Az 1956–2006 közötti idôszakban a búza rozsdagombáival kapcsolatos megfigyelések és vizsgálati eredmények bizonyították, hogy Magyarországon mindhárom rozsdagombafaj elôfordulhat, jelentôségük azonban az évek folyamán változik. A vizsgálati idôszak elsô felében elsôsorban a szárrozsda (Puccinia graminis Pers. f. sp. tritici) jelentett veszélyt a hazai búzatermesztésben, az 1980-as évektôl, a szárrozsda visszaszorulásával viszont búza levélrozsdájának (P. triticina Erikss. / syn. P. recondita Rob.ex Desm. f. sp. tritici) jelentôsége nôtt fokozatosan. Jelenleg a levélrozsda fellépésére minden évben lehet számítani, terjedését, kártételének mértékét a termesztett fajták fogékonysága, a környezeti feltételek befolyásolják.

Ötven év alatt a szárrozsda- és levélrozsda-populáció virulenciája folyamatosan változott. A változások jól magyarázhatók a rasszok virulenciakülönbségével és a hazai búzatermesztésben bekövetkezett fajtaváltásokkal.

A hazai szárrozsda-populációban elôforduló rasszok közül 21-es, 17-es, 40-es, 11-es és 34-es rasszok egymást váltva voltak dominánsak. Az Sr31-es és Sr36-os rezisztenciagénekkel rendelkezô búzafajták termesztésbe vétele, majd azok vetésterületének fokozatos növelése következtében a szárrozsda 1990-es évekre teljesen eltűnt.

A levélrozsda-populációban a vezetô szerepet a termesztett fajták rezisztenciagénjeire (Lr3, Lr26, Lr?) virulens 77-es, 61-es, 12-es, és 6-os rasszok egymást váltva töltötték be, kiszorítva a vizsgálati idôszak kezdetén domináns 20-as rasszt.

Az elmúlt ötven év alatt hazánkban a sárgarozsda (P. striiformis Westend f. sp. tritici) évenkénti elôfordulása a búzán többnyire sporadikus volt, országos járványa egy alkalommal, 2001-ben volt.
A teljes cikket elolvashatja, ha letölti a pdf-et!