Hali!
Érdeklődnék ki ,hogy áll a bírósági szakaszban lévő adás-vételekkel?
Az adás-vétel már létrejött a földhivatal bejegyezte a tulajdonjogot,és ezután jött a bíróság!
Magyarország én így szeretlek!!!!!
46. § (1) Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
a) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
b) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
c) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
d) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
e) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül;
f) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül;
g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.
(2) A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt.
(3) Az olyan föld haszonbérbe adása esetén, amely a 46. § (3) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 46. § (3) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog abban az esetben áll fenn, ha a 46. § (3) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell.
(5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.
Sziasztok! Az idei évtől főállású családi ( közös) őstermelő vagyok! Szeretném bővíteni a jelenlegi gazdaságot úgy hogy bérlek! Na most a bökkenő itt van mert nincs olyan ismerős akivel most tudnék kötni. A kifüggesztett bérleti szerződésnél ki az elő jogosult, vagyis én a sorban hányadik lennék ? Itt a környéken elég nehéz már bérelni is nem hogy venni, minden terültet le van osztva a nagygazdák között! Mondjuk gondolom ez máshol is így van.
Válasz Mihály-963 #4895. hozzászólásáraUtólagosan csak a jelölt jogosultságot igazoló dokumentum csatolható. Ha nem jelölt semmi akkor utána már hiába mondja hogy ő helyben lakó, nem veszik figyelembe.
Válasz krisz19 #4894. hozzászólásáraHa nincs feltüntetve elővásárlási jogosultság vagy rosszul van feltüntetve akkor a hatóság tovább engedi a szerződést csak úgy tekint az ajánlat tevőre mintha nem lenne semmilyen jogosultsága. Lehet rámenni bárki viheti.
Válasz krisz19 #4894. hozzászólásáraÜgyintézőn múlik.Volt hasonló erre.A szerződést semmisnek minősítették,az elővásárlási beadványra annyit írtak,érdemben nem vizsgálták.Szóval,nem is foglalkoztak vele.
Válasz krisz19 #4894. hozzászólására a vevőnek nem kötelező jelölni az elővásárlási jogát de a kifüggesztés után lehet bajban mert csak a beadott adatok alapján dönthet a Nak s a földhivatal bár a bíróságon adhat be hiánypótlást
A korábbi tapasztalatotokra lenne szükségem, ha találkoztatok már ilyennel. Egy föld adásvételi szerződés van kifüggesztve egy hajdúsági településen, viszont a kifüggesztett szerződésben nem található meg a Vevő elővásárlási jogosultsága. Tapasztalat esetleg, hogy ha rájelentkezek mi a jóváhagyó hatóság gyakorlata, egyből elkaszálja a szerződést, vagy hiánypótlást kér be, esetleg úgy veszi, hogy a vevőnek nincs elővásárlási jogosultsága?
Válasz Gepi #4892. hozzászólására nálunk úgy mondják az a szegény aki még ígérni sem tud hát a nyertesek itt tudnak ígérni s aztán ígérd meg ne ad meg jelszóra váltottak mind
Válasz Mihály-963 #4891. hozzászólásáraPedig úgy emlékszem rá, hogy választások elött a narancs forradalmár beszédében vagy 10x elmondta, hogy magyar földet nem adunk külföldiek kezébe.
Válasz Gepi #4890. hozzászólásáraja s lehet jövőre átáll tejelő marhára de nem vesz itt egy darabot sem hanem elhozza Hollandiából mert ott már nem tarthat többet mert kimerült a kvótája
Így is lehet földet venni Magyarországon:A HVG e heti száma részletesen bemutatja Elroy Thümmler holland üzletember történetét, aki beleszeretett egy Nógrád megyei kis faluba, olyannyira, hogy sorra meg is vette majdnem az összes házát. Bedepusztán rajta kívül már csak két magyar maradt, egy méhész és egy vadász.
A házakat tulajdonképpen nem is megvette, hanem elcserélte: a bedepusztai – főleg roma – családoknak más falvakban vett jobb házakat, és ők oda költöztek.Nem irigylem azokat a településeket ahová bevitte őket
Válasz Toxi #4886. hozzászólásáraha a telep nem az adott helyen van s nem is ott lakik nincs miről beszélni.kivéve ha olyan árat fizetsz hogy nem kell másnak,érdemes megreszkírozni.
Volt 1 kis föld terület, amit 1 helyi fiatalgazda meg akart venni induló földnek ki is függesztette, a szomszédja nem helyi gazda sok földterülettel, a helyi földbizottság a fiatalnak itélte a megyei agrárkamara a helyi fiatal gazdának itélte a fiatal gazda örült ki is fizette a pénzt a földért. Majd a nem helyben lakó gazda feljelentette a kormányhivatalt, hogy rosszul döntött ésszerütlen birtok szerkezetre hivatkozva. pedig külön helyrejzin volt a föld. eltelt 2 esztendő fiatal gazda kapja az aláirós boritékot, hogy a nagy gazda 2 év után pertnyert övé lesz a föld. Én mint fiatal gazda nem tudom mit tegyek.....
A helyi párhekis kisgazda, a földje melletti egy 1 ha-osra gondolta benevez, de helyi nagy is beszállt, kihozták őket döntetlenre.
Ezért leküldték a kutya elejihez azaz helyi földbizottsághoz, hogy döntsék el kié legyen, a kicsire azt mondták "nem jól műveli, gazos", a nagynak meg "támogatni kell a közepes gazdaságokat", így az övé lett.
A határozat jogerőre emelkedése után, előkerült a kutya másik vége is egy boríték formájában, amiben közölték a kisgazdával, hogy voltak kint ellenőrizni a földjeit és minden rendben találtak.....
A tanulság, ha a helyi földbizottság tagjai nem a te válladat veregetik találkozáskor, hanem a nagy emberét, akkor megxoptad...és a kutya eleje és vége még mindig nem tudja mit csinál, de attól még a nagyobb kutya ba...
Válasz ZZ #4879. hozzászólásáraAz kevés, esetleg amit a többiek is mondtak, állatlétszámot kellene megtudakolni, jogosult-e a vételre ilyen rangon. Keress egy öko gazdát bárhol az országban, dobja be az elfogadót. Egy ranghelyen van az állattartóval, a tulaj dönt kettejük között...
Igen igazad van,DEEE
Egy kicsit szándékosan másik írányba akartam vinni a dolgot.
Azt szeretném elérni hogy minden állattartóról legyen országos nyilvántartás hogy mennyi földterületre van ilyen jogosultsága,mert akkor ilyen estben is ezt nyilvánosan megtudná nézni és nem kellen ezt titkolni hanem nyilvánossá tenni.Cserében akár egész ország területére kellene adni nekik jogosultságot mindenben.
Térjünk vissza kicsit a helyben lakóra mert a helyben lakónak van jogosultsága a helyi mamut rt-vel szemben?Mert a valóságban esélye sincs...
Válasz Pilátus #4878. hozzászólásáraOlasd el még 1 x!
Egy helyben lakó a rájelentkező, míg ő csak 20 km belüli, itt eldőlt a történet nem kell hozzá állat
Válasz .Szabi. #4875. hozzászólásáraMilyen alapon?? Pld az hogy valaki állatartó azért ne érezze azt hogy ő a legokosabb a világon a legmélyebb tiszteletük mellett.
Mindenkinek utána kell nézni hogy az állatlétszám milyen arányban áll az általa használt földterület nagysággal.Más vállalkozásait stb is összevetve Vagyis a 100 tehén az nem 1000hektárra alapít elöjogot,de nem ám.
Viszont alanyi alapjognak kell és kellene lennie erkölcsileg és jogilag is az állatlétszám arányában bárkinek aki állatokkal foglalkozik bármilyen rt vagy egyébbel szemben...
Ezzel remélem nem vitatkozik senki
Válasz ZZ #4872. hozzászólásáraKeress valami rokont, aki előrébb van a rájelentkezőnél, vegye meg azután egyszer majd a tiéd lesz.......
Amúgy meg olyan árat kellett volna kiírni, amire nem jelentkeznek rá.
Válasz ZZ #4872. hozzászólásáraKeressetek hibát a szerződésben, ha érvénytelen a szerződés akkor nem tudja megvenni, te meg tudsz okosodni hogyan kellene kifüggeszteni, hogy ne jelentkezzenek rá. Persze a tulajjal ezt beszéld meg.
Üdv. Van egy tanya ami a saját tulajdonom. A tanya benne van egy szántó közepén, tehát a szántó 4 oldalról körbe határolja. A szántót adásvételin megvettem, a 60 napos kifüggesztés alatt egy helyi állattartó jelentkezett rá. Gondolom a helyi föld bizottság is öt fogja támogatni, szóval elkönyveltem, hogy elbuktam. Java, én csak fiatal földműves vagyok, de nem helyi, viszont 20 km-en belüli.
Azt tudja valaki, hogy hol lehet megtudakolni, hogy adott emberkének hol van az üzemközpontja, illetve mióta van ott?
Földhivatal milyen adatbázisból kérdezi ezt le?
Válasz UE-28 #4867. hozzászólásáraNem tudom, szerintem nem hiteles tul.lap másolattal nem bizonyítasz semmit igaz nem is az a célod csak hogy a figyelmüket felhívd,, beszélj egy értelmes ügyvéddel.
Én lehet, hogy akkor lennék a legnyugodtabb, ha letöltve egy nem hiteles tul.lap másolatot, azt csatolva az elfogadóhoz kitérnék 1 mondatban arra a részaránytulajdonos hivatkozására, a csatolmányokhoz természetesen beírva, nehogy véletlenül elkallódjon a külön álló lap.
Csak mert nem tudom mennyire ássák bele magukat az ellenőrzésben majd...
Válasz UE-28 #4865. hozzászólásáraA hivatal hibája miatt nem igen fogják elutasítani, viszont amit visszább írtál hogy valótlanságok vannak benne az miatt már inkább,, adjad befelé az elfogadó nyilatkozatot, mindenre odafigyelve,precízen.
Válasz Büresz #4863. hozzászólásáraEgyetértek, hogy nagy marhaság, de is úgy tudom, mint az utánad hozzászóló csferri, hogy nyilatkozni kell, de nemlegesen!
Tényleg annyi mindenre oda kell figyelni, hogy nem vérezz el, mire lesz egy hibátlan elfogadó, addig elbuksz vagy 2-3 elfogadót
Amúgy itt már abban i hibáztak (hivatal), hogy az egy szerződésen lévő 2 hrsz közül csak az egyiket tették fel az online hirdetményekre, ráadásul a fele akkora területet
Mikor régebben finoman rákérdeztem, hogy ha neten nézem meg akkor miért nincs csatolmányként feltöltve (szkennelve) a kifüggesztés (sok önkormányzat úgy csinálja és állítólag úgy is kell), akkor azt mondták, hogy éppen elég nekik azt is csinálni ami van
Válasz UE-28 #4860. hozzászólásáraAzt a részaránytulajdont kötelező beleírni az adásvételi szerződésbe 2016 január óta, és az nem azt jelenti hogy társtulajdonos abba a területbe amit megvesz, hanem összeségébe van osztatlan közösbe tulajdona más ingatlanokba. Jó nagy hülyeség ez a dolog de kötelező beírni mert ez miatt elutasíthatják az adásvételit.
Válasz tri #4861. hozzászólásáraA földhivatalban azt mondták még széljegyen sem szerepel a neve, és üzemközpontja is egészen biztosan nincs a falunkban, lakhelye, és a gépek is minden a szomszéd faluban van.
Olyan hivatkozás van, hogy "vállalja, hogy a szerzéstől számított 1 éven belül állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen helyben fog tartózkodni."
De erre mondtam azt, hogy ez szerintem ilyen esetben semmis,ez nem pályázat, hogy ígérgetni kelljen.
Szerintem.
Válasz UE-28 #4860. hozzászólásáraÉrdekes, hogyan kerülhettek bele az adásvételibe ezek a jogosultságok, mert szerintem az adásvételit készítő ügyvédnek ezeket ellenőriznie kell, hogy valós dolgokat állít-e az ügyfele, vagy nem?
Nekem két tippem lenne. Nem lehet, hogy valóban vásárolt/cserélt tulajdonrészt valakitől csak még nem jutott el a dolog a földhivatali bejegyzésig? A helyben lakóra pedig van valami, hogy az is annak számít akinek az üzemközpontja ott van? De ezek csak találgatások, kiváncsi leszek, hogyan kerülhettek bele az adásvételibe ezek a nem létező jogok.
A jószágokhoz (10 anya, 1 kos, 7 bárány) tartozik 35 ha föld, amelyből csak 4,4 ha saját tulajdon a többi bérlemény :-(
Így és az írásaitokat is olvasgatva nem fogom beírni az elővásárláshoz az állattartó telepet, pedig regisztrált vagyok.
Én csak továbbra is azt nem értem, hogy hogyan meri kijelenteni azt, hogy részarány tulajdonnal rendelkezik, mikor a fh.-ban abszolút nem szerepel a szóban forgó hrsz.-k alatt, sem mint tulajdonos és sem mint földhasználó!???
Szerződésben szerepel:
" a vevő helyben lakóként vásárlásra jogosult"
de nem abban a faluban lakik ahonnan a földet venné hanem a szomszéd faluból, ez a szerződésben a címéből is kiderül.
Egy másik elfogadót amit régebben adtam be, annak a határozatában (nem én nyertem) benne van, hogy csak akkor érvényes a fellebbezés, ha annak ténye az elfogadó beadásakor számomra ismeretlen volt.
Magyarán ha most nem térek ki egy letöltött tulajdoni lap másolattal arra az elfogadó beadásakor, hogy ő valótlant állít mert nincs benne tulajdonrésze, akkor később én már erre nem hivatkozhatok.
Illetve feltűnt, hogy nincs törvényi hivatkozás sem az elővásárlási jogosultság megemlítésekor, csak a 2013. évi CXXII. törvény, hogy annak követelményeinek eleget tesz, de leírva hivatkozás nélkül mégis le van, gondolom ez sem érvényes így...
Összegezve: Tuti én viszem e el a földet, ha valóban helyben lakó vagyok (vele ellentétben) már több, mint 3 éve?
Az elfogadó 4 példányán kívül semmi mást nem kell beadni?Csak azt leérkeztetem a jegyzővel, meg igazolom kilétemet?
Válasz Büresz #4855. hozzászólásáraNyugodtság van, nem a fél határt vásárlom fel, csak olyan érdekel ahol szomszéd tulajdonom van. Itt egyébként sincs földforgalom. Ami van azon meg lőri atyánk, barackmagos képviselőnk, vagy a másik két olimpiai nyertes 1000 hekis emberke verseng. Normál halandó ember itt labdába nem igen rúghat mert lenyomják mint Süsü a cölöpöt.
Válasz UE-28 #4845. hozzászólásáraMegvan adva, hány számosállat kell ha-ként. Ha a meglévő földjeidet nem fedi le, a fölötte lévő rész számít a további földvásárlásnba bele.
Válasz UE-28 #4845. hozzászólásáraÁTKERÜLTEK A DOLGOK A JÁRÁSOKHOZ,DE JÓL ÍRJA A KOLLÉGA.1/2 ÁLLATEGYSÉG KELL AZ ÖSSZTERÜLETRE.HA TÖBB A TERÜLETED NEM LEHET HIVATKOZÁSI ALAP AZ ÁLLATTARTÁS MERT ELLENŐRZIK S JOGOSAN VISSZADOBHATJÁK.SOK SIKERT.
8954 hozzászólás
Hali!
Érdeklődnék ki ,hogy áll a bírósági szakaszban lévő adás-vételekkel?
Az adás-vétel már létrejött a földhivatal bejegyezte a tulajdonjogot,és ezután jött a bíróság!
Magyarország én így szeretlek!!!!!
Válasz Roys #4902. hozzászólásáraIde "illesztheted" be magad:
46. § (1) Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
a) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
b) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
c) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
d) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
e) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül;
f) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül;
g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
(2) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi
a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása;
b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.
(2) A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt.
(3) Az olyan föld haszonbérbe adása esetén, amely a 46. § (3) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 46. § (3) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog abban az esetben áll fenn, ha a 46. § (3) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.
(4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell.
(5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.
Sziasztok! Az idei évtől főállású családi ( közös) őstermelő vagyok! Szeretném bővíteni a jelenlegi gazdaságot úgy hogy bérlek! Na most a bökkenő itt van mert nincs olyan ismerős akivel most tudnék kötni. A kifüggesztett bérleti szerződésnél ki az elő jogosult, vagyis én a sorban hányadik lennék ? Itt a környéken elég nehéz már bérelni is nem hogy venni, minden terültet le van osztva a nagygazdák között! Mondjuk gondolom ez máshol is így van.
Válasz Szabolcs80 #4896. hozzászólásáraBocsi, helyesbítek, az első kettőt utána vettem észre, Nektek is köszönöm.
Válasz Drisa #4899. hozzászólásáraNagyon szépen köszönöm mindkettőtöknek a választ, sokat segített!
Válasz Mihály-963 #4895. hozzászólásáraUtólagosan csak a jelölt jogosultságot igazoló dokumentum csatolható. Ha nem jelölt semmi akkor utána már hiába mondja hogy ő helyben lakó, nem veszik figyelembe.
Válasz krisz19 #4894. hozzászólásáraHa nincs feltüntetve elővásárlási jogosultság vagy rosszul van feltüntetve akkor a hatóság tovább engedi a szerződést csak úgy tekint az ajánlat tevőre mintha nem lenne semmilyen jogosultsága. Lehet rámenni bárki viheti.
Válasz krisz19 #4894. hozzászólásáraÜgyintézőn múlik.Volt hasonló erre.A szerződést semmisnek minősítették,az elővásárlási beadványra annyit írtak,érdemben nem vizsgálták.Szóval,nem is foglalkoztak vele.
Válasz krisz19 #4894. hozzászólásáraElvileg elkaszálja a szerződés, de vannak lelkes hivatalnokok is akik hiánypótlást kérnek. Nehéz megmondani előre
Válasz krisz19 #4894. hozzászólására a vevőnek nem kötelező jelölni az elővásárlási jogát de a kifüggesztés után lehet bajban mert csak a beadott adatok alapján dönthet a Nak s a földhivatal bár a bíróságon adhat be hiánypótlást
Sziasztok!
A korábbi tapasztalatotokra lenne szükségem, ha találkoztatok már ilyennel. Egy föld adásvételi szerződés van kifüggesztve egy hajdúsági településen, viszont a kifüggesztett szerződésben nem található meg a Vevő elővásárlási jogosultsága. Tapasztalat esetleg, hogy ha rájelentkezek mi a jóváhagyó hatóság gyakorlata, egyből elkaszálja a szerződést, vagy hiánypótlást kér be, esetleg úgy veszi, hogy a vevőnek nincs elővásárlási jogosultsága?
A válaszokat előre is köszönöm!
Válasz Gepi #4892. hozzászólására nálunk úgy mondják az a szegény aki még ígérni sem tud hát a nyertesek itt tudnak ígérni s aztán ígérd meg ne ad meg jelszóra váltottak mind
Válasz Mihály-963 #4891. hozzászólásáraPedig úgy emlékszem rá, hogy választások elött a narancs forradalmár beszédében vagy 10x elmondta, hogy magyar földet nem adunk külföldiek kezébe.
Válasz Gepi #4890. hozzászólásáraja s lehet jövőre átáll tejelő marhára de nem vesz itt egy darabot sem hanem elhozza Hollandiából mert ott már nem tarthat többet mert kimerült a kvótája
Válasz Mihály-963 #4889. hozzászólásáraEurópa itt épül...
Így is lehet földet venni Magyarországon:A HVG e heti száma részletesen bemutatja Elroy Thümmler holland üzletember történetét, aki beleszeretett egy Nógrád megyei kis faluba, olyannyira, hogy sorra meg is vette majdnem az összes házát. Bedepusztán rajta kívül már csak két magyar maradt, egy méhész és egy vadász.
A házakat tulajdonképpen nem is megvette, hanem elcserélte: a bedepusztai – főleg roma – családoknak más falvakban vett jobb házakat, és ők oda költöztek.Nem irigylem azokat a településeket ahová bevitte őket
Válasz sanyi1965 #4887. hozzászólásáraKöszi
Válasz Toxi #4886. hozzászólásáraha a telep nem az adott helyen van s nem is ott lakik nincs miről beszélni.kivéve ha olyan árat fizetsz hogy nem kell másnak,érdemes megreszkírozni.
Hali
Szerintetek ha valaki állattartó már több mint 1 éve ,de három éve nem lakik a településen akkor elővásárló-e?
Válasz _NB_ #4884. hozzászólására Hol volt hol nem volt.....
Volt 1 kis föld terület, amit 1 helyi fiatalgazda meg akart venni induló földnek ki is függesztette, a szomszédja nem helyi gazda sok földterülettel, a helyi földbizottság a fiatalnak itélte a megyei agrárkamara a helyi fiatal gazdának itélte a fiatal gazda örült ki is fizette a pénzt a földért. Majd a nem helyben lakó gazda feljelentette a kormányhivatalt, hogy rosszul döntött ésszerütlen birtok szerkezetre hivatkozva. pedig külön helyrejzin volt a föld. eltelt 2 esztendő fiatal gazda kapja az aláirós boritékot, hogy a nagy gazda 2 év után pertnyert övé lesz a föld. Én mint fiatal gazda nem tudom mit tegyek.....
Hol volt hol nem volt
A helyi párhekis kisgazda, a földje melletti egy 1 ha-osra gondolta benevez, de helyi nagy is beszállt, kihozták őket döntetlenre.
Ezért leküldték a kutya elejihez azaz helyi földbizottsághoz, hogy döntsék el kié legyen, a kicsire azt mondták "nem jól műveli, gazos", a nagynak meg "támogatni kell a közepes gazdaságokat", így az övé lett.
A határozat jogerőre emelkedése után, előkerült a kutya másik vége is egy boríték formájában, amiben közölték a kisgazdával, hogy voltak kint ellenőrizni a földjeit és minden rendben találtak.....
A tanulság, ha a helyi földbizottság tagjai nem a te válladat veregetik találkozáskor, hanem a nagy emberét, akkor megxoptad...és a kutya eleje és vége még mindig nem tudja mit csinál, de attól még a nagyobb kutya ba...
Válasz Pilátus #4881. hozzászólásáraRt,kft nem vehet földet
Válasz ZZ #4879. hozzászólásáraAz kevés, esetleg amit a többiek is mondtak, állatlétszámot kellene megtudakolni, jogosult-e a vételre ilyen rangon. Keress egy öko gazdát bárhol az országban, dobja be az elfogadót. Egy ranghelyen van az állattartóval, a tulaj dönt kettejük között...
Igen igazad van,DEEE
Egy kicsit szándékosan másik írányba akartam vinni a dolgot.
Azt szeretném elérni hogy minden állattartóról legyen országos nyilvántartás hogy mennyi földterületre van ilyen jogosultsága,mert akkor ilyen estben is ezt nyilvánosan megtudná nézni és nem kellen ezt titkolni hanem nyilvánossá tenni.Cserében akár egész ország területére kellene adni nekik jogosultságot mindenben.
Térjünk vissza kicsit a helyben lakóra mert a helyben lakónak van jogosultsága a helyi mamut rt-vel szemben?Mert a valóságban esélye sincs...
Válasz Pilátus #4878. hozzászólásáraOlasd el még 1 x!
Egy helyben lakó a rájelentkező, míg ő csak 20 km belüli, itt eldőlt a történet nem kell hozzá állat
Válasz ..MZ/X.. #4876. hozzászólásáraHelyesírási hiba van benne, gondolom az nem elég az érvénytelenitéshez
Válasz .Szabi. #4875. hozzászólásáraMilyen alapon?? Pld az hogy valaki állatartó azért ne érezze azt hogy ő a legokosabb a világon a legmélyebb tiszteletük mellett.
Mindenkinek utána kell nézni hogy az állatlétszám milyen arányban áll az általa használt földterület nagysággal.Más vállalkozásait stb is összevetve Vagyis a 100 tehén az nem 1000hektárra alapít elöjogot,de nem ám.
Viszont alanyi alapjognak kell és kellene lennie erkölcsileg és jogilag is az állatlétszám arányában bárkinek aki állatokkal foglalkozik bármilyen rt vagy egyébbel szemben...
Ezzel remélem nem vitatkozik senki
Válasz ZZ #4872. hozzászólásáraKeress valami rokont, aki előrébb van a rájelentkezőnél, vegye meg azután egyszer majd a tiéd lesz.......
Amúgy meg olyan árat kellett volna kiírni, amire nem jelentkeznek rá.
Válasz ZZ #4872. hozzászólásáraKeressetek hibát a szerződésben, ha érvénytelen a szerződés akkor nem tudja megvenni, te meg tudsz okosodni hogyan kellene kifüggeszteni, hogy ne jelentkezzenek rá. Persze a tulajjal ezt beszéld meg.
Válasz ZZ #4874. hozzászólásáraMilyen alapon?
Válasz .Szabi. #4873. hozzászólásáraEsetleg kifogás a helyi föld bizottság döntése ellen?
Válasz ZZ #4872. hozzászólásáraZéró
Valami esély, hogy mégis az enyém legyen?ötlet?
Üdv. Van egy tanya ami a saját tulajdonom. A tanya benne van egy szántó közepén, tehát a szántó 4 oldalról körbe határolja. A szántót adásvételin megvettem, a 60 napos kifüggesztés alatt egy helyi állattartó jelentkezett rá. Gondolom a helyi föld bizottság is öt fogja támogatni, szóval elkönyveltem, hogy elbuktam. Java, én csak fiatal földműves vagyok, de nem helyi, viszont 20 km-en belüli.
Válasz UE-28 #4862. hozzászólásáraFtv 15§, írja a vállalást, de az a pályakezdő gazdálkodókra vonatkozik.
Azt tudja valaki, hogy hol lehet megtudakolni, hogy adott emberkének hol van az üzemközpontja, illetve mióta van ott?
Földhivatal milyen adatbázisból kérdezi ezt le?
Válasz UE-28 #4867. hozzászólásáraNem tudom, szerintem nem hiteles tul.lap másolattal nem bizonyítasz semmit igaz nem is az a célod csak hogy a figyelmüket felhívd,, beszélj egy értelmes ügyvéddel.
Válasz csferri #4866. hozzászólásáraMég egy utolsó kérdés és befejezem
Én lehet, hogy akkor lennék a legnyugodtabb, ha letöltve egy nem hiteles tul.lap másolatot, azt csatolva az elfogadóhoz kitérnék 1 mondatban arra a részaránytulajdonos hivatkozására, a csatolmányokhoz természetesen beírva, nehogy véletlenül elkallódjon a külön álló lap.
Csak mert nem tudom mennyire ássák bele magukat az ellenőrzésben majd...
???
Válasz UE-28 #4865. hozzászólásáraA hivatal hibája miatt nem igen fogják elutasítani, viszont amit visszább írtál hogy valótlanságok vannak benne az miatt már inkább,, adjad befelé az elfogadó nyilatkozatot, mindenre odafigyelve,precízen.
Válasz Büresz #4863. hozzászólásáraEgyetértek, hogy nagy marhaság, de is úgy tudom, mint az utánad hozzászóló csferri, hogy nyilatkozni kell, de nemlegesen!
Tényleg annyi mindenre oda kell figyelni, hogy nem vérezz el, mire lesz egy hibátlan elfogadó, addig elbuksz vagy 2-3 elfogadót
Amúgy itt már abban i hibáztak (hivatal), hogy az egy szerződésen lévő 2 hrsz közül csak az egyiket tették fel az online hirdetményekre, ráadásul a fele akkora területet
Mikor régebben finoman rákérdeztem, hogy ha neten nézem meg akkor miért nincs csatolmányként feltöltve (szkennelve) a kifüggesztés (sok önkormányzat úgy csinálja és állítólag úgy is kell), akkor azt mondták, hogy éppen elég nekik azt is csinálni ami van
Válasz Büresz #4863. hozzászólásáraKötelező, de úgy hogy "részarány tulajdonnal nem rendelkezik" de hogy ennek mi értelme
Válasz UE-28 #4860. hozzászólásáraAzt a részaránytulajdont kötelező beleírni az adásvételi szerződésbe 2016 január óta, és az nem azt jelenti hogy társtulajdonos abba a területbe amit megvesz, hanem összeségébe van osztatlan közösbe tulajdona más ingatlanokba. Jó nagy hülyeség ez a dolog de kötelező beírni mert ez miatt elutasíthatják az adásvételit.
Válasz tri #4861. hozzászólásáraA földhivatalban azt mondták még széljegyen sem szerepel a neve, és üzemközpontja is egészen biztosan nincs a falunkban, lakhelye, és a gépek is minden a szomszéd faluban van.
Olyan hivatkozás van, hogy "vállalja, hogy a szerzéstől számított 1 éven belül állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen helyben fog tartózkodni."
De erre mondtam azt, hogy ez szerintem ilyen esetben semmis,ez nem pályázat, hogy ígérgetni kelljen.
Szerintem.
Válasz UE-28 #4860. hozzászólásáraÉrdekes, hogyan kerülhettek bele az adásvételibe ezek a jogosultságok, mert szerintem az adásvételit készítő ügyvédnek ezeket ellenőriznie kell, hogy valós dolgokat állít-e az ügyfele, vagy nem?
Nekem két tippem lenne. Nem lehet, hogy valóban vásárolt/cserélt tulajdonrészt valakitől csak még nem jutott el a dolog a földhivatali bejegyzésig? A helyben lakóra pedig van valami, hogy az is annak számít akinek az üzemközpontja ott van? De ezek csak találgatások, kiváncsi leszek, hogyan kerülhettek bele az adásvételibe ezek a nem létező jogok.
Köszönöm mindenkinek a segítséget!
A jószágokhoz (10 anya, 1 kos, 7 bárány) tartozik 35 ha föld, amelyből csak 4,4 ha saját tulajdon a többi bérlemény :-(
Így és az írásaitokat is olvasgatva nem fogom beírni az elővásárláshoz az állattartó telepet, pedig regisztrált vagyok.
Én csak továbbra is azt nem értem, hogy hogyan meri kijelenteni azt, hogy részarány tulajdonnal rendelkezik, mikor a fh.-ban abszolút nem szerepel a szóban forgó hrsz.-k alatt, sem mint tulajdonos és sem mint földhasználó!???
Szerződésben szerepel:
" a vevő helyben lakóként vásárlásra jogosult"
de nem abban a faluban lakik ahonnan a földet venné hanem a szomszéd faluból, ez a szerződésben a címéből is kiderül.
Egy másik elfogadót amit régebben adtam be, annak a határozatában (nem én nyertem) benne van, hogy csak akkor érvényes a fellebbezés, ha annak ténye az elfogadó beadásakor számomra ismeretlen volt.
Magyarán ha most nem térek ki egy letöltött tulajdoni lap másolattal arra az elfogadó beadásakor, hogy ő valótlant állít mert nincs benne tulajdonrésze, akkor később én már erre nem hivatkozhatok.
Illetve feltűnt, hogy nincs törvényi hivatkozás sem az elővásárlási jogosultság megemlítésekor, csak a 2013. évi CXXII. törvény, hogy annak követelményeinek eleget tesz, de leírva hivatkozás nélkül mégis le van, gondolom ez sem érvényes így...
Összegezve: Tuti én viszem e el a földet, ha valóban helyben lakó vagyok (vele ellentétben) már több, mint 3 éve?
Az elfogadó 4 példányán kívül semmi mást nem kell beadni?Csak azt leérkeztetem a jegyzővel, meg igazolom kilétemet?
Köszönöm!!!
Válasz Büresz #4855. hozzászólásáraNyugodtság van, nem a fél határt vásárlom fel, csak olyan érdekel ahol szomszéd tulajdonom van. Itt egyébként sincs földforgalom. Ami van azon meg lőri atyánk, barackmagos képviselőnk, vagy a másik két olimpiai nyertes 1000 hekis emberke verseng. Normál halandó ember itt labdába nem igen rúghat mert lenyomják mint Süsü a cölöpöt.
Válasz UE-28 #4845. hozzászólására57/2014 VM rendelet szabályozza az állatlétszám számítást
Válasz UE-28 #4845. hozzászólásáraMegvan adva, hány számosállat kell ha-ként. Ha a meglévő földjeidet nem fedi le, a fölötte lévő rész számít a további földvásárlásnba bele.
Válasz UE-28 #4845. hozzászólásáraÁTKERÜLTEK A DOLGOK A JÁRÁSOKHOZ,DE JÓL ÍRJA A KOLLÉGA.1/2 ÁLLATEGYSÉG KELL AZ ÖSSZTERÜLETRE.HA TÖBB A TERÜLETED NEM LEHET HIVATKOZÁSI ALAP AZ ÁLLATTARTÁS MERT ELLENŐRZIK S JOGOSAN VISSZADOBHATJÁK.SOK SIKERT.
Válasz ..MZ/X.. #4854. hozzászólásáraAha. Ha lesz itt ilyen kipróbálom azt elmesélem hogy itt hogy értelmezik a jogszabályt.