2009-ben egy héttel kukorica vetés előtt 10l Azoter tárcsával sekélyen bedolgozva, vizes föld. Semmi mást nem adtunk, se alap, se nitrogén, semmit. 3 hónapig az eső felénk se nézett, aztán 3 hónapig szinte semmi. Mezőföldi terület 18-20 AK föld erősen homokos foltokkal tarkítva. Elővetemény triticale, ami nem sok mindent kapott 3*20kg NPK, 34 kg nitrogént. Nincs a taljban felhalmozódás, mert nincs miből halmozódnia. A termésátlag 30 ha-on 62q 15%-os víz mellett. A szomszédnak hasonló terület 3*40kg NPK, 102kg Nitrogén, 1* levéltrágya 55q termés 35 ha-on. Egy másik táblánkon, ami csak 8 ha, de alacsonyfevésű és jobb minőségű 95q 18%-os víz, itt se kapott mást csak ezt. Lehet mák volt, de ha-onként cirka 35EFt-ot spóroltunk rajta, idén csak ez elsz, aztán majd elválik.
Vazze, ti milyen termésekről beszéltek?????? Nálunk tavaly akinek 70 felett volt, az már ügyes ember! Nekem nem volt, csak t.előtt. Akkor épphogy 100 lett(volna, de 1,5 ha-t letörtek az eszkimók), de akkor sok volt a csapadék.
nincs 2 egyforma földünk,igy objektíven nem lehet véleményt írni.Tavaly itt a tavaszt leszámítva jó volt a csapadékellátás.Szerintem csak néhány táblánál korlátozódott a termés a tőszám végett.
A jó kukorica már 1 nagy csőnél megtermi a 100 mázsát 60000 tőnél is, az biztos.
Aszályba meg 1értelműen jobb a 60-63e kivetett mag,
de ezt írják a katalógusok is.
mert a piósok "éhesebbek" , és több magot szeretnének eladni
(a ro-s pio katalógusban 10e-el kevesebbet javasolnak mint a hu-s-ban mindegyik hibridnél)
mi 55 től 75 ig variálunk a tőszámmal előveteménytől talajtípustól fajtától meg a téli csapadékmennyiségtől függően.A 80000 kísérlet volt de bejött mert volt eső rá tavaly.
Válasz #538. hozzászólásra
Ha tudsz öntözni akkor mért nem vetsz 300végi dkc-et ,
80000 tőszámnál 150 mázsa fölé mennének,
Megöntöznél vetés után 1 merlin flexet és a gazokkal se volna gond többet.
Spekulálok öntözésbe én is
Az engedélyek simán megvannak, ha a géped megfelel a szabályoknak, megvannak a tartály papírjai, és van olyan embered, akinek van "undorkeltő anyag szállítása" című papírja...
A nehezebb gond a felhasználással van, ugyanis előírás, hogy csak akkor juttathatod ki, ha a kijuttatást követő 15 napon belül a területen növényborítás lesz... ez már egy kicsit húzósabb, mert vagy a nyári tarlót kell valahogy megbűvölnöd, hogy garantáltan keljenek ki a zöldtrágyáid, vagy pedig a fővetésű kultúrák ellőtt, a legdolgosabb időszakban kell tökölnöd a hígtrágyával is...
csak 20 ha-t leszórni meg kiszántani nem nagy kihívás. De nagyobb területen nehézkes..
csak összehasonlításnak:
műtrágyázni 1 teleszkópos rakodóval, bigbag zsákokból 1 traktor szóróval+ 1 traktor pótkocsival simán lenyom napi 100-150 ha-t, a táblák méretétől függően + 1 nagy traki egy kultivátorral bedolgoz 25-35 ha-t, azaz 3-5 nap alatt be is dolgozza az egészet... (viszont időben eltolható a két művelet, így 1 nap dolgozik 3 ember, utána 5 napig 1)
ezzel szemben mikor szervestrágyáztunk 1 teleszkópos rakodóval 2 traktor 2 trágyaszóróval kb. 5-8 ha-t lehet leszórni, ha nincs különösen nagyobb műszaki hiba...
leszántani le lehetne 12-15 ha-t, de nem dolgozhatja végig a napot, mert nincs leszórva... így ezt a 150 ha-t kb. 2 hónap alatt lehetne befejezni, de mind a 4 embernek végig kellene dolgoznia...
A szomszédfaluba van egy srác aki gazdálkodik 80ha-ron,+elég sok tehén van,minden évben annyi gannyé jön össze,hogy 20ha-t leszornak.
És van értelme,lehet sok papir idő stb,de minden évben még száraz években is adja neki a kukorica a 8-10tonnát,tavaszi árpa 65mázsát,búzák is 6-8tonna között repce 4tonna felett stb...
nekem ha lenne istálótrágyám, akkor is inkább keresnék egy biogáz telepet neki....
én nagyon ellene vagyok, iszonyat költséges, időigényes, nehéz szervezni, szántás nélkül nehéz bedolgozni, változó a beltartalma, ezért nehéz vele számolni. Tele van gyommagvakkal, szeméttel, és rengeteg szervezést igényel...
Szerintem a létező legdrágább tápanyagforrás, ráadásul annyi cirkusz van a szabályozása körül, hogy franc se kínlódná végig..
865 hozzászólás
Válasz #565. hozzászólásra
Azt mondják nem tanácsos a műtrágyával egyidejűleg baktériumot kijuttatni .
Legyen közte asszem 7-10 nap eltérés , így hallottam ...
Segítsetek,van e valakinek tapasztalata a műtrágyaszórásos sorközműveléssel egy menetben baktérium kijutattására,egyáltalán érdemes ezzel foglalkozni?
2009-ben egy héttel kukorica vetés előtt 10l Azoter tárcsával sekélyen bedolgozva, vizes föld. Semmi mást nem adtunk, se alap, se nitrogén, semmit. 3 hónapig az eső felénk se nézett, aztán 3 hónapig szinte semmi. Mezőföldi terület 18-20 AK föld erősen homokos foltokkal tarkítva. Elővetemény triticale, ami nem sok mindent kapott 3*20kg NPK, 34 kg nitrogént. Nincs a taljban felhalmozódás, mert nincs miből halmozódnia. A termésátlag 30 ha-on 62q 15%-os víz mellett. A szomszédnak hasonló terület 3*40kg NPK, 102kg Nitrogén, 1* levéltrágya 55q termés 35 ha-on. Egy másik táblánkon, ami csak 8 ha, de alacsonyfevésű és jobb minőségű 95q 18%-os víz, itt se kapott mást csak ezt. Lehet mák volt, de ha-onként cirka 35EFt-ot spóroltunk rajta, idén csak ez elsz, aztán majd elválik.
Válasz #562. hozzászólásra
Csak a Dealertől tudom amit tudok...
Válasz #561. hozzászólásra
jókat hallottál róla?
Válasz #546. hozzászólásra
és korán szeretnénk...
Nálunk is az lesz ,
Válasz #558. hozzászólásra
még szerencse h jó árA volt akkor. Nekem is volt vmennyi, 20-37 között adtak.
Válasz #558. hozzászólásra
nekünk is 50q volt , de így visszagondolva nem volt az olyan rossz ...sőőőtt
2007 be 4-5 t között volt nekünk is
Válasz #556. hozzászólásra
egyik sem kéne.
max az ára.
Válasz #555. hozzászólásra
)
kezdjél el komolyan foglalkozni a kukorica termesztéssel, és pár év múlva kunhetesek hada fog sorakozni a rózsadombi palotád előtt
( vagy nem
Vazze, ti milyen termésekről beszéltek?????? Nálunk tavaly akinek 70 felett volt, az már ügyes ember! Nekem nem volt, csak t.előtt. Akkor épphogy 100 lett(volna, de 1,5 ha-t letörtek az eszkimók), de akkor sok volt a csapadék.
lekötésileg miket igérnek most felétek?
itt 31 a max
Válasz #547. hozzászólásra
nincs 2 egyforma földünk,igy objektíven nem lehet véleményt írni.Tavaly itt a tavaszt leszámítva jó volt a csapadékellátás.Szerintem csak néhány táblánál korlátozódott a termés a tőszám végett.
A jó kukorica már 1 nagy csőnél megtermi a 100 mázsát 60000 tőnél is, az biztos.
Aszályba meg 1értelműen jobb a 60-63e kivetett mag,
de ezt írják a katalógusok is.
Válasz #550. hozzászólásra
mert a piósok "éhesebbek" , és több magot szeretnének eladni
(a ro-s pio katalógusban 10e-el kevesebbet javasolnak mint a hu-s-ban mindegyik hibridnél)
Válasz #549. hozzászólásra
Válasz #547. hozzászólásra
Azt látom, hogy a pio-k még mindig sűrítést javasolnak, a dkc meg visszább vettek az ajánlott termő tőből.
Válasz #546. hozzászólásra
az alphát lehet korán az gyorsan fejlődik,
Válasz #545. hozzászólásra
Felétek volt eső, erre nem.
Válasz #545. hozzászólásra
melyik tőszám hozta a legnagyobb termést a DKC-nél kuki elővetemény után?
és melyiket lehet korán vetni? R92?
Válasz #541. hozzászólásra
mi 55 től 75 ig variálunk a tőszámmal előveteménytől talajtípustól fajtától meg a téli csapadékmennyiségtől függően.A 80000 kísérlet volt de bejött mert volt eső rá tavaly.
Válasz #543. hozzászólásra
oh, most pihen, vannak keményebb dolgok, amit meg kell oldanom!
Válasz #542. hozzászólásra
Akkor tarka-barka !
Dolgozat ???
Válasz #537. hozzászólásra
Olyat nem tanítanak h színes.
Válasz #540. hozzászólásra
Jobban hiszek a 65ezer dupla csőben, mint a 80-90 ezer 1 csőben.
Azért vetettem 3511-est mert megmaradt mag volt.
Az idén majd lesz fajtasorom, majd meglátjuk.(pio,dkc,syng)
Válasz #538. hozzászólásra
Ha tudsz öntözni akkor mért nem vetsz 300végi dkc-et ,
80000 tőszámnál 150 mázsa fölé mennének,
Megöntöznél vetés után 1 merlin flexet és a gazokkal se volna gond többet.
Spekulálok öntözésbe én is
Válasz #533. hozzászólásra
3511 et ne vesd korán mert nem akarja elhagyni a földet!
Válasz #536. hozzászólásra
Öntözéssel is megállt 11 körül.
Válasz #535. hozzászólásra
Én tanulom vagy te !?
Válasz #532. hozzászólásra
annak igen optimális csapadékviszonyok meg nagy tőszám kéne hogy sokat adjon,de nagy tőszám mellett eső nélkül csövet se hoz.
Válasz #534. hozzászólásra
az mit jelent, antociános lesz?
Válasz #533. hozzászólásra
3511-es nem. Színes lesz.
Válasz #532. hozzászólásra
én 3511est és pio R92-est néztem ki idénre. A lényeg a korai vetésidő és a korai aratás. Arra jók ezek, sznted?
Válasz #531. hozzászólásra
A 3511-est nem érzem olyan nagy termőnek.
Válasz #530. hozzászólásra
nekem a dkc 4983 155 mázsát adott 24 es vízzel
nedvesen volt a 155, ez szárazra vetítve 140,2 mázsa
Válasz #529. hozzászólásra
Én már eleve a 144-et nem hiszem el......
Válasz #528. hozzászólásra
Ez az úriember termelte a 144 q-át a 3511-essel ....
vélemények????????????.........((((engem nem sikerült meggyőznie ))))
Válasz #496. hozzászólásra
Köszönöm szépen a prosit megkaptam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Válasz #525. hozzászólásra
Az engedélyek simán megvannak, ha a géped megfelel a szabályoknak, megvannak a tartály papírjai, és van olyan embered, akinek van "undorkeltő anyag szállítása" című papírja...
A nehezebb gond a felhasználással van, ugyanis előírás, hogy csak akkor juttathatod ki, ha a kijuttatást követő 15 napon belül a területen növényborítás lesz... ez már egy kicsit húzósabb, mert vagy a nyári tarlót kell valahogy megbűvölnöd, hogy garantáltan keljenek ki a zöldtrágyáid, vagy pedig a fővetésű kultúrák ellőtt, a legdolgosabb időszakban kell tökölnöd a hígtrágyával is...
Válasz #524. hozzászólásra
az engedélyeket elintézném, az a legkisebb gond.
Válasz #522. hozzászólásra
Sőt ha jól tudom a hígtrágya kijuttatása az engedélyköteles, és nem kevés pénz, főleg ha megcsípnek és megbírságolnak!!
Válasz #521. hozzászólásra
hát igazad van,biztos van vmi megoldás.
itt is szortak szervestrágyát de 2gép egy nap 20-25ha megcsinált.na mindegy hagyjuk a témát:)
én meg hígtrágyát kapnék ingyen. De nehézkes téma a kiszolgálása, szntem.
Válasz #520. hozzászólásra
csak 20 ha-t leszórni meg kiszántani nem nagy kihívás. De nagyobb területen nehézkes..
csak összehasonlításnak:
műtrágyázni 1 teleszkópos rakodóval, bigbag zsákokból 1 traktor szóróval+ 1 traktor pótkocsival simán lenyom napi 100-150 ha-t, a táblák méretétől függően + 1 nagy traki egy kultivátorral bedolgoz 25-35 ha-t, azaz 3-5 nap alatt be is dolgozza az egészet... (viszont időben eltolható a két művelet, így 1 nap dolgozik 3 ember, utána 5 napig 1)
ezzel szemben mikor szervestrágyáztunk 1 teleszkópos rakodóval 2 traktor 2 trágyaszóróval kb. 5-8 ha-t lehet leszórni, ha nincs különösen nagyobb műszaki hiba...
leszántani le lehetne 12-15 ha-t, de nem dolgozhatja végig a napot, mert nincs leszórva... így ezt a 150 ha-t kb. 2 hónap alatt lehetne befejezni, de mind a 4 embernek végig kellene dolgoznia...
Válasz #519. hozzászólásra
A szomszédfaluba van egy srác aki gazdálkodik 80ha-ron,+elég sok tehén van,minden évben annyi gannyé jön össze,hogy 20ha-t leszornak.
És van értelme,lehet sok papir idő stb,de minden évben még száraz években is adja neki a kukorica a 8-10tonnát,tavaszi árpa 65mázsát,búzák is 6-8tonna között repce 4tonna felett stb...
Válasz #515. hozzászólásra
nekem ha lenne istálótrágyám, akkor is inkább keresnék egy biogáz telepet neki....
én nagyon ellene vagyok, iszonyat költséges, időigényes, nehéz szervezni, szántás nélkül nehéz bedolgozni, változó a beltartalma, ezért nehéz vele számolni. Tele van gyommagvakkal, szeméttel, és rengeteg szervezést igényel...
Szerintem a létező legdrágább tápanyagforrás, ráadásul annyi cirkusz van a szabályozása körül, hogy franc se kínlódná végig..
Válasz #516. hozzászólásra
60 éve mit akartak?
eltaposni a kulákot.
ugyanoda tartunk most is,akadékban vagyunk valakiknek
Válasz #516. hozzászólásra
Zöldség termesztésben ellenség a ganyé