#683 Mf-es

2013-03-29 11:03:07

Válasz erre

Válasz #683. hozzászólásra

De melyik részét nem hiszed?Maga a baci létezését,vagy a működését??

#682 Szabi.

2013-03-29 10:45:55

Válasz erre

Válasz #682. hozzászólásra

Én max a templomba.........ha járok.............

#681 Mf-es

2013-03-29 10:44:35

Válasz erre

Válasz #680. hozzászólásra

És melyik részét hiszed,vagy nem hiszed??

#680 Gergő1220

2013-03-29 10:41:38

Válasz erre

Válasz #679. hozzászólásra
Igen a lényeg az, hogy a földön(ben) maradjon.

#679 Szabi.

2013-03-29 10:39:53

Válasz erre

Tegnap megmondták a tutit a bacikról !!


".......Hinni kell benne !!!!........"

#678 Mf-es

2013-03-29 10:15:32

Válasz erre

Válasz #678. hozzászólásra

A nem bedolgozást,azt úgy értem,hogy lebálázod róla,elégeted,és szerves trágya formájában se viszed vissza.

#677 Gergő1220

2013-03-29 10:10:12

Válasz erre

Válasz #677. hozzászólásra
Persze, most akkor azért szórjuk a bacit, hogy feltáródjon a kálium?
Mert anélkül nem táródna fel talán??
Minden tápanyag feltáródik a szármaradványból akár használunk baktériumot akár nem, csak a baktérium felgyorsíthatja ezt a feltáródást, de ha nem lenne baci akkor sem veszne el semmilyen tápanyag.
Az a P,K ami a elhalt növény szöveteiben van nagyobb molekulákba beépülve abból a lebomlás eredményeként nem keletkezhet másmilyen elem csak P,és K és keletkezik is. Előbb utóbb minden szármaradvány elbomlik olyan nincs hogy megmarad, és utána felvehető formába kerül minden tápanyag. Anyag nem vész el!
Ez akkor is így van ha nincs bedolgozva a szármaradvány, csak később következik be a feltáródás.

#676 Mf-es

2013-03-28 19:37:16

Válasz erre

Válasz #676. hozzászólásra

A K az a szármaradvány.Helyesen visszadolgozva,bacikkal felvehető formára alakítva.

#675 Vadmalac

2013-03-28 19:34:07

Válasz erre

Válasz #674. hozzászólásra

Ezek szerint ön eléggé benne van a dologban, ha így reagált. Leírhatná, hogy konkrétan mit lát máshogy, szerintem sokakat érdekelne. Többek között engem. Az egyik dolog ami nekem nem teljesen világos az az, miszerint a baktériumtrágya alkalmazásával csökkenthető a műtrágya felhasználás. A N az OK, megköt valamennyit a légkörből, ebbe ne is menjünk jobban bele. Ami zavar az az, hogy a P és K felhasználást hogyan csökkenti ez a dolog. Az hogy jobban feltáródik a hatóanyag a földben, és többet tud felvenni a növény, az egyben azt is jelenti, hogy csökken a talaj tápanyagkészlete. Tehát ha fenn akarjuk tartani a tápanyagszintet, akkor nemhogy kevesebb, hanem inkább több PK műtrágya kellene. Persze a termésszint nő, és így gyakorlatilag megéri a dolog, de ezt így ebben a formában még nem írta le senki, és úgy gondolom ha ez a gondolatmenet helyes, akkor így kerek a történetnek ez a része.

#674 ...:::Pisti:::...

2013-03-28 19:23:39

Válasz erre

Üdv Mindenkinek. Tudja-e valaki, hogy a 12V feszültséget bírják-e a baktériumtrágyák? Azért kérdezem, mert egy autó ac pumpájával szeretném kijuttatni, és ugye ott a szivattyú forgórésze a benzinben forog, hogy hűtse. Nemtudom hogy a bacik bírják-e a feszültséget, mert ha nem, és kiszórom őket dögölve elég feszült leszek.
Köszi előre is

#673 frxvt

2013-03-28 15:59:19

Válasz erre

Válasz #665. hozzászólásra

én nem tudom hogy ez a hsz. egy bemásolt cikk vagy az Ön véleménye de tényeknek és a szakmaiságnak még csak látszatát sem karcolgatja, vagy nagyon felszínesek az ismeretek és akkor talán nem kellene ilyen "mélyre" menni, vagy akitől olvasta hallotta az volt kevés a témához

#672 Lajos76

2013-01-17 11:46:32

Válasz erre

Válasz #671. hozzászólásra

Szept végén vágtam- tárcsáztam, nov közepén szántottam.

#671 Mf-es

2013-01-16 19:44:31

Válasz erre

Válasz #671. hozzászólásra

Bírják a hideget,én lefagyasztottam őket,utánna felengedés után néztem mikroszkóp alatt.Kutya bajuk nem volt.

#670 szanberg

2013-01-16 19:30:12

Válasz erre

Válasz #670. hozzászólásra

Hiszek neked, de mennyi idő tellett el a szántásig???
Én lefújtam betárcsáztam rögtön a vegyszerező után majd párnap múlva le is szántottam. Volt közben egykét fagyosabb nap viszont kijuttatás után még egy-másfél hónapig esős nedves fagy mentes idő volt, bízom benne dolgoztak a tsávók alatta hehe

#669 Lajos76

2013-01-16 19:19:38

Válasz erre

Válasz #668. hozzászólásra

Üdv!!
3 m-es kuk szárat tárcsázással egy menetben leszórtam, őszi szántásra csak annyi volt ami a föld tetején volt.
Nem vagyok dealer ezért nem írom a gyártmányt, szerintem bármelyik ismert gyártóé jó.Én már teljes területen használom.

#668 Mf-es

2013-01-16 19:01:38

Válasz erre

Válasz #666. hozzászólásra

Trifender

#667 szanberg

2013-01-16 19:00:12

Válasz erre

Válasz #665. hozzászólásra

Én egy 8hektáros táblán indítottam el saját kísérletet hosszútávon és még egy mocsok vörösnyirok táblán fogok másik helyen is.

Lényege lesz, hogy minden ősszel szármaradványra megy ki a boctofil cell szárbontó, tavasszal növény alá pedig a bactofil baktériumtárgya.
Ezt most éveken keresztül fogom csinálni kukorica napraforgó kukorica szója kukorica szója.....kb így lesz a vetésforgó rajtuk.

KÍváncsi vagyok, nekem a szárbontás lenne a célom illetve ennek meggyorsítása, hogy ne szántsak fel 3éves egybenlévő górét alulról.

#666 bigiboy

2013-01-16 18:31:36

Válasz erre

Van valakinek tapasztalata a baci trágyáról napraforgóban? Milyen fajta,mennyi l./ha,és kb. mi a hektár költsége?Én tavasszal gondoltam vetés előtt kifújni és bedolgozni,de csak ha van értelme,mert én még nem használtam.

#665 Sanyee

2013-01-16 18:22:43

Válasz erre

Van valamilyen baktériumos vagy egyéb talajba bedolgozós szer, amivel lehetne csökkenteni a fuzáriumos fertőzéseket és még nem is olyan drága?

#664 007

2012-12-07 11:21:17

Válasz erre

Baktériumtrágya:
bizonyíték vagy
ígéret?
Előbb-utóbb minden
kőolaj elfogy, minden foszforbánya kiürül,
vagy a bányászat gazdaságtalanná válik.
A talajra, mint élőközösségre alapozott technológiáké a jövő. A baktériumtartalmú készítményekre különösen ott
lehet szükség, ahol a talajszerkezet nem
ideális. Balgaság azt feltételezni, hogy egy
jó szerkezetű csernozjom életében sokat
számítana az a „cseppnyi” baktérium, amit
kijuttatunk. A reklámszövegek eltúlozzák
a valós hatást, amikor több száz kilónyi
pluszban feltáródó nitrogént tulajdoní-
tanak egy-egy ilyen csodaszernek.
Ellenben talajszerkezet-javító hatásuk
figyelemreméltó: serkentik a talajéletet, könnyebb lesz a művelhetőség is. A
talajbiológiai készítményeknek van jövője,
bár meglehetősen nehéz ebbe a sűrűn
„lakott” élőközösségbe kívülről egy olyan
profi „idegenlégiót” bejuttatni, amelyiknek
meg is látszik a hatása. Évek hosszú sora
kell ahhoz, hogy az „idegenlégiósok”
felszaporodjanak egy talajban, és mérhető
eredményt produkáljanak. De eljön még az
idő, amikor tisztán talajművelési móddal
és a talaj élővilágának „populációszabá-
lyozásával” érünk el kiváló terméseredményeket.
Gönczi Krisztina
HaszonAgrár

#663 Zoli 63

2012-11-07 19:07:05

Válasz erre

Válasz #663. hozzászólásra

C vitamint is mindenre ajánlják .

#662 Mf-es

2012-11-07 17:03:20

Válasz erre

Válasz #662. hozzászólásra

Olyan nincs,hogy mindenre jó.Mi volna,ha a patikába csak egyfajta gyógyszer volna,és az mindenre jó lenne.

#661 Zoli 63

2012-11-07 16:45:58

Válasz erre

EM-BIO -ról mit tudtok, érdemes gabonáknál alkalmazni ?

#660 .Norbert

2012-10-19 20:00:37

Válasz erre

Válasz #659. hozzászólásra

Ha nem volt erős napsütés akkor kutya baja így olvastam, a "profik" éjszaka csinálják

#659 Gergő1220

2012-10-19 19:50:06

Válasz erre

Válasz #659. hozzászólásra
Hát, ha sütött a nap akkor annak annyi lett, ha borús idő volt talán nem, de a három óra az nagyon sok.

#658 Madárka

2012-10-19 17:00:47

Válasz erre

Sziasztok!
Nem tudja valaki mennyit bírnak a baktériumok bedolgozatlanul.Lerobbantunk aztán 3 órát kint volt fújás után.

#657 Dekalb

2012-10-13 06:01:11

Válasz erre

Hallott e már valaki a Microbionról,illetve használtátok e már?

#656 007

2012-10-12 23:19:29

Válasz erre

Válasz #636. hozzászólásra

Ez a kísérlet valahogy elkerülte a figyelmemet, de így utólag is had gratuláljak,minél több ilyen kellene a fórumra és akkor emelkedne a szakmai színvonal !!!!

#655 KEGE

2012-10-12 23:02:26

Válasz erre

Válasz #636. hozzászólásra

Gergő!
Megkérdezhetem milyen bacit használtál a kisérletnél?
AZOTER-t ismered?
Van vélemény róla???
Köszi előre is!
KEGE

#654 Gergő1220

2012-10-10 09:04:43

Válasz erre

Válasz #653. hozzászólásra
Csak akkor kell 200 liter, ha szántóföldivel mész, ha tárcsára szerelt egymenetes cucc van akkor jóval kevesebb víz is elég az egyenletes kijuttatáshoz mondjuk úgy 40 liter/ha. Az mindegy hogy cell vagy másmilyen bacis anyagról van szó.

#653 jamo

2012-10-09 21:25:49

Válasz erre

Válasz #653. hozzászólásra

azt nem tudom. De így belegondolva igaz lehet mert ott lényeges az egyenletes kijuttatás hogy minden szármaradványra jusson.

#652 szanberg

2012-10-09 21:21:28

Válasz erre

Válasz #652. hozzászólásra

Úgytudom hogy a cellobióz 1 liter/hektárral megy ki és bizony 200liter vízzel kéne hígítani

#651 jamo

2012-10-09 20:52:39

Válasz erre

Válasz #651. hozzászólásra

Ha adagolóval nyomod ki akkor nem kell hígítani. Vagy csak minimálisat.Akkor akár 20-40 lityivel is kijössz hekinként. Akkor pedig elég 50-25 hekinként tankolni.

régen bactofiloztam. (nem szárbontásra) De egy kalap xar volt 8-10tételbe nem volt két egyforma állagú- szinű-szagú dzsuva. A tiszta víztől a sűrű sárga jellegzetes szagú trutyin keresztül a olajosvízen át a derítő tartalmáig.. mnidig más mikor mit csomagoltak. Mondanom sem kell hogy semmiféle pozitív hatását nem tapasztaltam.

#650 szanberg

2012-10-09 20:45:12

Válasz erre

Bactofilnak van a cellobióz szárbontó anyaga. Használta e valaki már???

szemmel látható vagy egyéb úton érzékelhető különbséget látott már valaki kezeletlen táblákhoz képest???

Valószínűleg kifogom próbálni kukorica táblán, de nem nagyon van hitem belé fektetve.

Nem is az van hogy sajnálom kipróbálni vagy a ráfordított nem is túl nagy összeget, hanem így is van egy csomó munka meló mindig állandóan, fennakadások miegymás ezzel meg mégegy plussz koloncot kapok a nyakamba.

Végig gondoltam ha vegyszerezővel nyomom ki tárcsa elé akkor kell egy gép a vegyszerezővel meg egy a szippantóval nomeg a tárcsás közvetlen utána. Szóval ha pl egy 30hektáros táblát lekezelnék akkor egész nap 3ember kiesik rögtön, miközben aratni kell, szárítóra váltóműszakhoz emberek kellenek hogy tudjon menni éjjel is a torony, persze tárcsázni is kéne a górékat közben ezerrel nem tökölve hogy aztán tudjuk majd szántani vagy egyéb eszközzel alapművelni.

Tudom hogyha egy kijuttatót rakunk a gépre azzal egy embert lehet spórolni, viszont azt is kell tankolni, 5hektáronként a szűrőjét pucolni ésatöbbi.
Arról nem is beszélve, hogy a 6,2-es IH tárcsa futóműve így sem szereti a saját súlyát sem nemhogy még egy köbös tartályt a hátán, volna bajom a csapágyakkal futómű rögzítő kengyelekkel csavarokkal.... feszt

Gép orrán már más a helyzet de ha meg kifogy akkor nincsen súly, partokon amikor kevés anyag lenne benne már nehéz volna a munka, az állandó orrsúly nélkülözhetetlen dombódalt.

Nembeszélve arról, hogy vagy gyártani kell a rendszert vagy megvenni, egyik sok idő kevesebb pénz másik kevés idő több pénz node kipróbálni ne ruházzak már be előre helló!?!?!?!

Szóval nekem csak ennyi a bajom egyébként elhiszem ha mondjátok hogy eredményes, de nembírtuk még utolérni magunkat annyira hogy tökölni is legyen idő.

Ettől függetlenül egy táblán kifogom próbálni

#649 Gergő1220

2012-09-24 19:42:16

Válasz erre

Válasz #649. hozzászólásra
Nem írtam össze, de kevés. Jászboldogháza közelében vagyok.

#648 Sanyó0

2012-09-23 21:58:05

Válasz erre

Válasz #647. hozzászólásra
Gergő , még egy kérdés, mennyi csapadékod volt? Teccik a kísérleted!!!!

#647 Pilátus

2012-09-23 21:50:22

Válasz erre

Válasz #647. hozzászólásra oka

Ezer oka lehet...A képek alapján a naprádban bőven megvan a négy tonna...akkoriban még...viszont az 1 és 2-es területet feltélenül hagyd meg kezeletlen kontrolnak jővőre

#646 Gergő1220

2012-09-23 21:21:20

Válasz erre

Válasz #646. hozzászólásra
Talán, de akkor a 6.- nál ahol csak 130kg MAS-t kapott a napraforgó baci nélkül, ott miért kisebb a termés?

#645 Pilátus

2012-09-23 20:38:29

Válasz erre

Az 1 és 2-es kísérletből a baktériumnak semmi kőze a az elért szép eredményhez...a 2-es alkalmazott 220kg mas termés nővelő hatását a csapadék mennyiség korlátozta,vagyis a napraforgó ugyanannyi mast vett fel mindkét esetben, ezért azonos a termés is hajszálra pontosan...a tőbbi meg a földben maradt

#644 Dinnyés Laci

2012-09-23 17:45:18

Válasz erre

Válasz #638. hozzászólásra
valamit az előbb elnéztem

#643 Gergő1220

2012-09-23 16:12:04

Válasz erre

Válasz #641. hozzászólásra
Itt látszik:

#642 Gergő1220

2012-09-23 16:06:11

Válasz erre

Valószínűleg használom jövőre is eddig is volt, de nem az egész területen. Munkaszervezés, talajnedvesség függvénye, hogy mikor szórjuk.
Dózisokra nem emlékszem ,de midből a forgalmazó által javasolt mennyiség ment.
Sok szármaradvány volt 12 tonnás kukorica után ment a napraforgó, két menet rövidtárcsával lett bedolgozva egy ősszel a lazítás után egyszer tavaszal.

#641 Gergő1220

2012-09-23 16:01:01

Válasz erre

Válasz #639. hozzászólásra
Kuorica alá nem használtam 2 évvel ezelőtt volt kiszórva a búza alá ugyanott. Végül is mind a három hatásos volt csak a bactofilm a legjobban.

#640 Netparaszt

2012-09-23 14:36:36

Válasz erre

Válasz #636. hozzászólásra Mennyi szármaradvány volt a vetés előtt és mikor lett előtte bedolgozva?

#639 Zsolaa

2012-09-23 14:16:22

Válasz erre

Válasz #636 hozzászólás
Szia.
És miből milyen dózist használtál?

#638 KékVillám

2012-09-23 13:56:37

Válasz erre

Válasz #636. hozzászólásra

Szuper kísérlet!
Először volt talajbaci a földön, előtte kuki alá nem használtad?
Ezek szerint a bactofil hatásos, úgy néz ki.
És a nagy kérdés: jövőre nyomni fogod nagyban?

#637 Gergő1220

2012-09-23 13:26:47

Válasz erre

Válasz #637. hozzászólásra
Hát ebből egyértelműen az jön, ki, hogy a bactofil a legjobb.
Az is világos, hogy itt, most a műtrágya hatékonyabb volt, de a bactofil sokat (0.33 tonnát) dobott a termésen a csak műtrágyázott parcella terméséhez képest.

#636 Dinnyés Laci

2012-09-23 13:12:04

Válasz erre

Válasz #636. hozzászólásra

Te szerinted melyik a jobb?
Én úgy gondolom,hogy a bacik nem hoztak terméstöbletet.
És az aszályos időben a kevesebb nitrogén jobb volt

#635 Gergő1220

2012-09-23 13:01:07

Válasz erre

Üdv mindenkinek!

Csináltam egy kísérletet baktérium készítmények és nitrogén műtrágyázás összehasonlítására.
Napraforgóban két hibridnél vetőgéppel magárokba injektálva jutattuk ki a baktérumokat, a műtrágyát sor mellé szintén vetőgéppel.
Minden készítményt én vásároltam, senki nem támogatta a kísérletet.
Jól látszik milyen termés többlet érhető el műtrágyával, baktériummal, mindkettővel, és a lista végén ott a kezeletlen kontroll.
Három készítményt használtam, fontos tudni, hogy a Natúr micro-nál akadozott a kijuttatás mert eldugította a szűrőket a folyadék, így annál csak kb 60%-osnak vehető a hatás.

Elővetemény, kukorica. Alapművelés középmély lazítás. Alaptrágya 250kg 60%-os kálisó ősszel.

Itt a eredménylista:

1.Neoma bactofil+130kg MAS 3.35t
2.Neoma 220kg Mas 3.3t
3.Neoma phylazonit+130kg MAS 3.1t
4.Neoma Natur micro+130kgMAS 3.09t
5.pr63lc09 bactofil+130kgMAS 3.08t
6.Neoma 130kgMAS 3.02t
7.pr63lc09 Natur micro+130kgMAS 3.01t
8.pr63lc09 phylazonit+130kgMAS 2.99t
9.Neoma bactofil 2.81t
10.Neoma phylazonit 2.71t
11.Neoma Natur micro 2.6t
12.Neoma Kezeletlen kontroll 2.57t

#634 krek

2012-09-17 22:57:57

Válasz erre

Tehát, az 1szerü a bonyolult??????????