Válasz máris szomszéd #1769. hozzászólásáraEzt a lapot megtaláltam azt nem, de bevallom kíváncsi vagyok rá, még a "titkárnőm" is segített, lehet nem volt térerő!
Megint megpróbálom:köszi
Válasz monolit #1767. hozzászólásáraMár, ha egy dolog igaz, akkor is nagyot léptünk előre! A két kép emlékeimben, a régi szenes kazánok másai, azóta 40 év eltelt. Amikor miniszteri parancsra, bevezették a fafűtést, minden kazán vegyes tüzelésű lett,
"minden elégethető benne". Ha mégis valaki fűteni is akar vele, két lehetőség közül választhat. Enged rá egy csomó levegőt,vagy ventilátorral fúvatja és beáll a panaszkodók sorába. A másik a fagáz felhasználására tehet
kísérletet, amihez a kazánban töltött idő, igazán kevés. Huzatszabályozó, két lehetőség, az ajtón tolóka, vagy a láncos. Az elsővel mm-t lehet állítani, a másik hol sok, hol kevés!/legalább automata?/
Szekunder levegő sem egyszerű mutatvány, nem elég csak úgy bevezetni a lángba, forrónak kell lennie, különben a gáz rá se hederít, legfeljebb a már égő, elsődleges égésen javít valamit(?).
Aztán már ki is lép a kazánból, és szépen lerakja a kátrányt meg a kormot, mert valahonnan ez csak oda kerül.
Ha kilépett a csőben, vagy a kéményben még rosszabb, ha ég! Bent a kazánban a falak vastagok, a hőt ezen a sebességen nem tudja átadni, a sok vizet tartalmazó terelők, inkább a koromlerakódást, mint a fűtést segítik.
Az autó turbó működése, amennyivel több a levegő, annyival több üzemanyag kell hozzá, hogy a robbanó elegy aránya 1-14,7 legyen!
Talán a hegesztő készülék tudja az oxigén hozzáadásával emelni a hőfokot, de az anyagnak izzani kell! Forgódugattyús motornál ez megoldott!!
A másodlagos égés "primer" levegője nélkül, a korom szemcsék, nem égnek el,de már a kéményen is túl vagyunk!
Kémény huzata, melegen gyorsabb, de nem jobb! Méretezése, inkább hozzá nem értésre
utal,láttam ilyen vitát, a szakértő belebukott, mint annyi másba. A huzat
"fokozók"-ra végképp semmi szükség, ömlenek a füstök, ha még húzzák, már nem 160°C megy kárba.(ennyivel már fűteni lehet!) van aki még ezt is túllicitálja. A pneumatikában nem ismerem a pici fogalmát!, Semmi értelme!
Persze ha valakit ez nyugtat és nem hal bele, ám legyen, de jobb ha az első primert csökkenti.
A primer levegő elhagyása, ha nem is annyira jó, de logikus, ugyanis most fáról, szalmáról, stb beszélünk, és még a plusz
oxigén tovább rontja helyzetet, például a szalmánál, ahol ellobban az anyag!
A robbanószerek ilyenek, egy éghető anyag mellé az oxigén, szerencsére ezt a sebességet, szalmával még nem lehet elérni!
Nem vagyok kazángyártó, csak csináltam egyet a saját elvem alapján, 2,5-ös lemezből, ma is ott van a cirko mellet, már 15éve talán, hogy nem fűtenek benne 1974-es.
Örülök hogy beszélgettünk, ha valamiben nem írtam érthetően, az csak a fanta hatása lehet, megkezdtem a másodikat, az újév örömére!
Válasz bandigh #1762. hozzászólásáraSzerintem a légtelenítő miatt az a legmagasabb pont.
Pár éve fórumozok ott http://passziv.net/forum/
mivel energiatakarékos házépítésben voltam érdekelt.
Regisztrálj oda megkérdezed és biztos fog válaszolni nagyon kulturált fórum.Nekem teljesen más a fűtésrendszerem csak gondoltam itt érdekelhet pár embert főleg ha még működik is.
Primer (elsődleges) levegő: A kazán tűztere alá (rács) vezetett levegő, azt a huzatszabályzóval vagy mechanikus úton, kézzel állítjuk be.
Szekunder (másodlagos) levegő: A rács fölé, a képződött gázokhoz adagoljuk. Jobb égési hatásfokot érünk el vele. A tüzelőanyag a hő hatására elgázosodik (a gyújtós hőmérsékletére). A füstgáz egyébként kéményen távozó összetevőit tudjuk plusz oxigén adagolásával tökéletesebben elégetni (lásd autónál a turbó alkalmazását). A füst szemmel jól látható koromtartalma szénrészecskéket tartalmaz, a szekunder levegő alkalmazása nélkül nem tudnánk elégetni, nem hasznosulna.
A meleg kéményben intenzív az áramlás a hő hatására, minél magasabb a hőmérséklet annál gyorsabb a füstgázok áramlása. Azonban a kazán hatásfoka romlik ha nagyon magas a kéménytorkolatnál kilépő füst hőmérséklete. Ha viszont túl alacsony a gázhőmérséklet, akkor a kémény kátrányosodik, amely kéménytűz kialakulása miatt fokozottan veszélyes.
A kéményt méretezni illik a kazánhoz, mivel a paramétereit gazdaságossági szempontok határozzák meg. Amennyiben nem lehetséges a kellő magasság megépítése akkor nagyobb átmérőt használunk.
A kéménybelső alakja is eltérő sebességű áramlást hoz létre, a kerek belső előnyösebb mint a szögletes. Huzatfokozó fejeket is alkalmazhatunk, a gyáriak fejkiképzése minden esetben kettős-fal kialakítású. A kéményfej torkolati kúpjának falai között intenzív légáramlás képződik a meleg és a szél hatására depressziót okozva, fokozza a kémény huzatát. De alkalmazhatunk a szél hatására forgó huzatfokozó fejeket is.
A kazánokon alkalmazott füstgáz csappantyú szerepe kettős. A nagy kéményhuzat csökkenthető vele, valamint a már leégett (már csak parazsat tartalmazó) kazán a kémény felé lezárható, csökkentve így a kéménybe kiáramló hőmennyiséget. A kialakítása olyan, hogy a teljes keresztmetszetet nem lehet elzárni vele.
Ma már ritka a kétaknás kazánkialakítás (folytonégő) és a primer levegő bevezetés sem általános a tüzelőberendezéseken, ami érhetetlen. Mindkettő nagyobb hatásfok elérését teszi lehetővé.
Nekem régen vegyes-tüzelésű Monor 28-as kétaknás kazánom volt, jelenleg faelgázosító Atmos kazánom van.
Válasz wernerj #1763. hozzászólásáraEz az, a megoldás lényege itt van! Gratulálok az esztergályosnak. Én hasonló rajzot küldtem valakinek, aki aztán eltűnt. Az igazság az, hogy én már többször javasoltam hasonló megoldást, ugyanis a bio anyagok, plusz forró levegő hatására válnak éghetővé és ekkor lesz a másodlagos égés, ami valójában fűt. ha ez a kísérlet, még nem hoz 100%os eredményt, azt javasolnám, ez csak a szövegből tűnik ki, a kimenet felül van. Én a 'füst' kimenetét, a kazán aljára tettem, az így keletkező 'zsák', még sok meleget tart a kazánban és a felülről levezetett hasonló szellőző(k), jelentősen növelik a hatásfokot! Szívesen beszélnék az esztergályossal, más témában is "papus482 Skipe",vagy 30 711 8164-es telefonon!
Még egyszer gratulálok!
BUÉK mindenkinek!
Ahogy visszaolvastam, elég aktívan gondolkodtok együtt, és egymás ellen is. Leírnám a saját kazánomat: egyedileg gyártattam, egy helyi esztergályos készítette nekem, nem az első neki. Elég nagy kazán lett, a tűztér 65x70x75 cm. 3 "víztáska" van benne,ezáltal 3 füstterem van. Az alsó táska úgy van behegesztve, hogy a füst elől és hátul is tud távozni, a középsőnél csak hátul, a legfelsőnél csak elől. A kazán oldalából kb.2 centit kilóg a tűztér magasságában egy 30x50-es zártszelvény vége, ami egy plusz légjárat a kazánba, ennek a másik vége a középső füsttérben található 4 "fúvóka", igazából 4 db 10-es furatú, vastag falú cső, ami hátulról lóg be a füsttérbe,1 centit. Ennek az a szerepe, hogy ha a kazán kap alulról levegőt,keveset szív oldalról, de a friss levegő még belobbantja a füstben lévő éghető anyagokat, így hatékonyabb az égésem, a középső vízzsákon nekem szürke pernye van. Ha felfűtött a kazán, és lezárja az alsó huzatszabályzót,oldalról még kap levegőt, tehát csak a fojtottan égő fa füstje lobban be, így nem forralom meg a kazánt, de nehezebben hűl vissza annyira, hogy kinyisson az alsó huzatszabályzó. A kazánom készítője találta ki a dolgot, nem én, de meg vagyok elégedve vele, jó módszer.
Válasz máris szomszéd #1759. hozzászólásáraA linken ez a kép van. Ez zárt rendszer ugye? Kérdésem az, hogy miért jó az ha az előremenő magasabbra megy jóval a puffernél, és visszajön lefelé? Ez megakadályozza a kazán kihűlése utáni áramlást? Arra ott a békanyelves visszacsapó nem?
Válasz Gabesz☻ #1760. hozzászólásáraKezdjük az elején! Van egy rendszer, kazán, kémény. Ezt mindenhol külön tárgyalják, most éppen a kémény a divat! A kémény egy cső, aminek a két végpontja között légnyomás különbség van, ennél fogva áramlás van benne. Ezt sok tényező befolyásolja, ha bent melegebb a levegő, ha fűtünk, a kályhacső, ami melegebb a lakás hőjétől, vagy lassítja a huzatot, ha a lakás nem szellőzik.
RONTHATJUK a huzatot, ha a bevezetéstől, a tetejéig, fals levegőt engedünk be, ez a kevésbé szabályozható olajkályhák divatja volt. Van egy hasznos fals levegő, a 'szekunder' a kazánban, ami hatását az égés érdekében fejti ki, javítja minőségét! Ha ezt túlnyitjuk, rontja, ezzel tudjuk visszahűteni a kazánt, ha túlfut!
És van 'primer' a tűz előtt, ezzel a tűz számára előnyös huzatot tudjuk beállítani.
A többi, veszélyes és kamu! A kazán kimenetnél, ha visszafognánk az égéstermékeket, magunkat gyilkolnánk le. Ha
nem akkor meg minek! A tüzet gyorsítani akarjuk, fújjuk és jobban ég, látszólag!! Ezzel a sok energiát kihajtjuk a kéményen, erre kitalálták a csőbe és a kémény tetejére rakható ventilátort, amik végképp arra engednek következtetni, hogy az illető esetleg tüzet sem látott, soha! Aztán megnövelik a kémény méretét, lelassul benne a korom, kátrány, ami kicsapódik. A matematikus típusú informatikusok, aztán mindent megmagyaráznak, csak azt nem, miért okádja a kazán a füstöt, mert szívom is meg fojtom is! Nem hagyom elégni, a kazánban. Van egy jó példám erre: Matek (tanár?) felírja 4X7=.
Hátra nyúl, beüti, az eredmény 28. Azt mondja, csak ellenőriztem! Kíváncsi lettem volna, fejből mit mond a 3x3-ra, mert lehet
esetleg 9, vagy 333 is!!
Válasz bereczkjanos #1758. hozzászólásáraSzaki!
Akkor most, hogy csökkentsük-szabályozzuk a kémény huzatát barometrikus huzatszabályzót vagy pillangó szelepet érdemes beépíteni?
Válasz Marci3 #1757. hozzászólásáraMegnyugodtam, világos. Gondolom a mérete
elég, nekem 10 literes műanyag kanna volt, kicsit sok volt, mindég láttam mennyi a víz!
Válasz bereczkjanos #1754. hozzászólásáraA tágulási tartály a puffer tetejére van rákötve, így egyúttal azt légteleníti is.
A bojlernak 2 csatlakozási pontja van: hideg jobb oldalt, ez csak a tartály aljára van hegesztve, illetve meleg: bal oldalt, ez a cső belül a tartály tetejéig felnyúlik (mivel a meleg víz felfelé törekszik, ha hálózatra van rákötve és nyomás alatt van, a meleg ott tud kifolyni). A puffer a hideg ággal van összekötve, és amikor a víz kitágul, eléri a tartály belsejében lévő cső tetejét, amin keresztül kifolyik. Remélem, érthető így.
Válasz kovacs22 #1753. hozzászólásáraHa a felrakást is beleszámolom, meg ha az állvány anyagát vennem kellett volna, 400 nem futja ki. De ebbe se kéményseprő, senki nem köt bele, mert az idióta aki az építési engedélyhez a kéményemet tervezte, az 150 mm-es saválló csövet számolt ki nekem, "huzatrásegítő" ventillátorral!
Válasz Marci3 #1750. hozzászólásáraÉn sem vagyok fűtés szerelő, úgy estem a fórumozásba, hogy egy robbanómotor energia hasznosításába botlottam, és az égés ott is olyan mint a kazánban, illetve egy picit más!
Aztán úgy gondoltam, segítek, ha tapasztalataimat megírom. Kapok is érte rendesen, de amikor egy fűtés iránt érdeklődő hölgy 40 kérdésére 100-150 válasz nem oldotta meg a problémát, ráadásul hülyének nézték, azóta vívok. A tágulási tartályt nem értem, hova van kötve? Ott valami nem stimmel!
Pillangó: kiállításokon, úgy mutattam be a tömítés működését, hogy egy orvosi fecskendőre, fúrtam egy pici lyukat. Húzza meg, de nem ment, rajta van a dugó.Igaza van, levettem. Lazán felhúzta. Visszadugtam a dugót, de úgy tartottam oda, hogy a lyukat
nem fogtam be. Teljesen ledöbbent, a kis lyukon ellenállás nélkül fel lehetett húzni.
Na ennyit ér a szelep, az alsó ajtó bezárása
visszafogja a huzatot! www.fdrm.webnode.hu
Válasz bereczkjanos #1751. hozzászólására"A vastagabb lemez, két oldala, nem egyforma meleg, így felhólyagosodik, erről a kaparóval eltávolítjuk a kormot, a 'revével' együtt,"
Csak azt nem értem,hogy az anyag vékonyodása miért nem áll meg,mikor az előbbi példát említve a 20-as lemezből már csak 3 mm van?
Válasz bandigh #1747. hozzászólásáraAz anyag vastagsága, bővebben: Ha a vasat kitesszük rozsdásodik: lassú égés.
Ha a vasat melegítjük, gyorsabban "elég"!
A kazánban van egy fontos feladata, elválasztja a vizet a tűztől, erre a legideálisabb, az alu fólia lenne.
Van egy másik feladata, ellenállni a víz nyomásának! Merevítőkkel ez is megoldható lenne, vagy több ponton összekötésekkel, bordákkal, de ki vállalna egy ilyen melót, senki! Így marad egy megoldás, a megfelelő méretű lemez. 2,5-ös kazánom, 45 éve ott áll a cirko mellett, ami keringeti benne a vizet.
A fizika, roppant egyszerű, ha nem tudom felmelegíteni, a víz miatt, mert lehűti, akkor lassabban ég el. A vastagabb lemez, két oldala, nem egyforma meleg, így felhólyagosodik, erről a kaparóval eltávolítjuk a kormot, a 'revével' együtt,
így 4-5 év alatt elfüstöljük a kazánunkat!
Ebben még egy kiváló anyag van segítségünkre, azok a savak, amik a szalmában találhatók. Ugye a háromszor elázott szalma, a "szürke szalma", savaik így távoznak el! Amikor ezt először leírtam,
simán hülyének neveztek, de a kazánok lyukadnak, azt hiszem itt olvastam a 20mm-es
kazán falát, bár tény, ezt az egér sosem rágja át!!!
Nem sértődök, ezért osztottam meg. Agrármérnök vagyok, nem lakatos, magamtól tanultam hegeszteni, a kazán saját célra készült, engem csak az érdekel, hogy fűtsön. Szomszédomnál 10 éve üzemel ugyanez a kivitel, nincs szétégve a belseje. Hogy hogy szabályos, az engem megintcsak hidegen hagy, sok helyen sokminden nem szabályos, mégsem áll meg a világ tőle.
Korom természetesen van, míg be nem gyullad rendesen a bála, addig füstöl, mivel zárt szénatárolóm még nincs, csak toptex a kazal tetején, így valószínű van benne annyi légköri nyerseség.
A tágulási tartályt elfelejtettem írni, 90-100 liter körüli kiszuperált bojler, a hideg (töltő) ágra van kötve a puffer, a meleg ágon (az ugye a bojler tetejéről szedi a vizet) a felesleges víz a kazánház előtti tetőre távozik.
Pillangószelep pedig azért kell, hogy amikor felmelegedett a kazán is meg a puffer is 70-80 fokra, teszek rá újabb bálát, elzárom a pillangószelepet és a levegőt, és csak izzik a bála, felmegy maximum 90 fokig a víz a kazánban, és kb 3-4 óra mire annyira elizzik, hogy kezd hűlni a kazán. Egyébként teljesen hülye én sem vagyok, nincs egészen lezárva, kb 20-25 %-a nyitva van a kályhacsőnek elzárt állapotban is.
A stucnit utólag már én is fentebb tenném. A puffer viszont nem lehetett nagyobb, így is épphogy befért, a kazán meg a puffer között 15 cm hely van. A helység 2×2 m-es, ebből 50×50 cm-t a kémény elvesz, így ez volt a max ami befért, épp ezért lett szögletes, mert hengeresből még kisebb lett volna a térfogat.
Az eddigi tapasztalat, hogy 30-40 fokos kazánt kinti hőmérséklettől függően 1-2 bálával felmelegítem 80 fok körülre, és mikor 60-70 fokra visszahűl a kazán, akkor dobok rá és elzárom, így 3-4 bálával elvagyok egész nap. Ha a tepsibe belekaparom az összes pernyét, akkor maximum 3 bála után tele, üríteni kell, így az lett a taktika, hogy amikor az elizzott bála már kihűlt, talicskába szedem a nagyját, így a tepsi később telik meg. A kazánház ajtaja még hiányzik, de szélesebbre kell vennem az egészet, így ott áthidalót kell cserélnem. A könyököket, idomokat is le kell szigetelnem, mert az még elmaradt.
Válasz medikus #1745. hozzászólásáraAz a baj, a szokások, ha jó, ha rossz, élnek, ez is egy hiba, 'jól tudod'. Már írtam erről, a nevében benne van, hogy "szivattyú".
Különösen fűtésnél fontos, hogy a csőből a hatékonyabb szívással, eltávolítsuk a légbuborékot. ilyenkor mondják a padlófűtésnél, hogy fűt-nem fűt. Ide tartozik, az új fűtést fel kell először 100°C
fölé tolni, kibugyogja, a bent maradt levegőt!
Vízműveknél van fordítva, gyümölcse a csőtörés!
Válasz bandigh #1744. hozzászólásáraMegpróbálok egyenként válaszolni: Ha párolog a tágulási, akkor le kell hozni a helyiségbe egy pipa csővel, belevezetni egy műanyagkannába, a hideg vízbe, a párolgás és a beszívás megoldódik.
A kazán kihűlését, a rendszer lehűlése okozza, a hosszú kályhacső anno ezt megoldotta, a kimenő alaphuzat tartja az egyensúlyt! Ha a ház kihűl, egy ellenszere van a fűtés!
A puffer úgy kezdi, hogy felül meleg, a fűtést megkezdheted, de ha lentebb kötöd, meg kell várni, amíg a cső feletti víz meleg lesz! Ha valaki a füstcsővel fűt,régen rossz!
Felforrás 120 felett, ez a járműveknél igaz, ahol a hideget, nyomja a melegbe, vagy, a kuktában, ahol megszólal a gőzsíp és rögtön leveszed. Ha mégis sikerülne, az alsó ajtó bezár, a felső nyit, a kazán vissza hűl!
Válasz bereczkjanos #1746. hozzászólásáraA pillangószelep gondolom arra van hogyha nem fűt, ne hűljön ki a kazán. Legalábbis remélem. A négyes falat vastagolod, de jóérzésű ember nem csinál véknyabból kazánt, az a helyzet. Estleg ha valami profi az alapanyag.. Azért nem a legtetejére kötik be a puffere az előremenőt mert akkor kis fűtés után már van egy meleg réteg felnn, amiből indulhat a fűtés. Oké hogy a felforrásnál jobb ha fenn van, lehet igaz. Egyébként arról sosem szokott szó lenni, hogy zárt rendszernél ha felfűtöm és 2 bar van benne akkor nem 100 fok a forráspont hanem 120, ez is egy védelem ha esetleg többet rakott rá az ember
Válasz Marci3 #1743. hozzászólásáraRemélem, nem tartozol a sértődősek népes táborába, de ezt tennéd, akkor is megírom, milyen alapvető hibákat látok! Mint 1743., pontosan elkövetted azokat a hibákat, amit egy kezdőnek sem szabadna!
Pillangó szelep, a füstkimenetnél!!!!?
A hegesztés esztétikailag kifogásolható, de nem ez a probléma, nem folyik, mondhatnák!
Két anyag összehegesztésének leggyengébb pontja a varrat, a varratnak is leginkább, a belső fele! A gond az, hogy ha két anyagot össze hegesztesz, derékszögben, célszerű figyelembe venni, a várható feszültségek irányát. Itt nagy nyomás, csak nagy baki következtében várható, de akkor a hegesztés szétmegy. A másik, hogy ez egy pót anyag, amit sem a víz, sem a hő nem szeret! A belső lemez 4mm., a külső 3mm. A hő átadását csökkentő anyag, különösen a szalma gyors tüzénél, hamarabb elég, mint a
vékonyabb. /elvileg nem, gyakorlatilag igen!/ Én belül hegesztettem ahol csak lehetett, a külső így esztétikailag is szebb
volt.
Látom már begyújtottál, van korom rendesen, a fényes felület meg a kátrány, felső szellőzőt nem láttam?
A pufferba a meleget célszerű legtetején bevezetni, hogy a tágulási tartályba le tudjon fújni, ami természetesen nyitott!
Várom az eredményt! Most vettem észre az alsó gumicső felfelé görbe, a benne lévő levegő okozhat gondot!
Válasz Marci3 #1743. hozzászólásáraÜgyesen megcsináltátok! Gondolom nyitott a rendszer, hol van és mekkora lett a tágulási tartály? Minap az jutott eszembe hogy az oxigénbeoldódás csökkentésére nem e lehetne valami olajat önteni a tágulási tetejére, ezzel elzárva a levegőtől. Vélemény? Talán még annyit hogy lehet hogy jobb lett volna egy nagyobb puffer, nekem is ezres van de nem bír ki egy napot ha 0 fok alatt van, legalább 1500 ast tennék már minimum. Mert minnél többször kell befűteni annál többször kell felfűteni úgymond a kihűlt kazánt meg benne a vizet ami nekem olyan 250kg cucc. (Nem szalmás) Jamég annyit hogy legalább egy blokkal ha magasabbra került volna a kéménybekötés akkor nyertél volna a hőből a füstcsövön keresztül, bár ha esetleg kicsi a kazánház akkor még hátrány is lehet hogy van odabenn vagy 50 fok
Pár napja lett beüzemelve nálam egy bálás kazán, gondoltam megosztom veletek a tapasztalatokat, már ha kíváncsi rá valaki.
Itthoni gyártású gyártású kazán (egy szomszédom a sajátja alapján segített megcsinálni), tűztér mérete: 1250×620×800 mm, 2 db víztáskával, 40 mm-es a víztér szélessége mindenütt, a rostélyok 40×40×4-es zártszelvényből vannak, ebben is víz van. Előremenő-visszatérő csonkok 2 collosak, kazán tetején pillangószelep, kívül az elejét kivéve 5 cm-es kőzetgyapot szigetelés. A kazán belseje 4 mm-es, külseje 3 mm-es lemezből van, oldalán, tetején és a hátulján laposvassal merevítve. Hamutepsi 1,5 mm lemezből.
Szintén saját gyártású kb 960 literes puffertartály, 500×770×2500 mm, 250 mm-es láb, 5 cm kőzetgyapot szigetelés (valószínű, még 5 cm-t ráteszek majd).
Kémény: 220 mm átmérőjű, 8 m magas Leier LSK kémény, felül esővédő lemezzel.
A fűtés további részei: Grundfos Alpha 25-60 180 keringető szivattyú, elosztókig 26-os, onnantól 20-as, illetve 16-os szigetelt henco csövezés, 6 db beépített szelepes lapradiátor, rádiós szobatermosztát.
A kazán és a puffer az összes anyaggal (szomszéd munkadíja, villanyszámla, flex korongok, 2 tekercs 15 kg-os 1-es CO drót, 1,5 palack 20 kg-os CO gáz, zártszelvények, laposvasak, és a lemezhajtások munkadíja) együtt nem került többe, mint a legolcsóbb gyári bálás kazán (amiknek a tűztere jóval kisebb).
Bárkinek a kérdésére szívesen válaszolok, leghamarabb a szucsmarton@freemail.hu címen kaptok választ.
Válasz D-032-a #1740. hozzászólásáraAz 1-es pont kísérlet, oké! Vagy bejön, vagy nem!
A 2-es Akinek nem inge, ne vegye magára! A baromság, nem az írogatóknak szólt, ebben van egy csavar!
A 3-as Kezdettől a fűtésről szól, ennek minden hozzászólás része, egy-egy pici talán fontos szelet, másképp, hogy lehet előre lépni?
A 4-es Az első téma ugyanolyan fontos, mint az utolsó!
Az 5-öst, nem értem, zárás-zárás! Maximum a kimenő égéstermékútjának bármilyen szűkítése, még,ha a láncos megoldásra azt mondja valaki neki oké, béke poraira.
A 6-os Ha jó lenne a kazán, akkor ez nem fordul elő, megértem, de egyet nem értek vele, én nem hittem semmit, lehet hogy kísérletnek jó, csak fűteni vette, jó áron!
A 7-es Van aki a hangot, van aki a tüzet, mi a különbség?
A 8-as Ez nem sport, több ezer hozzászóló nyer, vagy veszít!
A 9-es Az írogatókkal semmi bajom, sok megvezetéssel igen, azokat nem kedvelem!
A 10-es Van értelme, higgadj le! Helo.
1. Volt egy kazán füstjárat lezárás "altéma".
2. Jött egy "baromságot", "írogatók" minősítés , olyasmiért amit mi nem is írtunk, és nem is épp a vita témája, és nem a mi álláspontunk.
3. Elfeledkeztem arról, hogy maga legtöbbször nem az adott hozzászólásra reagál, ezért úgy nézett ki , hogy lebarmozott a kéményhuzat zárás miatt. Sem én, sem más nem akarta lezárni a kéményt ebben az éppen folyó vitatémában.
4. Az a marhaság ha nem az aktuális,éppen folyó témához, hanem 150-200 hozzászólással korábbi témákról "írogat".
5. Egy másik kedvenc kifejezését használva: baromság volt belekevernie a kémény zárást a kazán zárás témába.
6. Amikor kértem, hogy melyik hozzászólásban volt kémény lezárás, akkor a 1668-as hozzászólásban indult füstjárat téma óta írottak között kellett volna keresnie, (ott nem talál.) de akkor még azt hittem, hogy erre a témára reagált.
7. Amit könyvben, interneten nem találok azt nem azzal kerestetem aki azt írja:
"Az ordításról: akkor jó a tűz, ha a hangja szabályozható, ez az égési sebességtől függ,...". ( A hang csak kísérő jelenség, én nem azt szoktam szabályozni.)
8. Nem voltam most sportszerű de az sem az aki a napi témából, két hónapot ugrik vissza az "igazáért ". Ámbár én hagytam magam csőbe húzni ezzel a köcsög kémény üggyel.
9.Bereckjános Uram, ha meg adta volna a tiszteletet az ide "írogatóknak", akkor én is megadtam volna önnek! Ha nem tartaná más emberek véleményét, nem-tudását marhaságnak, baromságnak, akkor én sem használtam volna ezeket a szavakat!
10. Nincs értelme reagálni egymás írogatásaira. Minden jót!
Van olyan megoldas hogy ha füstgáz hömérséklete alá megy egy bizonyos szintnek kb 120-150 akkor elzárja a kémeny kivezetést. Igy nem hűti a kazánt az átáramló levegő, ezt pelletesnél célszerű mikor leég az aznapi adag és a puffer teli van.....
Válasz D-032-a #1734. hozzászólásáraÉn általában végig nézem, a problémákhoz kapcsolódó témákat, nem vagyok híve a névtelen, egymondatos hozzászólásoknak, de ma ez a szint, én tudok alkalmazkodni és megértem azokat akik sok, mindent nem értenek!
Egy fórumban megírtam AATFZBÉGKH-nak, egy OKJ-s tanfolyam sokat segítene, aztán a moderátor azt írta, a professzor urat nem kéne megsérteni! Megértettem, a cikket törölte, egy egyszerű egyenletben leírtam a kifogásom, és mivel sokáig nem került fel, azt is odaírtam hetedikes tananyag. csak az egyenlet ott éktelenkedik, talán pár agyoniskolázott, megérti, miről szól!
Nos, visszamentem NB1415-ig. Már csak megkérdezem a kazánon mi célt szolgál ez a "huzat elzáró" nevű valami, de más fórumokon is használják, holott a kémény huzat szabályozása valós dolog, amikor a kályhacsőbe engedik a fals levegőt, ami persze baromság, de gyári! Ha én javítottam kivettem, de van aki "kedveli". Azért megkérdezem, hogy te a fórum tulajdonosa vagy mert,írtak a hangnemedre az 1700, 1644-en. Nem szeretek marhaságokkal foglalkozni, ha valamit keresel olvasni te is tudsz! Ha a téma ennyire érdekel, utána lehet nézni, hány kazám van felszerelve ilyennel, sőt, még azt is leírja ez + szolgáltatás! Boldog újévet! Mindenkinek!!!!
ez az oldal azért most jól kifűtődik! Valakinek nix egy világmegvető ötlete fűtésről,úgy,hogy nem égetünk csőböl áramló,valami kezünk ügyébe valót? Földi halandó is megfizetheti,meg nem lesz sugárveszély hamuzáskor,meg nem igényel 100fős legénységet?
Válasz Mf-es? #1731. hozzászólásáraHa egyszer ismét építkezem (amire kicsi az esély) megnézem majd. 10 éve a PUR technológia ára összevethető volt az aranyéval, ha jól emlékszem. Az egységnyi felületre eső azonos hőátbocsátási tényező költség tényezője akkor a paplan szigetelésnek volt a legalacsonyabb. Mellesleg a rágcsálók sem szeretik, ami a pusztában nem hátrány.
Válasz Berente Antal #1720. hozzászólásáraNem a gravitációs miatt fogy ennyi fa,hanem mert szigeteletlen zsalubeton a ház.Ja,birtokosságból 6000-ből kijön 1 erdei m3 akác,vagy cser.
Válasz Magister #1727. hozzászólásáraIgen. 10cm a falakon(ma már többet raknék, pedig 10 éve ezért is mindenki hülyének nézett), 30cm paplan a födémen. 1,1K-s ablakok. A nappali DK-D tájolású.
Válasz Berente Antal #1720. hozzászólásáraAz hogy sok vagy kevés,az 50q fa,a kívánt hőmérséklet nagyban befolyásolja!Ha gázzal 1-2 fokkal magasabb hőt akarsz elérni,lehet kell 10 köbméter is pluszban.Ugyan ez van mindennel!20-21 fokhoz lehet elég 50q,de 25 höz meg kellhet 80-100 is!
Ahol sok a fa olcsóbb is. Tőlünk északabbra egész más a mérce. Én azért a kazán fát nem nagyon aprózom. Két vödör aprítékra megy a fa, utána nem is nagyon kell rá csak 4-5 db.
2622 hozzászólás
Válasz bereczkjanos #1771. hozzászólásárahttp://www.passziv.net/forum/forum.php
Az én vityillóm pedig
http://www.passziv.net/forum/forumdisplay.php?f=75
Válasz máris szomszéd #1769. hozzászólásáraEzt a lapot megtaláltam azt nem, de bevallom kíváncsi vagyok rá, még a "titkárnőm" is segített, lehet nem volt térerő!
Megint megpróbálom:köszi
Válasz monolit #1767. hozzászólásáraMár, ha egy dolog igaz, akkor is nagyot léptünk előre! A két kép emlékeimben, a régi szenes kazánok másai, azóta 40 év eltelt. Amikor miniszteri parancsra, bevezették a fafűtést, minden kazán vegyes tüzelésű lett,
"minden elégethető benne". Ha mégis valaki fűteni is akar vele, két lehetőség közül választhat. Enged rá egy csomó levegőt,vagy ventilátorral fúvatja és beáll a panaszkodók sorába. A másik a fagáz felhasználására tehet
kísérletet, amihez a kazánban töltött idő, igazán kevés. Huzatszabályozó, két lehetőség, az ajtón tolóka, vagy a láncos. Az elsővel mm-t lehet állítani, a másik hol sok, hol kevés!/legalább automata?/
Szekunder levegő sem egyszerű mutatvány, nem elég csak úgy bevezetni a lángba, forrónak kell lennie, különben a gáz rá se hederít, legfeljebb a már égő, elsődleges égésen javít valamit(?).
Aztán már ki is lép a kazánból, és szépen lerakja a kátrányt meg a kormot, mert valahonnan ez csak oda kerül.
Ha kilépett a csőben, vagy a kéményben még rosszabb, ha ég! Bent a kazánban a falak vastagok, a hőt ezen a sebességen nem tudja átadni, a sok vizet tartalmazó terelők, inkább a koromlerakódást, mint a fűtést segítik.
Az autó turbó működése, amennyivel több a levegő, annyival több üzemanyag kell hozzá, hogy a robbanó elegy aránya 1-14,7 legyen!
Talán a hegesztő készülék tudja az oxigén hozzáadásával emelni a hőfokot, de az anyagnak izzani kell! Forgódugattyús motornál ez megoldott!!
A másodlagos égés "primer" levegője nélkül, a korom szemcsék, nem égnek el,de már a kéményen is túl vagyunk!
Kémény huzata, melegen gyorsabb, de nem jobb! Méretezése, inkább hozzá nem értésre
utal,láttam ilyen vitát, a szakértő belebukott, mint annyi másba. A huzat
"fokozók"-ra végképp semmi szükség, ömlenek a füstök, ha még húzzák, már nem 160°C megy kárba.(ennyivel már fűteni lehet!) van aki még ezt is túllicitálja. A pneumatikában nem ismerem a pici fogalmát!, Semmi értelme!
Persze ha valakit ez nyugtat és nem hal bele, ám legyen, de jobb ha az első primert csökkenti.
A primer levegő elhagyása, ha nem is annyira jó, de logikus, ugyanis most fáról, szalmáról, stb beszélünk, és még a plusz
oxigén tovább rontja helyzetet, például a szalmánál, ahol ellobban az anyag!
A robbanószerek ilyenek, egy éghető anyag mellé az oxigén, szerencsére ezt a sebességet, szalmával még nem lehet elérni!
Nem vagyok kazángyártó, csak csináltam egyet a saját elvem alapján, 2,5-ös lemezből, ma is ott van a cirko mellet, már 15éve talán, hogy nem fűtenek benne 1974-es.
Örülök hogy beszélgettünk, ha valamiben nem írtam érthetően, az csak a fanta hatása lehet, megkezdtem a másodikat, az újév örömére!
Válasz bandigh #1762. hozzászólásáraSzerintem a légtelenítő miatt az a legmagasabb pont.
Pár éve fórumozok ott http://passziv.net/forum/
mivel energiatakarékos házépítésben voltam érdekelt.
Regisztrálj oda megkérdezed és biztos fog válaszolni nagyon kulturált fórum.Nekem teljesen más a fűtésrendszerem csak gondoltam itt érdekelhet pár embert főleg ha még működik is.
Válasz monolit #1767. hozzászólásáraMost lesznek gondok a Főszakit pontosítják!!!

Válasz bereczkjanos #1761. hozzászólására


A légnyomáskülönbségig OK a hozzászólás, de onnantól pár dolog pontosításra szorul a teljesség igénye nélkül.
Primer (elsődleges) levegő: A kazán tűztere alá (rács) vezetett levegő, azt a huzatszabályzóval vagy mechanikus úton, kézzel állítjuk be.
Szekunder (másodlagos) levegő: A rács fölé, a képződött gázokhoz adagoljuk. Jobb égési hatásfokot érünk el vele. A tüzelőanyag a hő hatására elgázosodik (a gyújtós hőmérsékletére). A füstgáz egyébként kéményen távozó összetevőit tudjuk plusz oxigén adagolásával tökéletesebben elégetni (lásd autónál a turbó alkalmazását). A füst szemmel jól látható koromtartalma szénrészecskéket tartalmaz, a szekunder levegő alkalmazása nélkül nem tudnánk elégetni, nem hasznosulna.
A meleg kéményben intenzív az áramlás a hő hatására, minél magasabb a hőmérséklet annál gyorsabb a füstgázok áramlása. Azonban a kazán hatásfoka romlik ha nagyon magas a kéménytorkolatnál kilépő füst hőmérséklete. Ha viszont túl alacsony a gázhőmérséklet, akkor a kémény kátrányosodik, amely kéménytűz kialakulása miatt fokozottan veszélyes.
A kéményt méretezni illik a kazánhoz, mivel a paramétereit gazdaságossági szempontok határozzák meg. Amennyiben nem lehetséges a kellő magasság megépítése akkor nagyobb átmérőt használunk.
A kéménybelső alakja is eltérő sebességű áramlást hoz létre, a kerek belső előnyösebb mint a szögletes. Huzatfokozó fejeket is alkalmazhatunk, a gyáriak fejkiképzése minden esetben kettős-fal kialakítású. A kéményfej torkolati kúpjának falai között intenzív légáramlás képződik a meleg és a szél hatására depressziót okozva, fokozza a kémény huzatát. De alkalmazhatunk a szél hatására forgó huzatfokozó fejeket is.
A kazánokon alkalmazott füstgáz csappantyú szerepe kettős. A nagy kéményhuzat csökkenthető vele, valamint a már leégett (már csak parazsat tartalmazó) kazán a kémény felé lezárható, csökkentve így a kéménybe kiáramló hőmennyiséget. A kialakítása olyan, hogy a teljes keresztmetszetet nem lehet elzárni vele.
Ma már ritka a kétaknás kazánkialakítás (folytonégő) és a primer levegő bevezetés sem általános a tüzelőberendezéseken, ami érhetetlen. Mindkettő nagyobb hatásfok elérését teszi lehetővé.
Nekem régen vegyes-tüzelésű Monor 28-as kétaknás kazánom volt, jelenleg faelgázosító Atmos kazánom van.
egyaknás
kétaknás
Válasz wernerj #1763. hozzászólásáraEz az, a megoldás lényege itt van! Gratulálok az esztergályosnak. Én hasonló rajzot küldtem valakinek, aki aztán eltűnt. Az igazság az, hogy én már többször javasoltam hasonló megoldást, ugyanis a bio anyagok, plusz forró levegő hatására válnak éghetővé és ekkor lesz a másodlagos égés, ami valójában fűt. ha ez a kísérlet, még nem hoz 100%os eredményt, azt javasolnám, ez csak a szövegből tűnik ki, a kimenet felül van. Én a 'füst' kimenetét, a kazán aljára tettem, az így keletkező 'zsák', még sok meleget tart a kazánban és a felülről levezetett hasonló szellőző(k), jelentősen növelik a hatásfokot! Szívesen beszélnék az esztergályossal, más témában is "papus482 Skipe",vagy 30 711 8164-es telefonon!
Még egyszer gratulálok!
Válasz Mf-es? #1764. hozzászólásáraVan ilyen index fórum a neten.
Apríték adagolót csinált valaki?Ha igen,megoszthatná a tapasztalatait.
BUÉK mindenkinek!
Ahogy visszaolvastam, elég aktívan gondolkodtok együtt, és egymás ellen is. Leírnám a saját kazánomat: egyedileg gyártattam, egy helyi esztergályos készítette nekem, nem az első neki. Elég nagy kazán lett, a tűztér 65x70x75 cm. 3 "víztáska" van benne,ezáltal 3 füstterem van. Az alsó táska úgy van behegesztve, hogy a füst elől és hátul is tud távozni, a középsőnél csak hátul, a legfelsőnél csak elől. A kazán oldalából kb.2 centit kilóg a tűztér magasságában egy 30x50-es zártszelvény vége, ami egy plusz légjárat a kazánba, ennek a másik vége a középső füsttérben található 4 "fúvóka", igazából 4 db 10-es furatú, vastag falú cső, ami hátulról lóg be a füsttérbe,1 centit. Ennek az a szerepe, hogy ha a kazán kap alulról levegőt,keveset szív oldalról, de a friss levegő még belobbantja a füstben lévő éghető anyagokat, így hatékonyabb az égésem, a középső vízzsákon nekem szürke pernye van. Ha felfűtött a kazán, és lezárja az alsó huzatszabályzót,oldalról még kap levegőt, tehát csak a fojtottan égő fa füstje lobban be, így nem forralom meg a kazánt, de nehezebben hűl vissza annyira, hogy kinyisson az alsó huzatszabályzó. A kazánom készítője találta ki a dolgot, nem én, de meg vagyok elégedve vele, jó módszer.
Válasz máris szomszéd #1759. hozzászólásáraA linken ez a kép van. Ez zárt rendszer ugye? Kérdésem az, hogy miért jó az ha az előremenő magasabbra megy jóval a puffernél, és visszajön lefelé? Ez megakadályozza a kazán kihűlése utáni áramlást? Arra ott a békanyelves visszacsapó nem?

Válasz Gabesz☻ #1760. hozzászólásáraKezdjük az elején! Van egy rendszer, kazán, kémény. Ezt mindenhol külön tárgyalják, most éppen a kémény a divat! A kémény egy cső, aminek a két végpontja között légnyomás különbség van, ennél fogva áramlás van benne. Ezt sok tényező befolyásolja, ha bent melegebb a levegő, ha fűtünk, a kályhacső, ami melegebb a lakás hőjétől, vagy lassítja a huzatot, ha a lakás nem szellőzik.
RONTHATJUK a huzatot, ha a bevezetéstől, a tetejéig, fals levegőt engedünk be, ez a kevésbé szabályozható olajkályhák divatja volt. Van egy hasznos fals levegő, a 'szekunder' a kazánban, ami hatását az égés érdekében fejti ki, javítja minőségét! Ha ezt túlnyitjuk, rontja, ezzel tudjuk visszahűteni a kazánt, ha túlfut!
És van 'primer' a tűz előtt, ezzel a tűz számára előnyös huzatot tudjuk beállítani.
A többi, veszélyes és kamu! A kazán kimenetnél, ha visszafognánk az égéstermékeket, magunkat gyilkolnánk le. Ha
nem akkor meg minek! A tüzet gyorsítani akarjuk, fújjuk és jobban ég, látszólag!! Ezzel a sok energiát kihajtjuk a kéményen, erre kitalálták a csőbe és a kémény tetejére rakható ventilátort, amik végképp arra engednek következtetni, hogy az illető esetleg tüzet sem látott, soha! Aztán megnövelik a kémény méretét, lelassul benne a korom, kátrány, ami kicsapódik. A matematikus típusú informatikusok, aztán mindent megmagyaráznak, csak azt nem, miért okádja a kazán a füstöt, mert szívom is meg fojtom is! Nem hagyom elégni, a kazánban. Van egy jó példám erre: Matek (tanár?) felírja 4X7=.
Hátra nyúl, beüti, az eredmény 28. Azt mondja, csak ellenőriztem! Kíváncsi lettem volna, fejből mit mond a 3x3-ra, mert lehet
esetleg 9, vagy 333 is!!
Válasz bereczkjanos #1758. hozzászólásáraSzaki!
Akkor most, hogy csökkentsük-szabályozzuk a kémény huzatát barometrikus huzatszabályzót vagy pillangó szelepet érdemes beépíteni?
http://www.passziv.net/forum/showthread.php?t=685
Annak aki a gravitációs fűtést favorizálja.
Válasz Marci3 #1757. hozzászólásáraMegnyugodtam, világos. Gondolom a mérete
elég, nekem 10 literes műanyag kanna volt, kicsit sok volt, mindég láttam mennyi a víz!
Válasz bereczkjanos #1754. hozzászólásáraA tágulási tartály a puffer tetejére van rákötve, így egyúttal azt légteleníti is.
A bojlernak 2 csatlakozási pontja van: hideg jobb oldalt, ez csak a tartály aljára van hegesztve, illetve meleg: bal oldalt, ez a cső belül a tartály tetejéig felnyúlik (mivel a meleg víz felfelé törekszik, ha hálózatra van rákötve és nyomás alatt van, a meleg ott tud kifolyni). A puffer a hideg ággal van összekötve, és amikor a víz kitágul, eléri a tartály belsejében lévő cső tetejét, amin keresztül kifolyik. Remélem, érthető így.
Válasz kovacs22 #1753. hozzászólásáraHa a felrakást is beleszámolom, meg ha az állvány anyagát vennem kellett volna, 400 nem futja ki. De ebbe se kéményseprő, senki nem köt bele, mert az idióta aki az építési engedélyhez a kéményemet tervezte, az 150 mm-es saválló csövet számolt ki nekem, "huzatrásegítő" ventillátorral!
Válasz Bandita29 #1752. hozzászólásáraIgen ez egy jó kérdés!
Válasz Marci3 #1750. hozzászólásáraÉn sem vagyok fűtés szerelő, úgy estem a fórumozásba, hogy egy robbanómotor energia hasznosításába botlottam, és az égés ott is olyan mint a kazánban, illetve egy picit más!
Aztán úgy gondoltam, segítek, ha tapasztalataimat megírom. Kapok is érte rendesen, de amikor egy fűtés iránt érdeklődő hölgy 40 kérdésére 100-150 válasz nem oldotta meg a problémát, ráadásul hülyének nézték, azóta vívok. A tágulási tartályt nem értem, hova van kötve? Ott valami nem stimmel!
Pillangó: kiállításokon, úgy mutattam be a tömítés működését, hogy egy orvosi fecskendőre, fúrtam egy pici lyukat. Húzza meg, de nem ment, rajta van a dugó.Igaza van, levettem. Lazán felhúzta. Visszadugtam a dugót, de úgy tartottam oda, hogy a lyukat
nem fogtam be. Teljesen ledöbbent, a kis lyukon ellenállás nélkül fel lehetett húzni.
Na ennyit ér a szelep, az alsó ajtó bezárása
visszafogja a huzatot! www.fdrm.webnode.hu
Válasz Marci3 #1750. hozzászólására Heló a kémény menyibe fájt ha publikus.
Válasz bereczkjanos #1751. hozzászólására"A vastagabb lemez, két oldala, nem egyforma meleg, így felhólyagosodik, erről a kaparóval eltávolítjuk a kormot, a 'revével' együtt,"
Csak azt nem értem,hogy az anyag vékonyodása miért nem áll meg,mikor az előbbi példát említve a 20-as lemezből már csak 3 mm van?
Válasz bandigh #1747. hozzászólásáraAz anyag vastagsága, bővebben: Ha a vasat kitesszük rozsdásodik: lassú égés.
Ha a vasat melegítjük, gyorsabban "elég"!
A kazánban van egy fontos feladata, elválasztja a vizet a tűztől, erre a legideálisabb, az alu fólia lenne.
Van egy másik feladata, ellenállni a víz nyomásának! Merevítőkkel ez is megoldható lenne, vagy több ponton összekötésekkel, bordákkal, de ki vállalna egy ilyen melót, senki! Így marad egy megoldás, a megfelelő méretű lemez. 2,5-ös kazánom, 45 éve ott áll a cirko mellett, ami keringeti benne a vizet.
A fizika, roppant egyszerű, ha nem tudom felmelegíteni, a víz miatt, mert lehűti, akkor lassabban ég el. A vastagabb lemez, két oldala, nem egyforma meleg, így felhólyagosodik, erről a kaparóval eltávolítjuk a kormot, a 'revével' együtt,
így 4-5 év alatt elfüstöljük a kazánunkat!
Ebben még egy kiváló anyag van segítségünkre, azok a savak, amik a szalmában találhatók. Ugye a háromszor elázott szalma, a "szürke szalma", savaik így távoznak el! Amikor ezt először leírtam,
simán hülyének neveztek, de a kazánok lyukadnak, azt hiszem itt olvastam a 20mm-es
kazán falát, bár tény, ezt az egér sosem rágja át!!!
Nem sértődök, ezért osztottam meg. Agrármérnök vagyok, nem lakatos, magamtól tanultam hegeszteni, a kazán saját célra készült, engem csak az érdekel, hogy fűtsön.
Szomszédomnál 10 éve üzemel ugyanez a kivitel, nincs szétégve a belseje. Hogy hogy szabályos, az engem megintcsak hidegen hagy, sok helyen sokminden nem szabályos, mégsem áll meg a világ tőle.

Korom természetesen van, míg be nem gyullad rendesen a bála, addig füstöl, mivel zárt szénatárolóm még nincs, csak toptex a kazal tetején, így valószínű van benne annyi légköri nyerseség.
A tágulási tartályt elfelejtettem írni, 90-100 liter körüli kiszuperált bojler, a hideg (töltő) ágra van kötve a puffer, a meleg ágon (az ugye a bojler tetejéről szedi a vizet) a felesleges víz a kazánház előtti tetőre távozik.
Pillangószelep pedig azért kell, hogy amikor felmelegedett a kazán is meg a puffer is 70-80 fokra, teszek rá újabb bálát, elzárom a pillangószelepet és a levegőt, és csak izzik a bála, felmegy maximum 90 fokig a víz a kazánban, és kb 3-4 óra mire annyira elizzik, hogy kezd hűlni a kazán. Egyébként teljesen hülye én sem vagyok, nincs egészen lezárva, kb 20-25 %-a nyitva van a kályhacsőnek elzárt állapotban is.
A stucnit utólag már én is fentebb tenném. A puffer viszont nem lehetett nagyobb, így is épphogy befért, a kazán meg a puffer között 15 cm hely van. A helység 2×2 m-es, ebből 50×50 cm-t a kémény elvesz, így ez volt a max ami befért, épp ezért lett szögletes, mert hengeresből még kisebb lett volna a térfogat.
Az eddigi tapasztalat, hogy 30-40 fokos kazánt kinti hőmérséklettől függően 1-2 bálával felmelegítem 80 fok körülre, és mikor 60-70 fokra visszahűl a kazán, akkor dobok rá és elzárom, így 3-4 bálával elvagyok egész nap. Ha a tepsibe belekaparom az összes pernyét, akkor maximum 3 bála után tele, üríteni kell, így az lett a taktika, hogy amikor az elizzott bála már kihűlt, talicskába szedem a nagyját, így a tepsi később telik meg. A kazánház ajtaja még hiányzik, de szélesebbre kell vennem az egészet, így ott áthidalót kell cserélnem. A könyököket, idomokat is le kell szigetelnem, mert az még elmaradt.
Köszönöm a kritikát és a biztatást is!
Válasz medikus #1745. hozzászólásáraAz a baj, a szokások, ha jó, ha rossz, élnek, ez is egy hiba, 'jól tudod'. Már írtam erről, a nevében benne van, hogy "szivattyú".
Különösen fűtésnél fontos, hogy a csőből a hatékonyabb szívással, eltávolítsuk a légbuborékot. ilyenkor mondják a padlófűtésnél, hogy fűt-nem fűt. Ide tartozik, az új fűtést fel kell először 100°C
fölé tolni, kibugyogja, a bent maradt levegőt!
Vízműveknél van fordítva, gyümölcse a csőtörés!
Válasz bandigh #1744. hozzászólásáraMegpróbálok egyenként válaszolni: Ha párolog a tágulási, akkor le kell hozni a helyiségbe egy pipa csővel, belevezetni egy műanyagkannába, a hideg vízbe, a párolgás és a beszívás megoldódik.
A kazán kihűlését, a rendszer lehűlése okozza, a hosszú kályhacső anno ezt megoldotta, a kimenő alaphuzat tartja az egyensúlyt! Ha a ház kihűl, egy ellenszere van a fűtés!
A puffer úgy kezdi, hogy felül meleg, a fűtést megkezdheted, de ha lentebb kötöd, meg kell várni, amíg a cső feletti víz meleg lesz! Ha valaki a füstcsővel fűt,régen rossz!
Felforrás 120 felett, ez a járműveknél igaz, ahol a hideget, nyomja a melegbe, vagy, a kuktában, ahol megszólal a gőzsíp és rögtön leveszed. Ha mégis sikerülne, az alsó ajtó bezár, a felső nyit, a kazán vissza hűl!
Válasz bereczkjanos #1746. hozzászólásáraA pillangószelep gondolom arra van hogyha nem fűt, ne hűljön ki a kazán. Legalábbis remélem. A négyes falat vastagolod, de jóérzésű ember nem csinál véknyabból kazánt, az a helyzet. Estleg ha valami profi az alapanyag.. Azért nem a legtetejére kötik be a puffere az előremenőt mert akkor kis fűtés után már van egy meleg réteg felnn, amiből indulhat a fűtés. Oké hogy a felforrásnál jobb ha fenn van, lehet igaz. Egyébként arról sosem szokott szó lenni, hogy zárt rendszernél ha felfűtöm és 2 bar van benne akkor nem 100 fok a forráspont hanem 120, ez is egy védelem ha esetleg többet rakott rá az ember
Válasz Marci3 #1743. hozzászólásáraRemélem, nem tartozol a sértődősek népes táborába, de ezt tennéd, akkor is megírom, milyen alapvető hibákat látok! Mint 1743., pontosan elkövetted azokat a hibákat, amit egy kezdőnek sem szabadna!
Pillangó szelep, a füstkimenetnél!!!!?
A hegesztés esztétikailag kifogásolható, de nem ez a probléma, nem folyik, mondhatnák!
Két anyag összehegesztésének leggyengébb pontja a varrat, a varratnak is leginkább, a belső fele! A gond az, hogy ha két anyagot össze hegesztesz, derékszögben, célszerű figyelembe venni, a várható feszültségek irányát. Itt nagy nyomás, csak nagy baki következtében várható, de akkor a hegesztés szétmegy. A másik, hogy ez egy pót anyag, amit sem a víz, sem a hő nem szeret! A belső lemez 4mm., a külső 3mm. A hő átadását csökkentő anyag, különösen a szalma gyors tüzénél, hamarabb elég, mint a
vékonyabb. /elvileg nem, gyakorlatilag igen!/ Én belül hegesztettem ahol csak lehetett, a külső így esztétikailag is szebb
volt.
Látom már begyújtottál, van korom rendesen, a fényes felület meg a kátrány, felső szellőzőt nem láttam?
A pufferba a meleget célszerű legtetején bevezetni, hogy a tágulási tartályba le tudjon fújni, ami természetesen nyitott!
Várom az eredményt! Most vettem észre az alsó gumicső felfelé görbe, a benne lévő levegő okozhat gondot!
Válasz Marci3 #1743. hozzászólásáraA keringetőt nem a visszatérő ágba szoktuk kötni?
Válasz Marci3 #1743. hozzászólásáraÜgyesen megcsináltátok!
Gondolom nyitott a rendszer, hol van és mekkora lett a tágulási tartály? Minap az jutott eszembe hogy az oxigénbeoldódás csökkentésére nem e lehetne valami olajat önteni a tágulási tetejére, ezzel elzárva a levegőtől. Vélemény? Talán még annyit hogy lehet hogy jobb lett volna egy nagyobb puffer, nekem is ezres van de nem bír ki egy napot ha 0 fok alatt van, legalább 1500 ast tennék már minimum. Mert minnél többször kell befűteni annál többször kell felfűteni úgymond a kihűlt kazánt meg benne a vizet ami nekem olyan 250kg cucc. (Nem szalmás) Jamég annyit hogy legalább egy blokkal ha magasabbra került volna a kéménybekötés akkor nyertél volna a hőből a füstcsövön keresztül, bár ha esetleg kicsi a kazánház akkor még hátrány is lehet hogy van odabenn vagy 50 fok 
Sziasztok!







Pár napja lett beüzemelve nálam egy bálás kazán, gondoltam megosztom veletek a tapasztalatokat, már ha kíváncsi rá valaki.
Itthoni gyártású gyártású kazán (egy szomszédom a sajátja alapján segített megcsinálni), tűztér mérete: 1250×620×800 mm, 2 db víztáskával, 40 mm-es a víztér szélessége mindenütt, a rostélyok 40×40×4-es zártszelvényből vannak, ebben is víz van. Előremenő-visszatérő csonkok 2 collosak, kazán tetején pillangószelep, kívül az elejét kivéve 5 cm-es kőzetgyapot szigetelés. A kazán belseje 4 mm-es, külseje 3 mm-es lemezből van, oldalán, tetején és a hátulján laposvassal merevítve. Hamutepsi 1,5 mm lemezből.
Szintén saját gyártású kb 960 literes puffertartály, 500×770×2500 mm, 250 mm-es láb, 5 cm kőzetgyapot szigetelés (valószínű, még 5 cm-t ráteszek majd).
Kémény: 220 mm átmérőjű, 8 m magas Leier LSK kémény, felül esővédő lemezzel.
A fűtés további részei: Grundfos Alpha 25-60 180 keringető szivattyú, elosztókig 26-os, onnantól 20-as, illetve 16-os szigetelt henco csövezés, 6 db beépített szelepes lapradiátor, rádiós szobatermosztát.
A kazán és a puffer az összes anyaggal (szomszéd munkadíja, villanyszámla, flex korongok, 2 tekercs 15 kg-os 1-es CO drót, 1,5 palack 20 kg-os CO gáz, zártszelvények, laposvasak, és a lemezhajtások munkadíja) együtt nem került többe, mint a legolcsóbb gyári bálás kazán (amiknek a tűztere jóval kisebb).
Bárkinek a kérdésére szívesen válaszolok, leghamarabb a szucsmarton@freemail.hu címen kaptok választ.
Üdv mindenkinek!
Válasz D-032-a #1740. hozzászólásáraAz 1-es pont kísérlet, oké! Vagy bejön, vagy nem!
A 2-es Akinek nem inge, ne vegye magára! A baromság, nem az írogatóknak szólt, ebben van egy csavar!
A 3-as Kezdettől a fűtésről szól, ennek minden hozzászólás része, egy-egy pici talán fontos szelet, másképp, hogy lehet előre lépni?
A 4-es Az első téma ugyanolyan fontos, mint az utolsó!
Az 5-öst, nem értem, zárás-zárás! Maximum a kimenő égéstermékútjának bármilyen szűkítése, még,ha a láncos megoldásra azt mondja valaki neki oké, béke poraira.
A 6-os Ha jó lenne a kazán, akkor ez nem fordul elő, megértem, de egyet nem értek vele, én nem hittem semmit, lehet hogy kísérletnek jó, csak fűteni vette, jó áron!
A 7-es Van aki a hangot, van aki a tüzet, mi a különbség?
A 8-as Ez nem sport, több ezer hozzászóló nyer, vagy veszít!
A 9-es Az írogatókkal semmi bajom, sok megvezetéssel igen, azokat nem kedvelem!
A 10-es Van értelme, higgadj le! Helo.
Mindenkitől elnézést kérek, az off-ért!
Itt azt is tanulhattam, hogy ki is lehet szállni.
Sajnálom, hogy nem időben!
Válasz bereczkjanos #1738. hozzászólásáraMost már látom, hogy ebből nincs kiút.
1. Volt egy kazán füstjárat lezárás "altéma".
2. Jött egy "baromságot", "írogatók" minősítés , olyasmiért amit mi nem is írtunk, és nem is épp a vita témája, és nem a mi álláspontunk.
3. Elfeledkeztem arról, hogy maga legtöbbször nem az adott hozzászólásra reagál, ezért úgy nézett ki , hogy lebarmozott a kéményhuzat zárás miatt. Sem én, sem más nem akarta lezárni a kéményt ebben az éppen folyó vitatémában.
4. Az a marhaság ha nem az aktuális,éppen folyó témához, hanem 150-200 hozzászólással korábbi témákról "írogat".
5. Egy másik kedvenc kifejezését használva: baromság volt belekevernie a kémény zárást a kazán zárás témába.
6. Amikor kértem, hogy melyik hozzászólásban volt kémény lezárás, akkor a 1668-as hozzászólásban indult füstjárat téma óta írottak között kellett volna keresnie, (ott nem talál.) de akkor még azt hittem, hogy erre a témára reagált.
7. Amit könyvben, interneten nem találok azt nem azzal kerestetem aki azt írja:
"Az ordításról: akkor jó a tűz, ha a hangja szabályozható, ez az égési sebességtől függ,...". ( A hang csak kísérő jelenség, én nem azt szoktam szabályozni.)
8. Nem voltam most sportszerű de az sem az aki a napi témából, két hónapot ugrik vissza az "igazáért ". Ámbár én hagytam magam csőbe húzni ezzel a köcsög kémény üggyel.
9.Bereckjános Uram, ha meg adta volna a tiszteletet az ide "írogatóknak", akkor én is megadtam volna önnek! Ha nem tartaná más emberek véleményét, nem-tudását marhaságnak, baromságnak, akkor én sem használtam volna ezeket a szavakat!
10. Nincs értelme reagálni egymás írogatásaira. Minden jót!
Van olyan megoldas hogy ha füstgáz hömérséklete alá megy egy bizonyos szintnek kb 120-150 akkor elzárja a kémeny kivezetést. Igy nem hűti a kazánt az átáramló levegő, ezt pelletesnél célszerű mikor leég az aznapi adag és a puffer teli van.....
Válasz D-032-a #1734. hozzászólásáraÉn általában végig nézem, a problémákhoz kapcsolódó témákat, nem vagyok híve a névtelen, egymondatos hozzászólásoknak, de ma ez a szint, én tudok alkalmazkodni és megértem azokat akik sok, mindent nem értenek!
Egy fórumban megírtam AATFZBÉGKH-nak, egy OKJ-s tanfolyam sokat segítene, aztán a moderátor azt írta, a professzor urat nem kéne megsérteni! Megértettem, a cikket törölte, egy egyszerű egyenletben leírtam a kifogásom, és mivel sokáig nem került fel, azt is odaírtam hetedikes tananyag. csak az egyenlet ott éktelenkedik, talán pár agyoniskolázott, megérti, miről szól!
Nos, visszamentem NB1415-ig. Már csak megkérdezem a kazánon mi célt szolgál ez a "huzat elzáró" nevű valami, de más fórumokon is használják, holott a kémény huzat szabályozása valós dolog, amikor a kályhacsőbe engedik a fals levegőt, ami persze baromság, de gyári! Ha én javítottam kivettem, de van aki "kedveli". Azért megkérdezem, hogy te a fórum tulajdonosa vagy mert,írtak a hangnemedre az 1700, 1644-en. Nem szeretek marhaságokkal foglalkozni, ha valamit keresel olvasni te is tudsz! Ha a téma ennyire érdekel, utána lehet nézni, hány kazám van felszerelve ilyennel, sőt, még azt is leírja ez + szolgáltatás! Boldog újévet! Mindenkinek!!!!
ez az oldal azért most jól kifűtődik! Valakinek nix egy világmegvető ötlete fűtésről,úgy,hogy nem égetünk csőböl áramló,valami kezünk ügyébe valót? Földi halandó is megfizetheti,meg nem lesz sugárveszély hamuzáskor,meg nem igényel 100fős legénységet?
Válasz fulemule21 #1735. hozzászólásáraNe lovagoljatok már ezen!!!Nem a kémény elzárására gondoltam!!Csak a huzat zárására,de nem a kéményben!
1622. Ott körül volt szó a kémény lefojtásáról.
Válasz bereczkjanos #1707. hozzászólására "Kémény és huzata: Attól nagyobb baromságot, hogy a huzat a kémény lezárásával csökkenthető, a tűz meg fulladozzon."
Kérem a HOZZÁSZÓLÁS SZÁMÁT!!!, amelyben valaki kémény lezárásával akart huzatot csökkenteni, vagy bármit csinálni!
Válasz Mf-es? #1731. hozzászólásáraHa egyszer ismét építkezem (amire kicsi az esély) megnézem majd. 10 éve a PUR technológia ára összevethető volt az aranyéval, ha jól emlékszem. Az egységnyi felületre eső azonos hőátbocsátási tényező költség tényezője akkor a paplan szigetelésnek volt a legalacsonyabb. Mellesleg a rágcsálók sem szeretik, ami a pusztában nem hátrány.
Válasz Gabesz☻ #1729. hozzászólásáraNincs hőhíd, így penész sincs.
Válasz Berente Antal #1728. hozzászólásáraFödémet ilyennel kell szigetelni.
Válasz Berente Antal #1720. hozzászólásáraNem a gravitációs miatt fogy ennyi fa,hanem mert szigeteletlen zsalubeton a ház.Ja,birtokosságból 6000-ből kijön 1 erdei m3 akác,vagy cser.
Válasz Berente Antal #1728. hozzászólásáraPenészesedés?
Válasz Magister #1727. hozzászólásáraIgen. 10cm a falakon(ma már többet raknék, pedig 10 éve ezért is mindenki hülyének nézett), 30cm paplan a födémen. 1,1K-s ablakok. A nappali DK-D tájolású.
Válasz Berente Antal #1726. hozzászólásáraGondolom az épület le van szigetelve és a nyílászárók is jók.. na meg a tájolása is megfelelő...
Válasz medikus #1724. hozzászólásáraIgen. 20-22 fokot tartjuk.
Válasz Gabesz☻ #1722. hozzászólásáraFa
Válasz Berente Antal #1720. hozzászólásáraAz hogy sok vagy kevés,az 50q fa,a kívánt hőmérséklet nagyban befolyásolja!Ha gázzal 1-2 fokkal magasabb hőt akarsz elérni,lehet kell 10 köbméter is pluszban.Ugyan ez van mindennel!20-21 fokhoz lehet elég 50q,de 25 höz meg kellhet 80-100 is!
Ahol sok a fa olcsóbb is. Tőlünk északabbra egész más a mérce. Én azért a kazán fát nem nagyon aprózom. Két vödör aprítékra megy a fa, utána nem is nagyon kell rá csak 4-5 db.