A repce nagyon jol képes regenerálodni. Nekünk volt olyan területünk amit szarvasok végeztek ki. Azt gondoltuk,hogy ebböl már semmi nem lesz és mikor megjött a tavasz nem hittük el, hogy lehet ilyen, hogy képes a növény igy regenerálodni. A véleményem szerint ha további rágás nem lesz a területen akkor érdemes rá odafigyelni, korán tápanyagot adni neki, had induljon fejlödésnek minél elöbb.
ilyenekből én már vesztem össze annyi juhásszal, hogy csak na!!
ha a közepét kiharapja, akkor vége a dalnak, mert nincs tovább tenyészőcsúcs. Ha csak levelet eszik, akkor túlélheti, de az is csak meglátszik rajta, mert a sebzéseken fertőződhet, elvész a tápanyag, csökken a levélfelület, stb..
Szintén jelentős a taposási kár is, mert ahova a kis lábacskájával beletapos, szintén komoly károkat szenved. Sok birkának pedig sok lába van...
A birkának a hodályban a helye, még gyalogolni sem szabadna ilyenkor a földeken, nem hogy birkanyájat terelgetni rajta!
Sziasztok!
véleményeteket, szeretném kérni...
A repcénket megjáratták birkákkal,sztem csak egyszer ment át rajta, de számomra csúnya munkát végeztek ...nem szakadt ki a földből, de jol megrágták...
vélemény, h mi lesz ebből???
a közepét nem harapta ki csak a nagyobb leveleket rágta le.., a repce is úgy viselkedik, mint a búza? hogy ezáltal, jobben elbokrosodik, ebben az esetbentöbb oldal hajtása lesz? valakinek volt már tapasztalata?
üdv
Összesen 80 hektár volt
27 gyengén kelt nyáron, utánna meg kiöntött rá a csatorna, oda vetni sem tudtunk
44 ha jó volt ősszel, meg télen, de az is réti talaj, a tavaszt már rosszabbul viselte, de ott a K67 10 tonna fölé ment, pedig az is sok helyes vízállásos volt, és a gyomírtás is megcsúszott, mert ránk jött az eső, végül Adengo-val lett lehúzva kikelt növények mellett
és volt még összesen 10 ha három darabban, azok mind nagyon jók lettek...
Válasz #891. hozzászólásra
de ha hagyod térdig érővé fejlődni a gyomokat a vetés időpontjáig akkor a tápanyag és vízfelhasználás illetve az allelopatikus hatás miatt sok sok mázsát veszthet termésileg a kultúrnövény. Egyidejűleg ha nagyobb és kisebb gyomok is jelen vannak akkor a glifozát hatékonysága is rosszabb mert a gyomok takarhatják egymást.
Amúgy nagyon jó ez a talajtakarásos módszer ,eddig mustárral próbáltam.
Kíváncsi lennék a Mikó technológiára amivel megnyerte a termésversenyt hogy ő hogy csinálta.
Feco!
Mennyi területen csináltad ezt a takarónövényes technológiát?Hozam mekkora volt?Sajnos az AKG-ban résztvevőknek be kell jelenteni a leforgatás idejét,de csak öt évben 1X. Kissebb területen ki fogom próbálni!
És ha alacsony N tertalmúból nézek, 5 kiló a legkisebb amit be tudok állítani, de szerintem fele területen bepróbálom. A szotyimag meg kösse fel a gatyáját.
én közvetlenül a magárokba nem tennék műtrágyát. A megpattanó magból éppen kibújó csíra iszonyatosan érzékeny, egészen minimális N is perzseli szerintem. A mikrogranulált trágyákat én nem is nevezném trágyának, csak gondolj bele, hogy mennyire keveset szórsz belőle, és még az is csak részben tápanyag, és azok közül is foszfor, és az egész egy vízoldékony védőburokban van, csak néhány nap alatt táródik fel..
A magárokba műtrágyatevéstől jobb, ha nem kap semmit szerintem...
én abból indulok ki, hogy összeségében nem olyan sok az a 20-30 kiló, hogy megfektesse a csíranövényeket, de lehet lefelezem és 15 kg lesz csak, egyébbként meg néha kell 1 kicsit kísérletezgetni.
egyetértek veled hogy magárokba csak mag menjen viszont érdekes hogy az IH 6200 eredeti gabonavetögépek ugyanabba a csoroszlyába irányitotta a magot és a foszfort!persze ez foszfor ami nem nitrogén
mi a cs.kuki alá mindig a monoval nyomjuk vetéskor a kaját kisérleteztünk 2-3-4-5 mázsákkal pétisó,AN,NPK de mindig meghálálta a többlet kaját. a mienken mivel tárcsás csoroszlya nyomja a kakit a talajba jóval arrébb teszi a magtól igy sosem volt csira károsodás vagy egyébb behatás
xar munka pont az egyik legkényesebb munkánál szó szerint ""xarozni"" a mürtágyával de megéri!!
magárokba soha semmit nem teszünk magon kívűl, ez alap.
A sor alá, vagy mellé alacsony N tartalmú műtrágyából szerintem bármennyi ki mehet, de összes kitett N szerintem nem kellene fölé mennie 25-30 kg-nak. Minél messzebb kerül, annál többet bír el...
Részben, mert egy menettel egyféle műtrágyát tudsz kitenni, és abból is csak adott mennyiséget. Vetéskori 250-300 kg műtrágyát kiszolgálni már önmagában nagyon komoly kihívás.
Másrészről vetéskor sor közelébe kirekni 120-150 kg nitrogén hatóanyagot butaság, mert kivégzed a növényt vele. Belenyúl a gyökér, és ha nem pusztul el, akkor is olyan sokk éri, hogy aratásig a fejében lesz.
Harmadrészről mit írtam is, az évjárat nagyon fontos tényező, és az vetéskor még nem látszik. Tavaly májusban leesett vagy 400 mm, így biztosan látszott, hogy nem a víz lesz idén a korlátozó tényező, így mehetett alá, amire csak pénz volt. Egy száraz május esetén már az első kultizás adagját is elfeleztük volna, a második pedig lehet teljesen elmarad, mert csak szenvedne tőle a növény.
Végül nagyon fontos dolognak tartom a folyamatosságot, hogy lehetőleg akkora legyen a tápanyag felvehető formában kinn, ahogy az felhasználódik.
Ha vetéskor (vagy előtte) kitenném az összeset, akkor a gyomok iszonyatosan sokat kivehetnének, egy tavalyihoz hasonló időjárás nagyon sokat lemosna (mint a kalászosoknál volt az idén), és a jól táplált gyomok megnehezítenék a gyomirtást is. A kukorica két lagnagyobb N felvételi időpontja május vége-június eleje, valamint július eleje, amennyire lehet, ehhez kell közel tenni a kijuttatást is, szerintem..
A RU dózisát a gyomokhoz kell igazítani, nyáron volt, amikor 1 l/ha tökéletes munkát végzett, de pl. acat-hoz kell 3-3,5 liter, fejlettségtől függően, nádnál még több is..
A zöldtrágya bedolgozása szerintem művelési rendszertől függ. Ahol nincsennek direktvetéshez, mulcsvetéshez megfelelő gépek, ott nem kérdés a bedolgozás. Ugyanígy ha a talaj igényli a művelést, akkor sem lehet fenhagyni.
Tápanyag veszteség gyakorlatilag nincs, mert a tápanyagok úgyis növényi nedvekben vannak, amik visszaszivárognak a talajba. Szervesanyagból is a ZT biomasszájának a fele van a föld felett, a másik fele a föld alatt. az alsó rész ugyanúgy viselkedik, a felső annyival másabban, hogy nem anaerob lebontással, mineralizációval bomlik, és hasznosul újra, hanem a föld fölött marad, zömében aerob folyamatok bontják, zömében humifikációval. Nagyon kevés az a szervesanyagveszteség, ami aerob szervezetek légzésével, CO2 formájában elvész, de annak egy része is beépül a felette található növényzetbe a fotoszintézis során.
Szinte minden zöldtrágyázással kapcsolatos cikk, könyv, előadás kb. azonos jelentőséggel kezeli a bedolgozást, és a felszínen hagyást, csak a gyakorlatban nagyon kevesen választják a másodikat...
Válasz #888. hozzászólásra
ki fogom probalni ezt a gifos dolgot, mert van egy nagyon fertozott teruletem, es ha nem mukodik, akkor meg mindig lesz idom post-ban kezelni. ez mekkora dozist kivan?
zoldtragyaval kapcsolatban: en ugy tudtam, hogy a zold tomeg leforgatasa azert fontos, mert ezzel jelentos szerves anyagot juttatunk vissza a talajba, viszont nalad akkor nem ez a cel (hanem gyom elnyomas, talajtakaras, tapanyag kimosodas elharitas...)
Ha fogasolsz, némely gyomot kiütsz (ergo nem hat rá a gyomirtó), másokat viszont éppen csirázásra serkentesz, és ha ezt a vetéshez képes 4-5 napon belül teszed, akkor pont a kulturnövénnyel egyszerre fognak kelni a gyomok is.
Ha két héttel vetés előtt tarlókezelsz, akkor még hideg a talaj, csak az áttelelők, és a T3-asok egy nagyon kicsi része van kinn, sem a kukoricára igazán veszélyes T3-T4-esek, sem acat, sem nád, sem tarack nincs még kinn. Ráadásul a tarlókezelés után még lesz 60-90 nap, mire a kukorica betakarja a földet...
A roundUp leglátványosabban a késői vetéseknél dolgozik, április végén, májusban, amikor már tényleg térdig érő gazba húzod a magot, mert akkor már teljesen minden kinn van, és ha nem bolygatod a földet, nem is nagyon lesz utólagos kelés...
ez igaz, de visszafogja annyira, hogy kibírja a föld vetésig. Akár egészen nagy gyomok is lehetnek, mert a glifozát úgyis leüti, és minél több idő telik el az utolsó talajmunka után, annál hatékonyabb a pre-post kezelés.
Ha egyöntetűen kel a zöldtrágya, akkor nyáron nem jellemző a gyomosodás, csak majd tavasszal. De tavasszal, amikor a zöldtrágya már nem takar eléggé, akkor takarni kezdenek a gyomok...
A RoundUp önmagában az esetek 30-35%-ában elegendő, a többinél kell második kezelés, de az időzíthető akár egészen sokára is, mi jellemzően május legvégén, vagy júniusban gyomirtjuk a kukoricákat postban, ha szükség van rá. (álltalában ott van,. ahol nem volt zöldtrágya, vagy volt tavaszi művelés, és ezért a roundup-nak kisebb a hatékonysága)
Válasz #888. hozzászólásra
tavaly próbáltam ezt a módszert annyi különbséggel hogy vetés előtt nagyon sekélyen fogasoltam hogy ne száradjon ki a föld. Vetéskor elég ülepedettnek tűnt a talaj pedig 2x is lazítottam nyáron.
Nagyon jó termés lett de nekem nem jön be ez a módszer mert nem lehet miatta tarlókezelést csinálni és emiatt nekem már vetés előtt 2 héttel glifóznom kellett meg vetéskor már újra volt a földön apró gaz. A zöldtrágya nem tudja teljesen elnyomni a gyomokat.
Sorrendben: december eleje, december vége, március
A sorművelés csak a tápanyagkijuttatás miatt kell, amúgy nem csinálnánk. Rugókapás monosem van, így is összedúrja az egészet, utálom a munkáját...
A RoundUp annál jobb, minél tovább tolja az ember, de annál kockázatosabb is. Vagy a vetés napján csináljuk, vagy max 2-4 nappal később, mert utána már a sekélyre került magok érintkezhetnek vele. Jobb aznap, mert ha bejön egy két-három napos eső, akkor bukó van, akkor a nagyon drága korai-post szerekből is nehéz hatékony kombinációt keverni az addigra eléggé megerősödő gyomoknak.
A zöldrtágya nem-bedolgozásának az volt az oka, hogy semmi nem indokolta. A felület egyenletes volt, mélylazítottunk vetés előtt, gyomok nem voltak, szárcsomük nem voltak, a talajszerkezet jó volt. Csak magáért a retekért nem kell, mert az összeesik, mint a fotókon is látszik. Jó ez így...
Válasz #880. hozzászólásra
ez a roundap-os gyomirtas erdekel, mennyivel vetes utan lett kijuttatva? ahhoz, hogy ez dolgozzon, mar kikelet gyomoknak kell lennie, viszont a kukoricanak meg a foldalatt...
semmi zn lombtrágyát, és káli műtrágyát nem adtatok neki csak a nitrogént. Gyomírtás a roundapon kívűl mivel történt. A 2. kultivátorozás mikor csináltátok?
Tehát ami szerintem a nagyon fontos a rekordterméshez:
1, Csak a legjobb földekre lehet rekordot tervezni, minden termőhelyhez az oda való terméseket kell tervezni, és annak megfelelően művelni
2, Még a legjobb földek is csak akkor tudnak magas termést adni, ha nagyon jó kondícióban vannak, optimális időben végeznek rajtuk nagyon jó minőségű műveleteket
3, Az évjárat nagyon fontos! Szárazba hajló évjáratban év közben is kell korrigálni a tápanyagokat, ha már láthatóvá válik, hogy nem képes a föld a maximumra
4, A fajtának képesnek kell lenni a megcélzott terméshozam 1,2-1,5x-ére
5, Törekedni kell az optimális növényfejlődésre. Folyamatosan nyomon követni a növényt, a talajt, az időjárást. (pl. tápanyagot akkor adni ki következő adagban, amikor az előzőt legnagyobbrészt felhasználta)
6, Bármilyen stresz éri a növényt, az csökkenti a potenciált, és módosítani kell a termelési célokat.
ezek után, egy példa, hogy hogy néz ez ki kukoricából, és az 2010 évi legjobb földünk hogy készült:
1, előző évben búza volt, aratás után meglazítóztuk, és közvetlen a lazító után Rapid-al olajretket vetettünk zöldtrágyának
2, Ősszel úgy döntöttünk, hogy a növényzetet nem dolgozzuk le, hanem hagyjuk, hogy magától lefagyjon, és összeessen
3, Tavasszal a talajállapot jó volt, így nem végeztünk semmilyen talajmunkát
4, Vetésre április elején került sor, 74.000-es tőszámmal, 300 kg Timac Eurofertil 38-as műtrágyát talajba dolgozva
Vetés után RoundUp Mega-val tarlókezelést csináltunk
5, sorművelésel kiadtunk 2 alaklommal összesen 500 kg pétisót
6, további műveletekre nem volt szükség
7, 24%-os vízzel arattuk október elején
igazából nincs semmi nagy ördöngősség, csak figyelni kell rá. Meg mindent hozzá kell igazítani a körülményekhez.
Pipaccsal az a gond hogy a mind a magtartáyban köt ki és az átvételkor eléggé megvágnak miatta legalábbis minket meg vágtak régen, mikor még volt pipacs
butisan star + egy rovar összel alaptrágya
tavasszal 400 kg/ha N két dózisban illatve bóros levéltrágya pictorral illet ve rovarölés igény szerint.
2,8 q/ha átlagtermés
26425 hozzászólás
Válasz #924. hozzászólásra
Mit nyomsz ?
Válasz #923. hozzászólásra
Aham..értem.
Én is így gondoltam valahogy.
Mi fogunk, mert az eddigi látvány alapján megéri rá költeni. Az elsö rovarölös kezeléssel egymenetben valoszinü.
Vagy aki válaszol
Válasz #920. hozzászólásra
aki tudja!
Válasz #919. hozzászólásra
Kitöl kérdezed?
Ti tavasszal nyomtok regulátort a repcére?
Én fogok...ősszel akartam, de nem lett elég erős, és kihagytam.
Amennyiben igen, mire időzítitek?
Válasz #916. hozzászólásra
A repce nagyon jol képes regenerálodni. Nekünk volt olyan területünk amit szarvasok végeztek ki. Azt gondoltuk,hogy ebböl már semmi nem lesz és mikor megjött a tavasz nem hittük el, hogy lehet ilyen, hogy képes a növény igy regenerálodni. A véleményem szerint ha további rágás nem lesz a területen akkor érdemes rá odafigyelni, korán tápanyagot adni neki, had induljon fejlödésnek minél elöbb.
Válasz #916. hozzászólásra
az ciki...
ilyenekből én már vesztem össze annyi juhásszal, hogy csak na!!
ha a közepét kiharapja, akkor vége a dalnak, mert nincs tovább tenyészőcsúcs. Ha csak levelet eszik, akkor túlélheti, de az is csak meglátszik rajta, mert a sebzéseken fertőződhet, elvész a tápanyag, csökken a levélfelület, stb..
Szintén jelentős a taposási kár is, mert ahova a kis lábacskájával beletapos, szintén komoly károkat szenved. Sok birkának pedig sok lába van...
A birkának a hodályban a helye, még gyalogolni sem szabadna ilyenkor a földeken, nem hogy birkanyájat terelgetni rajta!
Sziasztok!
véleményeteket, szeretném kérni...
A repcénket megjáratták birkákkal,sztem csak egyszer ment át rajta, de számomra csúnya munkát végeztek ...nem szakadt ki a földből, de jol megrágták...
vélemény, h mi lesz ebből???
a közepét nem harapta ki csak a nagyobb leveleket rágta le.., a repce is úgy viselkedik, mint a búza? hogy ezáltal, jobben elbokrosodik, ebben az esetbentöbb oldal hajtása lesz? valakinek volt már tapasztalata?
üdv
l
FECO gyere már át a naprásba kérdeztem egy dolgot kíváncsi lennék a véleményedre
Csillagfürt vetőmagot keresek magtermelés céljára.Mennyibe kerül 1ha-ba a vetőmag? Ha valaki tud legyen szíves segítsen.
Válasz #910. hozzászólásra
Akkor nálatok igaz a mondás: Jó a termés ha nem felejtesz el vetni:)
Nálunk erősen kell imátkozni si mert 16-36q között mozognak az évi átlagok.
Válasz #907. hozzászólásra
Összesen 80 hektár volt
27 gyengén kelt nyáron, utánna meg kiöntött rá a csatorna, oda vetni sem tudtunk
44 ha jó volt ősszel, meg télen, de az is réti talaj, a tavaszt már rosszabbul viselte, de ott a K67 10 tonna fölé ment, pedig az is sok helyes vízállásos volt, és a gyomírtás is megcsúszott, mert ránk jött az eső, végül Adengo-val lett lehúzva kikelt növények mellett
és volt még összesen 10 ha három darabban, azok mind nagyon jók lettek...
Válasz #910. hozzászólásra
3q 3*15 össel 3 to/ha
Válasz #896. hozzászólásra
napraforgónak nem kell nitró, mi csak komplexet adunk 2q 8-24-24 yara 40et simán tudja ha olyan az idő
Válasz #888. hozzászólásra
Eddig nagyon féltem a kint maradt zöldtrágyától (mert nem bírtam megszántani) hogy mi lesz tavasszal, de már látom, hogy a természet majd elintézi.
Válasz #891. hozzászólásra
de ha hagyod térdig érővé fejlődni a gyomokat a vetés időpontjáig akkor a tápanyag és vízfelhasználás illetve az allelopatikus hatás miatt sok sok mázsát veszthet termésileg a kultúrnövény. Egyidejűleg ha nagyobb és kisebb gyomok is jelen vannak akkor a glifozát hatékonysága is rosszabb mert a gyomok takarhatják egymást.
Amúgy nagyon jó ez a talajtakarásos módszer ,eddig mustárral próbáltam.
Kíváncsi lennék a Mikó technológiára amivel megnyerte a termésversenyt hogy ő hogy csinálta.
Válasz #888. hozzászólásra
Feco!
Mennyi területen csináltad ezt a takarónövényes technológiát?Hozam mekkora volt?Sajnos az AKG-ban résztvevőknek be kell jelenteni a leforgatás idejét,de csak öt évben 1X. Kissebb területen ki fogom próbálni!
Válasz #905. hozzászólásra
És ha alacsony N tertalmúból nézek, 5 kiló a legkisebb amit be tudok állítani, de szerintem fele területen bepróbálom. A szotyimag meg kösse fel a gatyáját.
Válasz #904. hozzászólásra
én közvetlenül a magárokba nem tennék műtrágyát. A megpattanó magból éppen kibújó csíra iszonyatosan érzékeny, egészen minimális N is perzseli szerintem. A mikrogranulált trágyákat én nem is nevezném trágyának, csak gondolj bele, hogy mennyire keveset szórsz belőle, és még az is csak részben tápanyag, és azok közül is foszfor, és az egész egy vízoldékony védőburokban van, csak néhány nap alatt táródik fel..
A magárokba műtrágyatevéstől jobb, ha nem kap semmit szerintem...
Válasz #903. hozzászólásra
én abból indulok ki, hogy összeségében nem olyan sok az a 20-30 kiló, hogy megfektesse a csíranövényeket, de lehet lefelezem és 15 kg lesz csak, egyébbként meg néha kell 1 kicsit kísérletezgetni.
Válasz #897. hozzászólásra
egyetértek veled hogy magárokba csak mag menjen viszont érdekes hogy az IH 6200 eredeti gabonavetögépek ugyanabba a csoroszlyába irányitotta a magot és a foszfort!persze ez foszfor ami nem nitrogén
mi a cs.kuki alá mindig a monoval nyomjuk vetéskor a kaját kisérleteztünk 2-3-4-5 mázsákkal pétisó,AN,NPK de mindig meghálálta a többlet kaját. a mienken mivel tárcsás csoroszlya nyomja a kakit a talajba jóval arrébb teszi a magtól igy sosem volt csira károsodás vagy egyébb behatás
xar munka pont az egyik legkényesebb munkánál szó szerint ""xarozni"" a mürtágyával de megéri!!
Válasz #900. hozzászólásra
Ez kicsit hosszú és bonyolult, a lényeg az, hogy vagy sorába vagy 1 katyit sem kap Timacot, akkor szorva 1,5 pétivel kell beérnie.
Válasz #888. hozzászólásra
a kikelt kukoricáról tudnál feltenni képeket?
Válasz #898. hozzászólásra
még az spc is sor mellé teszi a műkakit
Válasz #898. hozzászólásra
A 20-30 kgot nem hatóanyagban értem.
Válasz #897. hozzászólásra
.
20-30 kg ot gondoltam, mellé nem tudok, mert a techika nincs szinkronba a körülményekkel
És akkor azok a mikrogranulált műkaki, hova mennek?
Válasz #896. hozzászólásra
magárokba soha semmit nem teszünk magon kívűl, ez alap.
A sor alá, vagy mellé alacsony N tartalmú műtrágyából szerintem bármennyi ki mehet, de összes kitett N szerintem nem kellene fölé mennie 25-30 kg-nak. Minél messzebb kerül, annál többet bír el...
Válasz #895. hozzászólásra
Szerinted Timacos műkakiból szotyi sorába mi az amit max ki lehet adni, a sorába ebben az esetben a magárkot jeleni, tehát nem mellé?
Válasz #894. hozzászólásra
Nem, azt nem lehet
Részben, mert egy menettel egyféle műtrágyát tudsz kitenni, és abból is csak adott mennyiséget. Vetéskori 250-300 kg műtrágyát kiszolgálni már önmagában nagyon komoly kihívás.
Másrészről vetéskor sor közelébe kirekni 120-150 kg nitrogén hatóanyagot butaság, mert kivégzed a növényt vele. Belenyúl a gyökér, és ha nem pusztul el, akkor is olyan sokk éri, hogy aratásig a fejében lesz.
Harmadrészről mit írtam is, az évjárat nagyon fontos tényező, és az vetéskor még nem látszik. Tavaly májusban leesett vagy 400 mm, így biztosan látszott, hogy nem a víz lesz idén a korlátozó tényező, így mehetett alá, amire csak pénz volt. Egy száraz május esetén már az első kultizás adagját is elfeleztük volna, a második pedig lehet teljesen elmarad, mert csak szenvedne tőle a növény.
Végül nagyon fontos dolognak tartom a folyamatosságot, hogy lehetőleg akkora legyen a tápanyag felvehető formában kinn, ahogy az felhasználódik.
Ha vetéskor (vagy előtte) kitenném az összeset, akkor a gyomok iszonyatosan sokat kivehetnének, egy tavalyihoz hasonló időjárás nagyon sokat lemosna (mint a kalászosoknál volt az idén), és a jól táplált gyomok megnehezítenék a gyomirtást is. A kukorica két lagnagyobb N felvételi időpontja május vége-június eleje, valamint július eleje, amennyire lehet, ehhez kell közel tenni a kijuttatást is, szerintem..
Válasz #888. hozzászólásra
ahogy mondod feco "jó ez igy" !!
ha a mono huzató kinlódik ami persze nem csoda nem tudjátok vetőgéppel kiadni a műtrágyát ??
Válasz #892. hozzászólásra
A RU dózisát a gyomokhoz kell igazítani, nyáron volt, amikor 1 l/ha tökéletes munkát végzett, de pl. acat-hoz kell 3-3,5 liter, fejlettségtől függően, nádnál még több is..
A zöldtrágya bedolgozása szerintem művelési rendszertől függ. Ahol nincsennek direktvetéshez, mulcsvetéshez megfelelő gépek, ott nem kérdés a bedolgozás. Ugyanígy ha a talaj igényli a művelést, akkor sem lehet fenhagyni.
Tápanyag veszteség gyakorlatilag nincs, mert a tápanyagok úgyis növényi nedvekben vannak, amik visszaszivárognak a talajba. Szervesanyagból is a ZT biomasszájának a fele van a föld felett, a másik fele a föld alatt. az alsó rész ugyanúgy viselkedik, a felső annyival másabban, hogy nem anaerob lebontással, mineralizációval bomlik, és hasznosul újra, hanem a föld fölött marad, zömében aerob folyamatok bontják, zömében humifikációval. Nagyon kevés az a szervesanyagveszteség, ami aerob szervezetek légzésével, CO2 formájában elvész, de annak egy része is beépül a felette található növényzetbe a fotoszintézis során.
Szinte minden zöldtrágyázással kapcsolatos cikk, könyv, előadás kb. azonos jelentőséggel kezeli a bedolgozást, és a felszínen hagyást, csak a gyakorlatban nagyon kevesen választják a másodikat...
Válasz #888. hozzászólásra
ki fogom probalni ezt a gifos dolgot, mert van egy nagyon fertozott teruletem, es ha nem mukodik, akkor meg mindig lesz idom post-ban kezelni. ez mekkora dozist kivan?
zoldtragyaval kapcsolatban: en ugy tudtam, hogy a zold tomeg leforgatasa azert fontos, mert ezzel jelentos szerves anyagot juttatunk vissza a talajba, viszont nalad akkor nem ez a cel (hanem gyom elnyomas, talajtakaras, tapanyag kimosodas elharitas...)
Válasz #889. hozzászólásra
mondjuk azért ezt nem nehéz belátni:
Ha fogasolsz, némely gyomot kiütsz (ergo nem hat rá a gyomirtó), másokat viszont éppen csirázásra serkentesz, és ha ezt a vetéshez képes 4-5 napon belül teszed, akkor pont a kulturnövénnyel egyszerre fognak kelni a gyomok is.
Ha két héttel vetés előtt tarlókezelsz, akkor még hideg a talaj, csak az áttelelők, és a T3-asok egy nagyon kicsi része van kinn, sem a kukoricára igazán veszélyes T3-T4-esek, sem acat, sem nád, sem tarack nincs még kinn. Ráadásul a tarlókezelés után még lesz 60-90 nap, mire a kukorica betakarja a földet...
A roundUp leglátványosabban a késői vetéseknél dolgozik, április végén, májusban, amikor már tényleg térdig érő gazba húzod a magot, mert akkor már teljesen minden kinn van, és ha nem bolygatod a földet, nem is nagyon lesz utólagos kelés...
Válasz #889. hozzászólásra
ez igaz, de visszafogja annyira, hogy kibírja a föld vetésig. Akár egészen nagy gyomok is lehetnek, mert a glifozát úgyis leüti, és minél több idő telik el az utolsó talajmunka után, annál hatékonyabb a pre-post kezelés.
Ha egyöntetűen kel a zöldtrágya, akkor nyáron nem jellemző a gyomosodás, csak majd tavasszal. De tavasszal, amikor a zöldtrágya már nem takar eléggé, akkor takarni kezdenek a gyomok...
A RoundUp önmagában az esetek 30-35%-ában elegendő, a többinél kell második kezelés, de az időzíthető akár egészen sokára is, mi jellemzően május legvégén, vagy júniusban gyomirtjuk a kukoricákat postban, ha szükség van rá. (álltalában ott van,. ahol nem volt zöldtrágya, vagy volt tavaszi művelés, és ezért a roundup-nak kisebb a hatékonysága)
Válasz #888. hozzászólásra
tavaly próbáltam ezt a módszert annyi különbséggel hogy vetés előtt nagyon sekélyen fogasoltam hogy ne száradjon ki a föld. Vetéskor elég ülepedettnek tűnt a talaj pedig 2x is lazítottam nyáron.
Nagyon jó termés lett de nekem nem jön be ez a módszer mert nem lehet miatta tarlókezelést csinálni és emiatt nekem már vetés előtt 2 héttel glifóznom kellett meg vetéskor már újra volt a földön apró gaz. A zöldtrágya nem tudja teljesen elnyomni a gyomokat.
Válasz #886. hozzászólásra
Mutatok képeket a takarónövényről:
Sorrendben: december eleje, december vége, március
A sorművelés csak a tápanyagkijuttatás miatt kell, amúgy nem csinálnánk. Rugókapás monosem van, így is összedúrja az egészet, utálom a munkáját...
A RoundUp annál jobb, minél tovább tolja az ember, de annál kockázatosabb is. Vagy a vetés napján csináljuk, vagy max 2-4 nappal később, mert utána már a sekélyre került magok érintkezhetnek vele. Jobb aznap, mert ha bejön egy két-három napos eső, akkor bukó van, akkor a nagyon drága korai-post szerekből is nehéz hatékony kombinációt keverni az addigra eléggé megerősödő gyomoknak.
A zöldrtágya nem-bedolgozásának az volt az oka, hogy semmi nem indokolta. A felület egyenletes volt, mélylazítottunk vetés előtt, gyomok nem voltak, szárcsomük nem voltak, a talajszerkezet jó volt. Csak magáért a retekért nem kell, mert az összeesik, mint a fotókon is látszik. Jó ez így...
Válasz #880. hozzászólásra
ez a roundap-os gyomirtas erdekel, mennyivel vetes utan lett kijuttatva? ahhoz, hogy ez dolgozzon, mar kikelet gyomoknak kell lennie, viszont a kukoricanak meg a foldalatt...
Válasz #880. hozzászólásra
2-szer sorközművelőztetek? nem volt gond a retek szárral? Töltőkapával mentetek?
Válasz #884. hozzászólásra
Timacba volt P és K is ...
Válasz #880. hozzászólásra
semmi zn lombtrágyát, és káli műtrágyát nem adtatok neki csak a nitrogént. Gyomírtás a roundapon kívűl mivel történt. A 2. kultivátorozás mikor csináltátok?
Válasz #880. hozzászólásra
Azért ez nem kevés hatóanyag, sőt.
Abban mi votl a ráció hogy a zöldtrágyát nem dolgoztad be a földbe hanem lepermetezted? Én mindig bedolgozom...csak azért.
Válasz #881. hozzászólásra
vetőgéppel, illetve sorközkultival
Válasz #880. hozzászólásra
mivel volt talajba dolgozva a műtrágya?
Válasz #851. hozzászólásra
Tehát ami szerintem a nagyon fontos a rekordterméshez:
1, Csak a legjobb földekre lehet rekordot tervezni, minden termőhelyhez az oda való terméseket kell tervezni, és annak megfelelően művelni
2, Még a legjobb földek is csak akkor tudnak magas termést adni, ha nagyon jó kondícióban vannak, optimális időben végeznek rajtuk nagyon jó minőségű műveleteket
3, Az évjárat nagyon fontos! Szárazba hajló évjáratban év közben is kell korrigálni a tápanyagokat, ha már láthatóvá válik, hogy nem képes a föld a maximumra
4, A fajtának képesnek kell lenni a megcélzott terméshozam 1,2-1,5x-ére
5, Törekedni kell az optimális növényfejlődésre. Folyamatosan nyomon követni a növényt, a talajt, az időjárást. (pl. tápanyagot akkor adni ki következő adagban, amikor az előzőt legnagyobbrészt felhasználta)
6, Bármilyen stresz éri a növényt, az csökkenti a potenciált, és módosítani kell a termelési célokat.
ezek után, egy példa, hogy hogy néz ez ki kukoricából, és az 2010 évi legjobb földünk hogy készült:
1, előző évben búza volt, aratás után meglazítóztuk, és közvetlen a lazító után Rapid-al olajretket vetettünk zöldtrágyának
2, Ősszel úgy döntöttünk, hogy a növényzetet nem dolgozzuk le, hanem hagyjuk, hogy magától lefagyjon, és összeessen
3, Tavasszal a talajállapot jó volt, így nem végeztünk semmilyen talajmunkát
4, Vetésre április elején került sor, 74.000-es tőszámmal, 300 kg Timac Eurofertil 38-as műtrágyát talajba dolgozva
Vetés után RoundUp Mega-val tarlókezelést csináltunk
5, sorművelésel kiadtunk 2 alaklommal összesen 500 kg pétisót
6, további műveletekre nem volt szükség
7, 24%-os vízzel arattuk október elején
igazából nincs semmi nagy ördöngősség, csak figyelni kell rá. Meg mindent hozzá kell igazítani a körülményekhez.
Válasz #878. hozzászólásra
17ak/ha 1 % humusz alatt, elég karcsú talaj.
Válasz #876. hozzászólásra
ez a földetek milyen kondiban van kajában??
korona??
vagy nem emiatt termet karcsún??
kipergés-szárothadás-rovarkár???
Válasz #874. hozzászólásra
Pipaccsal az a gond hogy a mind a magtartáyban köt ki és az átvételkor eléggé megvágnak miatta legalábbis minket meg vágtak régen, mikor még volt pipacs
Válasz #866. hozzászólásra
butisan star + egy rovar összel alaptrágya
tavasszal 400 kg/ha N két dózisban illatve bóros levéltrágya pictorral illet ve rovarölés igény szerint.
2,8 q/ha átlagtermés