A Magyar Mezőgazdasági Múzeum vándorkiállításának első vidéki állomásán Szabó Balázs, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatokért felelős főosztályvezetője ajánlotta a közönség figyelmébe a 2020-ig szóló vidékfejlesztési stratégia végrehajtási tervének névadójáról szóló tárlatot.

Mint mondta, Darányi Ignác, az első modern magyar agrárpolitikus, aki az 1895 és 1910 között tizenkét éven át volt földművelésügyi miniszter, elévülhetetlen érdemeket szerzett a dualizmus kori mezőgazdaság fejlesztésében, munkássága ugyanakkor kevéssé ismert.

Miniszterként több mint hatvan törvényt fogadtatott el a képviselőházzal, működése idején kezdődött el az egyoldalú növénytermesztést meghaladó intenzív irányú fejlődés, támogatta a kutatóintézetek létrehozását, és az ő ötlete volt a hagyományos aratóünnepek felújítása is.

(Fotó: Kutas György)

Szabó Balázs kitért arra, hogy Darányi kiemelt figyelmet szentelt az agrárproletariátus gondjainak megoldására; a szociális problémák orvoslását célozta az úgynevezett derestörvény is, amely miatt már a kortársak idején sok támadás érte.

A Darányit idéző, Akarat, elszánás a gazda kincse címet viselő kiállítás mintegy száz fotón, dokumentumon mutatja be az agrárpolitikus pályafutását ügyvédként, birtokosként, miniszterként, és gazdag fotóanyaggal illusztrálja a kor mezőgazdaságát. Külön tárlóban és tablón ismerteti Darányinak a mezőgazdasági munkavállalók viszonyait szabályozó törvényeit, amelyek - a tabló szövege szerint - a korábbiaknál jóval nagyobb jogbiztonságot teremtett a cselédek részére azzal együtt, hogy az 1907-es, derestörvényként emlegetett jogszabály megengedte a 18 évesnél fiatalabb cselédek testi fenyítését.

Fehér György, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója az MTI-nek elmondta: az első alkalommal 2012-ben Budapesten megrendezett kiállítást Dombóvár után több vidéki helyszínen - a tervek szerint Gödöllőn és Keszthelyen - is láthatják majd az érdeklődők.