Válasz jaromiv #5081. hozzászólásáraSzerintem, ha a tőzsdei ár az elszámolás alapjam, a vágóhidak, importőrök kihúzhatók a képletből. Legfeljebb közvetett hatásuk lehet.
Valamilyen jövőbeli tőzsdei árra játszani spekuláció. Mindenki saját felelősségére teheti.
Válasz Zoli1437 #5080. hozzászólásáraA Hunland a legnagyobb importőr. Sokan tőle veszik a sertéshúst.
Úgy 2000 tájékán Jos, azt mondta, hogy nem lesz több sertésexport, hanem húst fognak importálni. Én utoljára 2001 -ben az új holland nagykövet érkezésekor egy protokol rendezvényen futottam vele össze, de csak egy kézfogásig. Később már nem lehetett elérni telefonon sem. Még a sameszokkal beszéltem pár évig, de nekem ez csak (nem titkolva) információ szerzésre kellett.
A Bonafarm tipikus menedzser irányítású. Azt sem szabad elhinni, amit kérdeznek.
Exportot és importot is csinál, de hogy mi a szaldó, azt én sem tudom. A szalámi gyártáshoz „öreg hús” kell, az meg nem sok van itthon. Az M1 -es kivágás darabszámából ítélve, a Pick -be, minden import. Ha egy kicsit kotornák itt a gépben, akkor meg is tudnám mondani, hogy a szalámi gyár mennyit „fogyaszt” hetente, mert egykor a barátom hordta el onnét az összes lábat.
Az alacsony ár, a húsboltokat is kigyilkolja. A boltban elérhető max árrés 25%. Nem mindegy hogy ez az árrés a bruttó 1100 vagy a 850 forintos hasított ( túrával kiszállított hideg test, testháj és belsőség nélkül) árra érvényesíthető. A kis boltokat nem érinti az árrés sapka, de behatárolja az eladási árat. Plusz a villanyszámla egy bolt esetén 100 -ról 400 ezer forintra ugrott, spórolás mellett. A környezetemben a boltokból, szinte mindenütt volt elbocsátás.
Én hat hónapot számoltam a tendencia megfordulására. Addigra behízik a meglévő malac szaporulat. Ezzel együtt csökkenni is fog a malac előállítás. Húsvét után 2-3 hétre meg fog mozdulni az ár felfelé.
Válasz jaromiv #5079. hozzászólásáraSzerintem nem ők importálnak. Verseny van minden szereplő között.
2022 4-7 héten 1,2 Eur/kg volt. Onnan ment fel 2,5 Eur/kg-ra. Ez esett vissza oda ahol most van. Régebben is megvolt ez a hullámzás, még éven belül is. A folytatás meg kiszámíthatatlan.
Ahogy fertőzés is megjelenhet bármikor bárhol.
Válasz Zoli1437 #5078. hozzászólásáraNem lenne ezzel baj.
Ha az érdekeltek törekednének a belpiaci agráregyensúly fenntartására. De nem. Csak a pillanatnyi haszon kell. Nem kötelező importálni. Én kimondottan haragszom Josra és Sándorra is. Csináltak egy -egy baszott nagy céget, amivel előmozdíthatnák az ország gyarapodását, de ők csak piti kis pénzcsinálók maradtak.
Sokszor fújjuk a mantrát, hogy a régi komcsik, de Horvát Ede, Gorjánc Ignác és a Vályi Péter, mint vörösbárók a maguk területén a cégük fejlesztésén kívül az ország gyarapodásán is dolgoztak. Na, ezek a maiak, a nyomukba sem léphetnek.
Az árképzés amit leírtál rendbe volt és lenne. Csak ugye a német tőzsdei ár 2023. 28-31 héten 2,5 Eur/kg, a mostani meg 1,7 Eur/kg. Ez 30% csökkenés. Ez eus probléma, de még egyszer, nem kötelező importálni. Ha a monopol helyzetben lévő piaci szereplők, nem követnek önkorlátozást, akkor az agárszektor egészének egyensúlyát veszélyeztetik.
A kormányzat is hibás, az árfolyam politikával. Az árfolyamot a költségvetés igényeihez igazítják. Pedig ez a gazdaság szabályozás eszköze lenne. Az árfolyam lebegtetés az export - import szabályozás legjobb és legegyszerűbb módja. Ráadásul az eu sem szólhat bele.
A fertőzés meg így -úgy csak bejut a telepekre. Nekem azért itt több megmagyarázhatatlan dolog van. Pl. Szlovákia. Ott előbb volt az ASP mint nálunk. Tőlük ment át Kárpátaljára, majd hozzánk. Nálunk már egy éve csak mutatóban van vaddisznó. Állítólag kipusztultak. De hogy lehet, az hogy szlovákban még mindig sok a vaddisznó?
Jó. Tudom, hogy nálunk inkább kilőtték őket, mert jó pénz kaptak érte. A létavértesi égetőnek is ez volt az érdeke. De akkor is. Hogy nem pusztult ki Szlovákiában a vaddisznó állomány?
Válasz jaromiv #5074. hozzászólásáraMár nem vagyok érdekelt. Amig voltam vagy 30 éven át a német tőzsdei ár volt a szerződéses ár alapja 58% húsra és onnan differenciáltak föl és le 1%-onként.
A fertőzés terjedése ilyen mobilitás mellett nem lehet ügy. Egy repülő bármit, bárhonnan rövid idő alatt eljuttat bárhová, onnan meg csak tovább kell terjednie.
Egyik telep sincs hermetikusan elzárva a külvilágtól.
Válasz csontii #5075. hozzászólásáraIgen tudom. Szabályozva is van náluk a házi vágás. De hol a kontakt a vad és a telepi állatok között?
Ugye annó, Szirákfarmnál a cigány bevitte a kocát búgatni a telepre. Attól lett az egész állomány brucellás. De ha a dánok, Rimaszombati telepét nézem, ott nem lehet semmi kontakt. Gondolom a fertőzött telep sem volt más.
Válasz SzikiSzokeveny #5073. hozzászólásáraAkkor te többet tudsz mint én. Most mát világos. Eddig nem értettem, hogy Cereden a libatelepre honnét került a madárinfulenza. „Hát a fagyasztóból. „
A míg a libák kint legeltek a domboldalon, addig kutya bajuk volt. Szó szerint, mert addig csak a falu csavargó kutyái okoztak bajt.
Megépült a zárt, hipern modern telep, és hopp máris madárinfulenzás lett.
A vad az más kérdés. A havert is szívesen tökön rúgnám, mert hiába mondom, hogy gyérítsetek, csak magyarázkodik. Közben meg sír, hogy egy -egy vadkáros tétel 10 milliós.
Válasz Zoli1437 #5072. hozzászólásáraAz ár manipulatív. Eus túlkínálat van. A hasított importunk mennyisége nem nagyon változik, de a fagyasztott húsrészek behozatala borít mindent. A kereskedők dömping, nyomott áron bevásároltak kint és agyonvágják vele a belföldi piacot. Most gondold el! A Spar kinti cége megveszi olcsón, felárazza, majd beküldi a Dunakeszi hűtőházba. Ugyan itthon csak 10% árrést tehet a sertéshúsra, de a hasznot globálisan megoldotta, a kinti felárazással.
Eus túlkínálat. Az, hogy tavaly ősztől Németországban az iskola konyhákról, a muszlinok miatt kikerült a sertéshús, önmagában olyan többlet, ami nem volt lekezelve. Egy Debrecen, Miskolc ~200 ezres város évi sertéshús szükséglete a közétkeztetésben 120 millió körül van. Ezt vetítsük a 83 millióra, az kb 50 milliárd forint, ~ 1,7 millió sertés.
Ezen túl is van gebasz a német piacon. A dánoknál nincs megengedve a kölcsönzött munkaerő. A dán vágóhidak átköltöztek a németekhez. Az élőt átszállítják, és a hasított bent ragad a német belpiacon, túlkínálatot okozva. Ehhez jön, hogy Németország húsiparát három konszern uralja. Azt mondják, hogy a 10 legnagyobb cég, lefedi a húspiac, 90 % -át.
Kína 68% -os vámot vetett ki az Eus sertéshúsra. Le is állt az export, ami spanyolok nagy problémája. ( Meg miénk is.)
Ha ismered a rendszert akkor tudod, hogy Josék, a Hunland áraz. Csányiék, a Bonafarm ezzel dolgozik. A velük szerződők úgy működnek, hogy amikor a malac átmegy a hizlaldába, kifizetik az aktuális malacárat. Majd amikor a hízó megy a vágóhídra ezt az összeget levonják. Azzal, hogy készülve az ünnepre leverték a hízó árát, most aratnak.
Ők, ketten rátelepedtek a magyar húspiacra. Manipulatív árképzéssel, az importtal mesterséges túlkínálatot okozva extra profitot termelnek. Ez van. Nincs aki megálljt parancsoljon nekik.
Közben az agrárium szektorálisan torzul, ami hatással van más pl. növénytermesztési ágazatra is.
Nekem azért továbbra is az a kérdésem, hogy honnét a fenéből került a ASP a horvátokhoz, amikor semmi területi kontakt nem volt fertőzött területtel. Annak idején hogy került Brajlára, Európa legnagyobb sertéstelepére a fertőzés, hogy közel -távol nem volt ott fertőzés? Hogy lett fertőzött a szlovák oldalon, az Ipoly mellet a dánok egyik telepe?
Én úgy nőttem fel, hogy „Fiam, a disznó az olyan mint a kártyában. Ha hoz, akkor disznó módon hoz, de ha visz akkor mindent visz.” Most szar az ár, de az időben meghozott döntésekkel túl fogom éni. A kis súlyú, 15-20 kg-os malac árát, április végére bruttó 1.700,- Ft/kg -ra lőttem be.
Válasz jaromiv #5071. hozzászólásáraAhogy mondani szokták, jól felszerelt telepen van pestis a hűtőben.
Kedden itt már 500 alatti árat mondtak.
A vadra meg csak annyit, itt már vadász mondja, annyi az őz, hogy akkor is talál, ha mellé lő.
Válasz jaromiv #5071. hozzászólásáraAz 1,7 EUR/kg hasított ár az átszámítva kb. 540 Ft/kg élőnek felelne meg.
Annyi is volt két hétig. Hogy lejjebb ment 510Ft/kg-ra az szerintem eleve túlkínálatot jelent.
Az ASP-re meg vannak akik az egész országot letiltják. Lőttek az exportnak is.
A határon átjövő vaddisznó meg egy külön történet.
Válasz Zoli1437 #5070. hozzászólásáraMi itt északom már talán túl vagyunk ezen.
Még májusban a szigorúan fertőzöttből, fertőzöttre lett minősítve a terület.
Rég nincs pozitív minta. Vaddisznó is csak elvétve. Eddig épphogy tudták teljesíteni a kilövési tervet, ami a mintákhoz kell.
Erre fel pont tegnap szólt a vadász gyerek, hogy a falu szélén láttak egy tíz darabos falkát. Éjjelente jönnének kilőni.
Csak ismételni tudom magamat: az abnormális vadgazdálkodás, a vadállomány indokolatlan túlszaporítása az egyik fő probléma. A túlszaporodott állományt nem tarja el a terület élelemmel, vízzel, és vándorol. Keveredik, hozza viszi a „bacikat”.
(Ráadásul és konteós vagyok. Nem tartom kizártnak a szándékos megfertőzéseket sem. Láttuk 1996 -ban, az angol köröm és szájfájást. )
Nem régen itt prognosztizáltam a sertésfelvásárlási árat december elejére a 480 Ft/kg -ra. A jövő hétre ( 47 .hét) újabb 20 forint a csökkenés.
A meghirdetett ár 490 Ft/kg
Válasz jaromiv #5066. hozzászólásáraAz a csoda hogy ennyi év után is még valaki sertésekkel foglalkozik...
Az elmúlt 20 évben egymásután 2 jó év nem volt még a sertéságazatban... és mégis csinálják.
A húsmarhával tudom összehasonlítani ott az elmúlt 20 évben ha 2 év rossz volt már nagy szó..
Ott most is csúcson van az ár és ahogy olvasom világszinten óriási a kereslet ugyhogy még tovább fog nőni az ára szerencsére.
Az hogy kevesebb húst esznek nem gondolnám hogy jelentős lenne sokkal inkább átállt a világ a hamburger ,steak vonatra nem hiába van tele minden hogy ilyen-olyan hamburger..
De kitartást minden sertéstartónak,sajnos nem látszik szép jövő.
Válasz jaromiv #5066. hozzászólásáraValamikor 90 körül volt 10 millió sertés az országban. Szerintem azóta tart a leépülés.
Most 2,5 millió körül van és töretlen a lejtmenet, csak van benne egy hullámzás.
Régen ha sok volt nem vették át, most alacsony az ára.
Tenyésztő ha maga termeli a takarmányt aszályban szabadul az állatoktól mert a saját termést vitte az aszály a befektetett pénzével együtt. Se takarmány, se pénz amivel takarmányt vehetne.
Válasz Zoli1437 #5065. hozzászólásáraEgyrészt kösz, hogy felhívtad a figyelmemet, mert a ”P” az ”E” akar lenni. Az S és az E adja a vágás 91 %-át. (Tehát ezzel helyesbítek)
Másrészt, több ez a probléma. A leépülés már tavaly augusztusban elkezdődött. Takarmány meg van dögivel, és az ára sem kiugró.
Ez nem fog megfordulni. Amikor az 500-1000 kocás cégeknél, a cégnyilvántartásban megjelenik a negatív információ, az a termelés végét jelenti. Hozzák be az eus szemetet. Vízlekötővel agyon etetett állatok, felfújt húsát hozzák be. Ami egy sütés során 60% -ot leveszít a súlyából.
Most nem keresem ki, de az agrárszektor teljesítményét a sertéságazat nagyban rontja, mert behozatali és kiviteli mérleg borzalmas. Olyan 1/3 -al több a behozatal, mint a kivitel.
Nincs piacvédelem, borul a gazdasági egyensúly. A nemzetközivé vált kereskedők, mint a Hunland, vagy a Bonafarm csak a rövidtávú profitban érdekelt.
Közben a fogyasztási oldalon van brutális csökkenés. A húsosok szerint a vendéglátós, szállodás forgalmuk ( a kifőzdék kivételével) több mint 30 % -os esett.
Egyre másra ürülnek ki a hizlaldák. Olyanok is feladják, akiknek évek óta szerződése van a Kométával. Én remélem, és bízok benne, hogy nem ismétlődik meg, az ami Gyöngyösön történt, hogy végül nem fizették ki a vágóállatokat.
Válasz jaromiv #5064. hozzászólásáraA mai hibrideknek illenék tudni az "S" kategóriát.
A "P" kb. a mangalica szintje. Az meg nem vágás utáni minősítésre való.
Ami most van az megszokott. Aszály után kevés a takarmány. Ki kell üríteni az ólakat. A túlkínálat lenyomja az árakat.
Majd valamikor fordul a helyzet.
Két- három hete a kukoricás topikban a takarmányozási célú felhasználás kapcsán írtam a sertésárakat, és a „jósoltam” december elejére 480 Ft/kg elő árat.
Most nov 1. -én az aktualitás:
A 43 hétre (10.20-26) meg volt hirdetve az 540 Ft/kg ár.
A vágóhídi adatok alapján, ezt még az S minőség sem érte el. Az S 537,59 Ft/kg, a P minőség 527,45 Ft/kg. Ez a két minőség tette ki a vágások 91 %-át. Az import 531,84 Ft kg. Az M1 minőség utolsó ismert ára (a 42. heti) 374,16 Ft/kg.
A jövő hétre ( 45. hét) a meghirdetett ár 510 Ft/kg.
Újabb 30 Ft csökkenés.
Ezek az árak még a takarmányozási költséget sem fedezik. Utoljára ekkora összeomlás az eus csatlakozáskor volt, 2003 második fele- 2004 évben.
Visszanézve , hová jutottunk 11,5 év alatt ? >>> " #2406 Zoli 63 2014-04-14 20:28:57
Inkább a vicceknél lenne a helye, de a témája miatt ide tartozik ! ! --/ a dioxinos disznóktól jól megvédtek, azokat hozták befelé 200ft/kg alatt fuvarral együtt / ! ! ! smile hammer --- " Privátbankár .hu : Kapronczai István az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója azt mondta, hogy a magyar sertés egyik hátránya, hogy jobb minőségű az európai átlagnál, viszont az emberek nem hajlandóak többet fizetni a jobb minőségért. Ráadásul a magyar sertés kilónként 15 forinttal drágábban kerül a vágóhídra, mint az import. Mindeközben valamelyest csökkent a sertések száma? Hogy lesz ebből 6 millió sertés, és egyáltalán van-e szükség annyira?
Fazekas Sándor : Én azt mondom, hogy az országnak legyen 6 millió sertése, ne a 6 millió sertésnek országa, ez nem mindegy. A probléma egyik oka, hogy a külföldi sertéstartók nagyobb mennyiségben használnak fel élelmiszeripari melléktermékeket, gyakran élelmiszerhulladékot is, míg nálunk takarmányra alapozott sertéstartás van. Tehát leegyszerűsítve drágább a takarmány. Az importot befolyásolja a valutaárfolyam is. A forint gyengülése esetén az import kedvezőtlen, mert ugye drága euróért hoz be, és olcsó forintért ad el. Mi kidolgoztunk egy sertésstratégiát, ami a nyomonkövethetőség, minőség feltételrendszer kialakításával, a sertésmarketinggel, védjeggyel igyekszik erősíteni az ágazatot. Emellett teljesítményvizsgálattal, kutatás-fejlesztési háttérnek az erősítésével, aminek a hatásai már látszódnak, hiszen az elmúlt év utolsó hónapjaiban a sertésállomány csökkenése megállt és egy enyhe növekedés is mutatkozik. Ez ugyan egy rövid időtartam és zárójelbe is kellene tenni.
Az ágazatot végül is tudtuk stabilizálni, mert 2007-2008 környékén még 5 millió sertés volt, onnan csökkent 3 millióra és azóta körülbelül ezen a szinten van. Meg kellett védenünk hazánkat a dioxinos sertéstől éppúgy, mint a dömpingáron felbukkanó importtól. Az ágazat talpra állítása azonban több energiát igényel. Több állattelep-korszerűsítési pályázat van mögöttünk, kapacitásbővítéseket is jelentenek és ez meg fog jelenni a termelésben. Erre pedig szükség van, mert a sertéshúsnak van piaca, jó áron el lehet adni, ráadásul az ágazat nagy foglalkoztató és olyan térségekben is adhat megélhetést, ahol más aligha képzelhető el. Elkezdtük például a háztáji gazdálkodásnak a szervezését, szintén jövedelmet hozhat. A Start munkaprogram keretében is beléptek újabb termelők, akik az adott település lehetőségeit használják fel ahhoz, hogy ott helyben termeljenek élelmiszert. Ez egy több területen folyó munka, de én optimista vagyok, hogy most már egy növekedési pályára tud állni a sertésállomány. Azért lenne jó elérni a kitűzött célt, mert akkor tudjuk lefedni a belső piacot és kiszolgálni az exportigényeket is. Magyarország most is megtermel annyi disznót, mint amennyire szüksége van. Ráadásul, amikor arról beszélünk, hogy visszaesett az állomány, azt is figyelembe kell venni, hogy a belföldi fogyasztás is visszaesett a harmadára, miközben azok a húsok, amelyek egészségesebbnek lettek titulálva – pulyka, baromfi -, azok kiszorították a sertéshúst a fogyasztásból. "
Válasz SzikiSzokeveny #5061. hozzászólásáraA tavasz a legrosszabb a háztáji hízók értékesítésére. Akinek télen sem volt pénze egy hízóra (valljuk be, egy disznótor tokkal-vonóval, sörrel, borral, pálinkával több százezres szórakozás), annak tavasszal sincs. Akinek kellett az már rég megoldotta. Ezt a keresleti “űrt” a hentesek is meglovagolják, lejjebb mentek az árak, ez nem vita kérdése.
A húsvéti sonka meg más kérdés. Átalakultak a fogyasztási, kultúrtörténeti szokások. Mondom ezt úgy, hogy semmilyen piackutatást nem végeztem ezzel kapcsolatban. De az én ismeretségi körömben is sokan vesznek pulyka sonkát húsvétra, még többen elmennek a húsvéti időszakban valamilyen szállodába. Mind megtehetné, hogy megvegyen egy sertés sonkát, de nem teszi meg.
Válasz t.romsics #5057. hozzászólására2 hete az egyik Békési kis felvásárló 550be vette. A hentesnek könyörögnek, hogy vegye meg. Pont egy pár napja beszéltük, hogy 10 éve 1000 kiló feletti húsvéti sonkára volt előrendelése, most 150re sincs még.
De 10 éve a selejtbirkára is összeverekedtek szinte a kapuban, most az utolsó kettőt gyakorlatilag elajándékoztuk.
Válasz Sanyiii70 #5056. hozzászólásáraIgen. Létezik.
Millió egy oka lehet amiért le ment kicsit az ára. Nekünk is volt olyan hogy egyik évbe még 80 forint volt a krumpli a földről. Kijött a kereskedő és a föld széléről vitte el. Következő évbe meg 17 forint volt, ha kellett egyáltalán
Válasz Sanyiii70 #5056. hozzászólásáraAz igazság az, hogy már vége a disznótoros időszaknak, ilyenkor mindig lejjebb mennek az árak. De szerintem most is az a 900 ft/kg. Rokoni kedvezménnyel kaptad, ha rosszul esik, majd meghálálod neki mással…
Sziasztok! Valami speckó légyirtó szerre lenne szükségem! Mit tudnátok ajánlani? Amik kereskedelmi forgalomban vannak azokat szinte mindet kiprobáltam. De mind csak ideiglenes megoldás. Valami olyat szeretnék ami hetekre megoldaná a problémát.
Válasz Anonimus82 #5041. hozzászólásáraCégnek adod le, és minőségit kell előállítanod, vagy maszekoknak mehet nagyobb súlyba is , mert akkor tudnál takarékoskodni, a hosszabb gondozási időt is megérheti ?
Válasz mtz1221 #5050. hozzászólásáraHízást szeretne elérni, nem fogyókúrát akar nekik a tánc sok energiát fogyaszt, de az alkohol itatása sokat vinne be a szervezetükbe .
Válasz Anonimus82 #5048. hozzászólásáraMég egy dolog. Érzékenyek a változásra. Ha váltasz célszerű fokozatosan hosszabb idő alatt csinálni. Esetleg falkaváltásnál.
Válasz Anonimus82 #5043. hozzászólásáraEz csak egy. Biztos, hogy jó, de árban mással kellene összehasonlítani. Meg a szója ára is kellene, hogy mi a különbség árban a régihez képest.
Válasz Anonimus82 #5042. hozzászólásáraSzerintem keress egy helyet ahol gyártják, vagy nézz körül mit árulnak a környéken.
Kérj árat és beltartalmi adatokat. Ezek alapján tovább lehet gondolni. Szükségletről tudok adatokat adni.
Válasz Zoli1437 #5040. hozzászólásáraA sanotol használtam a malacnak piggit majd aminogold, volna lehet szójadara 46%, én is erre gondoltam csak mivel keverjem?
Üdv szeretném meg kérdezni ki milyen tápot használ sertés hizlalásra eddig használtam sanot de drága most már nagyon valaki ha tudna segíteni egy recept túrával ami ár érték arányban jó tapasztalatok véleményektekre lennék kíváncsi, vagyis a titkos receptre
Válasz csabahegeszt #5035. hozzászólásáraEzt olvasgasd benne van szinte minden :https://www.agraroldal.hu/arterivirus.html
Ha van lehetőséged rakjál bele 1-2 tojást
Üdv.
Ki mivel csinál egy kis ízt a darába ?
Nem tápra gondolok.
Most fialt a kocám és szeretnèm neki kicsit ízesebbé tenni a vízes darát.
Másik dolog 13 élő malac van 2 db meg már üszkös volt kb fele akkorák mint az élők.
Az mitől lehet hogy elpusztultak odabent.
5084 hozzászólás
Háztáji i sertés kinek lehetne leadni ki vásárol Bács Kunban Solton volt az útolsó felvásárló most van valahol kitudja
Válasz csabahegeszt #5035. hozzászólásáraParvo,vagy megsérültek valamikor a vemhesség alatt.
Barma mumifikálodottak voltak?
Válasz jaromiv #5081. hozzászólásáraSzerintem, ha a tőzsdei ár az elszámolás alapjam, a vágóhidak, importőrök kihúzhatók a képletből. Legfeljebb közvetett hatásuk lehet.
Valamilyen jövőbeli tőzsdei árra játszani spekuláció. Mindenki saját felelősségére teheti.
Válasz Zoli1437 #5080. hozzászólásáraA Hunland a legnagyobb importőr. Sokan tőle veszik a sertéshúst.
Úgy 2000 tájékán Jos, azt mondta, hogy nem lesz több sertésexport, hanem húst fognak importálni. Én utoljára 2001 -ben az új holland nagykövet érkezésekor egy protokol rendezvényen futottam vele össze, de csak egy kézfogásig. Később már nem lehetett elérni telefonon sem. Még a sameszokkal beszéltem pár évig, de nekem ez csak (nem titkolva) információ szerzésre kellett.
A Bonafarm tipikus menedzser irányítású. Azt sem szabad elhinni, amit kérdeznek.
Exportot és importot is csinál, de hogy mi a szaldó, azt én sem tudom. A szalámi gyártáshoz „öreg hús” kell, az meg nem sok van itthon. Az M1 -es kivágás darabszámából ítélve, a Pick -be, minden import. Ha egy kicsit kotornák itt a gépben, akkor meg is tudnám mondani, hogy a szalámi gyár mennyit „fogyaszt” hetente, mert egykor a barátom hordta el onnét az összes lábat.
Az alacsony ár, a húsboltokat is kigyilkolja. A boltban elérhető max árrés 25%. Nem mindegy hogy ez az árrés a bruttó 1100 vagy a 850 forintos hasított ( túrával kiszállított hideg test, testháj és belsőség nélkül) árra érvényesíthető. A kis boltokat nem érinti az árrés sapka, de behatárolja az eladási árat. Plusz a villanyszámla egy bolt esetén 100 -ról 400 ezer forintra ugrott, spórolás mellett. A környezetemben a boltokból, szinte mindenütt volt elbocsátás.
Én hat hónapot számoltam a tendencia megfordulására. Addigra behízik a meglévő malac szaporulat. Ezzel együtt csökkenni is fog a malac előállítás. Húsvét után 2-3 hétre meg fog mozdulni az ár felfelé.
Válasz jaromiv #5079. hozzászólásáraSzerintem nem ők importálnak. Verseny van minden szereplő között.
2022 4-7 héten 1,2 Eur/kg volt. Onnan ment fel 2,5 Eur/kg-ra. Ez esett vissza oda ahol most van. Régebben is megvolt ez a hullámzás, még éven belül is. A folytatás meg kiszámíthatatlan.
Ahogy fertőzés is megjelenhet bármikor bárhol.
Válasz Zoli1437 #5078. hozzászólásáraNem lenne ezzel baj.
Ha az érdekeltek törekednének a belpiaci agráregyensúly fenntartására. De nem. Csak a pillanatnyi haszon kell. Nem kötelező importálni. Én kimondottan haragszom Josra és Sándorra is. Csináltak egy -egy baszott nagy céget, amivel előmozdíthatnák az ország gyarapodását, de ők csak piti kis pénzcsinálók maradtak.
Sokszor fújjuk a mantrát, hogy a régi komcsik, de Horvát Ede, Gorjánc Ignác és a Vályi Péter, mint vörösbárók a maguk területén a cégük fejlesztésén kívül az ország gyarapodásán is dolgoztak. Na, ezek a maiak, a nyomukba sem léphetnek.
Az árképzés amit leírtál rendbe volt és lenne. Csak ugye a német tőzsdei ár 2023. 28-31 héten 2,5 Eur/kg, a mostani meg 1,7 Eur/kg. Ez 30% csökkenés. Ez eus probléma, de még egyszer, nem kötelező importálni. Ha a monopol helyzetben lévő piaci szereplők, nem követnek önkorlátozást, akkor az agárszektor egészének egyensúlyát veszélyeztetik.
A kormányzat is hibás, az árfolyam politikával. Az árfolyamot a költségvetés igényeihez igazítják. Pedig ez a gazdaság szabályozás eszköze lenne. Az árfolyam lebegtetés az export - import szabályozás legjobb és legegyszerűbb módja. Ráadásul az eu sem szólhat bele.
A fertőzés meg így -úgy csak bejut a telepekre. Nekem azért itt több megmagyarázhatatlan dolog van. Pl. Szlovákia. Ott előbb volt az ASP mint nálunk. Tőlük ment át Kárpátaljára, majd hozzánk. Nálunk már egy éve csak mutatóban van vaddisznó. Állítólag kipusztultak. De hogy lehet, az hogy szlovákban még mindig sok a vaddisznó?
Jó. Tudom, hogy nálunk inkább kilőtték őket, mert jó pénz kaptak érte. A létavértesi égetőnek is ez volt az érdeke. De akkor is. Hogy nem pusztult ki Szlovákiában a vaddisznó állomány?
Válasz jaromiv #5074. hozzászólásáraMár nem vagyok érdekelt. Amig voltam vagy 30 éven át a német tőzsdei ár volt a szerződéses ár alapja 58% húsra és onnan differenciáltak föl és le 1%-onként.
A fertőzés terjedése ilyen mobilitás mellett nem lehet ügy. Egy repülő bármit, bárhonnan rövid idő alatt eljuttat bárhová, onnan meg csak tovább kell terjednie.
Egyik telep sincs hermetikusan elzárva a külvilágtól.
Válasz csontii #5075. hozzászólásáraIgen tudom. Szabályozva is van náluk a házi vágás. De hol a kontakt a vad és a telepi állatok között?
Ugye annó, Szirákfarmnál a cigány bevitte a kocát búgatni a telepre. Attól lett az egész állomány brucellás. De ha a dánok, Rimaszombati telepét nézem, ott nem lehet semmi kontakt. Gondolom a fertőzött telep sem volt más.
Válasz SzikiSzokeveny #5073. hozzászólásáraAkkor te többet tudsz mint én. Most mát világos. Eddig nem értettem, hogy Cereden a libatelepre honnét került a madárinfulenza. „Hát a fagyasztóból. „
A míg a libák kint legeltek a domboldalon, addig kutya bajuk volt. Szó szerint, mert addig csak a falu csavargó kutyái okoztak bajt.
Megépült a zárt, hipern modern telep, és hopp máris madárinfulenzás lett.
A vad az más kérdés. A havert is szívesen tökön rúgnám, mert hiába mondom, hogy gyérítsetek, csak magyarázkodik. Közben meg sír, hogy egy -egy vadkáros tétel 10 milliós.
Válasz jaromiv #5074. hozzászólásáraA Szlovákoknál masszívan jelen van a pestis a vaddisznó állományban.
Válasz Zoli1437 #5072. hozzászólásáraAz ár manipulatív. Eus túlkínálat van. A hasított importunk mennyisége nem nagyon változik, de a fagyasztott húsrészek behozatala borít mindent. A kereskedők dömping, nyomott áron bevásároltak kint és agyonvágják vele a belföldi piacot. Most gondold el! A Spar kinti cége megveszi olcsón, felárazza, majd beküldi a Dunakeszi hűtőházba. Ugyan itthon csak 10% árrést tehet a sertéshúsra, de a hasznot globálisan megoldotta, a kinti felárazással.
Eus túlkínálat. Az, hogy tavaly ősztől Németországban az iskola konyhákról, a muszlinok miatt kikerült a sertéshús, önmagában olyan többlet, ami nem volt lekezelve. Egy Debrecen, Miskolc ~200 ezres város évi sertéshús szükséglete a közétkeztetésben 120 millió körül van. Ezt vetítsük a 83 millióra, az kb 50 milliárd forint, ~ 1,7 millió sertés.
Ezen túl is van gebasz a német piacon. A dánoknál nincs megengedve a kölcsönzött munkaerő. A dán vágóhidak átköltöztek a németekhez. Az élőt átszállítják, és a hasított bent ragad a német belpiacon, túlkínálatot okozva. Ehhez jön, hogy Németország húsiparát három konszern uralja. Azt mondják, hogy a 10 legnagyobb cég, lefedi a húspiac, 90 % -át.
Kína 68% -os vámot vetett ki az Eus sertéshúsra. Le is állt az export, ami spanyolok nagy problémája. ( Meg miénk is.)
Ha ismered a rendszert akkor tudod, hogy Josék, a Hunland áraz. Csányiék, a Bonafarm ezzel dolgozik. A velük szerződők úgy működnek, hogy amikor a malac átmegy a hizlaldába, kifizetik az aktuális malacárat. Majd amikor a hízó megy a vágóhídra ezt az összeget levonják. Azzal, hogy készülve az ünnepre leverték a hízó árát, most aratnak.
Ők, ketten rátelepedtek a magyar húspiacra. Manipulatív árképzéssel, az importtal mesterséges túlkínálatot okozva extra profitot termelnek. Ez van. Nincs aki megálljt parancsoljon nekik.
Közben az agrárium szektorálisan torzul, ami hatással van más pl. növénytermesztési ágazatra is.
Nekem azért továbbra is az a kérdésem, hogy honnét a fenéből került a ASP a horvátokhoz, amikor semmi területi kontakt nem volt fertőzött területtel. Annak idején hogy került Brajlára, Európa legnagyobb sertéstelepére a fertőzés, hogy közel -távol nem volt ott fertőzés? Hogy lett fertőzött a szlovák oldalon, az Ipoly mellet a dánok egyik telepe?
Én úgy nőttem fel, hogy „Fiam, a disznó az olyan mint a kártyában. Ha hoz, akkor disznó módon hoz, de ha visz akkor mindent visz.” Most szar az ár, de az időben meghozott döntésekkel túl fogom éni. A kis súlyú, 15-20 kg-os malac árát, április végére bruttó 1.700,- Ft/kg -ra lőttem be.
Válasz jaromiv #5071. hozzászólásáraAhogy mondani szokták, jól felszerelt telepen van pestis a hűtőben.
Kedden itt már 500 alatti árat mondtak.
A vadra meg csak annyit, itt már vadász mondja, annyi az őz, hogy akkor is talál, ha mellé lő.
Válasz jaromiv #5071. hozzászólásáraAz 1,7 EUR/kg hasított ár az átszámítva kb. 540 Ft/kg élőnek felelne meg.
Annyi is volt két hétig. Hogy lejjebb ment 510Ft/kg-ra az szerintem eleve túlkínálatot jelent.
Az ASP-re meg vannak akik az egész országot letiltják. Lőttek az exportnak is.
A határon átjövő vaddisznó meg egy külön történet.
Válasz Zoli1437 #5070. hozzászólásáraMi itt északom már talán túl vagyunk ezen.
Még májusban a szigorúan fertőzöttből, fertőzöttre lett minősítve a terület.
Rég nincs pozitív minta. Vaddisznó is csak elvétve. Eddig épphogy tudták teljesíteni a kilövési tervet, ami a mintákhoz kell.
Erre fel pont tegnap szólt a vadász gyerek, hogy a falu szélén láttak egy tíz darabos falkát. Éjjelente jönnének kilőni.
Csak ismételni tudom magamat: az abnormális vadgazdálkodás, a vadállomány indokolatlan túlszaporítása az egyik fő probléma. A túlszaporodott állományt nem tarja el a terület élelemmel, vízzel, és vándorol. Keveredik, hozza viszi a „bacikat”.
(Ráadásul és konteós vagyok. Nem tartom kizártnak a szándékos megfertőzéseket sem. Láttuk 1996 -ban, az angol köröm és szájfájást. )
Válasz jaromiv #5069. hozzászólásárahttps://agraragazat.hu/hir/agrar-asp-afrikai-sertespestis-baranyaban-fertozott-mezogazdasag/
Nem régen itt prognosztizáltam a sertésfelvásárlási árat december elejére a 480 Ft/kg -ra. A jövő hétre ( 47 .hét) újabb 20 forint a csökkenés.
A meghirdetett ár 490 Ft/kg
Válasz jaromiv #5066. hozzászólásáraAz a csoda hogy ennyi év után is még valaki sertésekkel foglalkozik...
Az elmúlt 20 évben egymásután 2 jó év nem volt még a sertéságazatban... és mégis csinálják.
A húsmarhával tudom összehasonlítani ott az elmúlt 20 évben ha 2 év rossz volt már nagy szó..
Ott most is csúcson van az ár és ahogy olvasom világszinten óriási a kereslet ugyhogy még tovább fog nőni az ára szerencsére.
Az hogy kevesebb húst esznek nem gondolnám hogy jelentős lenne sokkal inkább átállt a világ a hamburger ,steak vonatra nem hiába van tele minden hogy ilyen-olyan hamburger..
De kitartást minden sertéstartónak,sajnos nem látszik szép jövő.
Válasz jaromiv #5066. hozzászólásáraValamikor 90 körül volt 10 millió sertés az országban. Szerintem azóta tart a leépülés.
Most 2,5 millió körül van és töretlen a lejtmenet, csak van benne egy hullámzás.
Régen ha sok volt nem vették át, most alacsony az ára.
Tenyésztő ha maga termeli a takarmányt aszályban szabadul az állatoktól mert a saját termést vitte az aszály a befektetett pénzével együtt. Se takarmány, se pénz amivel takarmányt vehetne.
Válasz Zoli1437 #5065. hozzászólásáraEgyrészt kösz, hogy felhívtad a figyelmemet, mert a ”P” az ”E” akar lenni. Az S és az E adja a vágás 91 %-át. (Tehát ezzel helyesbítek)
Másrészt, több ez a probléma. A leépülés már tavaly augusztusban elkezdődött. Takarmány meg van dögivel, és az ára sem kiugró.
Ez nem fog megfordulni. Amikor az 500-1000 kocás cégeknél, a cégnyilvántartásban megjelenik a negatív információ, az a termelés végét jelenti. Hozzák be az eus szemetet. Vízlekötővel agyon etetett állatok, felfújt húsát hozzák be. Ami egy sütés során 60% -ot leveszít a súlyából.
Most nem keresem ki, de az agrárszektor teljesítményét a sertéságazat nagyban rontja, mert behozatali és kiviteli mérleg borzalmas. Olyan 1/3 -al több a behozatal, mint a kivitel.
Nincs piacvédelem, borul a gazdasági egyensúly. A nemzetközivé vált kereskedők, mint a Hunland, vagy a Bonafarm csak a rövidtávú profitban érdekelt.
Közben a fogyasztási oldalon van brutális csökkenés. A húsosok szerint a vendéglátós, szállodás forgalmuk ( a kifőzdék kivételével) több mint 30 % -os esett.
Egyre másra ürülnek ki a hizlaldák. Olyanok is feladják, akiknek évek óta szerződése van a Kométával. Én remélem, és bízok benne, hogy nem ismétlődik meg, az ami Gyöngyösön történt, hogy végül nem fizették ki a vágóállatokat.
Válasz jaromiv #5064. hozzászólásáraA mai hibrideknek illenék tudni az "S" kategóriát.
A "P" kb. a mangalica szintje. Az meg nem vágás utáni minősítésre való.
Ami most van az megszokott. Aszály után kevés a takarmány. Ki kell üríteni az ólakat. A túlkínálat lenyomja az árakat.
Majd valamikor fordul a helyzet.
Két- három hete a kukoricás topikban a takarmányozási célú felhasználás kapcsán írtam a sertésárakat, és a „jósoltam” december elejére 480 Ft/kg elő árat.
Most nov 1. -én az aktualitás:
A 43 hétre (10.20-26) meg volt hirdetve az 540 Ft/kg ár.
A vágóhídi adatok alapján, ezt még az S minőség sem érte el. Az S 537,59 Ft/kg, a P minőség 527,45 Ft/kg. Ez a két minőség tette ki a vágások 91 %-át. Az import 531,84 Ft kg. Az M1 minőség utolsó ismert ára (a 42. heti) 374,16 Ft/kg.
A jövő hétre ( 45. hét) a meghirdetett ár 510 Ft/kg.
Újabb 30 Ft csökkenés.
Ezek az árak még a takarmányozási költséget sem fedezik. Utoljára ekkora összeomlás az eus csatlakozáskor volt, 2003 második fele- 2004 évben.
Visszanézve , hová jutottunk 11,5 év alatt ? >>> " #2406 Zoli 63 2014-04-14 20:28:57
Inkább a vicceknél lenne a helye, de a témája miatt ide tartozik ! ! --/ a dioxinos disznóktól jól megvédtek, azokat hozták befelé 200ft/kg alatt fuvarral együtt / ! ! ! smile hammer --- " Privátbankár .hu : Kapronczai István az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója azt mondta, hogy a magyar sertés egyik hátránya, hogy jobb minőségű az európai átlagnál, viszont az emberek nem hajlandóak többet fizetni a jobb minőségért. Ráadásul a magyar sertés kilónként 15 forinttal drágábban kerül a vágóhídra, mint az import. Mindeközben valamelyest csökkent a sertések száma? Hogy lesz ebből 6 millió sertés, és egyáltalán van-e szükség annyira?
Fazekas Sándor : Én azt mondom, hogy az országnak legyen 6 millió sertése, ne a 6 millió sertésnek országa, ez nem mindegy. A probléma egyik oka, hogy a külföldi sertéstartók nagyobb mennyiségben használnak fel élelmiszeripari melléktermékeket, gyakran élelmiszerhulladékot is, míg nálunk takarmányra alapozott sertéstartás van. Tehát leegyszerűsítve drágább a takarmány. Az importot befolyásolja a valutaárfolyam is. A forint gyengülése esetén az import kedvezőtlen, mert ugye drága euróért hoz be, és olcsó forintért ad el. Mi kidolgoztunk egy sertésstratégiát, ami a nyomonkövethetőség, minőség feltételrendszer kialakításával, a sertésmarketinggel, védjeggyel igyekszik erősíteni az ágazatot. Emellett teljesítményvizsgálattal, kutatás-fejlesztési háttérnek az erősítésével, aminek a hatásai már látszódnak, hiszen az elmúlt év utolsó hónapjaiban a sertésállomány csökkenése megállt és egy enyhe növekedés is mutatkozik. Ez ugyan egy rövid időtartam és zárójelbe is kellene tenni.
Az ágazatot végül is tudtuk stabilizálni, mert 2007-2008 környékén még 5 millió sertés volt, onnan csökkent 3 millióra és azóta körülbelül ezen a szinten van. Meg kellett védenünk hazánkat a dioxinos sertéstől éppúgy, mint a dömpingáron felbukkanó importtól. Az ágazat talpra állítása azonban több energiát igényel. Több állattelep-korszerűsítési pályázat van mögöttünk, kapacitásbővítéseket is jelentenek és ez meg fog jelenni a termelésben. Erre pedig szükség van, mert a sertéshúsnak van piaca, jó áron el lehet adni, ráadásul az ágazat nagy foglalkoztató és olyan térségekben is adhat megélhetést, ahol más aligha képzelhető el. Elkezdtük például a háztáji gazdálkodásnak a szervezését, szintén jövedelmet hozhat. A Start munkaprogram keretében is beléptek újabb termelők, akik az adott település lehetőségeit használják fel ahhoz, hogy ott helyben termeljenek élelmiszert. Ez egy több területen folyó munka, de én optimista vagyok, hogy most már egy növekedési pályára tud állni a sertésállomány. Azért lenne jó elérni a kitűzött célt, mert akkor tudjuk lefedni a belső piacot és kiszolgálni az exportigényeket is. Magyarország most is megtermel annyi disznót, mint amennyire szüksége van. Ráadásul, amikor arról beszélünk, hogy visszaesett az állomány, azt is figyelembe kell venni, hogy a belföldi fogyasztás is visszaesett a harmadára, miközben azok a húsok, amelyek egészségesebbnek lettek titulálva – pulyka, baromfi -, azok kiszorították a sertéshúst a fogyasztásból. "
Válasz SzikiSzokeveny #5061. hozzászólásáraA tavasz a legrosszabb a háztáji hízók értékesítésére. Akinek télen sem volt pénze egy hízóra (valljuk be, egy disznótor tokkal-vonóval, sörrel, borral, pálinkával több százezres szórakozás), annak tavasszal sincs. Akinek kellett az már rég megoldotta. Ezt a keresleti “űrt” a hentesek is meglovagolják, lejjebb mentek az árak, ez nem vita kérdése.
A húsvéti sonka meg más kérdés. Átalakultak a fogyasztási, kultúrtörténeti szokások. Mondom ezt úgy, hogy semmilyen piackutatást nem végeztem ezzel kapcsolatban. De az én ismeretségi körömben is sokan vesznek pulyka sonkát húsvétra, még többen elmennek a húsvéti időszakban valamilyen szállodába. Mind megtehetné, hogy megvegyen egy sertés sonkát, de nem teszi meg.
Válasz t.romsics #5057. hozzászólására2 hete az egyik Békési kis felvásárló 550be vette. A hentesnek könyörögnek, hogy vegye meg. Pont egy pár napja beszéltük, hogy 10 éve 1000 kiló feletti húsvéti sonkára volt előrendelése, most 150re sincs még.
De 10 éve a selejtbirkára is összeverekedtek szinte a kapuban, most az utolsó kettőt gyakorlatilag elajándékoztuk.
Köszönöm
Válasz Sanyiii70 #5056. hozzászólásáraIgen. Létezik.
Millió egy oka lehet amiért le ment kicsit az ára. Nekünk is volt olyan hogy egyik évbe még 80 forint volt a krumpli a földről. Kijött a kereskedő és a föld széléről vitte el. Következő évbe meg 17 forint volt, ha kellett egyáltalán
Válasz Sanyiii70 #5056. hozzászólásáraZárlat is leverhette az árakat .
Válasz Sanyiii70 #5056. hozzászólásáraAz igazság az, hogy már vége a disznótoros időszaknak, ilyenkor mindig lejjebb mennek az árak. De szerintem most is az a 900 ft/kg. Rokoni kedvezménnyel kaptad, ha rosszul esik, majd meghálálod neki mással…
Sziasztok!
Létezik, hogy az élősertés 750 Ft/kg?
Vettem egy kétmázsás hízót keresztapámtól amit levágtunk.
Ennyit kér.
Tavaly 900-ért vettem tőle.
Sziasztok! Valami speckó légyirtó szerre lenne szükségem! Mit tudnátok ajánlani? Amik kereskedelmi forgalomban vannak azokat szinte mindet kiprobáltam. De mind csak ideiglenes megoldás. Valami olyat szeretnék ami hetekre megoldaná a problémát.
Válasz erdeizsolt1990 #5053. hozzászólására35-45ezer….
Sziasztok!
Kérdezném hogy választási malacok milyen árban vannak most? Nem kg ár hanem db ár érdekelne, okyan 18-20kg malacok. Előre is köszönöm????
Válasz Anonimus82 #5041. hozzászólásáraCégnek adod le, és minőségit kell előállítanod, vagy maszekoknak mehet nagyobb súlyba is , mert akkor tudnál takarékoskodni, a hosszabb gondozási időt is megérheti ?
Válasz mtz1221 #5050. hozzászólásáraHízást szeretne elérni, nem fogyókúrát akar nekik
a tánc sok energiát fogyaszt, de az alkohol itatása sokat vinne be a szervezetükbe . 
https://www.facebook.com/reel/1383793445862623
Válasz Anonimus82 #5048. hozzászólásáraMég egy dolog. Érzékenyek a változásra. Ha váltasz célszerű fokozatosan hosszabb idő alatt csinálni. Esetleg falkaváltásnál.
Válasz Zoli1437 #5047. hozzászólásáraKöszönöm
Válasz Anonimus82 #5046. hozzászólására15% szója+3% premix + egyéb összetevők árát meg beltartalmát hasonlítsd össze azzal amit eddig etettél.
Válasz Zoli1437 #5045. hozzászólásáraSzóját 250-270 Ft kg tudok venni sano premix tudok szerezni,de amit mondasz beszerzem de sano menne könnyen
Válasz Anonimus82 #5043. hozzászólásáraEz csak egy. Biztos, hogy jó, de árban mással kellene összehasonlítani. Meg a szója ára is kellene, hogy mi a különbség árban a régihez képest.
Válasz Anonimus82 #5042. hozzászólásáraSzerintem keress egy helyet ahol gyártják, vagy nézz körül mit árulnak a környéken.
Kérj árat és beltartalmi adatokat. Ezek alapján tovább lehet gondolni. Szükségletről tudok adatokat adni.
Válasz Zoli1437 #5040. hozzászólásárahttps://www.tudatosgazda.hu/termek/107-sano-mastpremix-25kg Erre gondoltam mi a véleményed
Válasz Anonimus82 #5041. hozzászólásáraPremix is lehet volna csak milyen gyártótól vagy milyet ajálsz.
Válasz Zoli1437 #5040. hozzászólásáraA sanotol használtam a malacnak piggit majd aminogold, volna lehet szójadara 46%, én is erre gondoltam csak mivel keverjem?
Válasz Anonimus82 #5039. hozzászólásáraMit használtál koncentrátumot vagy premixet?
Van elérhető közelségben jó áron 46%-os szójadara és premix?
Üdv szeretném meg kérdezni ki milyen tápot használ sertés hizlalásra eddig használtam sanot de drága most már nagyon valaki ha tudna segíteni egy recept túrával ami ár érték arányban jó tapasztalatok véleményektekre lennék kíváncsi, vagyis a titkos receptre
Válasz Tom250 #5037. hozzászólásáraMire gondolsz .Pestis vagy a kiölésre
Mindkettőn részben túl vagyunk Szabolcsban.
Még csak az hiányzik hogy ez hozzánk is bejöjjön....
Válasz csabahegeszt #5035. hozzászólásáraEzt olvasgasd benne van szinte minden :https://www.agraroldal.hu/arterivirus.html
Ha van lehetőséged rakjál bele 1-2 tojást
Üdv.
Ki mivel csinál egy kis ízt a darába ?
Nem tápra gondolok.
Most fialt a kocám és szeretnèm neki kicsit ízesebbé tenni a vízes darát.
Másik dolog 13 élő malac van 2 db meg már üszkös volt kb fele akkorák mint az élők.
Az mitől lehet hogy elpusztultak odabent.