Válasz Miki72 #3793. hozzászólására10-15 ezer kaszálásonként a "bérleti díj" és ezért enyém a lucerna.A támogatás nem az enyém....
Változó hogy mennyit ad.. tavaly 3-szor lehetett csak megkaszálni olyan állapotok voltak és a harmadiknál átlagosan 2 bála/ha 150-es bálát adott...
Válasz Nagy Péter 40 #3792. hozzászólásáraEz azt jelenti, hogy ahányszor kaszálod hektáronként 10-15ezret fizetsz a bérbeadónak + a területalapú meg kinek mi még az a tied meg a lekaszált lucerna. Hány guriga és mekkora jön le egy hektárról?
Válasz miklovicsne #3791. hozzászólásáraTavaly 10 ezer volt kaszálásonként mindenkinek.
Idén több a konkurencia így vegyesebb a helyzet.Van ami maradt 10 ezer de van ami már 15 ezer ,és van aki már 20 ezret is kért,de ott most megakadtunk mert én azt már hektáronkénti minimum bálához kötném amit a jelenlegi időjárási körülmények között nem tudna elérni a lucerna.. és ezt tudja a bérbeadó is..
Egyébként amit írtàl ma, hogy jobb ha műtràgyázza, mert anèlkül kizsarolja, szerintem nem jobb, mert műtràgya nélkül kevesebbet terem, szóval kevesebb pk-t és nyomelemet visz el mintha meglöki nitróval.
2, Itt keleten egyre több táblát lehet az utóbbi 2 évben ami csak elvan vetve majd utána csak aratáskor mennek újra... és nincsenek korlátozva hogy nem szabadna művelniük,csak aratni..
Válasz D. Csaba #3781. hozzászólásáraÉn sosem mondtam hogy értek a joghoz. El is mondtam hogy én azt mondom amit eddig hallottam vagy tapasztaltam.Én nem hirdetem magam hogy lépjenek be facebook csoportba vagy írjanak e-mailt ha kell segítség osztatlan közös vagy erdő ügyben. Leírom a véleményem itt és annyi.
Ahogy korábban is mondtam pont ezt a mentalitást tartom problémásnak a joggal foglalkozóknál hogy felbíztatják a az embert és amikor végül mégis bukta van, széttérják a karjukat de a pénzt lehúzzák..
Nekem nem okoz egobeli kérdést hogy nem vagyok perfekt jogban.Mondjuk azt merész kijelentésnek gondolom az elmúlt hónapokbeli írásaid után hogy te értenél hozzá.
"[29] A másodfokú bíróság szerint a felperesnek feltétlenül számolni kellett azzal, hogy a haszonbérleti szerződés lejártakor a földet a rajta lévő növényzettel együtt át kell adnia a tulajdonos, az új használó részére. A felperes tudott, illetve tudnia kellett arról is, hogy a haszonbérleti szerződés nem hosszabbítódik meg. A felperest terhelte a föld kiadásának kötelezettsége, hiszen egyértelmű volt, a haszonbérleti szerződés megszűnésével a használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, annak bekövetkezését a felperes előre láthatta, arról tudomása volt. A felperes magatartását ennek ismeretében értékelte.
[30] A Fétv. 57. § a) pontjában foglalt rendelkezés szerint a meghatározott időtartam lejártával a haszonbérleti szerződés megszűnik. A megszűnéskor a haszonbérlőnek a szerződésben, illetve a Ptk. 6:355. §-ban szabályozott kötelezettsége a termőföld és a többi haszonbérelt dolog olyan állapotban történő visszaadása, hogy a termelést folytatni lehessen. E kötelezettségnek a haszonbérlő nem tesz eleget, ha a tulajdonos számára nem biztosítja a termelés kellő időben történő átvételének lehetőségét.
[31] A felperes kötelezettsége volt tehát, hogy a lejárt haszonbérleti szerződés miatt megszűnt használati jogosultsága folytán a terület visszaadását felajánlja a tulajdonosnak, illetve rendezze a szerződés lejárta utáni helyzetet annak figyelembevételével, hogy más igénylő, mint az alperes, nem volt. Ez a haszonbérlői kötelezettség feltétel nélküli. A felperesnek e téren az együttműködést elmulasztó magatartását alátámasztja az az általa sem vitatott tény, hogy az alperessel nem kezdeményezte a haszonbérleti szerződés újbóli megkötését, de a föld kiadását sem ajánlotta fel.”
A Kúria szerint.
„[57] A felperes álláspontja szerint 2016 júliusáig jogszerűen végzett mezőgazdasági tevékenységet a lejárt haszonbérleti szerződéssel érintett területrészeken is, azt nem kellett visszaadnia. A Fétv. 57. § a) pontja szerint a haszonbérleti szerződés megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján. A felperesnek a megszűnt haszonbérleti szerződéssel érintett területre a használati jogcíme megszűnt, azt köteles lett volna visszaadni különös tekintettel arra, hogy az alperes előzetesen közölte, a haszonbérlet lejártát követően a területet maga kívánja művelni.
[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette: helyesen utalt a jogerős ítélet arra, hogy a Fétv. 62. § (2) bekezdés b) pontja e jogvitában nem alkalmazható. A konkrét tényállás mellett a haszonbérleti szerződés megszűnése után, a 2016-ban végzett felperesi mezőgazdasági tevékenységre, illetve annak eredményére a Fétv. 62. § (1) bekezdése sem alkalmazható, e jogszabályhely ugyanis csak a szerződés megszűnésekor esedékes követelésekre vonatkozik. Az eljárt bíróságok mindezekre figyelemmel helyesen alapították döntésüket a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira.”
Válasz Nagy Péter 40 #3777. hozzászólásáraÉn így latom jónak. Ha nem ért egyet vele, pereljen. Pár év múlva kiderül ki az aki ki fizeti a perköltséget. És így van, itt ez nem divat. Én bérbe nem adok, bérlésnèl meg nem vagyok ilyen szándékosan genya, mindenki ismer mindenkit, engem ne köpködjenek.
Válasz Nagy Péter 40 #3780. hozzászólásáraMiután én erdész vagyok - és ezt itt mindenki tudja -, érdekes lenne, ha lett volna ilyen ügyem. Tehát már ezzel is melléfogtál.
Egyszerűbb lenne, ha végre elismernéd, nem tudod elviselni, hogy valaki ért a joghoz, te meg ehhez sem....
Válasz D. Csaba #3779. hozzászólásáraNeked lehet hogy baromság de van aki a te meg hasonló joggal foglalkozók véleménye alapján beugrana egy ilyen ügybe és ott gyorsan eltud bukni plusz fél misit mert az ügyvédi tollak vastagon fognak...
De ha előtte hozzátennéd hogy neked ilyen ügyed még sose volt csak a te elképelésedet vázoltad mindjárt másképpen gondolna rád is az ember.
Válasz Nagy Péter 40 #3778. hozzászólásáraHát....aki baromságot kérdez, és ráadásul szándékosan....az így jár.
A jogszabály egy dolog. De vannak befolyásoló tényezők, mint pl. a bíróságok...
A kukoricánál vannak befolyásoló tényezők de a jognál a te szavaiddal élve minden tisztán és világosan le van írva. Legalábbis eddig azt mondtad mégse így van?
De én veled ellentétben nem kerülöm ki, nem csavargatom a választ: Alapvetően bukóra készülök ezért is lesz csak 70 hektár idén vetve.
Válasz hashtag #3775. hozzászólásáraEzt te eldöntöd hogy a többi kifizetése nem a te dolgod éa annyi?
Ha így működnének a dolgok...
De ezek szerint akkor felétek ilyen dolgok nem nagyon voltak még. Itt vadkeleten minden játszik..
Válasz D. Csaba #3773. hozzászólásáraEjj csak nem egy kis kárörvendést érzékelek a mondataidban?
Minden kukoricán buktam, ilyen ez ha keleten gazdálkodik valaki, sanszos hogy buktis lesz a kukorica főleg ha drágán bérelik
Még a kérdésre mindig nem válaszoltál
Biztos hogy nem kell fizetnie a kolléga ismerősének ha kitárcsázza a búzát?
Válasz Nagy Péter 40 #3771. hozzászólásáraAz ügyvéd miért is kell, hogy biztosat mondjon, mikor a bíróság dönt?
Nem neked kell perelni, ha nem fizetsz, hanem annak, aki a megtérítést igényli. Konkrét jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva, konkrét kimutatást benyújtva a bíróság felé, konkrétan megindokolva, hogy milyen jogszabályi felhatalmazás alapján végzett bármilyen tevékenységet, mikor nem volt jogszerű használó. Ha nem fogadod el, a bíróság kirendel egy szakértőt.
Szóval, hol van ebben neked a bukta? Mert az "úgy gondoltam, azt hittem, bíztam benne" nem jogi kategória. Ha a jogaitokat akarjátok érvényesíteni, akkor nem legendákat kelle szőni....
Amiről te beszélsz az a józan ész szerinti viselkedés.De a világ koránt sem ilyen..
A másik dolog meg van olyan is mint a te esetedben hogy számolt vele hogy az övé lesz de a végén másnak adják és olyankor jön a megtorlásos rendszer hogy akkor legyen jó drága az új bérlőnek...
Nekem volt olyan ügyem tavaly hogy egy föld márciusban lett kifüggesztve rájelentkeztem tudták is hogy én nyerem de bevetették 100 ezres kuki maggal meg 150 kg karbamiddal papíron.A valóságban meg meg is mondta hogy nulla műtrágya meg 30 ezres batanga ment bele..Mondta hogy ha ennyire kell fizesssem meg az árát.
Ugye az ügyvéd nem tudott rá egyértelműt mondani ugyhogy kifizettem.
Mondjuk nem emiatt lett majd 15 misi bukóm a kukoricán ...
"hajlandó lennék kifizetni a vetés és a vetőmag költségét."
Csak azokat? Talajmunkát műtrágyát nem?
Nem tudod azt eldönteni hogy miért fizetsz meg miért nem. Vagy fizetsz mindenért vagy bíróságon megpróbálod megnyerni. Csak idáig nem nagyon szokott senki eljutni.
Mondjuk még egy gabonánál visszajön a költséged és akkor inkább úgy vagy vele hogy inkább kifizeted csak húzzon a földedről.
De azért ha tudod hogy fogott maggal csávázatlanul nulla műtrágyával lett elvetve de ő közben meg lepapírozva mutatja hogy vett magot vetett bele 200 kg NPK-val akkor azért elgondolkodsz rajta hogy kell e azonnal...
Válasz Nagy Péter 40 #3769. hozzászólására“Pont ebből indult ki a beszélgetés mi van akkor ha nem írt neki ajánlottan levelet hogy nincs hosszabbítás és abban a tudatban lehetett hogy marad az övé és ezért bevetette...”
A gondolatnak màr ősszel fel kell merülnie, hogy adják-e jövőre, mert akkor nem vetem be, ha nem adják. Legkésőbb december 31-én tudatosulnia kell a fejében, ha akkor nincs a kezében az új szerződés. Ha meg tudja, hogy január 1-től nem teheti be a làbàt a területre, akkor miért is tenné be, bármilyen indokkal? Ha olyan munkát végzett, ami utána megy a levesbe, annak a kockàzatàval koràbban is tisztában volt.
Én ebben az esetben hajlandó lennék kifizetni a vetés és a vetőmag költségét. És akkor még korrekt voltál. Az hogy egy évig még ő biciklizzen rajta, nonszensz. Én is jártam már úgy, hogy megcsináltam az őszi alapművelést becsületesen, mert a folytatással számoltam, aztán év végén elkezdődött a varia, mondom akkor oké, akkor maradjon parlagon, a költségek miatt nem pampogtam, lenyeltem. Jó tapasztalás arra, hogy legközelebb időben tájékozódjak, mi várható a jövőben.
Válasz hashtag #3766. hozzászólásáraAz első felvetésednél alapvetően igen úgy van ahogy mondod. De mi van ha mégis rámegy és trágyázza vegyszerezi?Mit tudsz csinálni ha mégis csinálja?
Birtokvédelmet nem tudsz kérni meg a másik dolog hogy ha tudod hogy a tiéd lesz nyártól a föld nem inkább engeded hogy tárgyázza hogy ne zsarolja ki a talajt vagy legalább vegyszerezze hogy 5 évnyi gyommagot ne szórjon el?
Mondjuk gabonánál ha nem fertőzött a terület elvan gyomirtás nélkül is.
A második felvetésedre meg ne legyünk naívak... nem takarónak veti a búzát hanem kihasználja a bérbeadó nemtörődömségét hogy nyáron nem küld egy ajánlott levelet hogy tovább nem adja neki bérbe a földet.
Pont ebből indult ki a beszélgetés mi van akkor ha nem írt neki ajánlottan levelet hogy nincs hosszabbítás és abban a tudatban lehetett hogy marad az övé és ezért bevetette...hogy akkor kell e fizetni.( annyi eltérés a kollága ismerősénél hogy szóban elvileg szólt neki de mint tudjuk a szó elszáll az írás megmarad...)
A joggal foglalkozó szerint ha kitárcsázza nem kell fizetni semmit de mióta rákérdeztem hogy ezt biztosan állítja azóta kerüli a választ...
Szerintem kikell fizetni a költségét, ha nincs új bérlő akkor mezei leltár formában, ha van új bérlő akkor meg jogalap nélküli gazdagodás címszó alatt.
Ilyenkor szokott az jönni hogy megegyeznek hogy akkor azt az évet aratásig még viszi a régi bérlő.
Gondolom te is talákoztál már különböző esetekkel te mit tapasztaltál?
Senkit nem biztatok semmire. Elmondom, én hogyan értelmezek konkrét jogszabályi rendelkezéseket.
Ha valakinek gondja van, forduljon ügyvédhez. Azok mindenhez is jobban értenek...
Az melyik jogszabályban található, hogy a bérleti szerződés ideje alatt elkalmazott talajmunkák, tápanyag utánpótlás, vetés, stb. a mezei leltár szerint elszámolási kötelezettség alá esik akkor, ha a határozott idejű földhasználati szerződés lejár?
Válasz Nagy Péter 40 #3765. hozzászólásáraEzért szoktak dec. 31-ig szerződni. Az abban a gazdasàgi évben termelt napraforgót még learathatod simàn. A búzàt meg a következő gazdasági évre veted, amire ugye nincs bérleti szerződésed.
Ha eseteleg az említett törvényre hivatkozik a bérlő, és helyt is adnak neki, akkor ha le is arathatja, attól a munkától eltekintve nem léphet a területre, mert nem ő a jogos bérlő sem a földhasználó. Tehát műtrágyát szórni meg vegyszerezni sem mehet rá, csak aratni. Jól értem?
Az hogy önszorgalomból bevetette búzával, az egy dolog, meglehet hogy csak takarónak vetette, ne legyen kopasz a föld, ebben az esetben meg kell köszönni neki, de ennyi. Így van?
Ami meg az 51,3 at illetti : egyrészt nem nagyon hallani ilyen ügyekről mert előbb utóbb mindenki megegyezik másrészt továbbra is hiányolom belőle hogy mi van akkor ha a gazdasági év előtt jár le a bérlet.
Vannak itt már olyan szerződések amik március áprilisban járnak le...nekem is van..
Tehát mondjuk egy október 31-én lejáró bérletnél még november végén learathatom a kukoricát de mondjuk egy április 30-án lejáró bérletnél már június közepén nem arathatom le a gabonám?
És ugye ami a kiinduló alap hogy kikell e fizetni a költségét a volt bérlőnek ha nem arathatja le.
Válasz D. Csaba #3758. hozzászólásáraAzzal, hogy valaki elveti földet októberben és szerződés meg lejár dec.31-én ez nem életszerű.
Tehát van logika abban, amit írtál.
Viszont ezt infót megkellene erősíteni más jogtudosnak is, hogy tényleg így van.
Válasz D. Csaba #3761. hozzászólásáraInkább úgy fogalmaznék hogy felbíztatod de indokolni csak egy SZERINTEDDEL hogy miért is nem kell fizetnie ha kitárcsázza a búzát.Meg szerintem az lenne a korrekt ha ilyenkor mellé tennéd hogy neked még soha nem volt ilyen ügyed.
Ez nem igazán ellened szól mert minden joggal fogallkozó tisztelet a kivételnek így szokta csinálni hogy bíztatnak hogy megnyerjük majd amikor nem akkor néma csend..
Ezért szoktam azt kérdezni mikor ügyvéddel beszélek és tőled is ezért kérdeztem hogy biztos nem kell fizetnie ha kitárcsázza a kolléga ismerőse a búzát?
Még mindig nem válaszoltál rá.
A törvénymódosításhoz fűzött miniszteri indokolás:
"Figyelemmel arra, hogy a gazdasági év meghatározására naptári nap szerint kerül sor, azonban az egyes növénykultúrák esetében a szokásos betakarítás időpontja ettől eltérő lehet, így szükséges annak rögzítése, hogy amennyiben a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével szűnik meg, akkor a haszonbérlő jogosult az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarítási munkák elvégzésére a szerződés megszűnését követően is."
Segíteni? Ugyan.....
Én csak becsapom, félrevezetem az embereket, nem?
Válasz D. Csaba #3757. hozzászólásáraEz már a te mint joggal foglalkozó ember dolga lenne hogy megmagyarázza hogyan is értette ezt a jogalkotó.
Amit a kolléga bemásolt én abban nem látom azt a kivételt hogy ez csak arra vonatkozna ha a napraforgót cukorrépát vagy kukoricát nem tudtam betakarítani akkor megtehetem.
Gazdasági évről szól.Tehát ha elvetem november 1-jén az már az új gazdasági évről szól mint ahogy az is hogy december 31-én megszűnik a szerződés.
Azt hiányolom én is belőle hogy mi a helyzet akkor ha a gazdasági év vége előtt szűnik meg a bérlet.
Mert abban az esetben biztos igazad lenne ha október 1-jén veti el a búzát akkor azt már ő nem takaríthatja be mert még az előző gazdasági évhez tartozik.Viszont ugye akkor jön a költségek megtérítése.
Viszont annyit akkor segíts már a kollégának és válaszolj arra a kérdésre hogy biztos nem kell fizetnie semmit az ismerősének ha kitárcsázza a búzát?
Válasz D. Csaba #3758. hozzászólásáraNa végre! Gondolom ugyanez vonatkozik arra is, ha szeptember 1-gyel jár le a szerződés, akkor is learathatja. Nem egy dátumra irtak törvényt.
Elmagyarázom. A földforgalmi szabályozást a Kúria szerint "szó szerint" kell értelmezni. Kibővítő értelmezésre nincs lehetőség. Nem veszünk el belőle, nem teszünk hozzá. Egy jogszabály nem kifestő könyv, hogy mindenki olyanra színezi, amilyenre akarja.
A Földforgalmi törvény rendelekezése szerint.
"8. * gazdasági év: tárgyév október 16. napjától a következő év október 15. napjáig tartó időszak;"
A felhívott törvényi hely azt a problémát szabályozza, ha valakinek a földhasználati szerződése okt. 15-én szűnik meg, és pl. még nem vágta le a kukoricáját. Ebben az esetben erre jogosult. De ha később szűnik meg a szerződés - pl. dec. 31 -, akkor ez a törvényi rendelkezés nem alkalmazható. Arra meg főleg nem, hogy valaki októberben még búzát vet, és erre hivatkozva még a szerződés lejárta után is földhasználó akar lenni.
Válasz Nagy Péter 40 #3753. hozzászólásáraÉs ez szerinted azt jelenti, hogy aki vet, az arat? Hogy ha egy szerződés dec. 31-el lejár, és valaki októberben búzát vet, akkor a töervény szerint azt ő aratja le? Nagyon nem azt jelenti. Nem erősségetek a helyes jogértelmezés....
Válasz jaromiv #3751. hozzászólásáraOk, hogy jogosult viszont, akkor a volt bérlőnek fizetnie kell a földbérleti díjat viszont nem tudja felvenni a földalapú támogatást, ha jól gondolom.
Ez a lehetőség automatikusan jár a volt bérlőnek vagy erről tájékoztatnia kell a földtulajdonost, hogy igényt tart erre a jogára?????
Ha a szerződésben benne van ez:
“Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a haszonbérleti időszak utolsó évének vége előtt hat hónappal kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni a szerződés meghosszabbításának szándékáról, illetőleg a szerződés megszűnéséről.”
Onnantól kezdve nincs őszi vetegetés nem? Vagy ha nem szólnak, hogy nem adjàk tovàbb, akkor úgy veszed hogy mehet? Hmm..
(3) * Ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az ugyanazon gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. A felek ezzel ellentétes megállapodása – a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése kivételével – semmis.
Válasz kisspeter591 #3749. hozzászólásáraFigyelj!
Ismerjük egymást, sem perben sem haragban én senkivel nemvagyok.
Igaz megérdemelte volna de lesz@rtam.
Kijelentette, hogy élniszetne az előhaszonbérlet lehetősègével és elkövet ennek érdekében mindent!
Csak ugye cégvolt, és mint helybenlakó őcsgnek elővásárlási jogom volt.
És a barátom eladta nekem.
Ha velem tisztességesen elszámoltam volna akkor senkinek nemlettvolna veszteség.
Így ősem tudta felvenni a támogatást és énsem.
Így legalább a másik 2/3részt is nekemadták.
Mert nekik is kevés bérletet fizetett.
Én a majdnem a dupláját adom mint ők!
Felénk van íratlan szabály, ha emelkedik a bérlet, akko mi is emeljük!
Válasz D. Csaba #3750. hozzászólására2024 XIX trv.
74. §
...
(3) Ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. A felek ezzel ellentétes megállapodása – a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése kivételével – semmis.”
Válasz rtamas1976 #3748. hozzászólásáraA volt bérlő jelezte az igényét hivatalos ügyvédi felszólításban, hogy élnek az aratásra való jogukkal???? Gondolom ez nem szóban történt.
Válasz kisspeter591 #3745. hozzászólásáraÉn nem vagyok joggal foglalkozó személy csak azt tudom mondani amit tapasztaltam vagy hallottam.
Nem tudom milyen a viszony a két fél között,gondolom nem túl rózsás..
Alapesetben elvileg van az a törvény 2024 júliusától hogy aratásig a volt bérlő művelheti a földet.
De nekem ilyennel nem volt dolgom és nem is találtam meg ezt hogy végül bevezették e.
Mindenre van kiskapu de alap esetben nem tudja rá felvenni a terület alapút.
Ilyenkor megszoktak egyezni hogy a terület alapút a tulaj veszi fel amit levonnak a bérleti díjból,mert az alap esetben a bérlőt illetné, plusz ha Aöpös akkor azt is. Itt lehet egy kis plusz pénzt nyerni ha nem AÖP-özik a használó ti meg vállaltok valami egyszerűt akkor annyival beljebb vagytok.
Minden megegyezés kérdése.
Válasz Nagy Péter 40 #3742. hozzászólásáraAmennyiben a volt bérlő arat, akkor köteles fizetni földbérleti díjat, ha nem fizet bíróság. Viszont a földalapu támogatást nem tudja felvenni.
Jól gondolom????
3794 hozzászólás
Válasz Miki72 #3793. hozzászólására10-15 ezer kaszálásonként a "bérleti díj" és ezért enyém a lucerna.A támogatás nem az enyém....
Változó hogy mennyit ad.. tavaly 3-szor lehetett csak megkaszálni olyan állapotok voltak és a harmadiknál átlagosan 2 bála/ha 150-es bálát adott...
Válasz Nagy Péter 40 #3792. hozzászólásáraEz azt jelenti, hogy ahányszor kaszálod hektáronként 10-15ezret fizetsz a bérbeadónak + a területalapú meg kinek mi még az a tied meg a lekaszált lucerna. Hány guriga és mekkora jön le egy hektárról?
Válasz miklovicsne #3791. hozzászólásáraTavaly 10 ezer volt kaszálásonként mindenkinek.
Idén több a konkurencia így vegyesebb a helyzet.Van ami maradt 10 ezer de van ami már 15 ezer ,és van aki már 20 ezret is kért,de ott most megakadtunk mert én azt már hektáronkénti minimum bálához kötném amit a jelenlegi időjárási körülmények között nem tudna elérni a lucerna.. és ezt tudja a bérbeadó is..
Válasz Nagy Péter 40 #3694. hozzászólásáraLucernaföldet mennyiért bérelsz?
Válasz D. Csaba #3761. hozzászólásáraMost rátapintottál a lényegre!
Válasz Nagy Péter 40 #3788. hozzászólásáraMit csinálnàl vele, ha bemenne a földedre permetezni, műtràgyàzni?
Mármint nem arra, hanem egy másikra?
Egyébként amit írtàl ma, hogy jobb ha műtràgyázza, mert anèlkül kizsarolja, szerintem nem jobb, mert műtràgya nélkül kevesebbet terem, szóval kevesebb pk-t és nyomelemet visz el mintha meglöki nitróval.
Válasz kisspeter591 #3782. hozzászólására1,Mit tudsz csinálni vele ha mégis bemegy a földre műtrágyázni,permetezni?
2, Itt keleten egyre több táblát lehet az utóbbi 2 évben ami csak elvan vetve majd utána csak aratáskor mennek újra... és nincsenek korlátozva hogy nem szabadna művelniük,csak aratni..
Válasz D. Csaba #3781. hozzászólásáraÉn sosem mondtam hogy értek a joghoz. El is mondtam hogy én azt mondom amit eddig hallottam vagy tapasztaltam.Én nem hirdetem magam hogy lépjenek be facebook csoportba vagy írjanak e-mailt ha kell segítség osztatlan közös vagy erdő ügyben. Leírom a véleményem itt és annyi.
Ahogy korábban is mondtam pont ezt a mentalitást tartom problémásnak a joggal foglalkozóknál hogy felbíztatják a az embert és amikor végül mégis bukta van, széttérják a karjukat de a pénzt lehúzzák..
Nekem nem okoz egobeli kérdést hogy nem vagyok perfekt jogban.Mondjuk azt merész kijelentésnek gondolom az elmúlt hónapokbeli írásaid után hogy te értenél hozzá.
"[29] A másodfokú bíróság szerint a felperesnek feltétlenül számolni kellett azzal, hogy a haszonbérleti szerződés lejártakor a földet a rajta lévő növényzettel együtt át kell adnia a tulajdonos, az új használó részére. A felperes tudott, illetve tudnia kellett arról is, hogy a haszonbérleti szerződés nem hosszabbítódik meg. A felperest terhelte a föld kiadásának kötelezettsége, hiszen egyértelmű volt, a haszonbérleti szerződés megszűnésével a használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, annak bekövetkezését a felperes előre láthatta, arról tudomása volt. A felperes magatartását ennek ismeretében értékelte.
[30] A Fétv. 57. § a) pontjában foglalt rendelkezés szerint a meghatározott időtartam lejártával a haszonbérleti szerződés megszűnik. A megszűnéskor a haszonbérlőnek a szerződésben, illetve a Ptk. 6:355. §-ban szabályozott kötelezettsége a termőföld és a többi haszonbérelt dolog olyan állapotban történő visszaadása, hogy a termelést folytatni lehessen. E kötelezettségnek a haszonbérlő nem tesz eleget, ha a tulajdonos számára nem biztosítja a termelés kellő időben történő átvételének lehetőségét.
[31] A felperes kötelezettsége volt tehát, hogy a lejárt haszonbérleti szerződés miatt megszűnt használati jogosultsága folytán a terület visszaadását felajánlja a tulajdonosnak, illetve rendezze a szerződés lejárta utáni helyzetet annak figyelembevételével, hogy más igénylő, mint az alperes, nem volt. Ez a haszonbérlői kötelezettség feltétel nélküli. A felperesnek e téren az együttműködést elmulasztó magatartását alátámasztja az az általa sem vitatott tény, hogy az alperessel nem kezdeményezte a haszonbérleti szerződés újbóli megkötését, de a föld kiadását sem ajánlotta fel.”
A Kúria szerint.
„[57] A felperes álláspontja szerint 2016 júliusáig jogszerűen végzett mezőgazdasági tevékenységet a lejárt haszonbérleti szerződéssel érintett területrészeken is, azt nem kellett visszaadnia. A Fétv. 57. § a) pontja szerint a haszonbérleti szerződés megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján. A felperesnek a megszűnt haszonbérleti szerződéssel érintett területre a használati jogcíme megszűnt, azt köteles lett volna visszaadni különös tekintettel arra, hogy az alperes előzetesen közölte, a haszonbérlet lejártát követően a területet maga kívánja művelni.
[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg. Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét nem követelhette: helyesen utalt a jogerős ítélet arra, hogy a Fétv. 62. § (2) bekezdés b) pontja e jogvitában nem alkalmazható. A konkrét tényállás mellett a haszonbérleti szerződés megszűnése után, a 2016-ban végzett felperesi mezőgazdasági tevékenységre, illetve annak eredményére a Fétv. 62. § (1) bekezdése sem alkalmazható, e jogszabályhely ugyanis csak a szerződés megszűnésekor esedékes követelésekre vonatkozik. Az eljárt bíróságok mindezekre figyelemmel helyesen alapították döntésüket a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira.”
Válasz Nagy Péter 40 #3777. hozzászólásáraÉn így latom jónak. Ha nem ért egyet vele, pereljen. Pár év múlva kiderül ki az aki ki fizeti a perköltséget. És így van, itt ez nem divat. Én bérbe nem adok, bérlésnèl meg nem vagyok ilyen szándékosan genya, mindenki ismer mindenkit, engem ne köpködjenek.
Válasz kisspeter591 #3783. hozzászólásáraHa magának vetette, csak jó. Majd a gépész megmondja. De ha bizonytalan vagy, mehet bele kukorica..
Válasz hashtag #3775. hozzászólására"Az vetés meg mag. "
A mag lehet fémzárolt vetőmag és lehet fogott mag, ami lehet rosszul van csávázva, ha egyáltalán van.
Válasz Nagy Péter 40 #3765. hozzászólására"ugyanazon gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult"
Kristálytisztán fogalmaz a törvényalkotó itt a kulcs szó, hogy "kapcsolódó betekarításra"
Búza vetésen azért akad munka tavasszal elég, mire aratni kell. Tehát csak aratásra lehet bemenni a földre..
Válasz Nagy Péter 40 #3780. hozzászólásáraMiután én erdész vagyok - és ezt itt mindenki tudja -, érdekes lenne, ha lett volna ilyen ügyem. Tehát már ezzel is melléfogtál.
Egyszerűbb lenne, ha végre elismernéd, nem tudod elviselni, hogy valaki ért a joghoz, te meg ehhez sem....
Válasz D. Csaba #3779. hozzászólásáraNeked lehet hogy baromság de van aki a te meg hasonló joggal foglalkozók véleménye alapján beugrana egy ilyen ügybe és ott gyorsan eltud bukni plusz fél misit mert az ügyvédi tollak vastagon fognak...
De ha előtte hozzátennéd hogy neked ilyen ügyed még sose volt csak a te elképelésedet vázoltad mindjárt másképpen gondolna rád is az ember.
Válasz Nagy Péter 40 #3778. hozzászólásáraHát....aki baromságot kérdez, és ráadásul szándékosan....az így jár.
A jogszabály egy dolog. De vannak befolyásoló tényezők, mint pl. a bíróságok...
Válasz D. Csaba #3776. hozzászólásáraNa csak 5-ször kellett visszakérdeznem rá ..
A kukoricánál vannak befolyásoló tényezők de a jognál a te szavaiddal élve minden tisztán és világosan le van írva. Legalábbis eddig azt mondtad mégse így van?
De én veled ellentétben nem kerülöm ki, nem csavargatom a választ: Alapvetően bukóra készülök ezért is lesz csak 70 hektár idén vetve.
Válasz hashtag #3775. hozzászólásáraEzt te eldöntöd hogy a többi kifizetése nem a te dolgod éa annyi?
Ha így működnének a dolgok...
De ezek szerint akkor felétek ilyen dolgok nem nagyon voltak még. Itt vadkeleten minden játszik..
Válasz Nagy Péter 40 #3774. hozzászólásáraCsak a halál biztos.
Biztos, hogy az idén nem fogsz bukni a kukoricán?
Válasz Nagy Péter 40 #3771. hozzászólásáraMert a vetés az viszonylag hihető, látszik. Az vetés meg mag. A többi meg humbuk. De annak a kifizetése sem lenne dolgom.
Válasz D. Csaba #3773. hozzászólásáraEjj csak nem egy kis kárörvendést érzékelek a mondataidban?
Minden kukoricán buktam, ilyen ez ha keleten gazdálkodik valaki, sanszos hogy buktis lesz a kukorica főleg ha drágán bérelik
Még a kérdésre mindig nem válaszoltál
Biztos hogy nem kell fizetnie a kolléga ismerősének ha kitárcsázza a búzát?
Válasz Nagy Péter 40 #3771. hozzászólásáraBuktál rajta? Hát.......akit meg lehet szívatni, azt meg is kell szívatni. Amásik fél okosabb volt mint te... ennyi.
Válasz Nagy Péter 40 #3771. hozzászólásáraAz ügyvéd miért is kell, hogy biztosat mondjon, mikor a bíróság dönt?
Nem neked kell perelni, ha nem fizetsz, hanem annak, aki a megtérítést igényli. Konkrét jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva, konkrét kimutatást benyújtva a bíróság felé, konkrétan megindokolva, hogy milyen jogszabályi felhatalmazás alapján végzett bármilyen tevékenységet, mikor nem volt jogszerű használó. Ha nem fogadod el, a bíróság kirendel egy szakértőt.
Szóval, hol van ebben neked a bukta? Mert az "úgy gondoltam, azt hittem, bíztam benne" nem jogi kategória. Ha a jogaitokat akarjátok érvényesíteni, akkor nem legendákat kelle szőni....
Válasz hashtag #3770. hozzászólásáraMert ilyen az ember .. meg mert a jognál van kiskapu....
Amiről te beszélsz az a józan ész szerinti viselkedés.De a világ koránt sem ilyen..
A másik dolog meg van olyan is mint a te esetedben hogy számolt vele hogy az övé lesz de a végén másnak adják és olyankor jön a megtorlásos rendszer hogy akkor legyen jó drága az új bérlőnek...
Nekem volt olyan ügyem tavaly hogy egy föld márciusban lett kifüggesztve rájelentkeztem tudták is hogy én nyerem de bevetették 100 ezres kuki maggal meg 150 kg karbamiddal papíron.A valóságban meg meg is mondta hogy nulla műtrágya meg 30 ezres batanga ment bele..Mondta hogy ha ennyire kell fizesssem meg az árát.
Ugye az ügyvéd nem tudott rá egyértelműt mondani ugyhogy kifizettem.
Mondjuk nem emiatt lett majd 15 misi bukóm a kukoricán ...
"hajlandó lennék kifizetni a vetés és a vetőmag költségét."
Csak azokat? Talajmunkát műtrágyát nem?
Nem tudod azt eldönteni hogy miért fizetsz meg miért nem. Vagy fizetsz mindenért vagy bíróságon megpróbálod megnyerni. Csak idáig nem nagyon szokott senki eljutni.
Mondjuk még egy gabonánál visszajön a költséged és akkor inkább úgy vagy vele hogy inkább kifizeted csak húzzon a földedről.
De azért ha tudod hogy fogott maggal csávázatlanul nulla műtrágyával lett elvetve de ő közben meg lepapírozva mutatja hogy vett magot vetett bele 200 kg NPK-val akkor azért elgondolkodsz rajta hogy kell e azonnal...
Válasz Nagy Péter 40 #3769. hozzászólására“Pont ebből indult ki a beszélgetés mi van akkor ha nem írt neki ajánlottan levelet hogy nincs hosszabbítás és abban a tudatban lehetett hogy marad az övé és ezért bevetette...”
A gondolatnak màr ősszel fel kell merülnie, hogy adják-e jövőre, mert akkor nem vetem be, ha nem adják. Legkésőbb december 31-én tudatosulnia kell a fejében, ha akkor nincs a kezében az új szerződés. Ha meg tudja, hogy január 1-től nem teheti be a làbàt a területre, akkor miért is tenné be, bármilyen indokkal? Ha olyan munkát végzett, ami utána megy a levesbe, annak a kockàzatàval koràbban is tisztában volt.
Én ebben az esetben hajlandó lennék kifizetni a vetés és a vetőmag költségét. És akkor még korrekt voltál. Az hogy egy évig még ő biciklizzen rajta, nonszensz. Én is jártam már úgy, hogy megcsináltam az őszi alapművelést becsületesen, mert a folytatással számoltam, aztán év végén elkezdődött a varia, mondom akkor oké, akkor maradjon parlagon, a költségek miatt nem pampogtam, lenyeltem. Jó tapasztalás arra, hogy legközelebb időben tájékozódjak, mi várható a jövőben.
Válasz hashtag #3766. hozzászólásáraAz első felvetésednél alapvetően igen úgy van ahogy mondod. De mi van ha mégis rámegy és trágyázza vegyszerezi?Mit tudsz csinálni ha mégis csinálja?
Birtokvédelmet nem tudsz kérni meg a másik dolog hogy ha tudod hogy a tiéd lesz nyártól a föld nem inkább engeded hogy tárgyázza hogy ne zsarolja ki a talajt vagy legalább vegyszerezze hogy 5 évnyi gyommagot ne szórjon el?
Mondjuk gabonánál ha nem fertőzött a terület elvan gyomirtás nélkül is.
A második felvetésedre meg ne legyünk naívak... nem takarónak veti a búzát hanem kihasználja a bérbeadó nemtörődömségét hogy nyáron nem küld egy ajánlott levelet hogy tovább nem adja neki bérbe a földet.
Pont ebből indult ki a beszélgetés mi van akkor ha nem írt neki ajánlottan levelet hogy nincs hosszabbítás és abban a tudatban lehetett hogy marad az övé és ezért bevetette...hogy akkor kell e fizetni.( annyi eltérés a kollága ismerősénél hogy szóban elvileg szólt neki de mint tudjuk a szó elszáll az írás megmarad...)
A joggal foglalkozó szerint ha kitárcsázza nem kell fizetni semmit de mióta rákérdeztem hogy ezt biztosan állítja azóta kerüli a választ...
Szerintem kikell fizetni a költségét, ha nincs új bérlő akkor mezei leltár formában, ha van új bérlő akkor meg jogalap nélküli gazdagodás címszó alatt.
Ilyenkor szokott az jönni hogy megegyeznek hogy akkor azt az évet aratásig még viszi a régi bérlő.
Gondolom te is talákoztál már különböző esetekkel te mit tapasztaltál?
Senkit nem biztatok semmire. Elmondom, én hogyan értelmezek konkrét jogszabályi rendelkezéseket.
Ha valakinek gondja van, forduljon ügyvédhez. Azok mindenhez is jobban értenek...
Az melyik jogszabályban található, hogy a bérleti szerződés ideje alatt elkalmazott talajmunkák, tápanyag utánpótlás, vetés, stb. a mezei leltár szerint elszámolási kötelezettség alá esik akkor, ha a határozott idejű földhasználati szerződés lejár?
Válasz Nagy Péter 40 #3765. hozzászólásáraEzért szoktak dec. 31-ig szerződni. Az abban a gazdasàgi évben termelt napraforgót még learathatod simàn. A búzàt meg a következő gazdasági évre veted, amire ugye nincs bérleti szerződésed.
Ha eseteleg az említett törvényre hivatkozik a bérlő, és helyt is adnak neki, akkor ha le is arathatja, attól a munkától eltekintve nem léphet a területre, mert nem ő a jogos bérlő sem a földhasználó. Tehát műtrágyát szórni meg vegyszerezni sem mehet rá, csak aratni. Jól értem?
Az hogy önszorgalomból bevetette búzával, az egy dolog, meglehet hogy csak takarónak vetette, ne legyen kopasz a föld, ebben az esetben meg kell köszönni neki, de ennyi. Így van?
Válasz kisspeter591 #3764. hozzászólásáraÉn még úgy látom nem tiszta most se a történet de az a te meg ismerősöd dolga.
Ami meg az 51,3 at illetti : egyrészt nem nagyon hallani ilyen ügyekről mert előbb utóbb mindenki megegyezik másrészt továbbra is hiányolom belőle hogy mi van akkor ha a gazdasági év előtt jár le a bérlet.
Vannak itt már olyan szerződések amik március áprilisban járnak le...nekem is van..
Tehát mondjuk egy október 31-én lejáró bérletnél még november végén learathatom a kukoricát de mondjuk egy április 30-án lejáró bérletnél már június közepén nem arathatom le a gabonám?
És ugye ami a kiinduló alap hogy kikell e fizetni a költségét a volt bérlőnek ha nem arathatja le.
Válasz Nagy Péter 40 #3762. hozzászólásáraMost a konkrét jogszabályról beszélünk a többit már kitárgyaltuk.
51/B. § (3) *
Válasz D. Csaba #3758. hozzászólásáraAzzal, hogy valaki elveti földet októberben és szerződés meg lejár dec.31-én ez nem életszerű.
Tehát van logika abban, amit írtál.
Viszont ezt infót megkellene erősíteni más jogtudosnak is, hogy tényleg így van.
Válasz D. Csaba #3761. hozzászólásáraInkább úgy fogalmaznék hogy felbíztatod de indokolni csak egy SZERINTEDDEL hogy miért is nem kell fizetnie ha kitárcsázza a búzát.Meg szerintem az lenne a korrekt ha ilyenkor mellé tennéd hogy neked még soha nem volt ilyen ügyed.
Ez nem igazán ellened szól mert minden joggal fogallkozó tisztelet a kivételnek így szokta csinálni hogy bíztatnak hogy megnyerjük majd amikor nem akkor néma csend..
Ezért szoktam azt kérdezni mikor ügyvéddel beszélek és tőled is ezért kérdeztem hogy biztos nem kell fizetnie ha kitárcsázza a kolléga ismerőse a búzát?
Még mindig nem válaszoltál rá.
A törvénymódosításhoz fűzött miniszteri indokolás:
"Figyelemmel arra, hogy a gazdasági év meghatározására naptári nap szerint kerül sor, azonban az egyes növénykultúrák esetében a szokásos betakarítás időpontja ettől eltérő lehet, így szükséges annak rögzítése, hogy amennyiben a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével szűnik meg, akkor a haszonbérlő jogosult az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarítási munkák elvégzésére a szerződés megszűnését követően is."
Segíteni? Ugyan.....
Én csak becsapom, félrevezetem az embereket, nem?
Válasz D. Csaba #3757. hozzászólásáraEz már a te mint joggal foglalkozó ember dolga lenne hogy megmagyarázza hogyan is értette ezt a jogalkotó.
Amit a kolléga bemásolt én abban nem látom azt a kivételt hogy ez csak arra vonatkozna ha a napraforgót cukorrépát vagy kukoricát nem tudtam betakarítani akkor megtehetem.
Gazdasági évről szól.Tehát ha elvetem november 1-jén az már az új gazdasági évről szól mint ahogy az is hogy december 31-én megszűnik a szerződés.
Azt hiányolom én is belőle hogy mi a helyzet akkor ha a gazdasági év vége előtt szűnik meg a bérlet.
Mert abban az esetben biztos igazad lenne ha október 1-jén veti el a búzát akkor azt már ő nem takaríthatja be mert még az előző gazdasági évhez tartozik.Viszont ugye akkor jön a költségek megtérítése.
Viszont annyit akkor segíts már a kollégának és válaszolj arra a kérdésre hogy biztos nem kell fizetnie semmit az ismerősének ha kitárcsázza a búzát?
Válasz D. Csaba #3758. hozzászólásáraNa végre! Gondolom ugyanez vonatkozik arra is, ha szeptember 1-gyel jár le a szerződés, akkor is learathatja. Nem egy dátumra irtak törvényt.
Elmagyarázom. A földforgalmi szabályozást a Kúria szerint "szó szerint" kell értelmezni. Kibővítő értelmezésre nincs lehetőség. Nem veszünk el belőle, nem teszünk hozzá. Egy jogszabály nem kifestő könyv, hogy mindenki olyanra színezi, amilyenre akarja.
A Földforgalmi törvény rendelekezése szerint.
"8. * gazdasági év: tárgyév október 16. napjától a következő év október 15. napjáig tartó időszak;"
A felhívott törvényi hely azt a problémát szabályozza, ha valakinek a földhasználati szerződése okt. 15-én szűnik meg, és pl. még nem vágta le a kukoricáját. Ebben az esetben erre jogosult. De ha később szűnik meg a szerződés - pl. dec. 31 -, akkor ez a törvényi rendelkezés nem alkalmazható. Arra meg főleg nem, hogy valaki októberben még búzát vet, és erre hivatkozva még a szerződés lejárta után is földhasználó akar lenni.
Válasz Nagy Péter 40 #3753. hozzászólásáraÉs ez szerinted azt jelenti, hogy aki vet, az arat? Hogy ha egy szerződés dec. 31-el lejár, és valaki októberben búzát vet, akkor a töervény szerint azt ő aratja le? Nagyon nem azt jelenti. Nem erősségetek a helyes jogértelmezés....
Válasz jaromiv #3751. hozzászólásáraOk, hogy jogosult viszont, akkor a volt bérlőnek fizetnie kell a földbérleti díjat viszont nem tudja felvenni a földalapú támogatást, ha jól gondolom.
Ez a lehetőség automatikusan jár a volt bérlőnek vagy erről tájékoztatnia kell a földtulajdonost, hogy igényt tart erre a jogára?????
Válasz termelo #3754. hozzászólásáraTehát?
Ha a szerződésben benne van ez:
“Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a haszonbérleti időszak utolsó évének vége előtt hat hónappal kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni a szerződés meghosszabbításának szándékáról, illetőleg a szerződés megszűnéséről.”
Onnantól kezdve nincs őszi vetegetés nem? Vagy ha nem szólnak, hogy nem adjàk tovàbb, akkor úgy veszed hogy mehet? Hmm..
Válasz jaromiv #3751. hozzászólásáraAz általad hivatkozott törvény csak iktatta, ügy esetén nem arra kell hivatkozni.
A fétv-ben van:
2013. évi CCXII. törvény
51/B. §
(3) * Ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az ugyanazon gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. A felek ezzel ellentétes megállapodása – a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése kivételével – semmis.
Válasz D. Csaba #3750. hozzászólásáraNa látod a kolléga megtalálta
Úgy látom ma sok új dologgal találkozol.
Válasz kisspeter591 #3749. hozzászólásáraFigyelj!
Ismerjük egymást, sem perben sem haragban én senkivel nemvagyok.
Igaz megérdemelte volna de lesz@rtam.
Kijelentette, hogy élniszetne az előhaszonbérlet lehetősègével és elkövet ennek érdekében mindent!
Csak ugye cégvolt, és mint helybenlakó őcsgnek elővásárlási jogom volt.
És a barátom eladta nekem.
Ha velem tisztességesen elszámoltam volna akkor senkinek nemlettvolna veszteség.
Így ősem tudta felvenni a támogatást és énsem.
Így legalább a másik 2/3részt is nekemadták.
Mert nekik is kevés bérletet fizetett.
Én a majdnem a dupláját adom mint ők!
Felénk van íratlan szabály, ha emelkedik a bérlet, akko mi is emeljük!
Válasz D. Csaba #3750. hozzászólására2024 XIX trv.
74. §
...
(3) Ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. A felek ezzel ellentétes megállapodása – a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése kivételével – semmis.”
Válasz Nagy Péter 40 #3747. hozzászólására"Alapesetben elvileg van az a törvény 2024 júliusától hogy aratásig a volt bérlő művelheti a földet."
Ez melyik törvény lenne?
Válasz rtamas1976 #3748. hozzászólásáraA volt bérlő jelezte az igényét hivatalos ügyvédi felszólításban, hogy élnek az aratásra való jogukkal???? Gondolom ez nem szóban történt.
Válasz kisspeter591 #3746. hozzászólásáraÜgyvéddel utánanéztünk és a földhivatal jogásza is ígymondta.
Válasz kisspeter591 #3745. hozzászólásáraÉn nem vagyok joggal foglalkozó személy csak azt tudom mondani amit tapasztaltam vagy hallottam.
Nem tudom milyen a viszony a két fél között,gondolom nem túl rózsás..
Alapesetben elvileg van az a törvény 2024 júliusától hogy aratásig a volt bérlő művelheti a földet.
De nekem ilyennel nem volt dolgom és nem is találtam meg ezt hogy végül bevezették e.
Mindenre van kiskapu de alap esetben nem tudja rá felvenni a terület alapút.
Ilyenkor megszoktak egyezni hogy a terület alapút a tulaj veszi fel amit levonnak a bérleti díjból,mert az alap esetben a bérlőt illetné, plusz ha Aöpös akkor azt is. Itt lehet egy kis plusz pénzt nyerni ha nem AÖP-özik a használó ti meg vállaltok valami egyszerűt akkor annyival beljebb vagytok.
Minden megegyezés kérdése.
Válasz rtamas1976 #3740. hozzászólására"Törvényileg az övé mert ő vetette lejárat előtt."
Melyik ez a törvény, mert olvastam, hogy kezdeményeztek valami törvénymódosítást.
Válasz Nagy Péter 40 #3742. hozzászólásáraAmennyiben a volt bérlő arat, akkor köteles fizetni földbérleti díjat, ha nem fizet bíróság. Viszont a földalapu támogatást nem tudja felvenni.
Jól gondolom????