Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kiskocka bálázók betegségei új
- Napraforgó-termesztés új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Kárenyhítési rendszer új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Szenázs készítése, és gépei új
- Műtrágya árak új
- Agrárjog új
- Lucerna telepítése, termesztése új
Cikkajánló
Hirdetés
Így hozhat ki 500 kg plusz termést a búzából: A Quilt Prime alkalmazásának titkai
A maximális termésátlag nem a véletlen műve, hanem a kora tavaszi indulásnál dől...
534 hozzászólás
A parlament előtt van az agrártárgyú törvények módosítása. Túl sok érdekesség nincs benne.
Viszont van két olyan terület, melyek estében égetően szükség volna egy alapos revízióra. Az Erdőtörvény, illetve az osztatlan közös tulajdonok felszámolását szabályozó Foktf. törvény.
Ezekhez azonban nem nyúlt az agrárminisztérium. Lehet, már úgy gondolják, az ezeket érintő felgyülemlett problémákat oldja meg a következő kormány.
Hát....egy biztos. Rontani már az sem tud rajtuk...
Az agrárminisztérium jelenlegi garnitúrájához képest a jogalkotást csak jobban lehet csinálni, rosszabbul nem.......
Az már többé-kevésbé ismert, ha a hagyatéki eljárásban termőföld is érintett, akkor az nem „osztható”. Vagyis azt egy örökösnek kell megörökölni. Természetesen, ha több földrészlet is érintett, akkor ez földrészletenként értelmezendő. Ha nincs egyezség, akkor a hagyatéki végzésben a hagyományos megoldást kell választani. Viszont ebben az esetben a tulajdoni lapon szerepel egy dátum, amíg a közös tulajdont meg kell szüntetni. Ez érvényes akkor is, ha az örökség tulajdoni hányad, és osztatlan közös tulajdonban van. Erre az örökösöknek 5 éve van. Ha addig nem oldják meg, akkor elárverezik az földet.
Azt viszont kevesen tudják, hogy az örökölt földek a hagyatéki eljárás keretében eladhatók, akár egyben is. Ha ebben egyezségre jutottak, akkor a vevőnek nyilatkozni kell a közjegyző előtt a vételi szándékáról. A közjegyző elkészíti az egyezségi okiratot, és azt megküldi a földügyi hatóságnak. Itt gyakorlatilag ugyan azok a feltételek vannak, mint egy adásvételi szerződésnél.
Van azonban két lényeges kivétel.
Az egyik, hogy ebben az esetben nincs kamarai állásfoglalás. Ez nagy előny, és meggyorsítja a folyamatot.
A másik, hogyha a hagyatékban több földrészlet is van, abban az esetben, ha a vevő mindet meg kívánja venni, akkor azok egybefoglalt vételáron értékesíthetők, akkor is, ha pl. nem egy településen vannak.
Válasz JagroGy #331. hozzászólásáraIgen
Abban az estetben is lehet hivatkozni a ‘’helyben lakó szomszéd’’ jog gyakorlására, ha a saját területem ugyan más blokkban van, de csak egy földút választ ez minket a másik helyrajzszámtól? (A földútnak is van önálló helyrajziszáma)
Ez a debreceni történet tipikus esete annak, mikor van egy laikus erdőgazdálkodó, van egy önjáró, jogszabálysértő erdészeti hatóság, van egy laikus ügyvéd, és van egy dilettáns bíróság, mint most a Kúria.
Na meg van egy kardinális kérdés. Holvan a szakirányító?
Rojtosra koptattam már a szám, és a klabviatúrát azzal. Ha valakinek az erdészeti hatóságok döntéseivel van problémája, az első körben szakembert keressen, és csak utána ügyvédet, feltéve, hogy egyáltalán szükség van rá.
A debreceni erdészeti hatóság egy bejelentett fakitermelés megkezdését erdőfelújítási biztosíték megfizetéséhez kötötte. A határozat 2021 július 30.-án kelt. Amit a gazdálkodó megfizetett. 2022 októberében az erdészeti hatóság egy újabb határozatában figyelmeztette a gazdálkodót. Tájékoztatta arról, amennyiben az erdőfelújítást nem kezdi meg, akkor a már megfizetett erdőfelújítási biztosíték terhére az erdőgazdálkodói tevékenységet elrendeli.
2024-ben az erdészeti hatóság a műszaki átvételt követően újabb eljárást indított, és ugyan arra a gazdálkodóra, ugyan azon erdőrészlet tekintetében, ugyan olyan mértékű erdőfelújítási biztosítékot ismételten kiszabott úgy, hogy a már korábban megfizetett ugyan olyan összegű biztosíték még letétben volt.
Per lett a dologból.
A Debreceni Törvényszék az felperes gazdálkodónak adott igazat, hatályon kívül helyezte a hatósági döntést, és új eljárást rendelt el.
Az erdészeti hatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria ebben az eljárásban az erdészeti hatóságnak adott igazat, jogszerűnek ítélte az erdőfelújítási biztosíték kiszabását, mert szerinte az Evt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján fizetendő erdőfelújítási biztosíték, nem ugyan azt a célt szolgálja, mint az (1a) bekezdés alapján kiszabott.
Nos, végül is lehet a törvényi előírást így is értelmezni.
Viszont véleményem szerint, Dr. Nemes Ügyvéd Úr nem használt ki a keresetben minden jogi érvelési lehetőséget. Lettek volna ugyanis az Alaptörvénnyel, AB ítélettel, továbbá az Ákr. rendelkezéseivel alátámasztható érvelések, melyeket a Kúria sem hagyhatott volna figyelmen kívül.
Most olvastam egy Kúria döntést. Ez már a második kör, ha jól értelmezem. A lényeg.
Bányatelek valahol Zalában, nem tartozik az Erdőtörvény hatálya alá. A tulajdonos eladja a rajta lévő lábon álló fát egy Kft.-nek. Az érintett terület védett természeti terület. A Kft. letermeli a fát, de nem kér ehhez engedélyt a természetvédelmi hatóságtól. Az Erdészeti hatóság 2017. októberében eljárást indít, amit később megszüntet, mert a fakitermelés nem tartozik az Evt. hatálya alá.
A természetvédelmi hatóság ezek után szintén eljárást indít, melynek végén figyelmezteti a Kft. mert a hatóság engedélye nélkül végezte a fakitermelést. Az erdészeti hatóság 2018. augusztus 14.-én hivatalból eljárást indít a faanyag kereskedelmi lánchoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezések megsértése okán, majd 2019. október 31-én hoz döntést, melyben elrendeli az értékesített faanyag nettó árbevételének, 22 millió forintnak az elkobzását. Újabb per, ezt a kört zárta most le a Kúria, új eljárásra kötelezve a Törvényszéket, amely az erdészeti hatóság bírságoló határozatát hatályon kívül helyezte. A Kúria gyakorlatilag egyet értett az erdészeti hatósággal.
Na, most szerintem ebben igaza van. A probléma nem ez. A probléma az, hogy a Kft. ügyvédje – Dr Német Péter -, véleményem szerint nem a megfelelő, az ügy érdemében releváns jogszabálysértésekre alapozta a védiratot. Természetesen nem ismerem az ügy minden részletét, de számomra egyértelmű, hogy az erdészeti hatóság a megelőző eljárásában megsértette az Ákr. illetve a Szankció tv. hatályos rendelkezéseit.
Ma egy közigazgatási eljárásban az ügyfelek teljes mértékben kiszolgáltatottak a hatóságoknak. A hatósági döntések jelentős része jogszabálysértő. Ennek oka, hogy a hatóságok a saját szakmai jogszabályi hátterüket sem ismerik, vagy ha igen, megtehetik, hogy az eljárás során azt szándékosan félreértelmezzék. A földhivatali-, erdészeti hatósági döntések is ide tartoznak.
Például az erdősítések műszaki átvételéhez kapcsolódó hatósági döntések elsöprő többsége jogszabálysértő. De ugyan így az osztatlan közös tulajdonok felszámoláshoz kapcsolódó földhivatali döntések elsöprő többsége is.
Hogy miért tehetik ezt meg a hatóságok? Nos azért, mert nincs felettük kontroll, illetve azért, mert tisztában vannak azzal, hogy az ügyfelek elenyésző része él a jogorvoslati lehetőséggel. Ez utóbbi oka egyértelműen a jogi képviselet rendkívül alacsony színvonala.
Néha megkeresnek olyan problémával, hogy erdőnek minősülő föld esetében, - ami osztatlan közös tulajdon -, egy tulajdonostárs használati rendet kezdeményez, vagy már ki is alakított. A megkereső problémája az, hogy ő olyan részterületet kapott, ami szerinte rosszabb, mint a többieké. A kérdés, mit lehet ebben az esetben tenni.
A válasz: semmit. Erdőben kialakított használati renden csak a tulajdonostársak teljes egyetértésével lehet változtatni. Ez igen ritkán jön össze. Gyakorlatilag be van betonozva. Miután a használati rend kialakításakor nem kell a fakészletet figyelembe venni, ezért akik nem vettek részt a használati megosztásban, vagy nem tudták az akaratukat érvényesíteni, pórul járhatnak. Mert ha van használati rend, akkor eladás esetében a vevő is azt „örökli”. Ha a vevőnek van esze, vagy megbíz szakembert, akkor nem lesz egyszerű eladni. De az is előfordulhat, hogy valaki egy felújítási kötelezettség alatt álló részterületet kap. Na, az az igazi szívás.
Szóval azt tudom javasolni, ha valakinek egy osztatlan erdőben van tulajdoni hányada, gondolja végig, mit akar kezdeni vele. És ha gazdálkodni akar, vagy el akarja adni, keressen meg egy szakembert, és kérjen tanácsot.
https://www.facebook.com/groups/1495812674969422?locale=hu_HU
Létrehoztam egy zárt csoportot. Ebben a csoportban fogok a továbbiakban foglalkozni azokkal a kérdésekkel, melyeket már korábban érintettem, elsődlegesen a jog oldaláról.
Ezek egy része a saját „kútfő”, de ha bárki felvet érdeklődésre számot tartó kérdést, problémát, annak is megpróbálok utána járni. Miután folyamatosan figyelemmel kisérem a termőföldhöz, erdőhöz, az osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódó jogszabályokat, illetve azok változásait, továbbá folyamatosan olvasom az ezeket a területeket érintő bírósági ítéleteket, kijelenthetem, hogy Dr. nélkül is naprakész ismeretekkel rendelkezem.
Nem jogi tanácsot adok, mert nem vagyok jogász. A józan ész oldaláról közelítem meg a jogszabályokat, a bírósági döntéseket, és próbálom azokat értelmezni, legyen az erdő, termőföld adásvétel, haszonbérlet, használati rend, többlethasználati megállapodás, osztatlan közös tulajdonok felszámolása. De ugyan így foglalkozni fogok jogszabálysértő hatósági döntésekkel, és azok „orvoslásával”.
Ez egy demo verzió lesz. Nem fogok részletesen belefolyni egyetlen kérdésbe sem, nem fogok egyetlen kérdést sem levezetni konkrét jogszabályi helyeket beidézve, nem fogok konkrét bírósági lajstromszámokat megadni.
Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.
Ha működni fog a dolog, majd eldöntöm, hogyan tovább…..
" target="_blank">https://www.facebook.com/groups/1495812674969422?locale=hu_HU
Moderátor által módosítva: 2025-11-04 13:27:27
Egy erdőgazdálkodót az erdőterv jogosítja, és kötelezi.
Ez azt jelenti, hogyha az erdőterv tartalmaz fahasználatot - fakitermelést -, akkor az szerzett jog. Szerzett jogot nem lehet jogosulatlanul gyakorolni. Ha egy erdőgazdálkodó egy erdőtervben szereplő fakitermelést elvégez, azért nem lehet jogosulatlan fakitermelés címén szankcionálni, akkor sem, ha azt pl. nem jelentette be. Ez igaz az úgynevezett "túlvágásokra" is. Ha egy termelés során a fakitermelők érintik a szomszédos erdőrészletet is, akor az a termelés csak akkor minősulhet jogosulatlannak, ha abban nem volt előírva az erdőtervben termelés, vagy nem ugyan az. Tehát, ha egy trv. esetében az erdőgazdálkodó belevág a szomszédos erdőrészletbe, de abban szintén trv. erdőtervi előírás szerepel, akkor az nem jogosulatlan fakitermelés.
Válasz Praetor #321. hozzászólásáraFeltéve, ha ezt az alperes földügyi hatóság kéri,. Ha nem , akkor a törvényszék elfogadja az a szerződéshez kapcsolt szakértői értékbecslést.
Válasz Demény Csaba #320. hozzászólására...amivel szemben lehet majd hozni egy másik igazságügyi szakértő által készített értékbecslést, és a bíróság majd eldönti, hogy melyik fél álláspontját, és melyik szakértői véleményt fogadja el.
Az Agrárkamara még mindig előszeretettel alkalmazza az adásvételeknél, az eltúlzott vételár indokolást. A földügyi hatóságok az esetek töbségében ezt elfogadják, és az adásvételi szerződést elutasítják ezzel az indokkal.
Ezzel annyi a gond, hogy ezt a kérdést a Kúria már sok évvel ezelőtt rendbe tette. A termőföldek vételára, bérleti díja szakkérdés, szakértelmet igényel. Ilyen szakértelemmel sem a Kamara, sem a földügyi hatóság nem rendelkezik. Ehhez igazságügyi szakértői értékbecslés kell. Ha ilyen nincs, akkor az elutasítás jogszabálysértő. A legjobb megoldás - ha a vételárba borítékolhatóan bele fognak kötni -, az, ha az adásvételi szerződés mellé csatolásra kerül egy igazságügyi szakértő által készített értékbecslés.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #318. hozzászólásáraMr. Popular
Válasz Praetor #317. hozzászólásáraOtt is leírtam....engem ilyen nem tud meghatni.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #316. hozzászólásáraAzért ha ezt egy nők által látogatott fórumon írod le, akkor kaptál volna rendesen.
Mint már többször elmondtam, a hatóságok a mindenkori kormány meghosszabbított kezei. Nem volt, és soha nem is lesz ebben az országban olyan kormány, aki olyan jogi lehetőséget, hátteret adna a polgárainak – az ügyfeleknek -, hogy erre a kézre rá tudjanak ütni.
Az Orbán-rezsim ezt tökélyre fejlesztette. Gondoskodott arról, hogy az ügyfélnek csak kötelességei vannak, jogai nem, míg a hatóságoknak csak jogai vannak, kötelezettségei nem. Erről szól az Ákr. és a Kp. Ma Magyarországon egy közigazgatási eljárás lényege az ügyfél megfélemlítése, amihez korlátlan eszköztár áll a hatóságok rendelkezésére. Szabadkezet kaptak, azt tehetnek, amit csak akarnak. Nem kell ismerniük a hatályos jogszabályokat, azt kedvükre értelmezhetik, ha éppen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely megfelel az elvárásaiknak, akkor „alkotnak” egyet, hozhatnak bármilyen gagyi döntést, azért semmilyen felelősséggel nem tartoznak. Tönkre tehetnek, ellehetetleníthetnek anyagilag, erkölcsileg, szakmailag bárkit.
Azért mert nincs fölöttük kontroll.
Lehet jogorvoslattal élni, lehet menni a törvényszékre……..de minek. A törvényszékeken kevés kivételtől eltekintve, dilettáns, hozzá nem értő bírák vannak, olyanok, akik korábban a közigazgatásban dolgoztak, de ott sem értettek ahhoz, ami a munkájuk volt. Attól nem lett több eszük, hogy felültek a bírói pulpitusra. Ami még tetőzi a bajt, hogy elsöprő többségük nő. Egy nő genetikailag alkalmatlan arra, hogy közigazgatási perben bíráskodjon. Azért mert már magát a problémát sem tudják értelmezni. Ezért aztán idióta döntéseket hoznak, amin vagy röhög az ember, vagy sír.
És nincs tovább. Lehet persze felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához….de megint minek? Tíz ilyen kérelem kettőt, ha befogad. Mert nem akarnak dolgozni. Milliós fizetésekért.
De ez valahogy nem éri el a társadalom ingerküszöbét.
Valakinek dolga akad egy hatósággal. Kérelmet terjeszt be, vagy hivatalból eljárás indul vele kapcsolatban.
A hatóságnak alapból van 60 napja arra, hogy az eljárást lefolytassa. Munkaidőben, jobb-rosszabb szakmai, jogi hátérrel, jogszabályban gazdagon biztosított lehetőségekkel. De ha nem tartja be a 60 napot, az sem jelent semmit. A hatóságokra nem vonatkoznak a határidők (sem). A hatóság meghozza a döntését, közli az ügyféllel, ügyfelekkel. A döntés a közléssel véglegessé válik.
Az ügyfél nem fogadja el a döntést, jogszabálysértőnek tartja. Nézzük. milyen lehetősége van.
A döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül élhet jogorvoslati lehetőséggel, keresetet nyújthat be a bíróságra. Az ügyfél teljesen laikus az eljárással érintett szakterületen, illetve a jog területén, ezért keresnie kell egy ügyvédet. Lehetőleg olyat, aki az adott szakterületre is rendelkezik valamely rálátással, hajlandó elvállalni az ügyet, és az ügyfél meg is tudja fizetni. Az ilyen a fehér holló kategória. Mindezt 30 nap alatt, az esetek többségében úgy, hogy pl. közben dolgoznia is kell. Ha ezt nem tudja megoldani, akkor a 30 nap elteltével kuka az ügy. Nincs tovább. A közigazgatási jog nem ad neki további jogvédelmet.
Tegyük fel, hogy sikerrel jár, kereset megírva, benyújtva. Az ügyfél fellélegezhet egy kicsit. Vagyis nem. Mert a kereset nem halasztó hatályú. A hatóság a döntést végrehajthatja. Tehát, ha bírságot szabott ki, és azt az ügyfél nem fizette meg, akkor a NAV-val végrehajtatja. Ha valamitől – pl. foglalkozástól, tevékenységtől – eltilt, azt is. Van persze lehetőség arra, hogy a keresetlevéllel együtt azonnali jogvédelmet kérjen, mondjuk a döntés végrehajtásának felfüggesztésére…..de ez úgy van jogilag szabályozva, hogy azt nem fogja megkapni. Vagyis perel, de anyagilag, erkölcsileg, szakmailag, emberileg egyik napról a másikra ellehetetlenítik, tönkre teszik. Aztán majd x év múlva esetleg – ha szerencséje van, mert azon múlik – a bíróság neki ad igazat, akkor visszakaphatja a pénzét, becsületét, a hivatását……csak azzal már gyakorlatilag szart sem ér, pl. ha az egészre ráment a családja, az egészsége.
Na de nézzük, mi van akkor, ha a törvényszék befogadja a keresetet. Mit várhat az ügyfél. Hát…..túl sok reményt ehhez sem lehet fűzni. A törvényszéken tevékenykedő bírák többsége ugyan is a közigazgatásból érkezett. Kormányhivatalokból, NAV-tól, BM-től. stb. Vagyis olyanokkal van feltöltve a közigazgatási bíráskodás, akik korábban szakmányban gyártották a jogszabálysértő döntéseket. Azért mert nem ismerték a hatályos jogszabályokat, vagy nem tudták azokat helyesen értelmezni. Na már most. Attól, hogy most bíróknak hívják őket, még nem lettek okosabbak. Az esetek többségében lövésük nincs arról, miről szól az előttük fekvő ügy. Nem értik. De döntést kell hozniuk. A megoldás? A felperes laikus, az ügyvédje laikus, az alperes hatóság szakmabeli, profi – mert én is az voltam, míg ott dolgoztam -, ezért a z alperes hatóságnak van igaza.
A kör bezárult, nincs tovább. Az ítélet jogerős. Nincs további jogorvoslatra lehetőség. A közigazgatási bíráskodás ugyanis, egylépcsős. Magyarul, ha megvádolnak tyúk lopással, akkor az igazadat akár 2-3 lépcsőben is keresheted. De közigazgatási eljárásban nem.
Még egy lehetőséged van. Felülvizsgálati kérelem a Kúriához. Na, ez már aztán tényleg felejtős. A Kúria ugyan is az elmúlt években nem hajlandó köz. ig. ügyben felülvizsgálati kérelmet befogadni. Magyarul nem hajlandó dolgozni. És ebben az országban ez is rendben van.
Mert ugye Magyarország jogállam.
Meg egy lófaszt mama….
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #313. hozzászólásáraNem csak ez van benne, és megkockáztatom, hogy a fő problémát inkább az okozza, hogy a jogi gondolkodáshoz sokszor nem illeszkednek a jogszabályok, amelyet a jogdogmatika ver bele a hallgatókba az egyetemen, és amelyhez a jogászi szakma egyébként ragaszkodik. Ez részben az általános és szakági jogelveken, értelmezési módokon, joglogikai kapcsolókon... stb nyugszik.
Ezzel szemben sok jogszabály meg olyan, mintha egy államigazgatási főiskolai végzettségű fogalmazta volna. Korábban itt, az erdők kapcsán felmerült jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos probléma is erre emlékeztet. Sokáig sok helyen ilyen végzettséggel működtek jegyzők is, és a jogértelmezéseik is hasonló mintázatokat mutattak. Egyszerűen hiányoznak a jogdogmatikai ismeretek, és mintha be lennének zárva a szemellenzős nyelvtani értelmezés börtönébe. Mintha más nem is létezne. Az különösen vicces szokott lenni, amikor úgy értelmeznek jogszabályt, hogy az ügyfélre is hasonló logika mentén vonatkozik, mint rá a hivatalra/hivatalnokra. Kivetítik az ügyfélre azt a logikát, hogy a közjog területén kizárólag azt teheti az állam és a hivatal, amit a jogszabály előír. Arról meg elfeledkeznek, hogy ugyan érintkezik az ügyfél a hatósággal és ezekkel a jogszabályokkal, de a működése alapvetően magánjogi, ahol "mindent szabad, amit a jogszabály nem tilt" elv érvényesül.
Nem vitatom, hogy nem ritkán a hanyagság is előfordul a jogászok munkájában, fölösleges is lenne szépíteni. Viszont nem lehet kizárni az értelmezési különbséget, ami a jogdogmatika alapján végeznek az ellentmondások feloldására. Mert minden vonatkozó, érvényes és hatályos jogszabály egyszerre alkalmazandó, de az ellentmondások feloldására a dogmatika adja meg a választ.
Válasz Praetor #312. hozzászólásáraAz már régóta nem vita tárgya, hogy Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik. Ebben az agrárminisztérium jár az élen.
De az sem képezi vita tárgyát, hogy a másik oldalon, a hivatalok, hatóságok, ügyvédek, bíróságok területén meg mindent visz a dilettantizmus, a tudáshiány, a jogszabály éertelmezési képesség hiánya. Ez egyértelműen emberi mulasztás. A neve: lustaság. Még egy zseninek is kevés, ha csak egyszer olvas el egy jogszabályt, nem még egy mezei hivatalnoknak, ügyvédnek, bírónak.....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #311. hozzászólásáraEz a jelenség éppenséggel nem újkeletű, mert a bírói döntéseket számtalan külső tényező befolyásolja. A II. VH előtt ha nem is a hozzá nem értés, de a részrehajlás azért nem ritkán jellemezte az ítéleteket. Tisztelet a kivételnek.
A komcsi rendszer meg ideológiai és egyéb rendszerspecifikus szempontok alapján töltötte fel a bírói posztokat. Ez melegágya volt a szakmaiatlanságnak és természetesen a hatalom számára biztosította a koncepciós perek lehetőségét is.
A gengszterváltás után legjobban a szakmányban gyártott törvények minősége hat ki az ítélkezés minőségére, mert sz*rból nem lehet várat építeni. Ha professzornak kell lennie a mezei jogásznak, aki próbálja alkalmazni azt a szerencsétlenséget, amit a hazugság háza az ölükbe hány, akkor semmin nem kell csodálkozni, mert a gyakorlatban ez így fog muzsikálni. Főleg úgy, hogy az alkalmazandó joganyag kb 10x-esére nőtt a komcsi rendszerhez képest. SZTE-n a tanszékvezető prof ismerte el, hogy a mai joganyag mennyiség mellett nem tudná elvégezni az egyetemet. És ez már vagy 22 éve volt, amióta csak rosszabb lett a helyzet.
Az egyszerűségre törekvő, rövid, világos és egyértelmű szabályozás, ÉS ritka, átgondolt módosítás mellett lehet kiérlelődött joganyagra, és megfelelő joggyakorlatra számítani. Amíg nem ez van, addig csak a sz*rt pofozzák a bíróságokon is.
Nyilván az ad-hoc összedobott bíróságok kompetenciája sem biztos hogy megüti az elvárható szintet, de a rutinos megyei polgári bírósági tanácstagok üveges tekintetében is felismerhető a probléma. Persze a régi rendszer emberei sokáig foglalták a helyet a felsőbb bíróságokon, és csak lassan koptak/kopnak ki. Ennek is jól érzékelhető hatása volt/van.
Néha eszembe jut, mintha arról szólt volna a jelenleg is működő közigazgatási bíráskodás beindítása, hogy az érintett törvényszékeknek úgy kellett összeverbuválni hozzá a pulpitusra ültetett bírákat. Mindenféle gyakorlat, tapasztalat, és tegyük hozzá, releváns tudás nélkül. Elég volt a jogi végzettség, szakvizsga.
A napokban ebben a gondolatomban megerősítettek. Vagyis különböző hatóságoktól, hivatalokból töltötték föl a közigazgatási bíróságokat. Lehet, hogy tévedek, de......
Ha ez igaz, nem kell csodálkozni, hogy az ezen bírák által hozott ítéletek jelentős részéből süt a dilettantizmus, a hozzá nemértés, az alkalmatlanság. Gondoljunk bele. Milyen minőségű ítéletet hozhat az a bíró, aki korábban egy hivatalban dolgozva sem tudod jogszerű, és szakszerű döntést hozni, aki mondjuk osztályvezetőként sem ismerte a hatályos jogszabályokat, nem tudott jogot értelmezni, nem tudta kiszűrni a beosztottjai döntései közül a jogsértőket. Csak gondoljunk bele. Mondjuk egy konkrét hivatal - legyen földhivatal - szakmányban gyártja a jogsértő döntéseket, gyakorlatilag a kérelmek elsöprő többségét mondvacsinált indokokkal, agyhalott jogértelmezésekkel elutasítja.....aztán azt, aki mindezeket jóváhagyja, aláírja......érdemei elismerése mellett felültetjük a bírói pulpitusra.
És most ezeknek vagyunk kiszolgáltatva......
Az elmúlt években elolvasott sok száz bírósági döntés azt mondatja velem, hogy.......
Nem szabad passzív lenni az ügyfélnek egy hatósági eljárásban. Akkor sem, ha ő indította azt egy kérelemmel, de főleg akkor nem, ha a hatóság indította vele kapcsolatban, hivatalból.
Folyamatosan részt kell venni az eljárásban, minden jogszabály által biztosított lehetőséget ki kell használni. Észrevételeket kell tenni, konkrét dolgokban, konkrét jogszabályi helyekre hivatkozva, iratbetekintést kell kérni, szemlét kell kérni, stb.
Rá kell kényszeríteni a hatóságokat arra, hogy dolgozzanak. Mert ha dolgoznak, akkor egyrészről menet közben szembesülhetnek a hibáikkal, és korrigálhatnak. Ha nem, akkor azt egy esetleges bírósági perben ellenük lehet fordítani.
Ez kiemelten érvényes az erdészeti hatósági eljárásban. Folyamatosan szorítani kell a hatóságot a tényállás tisztázására, a jogszerű bizonyításra, a jogszabályok betartására.
Szóval, hogy mindenki értese.
Nincs olyan, hogy én itt szkmai, jogi tájékoztatást adok úgy, hogy az elérhetőségemet nem adhatom meg.
Moderátor által módosítva: 2025-07-01 16:27:31
Az elmúlt években elolvasott sok száz bírósági döntés azt mondatja velem, hogy.......
Nem szabad passzív lenni az ügyfélnek egy hatósági eljárásban. Akkor sem, ha ő indította azt egy kérelemmel, de főleg akkor nem, ha a hatóság indította vele kapcsolatban, hivatalból.
Folyamatosan részt kell venni az eljárásban, minden jogszabály által biztosított lehetőséget ki kell használni. Észrevételeket kell tenni, konkrét dolgokban, konkrét jogszabályi helyekre hivatkozva, iratbetekintést kell kérni, szemlét kell kérni, stb.
Rá kell kényszeríteni a hatóságokat arra, hogy dolgozzanak. Mert ha dolgoznak, akkor egyrészről menet közben szembesülhetnek a hibáikkal, és korrigálhatnak. Ha nem, akkor azt egy esetleges bírósági perben ellenük lehet fordítani.
Ez kiemelten érvényes az erdészeti hatósági eljárásban. Folyamatosan szorítani kell a hatóságot a tényállás tisztázására, a jogszerű bizonyításra, a jogszabályok betartására.
Moderátor által módosítva: 2025-06-30 12:16:20
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-06-11 08:03:48
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-06-05 11:14:03
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-06-05 11:14:24
Válasz gergely821 #299. hozzászólásáraSzia. Szerintem a Nébih-Enár nyilvántartásból tudnak infót adni,mivel a regisztrált állat állomány tartási helyét,istáló méretét is meg kell adni.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-06-05 11:14:47
hogy nevezik azt amikor valaki eladja a földjét azért hogy megtudja venni a másik földet?
ez milyen fajta a földhivatalnál
Tisztelt Gazdálkodók!
Van e valakinek információja azzal kapcsolatban, hogy az ikerkerék felszerelése jogilag a traktor átalakításának minősül e vagy nem. Ezen kérdés azért teszem fel mivel Sz-Sz-B vármegyében a rendőrök elkezdtek büntetni arra hivatkozva, hogy nem ikerkerékkel műszaki vizsgázott a traktor, így ez jogtalan átalakítás és közúti forgalomban nem közlekedhet. Az intézkedő rendőr ezért a forgalmi engedélyt bevonta. Válaszokat előre is köszönöm.
240 db, 2025-ben közétett Kúria közigazgatási döntésből 125 arról szól, hogy a Kúria nem fogadja be a kérelmet. Vagyis az ügyfél joga a sárba tiporva, mert egy egylépcsős bírósági jogorvoslati lehetősége van, ahol agyhalott, hozzá nem értő bírák döntönek speciális szakmai perekben. Tisztelet természetesen a kevés kivételnek.
Mindezt egy olyan jogállamnak nevezett bohócországban, ahol a törvényhozás kiemelten figyel arra, hogy a hatóságok bármit megtehessenek, hogy a hatóságokra gyakorlatilag semmilyen jogszabályi előírás - ide értve különösen a határidők betartását - ne vonatkozzon. Szemben a laikus ügyféllel, akire ezzel szemben szigorú előírások vonatkoznak. Miközben az Ákr. "megalkotói" azzal kampányoltak, hogy a törvény célja megszüntetni a "rólam, nélkülem" gyakorlatot.
Meg egy lófaszt mama.
Itt hívnám fel a tisztelt bírák figyelmét, ezen gyakorlat ellen kellene tüntizni, nem büsszeles mellett.
Itt hínám fel a rózsadombi "jogvédők", a celebjogászok figyelmét arra, hogy ez ellen kellene felemelni a szavukat, ezzel kellene roadshow-ni brüsszelesben, nem azért, hogy a buzik vonulhassanak, vagy hogy egy muszlim semmirekellő, élősködő migráns kap-é napi ötszöri étkezést, kávét meg WIFI-t a befogadó állomáson.
Mert Magyarország a fenti okok miatt - sok más mellett - sem jogállam....
Már csak egy kérdés. Ha már a kúriai bírák nem akarnak dolgozni - mert szemmel láthatóan nem akarnak -, akkor miért is nincs a Kúrián határozott létszámleépítés?
Sziasztok.Lenne egy olyan kêrdésem ,hogy hol tudok utánanézni ,hogy egy telep,tanya be van e jegyezve mint szarvasmarha tartó telep,és hogy egy ilyen telep mellett milyen állat tartható?Gondolok itt a kecske,juh,disznó,csirke
Csak kérdezem.
Ha Magyarországon ahhoz, hogy valaki egy agrár mikrogazdaságot ki tudjon alakítani növénytermesztés, erdőgazdálkodás területén, és ehhez termőföldet, erdőt szeretne vásárolni....ahoz földművesnek kell lennie, mert csak így tudja átlépni az 1 ha birtokmaximumot.
De. A földműves nyilvántartásba vétel egyúttal agrárkamarai tagságot is jelent, 20 000 Ft/év tagdíjjal.
De. Ha valaki tagja lesz egy kamarának, ami a normálisan működő világban egyben érdekképviselet is.....akkor ez a kamara miért nem látja el a tagjai érdekvédelmét? Például a hatósági jogsértő döntések, vagy túlkapások esetében?
Olyan kérdésem lenne, amennyiben van egy 0,4 ha 1/1 terület amin belül van kivett tanya 0,11ha, 0,29ha szántó, akkor haszonbérletnél van-e kifüggesztés?
Mert a földtörvény szerint tanya esettében nem kell kifüggesztetni.
A kérdés, hogy ez csak a kivett részre vonatkozik vagy így a többi 0,29 ha-ra is attól függetlenül, hogy ott a művelési ág szántó, mivel ez "úgymond" a tanyához tartozik.
Köszönöm a válaszokat.
Van zavar az erőben az egyszerűsített foglakoztatáshoz kapcsolódóan.
Az Efotv. 2025. július 1-től módosul. Eddig egy munkáltató egy munkavállalóval pl. mezőgazdasági, vagy turisztikai idénymunkára évente összesen 120 nap foglalkoztatási jogviszonyt létesíthetett.
2025. július 1 után ez úgy módosul, hogy a 120 nap nem munkáltatóra, hanem munkavállalóra lesz meghatározva. Egy munkavállalót egy évben összesen 120 napot lehet egyszerűsített foglakoztatásban alkalmazni. Ebből az alkalmi munka 90 nap lehet.
2025 azonban egy „különleges” év lesz ebben a tekintetben.
Ebben az évben egy munkáltató ugyan azzal a munkavállalóval összesen 240 nap foglakoztatási jogviszonyt létesíthet. Az első félévben a most hatályos törvényi rendelkezés szerint 120 napot, majd a második félévben a júliustól hatályba lépő módosítás szerint megint 120 napot.
Alkalmi munka esetében ez 2025-ben 180 nap.
Földeken, erdőkben fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Használati rendek, használati megosztások készítése, többlethasználati megállapodások elkészítése
Erdészeti szaktanácsadás
Földhivatali, erdészeti hatósági döntések szakmai vizsgálata
Erdészeti szakirányító tevékenység konkrét feladatok esetében (erdőtervi javaslatok, erdőterv módosítási kérelem, jogsértő hatósági döntés esetében szakmai segítség a jogorvoslati kérelem – keresetlevél -, elkészítéséhez
Moderátor által módosítva: 2025-02-17 08:14:50
Pár hete egy, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását érintő problémával fordultam az Igazságügyminisztériumhoz. Azért hozzájuk, mert szerettem volna végre értelmes, világos részletes választ kapni, amire az agrárminisztérium már több alkalommal képtelen volt. Nem jött össze. Átküldték az agárminisztériumnak. Ma megjött a válasz.
A szokásos. Beidéztek jó pár jogszabályi rendelkezést, mint korábban mindig. Valószínűleg úgy gondolják, írni nagy nehezen megtanultam, de olvasni….
Természetesen nem felejtették el a végén hozzátenni most sem, a lekicsinylő megjegyzésüket, miszerint "amennyiben jogi segítségre szorul, forduljon jogi képviselőhöz"
Nos, úgy döntöttem, talán ideje reagálnom, természetesen a magam közismerten rendkívül visszafogott, cizellált módján:
"Tisztelt Agrárminisztérium!
Köszönöm a válaszukat, bár ez nem oldotta meg a problémát. Miután a jogszabály kötelezi valamely tulajdonostársat arra, hogy a területi minimumot el nem érő tulajdonostársat/társakat bekebelezze, így ha valamely bekebelezett tulajdonostárs tulajdoni hányadát haszonélvezeti jog terheli, azt ezzel a joggal terhelten kell bekebeleznie. Lehet, hogy erre én hívom fel először a figyelmet, de ebben az esetben egy újonnan kialakított 1/1-es tulajdont haszonélvezeti jog terheli, még ha csak kis mértékben is. Ez azonban ez azt is jelenti, hogy az 1/1-es tulajdonos nem tudja sem saját maga használatba venni, sem másnak használatba adni a teljes földrészletet, mert a földhivatalok, illetve az erdészeti hatóságok elutasítják a nyilvántartásba vételt a teljes földrészletre, a haszonélvezeti jog miatt. A megoldásra azonban egyikük sem tud elfogadható javaslatot tenni. Mert a "csinálni kell használati rendet" elképzelést nem lehet 1/1 -es földrészlet esetében jogszabállyal alátámasztani.
Ezt a problémát Önök generálták, vagyis ezt Önöknek kell megoldani, egyébként sok más probléma mellet. Ha egy jogszabály nem egyértelmű, vagy nyitott kérdéseket hagy, az alkalmatlan a "feladata" betöltésére.
Szeretném továbbá tájékoztatni Önöket, hogy bár minden alkalommal felhívják a figyelmemet arra, forduljak jogvégzett emberhez, gyakorlat arról szól, hogy ezek a jogvégzett emberek fordulnak hozzám. Azért mert az Foktftv. tekintetében - is - nagyon komoly, releváns tudással, ismeretekkel rendelkezem. Ha én valamiért megkeresem Önöket, az nem azért történik, mert unatkozom, hanem azért, mert a gyakorlatban olyan problémákkal találkozom, amelyek alapjaiban lehetetlenítik az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának kivitelezését. Az ugyanis kevés, ha én értem, Önök mit akarnak, ha a "beosztottjaik", a földhivatalok, erdészeti hatóságok nem értik. Sajnálatos módon nagyon sok ilyen "értetlenkedés" övezi a földforgalmi-, illetve az erdőtörvényt is, az Foktftv. mellett.
Végezetül én is adnék Önöknek egy tanácsot. Törekedni kellene arra a jogalkotás során, hogy a megalkotott jogszabályok mindenki számára világosak, érthetőek legyenek. Már csak azért is, mert akik ezeket a jogszabályokat alkalmazzák - ügyfelek, hivatalok, hatóságok - az esetek többségében nem jogászok. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy tökéletes jogszabály nincs. De akkor minimum elvárás a jogalkotóval szemben, hogy nyitott legyen azokra az észrevételekre, melyek a jogszabályi rendelkezések hibáira, értelmezési problémáira hívják fel a figyelmet.
Mert szerintem ez mindannyiunk érdeke."
Válasz §CSABA§ #292. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz hasutas1 #291. hozzászólásáraKözeli hozzátartozók - ide értendők a testvérek is - közötti tulajdonjog átruházás esetében nincs elővásárlási jog, és nincs hatósági jóváhagyás.
Az érdekelne ha egy szántón 3 tulaj van (szülő, 2 testvér) 10 ha alatt vagyunk akkor ez a jogszabályi változás érint minket, vagy mehet kifüggesztés nélkül is?
"Közel másfél éve van lehetőség az első 10 hektár földtulajdon kedvezményes megszerzésére úgy, hogy -bizonyos feltételek teljesülése esetén- nem kell kifüggeszteni az adásvételi szerződést. Itt történt egy pontosítás: ha egybefoglalt vételáron, vagyis több földrészletet vásárolnak, akkor a szerződésben szereplő valamennyi területnek meg kell felelnie az előírásoknak. Továbbá korlátozást jelent, hogy a jövőben csak 1/1-es tulajdonban lévő földet lehet így megszerezni és olyat, ami nem áll harmadik személy használatában"
Mert ha igen, akkor azt lehet úgy módosítani, hogy a 2 tulaj ajándékozás útján megválik tulajdonától?
Ha valaki 3 éve tulajdonostárs egy osztatlan közös tulajdonban - termőföld -, és tulajdonostárstól vesz tulajdoni hányadot, amivel csökken a tulajdonsok száma, akkor ebben az esetben nincs elővásárlási jog. Ez igaz akkor is, ha a vevő nem földműves, de a vétellel nem lépi túl az 1 ha-os határt. Ez főleg zártkertek esetében előnyös.
Válasz §CSABA§ #288. hozzászólásáraKöszönöm. De foldhasznalonak meg bejegyzik. Fene se érti.
Válasz Rabó001 #287. hozzászólásáraSzerintem nem.
Válasz §CSABA§ #285. hozzászólásáraA többlethasználati megállapodás után is volt haszonberlonek számít a foldhasznalo?
A fásításból fakitermeléseket a NÉBIH-hez kell bejelenteni. Amit a NÉBIH ehhez kapcsolódóan folytat - felülírja a bejelentés rendeletben meghatározott adattartamát, figyelmen kívül hagy törvényben meghatározott jogvesztő határidőt, stb. - tökéletes példa arra, hogy Magyarországon egy hatóság bármit megtehet. Azért, mert a "munkája" - az idézőjel nem véletlen - fölött nincs kontroll. A kontroll elsősorban a jogász társadalom kellene, hogy legyen, pl. az olyan celebjogászok, mint Schiffer. Persze ez nem lenne olyan látványos, mint egy bűnöző migráns, vagy egy gazember politikus védelme. Ugyan ezért nem foglalkoznak ezzel a külföldről finanszírozott "jogvédők" - az idézőjel ismét nem véletlen -, az amnéziás internacionalisták, és társaik.
Miközben a magyar közigazgatási jog két lábbal tapossa az ügyfél alapvető jogait, ugyan akkor teljes mértékben szabadjára engedi a hatóságokat. A hatóság dilettantizmusának, hozzánemértésének, a jogszabályi előírások figyelmenkívül hagyásának, az ügyfél szándékos vegzálásának, nincs semmilyen következménye.
Aki esetleg arra, gondol. hogy itt a kormánynak kellene lépnia, az nem ebben az országban él.
Egyrészről az Orbán-rezsimnek erre nincs ideje, el van foglalva a gátlástalan lopással. Másrészről....hallott már valaki olyat, hogy a maffia segíti az áldozatait?
Ha valaki tulajdonostársként elfogadót tesz egy haszonbérleti szerződésre, és azt vele hagyja a földügyi hatóság jóvá, az nem haszonbérleti szerződés, hanem többlethasználati megállapodás haszonbérleti tartalommal. Ez véleményem szerint egy jóval gyengébb pozíció, mint ha haszonbérlő lenne, különösen a szerződs megszűnése, illetve felmondása tekintetében.