...
Válasz tri #4555. hozzászólására
Meg a többi elővásárlásra jogosító jogcímeknek is működni kellene (normális viszonyok között):
- földhasználó, helyben lakó, szomszéd, földműves
- földhasználó, helyben lakó, földműves
- földhasználó, 20 km-en belül lakik, földműves
- állattartó v. ökogazda, helyben lakó, szomszéd, földműves
- állattartó v. ökogazda, helyben lakó, földműves
- 20 km-en belül lakik, állattartó v. ökogazda, földműves
- állattartó v. ökogazda, földműves
- helyben lakó, szomszéd, földműves
- helyben lakó, földműves
- 20 km-en belül lakik, földműves
Már ha egyáltalán jól értelmezem...
Válasz tri #4555. hozzászólására
Azt még elfelejtettem, hogy ha azonos helyen állnak a rangsorban, akkor az eladó választ. NFA-s föld esetén sorsolás.
Válasz Mihály-963 #4542. hozzászólására
A tul.társak között is van elővásárlási sorrend:
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Válasz Mihály-963 #4549. hozzászólására
Jól értem azt, hogy TE nem vagy helyben lakó?