Pl. Az ajánlatba bele kell írni, hogy akkor is érvényes ha azt a tulajdoni hányad arányában több mint 50% fogadja el. De ilyenkor csak erre a tulajdoni hányadra érvényes a szerződés, vagyis használati megosztást kell csinálni. Nem egyszerű dolog. A bérbeadók kérhetnek felújítási biztosítékot. Ha a földrészlet nem erdő művelési ágú, akkor műv. ág változás. Ha az erdő területe kisebb, mint a földrészlet területe akkor alrészlet kialakítása, ha nagyobb, akkor az erdő megosztása a földrészlet határok mentén. Stb.
Válasz quercuserdesz #3296. hozzászólásáraAbban tudnál segíteni,hogy osztatlan közös erdőben a tulajdonosok hány százalékának kell hozzájárulni,hogy létre jöjjön egy haszonbérleti szerződés?
Haszonbérleti szerződésnél ha jól értelmezem az Ftv-t a 46.§ 2. bekezdés szerint harmadik személlyel szemben van előhaszonbérleti joga a tulajdonostársnak és nem különböztet meg a tulajdonostársak között helyben lakót, csak a 4. bek szerinti családi gazdálkodót, fiatal gazdát, pályakezdőt. Jól gondolom?
Gondom az, hogy szomszéd faluban van egy osztatlan amiben tulajdonosok vagyunk, megosztva műveljük még másik 2 emberrel együtt, lehetőség lenne bérletre de csak haszonbérlet jöhet szóba. Az egyik kolléga, helyi, szintén tulajdonostárs, bejegyzett földhasználattal a táblában, fél négyzetméterre is harap, nem is vagyunk túl jóban. Szóval a kialkudott területet nem feltétlenül szeretném neki átjátszani, így valahogyan elé vagy legalább egálba kellene kerülni vele a rangsorban. Asszony nevére függesztve én mint tulajdonostárs, csg, bejegyzett földhasználó, előhaszonbérlőként bejelentkezve nem piszkálna ki területből?
Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések
59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez;
............................................
19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
a) amelynek
aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,
ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és
ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy
b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;
Az mióta van, hogy ha mitom én ketten vagyunk egy földterület tulajdonosai akkó nem köthetek a tulajdonostársammal haszonbérleti szerződést?
Valami többlethasználati megállapodást kell kötni?
Aztán csak bejelenteni a földhasználatot?
Kérdésem lenne, hogy saját termőföld/erdő saját Kft. részére történő haszonbérbe adását ki kell-e függeszteni vagy rögtön Földhivatali eljárás alá esik?
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.328/2016/7.
"[9] Kifejtette a másodfokú bíróság, hogy a per eldöntése szempontjából annak volt döntő jelentősége, hogy miként kell helyesen értelmezni az Fftv. 47. § (1) bekezdése szerinti „volt haszonbérlő" fogalmat. E szerint a 45. § (1) bekezdés a) pontja, 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 46. § (4) bekezdése irányadó
[10] Megállapította a másodfokú bíróság, hogy mindkét ingatlanra vonatkozóan a haszonbérleti szerződések kifüggesztésére 2015. április 8-án került sor, az Fftv. 49. § (3) bekezdéséből következően az ajánlat közlésének kezdő napja a kifüggesztést követő nap 2015. április 9-e volt. A törvényszék álláspontja szerint az Fftv. 47. § (1) bekezdése alapján volt haszonbérlőként azt a természetes személyt, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezetet is előhaszonbérleti jog illeti meg, aki (amely) az ajánlat közlésekor is haszonbérlő, vagyis akinek a haszonbérleti szerződése legkorábban az ajánlat közlése előtti napon szűnik meg, feltéve, hogy az ezt megelőző legalább három éven keresztül is haszonbérelte a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet és nem áll fenn az Fftv. 47. § (1) bekezdés utolsó fordulatában írt egyik kizáró körülmény sem. A haszonbérelni ige jelenidejű alakja csak az ajánlat közlésekor még fennálló haszonbérleti szerződésre utal. A haszonbérelni ige múltidejű alakja csak az ajánlat közlése előtti napra vonatkozik. A „közvetlenül megelőző" kifejezés nem a haszonélvező személyére, hanem az ajánlat közlésére és a jogszabály által előírt három éven keresztül fennálló haszonélvezetre vonatkozik. Az érdemét illetően - időpontbeli pontosítással - a törvényszék az alperes indokait osztotta és egyetértett azzal, hogy a szerződések tévesen nevesítik a felperest olyan volt haszonbérlő mezőgazdasági termelőszövetkezetként, melyet az Fftv. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján előhaszonbérleti jog illet meg. Mivel a Fétv. 48. § (2) bekezdése értelmében haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosult-e, és ha igen, úgy mely törvényen és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn, továbbá a Fétv. 52. § (1) bekezdése alapján az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésnek a szerződés lényeges tartalmi elemeit is magában kell foglalnia, melybe az előhaszonbérleti jog jogalapjának megjelölése is besorolandó, az Fftv. 51. § (2) bekezdésére alapítottan az alperes helyesen határozott a haszonbérleti szerződések jóváhagyásának megtagadásáról.........
[18] Helyesen határozták meg az eljárt bíróságok és a felperes is, hogy a jogvita tárgyát „volt haszonbérlő" fogalmának értelmezése képezte. E vonatkozásban volt eltérés a felperesi és az alperesi, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági jogi álláspont között.
[19] A Kúria nem értett egyet a felperes azon álláspontjával, hogy az idézett jogszabályhelyben használt, „közvetlenül megelőző" kifejezés nem időbeli értelemben, hanem alanyi értelemben vizsgálandó. A jogszabályhely értelmezéséből, a mondat folytatásából következően („legalább három éven keresztül") egyértelműen az a jogi álláspont vezethető le, hogy a közvetlenül megelőző szóhasználat időbeli értelemben határozza meg a haszonbérlést. Ezen fordulat a szerződéses időszak és az ajánlat időpontjának megszakítatlanságára utal. A felperesi állásponttal szemben a „haszonbérelni" ige múltidejű alakja arra az esetre vonatkozik, amikor a szerződés az ajánlat közlését megelőző napon jár le, míg a jelen idő használata arra, amikor az ajánlat napján a korábbi szerződés még meg sem szűnt.
[20] A Kúria megítélése szerint a jogalkotó a korábbi haszonbérlőnek nem kívánt időbeli korlátozás nélkül előhaszonbérleti jogot biztosítani. Előfordulhat ugyanis, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta után a tulajdonos ( haszonélvező) használja a földet, majd úgy dönt, hogy újból haszonbérleti szerződést köt, ez az időtartam azonban a folytonosságot megszakítja és nincs ok arra, hogy a volt haszonbérlőt e címen előhaszonbérleti jog illesse meg, tekintve, hogy az alperesi hatóságnak bizonyítási eljárást a földhasználatra vonatkozóan lefolytatnia nem kell. A volt haszonbérlőt csak akkor illeti meg előhaszonbérleti jog, ha a tulajdonos a szerződés lejártával sem kívánja maga használni a földjét és ezért még a szerződés tartalma alatt az annak lejártát követően hatályba lépő újabb szerződést köt. A jogszabály által használt múlt idő kizárólag arra utal, hogy a haszonbérleti ajánlat közlésekor éppen nincs fennálló haszonbérleti szerződés."
Az előző bérlőnek akkor van előhaszonbérleti joga,ha a bérleti szerződés az új szerződés kifüggesztését megelőző napon jár le. Tehát ha jan. 01-én rakja ki a jegyző, akkor igen, ha 02-án akkor már nem.
Válasz csontii #3285. hozzászólásáraMióta bérli az előző bérlő? Ha legalább 3 éve folytonosan ő a bérlő és a földhasználó, akkor rájelentkezhet, és el is viszi. Fölösleges kapkodnod, szerintem ha neki lejár a szerződése, akkor valamivel utána ráértek kifüggeszteni, egy haszonbérlet hamar átfut a rendszeren, nem látom okát és értelmét a kapkodásnak, ha az ilyen szintű rizikóval jár.
Egy földnek lejár a bérleti szerződése dec.31-én. Ha én most kifüggesztek egy bérleti szerződést a tulajjal ,ami azt tartalmazza,hogy 2019 jan.1 -vel lép hatályba az új bérlet. Erre rájelentkezhet a mostani bérlő,mint volt bérlő és elviheti előlem? Vagy csak januárban függeszük ki?
De hivatalosan is kaphat helyette pénzt.
Mert a bérlő, vagy a bérlő cége meg veheti a terményét amit a felesbérletből kapott, az nem tilos.
Csak adózni kell utána. Ha valaki kivált egy őstermelőit, akkor is, mert ez nem saját termelésből származik. A neten elég jól meg lehet találni ennek a leírását, hogy az SZJA bevallás melyik sorába kell beírni, ez asszem ingóság eladása.
Válasz Tomszi #3280. hozzászólásáraA megtermelt termény x %-át kapja.Ez lehet bármennyi.Pénz érték nem szerepelhet a szerződésbe.Azt átszámolják,és zsebből kifizeti.
Válasz Picijány #3279. hozzászólásáraEz nem ilyen egyszerű, bár annyira nem is bonyolult. Mindenesetre a felesbérlet nem csak olyan lehet, hogy fele-fele arányban osztoztok a terményen. Mélyebben én nem tudok belemenni a témába, ezért is csak ennyit írok.
Üdvözlök Mindenkit!
Egy kis segítséget szeretnék. Örököltem egy kb 4ha-os 20AK -s földet Komárom-Esztergom megyében.
A szomszédos földet művelő gazdálkodó szívesen művelné. A kiffügesztés elkerülése végett felesbérleti szerződést kötnénk. Mivel én nem nem vagyok gazdálkodó, magánszemély vagyok, nincs szükségem a terményre, értékesítéshez sem tudnám hogy fogjak hozzá. Így fix összegű “bérleti díjat” fizetne. Pár évig még nem lehet rajta termelni, rendbe kell tenni. A bérlő ez időre egy alacsonyabb összeget szeretne, majd ha már van termés, emelhetnék rajta.
45.000 Ft/ha/év-et mondtak a környéken, de a bérlő sokallja.
Nem tudom mennyi a támogatás évente hektáronként amit felvehet rá. Valamint azt sem, hogy mennyi a reális ár. Azt sem tudom hány év rendbetenni a földet, valamint hogy mennyi búza termelhető majd 4 ha-on. Annak , vagyis a felének mennyi lenne az értéke?
Szóval nem tudom mit kérjek, miben egyezzek meg vele.
Előre is köszönöm a segítő tanácsokat!
Osztatlan közös kimérése után, ha új helyrajzi szám keletkezik 1/1-es tulajdoni hányaddal, akkor a korábbi helyrajzi számra kötött haszonbérleti szerződés folytonos az új helyrajzi számon, vagy módosítani kell a haszonbérleti szerződést a feleknek az új helyrajzi szám miatt?
Válasz tothgazda #3274. hozzászólásáraBérlőként szeretném megszüntetni, nem jó adottságú területről van szó, ez az oka és azóta még vásároltam is sokkal jobbat. A tulajjal még nem beszéltem, de szerintem közös megegyezéssel fog megtörténni, vagyis bízom benne. Azon gondolkodtam, hogy kell-e hivatkozni a földtörvény valamely cikkelyeire esetleg, abban sem vagyok biztos, hogy hova kell beadnom, a földhivatalra tippelek.
Válasz Bence2103 #3273. hozzászólásáraKérdés,bérbeadóként vagy bérlőként kívánod megszüntetni a bérleti szerződést.
Mind a kettőre igaz ha mind a két fél beleegyezik akkor semmi gond egyszerűen leírjátok, hogy a mai naptól közös megegyezéssel......, viszont ha a másik fél nem partner a szerződés megszüntetésében akkor mind bérbeadó akkor szüntetheted meg ha a másik fél nem teljesítette a szerződésben foglaltakat
ha bérlőként akarod felbontani akkor ki kell fizetned a bérbeadó ebből eredő kárát.
Segítségeteket szeretném kérni, föld haszonbérleti szerződést szeretnék lejárata előtt megszüntetni. Érdekelne, hogy valaki már csinált-e ilyet, ha igen, akkor kb miket tartalmazott a szerződés?
Minden törvényt úgy hoznak hogy nagyon sokértelmű legyen, ezért vannak az ügyvédek bíróságok, hogy ki így ki úgy értelmezze. Ha leírnák hogy hogy egyértelműen akkor ezekre az emberekre semmi szükség nem lenne és kiskapu sem lenne.
Válasz Tomszi #3270. hozzászólásáraMinden jogszabályt lehet ezerféle képpen értelmezni, nem csak a Földtörvényt. A hatóságok természetesen úgy értelmezik, hogy nekik megfeleljen, és minél kevesebbet keljen az üggyel foglalkozni. Ha egy törvénynek nincs meg a háttérszabályozása, akkor ez még egyszerűbb.
A Földforgalmi törvény egy külön érdekes játék. Öt év elteltével a földbizottságok, és a kamara még mindig azt hiszi, a törvény arról szól, ők dönthetik el, ki vehet földet, az önkormányzatok képtelenek fölnőni a feladatukhoz, a földhivatalok meg megfelelő jogszabályi háttér, és lehetőségek nélkül sorozatban gyártják pl. a jogsértő határozatokat.
Egy szerződés a szerződő felek akaratát foglalja magában, a szerződő felek minden számukra lényeges dolgot belefoglalhatnak a szerződésbe.
Azt kell csinálni,mint a kormány. Olyan feltételeket kell belefoglalni a használati megállapodásba, amit csak egy konkrét személy(akár jogi is) tud teljesíteni.
Persze ehhez el kell magyarázni esetleg a földhivatalban miről szól az elfogadó jognyilatkozat, ha van.
És akkor elvi szinten hogy lehet azt megoldani, hogy egy új haszonbérleti szerződésre ne tudjon senki "rájelentkezni", csak az, akinek én akarom adni. 3 év felesbérlet vagy részesművelés után oké, mert akkor már előhaszonbérlőként léphet fel.
Azért mondom hogy elvi szinten, mert nincs konkrét kérdésem, csak olvasva a hozzászólásokat, felvetődött bennem ez.
Válasz Tomszi #3268. hozzászólásáraAttól, hogy eltelik a 20 év, az előző földhasználó előhaszonbérleti joga nem szűnik meg szerintem. Én ilyet sehol nem olvastam a törvényben.
Egyébként aki nem tud olyan haszonbérleti szerződést kötni, hogy annak adja a földet, akinek akarja, az cseréljen ügyvédet.
Nem csak a vhr. hiányával van baj, hanem a jogértelmezéssel is. És nem csak a földbizottságok, a kamara, az önk., vagy a földhivatalok részéről, hanem pl. az ügyvédek oldaláról is. Végig kell vinni az ügyeket a Kúriáig. Szerintem az elmúlt 5 évben ezrével születtek mind a földvételnél,mint a használatba adásnál jogsértő határozatok földhivatali szinten. Mert már az azt megelőző folyamatok is jogsértők voltak.
Na igen, akkor felbolydulna a földpiac rendesen, mert ahol még működnek cégek, azok azért elég komoly területeken gazdálkodnak, és ha egyszer minden földbérletet ki kell tenniük, és bárki bejelentkezhet rá, az azért érdekes lesz. Szerintem lesz erre megoldás, vagy már van, nem féltek senkit. De azért az is elég visszás, hogy törvény szerint én mint földtulaj, nem adhatom annak a földemet bérbe, akinek akarom, mert ha valaki rájelentkezik, az övé lesz.
Az meg külön vicc, hogy 5 év óta nincs végrehajtási rendelete.
Válasz Tomszi #3264. hozzászólásáraElméletileg a 20 év után már nincs előhaszonbérleti joga, ez a lényeg, hogy akkor lejár a haszonbérlet, és újra ki kell függeszteni. Helyi nagy társaságnál is 1-2 éven belül számítanak erre, hogy rengeteg általuk bérelt földet újra ki kell függeszteni majd, mert 2000 környékén kötöttek szerződéseket, azóta kifüggesztés nélkül hosszabbítgatták azokat, az új kifüggesztések esetében meg jönnek a magángazdák, szomszédok, stb. és szépen bejelentkezgetnek majd. Itt legalábbis erre "készül" mindenki.
Válasz Tomszi #3264. hozzászólásáraNem vagyok jogász, csak szeretek a joggal foglalkozni. Sajna a Földforgalmi törvénynek 5 év elteltével még mindig nincs végrehajtási rendelete, így gyakorlatilag mindenki "jogászkodik" még a Kúria is. Ha a különböző jogesetek eljutnak a Kúriáig, ott értelmezik a konkrét jogszabályi helyeket, aztán ez az értelmezés lesz a továbbiakban a mérvadó.
Így van ez pl. azzal kapcsolatban is, hogy az előző haszonbérlőnek mikor van előhaszonbérleti joga. nos a vonatkozó paragrafus szerint:
"47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt."
Nos itt a lényeg a KÖZVETLENÜL szón van. Egy ítéletében a Kúria ha jól emlékszem már kimondta, hogy ez azt jelenti, az előző haszonbérlő szerződésének vagy még érvényesnek kell lennie, vagy a kifüggesztést megelőző napon kell lejárnia. Ha korábban járt le, már nem számít előző haszonbérlőnek.
Megjegyezném, érdemes odafigyelni arra is, hogy az előző haszonbérlő megfelel-é a mezőgazdasági termelőszervezet kritériumainak.
Ami a kérdést illeti, az 1998-ban kötött haszonbérleti szerződés 2018-ban lejár, mert arra a Földforgalmi törvény előírásai érvényesek. Vagyis 20 év lehet a max. bérleti idő a hosszabbítás esetén is.
70. §
(2) E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a szerződés módosítása a földhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul.
Válasz quercuserdesz #3263. hozzászólásáraÉs honnan számítódik a 20 év? Annak a szerződésnek az első dátumától, amit hosszabbítanak? Ha mondjuk mindig az 1998-as szerződést hosszabbították, akkor 2018-ban ki kell függeszteni. Mondjuk konkrétan 98-ban szerintem még nem voltak ennyire szabályozva a földdel kapcsolatos dolgok, új szerződést írtak mindig.
És ha eltelik a 20 év, akkor mindenképpen ki kell függeszteni, vagy ha előhaszonbéreti joga van rá, akkor nem?
Kifüggeszteni nem kell, viszont hatósági jóváhagyás szükséges, vagyis a földhivatalnak be kel nyújtani, és a meghosszabbítással sem lehet több az időtartama 20 évnél.
Válasz csontii #3261. hozzászólásáraA haszonbérleti szerződés kifüggesztés nélkül hosszabbítható a lejárati dátum előtt, de ha jól tudom, csak max. 20 évig.
Válasz quercuserdesz #3258. hozzászólásáraSzia!
Abban tudnál nekem valamilyen infót adni,hogyha lejár egy kft-nek a bérleti szerződése kb 200 ha-ról,a hosszabbítást ki kell neki függeszteni? A földtörvény szerint mennyi területen gazdálkodhat?
Válasz atisgyulai #3256. hozzászólásáraRengeteg a papírmunka mindennel, pár éve fut az én nevemet a családi gazdálkodás de azt is amire elintéztem. Még sok helyen nincsenek is tisztában a dolgokkal, pedig ez lenne a feladatuk.
Az előhaszonbérleti joggal kapcsolatban:
A jogszabály a "volt haszonbérlő" megfogalmazást használja. Nem feltétel a még élő haszonbérleti szerződés, szerintem.
Viszont:
Legalább 3 év felesbérlet lejárta után, előhaszonbérleti jogosultsága lesz a felesbérlőnek.(Ha helybenlakó, stb.)
--Ha a felesbérleti szerződés legalább 5 évre szól, akkor a felesbérbe adó (földtulajdonos) "bérleti díj" formájában adómentesen szerzi meg a szerződés szerinti terményhányadot.
--Ezt a terményt (mint saját tulajdonát), mint bármely ingóságot, évi 600 ezer forintig adómentesen értékesítheti. De csak mint magánszemély, nem pedig mint őstermelő, még ha van is őstermelői igazolványa.
--Ha a bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor az adóköteles jövedelem, a termény eladási ára és megszerzéskori (azaz felesbérletként kapott, akkori időpont szerinti) értékének különbözete.
Én törvényi akadályát sem és etikátlanságot se nagyon látok abban, hogy esetleg akár a felesbérlő is -mint magán személy- megvehesse az állatainak a búzát vagy a kukoricát a felesbérbe adó földtulajdonostól, mivel ő azt nem megtermelt terményként, hanem mint saját tulajdonú egyéb ingóságát adja el.
Ha a határozott idejű haszonbérleti szerződés lejár, és az új szerződés ezek után kerül kifüggesztésre (nem a lejáratot követő napon) akkor az előző bérlőnek nincs előhaszonbérleti joga.
A haszonbérlő átengedheti a használat jogát közeli hozzátartozójának. A megállapodást teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni, ahhoz be kell szerezni a tulajdonos(ok) hozzájárulását.
Válasz atisgyulai #3254. hozzászólásáraköszi a tájékoztatást , akkor majd rákérdezek a falugazdásznál. Neked mikor lesz aktuális mert akkor majd leírhatnád a tapasztalataid
Válasz Gatti #3253. hozzászólásáraPont igy vagyunk mi is egy bérlettel.
Átvenném a földek használatát, családi gazdaságon belül.
Falugazdász azt mondta, van erre valami új jogszabály, hogy én vihetem tovább a bérletet.
Csak azthiszem addig kell átvenni az ősödtöl, míg nem jár le a szerződés.
Nekem pedig olyan kérdésem volna hogy van egy bérelt területünk aminek a szerződése 2021 el jár le. Jelenleg apum nevén van mert annó a 2000es évek elején ő kötötte és lejáratkor mindig csak meghosszabbítottuk. Na most jó lenne ha akkortól már az én nevemen futna a szerződés csak akkor meg szerintem ki kell függeszteni. Családi gazdaságba van jelenleg és abba is maradna. Ha családi gazdaságon belül vált földhasználatot akkor is ki kell függeszteni és akkor is bárki rájelentkezhet?
5101 hozzászólás
Válasz quercuserdesz #3300. hozzászólásáraKöszi a segítséget.
Válasz csontii #3299. hozzászólásáraHosszú.
Pl. Az ajánlatba bele kell írni, hogy akkor is érvényes ha azt a tulajdoni hányad arányában több mint 50% fogadja el. De ilyenkor csak erre a tulajdoni hányadra érvényes a szerződés, vagyis használati megosztást kell csinálni. Nem egyszerű dolog. A bérbeadók kérhetnek felújítási biztosítékot. Ha a földrészlet nem erdő művelési ágú, akkor műv. ág változás. Ha az erdő területe kisebb, mint a földrészlet területe akkor alrészlet kialakítása, ha nagyobb, akkor az erdő megosztása a földrészlet határok mentén. Stb.
Válasz quercuserdesz #3298. hozzászólásáraTehát 51 százalék. Milyen tényező nehezítheti?
Válasz csontii #3297. hozzászólásáraA tulajdonostársak tulajdoni hányadában számított többségnek. De azért ez nem ilyen egyszerű erdő esetén.
Válasz quercuserdesz #3296. hozzászólásáraAbban tudnál segíteni,hogy osztatlan közös erdőben a tulajdonosok hány százalékának kell hozzájárulni,hogy létre jöjjön egy haszonbérleti szerződés?
Válasz ..MZ/X.. #3295. hozzászólásáraNa ezt most nem értem. Mit akarsz?
Haszonbérleti szerződésnél ha jól értelmezem az Ftv-t a 46.§ 2. bekezdés szerint harmadik személlyel szemben van előhaszonbérleti joga a tulajdonostársnak és nem különböztet meg a tulajdonostársak között helyben lakót, csak a 4. bek szerinti családi gazdálkodót, fiatal gazdát, pályakezdőt. Jól gondolom?
Gondom az, hogy szomszéd faluban van egy osztatlan amiben tulajdonosok vagyunk, megosztva műveljük még másik 2 emberrel együtt, lehetőség lenne bérletre de csak haszonbérlet jöhet szóba. Az egyik kolléga, helyi, szintén tulajdonostárs, bejegyzett földhasználattal a táblában, fél négyzetméterre is harap, nem is vagyunk túl jóban. Szóval a kialkudott területet nem feltétlenül szeretném neki átjátszani, így valahogyan elé vagy legalább egálba kellene kerülni vele a rangsorban. Asszony nevére függesztve én mint tulajdonostárs, csg, bejegyzett földhasználó, előhaszonbérlőként bejelentkezve nem piszkálna ki területből?
Válasz alaboodi.szelim #3292. hozzászólásáraFöldforgalmi tv.
Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések
59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez;
............................................
19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
a) amelynek
aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,
ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és
ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy
b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;
Az mióta van, hogy ha mitom én ketten vagyunk egy földterület tulajdonosai akkó nem köthetek a tulajdonostársammal haszonbérleti szerződést?
Valami többlethasználati megállapodást kell kötni?
Aztán csak bejelenteni a földhasználatot?
Kérdésem lenne, hogy saját termőföld/erdő saját Kft. részére történő haszonbérbe adását ki kell-e függeszteni vagy rögtön Földhivatali eljárás alá esik?
Válasz quercuserdesz #3288. hozzászólásáraKöszi a segítséget.
Tisztánlátás végett:
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.328/2016/7.
"[9] Kifejtette a másodfokú bíróság, hogy a per eldöntése szempontjából annak volt döntő jelentősége, hogy miként kell helyesen értelmezni az Fftv. 47. § (1) bekezdése szerinti „volt haszonbérlő" fogalmat. E szerint a 45. § (1) bekezdés a) pontja, 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 46. § (4) bekezdése irányadó
[10] Megállapította a másodfokú bíróság, hogy mindkét ingatlanra vonatkozóan a haszonbérleti szerződések kifüggesztésére 2015. április 8-án került sor, az Fftv. 49. § (3) bekezdéséből következően az ajánlat közlésének kezdő napja a kifüggesztést követő nap 2015. április 9-e volt. A törvényszék álláspontja szerint az Fftv. 47. § (1) bekezdése alapján volt haszonbérlőként azt a természetes személyt, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezetet is előhaszonbérleti jog illeti meg, aki (amely) az ajánlat közlésekor is haszonbérlő, vagyis akinek a haszonbérleti szerződése legkorábban az ajánlat közlése előtti napon szűnik meg, feltéve, hogy az ezt megelőző legalább három éven keresztül is haszonbérelte a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet és nem áll fenn az Fftv. 47. § (1) bekezdés utolsó fordulatában írt egyik kizáró körülmény sem. A haszonbérelni ige jelenidejű alakja csak az ajánlat közlésekor még fennálló haszonbérleti szerződésre utal. A haszonbérelni ige múltidejű alakja csak az ajánlat közlése előtti napra vonatkozik. A „közvetlenül megelőző" kifejezés nem a haszonélvező személyére, hanem az ajánlat közlésére és a jogszabály által előírt három éven keresztül fennálló haszonélvezetre vonatkozik. Az érdemét illetően - időpontbeli pontosítással - a törvényszék az alperes indokait osztotta és egyetértett azzal, hogy a szerződések tévesen nevesítik a felperest olyan volt haszonbérlő mezőgazdasági termelőszövetkezetként, melyet az Fftv. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján előhaszonbérleti jog illet meg. Mivel a Fétv. 48. § (2) bekezdése értelmében haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosult-e, és ha igen, úgy mely törvényen és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn, továbbá a Fétv. 52. § (1) bekezdése alapján az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésnek a szerződés lényeges tartalmi elemeit is magában kell foglalnia, melybe az előhaszonbérleti jog jogalapjának megjelölése is besorolandó, az Fftv. 51. § (2) bekezdésére alapítottan az alperes helyesen határozott a haszonbérleti szerződések jóváhagyásának megtagadásáról.........
[18] Helyesen határozták meg az eljárt bíróságok és a felperes is, hogy a jogvita tárgyát „volt haszonbérlő" fogalmának értelmezése képezte. E vonatkozásban volt eltérés a felperesi és az alperesi, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági jogi álláspont között.
[19] A Kúria nem értett egyet a felperes azon álláspontjával, hogy az idézett jogszabályhelyben használt, „közvetlenül megelőző" kifejezés nem időbeli értelemben, hanem alanyi értelemben vizsgálandó. A jogszabályhely értelmezéséből, a mondat folytatásából következően („legalább három éven keresztül") egyértelműen az a jogi álláspont vezethető le, hogy a közvetlenül megelőző szóhasználat időbeli értelemben határozza meg a haszonbérlést. Ezen fordulat a szerződéses időszak és az ajánlat időpontjának megszakítatlanságára utal. A felperesi állásponttal szemben a „haszonbérelni" ige múltidejű alakja arra az esetre vonatkozik, amikor a szerződés az ajánlat közlését megelőző napon jár le, míg a jelen idő használata arra, amikor az ajánlat napján a korábbi szerződés még meg sem szűnt.
[20] A Kúria megítélése szerint a jogalkotó a korábbi haszonbérlőnek nem kívánt időbeli korlátozás nélkül előhaszonbérleti jogot biztosítani. Előfordulhat ugyanis, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta után a tulajdonos ( haszonélvező) használja a földet, majd úgy dönt, hogy újból haszonbérleti szerződést köt, ez az időtartam azonban a folytonosságot megszakítja és nincs ok arra, hogy a volt haszonbérlőt e címen előhaszonbérleti jog illesse meg, tekintve, hogy az alperesi hatóságnak bizonyítási eljárást a földhasználatra vonatkozóan lefolytatnia nem kell. A volt haszonbérlőt csak akkor illeti meg előhaszonbérleti jog, ha a tulajdonos a szerződés lejártával sem kívánja maga használni a földjét és ezért még a szerződés tartalma alatt az annak lejártát követően hatályba lépő újabb szerződést köt. A jogszabály által használt múlt idő kizárólag arra utal, hogy a haszonbérleti ajánlat közlésekor éppen nincs fennálló haszonbérleti szerződés."
Válasz quercuserdesz #3288. hozzászólásáraKöszönöm a multkori segítséged
Válasz csontii #3286. hozzászólásáraMár leírtam a napokban, de akkor mégegyszer.
Az előző bérlőnek akkor van előhaszonbérleti joga,ha a bérleti szerződés az új szerződés kifüggesztését megelőző napon jár le. Tehát ha jan. 01-én rakja ki a jegyző, akkor igen, ha 02-án akkor már nem.
Válasz csontii #3285. hozzászólásáraMióta bérli az előző bérlő? Ha legalább 3 éve folytonosan ő a bérlő és a földhasználó, akkor rájelentkezhet, és el is viszi. Fölösleges kapkodnod, szerintem ha neki lejár a szerződése, akkor valamivel utána ráértek kifüggeszteni, egy haszonbérlet hamar átfut a rendszeren, nem látom okát és értelmét a kapkodásnak, ha az ilyen szintű rizikóval jár.
Válasz csontii #3285. hozzászólásáraSenki?
Egy földnek lejár a bérleti szerződése dec.31-én. Ha én most kifüggesztek egy bérleti szerződést a tulajjal ,ami azt tartalmazza,hogy 2019 jan.1 -vel lép hatályba az új bérlet. Erre rájelentkezhet a mostani bérlő,mint volt bérlő és elviheti előlem? Vagy csak januárban függeszük ki?
Válasz Mf-es? #3283. hozzászólásáraDe ki írt olyat, hogy írjon bele? Mert én nem!
Válasz Tomszi #3282. hozzászólásáraA szerződésbe nem írhat forintosított összeget.A földhivatal,elutasítja.
Válasz Mf-es? #3281. hozzászólásáraÉn is ezt írtam. Az hogy a szerződésben mi van és mi a valóság, az egy másik dolog.
De hivatalosan is kaphat helyette pénzt.
Mert a bérlő, vagy a bérlő cége meg veheti a terményét amit a felesbérletből kapott, az nem tilos.
Csak adózni kell utána. Ha valaki kivált egy őstermelőit, akkor is, mert ez nem saját termelésből származik. A neten elég jól meg lehet találni ennek a leírását, hogy az SZJA bevallás melyik sorába kell beírni, ez asszem ingóság eladása.
Válasz Tomszi #3280. hozzászólásáraA megtermelt termény x %-át kapja.Ez lehet bármennyi.Pénz érték nem szerepelhet a szerződésbe.Azt átszámolják,és zsebből kifizeti.
Válasz Picijány #3279. hozzászólásáraEz nem ilyen egyszerű, bár annyira nem is bonyolult. Mindenesetre a felesbérlet nem csak olyan lehet, hogy fele-fele arányban osztoztok a terményen. Mélyebben én nem tudok belemenni a témába, ezért is csak ennyit írok.
Üdvözlök Mindenkit!
Egy kis segítséget szeretnék. Örököltem egy kb 4ha-os 20AK -s földet Komárom-Esztergom megyében.
A szomszédos földet művelő gazdálkodó szívesen művelné. A kiffügesztés elkerülése végett felesbérleti szerződést kötnénk. Mivel én nem nem vagyok gazdálkodó, magánszemély vagyok, nincs szükségem a terményre, értékesítéshez sem tudnám hogy fogjak hozzá. Így fix összegű “bérleti díjat” fizetne. Pár évig még nem lehet rajta termelni, rendbe kell tenni. A bérlő ez időre egy alacsonyabb összeget szeretne, majd ha már van termés, emelhetnék rajta.
45.000 Ft/ha/év-et mondtak a környéken, de a bérlő sokallja.
Nem tudom mennyi a támogatás évente hektáronként amit felvehet rá. Valamint azt sem, hogy mennyi a reális ár. Azt sem tudom hány év rendbetenni a földet, valamint hogy mennyi búza termelhető majd 4 ha-on. Annak , vagyis a felének mennyi lenne az értéke?
Szóval nem tudom mit kérjek, miben egyezzek meg vele.
Előre is köszönöm a segítő tanácsokat!
Válasz laikus87 #3277. hozzászólásáraMódosítást kell beadni...
Segítséget kérnék az alábbi ügyben.
Osztatlan közös kimérése után, ha új helyrajzi szám keletkezik 1/1-es tulajdoni hányaddal, akkor a korábbi helyrajzi számra kötött haszonbérleti szerződés folytonos az új helyrajzi számon, vagy módosítani kell a haszonbérleti szerződést a feleknek az új helyrajzi szám miatt?
https://g7.hu/elet/20180921/megsem-veheti-el-az-allam-a-legszebb-tokaji-maganbirtokot/
Válasz tothgazda #3274. hozzászólásáraBérlőként szeretném megszüntetni, nem jó adottságú területről van szó, ez az oka és azóta még vásároltam is sokkal jobbat. A tulajjal még nem beszéltem, de szerintem közös megegyezéssel fog megtörténni, vagyis bízom benne. Azon gondolkodtam, hogy kell-e hivatkozni a földtörvény valamely cikkelyeire esetleg, abban sem vagyok biztos, hogy hova kell beadnom, a földhivatalra tippelek.
Válasz Bence2103 #3273. hozzászólásáraKérdés,bérbeadóként vagy bérlőként kívánod megszüntetni a bérleti szerződést.
Mind a kettőre igaz ha mind a két fél beleegyezik akkor semmi gond egyszerűen leírjátok, hogy a mai naptól közös megegyezéssel......, viszont ha a másik fél nem partner a szerződés megszüntetésében akkor mind bérbeadó akkor szüntetheted meg ha a másik fél nem teljesítette a szerződésben foglaltakat
ha bérlőként akarod felbontani akkor ki kell fizetned a bérbeadó ebből eredő kárát.
Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni, föld haszonbérleti szerződést szeretnék lejárata előtt megszüntetni. Érdekelne, hogy valaki már csinált-e ilyet, ha igen, akkor kb miket tartalmazott a szerződés?
Üdv,
Minden törvényt úgy hoznak hogy nagyon sokértelmű legyen, ezért vannak az ügyvédek bíróságok, hogy ki így ki úgy értelmezze. Ha leírnák hogy hogy egyértelműen akkor ezekre az emberekre semmi szükség nem lenne és kiskapu sem lenne.
Válasz Tomszi #3270. hozzászólásáraMinden jogszabályt lehet ezerféle képpen értelmezni, nem csak a Földtörvényt. A hatóságok természetesen úgy értelmezik, hogy nekik megfeleljen, és minél kevesebbet keljen az üggyel foglalkozni. Ha egy törvénynek nincs meg a háttérszabályozása, akkor ez még egyszerűbb.
A Földforgalmi törvény egy külön érdekes játék. Öt év elteltével a földbizottságok, és a kamara még mindig azt hiszi, a törvény arról szól, ők dönthetik el, ki vehet földet, az önkormányzatok képtelenek fölnőni a feladatukhoz, a földhivatalok meg megfelelő jogszabályi háttér, és lehetőségek nélkül sorozatban gyártják pl. a jogsértő határozatokat.
Egy szerződés a szerződő felek akaratát foglalja magában, a szerződő felek minden számukra lényeges dolgot belefoglalhatnak a szerződésbe.
Azt kell csinálni,mint a kormány. Olyan feltételeket kell belefoglalni a használati megállapodásba, amit csak egy konkrét személy(akár jogi is) tud teljesíteni.
Persze ehhez el kell magyarázni esetleg a földhivatalban miről szól az elfogadó jognyilatkozat, ha van.
Válasz quercuserdesz #3269. hozzászólásáraMondjuk nem jogász fejjel fura az, hogy egy törvényt lehet így is értelmezni, meg úgy is.
És akkor elvi szinten hogy lehet azt megoldani, hogy egy új haszonbérleti szerződésre ne tudjon senki "rájelentkezni", csak az, akinek én akarom adni. 3 év felesbérlet vagy részesművelés után oké, mert akkor már előhaszonbérlőként léphet fel.
Azért mondom hogy elvi szinten, mert nincs konkrét kérdésem, csak olvasva a hozzászólásokat, felvetődött bennem ez.
Válasz Tomszi #3268. hozzászólásáraAttól, hogy eltelik a 20 év, az előző földhasználó előhaszonbérleti joga nem szűnik meg szerintem. Én ilyet sehol nem olvastam a törvényben.
Egyébként aki nem tud olyan haszonbérleti szerződést kötni, hogy annak adja a földet, akinek akarja, az cseréljen ügyvédet.
Nem csak a vhr. hiányával van baj, hanem a jogértelmezéssel is. És nem csak a földbizottságok, a kamara, az önk., vagy a földhivatalok részéről, hanem pl. az ügyvédek oldaláról is. Végig kell vinni az ügyeket a Kúriáig. Szerintem az elmúlt 5 évben ezrével születtek mind a földvételnél,mint a használatba adásnál jogsértő határozatok földhivatali szinten. Mert már az azt megelőző folyamatok is jogsértők voltak.
Válasz quercuserdesz #3266. hozzászólásáraKöszönöm az információkat, neked is meg laikus87-nek is.
Na igen, akkor felbolydulna a földpiac rendesen, mert ahol még működnek cégek, azok azért elég komoly területeken gazdálkodnak, és ha egyszer minden földbérletet ki kell tenniük, és bárki bejelentkezhet rá, az azért érdekes lesz. Szerintem lesz erre megoldás, vagy már van, nem féltek senkit. De azért az is elég visszás, hogy törvény szerint én mint földtulaj, nem adhatom annak a földemet bérbe, akinek akarom, mert ha valaki rájelentkezik, az övé lesz.
Az meg külön vicc, hogy 5 év óta nincs végrehajtási rendelete.
Válasz Tomszi #3264. hozzászólásáraElméletileg a 20 év után már nincs előhaszonbérleti joga, ez a lényeg, hogy akkor lejár a haszonbérlet, és újra ki kell függeszteni. Helyi nagy társaságnál is 1-2 éven belül számítanak erre, hogy rengeteg általuk bérelt földet újra ki kell függeszteni majd, mert 2000 környékén kötöttek szerződéseket, azóta kifüggesztés nélkül hosszabbítgatták azokat, az új kifüggesztések esetében meg jönnek a magángazdák, szomszédok, stb. és szépen bejelentkezgetnek majd. Itt legalábbis erre "készül" mindenki.
Válasz Tomszi #3264. hozzászólásáraNem vagyok jogász, csak szeretek a joggal foglalkozni. Sajna a Földforgalmi törvénynek 5 év elteltével még mindig nincs végrehajtási rendelete, így gyakorlatilag mindenki "jogászkodik" még a Kúria is. Ha a különböző jogesetek eljutnak a Kúriáig, ott értelmezik a konkrét jogszabályi helyeket, aztán ez az értelmezés lesz a továbbiakban a mérvadó.
Így van ez pl. azzal kapcsolatban is, hogy az előző haszonbérlőnek mikor van előhaszonbérleti joga. nos a vonatkozó paragrafus szerint:
"47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt."
Nos itt a lényeg a KÖZVETLENÜL szón van. Egy ítéletében a Kúria ha jól emlékszem már kimondta, hogy ez azt jelenti, az előző haszonbérlő szerződésének vagy még érvényesnek kell lennie, vagy a kifüggesztést megelőző napon kell lejárnia. Ha korábban járt le, már nem számít előző haszonbérlőnek.
Megjegyezném, érdemes odafigyelni arra is, hogy az előző haszonbérlő megfelel-é a mezőgazdasági termelőszervezet kritériumainak.
Ami a kérdést illeti, az 1998-ban kötött haszonbérleti szerződés 2018-ban lejár, mert arra a Földforgalmi törvény előírásai érvényesek. Vagyis 20 év lehet a max. bérleti idő a hosszabbítás esetén is.
70. §
(2) E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a szerződés módosítása a földhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul.
Válasz quercuserdesz #3263. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Válasz quercuserdesz #3263. hozzászólásáraÉs honnan számítódik a 20 év? Annak a szerződésnek az első dátumától, amit hosszabbítanak? Ha mondjuk mindig az 1998-as szerződést hosszabbították, akkor 2018-ban ki kell függeszteni. Mondjuk konkrétan 98-ban szerintem még nem voltak ennyire szabályozva a földdel kapcsolatos dolgok, új szerződést írtak mindig.
És ha eltelik a 20 év, akkor mindenképpen ki kell függeszteni, vagy ha előhaszonbéreti joga van rá, akkor nem?
Válasz csontii #3261. hozzászólásáraÜdv!
Kifüggeszteni nem kell, viszont hatósági jóváhagyás szükséges, vagyis a földhivatalnak be kel nyújtani, és a meghosszabbítással sem lehet több az időtartama 20 évnél.
A bérelhető terület 1200 vagy 1800 ha.
Válasz csontii #3261. hozzászólásáraA haszonbérleti szerződés kifüggesztés nélkül hosszabbítható a lejárati dátum előtt, de ha jól tudom, csak max. 20 évig.
Válasz quercuserdesz #3258. hozzászólásáraSzia!
Abban tudnál nekem valamilyen infót adni,hogyha lejár egy kft-nek a bérleti szerződése kb 200 ha-ról,a hosszabbítást ki kell neki függeszteni? A földtörvény szerint mennyi területen gazdálkodhat?
Válasz atisgyulai #3256. hozzászólásáraRengeteg a papírmunka mindennel, pár éve fut az én nevemet a családi gazdálkodás de azt is amire elintéztem. Még sok helyen nincsenek is tisztában a dolgokkal, pedig ez lenne a feladatuk.
Az előhaszonbérleti joggal kapcsolatban:
A jogszabály a "volt haszonbérlő" megfogalmazást használja. Nem feltétel a még élő haszonbérleti szerződés, szerintem.
Viszont:
Legalább 3 év felesbérlet lejárta után, előhaszonbérleti jogosultsága lesz a felesbérlőnek.(Ha helybenlakó, stb.)
--Ha a felesbérleti szerződés legalább 5 évre szól, akkor a felesbérbe adó (földtulajdonos) "bérleti díj" formájában adómentesen szerzi meg a szerződés szerinti terményhányadot.
--Ezt a terményt (mint saját tulajdonát), mint bármely ingóságot, évi 600 ezer forintig adómentesen értékesítheti. De csak mint magánszemély, nem pedig mint őstermelő, még ha van is őstermelői igazolványa.
--Ha a bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor az adóköteles jövedelem, a termény eladási ára és megszerzéskori (azaz felesbérletként kapott, akkori időpont szerinti) értékének különbözete.
Én törvényi akadályát sem és etikátlanságot se nagyon látok abban, hogy esetleg akár a felesbérlő is -mint magán személy- megvehesse az állatainak a búzát vagy a kukoricát a felesbérbe adó földtulajdonostól, mivel ő azt nem megtermelt terményként, hanem mint saját tulajdonú egyéb ingóságát adja el.
Ha a határozott idejű haszonbérleti szerződés lejár, és az új szerződés ezek után kerül kifüggesztésre (nem a lejáratot követő napon) akkor az előző bérlőnek nincs előhaszonbérleti joga.
A haszonbérlő átengedheti a használat jogát közeli hozzátartozójának. A megállapodást teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni, ahhoz be kell szerezni a tulajdonos(ok) hozzájárulását.
2013. évi CXXII. törvény 42. § 2. bekezdés
Válasz atisgyulai #3256. hozzászólásáraJárkálhatok hozzátok földhivatalkodni!
Válasz Gatti #3255. hozzászólásáraA következő évben már az én nevemen futna a dolog, ha minden papírmunka összejön.
Válasz atisgyulai #3254. hozzászólásáraköszi a tájékoztatást , akkor majd rákérdezek a falugazdásznál. Neked mikor lesz aktuális mert akkor majd leírhatnád a tapasztalataid
Válasz Gatti #3253. hozzászólásáraPont igy vagyunk mi is egy bérlettel.
Átvenném a földek használatát, családi gazdaságon belül.
Falugazdász azt mondta, van erre valami új jogszabály, hogy én vihetem tovább a bérletet.
Csak azthiszem addig kell átvenni az ősödtöl, míg nem jár le a szerződés.
Nekem pedig olyan kérdésem volna hogy van egy bérelt területünk aminek a szerződése 2021 el jár le. Jelenleg apum nevén van mert annó a 2000es évek elején ő kötötte és lejáratkor mindig csak meghosszabbítottuk. Na most jó lenne ha akkortól már az én nevemen futna a szerződés csak akkor meg szerintem ki kell függeszteni. Családi gazdaságba van jelenleg és abba is maradna. Ha családi gazdaságon belül vált földhasználatot akkor is ki kell függeszteni és akkor is bárki rájelentkezhet?
Válasz Tomszi #3251. hozzászólásáraSzerintem addig a napig, amíg az előző gazdálkodó földhasználata él.
Ha az megszakad akkor szerintem már nem élvez elsőséget.
Magyarán ha ez valóban így van, akkor nem szabad addig papírozni, kifüggeszteni.