A terményszárítás fontosságát szükségtelen hangsúlyozni, még akkor is, ha részben a klímaváltozás hatásaként az utóbbi időben gyakran a korábbiaknál lényegesen szárazabb növények betakarítására nyílt lehetőség.

Az időjárási viszonyainkat figyelembe véve tény, hogy terményeink betakarításkori nedvességtartalma rendszerint továbbra is magasabb, mint ami a biztonságos tároláshoz, illetve a további feldolgozáshoz szükséges. Ez az ideális, úgynevezett egyensúlyi nedvességtartalom a különböző termények esetében más-más értékű lehet, de általában – néhány kivételtől eltekintve – 13-14 százalék körül van.

A szárítás elsősorban tartósítási eljárás, amelynek során a termény nedvességtartalma lecsökken, és így az hosszabb ideig minőségkárosodás nélkül tárolható. Az élelmiszer-gazdálkodásban a szárításnak rendkívül nagy a jelentősége, mivel a betakarítás és a felhasználás ideje legtöbbször nem esik egybe. Sikeresen alkalmazható a szárítás a magvak fertőzöttségének megszüntetésére is, mivel az aránylag magas hőmérsékleten a kártevők nagy része is elpusztul.

A hazai szárítógéppark közös jellemzője, hogy szinte kivétel nélkül konvektív elven működnek és rendkívül energiaigényesek. Az energiafelhasználás és az üzemeltetés költségei azonban megfelelő konstrukció választásával racionalizálhatók.

Hetech

fotó: Hetech Trend Kft.

A Hetech Trend Kft. meglátása szerint maga a terményszárítás fontossága inkább a tárolhatósági kényszerre vezethető vissza. A termények bizonyos nedvességtartalom fölött nem tárolhatóak, illetve a raktározás során károsodhatnak. A terményszárítás nem más, mint vízelvonás, ami terményenként más értékekben mérhető, ennek elérése érdekében és a biztonságos tárolás miatt fontos a szárítás.

Magyarországon a 2005-2008-as pályázati időszakban sok szárítótelep épült, és ezek állapota feltételezhetően jó a rendszeres karbantartásnak köszönhetően. A hetvenes években és az utána épült üzemek állapota és fajlagos energiafelhasználásuk elévültnek számít. Sok helyen már üzemen kívüli tornyok állnak, mutatva a régi korok nagyüzemeinek tündöklését. Az ország területén a telepek 35-45 százaléka lerobbant, elévült technológiával oldja meg a betakarítás utáni munkálatokat.

A legtöbb esetben a gazdaság méreteitől, a cégcsoport céljaitól és a pályázati lehetőségektől függ, hogy egy régi szárító felújítása mellett döntenek, vagy egy teljesen új létesítmény telepítésébe invesztálnak. Légtechnikai és energiafelhasználás szempontjából óriási szakadék van egy 30-35 évvel ezelőtti technológia és a mostani fejlesztések között, de ez az iparágban szinte mindenre elmondható.

A beruházások szempontjából nem feltétlenül a gazdaság mérete a domináns, mert a piac a mikrogazdaságoktól a nagybirtokokig le tudja fedni a teljesítményigényeket. Inkább az a helyes megközelítés, hogy a betakarított anyagmennyiséghez mérten – és itt a vetésforgót is figyelembe véve – kell kialakítani a legkedvezőbb teljesítményű gépcsaládot.

Mivel egy magyarországi gyártó és nem kereskedőcégnek vagyok az alkalmazottja, ezért óva intem a beruházókat a megalapozatlan döntésektől. Mindig győződjenek meg a kivitelező vállalat hitelességéről, szervizhátteréről, rendelkezésre álló raktárkészletéről és minden részletről, ami a beruházást érintheti. Egy egyszerű és érdekes szólással szoktam bemutatkozni: "Mint tudjuk, messziről jött ember azt mond, amit akar. Kérem, jöjjenek, és nézzenek meg minket. Kik ezek a srácok és mit csinálnak, hogy csinálják azt." És ami fontos: igenis nézzék meg a konkurenciát is, és csak azután döntsenek – mondta Csabai Viktor, a Hetech Trend Kft. kereskedelmi és marketingosztály ajánlati mérnöke.

Amit személy szerint ajánlani tudok, az a H-TECH terményszárító gépcsalád 10-35 T/H teljesítménnyel és a kisebb igényekhez mérten ennek a gépcsaládnak a FARMER változata 4-7-10 T/H teljesítménnyel – tette hozzá.

Szalagro

fotó: Szal-Agro Kft.

A Szal-Agro Kft. álláspontja szerint a magyar időjárási viszonyok mellett a kukoricát és a napraforgót általában nem lehet olyan nedvességgel betakarítani, mellyel betárolható. Kalászos gabonáknál is szükség lehet szárításra a jobb minőség érdekében, így nagyobb nedvességtartalommal ugyan, de még egy esős időszak előtt arathatunk, erre jó példa volt az idei és a tavalyi év is.

Magyarországon jellemzően a nagy gazdaságok és a szolgáltatók rendelkeznek szárítókkal. Ezek a berendezések a 10 évvel ezelőtti pályázati lehetőségek alkalmával zömmel korszerűsítve lettek, így állapotuk is megfelelő, így jellemzően inkább új szárítók telepítésére van igény.

A jelenlegi pályázati lehetőségek olyan gazdálkodói réteget céloznak meg, ahol még nem terjedt el a saját szárító. Ezek kisebb kapacitásúak, mint amelyek jelenleg jellemzőek Magyarországon, így más rendszerűek is, ezért nehéz összehasonlítani őket. Összességében viszont elmondható, hogy a mai korszerű szárítók kíméletesebben és kisebb energiaigénnyel dolgoznak. A 200 hektár fölötti szántóföldi növénytermesztéssel rendelkező gazdaságoknak mindenképpen ajánlott szárító telepítése, mivel a jelenlegi támogatási rendszerrel 5 éven belül megtérülhet egy jól átgondolt beruházás.

Az aktuális pályázatokhoz illeszkedő, jellemzően ismert mobil szárítók mellett folyamatos üzemű telepített szárítókat is ajánlunk a lengyel DRZEWICZ gyártó termékeiből. A DRZEWICZ M-850 sorozat az ismert típusok közül a legkisebb energiafelhasználással működtethető, és a szárítóhoz illeszkedő tisztítórendszert is tudunk nyújtani, amely a szárító értékének csupán 8-15 százaléka. Gyakorlatilag nettó 20 millió Ft bekerülési költség mellett a komplett (szárító, tisztító, építészet) beruházás kivitelezhető.

A DRZEWICZ SP sorozat egy teljesen zárt, vízszintes elrendezésű, szívott rendszerű, ellenirányos szárító, még kevesebb zaj- és porterheléssel működik. Mindkét típus a méreteinél fogva akár épületbe is telepíthető, építési engedélyt nem igénylő gépészeti berendezések – nyilatkozta Szalai Andor, a Szal-Agro Kft. kereskedelmi igazgatója.
Kal-System

fotó: Kal-System Kft.

A terményeket csak alacsony, 14 százalékos nedvességtartalom alatt lehet nagy mennyiségben, hosszabb ideig úgy tárolni, hogy a minőségük ne romoljon – véli a Kal-System Kft.

A hazai szárítók nagy része régi építésű, elavult, rossz hatásfokkal üzemel. Mivel az elmúlt években nem volt pályázati lehetőség szárítók építésére, ezért sokan halogatták az új telepek létesítését, ezért jellemzőbb volt a felújítás.

A modern szárítóknál hővisszaforgatásos rendszer található, így nagyon jó hatásfokkal rendelkeznek, és lehetőség van alternatív energiahordozóval (faapríték, szalma, ipari melléktermékek stb.) működő rendszer hozzáépítésére is.

Úgy gondolom, hogy a 200-300 hektáron gazdálkodóknak már megéri terményszárítót építeni, hiszen ekkora területnél már a megtérülési idő jelentősen rövidebb lehet, mint egy kisebb gazdaságban. Javasoljuk az általunk is gyártott és forgalmazott silószárítókat, melyekben alacsony hőmérsékleten (kb. 45 C°) történik a szárítás, így nagyon jó minőségű lesz az elkészült termény. Különféle fűtéstechnikai rendszerekkel (gáz, faapríték, pellet, hőszívattyú stb.) rendelhetőek, így az üzemeltetési költségek tovább csökkenthetők, továbbá szárítási szezon után gabonatárolásra is alkalmasak – tudtuk meg Kalmár Józseftől, a Kal-System Kft. ügyvezető igazgatójától.