Érdeklődéssel olvasom az oldalon található
írásaidat.
Szeretném a kapcsolatot felvenni.
Tervem van legalább 1 ha erdő telepítése.
Jelenleg búza van a földben.
A gondolat nagyon friss de komoly.Hol tudnálak és mikor személyesen elérni.
Üdv bereznay Imre.06205484866
Egyébként olyan létezik, hogy például egy hektáros rész helyett, ami nem igazán akar akácosodni. Felajánlok egy másik darab földet (szántó az erdő mellett) és beültetem akáccal.
A régi meg átminősítik szabadrendelkezésü erdővé?
Válasz rongyos #1583. hozzászólásáraMost lesz valami módosítás az erdőtörvénnyel kapcsolatban.Állítólag könnyítés lesz a magánerdő gazdálkodókkal szemben. Nekem 5 ha van egy 10 hektáros táblában, de már tele vele a hócipőm, hogy nem szabadrendelkezésű.
Egy hektárral szívunk. Nagyon kötött a föld és gyönyörűen nőne valami kemény lombos faj. ( nem ostorfa a nevét sajnos jegyeztem meg) Viszont az akác a célállomány.
Tehát én bízok, abban hogy szabadabb kezet adnak a magánerdő gazdálkodóknak és jobban figyelembe lehet venni a természeti adottságokat a fa faj kiválasztásában. ( a klíma is nagyon bekavar)
Válasz a2457 #1559. hozzászólására"rengeteg energiát felemészt hogy tüzelés közben a fából a vizet is el kell párologtatni.
minél szárazabb a fa, annál jobb."
Az így kiszárított tüzelőm eső által vizes lesz.
Azt már csak felületi nedvességnek mondjuk mi parasztok a terménynél.
Ott az elpárologtatás kevesebb energiába kerül. A fa esetén ez hogy van?
(A kazán mellett két nap alatt meg is szárad).
Válasz a2457 #1582. hozzászólásáraKedves kolléga! engem érdekelne, hogy merre található ilyen nemesítő, ahol a különféle eredmények megtekinthetőek. Amúgy engem érdekel a dolog, de csak szabad rendelkezésű erdőként...mert itt nálunk a körzetben felnyomták 35 évre az akác véghasználati idejét...:( annyi időm már nekem sincs...
Válasz Gabesz2 #1579. hozzászólásáramással különösebben nem kísérleteztem mert nem volt értelme.
a mikropermetezők nagyon kevés anyaot nyomnak ki, jól irányítható.
amit használok herbiflex permetezők azok 8 óra alatt 5 litert nyomnak ki.
nagyon kicsi felületre szórnak, könnyű vele kikerülni a csemetéket.
Válasz a2457 #1578. hozzászólására"a lényeg az hogy tüzifa termelés céljából ültetett sima fehérakác igazából pénzkidobás még ha olcsó a csemete akkor is."
Neharagudj,de ez a kijelentésed akkora marhaság,hogy nagyon..
Válasz Matyi50 #1576. hozzászólásáraa turbó akác csak egy példa, nem mind van ilyen zorba áron.
keresgélj, hívj fel csemete kertet stb..
biztos vagyok benne hogy fogsz találni olcsóbban is, vannak szép helyek ahol kontroll csoportos kísérleti parcellán megtudod nézni a különbséget.
a lényeg az hogy tüzifa termelés céljából ültetett sima fehérakác igazából pénzkidobás még ha olcsó a csemete akkor is.
nem feltétlen ilyen nagyon drága csemetével, ha rendesen csinálva van akkor van benne pénz, de a sima fehér akác soha nem anyagi haszonszerzés okkal lett idehozva.
hanem homokot megkötni.
abba a tévedésbe esnek sokan hogy olcsó a csemetéje, és drága a tüzifája, és tovább már nem is gondolják.
természetesen rábeszélni nem akarlak semmire,
annyi mondanék hogy kutakodj, nézz körül, nézz meg nemesített akác kísérleti parcellát és mellette a sima fehérakác kontroll csoportot. aztán számolj, és majd akkor kiderül hogy neked mi a vonzóbb.
vadkár tekintetében, a nemesített akác hamarabb kinő a vad szája alól mint a sima fehérakác. a nemesítettben lesz kevesebb a vadkár.
és ugyanannyi idő alatt a nemesítettel marad több pénz a zsebedben.
Válasz a2457 #1575. hozzászólásáraHát valahogy nem igazán vonz ilyen ár mellett ez a csemete,pláne ha netán a vad is jobban rágja valami miatt,akkor a plusz ráfordítás jóval több egy hektáron.
Válasz Matyi50 #1574. hozzászólásárane a fatömeget nézd önmagában.
hanem azt nézd hogy egyik esetben marad rajta 1.7 miska egy hektáron, a másikban meg jó esetben max 800 ezer.
ha levonod a tuskózást akkor keményen nyersz a 12 forintos csemetével 15 év alatt 300 ezer darab forintot.
a másik esetben meg 1.2 miskát.
vannak egyébként hivatalos telepek ahol a különböző akác nemesített fajták vannak kísérleti parcellákon, és mellettük kontrollnak a sima fehér akác.
ugyanazt csinálják mindkettővel, aztán lehet nézelődni hogy melyik hogyan néz ki :D
ezt úgy kell nézni mint a mezőgazdságban a vetőmagot. kaphatsz olcsón olyat amivel dolgozol, aztán zsebpénznek se megy el amit ér, meg kaphatsz drágán olyat amivel haszna van a munkádnak.
Válasz a2457 #1571. hozzászólásáraáááá 400forintos csemete árral ez nem lesz sose versenyképes,hiába hozza a tegyük fel 50%os többlet fatömeget,ha a hagyományos akác 12forintért megkapható. Ennek azért akárhogy nézzük majdnem hússzor több az ára
Elküldtem ezt a fásításból ........ fakitermelésre papírt és 3-4 hétre meg is kaptam az engedélyt.
Kicsit kételkedtem benne, mert ami helyrajzi számot írtam be nekik ott teljes mértékbe szántónak van nyilvántartva, de amit csatoltam műholdképet ott látszik a fás rész, így megadták.
namost ehhez előljáróban van amit tisztázni szeretnék, egyrészt nem foglalkozom csemete értékesítésével, ültetésével, nevelésével, nem állok kapcsolatban a céggel amelyik a csemetét "gyártja". tehát ez nem a reklám helye.
ezek rendkívül gyorsan növő keményfák. értelemszerűen gyenge talajba semmire se jut.
tehát fosóhomokba nem kell nekifutni.
ami a talajelőkészítést illeti, szükségeltetik mélyforgatás és utánna hengerrel felső talajréteg zárás a technológiai leírás szerint.
evvel a fajtával én személyesen nem dolgoztam, viszont más nemesített akáccal igen.
én csak akkor mélyforgatnék ha nagyon kötött a talaj. lazító viszont kell, mert kell hogy a gyökere legalább az elején könnyen tudjon fejlődni. lazítás mélysége min. 60 centi, de lehetőség szerint inkább 80. el lehet ültetni ültetőgéppel is de biztosan fúrnám.
3 méteres sorköz, 1.5 méteres tőtáv énszerintem ami megfelel neki.
tehát "egy 100x100 méteres" hektáron 2200 csemete. akármilyen jó technológiával is szaporítsanak biztos hogy kell válogatni, én egy hektárra gondolkodnék 2500 csemetében.
művelni .. hát tavasszal vegyszeres gyomirtás, esős időszak után tárcsa.
a csemete sorát csak vegyszerezném mikro permetezővel.
a legnagyobb meleg idejére semmiféleképpen nem hagynám növénytakarás nélkül a földet, augusztus végefelé szárzúznám 1 alkalommal.
tehát a technika úgy nézne ki hogy
csemete ára 1,25 milio
lazítás 50 ezer
ültetés + gyökérmetszés ~120 ezer
tőrevágás (pasz, sose csináltam)
eggyelés (szintén passz)
--
ápolás 1 évre
1 Ha vegyszeres gyomírtás (cirka 1.5 liter glyfossal) kb. 15-20 ezer
1 Ha tárcsázás kb. 10 ezer
1 Ha szárzúzás kb. 10 ezer
--
metszés / felnyírás (passz, nem lehet egetverő, nem tudom milyen hajlammal akarna böhöncösödni de gyorsan nő és szerintem a korai záródás végett nem lehet nagy a hajlam rá)
véghasználati korban számítanék nagyjából 1200 törzsre hektáronként, a többi időközbeni gyérítéssel kijön.
vágásfordulónak 15 évet saccolok.
ápolni szerintem ezt elég 4 évig.
összességében mondjuk 2 milió forint egy hektárra A-Z minden.
bevételi oldalon a véghasználatból számítanék 100 köbméter jóminőségű ipari fára ami 3.5 miska, meg kb. 40 köbméter tüzifára ami cirka 800 ezer.
tarvágás költsége kb. 600 ezer.
gyérítésből és válogatásból nemhiszem hogy sokat adna ki, és felteszem hogy az nullás meló.
nagyjából 1.7 miska / hektár a haszon ha mindent mai áron vizsgálok. tarvágás után tuskóztatni kb. fél milió hektárja.
fahozammal inkább alá mint fölé becsültem, közepes terőhelyre ültetett sim fehérakácból amit 3 évig ápoltak és utánna "lakosságilag" gyérítettek szoktam 80 köbméter nettot kiszedni egy hektáron, 30-40% vékony iparifa kihozatallal.
ha nem elhanyagolva lettek volna és nem a lakosság meg barmok "gyérintik" akkor 100 felett is lehetne ugyanezekkel az arányokkal.
állítólag az ilyen turbós akácok közel a dupláját tudják fatömeg hozamban, de általánosságban túl optimisták.
ezért konzervatív módon az elhanyagolt és elpocsékolt erdők 80 köbös hozamát alapulvéve becslem 140 köbre a véghasználati fatömeget nemesített turbós akácban.
fehér akác csemete valóban olcsóbb, 20 forint körül darabja. 3 év után magárahagyják ha túl sűrű a lakossággal belenyulatnak, nem metszik, nem sokat foglalkoznak vele , tárcsázzák, talán egyszer kapálják a sorát.
a kezdő befektetése olcsóbb jóval ez tény.
ültetőgéppel szoktak 6 ezret beletenni egy hektárba. 3x tárcsa 2x kapálás amit az általam ismert állami erdészet kér.
aztán már csak tarvágnak.
120e a csemete, az ápolása meg a 3 évre kb 250 ezer. ültetési költsége 150 körül van nekik. 520 ezer egy hektárra, aztán kijön belőle 30 köb ipari fa, meg 50 köb tüzifa.
durván 1.1 miska az iparifa, 1 miska a tüzifa. a tarvágás költsége meg 300-360 ezer.
kb. marad 800 ezer forintjuk rajta, tudják még sarjaztatni de nyilván a sarjeredetű erdőnek roszabb a képe mint az ültetettnek.
aztán utánna meg lehet tuskóztatni ugyanúgy fél miskáért hektárját.
még ha nem is ezt a méregdrága turbós akácot, de valamilyen nemesített típust erőltetnék szivem szerint mindíg.
de állami erdészet szintjén mindíg ott vannak hogy 15 év múlva mán lehet nyugdíjas lesz aki dönt róla, ha meg az olcsó befektetést választja addig is a költségvetése szebb képet ad.
nem vagyok oda a csodafákért (lásd smaragdfa, kínai fa, szuperfa, energia fa, stb..)
erre az akácra azért mernék fogadni mert látom hogy a sima fehérakác is tudna 100 köb felett egy hektáron, hirdetnek MINIMUM 100% al nagobb fatömeget mint a fehér akác esetében. én kozervatív módon csak 40% ot számoltam. ipari fa kihozatal szintjén tudom hogy az elhanyagoltakból is kijön 30%, ha odafigyel az ember 40%. de látszik a gyérítési hibák sokasága, bennmaradtak a csenevészek, az erősen villások, alászorultak, hibás törzsformájúak stb.. ordít hogy fehér akácból is kijöhetne 50% felett. 70% ra vettem a nemesítettet.
Válasz 2266 #1561. hozzászólásáraEz extra magasitos kocsi meg egy jo méterrel még fölé pakoltuk,de rakok fel fotot.Erdésszel mértük ki rakatbol,méter magosra volt rakva jo méteresre vágva meg még hosszab is volt sok benne és 1.7m-enként jelölte meg.Mbp-6.5 normál magositoval 5m3 megy fel két sorba egy sor megy a plato fölé.Nekem legalábbis.19m3 fa három kocsira felment.
Válasz Gabesz2 #1565. hozzászólásáraárbóc akác egyenesebb törzset fejleszt.
arra van kitalálva hogy sok ipari fát lehessen majd kivenni belőle.
viszont metszeni kell ahhoz hogy ez megtörténjen.
a különbség az, hogy akác ipari fát, főleg a hosszú méretet (4 méter és felette) közel brutto 40 ezerért veszik.
kihozható belőle 50% ipari fa ha rendesen lett nevelve.
Az árbóc akác és a fehér akác közt van lényeges különbség? Lényeg, hogy legyen meg a tőszám az erdőben és eredjen meg.
Csemetét tervezek venni és egyik helyen árboc akácot hirdetnek.
Válasz 2266 #1561. hozzászólásáraNekem azt tanította az öregem, frissen vágottat csak köbméterre, száraz fát meg inkább mázsára kell venni. Mindenhogyan átvágják az embert, a lenyúlás mértéke nem mindegy.
Válasz apuci #1560. hozzászólásáraha kettő méter hosszba vágom akkor eleve daruval rakom össze úgy hogy van aki igazítja, 1.8 minimum a magasság. értelemszerűen 1 méter hosszan a kétméteres rakat evvel a magassággal 2 erdei köb.
1.4 az gyengéden átverés :D
az nem erdei köbméter. véletlen sem.
anno ezt úgy csinálták, hogy volt egy jópofa figura, és elfűrészeltetett forgácsnak annyi fát amennyi kiadott egy metrikus köbmétert tömörítés után. és arra jutott hogy ha rendesen van összerakva akkor 1x1x1.7 rakat adott ki ennyit.
ezt megcsinálta sok helyen, különböző fafajokkal és vágási méretekkel (átmérőre gondolok) és marginális volt benne a hiba.
na ezért ennyi egy erdei köb röviden.
rönköt is vízmerítéses eljárással rettentes mintavétel után határozták meg hogy fafaj csúcsátmérő és hossz hogyan adja ki a köbmétert.
erre azért volt szükség mert erdő szélén mázsálni nem épp lehetséges dolog, ráadásul a száradás miatt a leltár sose volt közelse pontos.
ráhagyás szabvány szerint méterenként 2-5 centi. a sarangolás hibáit kompenzálom avval hogy a daruzott sarangot magasabbra rakom, főleg 2 méteres tüzifából.
ha nagyon "izés" akkor méterfánál is itt-ott kap egy kicsit többet magasságra.
nagy átlagban a 25 ös sarangjaim szoktak 20.5 félre kijönni amikor adogatják elfele.
én kereskedelemmel nem foglalkozok,
én azt szeretem ha van egy adott terület, gyéríteni kell és utánna aláültetni esetleg, vagy tarvágni és utánna újra ültetni és ápolni ameddig befejezetté nem nyilvánítják (meg pótolni). tarvágást így szeretem leginkább vállalni és akkor tudok garanciát is vállalni a műszaki átvételekre.
tehát ha nem megy át, vagy többet kell pótolni mint megegyeztünk, akkor az az én saram.
ha meg kevesebbet kell rajta ápolni, és kevesebbet pótolni, az nekem extra haszon.
a fakereskedelembe annyi szokott érdekelni hogy amikor mondom hogy lehet vinni mert nem zavar a munkában akkor mihamarabb vigyenek el mindent, ne is lássam, ne legyen útban.
Válasz 2266 #1561. hozzászólásáraVan benne valami mert én a 12t bss-el 5m3-el tele volt
az rm7 meg majdnem fölborult 3 m3-el ,szikes foltok voltak az erdőbe és az mtz-vel nem tudtam kihúzni az 5m3
Válasz anca #1556. hozzászólásáraNA ne már Fúrcsán mérhetik felétek a m3-t Én gabonás 8011- re örültem hogy föl ment az 5 és erdei terepen meg hogy az MTZ- ki birta húzni Ti tudjátok Én továbbra is a súly mérésben hiszek.
akinek van esze az a következő téli tüzelőt veszi most.
tessék időben megvenni, felvágni, hasítani.
raklapra felpakolni, tetejére megdöntve tenni valamit hogy víz ne érje.
frankón kiszárad.
és minnél jobban, annál jobb.
aztán akkor lehet vele fűteni rendesen, nem fogy belőle sok.
rengeteg energiát felemészt hogy tüzelés közben a fából a vizet is el kell párologtatni.
minnél szárazabb a fa, annál jobb.
akinek van lehetősége így raklapostul mozgatni annak a legjobb, főleg ha kazánházba is be tudja cibálni egyben. mivel akkor felmelegedik, ez is egyfajta hulladékhő újrahasznosítás.
ami meg az erdei köbmétert illeti, ugyan 1x1x1.7 a szabvány, de ha nem büdös tahó a favágó akkor a méterfa leginkább 102-105 centi közt van.
szóval egy korrekt erdei köbméter igazából 2-5 % al nagyobb mint kéne.
Válasz röfik #1557. hozzászólásáraÉn egy hónapja hoztam kocsányos tölgyet amit gyérítésből adtak ki ,vegyes volt mind a négy kocsi (száraz is volt benne)3,4,5 m3 volt egy-egy kocsin(egy erdei m3=1×1×1.4m) Egy kocsit meg mértem kíváncsiságból és ez volt 12Q/erdei m3
Válasz a2457 #1554. hozzászólásáraKöszi.Szerintem nem rossz biznisz igy tüzelöt venni m3-re.A faárusoknál is frissen vágott fa van mindenhol szinte csurog a viz belöle.Akkor olcsobbra kijön a m3-es fa.Jol megrakott hw-6011-es tuning oldalakkal 8m3 körül ment fel és egyenesdtek a féderek és ráült a gumira rendesen.
Válasz a2457 #1554. hozzászólásáraVegre egy hozzaerto ember!!! Sok orult meg neha reklamal hogy miert nincs meg a fa sulya... es akkor eloveszem az infra nedvessegmerot...nagyon butak sokszor az emberek..viz terfogatszazalekot meg vegkepp nem tudnak szamitani..
Válasz röfik #1552. hozzászólásáraerre nem lehet választ adni igazából, a víztartalom miatt.
akác abszolut száraz tömege 720 kg / köbméter, friss vágásnál elérhet 1 tonnát is / köbméter.
ha azért kérded hogy összehasonlítsad a mázsára vehető fa árával, akkor el kell keserítselek, nedvességmérés nélkül a tippelés is olyan mintha a holdra lövöldöznél sörétessel.
minnél kevesebb kiló /köbméter annál jobban jársz vele ha köbméterre veszed. annál szárazabb.
Válasz VTR-es #1548. hozzászólásáraelkéne menni rajta egy kisebb lazítóval hogy bevegyen egy ültetőgépet.
nem szükséges nagy lazító, elg olyan amit mtz még elhúz. aztán cirka 6000 darab csemetét géppel beletolni.
120 körül megáll a csemete, a többit nemigen tudnám megsaccolni. ültetőgépre kell 3 fő ebből 1 traktoros meg 2 a gépen akik a csemetét rakják.
végigmennek egy soron aztán kiszállnak és okosan megtiporják hogy jó tömör legyen.
Válasz a2457 #1547. hozzászólásáraHoppá
nem vagyok ám én akkora szakértő hogy erre mindre válaszoljak.
1 ha a teljes terület , kb. téglalap alakú(nincs ki be ugró)és sík terep. A talaj homok, a talajelőkészítés szántás (tuskózás után fordítás, ha kell kap még ültetés előtt 1 sor tárcsát).
Sortáv passz, kb 230-250cm -nek gondolom
technológia, gödörfúró biztos nem, palántázásnak nevezik felénk(nem tudom a pontos szakkifejezést), tőszám passz, de nagyon sűrű szokott lenni.
A lényeg kb 35 éves akácos tarra lett vágva ,utána sarjaztatva akartuk de nem hajtott húzatás után, tehát maradt az újratelepítés
Válasz VTR-es #1546. hozzászólásárakérdezek előbb.
mekkora a teljes terület, milyen a domborzat.
milyen talajról van szó.
mi volt a talajelőkészítés.
milyen sortávval akarod telepíteni, és mekkora tőszámmal.
milyen technológiával, ékásó vagy gödörfúró
Válasz Gabesz2 #1544. hozzászólásárailyen áron a populus (73. oldal) fúróval fúrnak, 3,5 méter mélyre, 3x3 mas tághálózatba nemesnyár karódugványt intenzív ipari erdőhöz.
de még oda is sokkallanám, esetleg ha bruttó ár akkor azt mondom hogy elmegy, ha az ültetés is benne van.
Válasz a2457 #1542. hozzászólására"nagyjából...
10 ezer gödröt bír ki a vágóél friss lazításba.
ennek a felét bírja pótlásba ha volt lazítva.
lazítatlanba ezer gödrönként vágóél csere."
javítanék,
->ennek a felét bírja ha RÉG volt lazítva<-
Válasz Gabesz2 #1540. hozzászólásáratechnológia úgy néz ki hogy előtte elmegy a csemete soron egy altalajlazító. ETL-3 a típusa, tuskós vágásterületre van kitalálva, nem baj neki a tuskó -se, meg más se- mindkét irányban. utánna jöhet a gödörfúrás, 50 huf + áfa / darab , ebben benne van a csemete gyökérmetszése és az ültetése, a föld tömörítése döngölőfával.
pótlásban drágábban vállaljuk, függ attól mekkora az aljnövényzet és hány éve volt lazítva.Azért, mert ha már rég volt lazítva -tehát mondjuk 3 éve- akkor jelentős a barázdában a talajtömörödés. és ha nagyon benőtte már a lágyszárú növényzet akkor feltekeri a fúró, nehéz elég földet visszatölteni. és azért mert sokat kell cipelni a fúrót meg a csemetét.
60-80 huf + áfa, szintén tartalmazza a gyökérmetszést és a szakszerű ültetést.
teljesen lazítatlan területen 100 - 200 közt, attól függ mennyire vészes. volt ahol 30 centivel a felszín alatt gyakorlatilag nagyszemű sóder réteg volt, na az egy rettenet átfúrni. pótlás és elsőkivitel egyárban van ilyen esetben.
friss lazításba, elsőkivitelbe -tehát teli ültetéssel- egy fúrónak 1000-1200 a napi normája. (feltéve 40-60 centi közti átlag tőtávot)
és 60 centire fúrunk, figyelem a gyerekeket, nem érdekel kinek milyen gondja van, a fúrónak le kell menni ameddig csak lehetséges. teljesen lazítatan területen ígyis két ember van egy fúróra, munkavédelmi okokból.
tuskómentes, olyan terület ami nem erdő volt előtte, de meg lett lazítva az 40 forint + áfa / darab elsőkivitelbe, 45 pótlásba.
nagyjából...
10 ezer gödröt bír ki a vágóél friss lazításba.
ennek a felét bírja pótlásba ha volt lazítva.
lazítatlanba ezer gödrönként vágóél csere.
4 vágóél után a szárhegyet is cserélni kell, különben cefett nehéz letolni a fúrót.
embert próbáló meló :D
úgy szoktuk hogy viszek egy levágott IBC tartályban vizet, a csemetét nem hagyjuk kiszárdni soha. közvetlen vágás után mennek a gödörbe, előtte vízben vannak.
igény szerint egyúttal juttathatunk segédtápoldatot is a földbe.
az megegyezés kérdése, volt ahol kérték de szükségtelennek találtam pl. és volt ahol olyan fosóhomok volt hogy muszály volt egy kevés fűrészport meg vizet alátenni, különben tuti semmire sem ment volna :D (olyan mint egy szivacs, tartja a nedvességet.)
megkötésem szokott lenni ha tavaszi meló hogy még előző ősszel a csemete a területen legyen elvermelve. mert ha mondjuk egy hamarabb melegedő homokból kitépem a csemetét, és egy lassabban melegedő agyagosabb talajba ültetem azzal máris kap egy hősokkot.
jobban szeretem ha a csemete beszerzést rámbízzák, és a vermelést is.
nem ragaszkodom hozzá ettől független.
10% al több csemetéhez mint amennyit ültetni kell, viszont igen.
mivel gyökérmetszést egyessével csináljuk, egyúttal szemrevételezzük is a csemetéket, amik kevésbé életképpesek azokat eleve szelektáljuk.
a fentiek 15 ös fúrószárral értendőek.
ha a csemete engedi akkor a 12 es fúrószár is megoldás, természetesen avval olcsóbb a művelet. mert könyebb, szaporább.
9 es fúrószárral már csak nagyon kicsi csemete ültethető, azt ilyen mélyre fölösleges letenni. bár igyekszem a lehető legmélyebbre lefúrni minden csemetét, inkább mélyebb gödör és visszatöltünk alá.
25 össel és kézi fúróval nem kűzdenék, nem is próbáltam soha. de eltudom képzelni hogy horror ára van, és megtudom érteni miért.
egyébbiránt nem reális maga a 25 ös gödörfúrószár, ha pedig mégis az kell akkor traktorral kell fúrni. robbanómotoros kézi géppel nem kivitelezhető szerintem hatékonyan.
a BGF sorozatú traktorra szerelt gödörfúró apparátus jobban megfelel, és gazdaságosabb ekkora átmérőnél.
a 17. oldalon megtalálod az erdészeti lazítót.
69. oldalon meg a gödörfúrót.
71. oldalon olyat ami pótlásba is használható, kifordítható gödörfúró.
namost 25 ös gödröt robbanómotorossal 1 fő biztonságosan biztosan nem fúr, biztos hogy 2 főt tennék rá munkavédelmi okokból.
azért már csak európában vagyunk, nem balkáni viszonyokban kell gondolkodni ami béreket illeti, adókról nem is beszélve.
meg a gépkopásról.
70 ezer forint 1 fúrószár, és egy bt 130 as gép meg 280 ezer. akárhonnan nézed azt valaminek ki kell termelni. nem beszélve róla hogy stihl, tehát évente viszem őket főtengely szimmering és karburátor membárn cserére, és a hajtóművet is fel kell újjítani, meg a féket hogy biztonságosan és jól működjön. igaz hogy addigra 15-20 ezer gödröt kifúrnak, de akkor is pénz, és nem kevés.
folyamatosan nem tud egy ember fúrni vele, maximum 2 munkanap egy ütemben, utána cserélnek.
ha indokolt a 25 ös gödör akkor csak traktor. mással nem próbálkoznék. 1 fő traktoros 25 ös fúróval 50 centi mélyre tuti kifúr egy műszak alatt min. 1000 gödröt. úgy 55 forintba látom reálisnak trakival 1 gödör kifúrását ha nem pótlásba kell.60 forint pedig pótlásban, mert ki-be kell hajtani a fúrót a gép mögött.
ez nem tartalmaz ÁFA-t, és az ültetést, csak magát a fúrás.
szóval ha sokat kell belőle fúrni akkor elgondolkodnék a trakis apparátuson, a 300 és a 60 forint közt van 240 forint. az első ezer gödörnél már lehet megfontolnám :D
Írtad korábban, hogy egy stihl bt130-al fúrod erdőben a csemetéknek az ültető gödröket.
Vettem én is egy gödörfúrót, kifúrtunk a múlt héten 2000 db. lyukat az erdőben. A vége felé már 2 ember tartotta a gyökerek miatt. Megbántam már, hogy nem a bt130-at vettem, mivel azon van a biztonsági kar.
A kérdésem az lenne, hogy egy 15 cm széles, 50 cm mély gödörnek mennyi a tarifája.
Valaki mondta, hogy 25 cm-es átmérőjüket, 300ft/db áron fúrta. Reális ez?
Olvastam, viszont szerintem közel sincs benne minden.
Milyen művelési ággal lehet pályázni? Hány db fát kell telepíteni? milyen fajtájút? Ki készíti el a tervet ehhez? A gyérítés fásításból történik vagy csak erdőből lehet? Mi a különbség az újonnan alakuló és a gyepgazdálkodással kombinált között?
Ez csak pár kérdés, ami hirtelen eszembe jutott, viszont szerintem nincs benne a tájékoztóban.
4536 hozzászólás
Válasz a2457 #1542. hozzászólásáraTisztelt 2457!
Érdeklődéssel olvasom az oldalon található
írásaidat.
Szeretném a kapcsolatot felvenni.
Tervem van legalább 1 ha erdő telepítése.
Jelenleg búza van a földben.
A gondolat nagyon friss de komoly.Hol tudnálak és mikor személyesen elérni.
Üdv bereznay Imre.06205484866
Egyébként olyan létezik, hogy például egy hektáros rész helyett, ami nem igazán akar akácosodni. Felajánlok egy másik darab földet (szántó az erdő mellett) és beültetem akáccal.
A régi meg átminősítik szabadrendelkezésü erdővé?
Válasz rongyos #1583. hozzászólásáraMost lesz valami módosítás az erdőtörvénnyel kapcsolatban.Állítólag könnyítés lesz a magánerdő gazdálkodókkal szemben. Nekem 5 ha van egy 10 hektáros táblában, de már tele vele a hócipőm, hogy nem szabadrendelkezésű.
Egy hektárral szívunk. Nagyon kötött a föld és gyönyörűen nőne valami kemény lombos faj. ( nem ostorfa a nevét sajnos jegyeztem meg) Viszont az akác a célállomány.
Tehát én bízok, abban hogy szabadabb kezet adnak a magánerdő gazdálkodóknak és jobban figyelembe lehet venni a természeti adottságokat a fa faj kiválasztásában. ( a klíma is nagyon bekavar)
Válasz a2457 #1559. hozzászólására"rengeteg energiát felemészt hogy tüzelés közben a fából a vizet is el kell párologtatni.
minél szárazabb a fa, annál jobb."
Az így kiszárított tüzelőm eső által vizes lesz.
Azt már csak felületi nedvességnek mondjuk mi parasztok a terménynél.
Ott az elpárologtatás kevesebb energiába kerül. A fa esetén ez hogy van?
(A kazán mellett két nap alatt meg is szárad).
ird mar le hogy mi a kulombseg a fajta sorban a ketto kozott! komolyan erdekel
Válasz a2457 #1582. hozzászólásáraKedves kolléga! engem érdekelne, hogy merre található ilyen nemesítő, ahol a különféle eredmények megtekinthetőek. Amúgy engem érdekel a dolog, de csak szabad rendelkezésű erdőként...mert itt nálunk a körzetben felnyomták 35 évre az akác véghasználati idejét...:( annyi időm már nekem sincs...
Válasz Matyi50 #1580. hozzászólására:) nem haragszom, de kíváncsi azért vagyok.
fejtsd ki, fúrja az oldalam.
Válasz Gabesz2 #1579. hozzászólásáramással különösebben nem kísérleteztem mert nem volt értelme.
a mikropermetezők nagyon kevés anyaot nyomnak ki, jól irányítható.
amit használok herbiflex permetezők azok 8 óra alatt 5 litert nyomnak ki.
nagyon kicsi felületre szórnak, könnyű vele kikerülni a csemetéket.
Válasz a2457 #1578. hozzászólására"a lényeg az hogy tüzifa termelés céljából ültetett sima fehérakác igazából pénzkidobás még ha olcsó a csemete akkor is."
Neharagudj,de ez a kijelentésed akkora marhaság,hogy nagyon..
Válasz a2457 #1577. hozzászólásáraÉrtem a pulmipurnak akkora a védőernyője, hogy nem megy az akác levelére a vegyszer.
És mi helyzet a Panterával, Fusiláde forte stb... egyszikű gyomirtókkal.Ezek, ha az akác levelére mennek kárt okoznak?
Válasz Matyi50 #1576. hozzászólásáraa turbó akác csak egy példa, nem mind van ilyen zorba áron.
keresgélj, hívj fel csemete kertet stb..
biztos vagyok benne hogy fogsz találni olcsóbban is, vannak szép helyek ahol kontroll csoportos kísérleti parcellán megtudod nézni a különbséget.
a lényeg az hogy tüzifa termelés céljából ültetett sima fehérakác igazából pénzkidobás még ha olcsó a csemete akkor is.
nem feltétlen ilyen nagyon drága csemetével, ha rendesen csinálva van akkor van benne pénz, de a sima fehér akác soha nem anyagi haszonszerzés okkal lett idehozva.
hanem homokot megkötni.
abba a tévedésbe esnek sokan hogy olcsó a csemetéje, és drága a tüzifája, és tovább már nem is gondolják.
természetesen rábeszélni nem akarlak semmire,
annyi mondanék hogy kutakodj, nézz körül, nézz meg nemesített akác kísérleti parcellát és mellette a sima fehérakác kontroll csoportot. aztán számolj, és majd akkor kiderül hogy neked mi a vonzóbb.
vadkár tekintetében, a nemesített akác hamarabb kinő a vad szája alól mint a sima fehérakác. a nemesítettben lesz kevesebb a vadkár.
és ugyanannyi idő alatt a nemesítettel marad több pénz a zsebedben.
Válasz Gabesz2 #1573. hozzászólásáraglifozát, és nem mehet a levelére, sem semmijére.
sorát lehet profin permetelni
ilyennel vagy herbiflex mikropermetezővel.
sima ügy.
Válasz a2457 #1575. hozzászólásáraHát valahogy nem igazán vonz ilyen ár mellett ez a csemete,pláne ha netán a vad is jobban rágja valami miatt,akkor a plusz ráfordítás jóval több egy hektáron.
Válasz Matyi50 #1574. hozzászólásárane a fatömeget nézd önmagában.
hanem azt nézd hogy egyik esetben marad rajta 1.7 miska egy hektáron, a másikban meg jó esetben max 800 ezer.
ha levonod a tuskózást akkor keményen nyersz a 12 forintos csemetével 15 év alatt 300 ezer darab forintot.
a másik esetben meg 1.2 miskát.
vannak egyébként hivatalos telepek ahol a különböző akác nemesített fajták vannak kísérleti parcellákon, és mellettük kontrollnak a sima fehér akác.
ugyanazt csinálják mindkettővel, aztán lehet nézelődni hogy melyik hogyan néz ki :D
ezt úgy kell nézni mint a mezőgazdságban a vetőmagot. kaphatsz olcsón olyat amivel dolgozol, aztán zsebpénznek se megy el amit ér, meg kaphatsz drágán olyat amivel haszna van a munkádnak.
Válasz a2457 #1571. hozzászólásáraáááá 400forintos csemete árral ez nem lesz sose versenyképes,hiába hozza a tegyük fel 50%os többlet fatömeget,ha a hagyományos akác 12forintért megkapható. Ennek azért akárhogy nézzük majdnem hússzor több az ára
Az akác csemetét mivel lehet gyomirtózni?
Mehet a levélre is?
Talajon vagy zöldrészen is hat?
Elküldtem ezt a fásításból ........ fakitermelésre papírt és 3-4 hétre meg is kaptam az engedélyt.
Kicsit kételkedtem benne, mert ami helyrajzi számot írtam be nekik ott teljes mértékbe szántónak van nyilvántartva, de amit csatoltam műholdképet ott látszik a fás rész, így megadták.
Válasz Matyi50 #1570. hozzászólására4-500 közt darabja.
ígyvan, le lehet tőle padlózni.
namost ehhez előljáróban van amit tisztázni szeretnék, egyrészt nem foglalkozom csemete értékesítésével, ültetésével, nevelésével, nem állok kapcsolatban a céggel amelyik a csemetét "gyártja". tehát ez nem a reklám helye.
ezek rendkívül gyorsan növő keményfák. értelemszerűen gyenge talajba semmire se jut.
tehát fosóhomokba nem kell nekifutni.
ami a talajelőkészítést illeti, szükségeltetik mélyforgatás és utánna hengerrel felső talajréteg zárás a technológiai leírás szerint.
evvel a fajtával én személyesen nem dolgoztam, viszont más nemesített akáccal igen.
én csak akkor mélyforgatnék ha nagyon kötött a talaj. lazító viszont kell, mert kell hogy a gyökere legalább az elején könnyen tudjon fejlődni. lazítás mélysége min. 60 centi, de lehetőség szerint inkább 80. el lehet ültetni ültetőgéppel is de biztosan fúrnám.
3 méteres sorköz, 1.5 méteres tőtáv énszerintem ami megfelel neki.
tehát "egy 100x100 méteres" hektáron 2200 csemete. akármilyen jó technológiával is szaporítsanak biztos hogy kell válogatni, én egy hektárra gondolkodnék 2500 csemetében.
művelni .. hát tavasszal vegyszeres gyomirtás, esős időszak után tárcsa.
a csemete sorát csak vegyszerezném mikro permetezővel.
a legnagyobb meleg idejére semmiféleképpen nem hagynám növénytakarás nélkül a földet, augusztus végefelé szárzúznám 1 alkalommal.
tehát a technika úgy nézne ki hogy
csemete ára 1,25 milio
lazítás 50 ezer
ültetés + gyökérmetszés ~120 ezer
tőrevágás (pasz, sose csináltam)
eggyelés (szintén passz)
--
ápolás 1 évre
1 Ha vegyszeres gyomírtás (cirka 1.5 liter glyfossal) kb. 15-20 ezer
1 Ha tárcsázás kb. 10 ezer
1 Ha szárzúzás kb. 10 ezer
--
metszés / felnyírás (passz, nem lehet egetverő, nem tudom milyen hajlammal akarna böhöncösödni de gyorsan nő és szerintem a korai záródás végett nem lehet nagy a hajlam rá)
véghasználati korban számítanék nagyjából 1200 törzsre hektáronként, a többi időközbeni gyérítéssel kijön.
vágásfordulónak 15 évet saccolok.
ápolni szerintem ezt elég 4 évig.
összességében mondjuk 2 milió forint egy hektárra A-Z minden.
bevételi oldalon a véghasználatból számítanék 100 köbméter jóminőségű ipari fára ami 3.5 miska, meg kb. 40 köbméter tüzifára ami cirka 800 ezer.
tarvágás költsége kb. 600 ezer.
gyérítésből és válogatásból nemhiszem hogy sokat adna ki, és felteszem hogy az nullás meló.
nagyjából 1.7 miska / hektár a haszon ha mindent mai áron vizsgálok. tarvágás után tuskóztatni kb. fél milió hektárja.
fahozammal inkább alá mint fölé becsültem, közepes terőhelyre ültetett sim fehérakácból amit 3 évig ápoltak és utánna "lakosságilag" gyérítettek szoktam 80 köbméter nettot kiszedni egy hektáron, 30-40% vékony iparifa kihozatallal.
ha nem elhanyagolva lettek volna és nem a lakosság meg barmok "gyérintik" akkor 100 felett is lehetne ugyanezekkel az arányokkal.
állítólag az ilyen turbós akácok közel a dupláját tudják fatömeg hozamban, de általánosságban túl optimisták.
ezért konzervatív módon az elhanyagolt és elpocsékolt erdők 80 köbös hozamát alapulvéve becslem 140 köbre a véghasználati fatömeget nemesített turbós akácban.
fehér akác csemete valóban olcsóbb, 20 forint körül darabja. 3 év után magárahagyják ha túl sűrű a lakossággal belenyulatnak, nem metszik, nem sokat foglalkoznak vele , tárcsázzák, talán egyszer kapálják a sorát.
a kezdő befektetése olcsóbb jóval ez tény.
ültetőgéppel szoktak 6 ezret beletenni egy hektárba. 3x tárcsa 2x kapálás amit az általam ismert állami erdészet kér.
aztán már csak tarvágnak.
120e a csemete, az ápolása meg a 3 évre kb 250 ezer. ültetési költsége 150 körül van nekik. 520 ezer egy hektárra, aztán kijön belőle 30 köb ipari fa, meg 50 köb tüzifa.
durván 1.1 miska az iparifa, 1 miska a tüzifa. a tarvágás költsége meg 300-360 ezer.
kb. marad 800 ezer forintjuk rajta, tudják még sarjaztatni de nyilván a sarjeredetű erdőnek roszabb a képe mint az ültetettnek.
aztán utánna meg lehet tuskóztatni ugyanúgy fél miskáért hektárját.
még ha nem is ezt a méregdrága turbós akácot, de valamilyen nemesített típust erőltetnék szivem szerint mindíg.
de állami erdészet szintjén mindíg ott vannak hogy 15 év múlva mán lehet nyugdíjas lesz aki dönt róla, ha meg az olcsó befektetést választja addig is a költségvetése szebb képet ad.
nem vagyok oda a csodafákért (lásd smaragdfa, kínai fa, szuperfa, energia fa, stb..)
erre az akácra azért mernék fogadni mert látom hogy a sima fehérakác is tudna 100 köb felett egy hektáron, hirdetnek MINIMUM 100% al nagobb fatömeget mint a fehér akác esetében. én kozervatív módon csak 40% ot számoltam. ipari fa kihozatal szintjén tudom hogy az elhanyagoltakból is kijön 30%, ha odafigyel az ember 40%. de látszik a gyérítési hibák sokasága, bennmaradtak a csenevészek, az erősen villások, alászorultak, hibás törzsformájúak stb.. ordít hogy fehér akácból is kijöhetne 50% felett. 70% ra vettem a nemesítettet.
Válasz a2457 #1569. hozzászólásáraMennyivel drágább ez,mint a sima akác?
Válasz rongyos #1567. hozzászólásáraha kísérletező kedvedben vagy :D
akác
Válasz 2266 #1561. hozzászólásáraEz extra magasitos kocsi meg egy jo méterrel még fölé pakoltuk,de rakok fel fotot.Erdésszel mértük ki rakatbol,méter magosra volt rakva jo méteresre vágva meg még hosszab is volt sok benne és 1.7m-enként jelölte meg.Mbp-6.5 normál magositoval 5m3 megy fel két sorba egy sor megy a plato fölé.Nekem legalábbis.19m3 fa három kocsira felment.
Válasz a2457 #1566. hozzászólásáraHol es mennyiert lehet venni arbocakacot ? En telepitenek..!
Válasz Gabesz2 #1565. hozzászólásáraárbóc akác egyenesebb törzset fejleszt.
arra van kitalálva hogy sok ipari fát lehessen majd kivenni belőle.
viszont metszeni kell ahhoz hogy ez megtörténjen.
a különbség az, hogy akác ipari fát, főleg a hosszú méretet (4 méter és felette) közel brutto 40 ezerért veszik.
kihozható belőle 50% ipari fa ha rendesen lett nevelve.
Az árbóc akác és a fehér akác közt van lényeges különbség? Lényeg, hogy legyen meg a tőszám az erdőben és eredjen meg.
Csemetét tervezek venni és egyik helyen árboc akácot hirdetnek.
Válasz 2266 #1561. hozzászólásáraNekem azt tanította az öregem, frissen vágottat csak köbméterre, száraz fát meg inkább mázsára kell venni. Mindenhogyan átvágják az embert, a lenyúlás mértéke nem mindegy.
Válasz apuci #1560. hozzászólásáraha kettő méter hosszba vágom akkor eleve daruval rakom össze úgy hogy van aki igazítja, 1.8 minimum a magasság. értelemszerűen 1 méter hosszan a kétméteres rakat evvel a magassággal 2 erdei köb.
1.4 az gyengéden átverés :D
az nem erdei köbméter. véletlen sem.
anno ezt úgy csinálták, hogy volt egy jópofa figura, és elfűrészeltetett forgácsnak annyi fát amennyi kiadott egy metrikus köbmétert tömörítés után. és arra jutott hogy ha rendesen van összerakva akkor 1x1x1.7 rakat adott ki ennyit.
ezt megcsinálta sok helyen, különböző fafajokkal és vágási méretekkel (átmérőre gondolok) és marginális volt benne a hiba.
na ezért ennyi egy erdei köb röviden.
rönköt is vízmerítéses eljárással rettentes mintavétel után határozták meg hogy fafaj csúcsátmérő és hossz hogyan adja ki a köbmétert.
erre azért volt szükség mert erdő szélén mázsálni nem épp lehetséges dolog, ráadásul a száradás miatt a leltár sose volt közelse pontos.
ráhagyás szabvány szerint méterenként 2-5 centi. a sarangolás hibáit kompenzálom avval hogy a daruzott sarangot magasabbra rakom, főleg 2 méteres tüzifából.
ha nagyon "izés" akkor méterfánál is itt-ott kap egy kicsit többet magasságra.
nagy átlagban a 25 ös sarangjaim szoktak 20.5 félre kijönni amikor adogatják elfele.
én kereskedelemmel nem foglalkozok,
én azt szeretem ha van egy adott terület, gyéríteni kell és utánna aláültetni esetleg, vagy tarvágni és utánna újra ültetni és ápolni ameddig befejezetté nem nyilvánítják (meg pótolni). tarvágást így szeretem leginkább vállalni és akkor tudok garanciát is vállalni a műszaki átvételekre.
tehát ha nem megy át, vagy többet kell pótolni mint megegyeztünk, akkor az az én saram.
ha meg kevesebbet kell rajta ápolni, és kevesebbet pótolni, az nekem extra haszon.
a fakereskedelembe annyi szokott érdekelni hogy amikor mondom hogy lehet vinni mert nem zavar a munkában akkor mihamarabb vigyenek el mindent, ne is lássam, ne legyen útban.
Válasz 2266 #1561. hozzászólásáraVan benne valami mert én a 12t bss-el 5m3-el tele volt
az rm7 meg majdnem fölborult 3 m3-el ,szikes foltok voltak az erdőbe és az mtz-vel nem tudtam kihúzni az 5m3
Válasz anca #1556. hozzászólásáraNA ne már Fúrcsán mérhetik felétek a m3-t Én gabonás 8011- re örültem hogy föl ment az 5 és erdei terepen meg hogy az MTZ- ki birta húzni
Ti tudjátok Én továbbra is a súly mérésben hiszek.
Válasz a2457 #1559. hozzászólásáraAzt én is halottam hogy 1×1×1.7 de nem tudom itt miért így csinálják,ja és nem tahó a favágó mert bőven meg van a 1m
akinek van esze az a következő téli tüzelőt veszi most.
tessék időben megvenni, felvágni, hasítani.
raklapra felpakolni, tetejére megdöntve tenni valamit hogy víz ne érje.
frankón kiszárad.
és minnél jobban, annál jobb.
aztán akkor lehet vele fűteni rendesen, nem fogy belőle sok.
rengeteg energiát felemészt hogy tüzelés közben a fából a vizet is el kell párologtatni.
minnél szárazabb a fa, annál jobb.
akinek van lehetősége így raklapostul mozgatni annak a legjobb, főleg ha kazánházba is be tudja cibálni egyben. mivel akkor felmelegedik, ez is egyfajta hulladékhő újrahasznosítás.
ami meg az erdei köbmétert illeti, ugyan 1x1x1.7 a szabvány, de ha nem büdös tahó a favágó akkor a méterfa leginkább 102-105 centi közt van.
szóval egy korrekt erdei köbméter igazából 2-5 % al nagyobb mint kéne.
Válasz röfik #1557. hozzászólásáraÉn egy hónapja hoztam kocsányos tölgyet amit gyérítésből adtak ki ,vegyes volt mind a négy kocsi (száraz is volt benne)3,4,5 m3 volt egy-egy kocsin(egy erdei m3=1×1×1.4m) Egy kocsit meg mértem kíváncsiságból és ez volt 12Q/erdei m3
Válasz anca #1556. hozzászólásáraIgy melegszünk többször vele ezért jo a fa.
Válasz a2457 #1554. hozzászólásáraKöszi.Szerintem nem rossz biznisz igy tüzelöt venni m3-re.A faárusoknál is frissen vágott fa van mindenhol szinte csurog a viz belöle.Akkor olcsobbra kijön a m3-es fa.Jol megrakott hw-6011-es tuning oldalakkal 8m3 körül ment fel és egyenesdtek a féderek és ráült a gumira rendesen.
Válasz a2457 #1554. hozzászólásáraVegre egy hozzaerto ember!!! Sok orult meg neha reklamal hogy miert nincs meg a fa sulya...
es akkor eloveszem az infra nedvessegmerot...nagyon butak sokszor az emberek..viz terfogatszazalekot meg vegkepp nem tudnak szamitani..
Válasz röfik #1552. hozzászólásáraerre nem lehet választ adni igazából, a víztartalom miatt.
akác abszolut száraz tömege 720 kg / köbméter, friss vágásnál elérhet 1 tonnát is / köbméter.
ha azért kérded hogy összehasonlítsad a mázsára vehető fa árával, akkor el kell keserítselek, nedvességmérés nélkül a tippelés is olyan mintha a holdra lövöldöznél sörétessel.
minnél kevesebb kiló /köbméter annál jobban jársz vele ha köbméterre veszed. annál szárazabb.
Válasz VTR-es #1548. hozzászólásáraelkéne menni rajta egy kisebb lazítóval hogy bevegyen egy ültetőgépet.
nem szükséges nagy lazító, elg olyan amit mtz még elhúz. aztán cirka 6000 darab csemetét géppel beletolni.
120 körül megáll a csemete, a többit nemigen tudnám megsaccolni. ültetőgépre kell 3 fő ebből 1 traktoros meg 2 a gépen akik a csemetét rakják.
végigmennek egy soron aztán kiszállnak és okosan megtiporják hogy jó tömör legyen.
Erdei m3 fa milyen sulyu kb???????????Akác,köris.Ilyeneket termelnek ki felénk.
Üdv használható rönkvonszoló csipeszt vennék. Nem vékony anyagból és nem repedezettet. Ha tud valaki jelezze köszi.
Válasz rongyos #1549. hozzászólásáraKösz.
Válasz VTR-es #1546. hozzászólásáramax. 2oo
Válasz a2457 #1547. hozzászólásáraHoppá
.
nem vagyok ám én akkora szakértő hogy erre mindre válaszoljak.
1 ha a teljes terület , kb. téglalap alakú(nincs ki be ugró)és sík terep. A talaj homok, a talajelőkészítés szántás (tuskózás után fordítás, ha kell kap még ültetés előtt 1 sor tárcsát).
Sortáv passz, kb 230-250cm -nek gondolom
technológia, gödörfúró biztos nem, palántázásnak nevezik felénk(nem tudom a pontos szakkifejezést), tőszám passz, de nagyon sűrű szokott lenni
A lényeg kb 35 éves akácos tarra lett vágva ,utána sarjaztatva akartuk de nem hajtott húzatás után, tehát maradt az újratelepítés
Válasz VTR-es #1546. hozzászólásárakérdezek előbb.
mekkora a teljes terület, milyen a domborzat.
milyen talajról van szó.
mi volt a talajelőkészítés.
milyen sortávval akarod telepíteni, és mekkora tőszámmal.
milyen technológiával, ékásó vagy gödörfúró
így hirtelen.
Urak. 1 ha akácos ültetése csemetével mennyi a reális ár?Talajelőkészítés meg van ,csak a csemete ára és ültetés ára érdekel kb.
Válasz Gabesz2 #1544. hozzászólásárailyen áron a populus (73. oldal) fúróval fúrnak, 3,5 méter mélyre, 3x3 mas tághálózatba nemesnyár karódugványt intenzív ipari erdőhöz.
de még oda is sokkallanám, esetleg ha bruttó ár akkor azt mondom hogy elmegy, ha az ültetés is benne van.
Válasz a2457 #1542. hozzászólásáraKöszi! Legalább képben vagyok.
A 25 cm-est traktorral fúrták. Erre mondták a 300 ft/db árat, de lehet még nagyobb átmérőt mondtak.
Azért kérdeztem az árat, mert lehet még jönnek hozzám fúrni TZK-val. (15cm-es fúróval)
Válasz a2457 #1542. hozzászólására"nagyjából...
10 ezer gödröt bír ki a vágóél friss lazításba.
ennek a felét bírja pótlásba ha volt lazítva.
lazítatlanba ezer gödrönként vágóél csere."
javítanék,
->ennek a felét bírja ha RÉG volt lazítva<-
Válasz Gabesz2 #1540. hozzászólásáratechnológia úgy néz ki hogy előtte elmegy a csemete soron egy altalajlazító. ETL-3 a típusa, tuskós vágásterületre van kitalálva, nem baj neki a tuskó -se, meg más se- mindkét irányban. utánna jöhet a gödörfúrás, 50 huf + áfa / darab , ebben benne van a csemete gyökérmetszése és az ültetése, a föld tömörítése döngölőfával.
pótlásban drágábban vállaljuk, függ attól mekkora az aljnövényzet és hány éve volt lazítva.Azért, mert ha már rég volt lazítva -tehát mondjuk 3 éve- akkor jelentős a barázdában a talajtömörödés. és ha nagyon benőtte már a lágyszárú növényzet akkor feltekeri a fúró, nehéz elég földet visszatölteni. és azért mert sokat kell cipelni a fúrót meg a csemetét.
60-80 huf + áfa, szintén tartalmazza a gyökérmetszést és a szakszerű ültetést.
teljesen lazítatlan területen 100 - 200 közt, attól függ mennyire vészes. volt ahol 30 centivel a felszín alatt gyakorlatilag nagyszemű sóder réteg volt, na az egy rettenet átfúrni. pótlás és elsőkivitel egyárban van ilyen esetben.
friss lazításba, elsőkivitelbe -tehát teli ültetéssel- egy fúrónak 1000-1200 a napi normája. (feltéve 40-60 centi közti átlag tőtávot)
és 60 centire fúrunk, figyelem a gyerekeket, nem érdekel kinek milyen gondja van, a fúrónak le kell menni ameddig csak lehetséges. teljesen lazítatan területen ígyis két ember van egy fúróra, munkavédelmi okokból.
tuskómentes, olyan terület ami nem erdő volt előtte, de meg lett lazítva az 40 forint + áfa / darab elsőkivitelbe, 45 pótlásba.
nagyjából...
10 ezer gödröt bír ki a vágóél friss lazításba.
ennek a felét bírja pótlásba ha volt lazítva.
lazítatlanba ezer gödrönként vágóél csere.
4 vágóél után a szárhegyet is cserélni kell, különben cefett nehéz letolni a fúrót.
embert próbáló meló :D
úgy szoktuk hogy viszek egy levágott IBC tartályban vizet, a csemetét nem hagyjuk kiszárdni soha. közvetlen vágás után mennek a gödörbe, előtte vízben vannak.
igény szerint egyúttal juttathatunk segédtápoldatot is a földbe.
az megegyezés kérdése, volt ahol kérték de szükségtelennek találtam pl. és volt ahol olyan fosóhomok volt hogy muszály volt egy kevés fűrészport meg vizet alátenni, különben tuti semmire sem ment volna :D (olyan mint egy szivacs, tartja a nedvességet.)
megkötésem szokott lenni ha tavaszi meló hogy még előző ősszel a csemete a területen legyen elvermelve. mert ha mondjuk egy hamarabb melegedő homokból kitépem a csemetét, és egy lassabban melegedő agyagosabb talajba ültetem azzal máris kap egy hősokkot.
jobban szeretem ha a csemete beszerzést rámbízzák, és a vermelést is.
nem ragaszkodom hozzá ettől független.
10% al több csemetéhez mint amennyit ültetni kell, viszont igen.
mivel gyökérmetszést egyessével csináljuk, egyúttal szemrevételezzük is a csemetéket, amik kevésbé életképpesek azokat eleve szelektáljuk.
a fentiek 15 ös fúrószárral értendőek.
ha a csemete engedi akkor a 12 es fúrószár is megoldás, természetesen avval olcsóbb a művelet. mert könyebb, szaporább.
9 es fúrószárral már csak nagyon kicsi csemete ültethető, azt ilyen mélyre fölösleges letenni. bár igyekszem a lehető legmélyebbre lefúrni minden csemetét, inkább mélyebb gödör és visszatöltünk alá.
25 össel és kézi fúróval nem kűzdenék, nem is próbáltam soha. de eltudom képzelni hogy horror ára van, és megtudom érteni miért.
egyébbiránt nem reális maga a 25 ös gödörfúrószár, ha pedig mégis az kell akkor traktorral kell fúrni. robbanómotoros kézi géppel nem kivitelezhető szerintem hatékonyan.
a BGF sorozatú traktorra szerelt gödörfúró apparátus jobban megfelel, és gazdaságosabb ekkora átmérőnél.
katt ide
a 17. oldalon megtalálod az erdészeti lazítót.
69. oldalon meg a gödörfúrót.
71. oldalon olyat ami pótlásba is használható, kifordítható gödörfúró.
namost 25 ös gödröt robbanómotorossal 1 fő biztonságosan biztosan nem fúr, biztos hogy 2 főt tennék rá munkavédelmi okokból.
azért már csak európában vagyunk, nem balkáni viszonyokban kell gondolkodni ami béreket illeti, adókról nem is beszélve.
meg a gépkopásról.
70 ezer forint 1 fúrószár, és egy bt 130 as gép meg 280 ezer. akárhonnan nézed azt valaminek ki kell termelni. nem beszélve róla hogy stihl, tehát évente viszem őket főtengely szimmering és karburátor membárn cserére, és a hajtóművet is fel kell újjítani, meg a féket hogy biztonságosan és jól működjön. igaz hogy addigra 15-20 ezer gödröt kifúrnak, de akkor is pénz, és nem kevés.
folyamatosan nem tud egy ember fúrni vele, maximum 2 munkanap egy ütemben, utána cserélnek.
ha indokolt a 25 ös gödör akkor csak traktor. mással nem próbálkoznék. 1 fő traktoros 25 ös fúróval 50 centi mélyre tuti kifúr egy műszak alatt min. 1000 gödröt. úgy 55 forintba látom reálisnak trakival 1 gödör kifúrását ha nem pótlásba kell.60 forint pedig pótlásban, mert ki-be kell hajtani a fúrót a gép mögött.
ez nem tartalmaz ÁFA-t, és az ültetést, csak magát a fúrás.
szóval ha sokat kell belőle fúrni akkor elgondolkodnék a trakis apparátuson, a 300 és a 60 forint közt van 240 forint. az első ezer gödörnél már lehet megfontolnám :D
Válasz Manfanatics #1537. hozzászólásáraRendelet még nincs!!!
a2457
Írtad korábban, hogy egy stihl bt130-al fúrod erdőben a csemetéknek az ültető gödröket.
Vettem én is egy gödörfúrót, kifúrtunk a múlt héten 2000 db. lyukat az erdőben. A vége felé már 2 ember tartotta a gyökerek miatt. Megbántam már, hogy nem a bt130-at vettem, mivel azon van a biztonsági kar.
A kérdésem az lenne, hogy egy 15 cm széles, 50 cm mély gödörnek mennyi a tarifája.
Valaki mondta, hogy 25 cm-es átmérőjüket, 300ft/db áron fúrta. Reális ez?
Válasz Matyi50 #1538. hozzászólásáraSzia!
Olvastam, viszont szerintem közel sincs benne minden.
Milyen művelési ággal lehet pályázni? Hány db fát kell telepíteni? milyen fajtájút? Ki készíti el a tervet ehhez? A gyérítés fásításból történik vagy csak erdőből lehet? Mi a különbség az újonnan alakuló és a gyepgazdálkodással kombinált között?
Ez csak pár kérdés, ami hirtelen eszembe jutott, viszont szerintem nincs benne a tájékoztóban.