AZO SPEED 300 gr/ liter nitrogén 67gr/liter kén 33gr/liter magnézium. Adható mennyiség 15-20 liter /ha. Ez hatásában (nem hatóanyagban) megfelel kb 100-150 kg AN -nek. Ára kb 600FT/lter bruttó tehát 9000-12000 Ft /ha 150 kg ammón pedig kb 16000 Ft. Azért kezdték el nyugaton alkalmazni mert a második dózis adásakor már bajok lehetnek a bemosó csapival. Lombra adva viszont felszívódik nincs kecmec, de lomb kell, tehát febr végé nem adható.
Válasz #1185. hozzászólásra
vettem a poent, nyugi. csak el akartalak kapraztatni, hogy nekem milyen "jol" megy :)
komolyra forditva - a lombtagya valoban sokkal jobban hasznosul, mint a szemcses. csak nehez eccere annyit kiadni, hogy az fedezze a noveny szuksegleteit. max 1-2%-os tomenysegben szorhatok, az meg csak frissitesre, tunet kezelesre jo. ami peddig meggondolando ar ar-ertek arany miatt. ott van mondjuk egy draga timac-os cucc, amibol 2l-t javasolnak, az mar mondjuk majdnem 8 rongy, akkorinkabb asszongya a paraszt adok neki 1q AN-t annyiert, az meg is csak tobb anyag. regebben szortam a Wuxalt, de nem volt latvanyos minosegi jaulas. tavaj csak karbamid a gyomirto melle, megis malmi lett a buza. de tavaj nem volt "lila" most lehet, hogy megis kene neki egy "koktel".
kérem szépen kb két hete erről beszélek itt esténként, de lehet hogy én dumálok érthetetlenül. Akko bocs. Amit írsz tök igaz, egy kis kiegészítés: + LOMBRTÁGYA. Miért használ a francia paraszt a 2. adag tavaszi műganyé helyett már jó pár éve AZO SEDET???? Néhény nappal ezelőtt már elmeséltem csak nem vette senki komolyan, Én már csináltam egy éve és folytatom.....
tudom b**** meg a maci. Az utolsó mondatomat viccnek szántam bíztam benne hogy úgy is érted: hogy nálam IS legkevesebb a pénz. Az okát most mondtad meg drága szerekkel termelni valamit aztán a spekulánsok megveszik tőlünk nyomott áron, de hát nekik is meg kell élni valamiből szegényeknek.....
Szerintem a sor alá vagy mellé adott műtrágyázásban van a jövő. Főleg ha ilyen árak maradnak.
Meg kell oldani a műtrágyák keverését a növény igényeinek és a talaj ellátottságának megfelelően.
A tengerentúlon már régen ezt csinálják.
Válasz #1181. hozzászólásra
en meg tele vagyok ejuroval, oszt-aszt szoktam jaccani, hogy veszek egy csomo draga golgot (sokat) kiszorom a foldre, termem rajta valami (nem sok, csak annyi, hogy erdemes legyen learatni), azt jo olcson eladom, aztan igy szepen kopik a banko...
nah, igy szoktam sok penzbol keveset csinalni. es hidd el mukodik.
:) :) :)
igazad van! Vannak extrém talajok ahol ez nem jön be ezt a talajtani szaemberek is elismerik! De vannak nagyon jó és magas tápanyag hosznosítsú lombtrágyák, amik ilyen extrém esetekben jó százalékban ki tudják váltani a kristályos műganajokat. De mint az előbb írtam az időjárás hatását és kiegészítem akkor azzal hogy az extra szar talajok befolyásoló hatást, nem lehet a papíron számszakilag megoldani. Nekem is van ilyen területem ezt így kell elfogadni bár lombtágyákkal lehet javítani ma már ezt jó pár technológia lehetővé teszi, csak pénz legyen az pedig nálam a legkevesebb......
Válasz #1179. hozzászólásra
bizom benne, hogy az hideg szorongattya a novenyt (ma reggel is -4 volt).
delelott kocsikaztam a hatarba vagy 50km-t, es 1-2 tablat leszamitva, nem is lattam zoldet, sehol. volt jobb is - rosszabb is, de ez a "lila" kicsit zavar.
ezzel a tapanyag vizsgalati kerdessel, meg szembe szalnek kicsit (reszben!): tegyuk fel, hogy "vakolo" homokon gazdalkocc, feltolteni nem tudod, mert kimosodik, ha meg tavasszal teszed ki, nem hasznosul, csak ha mereg draga anyagot veszel, akkor meg a gatya is ramegy, foleg, ha visszaad 30q-t a noveny.
Ha a foszfor ott van az még nem azt jelenti hogy a növény azt fel is tudja venni! A tápanyag felvételét számos dolog befolyásolja, mikroelemek megléte, talajtípus, talajélet, gyökérzet fejlettsége, a tápanyag elhelyezkedése, formája, vivőanyaga, hőmérséklet stb.... Én először komolytalan dolognak tartottam a talajvizsgálaton alapuló tápanyag gazdálkodást, aztán az AKG-ban belekényszerültem, és belátom nem hülyeség. Azóta minden évben megcsináltatom és úgy látom van eredménye. Persze az időjárást nem tudjuk befolyásolni semmiféle tudományos számításokon alapuló hókuszpókkal..... De sajnos ilyen kis lombbal rendelkező növény esetében olyan kicsi az asszimilációs felület hogy egy magas foszfor és cink tartalmú lombtrágyából sem igazán tud jelentős mennyiséget felvenni egyenlőre, később én meggondolnám, bár ha melegszik az idő sztem javulni fog a tápanyag felvétel.
Válasz #1159. hozzászólásra
nah, az en buzam senem sarga, senem zold, de szep lila. pedig mar ket hete megkapta a 2.5q 27-est.
(igaz foszfort nem sokat latott)
A hó is nyom vissza valamelyest a felfagyáson, de a bokrosodás szempontjából a hengerezés a tuti. Nálunk hó nincs már jan. közepe óta ami a belvíz szempontjából nem baj, de a száraz hideg negyon megcibálta a repcét és a búzát is, ráadásul éjjel fagy, kb de 9-10 óráig, utána egy takony az egész, már rohadtul unjuk, hengerezni nem lehet a felfagyás meg csak fokozódik, pedig már beélesítettem a cbr. hengert. Talán a hét vége felé ha nem esik....
Singsz ! - bővebben olvashatsz róla ha visszakeresel rá ! ! ---válasz #1062 hozzászólásra ť | Zoli 63 küldte be 2011-03-02 00:24:58-kor Válasz #1060. hozzászólásra
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Válasz #1163. hozzászólásra
az a jó ha megtöri a búzát,mert azután erősebben bokrosodik,szóval nem árt,a másik hasznos tulajdonság meg hogy lezárja a talajt-nedvesség megörzés-igaz nálunk még 10cm hó takarja,hó előtt meg már kitudtam szórni az AN-t.ha felszárad én is hengerelek!
ha volt 1 kis olvadás a kiszórás óta vagy netán csapadék akkor van N hatás, nam nagy de van. A búza már 2-3 foknál elkezdi a vegetációt. Persze ha az éjszakai fagyok elmúlnak akkor jobban fog látszani. Ha szikkad a teteje azonnal hengerezni kell sztem. Én már elővettem a hengert lezsíroztam, várom a startot.
A búzák GK békés és Gk kapos. H mitől ilyen zöldek? Oka lehet neki h több mint 2 hete megkapták a nitrogént. Ez főleg az árpákon látszik meg h míg a mások táblái sárgák a miéink pedig szép zöldek.
Volt itt aki azt írta h nem hasznosul a korán kiszórt nitrogén, ezzel szemben én a saját tapasztalatomból mondom h HASZNOSUL!!
a lilás szín tényleg foszfor hiány de nálunk a kukorica is meg szokott lilulni ha túl korán vetjük és az a hidegnek tudható be én is osztom cimbike meglátását sokkot kapott vagy a víz vagy a hideg a mieink is érdekes színbe játszanak minden megtalálható rajta csak a zöld nem de ki fogják heverni sokat kibír
Ki hengerli a búzát? Szerintem jót tenne neki --nem a levegőbe lógna a gyökere .A régi időben is meghengerezte a paraszt ember.Gondolom nem szórakozásból!
ha a szélén a négy sor levegősebb , szellősebb földbe ment mert mondjuk azt a részt valamiért lazította közvetlenül vetés előtt, a másik sorok pedig elkent vetőágyba mentek akkor azok nem tudtak kikelni, vagy ha a belső sorokat nedvesen lehengezte akkor is kampó nekik
de nem lett olyan, és ha gabona sortávra vetette volna, akkor talán nagyobb eséllyel lennének elszórtan olyan foltok benne, így meg ha egy sorba éppen az előző évi művelőútra vetett, akkor ott az a sor 2 km hosszan nem létezik.
de a fő problémám nekem ezzel a nagy sortávval a gyomirtás, vagyis az árnyékolás teljes hiánya, és ha sűrű sorban van, akkor szerintem a fagyot is jobban bírhatja, mégiscsak jobban árnyékolt egy növényekkel teljesen borított talaj, mint egy kopasz. vagynem?
26439 hozzászólás
Válasz #1188. hozzászólásra
ki forgalmazza? novenyvedoszerekkel kiadhato?
Válasz #1186. hozzászólásra
AZO SPEED 300 gr/ liter nitrogén 67gr/liter kén 33gr/liter magnézium. Adható mennyiség 15-20 liter /ha. Ez hatásában (nem hatóanyagban) megfelel kb 100-150 kg AN -nek. Ára kb 600FT/lter bruttó tehát 9000-12000 Ft /ha 150 kg ammón pedig kb 16000 Ft. Azért kezdték el nyugaton alkalmazni mert a második dózis adásakor már bajok lehetnek a bemosó csapival. Lombra adva viszont felszívódik nincs kecmec, de lomb kell, tehát febr végé nem adható.
Válasz #1185. hozzászólásra
vettem a poent, nyugi. csak el akartalak kapraztatni, hogy nekem milyen "jol" megy :)
komolyra forditva - a lombtagya valoban sokkal jobban hasznosul, mint a szemcses. csak nehez eccere annyit kiadni, hogy az fedezze a noveny szuksegleteit. max 1-2%-os tomenysegben szorhatok, az meg csak frissitesre, tunet kezelesre jo. ami peddig meggondolando ar ar-ertek arany miatt. ott van mondjuk egy draga timac-os cucc, amibol 2l-t javasolnak, az mar mondjuk majdnem 8 rongy, akkorinkabb asszongya a paraszt adok neki 1q AN-t annyiert, az meg is csak tobb anyag. regebben szortam a Wuxalt, de nem volt latvanyos minosegi jaulas. tavaj csak karbamid a gyomirto melle, megis malmi lett a buza. de tavaj nem volt "lila" most lehet, hogy megis kene neki egy "koktel".
Válasz #1185. hozzászólásra
AZO SED ez milyen anyag? folyékony műtrágya?
én még nem hallottam róla
Válasz #1183. hozzászólásra
kérem szépen kb két hete erről beszélek itt esténként, de lehet hogy én dumálok érthetetlenül. Akko bocs. Amit írsz tök igaz, egy kis kiegészítés: + LOMBRTÁGYA. Miért használ a francia paraszt a 2. adag tavaszi műganyé helyett már jó pár éve AZO SEDET???? Néhény nappal ezelőtt már elmeséltem csak nem vette senki komolyan, Én már csináltam egy éve és folytatom.....
Válasz #1182. hozzászólásra
tudom b**** meg a maci. Az utolsó mondatomat viccnek szántam bíztam benne hogy úgy is érted: hogy nálam IS legkevesebb a pénz. Az okát most mondtad meg drága szerekkel termelni valamit aztán a spekulánsok megveszik tőlünk nyomott áron, de hát nekik is meg kell élni valamiből szegényeknek.....
Válasz #1181. hozzászólásra
Szerintem a sor alá vagy mellé adott műtrágyázásban van a jövő. Főleg ha ilyen árak maradnak.
Meg kell oldani a műtrágyák keverését a növény igényeinek és a talaj ellátottságának megfelelően.
A tengerentúlon már régen ezt csinálják.
Válasz #1181. hozzászólásra
en meg tele vagyok ejuroval, oszt-aszt szoktam jaccani, hogy veszek egy csomo draga golgot (sokat) kiszorom a foldre, termem rajta valami (nem sok, csak annyi, hogy erdemes legyen learatni), azt jo olcson eladom, aztan igy szepen kopik a banko...
nah, igy szoktam sok penzbol keveset csinalni. es hidd el mukodik.
:) :) :)
Válasz #1180. hozzászólásra
igazad van! Vannak extrém talajok ahol ez nem jön be ezt a talajtani szaemberek is elismerik! De vannak nagyon jó és magas tápanyag hosznosítsú lombtrágyák, amik ilyen extrém esetekben jó százalékban ki tudják váltani a kristályos műganajokat. De mint az előbb írtam az időjárás hatását és kiegészítem akkor azzal hogy az extra szar talajok befolyásoló hatást, nem lehet a papíron számszakilag megoldani. Nekem is van ilyen területem ezt így kell elfogadni bár lombtágyákkal lehet javítani ma már ezt jó pár technológia lehetővé teszi, csak pénz legyen az pedig nálam a legkevesebb......
Válasz #1179. hozzászólásra
bizom benne, hogy az hideg szorongattya a novenyt (ma reggel is -4 volt).
delelott kocsikaztam a hatarba vagy 50km-t, es 1-2 tablat leszamitva, nem is lattam zoldet, sehol. volt jobb is - rosszabb is, de ez a "lila" kicsit zavar.
ezzel a tapanyag vizsgalati kerdessel, meg szembe szalnek kicsit (reszben!): tegyuk fel, hogy "vakolo" homokon gazdalkocc, feltolteni nem tudod, mert kimosodik, ha meg tavasszal teszed ki, nem hasznosul, csak ha mereg draga anyagot veszel, akkor meg a gatya is ramegy, foleg, ha visszaad 30q-t a noveny.
Válasz #1178. hozzászólásra
A tápanyag felvételét számos dolog befolyásolja, mikroelemek megléte, talajtípus, talajélet, gyökérzet fejlettsége, a tápanyag elhelyezkedése, formája, vivőanyaga, hőmérséklet stb.... Én először komolytalan dolognak tartottam a talajvizsgálaton alapuló tápanyag gazdálkodást, aztán az AKG-ban belekényszerültem, és belátom nem hülyeség. 
Azóta minden évben megcsináltatom és úgy látom van eredménye. Persze az időjárást nem tudjuk befolyásolni semmiféle tudományos számításokon alapuló hókuszpókkal..... De sajnos ilyen kis lombbal rendelkező növény esetében olyan kicsi az asszimilációs felület hogy egy magas foszfor és cink tartalmú lombtrágyából sem igazán tud jelentős mennyiséget felvenni egyenlőre, később én meggondolnám, bár ha melegszik az idő sztem javulni fog a tápanyag felvétel.
Ha a foszfor ott van az még nem azt jelenti hogy a növény azt fel is tudja venni!
Válasz #1177. hozzászólásra
ihun-van-e
Válasz #1159. hozzászólásra
nah, az en buzam senem sarga, senem zold, de szep lila. pedig mar ket hete megkapta a 2.5q 27-est.
(igaz foszfort nem sokat latott)
Válasz #1166. hozzászólásra
már rohadtul unjuk, hengerezni nem lehet
a felfagyás meg csak fokozódik, pedig már beélesítettem a cbr. hengert. Talán a hét vége felé ha nem esik....
A hó is nyom vissza valamelyest a felfagyáson, de a bokrosodás szempontjából a hengerezés a tuti. Nálunk hó nincs már jan. közepe óta ami a belvíz szempontjából nem baj, de a száraz hideg negyon megcibálta a repcét és a búzát is, ráadásul éjjel fagy, kb de 9-10 óráig, utána egy takony az egész,
Válasz #1161. hozzászólásra
Singsz ! - bővebben olvashatsz róla ha visszakeresel rá ! ! ---válasz #1062 hozzászólásra ť | Zoli 63 küldte be 2011-03-02 00:24:58-kor Válasz #1060. hozzászólásra
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Válasz #1173. hozzászólásra
Hát ezt nem...
Csak egy zöld könyvem van...
Válasz #1172. hozzászólásra
Csak.
Válasz #1171. hozzászólásra
Miért ?
Válasz #1169. hozzászólásra
Mit tanultál?
Válasz #1163. hozzászólásra
Régen boronálták,az pedig szaggatta is.Pont az a lényeg,hogy sértse meg.Ahol sérülés van,az erjed,és ez bokrosodásra serkenti a növényt.
Válasz #1158. hozzászólásra
Fáj is a fejem tőle néha...
Pláne így tavaszon , mikor jönnek ki a gyártók még az újakkal is.
Válasz #1164. hozzászólásra
Sőt !
Stresszeli , de ez csak aztán szívósabbá teszi...
Válasz #1159. hozzászólásra
a magyar búzák jellemzően fejlettebb állapotban telelnek mint pl. az osztrák fajták.
de ez igazából nem befolyásolja a termést
Válasz #1163. hozzászólásra
az a jó ha megtöri a búzát,mert azután erősebben bokrosodik,szóval nem árt,a másik hasznos tulajdonság meg hogy lezárja a talajt-nedvesség megörzés-igaz nálunk még 10cm hó takarja,hó előtt meg már kitudtam szórni az AN-t.ha felszárad én is hengerelek!
Válasz #1157. hozzászólásra
Látom akkor neked is bejön...
Ajánlom a Don Q(régi topsin metil)-s csomagot is , együtt nagyon jó áron adják a lombtrágyával...
Válasz #1163. hozzászólásra
A güttler még jobban összetöri,mégsem árt neki.
Nem töri nagyon össze a búzát?
mind a 2jó. én is chambridge el fogom
Lehetne egy kérdésem?
A cambridge hengerrel lehet tavasszal a búzát hengerelni, vagy csak a güttler félével???
Válasz #1159. hozzászólásra
Én már elővettem a hengert lezsíroztam, várom a startot.
ha volt 1 kis olvadás a kiszórás óta vagy netán csapadék akkor van N hatás, nam nagy de van. A búza már 2-3 foknál elkezdi a vegetációt. Persze ha az éjszakai fagyok elmúlnak akkor jobban fog látszani. Ha szikkad a teteje azonnal hengerezni kell sztem.
Válasz #1144. hozzászólásra
A búzák GK békés és Gk kapos. H mitől ilyen zöldek? Oka lehet neki h több mint 2 hete megkapták a nitrogént. Ez főleg az árpákon látszik meg h míg a mások táblái sárgák a miéink pedig szép zöldek.
Volt itt aki azt írta h nem hasznosul a korán kiszórt nitrogén, ezzel szemben én a saját tapasztalatomból mondom h HASZNOSUL!!
Válasz #1157. hozzászólásra
Ez az összes vegyszert keni vágja...:)
Előbb elmondja egyes vegyszerek jellemzőit, mint az ABC-t
Igazam van?
Válasz #1155. hozzászólásra
te miket nem találsz...
Válasz #1155. hozzászólásra
Megvárom, hogy ha jó idő lesz, talán elhagyja, és összeszedi magát.
Ha nem, akkor kap valami szert.
Jah és köcc a szereket...
Válasz #1153. hozzászólásra
A csirázáskor és a kezdeti fejlődéskor hideg időben előfordulhat relatív foszforhiány.
-reggeli fagyok
-korlátozott tápanyag felvétel
Segítség lehet egy jó erős foszfor tartalmú lombtrágya.
Mert azt mondják ez adott esetben igen erős termés depressziót , kiesést is okozhat .
Tipp:EZVAGY EZ
Válasz #1146. hozzászólásra
Ennyit a drága műtrágyáról...
Meglöki a kezdeti fejlődését...
Én is inkább az időjárásra gondolok, mert nem csak az enyém ilyen, hanem sok mindenkié a környéken, és máshol is.
Már jöhetne a jóidő
Válasz #1148. hozzászólásra
Ha elmúlnak az éjszakai fagyok és a reggeli takony felszárad végre akkor azonnal!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Válasz #1144. hozzászólásra
a lilás szín tényleg foszfor hiány de nálunk a kukorica is meg szokott lilulni ha túl korán vetjük és az a hidegnek tudható be én is osztom cimbike meglátását sokkot kapott vagy a víz vagy a hideg a mieink is érdekes színbe játszanak minden megtalálható rajta csak a zöld nem de ki fogják heverni sokat kibír
Válasz #1148. hozzászólásra
Ha a talaj engedi, akkor én mindenképpen. És az árpát is.
Válasz #1145. hozzászólásra
Én nem gondolnám, hiszen a növény most nem nagyon vesz fel semmit. Inkább az időjárás, sok víz és fagy.
Ki hengerli a búzát? Szerintem jót tenne neki --nem a levegőbe lógna a gyökere .A régi időben is meghengerezte a paraszt ember.Gondolom nem szórakozásból!
Válasz #1146. hozzászólásra
lehet hogy ott a foszfor, csak valamiért nem tudja a növény felvenni.
Válasz #1145. hozzászólásra
Pedig az ősszel kapott 2q 5-19-10-es timac eurofertilt.
Válasz #1144. hozzászólásra
Foszfor hiány
Válasz #1142. hozzászólásra
Szép a búzád, meg a repcéd is.
Milyen fajta búza?
Felénk a búzák (néhány kivétellel) lilás színűek, nem ilyen szép zöldek. Ez mitől lehet? Még nem heverte ki a hideget?
Mai hátárszemle:
Válasz #1136. hozzászólásra
ha a szélén a négy sor levegősebb , szellősebb földbe ment mert mondjuk azt a részt valamiért lazította közvetlenül vetés előtt, a másik sorok pedig elkent vetőágyba mentek akkor azok nem tudtak kikelni, vagy ha a belső sorokat nedvesen lehengezte akkor is kampó nekik
Válasz #1133. hozzászólásra
de nem lett olyan, és ha gabona sortávra vetette volna, akkor talán nagyobb eséllyel lennének elszórtan olyan foltok benne, így meg ha egy sorba éppen az előző évi művelőútra vetett, akkor ott az a sor 2 km hosszan nem létezik.
de a fő problémám nekem ezzel a nagy sortávval a gyomirtás, vagyis az árnyékolás teljes hiánya, és ha sűrű sorban van, akkor szerintem a fagyot is jobban bírhatja, mégiscsak jobban árnyékolt egy növényekkel teljesen borított talaj, mint egy kopasz. vagynem?