Válasz termelo #3611. hozzászólásáraMegjegyzem, az értelmes paraszt, ha tudja, hogy a szeerződése megszűnik, akkor az aratás után max tarlóhántást csinál....
A Kúria elvi éllel kimondta, hogy a Földforgalmi törvényeket szó szerint kell értelmezni, és alkalmazni.
A kérdés.
Egy haszonbérleti szerződés lejár 2025. dec. 31-el. A bérlő ezt megelőzően bizonyítottan jelzi a berbeadónak, hogy szeretne új szerződést kötni, vagy a meglévőt meghosszabítani. Ettől a bérbeadó elzárkózik.
A bérbeadó 2026 jan- 1-el bejelentkezik földhasználónnak.
2027. jan. 1-el új haszonbérleti szerződést köt.
A korábbi, volt haszonbérlő ebben az esetben élhet-é az előhaszonbérleti jogával, mint volt földhasználó az elfogadó jognyilatkozatban?
Válasz TeljesenMindegy #3608. hozzászólásáraA fentiekből adódóan a Ptk. különbséget tesz a jogos (törvényes) birtokos, és a jogalap nélküli birtokos között, és annak szabályait külön részletezi. A jogalap nélküli birtokos köteles a dolgot visszaszolgáltatni annak, aki a birtoklásra jogosult. A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Kivételt képez ez alól, amennyiben a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a jogalap nélküli birtokos jóhiszeműnek minősül, például mert nem tudja és arról nem is kell tudnia, hogy az adott dolog mást illet meg, ez esetben követelheti a költségei megtérítését. Amennyiben azonban a jogalap nélküli birtokos rosszhiszemű volt, akkor a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
Válasz termelo #3605. hozzászólásáraPár éve már volt hasonló végig vitt ügyről itt szó.
Akkor az új tulaj/használó takarította be a terményt (ha jól emlékszem répa volt).
A bíróság az új tulaj javára döntött. Gondolom a döntés sok tényezőn múlt.
"62. § (1) A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.
(4) Ha a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó a 60. §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
(6) * Semmis az a megállapodás, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti követelés viselésére a föld következő haszonbérlőjét kötelezi."
A törvényi rendelkezés szerint a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek kötelesek egymásal elszámolni.
A haszonbérlő a (2) bekezdés a) pontja alapján elviheti az általa létesített berendezéseket, felszerlési tárgyakat. A b) pont gyakorlatilag a mezei leltár értéke. Ahhoz, hogy ennek megtérítését a haszonbérlő követelhesse, arról a haszonbérleti szerződésben egyértelműen meg kell állapodni, mert ha a szerződés határozott időre szól, akkor az elszámolásnak ez a feltétele. Ebből egyértelműen következik, hogyha a szerződésben csak az van belefoglalva, hogy annak megszűnésekor a felek elszámolnak egymással, de a b) pont szerinti elszámolás nincs konkrétan rögzítve, akkor a mezei letár értékét a haszonbérlő nem követelheti.
Válasz termelo #3598. hozzászólásáraÍgy van. Én is így csinálnám, ha megbeszéljük hogy nekem adja bérbe, és fizetni kell mezei leltártm, akkor kifizetném a tulaj helyett. Nem is feltételes módban, mert pont volt rá példa.
Válasz termelo #3589. hozzászólásáraAkkor érdemes lenne lopni egy új csondírt, hiszen ha már az udvaromban áll, akkor a hatalmamban tartom és -szerinted- a birtokosa vagyok, teljesen mindegy, hogy van- e rá jogalapom.
Pl. előhaszonbérlőként nem akarsz rossz benyomást kelteni az újonnan megismert tulajra úgyhogy illik kifizetni helyette a tényleges mezei leltárt legalább is én így szoktam...
Akik meg jogászkodnak ezen, hogy nem kell azok szoktak lejáratkor pofára esni.
Szóval a jogász úr itt a valóságban nem sokáig gazdálkodna
Válasz termelo #3596. hozzászólásáraNa látod, kösz.
Azt azért el kell mondani, hogy volt visszaélés mezei leltárral, új haszonbérelti szerződéseknél elriasztási céllal. Amit én láttam, abban már az feltűnő volt, hogy a mezei leltár értéke 500000 Ft/ha, kereken. Mennyi az esélye hogy pont egy ilyen szép kerek összeg legyen.
Ezért is változtatták a törvényt, hogy az új bérlőre nem lehet áthárítani, csak a földtulajra, ha a szerződésben benne van.
Válasz Rabó001 #3595. hozzászólásáraOlyannyira így van, hogy az általam említett szakvéleményben a mezei leltár meghatározásához még a munkát elvégző gép önköltségét is egy erre hivatott gépesítési intézeti norma alapján számolták ki mert a mezei leltár "hasznot" nem tartalmazhat.
Konkrétan rendszeres az országban a mezei leltár elszámolás...
Válasz Pont #3548. hozzászólásáraSoronként haladok.
Egy levél nem intézi el. Időközben leírták mások is, hogy van olyan eset, amikor a földtulajjal el kell számolni. Az új bérlőre nem háríthatja át. Ha szerződésben ki volt kötve.
Nem zavarsz össze.
BÍróságra lehet menni mindennel, én nem arról beszéltem és nem is fogok.
Mondjuk egy szervestrágyázásnak elég nagy költsége van, anélkül hogy a konkrét számiviteli részébe belemennék, de azt nem egy évre számolják el, hasonlóan a gépek amortizációjához. Például egy 2025 dec.31-gyel lejáró földet simán szervestrágyázhattak 2024-ben, mindenféle rosszindulat nélkül, ha épp úgy jött ki a vetésforgó. Két évvel a lejárat előtt nem jellemző hogy megkérdik a földtulajt, hogy hosszabbítanak-e, mert szervestrágyáznának. És a földtulaj is ritkán szól 2-3 évvel korábban, persze nem kizárt. Egyszer egy ismerősöm szólt már jó előre a cégnek, hogy az ő földjét ne trágyázzák meg, mert 2 vagy 3 év múlva ki fogja venni, és ő nem akar majd fizetni. Neki ezt figyelembe vették. Másik esetben a cég kereste a földtulajt, hogy 2025-ben lejár a bérlet, mi lesz vele, mert lucernát akarnának bele telepíteni. Mondta a tulaj hogy nyugodtan vessenek, újra fog szerződni, úgy is lett.
Aztán cége válogatja, hogy kérik-e a mezei leltárt. Ilyen cégnél dolgozó könyvelő ismerősöm azt mondta, hogy ezt ki is kell vezetniük, nekik valamit csinálni kell vele, a terület megszűnt, a költség meg rá van terhelve.
Válasz termelo #3590. hozzászólásáraA Kúria döntései precedens értékűek. Attól az alsóbfukú bíróságok nem térhetnek el. Ha mégis azt indokolni kell.
Nem elég bejárnod a bíróságra, érteni is kellene az ott elhangzotakat....
Válasz Demény Csaba #3588. hozzászólásáraEz megint értékelhetetlen mert nem tudjuk ki szórta a műtrágyát, ki permetezett, egymás közt mit leveleztek és az sem derül ki, hogy ki kinek fizetett és mit.
Szóval látom, az a te bajod hogy egymáshoz hasonló dolgokból próbálsz meg következtetéseket levonni és ebből általánosítani ami márt csak azért is érdekes mert pont te mondtad hogy eltérő közigazgatási területen eltérő döntések születnek.
A felperes a bérleti szerződés lejárata után vetett...
Amúgy 10 évvel ezelőtti törvényekre-perekre értelmetlen hivatkozni mert azóta több tucat alkalommal változott minden az ítélkezési gyakorlat is beleértve...
Válasz Demény Csaba #3587. hozzászólásáraAz a birtokos aki az adott dolgot a hatalmában tartja teljesen mindegy, hogy van e rá jogalapja.
de ha utána olvastál volna nem dezinformálnád az embereket ami szerintem már káros.
Évekkel ezelőtt itt a faluba a volt tsz bérelt egy földrészletet. elvetette búzával, de menet közben a szerződése megszünt. Az új bérlő aratáskor kiment, és learatta a búzát. A tsz nagy erőjkkel felvonult, de az új bérlő kalapáccsal szétzavarta őket.
Per lett. A Miskolci Törbvényszék jogos önhatalomnak minősítette a történteket, és az új bérlőnek adott igazat.
Válasz Demény Csaba #3585. hozzászólásáraNem, hülyeségeket beszélsz csak a birtokban lévő embert lehet önhatalmúlag a birtokában korlátozni de az új bérlő nincs birtokban elmondta a jegyző, így nincs birtokvédelem sem.
Válasz termelo #3582. hozzászólásáraBirtkba kell lépni az új bérlőnek. Ha azt a volt bérlő akadályozza, az tilos önhatalom. Ha ez abban nyilvániul meg, hogy a volt bérlő nem engedi birtokba lépni az új bérlőt, akkor az kérhet pl. birtokvédelmet, de ha a jogszabályi feltételek adottak, akkor birtokba léphet akár önhatalom gyakorlásával is.
"[29] A másodfokú bíróság szerint a felperesnek feltétlenül számolni kellett azzal, hogy a haszonbérleti szerződés lejártakor a földet a rajta lévő növényzettel együtt át kell adnia a tulajdonos, az új használó részére. A felperes tudott, illetve tudnia kellett arról is, hogy a haszonbérleti szerződés nem hosszabbítódik meg. A felperest terhelte a föld kiadásának kötelezettsége, hiszen egyértelmű volt, a haszonbérleti szerződés megszűnésével a használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, annak bekövetkezését a felperes előre láthatta, arról tudomása volt. A felperes magatartását ennek ismeretében értékelte.
[30] A Fétv. 57. § a) pontjában foglalt rendelkezés szerint a meghatározott időtartam lejártával a haszonbérleti szerződés megszűnik. A megszűnéskor a haszonbérlőnek a szerződésben, illetve a Ptk. 6:355. §-ban szabályozott kötelezettsége a termőföld és a többi haszonbérelt dolog olyan állapotban történő visszaadása, hogy a termelést folytatni lehessen. E kötelezettségnek a haszonbérlő nem tesz eleget, ha a tulajdonos számára nem biztosítja a termelés kellő időben történő átvételének lehetőségét.
[31] A felperes kötelezettsége volt tehát, hogy a lejárt haszonbérleti szerződés miatt megszűnt használati jogosultsága folytán a terület visszaadását felajánlja a tulajdonosnak, illetve rendezze a szerződés lejárta utáni helyzetet annak figyelembevételével, hogy más igénylő, mint az alperes, nem volt. Ez a haszonbérlői kötelezettség feltétel nélküli. A felperesnek e téren az együttműködést elmulasztó magatartását alátámasztja az az általa sem vitatott tény, hogy az alperessel nem kezdeményezte a haszonbérleti szerződés újbóli megkötését, de a föld kiadását sem ajánlotta fel.
[35] A másodfokú bíróság is a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint vizsgálta az alperes esetleges gazdagodásának összegét. Megállapította, hogy a valósan elvégzendő és az adott időpontban, időjárási viszonyok, talajviszonyok és a művelés szempontjai alapján a felperes által alkalmazott technológia szakszerű volt. A szakértő rögzítette az egyik legköltségesebb tétel, a szántás indokoltságát figyelemmel az esős időjárási viszonyokra, a tárcsázás lehetőségének bizonytalansága miatt. A felperes számláiban szereplő egyes tételek összegét ugyan korrigálta, azonban az egyes műveleteknek, a költségtényezőknek az indokoltságát nem vonta kétségbe, és azt szakszerűnek minősítette.
[57] A felperes álláspontja szerint 2016 júliusáig jogszerűen végzett mezőgazdasági tevékenységet a lejárt haszonbérleti szerződéssel érintett területrészeken is, azt nem kellett visszaadnia.
A Fétv. 57. §
a) pontja szerint a haszonbérleti szerződés megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján.
A felperesnek a megszűnt haszonbérleti szerződéssel érintett területre a használati jogcíme megszűnt, azt köteles lett volna visszaadni különös tekintettel arra, hogy az alperes előzetesen közölte, a haszonbérlet lejártát követően a területet maga kívánja művelni. A felperest - mint volt haszonbérlőt - nem illette meg az a jog, hogy a használati rendre vonatkozó
megállapodást követelje. A használati rend a tulajdonosok közötti megállapodás tárgya (Fétv. 70-71. §). A felperes földhasználati jogosultságát nem a használati rend határozta meg. A felperest mint volt haszonbérlőt nem illette meg az alperesen kívüli tulajdonosok joga és nem terhelte az érdekeik védelme sem. Emiatt nem vitathatta alappal a használati rendet és az azzal kapcsolatos eljárást. A felperes a haszonbérleti szerződés megszűnésekor köteles lett volna a megszűnt szerződésnek megfelelő terület kiadását az alperesnek felajánlani, amihez feltételt nem szabhatott. Mivel ezt elmulasztotta, a haszonbérleti szerződés lejárta utáni használata nem volt jogszerű.
[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a
haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét
nem követelhette: helyesen utalt a jogerős ítélet arra, hogy a Fétv. 62. § (2) bekezdés b) pontja e jogvitában nem alkalmazható. A konkrét tényállás mellett a haszonbérleti szerződés megszűnése után, a 2016-ban végzett felperesi mezőgazdasági tevékenységre, illetve annak eredményére a Fétv. 62. § (1) bekezdése sem alkalmazható, e jogszabályhely ugyanis csak a szerződés megszűnésekor esedékes követelésekre vonatkozik. Az eljárt bíróságok mindezekre figyelemmel helyesen alapították döntésüket a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira.
Válasz Demény Csaba #3580. hozzászólásáraJó lenne ha már nem égetnéd magad, először nézd meg az önhatalom fogalmát és a birtokos fogalmát mielőtt tovább mantrázod a faxságaid.
És ne állíts olyanokat hogy a volt bérlő önhatalmú hiszen nem lépett más birtokába, nem is léphetett hisz végig abban volt
Válasz termelo #3578. hozzászólásáraDe mint lentebb írtam, a volt bérlő nem akladályozhatja meg az új bérlőt, hogy birtokba lépjen, mert az tilos önhatalom. Vagyis avolt bérlő nem kérhet birtokvédelmet az új bérlővel szemben.
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet."
Miután a volt bérlőnek nincs jogosultsága a föld használatára, ha akadályozza az új bérlőt abban, hogy birtokba lépjen, akkor az tilos önhatalom. Ha ez fizikai, vagy más egyéb erőszak keretében teszi, akkor az új bérlő arányosan ugyan ilyen módon felléphet.
Válasz Demény Csaba #3576. hozzászólására"A Ptk. szerint, aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni (Ptk. 5.9. § (1) bekezdés)"
Igen erről beszéltünk végig és akkor mi van ha nem adja vissza? Fekete pont? Vagy álljon a sarokba?
Válasz termelo #3561. hozzászólásáraA mezei leltár megtérítése a bérbeadótól követelhető, de csak abban az esetben, ha azt a szerződés egyértelműen rögzíti.
Válasz termelo #3558. hozzászólására"A Ptk. szerint, aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni (Ptk. 5.9. § (1) bekezdés). A jogszerű birtokos e szabályok alapján nemcsak azoktól a személyektől követelheti vissza a dolgot, akik a birtokot jogellenesen szerezték meg, hanem bárkitől, akinek a birtoklásra vele szemben jogalapja nincsen, így azoktól is, akiknek a birtoklást megalapozó jogcíme (jellemzően az erre irányuló szerződés megszűnése miatt) megszűnt."
Miután a volt haszonbérlőnek a birtokláshoz nincs jogalapja, így ő nem birtokolhat. Mint mondotam, ha a szerződés lejárt, és nem hagy fel a birtoklással, akkor ő jogalap nélküli rosszhiszemű birtokos. Kétségtelen, hogy a birtokvédelem ebben az esetben is megilleti kívülállő harmadik személlyel szemben. Nem illeti meg azonban azzal szemben, aki a dolgot jogszerűen birtokolná - az új haszonbérlő -, mert vele szemben a birtoklást tilos önhatalommal gyakorolja.
Eleve ki se tárcsázhatsz egy földet ha nincs kimérve hisz nem ismered a határait...
A hivatalos földmérés esetén viszont jegyzőkönyv készül az aktuális állapotról, tulajt szomszédokat kiértesítik stb. ; bonyolultabb a valóság mint papíron maradjunk annyiban.
A volt bérlő földhasználati jogosultsága megszűnik a szerződés lejártakor. Az új bérlő földhasználati jogosultsága a hatósági jóváhagyással bíró szerződésben rögzített időponttól megnyílik. Akkor is, ha nem veteti magát földhasználóként nyikvántartásba. A volt bérlő onnantól kezdve nem használhatja a földet, nem akadályozjatja az új bérlőt abban, hog birtokba lépjen, mert az tilos önhatalom. A volt bérlő ugyanis jogosulatlan, rosszhiszemű birtokosnak minősül, ha tovább használja a földet, akivel szemben az úl bérlő jogos önhatalommal is felléphet, ha arra a jogszabályi feltételek fennálnak.
Ez azt hiszi hogy csak úgy osztogatják a birtokvédelmet mint a cukrot....
A jegyző meghallgatja mindkét félt és szépen feltartja a kezeit hogy menjenenk bíróságra rendőrségre bárhova csak hagyják őt békén...
Ő azt magyarázza hogy már tanult eleget és ezt a tudást nem akarja ingyen adni...
Ezt ne is adja ingyen, fizessen is érte ha ilyen butaságokat bír írni....
Sokallom az a 95 %százalékot mert jórészt homályosan emlékszik valamire és úgy mondja mintha igaz lenne.. meg a "Hááát" meg "szerintem" mondatok olyan embertől aki ezért pénzt szeretne kérni az szerintem karcsú.
Például egy ilye tanács miatt hogy tárcsázza ki a búzát és nem kell fizetnie jogalap nélküli gazdagodást simán bír egy ügyélnek milliós kiadást okozni és akkor ott van egy kopasz föld és a tanácsnak is volt egy ára..
Válasz termelo #3564. hozzászólásáraTe vágod a témát.
Vadkár témában mennyire vagy képben??? Belterületre nyerhető a bírósági per, ha van vadkárszakértői vélemény????
Válasz Demény Csaba #3551. hozzászólásáraEgyik hozzászólásodban azt mondod kérheti az addig felmerült költségeket a volt haszonbérlő a következőben meg azt mondd nem..
Ezekért a tanácsokért akarsz pénzt kérni?
Mi sem mutatja jobban hogy nem nagyon érted a növénytermesztést mikor azt mondod ha kitárcsázza a búza vetést akkor nincs jogalap nélküli gazdagodás...
Ilyenkor szoktak meglepődni az ügyvédek is mikor a volt haszonbérlő ügyvédjétől jön a levél hogy papíron kiszórtak rá 300 kg DAP-ot vagy NPK-t és még küldenek is egy 3-5-10 kamionos számlát is hogy lebírják fedni az összes földjüket.. plusz mellé jön még kiszórásra 10-20 ezer plusz bedolgozás 10-20 ezer és ott van hogy csak ez a 3 tétel már 100 ezer vagy afölött van hektáronként... és akkor még azon megy majd a vita bíróságon hogy a vetőmagot, vetést kikell e fizetni...
Az ügyvéd meg ilyenkor néz ki az ablakon és mondja hogy hát csak megkellene ezt beszélni a régi bérlővel.. mikor előtte meg arra buzdította az új bérlőt hogy tárcsázza ki mert akkor nem kell fizetni...
Válasz vitezkaroly1 #3563. hozzászólásáraA támogatást minden esetben a jogszerű földhasználó veszi fel még akkor is mint amikor az én esetemben az eredeti"új" bérlő is beadta.
Kettős igénylés lesz viszont csak egyvalaki fogja tudni igazolni a jogszerű földhasználatot.
A bérleti díjat a szerződőnek kell fizetnie viszont aki aratott az köteles kártérítést fizetni mert az említett esetben konkrét deficit éri a jogszerű földhasználót.
Kb. 100 ezer egy független szakvélemény amibe mezei leltártól kezdve minden benne van.
Én csak ajánlani tudom, korrektek. Egyébként addigra(aratás után) már mindenki szabadulna a sztoritól...
3713 hozzászólás
Válasz termelo #3611. hozzászólásáraMegjegyzem, az értelmes paraszt, ha tudja, hogy a szeerződése megszűnik, akkor az aratás után max tarlóhántást csinál....
Válasz termelo #3611. hozzászólásáraNem mondtam, hogy ne fizessék ki.
Jogszabályi rendelkezéseket elemeztem...
Válasz Demény Csaba #3604. hozzászólásáraEzzel indultunk, nem a mezei leltárral:
földbérlet lejár dec. 31-e. Az új bérlő mikortól veheti birtokba a termőföldet, aratás után vagy Január 1-től???
Mint ahogy Rabo is becsatlakozott a gyakorlatban az emberek kifizetik a tényleges (nem kreált) mezei leltárt.
Veled ellentétben a normális gazdák kollégát látnak a másikban és nem pénzes zsákot akit le lehet húzni.
Miért ne fizetnék ki pl. egy szántást amikor ténylegesen el lett végezve? Ezt rajtad kívül bármelyik értelmes paraszt így gondolja.
A Kúria elvi éllel kimondta, hogy a Földforgalmi törvényeket szó szerint kell értelmezni, és alkalmazni.
A kérdés.
Egy haszonbérleti szerződés lejár 2025. dec. 31-el. A bérlő ezt megelőzően bizonyítottan jelzi a berbeadónak, hogy szeretne új szerződést kötni, vagy a meglévőt meghosszabítani. Ettől a bérbeadó elzárkózik.
A bérbeadó 2026 jan- 1-el bejelentkezik földhasználónnak.
2027. jan. 1-el új haszonbérleti szerződést köt.
A korábbi, volt haszonbérlő ebben az esetben élhet-é az előhaszonbérleti jogával, mint volt földhasználó az elfogadó jognyilatkozatban?
Válasz TeljesenMindegy #3608. hozzászólásáraA fentiekből adódóan a Ptk. különbséget tesz a jogos (törvényes) birtokos, és a jogalap nélküli birtokos között, és annak szabályait külön részletezi. A jogalap nélküli birtokos köteles a dolgot visszaszolgáltatni annak, aki a birtoklásra jogosult. A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik.
Kivételt képez ez alól, amennyiben a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a jogalap nélküli birtokos jóhiszeműnek minősül, például mert nem tudja és arról nem is kell tudnia, hogy az adott dolog mást illet meg, ez esetben követelheti a költségei megtérítését. Amennyiben azonban a jogalap nélküli birtokos rosszhiszemű volt, akkor a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
https://drujvary.hu/birtok-birtoklas-birtokvedelem/
Válasz termelo #3605. hozzászólásáraFelvilágosítottál, mától máshogy gondolom, szóval ne állj a traktoroddal az udvaromba, mert onnantól az enyém.
"Az a birtokos aki az adott dolgot a hatalmában tartja teljesen mindegy, hogy van e rá jogalapja."
Válasz pettendimiklos73 #3606. hozzászólásáraHát gondolom mert az tavaszi vetésű.
Válasz termelo #3605. hozzászólásáraPár éve már volt hasonló végig vitt ügyről itt szó.
Akkor az új tulaj/használó takarította be a terményt (ha jól emlékszem répa volt).
A bíróság az új tulaj javára döntött. Gondolom a döntés sok tényezőn múlt.
Válasz TeljesenMindegy #3602. hozzászólásáraA birtok, birtoklás összetartozik, a traktorlopás nem.
Ha én beállok hozzád az udvarra a traktorommal attól nem lesz a tiéd vagy te ezt máshogy gondolod?
Fétv
"62. § (1) A szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség nemteljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a haszonbérbeadó a haszonbérlő költségére elvégeztetheti.
(4) Ha a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát képező földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő, és a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó a 60. §-ban meghatározott felmondással szünteti meg, a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó köteles pénzben megtéríteni a haszonbérlőnek a támogatási összeg haszonbérleti szerződés megszűnése miatti elvesztéséből eredő kárát.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
(6) * Semmis az a megállapodás, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti követelés viselésére a föld következő haszonbérlőjét kötelezi."
A törvényi rendelkezés szerint a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek kötelesek egymásal elszámolni.
A haszonbérlő a (2) bekezdés a) pontja alapján elviheti az általa létesített berendezéseket, felszerlési tárgyakat. A b) pont gyakorlatilag a mezei leltár értéke. Ahhoz, hogy ennek megtérítését a haszonbérlő követelhesse, arról a haszonbérleti szerződésben egyértelműen meg kell állapodni, mert ha a szerződés határozott időre szól, akkor az elszámolásnak ez a feltétele. Ebből egyértelműen következik, hogyha a szerződésben csak az van belefoglalva, hogy annak megszűnésekor a felek elszámolnak egymással, de a b) pont szerinti elszámolás nincs konkrétan rögzítve, akkor a mezei letár értékét a haszonbérlő nem követelheti.
Válasz termelo #3598. hozzászólásáraÍgy van. Én is így csinálnám, ha megbeszéljük hogy nekem adja bérbe, és fizetni kell mezei leltártm, akkor kifizetném a tulaj helyett. Nem is feltételes módban, mert pont volt rá példa.
Válasz termelo #3601. hozzászólásáraDe a hatalmamban van, itt áll az udvaron, a birtokosa vagyok a birtokos definíciód alapján.
Válasz TeljesenMindegy #3599. hozzászólásáraNincs a hatalmadban és nem vagy a birtokosa, mégis hogy jön ez ide?
Válasz termelo #3598. hozzászólásáraAmúgy én 20 év alatt még nem is veszítettem el földet amit bérlek.
Az államiba volt pár kanyar de tudjuk ott mik mentek...
Válasz termelo #3589. hozzászólásáraAkkor érdemes lenne lopni egy új csondírt, hiszen ha már az udvaromban áll, akkor a hatalmamban tartom és -szerinted- a birtokosa vagyok, teljesen mindegy, hogy van- e rá jogalapom.
Válasz Rabó001 #3597. hozzászólásáraItt megint elválhat az elmélet meg a gyakorlat.
Pl. előhaszonbérlőként nem akarsz rossz benyomást kelteni az újonnan megismert tulajra úgyhogy illik kifizetni helyette a tényleges mezei leltárt legalább is én így szoktam...
Akik meg jogászkodnak ezen, hogy nem kell azok szoktak lejáratkor pofára esni.
Szóval a jogász úr itt a valóságban nem sokáig gazdálkodna
Válasz termelo #3596. hozzászólásáraNa látod, kösz.
Azt azért el kell mondani, hogy volt visszaélés mezei leltárral, új haszonbérelti szerződéseknél elriasztási céllal. Amit én láttam, abban már az feltűnő volt, hogy a mezei leltár értéke 500000 Ft/ha, kereken. Mennyi az esélye hogy pont egy ilyen szép kerek összeg legyen.
Ezért is változtatták a törvényt, hogy az új bérlőre nem lehet áthárítani, csak a földtulajra, ha a szerződésben benne van.
Válasz Rabó001 #3595. hozzászólásáraOlyannyira így van, hogy az általam említett szakvéleményben a mezei leltár meghatározásához még a munkát elvégző gép önköltségét is egy erre hivatott gépesítési intézeti norma alapján számolták ki mert a mezei leltár "hasznot" nem tartalmazhat.
Konkrétan rendszeres az országban a mezei leltár elszámolás...
Válasz Pont #3548. hozzászólásáraSoronként haladok.
Egy levél nem intézi el. Időközben leírták mások is, hogy van olyan eset, amikor a földtulajjal el kell számolni. Az új bérlőre nem háríthatja át. Ha szerződésben ki volt kötve.
Nem zavarsz össze.
BÍróságra lehet menni mindennel, én nem arról beszéltem és nem is fogok.
Mondjuk egy szervestrágyázásnak elég nagy költsége van, anélkül hogy a konkrét számiviteli részébe belemennék, de azt nem egy évre számolják el, hasonlóan a gépek amortizációjához. Például egy 2025 dec.31-gyel lejáró földet simán szervestrágyázhattak 2024-ben, mindenféle rosszindulat nélkül, ha épp úgy jött ki a vetésforgó. Két évvel a lejárat előtt nem jellemző hogy megkérdik a földtulajt, hogy hosszabbítanak-e, mert szervestrágyáznának. És a földtulaj is ritkán szól 2-3 évvel korábban, persze nem kizárt. Egyszer egy ismerősöm szólt már jó előre a cégnek, hogy az ő földjét ne trágyázzák meg, mert 2 vagy 3 év múlva ki fogja venni, és ő nem akar majd fizetni. Neki ezt figyelembe vették. Másik esetben a cég kereste a földtulajt, hogy 2025-ben lejár a bérlet, mi lesz vele, mert lucernát akarnának bele telepíteni. Mondta a tulaj hogy nyugodtan vessenek, újra fog szerződni, úgy is lett.
Aztán cége válogatja, hogy kérik-e a mezei leltárt. Ilyen cégnél dolgozó könyvelő ismerősöm azt mondta, hogy ezt ki is kell vezetniük, nekik valamit csinálni kell vele, a terület megszűnt, a költség meg rá van terhelve.
Válasz Demény Csaba #3593. hozzászólásáraCsak megváltoztak, meg lettek újak
de mint mondtam almát az almával ez a kúriai ítélet meg teljesen más esetet írt le mint amiről beszélgetünk
Válasz termelo #3590. hozzászólásáraA Kúria döntésben felhívott jogszabályi helyek ma is hatályosak.....
Válasz termelo #3590. hozzászólásáraA Kúria döntései precedens értékűek. Attól az alsóbfukú bíróságok nem térhetnek el. Ha mégis azt indokolni kell.
Nem elég bejárnod a bíróságra, érteni is kellene az ott elhangzotakat....
Válasz Demény Csaba #3588. hozzászólásáraEz megint értékelhetetlen mert nem tudjuk ki szórta a műtrágyát, ki permetezett, egymás közt mit leveleztek és az sem derül ki, hogy ki kinek fizetett és mit.
Szóval látom, az a te bajod hogy egymáshoz hasonló dolgokból próbálsz meg következtetéseket levonni és ebből általánosítani ami márt csak azért is érdekes mert pont te mondtad hogy eltérő közigazgatási területen eltérő döntések születnek.
Válasz Demény Csaba #3584. hozzászólásáraEz a kúriai ítélet semmilyen formában nem kapcsolódik az eddig elhangzottakhoz.
A felperes a bérleti szerződés lejárata után vetett...
Amúgy 10 évvel ezelőtti törvényekre-perekre értelmetlen hivatkozni mert azóta több tucat alkalommal változott minden az ítélkezési gyakorlat is beleértve...
Válasz Demény Csaba #3587. hozzászólásáraAz a birtokos aki az adott dolgot a hatalmában tartja teljesen mindegy, hogy van e rá jogalapja.
de ha utána olvastál volna nem dezinformálnád az embereket ami szerintem már káros.
Évekkel ezelőtt itt a faluba a volt tsz bérelt egy földrészletet. elvetette búzával, de menet közben a szerződése megszünt. Az új bérlő aratáskor kiment, és learatta a búzát. A tsz nagy erőjkkel felvonult, de az új bérlő kalapáccsal szétzavarta őket.
Per lett. A Miskolci Törbvényszék jogos önhatalomnak minősítette a történteket, és az új bérlőnek adott igazat.
Válasz termelo #3586. hozzászólásáraAz új haszonbérlőnek birtokba kell lépni, mert ő a jogszerű birtokos.
Válasz Demény Csaba #3585. hozzászólásáraNem, hülyeségeket beszélsz csak a birtokban lévő embert lehet önhatalmúlag a birtokában korlátozni de az új bérlő nincs birtokban elmondta a jegyző, így nincs birtokvédelem sem.
Válasz termelo #3582. hozzászólásáraBirtkba kell lépni az új bérlőnek. Ha azt a volt bérlő akadályozza, az tilos önhatalom. Ha ez abban nyilvániul meg, hogy a volt bérlő nem engedi birtokba lépni az új bérlőt, akkor az kérhet pl. birtokvédelmet, de ha a jogszabályi feltételek adottak, akkor birtokba léphet akár önhatalom gyakorlásával is.
Válasz Nagy Péter 40 #3569. hozzászólásáraNos kicsihuszár, nem érek rá veled foglakozni, meg kedvem sincs hozzá. A továbbiakban vitatkozz a Kúriával.
"[29] A másodfokú bíróság szerint a felperesnek feltétlenül számolni kellett azzal, hogy a haszonbérleti szerződés lejártakor a földet a rajta lévő növényzettel együtt át kell adnia a tulajdonos, az új használó részére. A felperes tudott, illetve tudnia kellett arról is, hogy a haszonbérleti szerződés nem hosszabbítódik meg. A felperest terhelte a föld kiadásának kötelezettsége, hiszen egyértelmű volt, a haszonbérleti szerződés megszűnésével a használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, annak bekövetkezését a felperes előre láthatta, arról tudomása volt. A felperes magatartását ennek ismeretében értékelte.
[30] A Fétv. 57. § a) pontjában foglalt rendelkezés szerint a meghatározott időtartam lejártával a haszonbérleti szerződés megszűnik. A megszűnéskor a haszonbérlőnek a szerződésben, illetve a Ptk. 6:355. §-ban szabályozott kötelezettsége a termőföld és a többi haszonbérelt dolog olyan állapotban történő visszaadása, hogy a termelést folytatni lehessen. E kötelezettségnek a haszonbérlő nem tesz eleget, ha a tulajdonos számára nem biztosítja a termelés kellő időben történő átvételének lehetőségét.
[31] A felperes kötelezettsége volt tehát, hogy a lejárt haszonbérleti szerződés miatt megszűnt használati jogosultsága folytán a terület visszaadását felajánlja a tulajdonosnak, illetve rendezze a szerződés lejárta utáni helyzetet annak figyelembevételével, hogy más igénylő, mint az alperes, nem volt. Ez a haszonbérlői kötelezettség feltétel nélküli. A felperesnek e téren az együttműködést elmulasztó magatartását alátámasztja az az általa sem vitatott tény, hogy az alperessel nem kezdeményezte a haszonbérleti szerződés újbóli megkötését, de a föld kiadását sem ajánlotta fel.
[35] A másodfokú bíróság is a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint vizsgálta az alperes esetleges gazdagodásának összegét. Megállapította, hogy a valósan elvégzendő és az adott időpontban, időjárási viszonyok, talajviszonyok és a művelés szempontjai alapján a felperes által alkalmazott technológia szakszerű volt. A szakértő rögzítette az egyik legköltségesebb tétel, a szántás indokoltságát figyelemmel az esős időjárási viszonyokra, a tárcsázás lehetőségének bizonytalansága miatt. A felperes számláiban szereplő egyes tételek összegét ugyan korrigálta, azonban az egyes műveleteknek, a költségtényezőknek az indokoltságát nem vonta kétségbe, és azt szakszerűnek minősítette.
[57] A felperes álláspontja szerint 2016 júliusáig jogszerűen végzett mezőgazdasági tevékenységet a lejárt haszonbérleti szerződéssel érintett területrészeken is, azt nem kellett visszaadnia.
A Fétv. 57. §
a) pontja szerint a haszonbérleti szerződés megszűnik a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján.
A felperesnek a megszűnt haszonbérleti szerződéssel érintett területre a használati jogcíme megszűnt, azt köteles lett volna visszaadni különös tekintettel arra, hogy az alperes előzetesen közölte, a haszonbérlet lejártát követően a területet maga kívánja művelni. A felperest - mint volt haszonbérlőt - nem illette meg az a jog, hogy a használati rendre vonatkozó
megállapodást követelje. A használati rend a tulajdonosok közötti megállapodás tárgya (Fétv. 70-71. §). A felperes földhasználati jogosultságát nem a használati rend határozta meg. A felperest mint volt haszonbérlőt nem illette meg az alperesen kívüli tulajdonosok joga és nem terhelte az érdekeik védelme sem. Emiatt nem vitathatta alappal a használati rendet és az azzal kapcsolatos eljárást. A felperes a haszonbérleti szerződés megszűnésekor köteles lett volna a megszűnt szerződésnek megfelelő terület kiadását az alperesnek felajánlani, amihez feltételt nem szabhatott. Mivel ezt elmulasztotta, a haszonbérleti szerződés lejárta utáni használata nem volt jogszerű.
[58] A Fétv. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a
haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét. Az (5) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
Adott esetben a felperes már 2015. év második felében a következő évi termelést előkészítő mezőgazdasági munkákat végzett, majd a haszonbérleti szerződése megszűnését követően - a lejárat után több hónapig - jogcím nélkül használta a perbeli ingatlant és végzett ez idő alatt mezőgazdasági tevékenységet. A Fétv. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel azonban a haszonbérleti szerződés lejártáig végzett beruházásainak értékét
nem követelhette: helyesen utalt a jogerős ítélet arra, hogy a Fétv. 62. § (2) bekezdés b) pontja e jogvitában nem alkalmazható. A konkrét tényállás mellett a haszonbérleti szerződés megszűnése után, a 2016-ban végzett felperesi mezőgazdasági tevékenységre, illetve annak eredményére a Fétv. 62. § (1) bekezdése sem alkalmazható, e jogszabályhely ugyanis csak a szerződés megszűnésekor esedékes követelésekre vonatkozik. Az eljárt bíróságok mindezekre figyelemmel helyesen alapították döntésüket a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira.
Válasz Demény Csaba #3581. hozzászólásáraDe megakadályozta és nem léphet birtokba az új bérlő, nincs birtokban akkor mi van?
Válasz Demény Csaba #3580. hozzászólásáraJó lenne ha már nem égetnéd magad, először nézd meg az önhatalom fogalmát és a birtokos fogalmát mielőtt tovább mantrázod a faxságaid.
És ne állíts olyanokat hogy a volt bérlő önhatalmú hiszen nem lépett más birtokába, nem is léphetett hisz végig abban volt
Válasz termelo #3578. hozzászólásáraDe mint lentebb írtam, a volt bérlő nem akladályozhatja meg az új bérlőt, hogy birtokba lépjen, mert az tilos önhatalom. Vagyis avolt bérlő nem kérhet birtokvédelmet az új bérlővel szemben.
Válasz termelo #3575. hozzászólásáraPtk.
"5:6. § [Önhatalom]
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet."
Miután a volt bérlőnek nincs jogosultsága a föld használatára, ha akadályozza az új bérlőt abban, hogy birtokba lépjen, akkor az tilos önhatalom. Ha ez fizikai, vagy más egyéb erőszak keretében teszi, akkor az új bérlő arányosan ugyan ilyen módon felléphet.
Válasz Demény Csaba #3576. hozzászólására"A Ptk. szerint, aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni (Ptk. 5.9. § (1) bekezdés)"
Igen erről beszéltünk végig és akkor mi van ha nem adja vissza? Fekete pont? Vagy álljon a sarokba?
Válasz Demény Csaba #3576. hozzászólásáraFordítva ülsz a lovon csak szólok!
Nem a volt bérlő kér birtokvédelmet mert ő birtokban van, az új bérlő meg azért nem kérhet birtokvédelmet mert nincs birtokban.
Válasz termelo #3561. hozzászólásáraA mezei leltár megtérítése a bérbeadótól követelhető, de csak abban az esetben, ha azt a szerződés egyértelműen rögzíti.
Válasz termelo #3558. hozzászólására"A Ptk. szerint, aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni (Ptk. 5.9. § (1) bekezdés). A jogszerű birtokos e szabályok alapján nemcsak azoktól a személyektől követelheti vissza a dolgot, akik a birtokot jogellenesen szerezték meg, hanem bárkitől, akinek a birtoklásra vele szemben jogalapja nincsen, így azoktól is, akiknek a birtoklást megalapozó jogcíme (jellemzően az erre irányuló szerződés megszűnése miatt) megszűnt."
Miután a volt haszonbérlőnek a birtokláshoz nincs jogalapja, így ő nem birtokolhat. Mint mondotam, ha a szerződés lejárt, és nem hagy fel a birtoklással, akkor ő jogalap nélküli rosszhiszemű birtokos. Kétségtelen, hogy a birtokvédelem ebben az esetben is megilleti kívülállő harmadik személlyel szemben. Nem illeti meg azonban azzal szemben, aki a dolgot jogszerűen birtokolná - az új haszonbérlő -, mert vele szemben a birtoklást tilos önhatalommal gyakorolja.
Válasz Demény Csaba #3572. hozzászólásáraHogy visszakérdezzek:
"az úl bérlő jogos önhatalommal is felléphet, ha arra a jogszabályi feltételek fennálnak."
Melyik jogszabály ad szándékos károkozás terhe melletti önhatalomra jogot?
Válasz Demény Csaba #3572. hozzászólásáraEmber, nem értesz hozzá!
Ez elmélet amit írsz, gyakorlatban nem így van
Hány ilyen ügyed volt?
Voltál e ez végett bíróságon stb. ?
Válasz Nagy Péter 40 #3569. hozzászólásáraHát a gyakorlatról az itt elhangzottak alapján nem sok fogalma van.
Eleve ki se tárcsázhatsz egy földet ha nincs kimérve hisz nem ismered a határait...
A hivatalos földmérés esetén viszont jegyzőkönyv készül az aktuális állapotról, tulajt szomszédokat kiértesítik stb. ; bonyolultabb a valóság mint papíron maradjunk annyiban.
Válasz termelo #3557. hozzászólására"aki vet az arat"
Ezt melyik jogszabály tartalmazza?
A volt bérlő földhasználati jogosultsága megszűnik a szerződés lejártakor. Az új bérlő földhasználati jogosultsága a hatósági jóváhagyással bíró szerződésben rögzített időponttól megnyílik. Akkor is, ha nem veteti magát földhasználóként nyikvántartásba. A volt bérlő onnantól kezdve nem használhatja a földet, nem akadályozjatja az új bérlőt abban, hog birtokba lépjen, mert az tilos önhatalom. A volt bérlő ugyanis jogosulatlan, rosszhiszemű birtokosnak minősül, ha tovább használja a földet, akivel szemben az úl bérlő jogos önhatalommal is felléphet, ha arra a jogszabályi feltételek fennálnak.
Válasz Nagy Péter 40 #3570. hozzászólásáraPontosan ez történt
Válasz termelo #3558. hozzászólásáraMég mindig azt mondod képben van?
Ez azt hiszi hogy csak úgy osztogatják a birtokvédelmet mint a cukrot....
A jegyző meghallgatja mindkét félt és szépen feltartja a kezeit hogy menjenenk bíróságra rendőrségre bárhova csak hagyják őt békén...
Válasz termelo #3567. hozzászólásáraTanulhat ezekből a dolgokból?
Ő azt magyarázza hogy már tanult eleget és ezt a tudást nem akarja ingyen adni...
Ezt ne is adja ingyen, fizessen is érte ha ilyen butaságokat bír írni....
Sokallom az a 95 %százalékot mert jórészt homályosan emlékszik valamire és úgy mondja mintha igaz lenne.. meg a "Hááát" meg "szerintem" mondatok olyan embertől aki ezért pénzt szeretne kérni az szerintem karcsú.
Például egy ilye tanács miatt hogy tárcsázza ki a búzát és nem kell fizetnie jogalap nélküli gazdagodást simán bír egy ügyélnek milliós kiadást okozni és akkor ott van egy kopasz föld és a tanácsnak is volt egy ára..
Válasz vitezkaroly1 #3566. hozzászólásáraEgyáltalán nem vágom, csak elmeséltem ezt az egy dolgot(mezei leltár, vetés) amivel szoktam találkozni.
Amivel képben vagyok azt még tudom tovább ragozni ha kell.
Válasz Nagy Péter 40 #3565. hozzászólásáraEttől még lehet hasznos a munkája, és tanulhat is ezekből a dolgokból.
Összességében nézd; kb. 95% képben van.
Szerinted egy átlag ügyvédnél ez mennyi?
Válasz termelo #3564. hozzászólásáraTe vágod a témát.
Vadkár témában mennyire vagy képben??? Belterületre nyerhető a bírósági per, ha van vadkárszakértői vélemény????
Válasz Demény Csaba #3551. hozzászólásáraEgyik hozzászólásodban azt mondod kérheti az addig felmerült költségeket a volt haszonbérlő a következőben meg azt mondd nem..
Ezekért a tanácsokért akarsz pénzt kérni?
Mi sem mutatja jobban hogy nem nagyon érted a növénytermesztést mikor azt mondod ha kitárcsázza a búza vetést akkor nincs jogalap nélküli gazdagodás...
Ilyenkor szoktak meglepődni az ügyvédek is mikor a volt haszonbérlő ügyvédjétől jön a levél hogy papíron kiszórtak rá 300 kg DAP-ot vagy NPK-t és még küldenek is egy 3-5-10 kamionos számlát is hogy lebírják fedni az összes földjüket.. plusz mellé jön még kiszórásra 10-20 ezer plusz bedolgozás 10-20 ezer és ott van hogy csak ez a 3 tétel már 100 ezer vagy afölött van hektáronként... és akkor még azon megy majd a vita bíróságon hogy a vetőmagot, vetést kikell e fizetni...
Az ügyvéd meg ilyenkor néz ki az ablakon és mondja hogy hát csak megkellene ezt beszélni a régi bérlővel.. mikor előtte meg arra buzdította az új bérlőt hogy tárcsázza ki mert akkor nem kell fizetni...
Válasz vitezkaroly1 #3563. hozzászólásáraA támogatást minden esetben a jogszerű földhasználó veszi fel még akkor is mint amikor az én esetemben az eredeti"új" bérlő is beadta.
Kettős igénylés lesz viszont csak egyvalaki fogja tudni igazolni a jogszerű földhasználatot.
A bérleti díjat a szerződőnek kell fizetnie viszont aki aratott az köteles kártérítést fizetni mert az említett esetben konkrét deficit éri a jogszerű földhasználót.
Kb. 100 ezer egy független szakvélemény amibe mezei leltártól kezdve minden benne van.
Én csak ajánlani tudom, korrektek. Egyébként addigra(aratás után) már mindenki szabadulna a sztoritól...